Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-15 / 7. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at tbe Post Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879’ ■. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ..........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 7-ik szám BETHLEHEM. PA., 1963 FEBUÁR 15 Egyes szám,* ára 10 cen* VILÁGTÜKÖR UGYNEVEZETI VÁLASZTÁSI BESZÉDET tartott Kádr János február 5-én, az egyik buda-l pesti gyárban azon alkalomból,! hogy február 24-én úgynevezett^ választások lesznek Magyarorsz gon, amel eken ezúttal is csak egyetlen listára lehet “szavazni’ , j az úgynevezett Hazafias Népfr nti listájára, amelyet mondani sem kell a magát 1 956 óta Szocialista Munkáspártnak nevező kcimmunista párt vezetősége áll.tott össze. Több ezer név szerepel e listán, mert nemcsak aZ úgynevezett országgyűlési képviselőket, de a városi és megyei “tanácsok” tagjait is most “választj'k meg." Az1 Associated Press budapesti tudósitója hosszú cikket küldött e beszédről az Egyesült Államokba, Kádár azt mondta, hogy az 1956-os forradalom november 4-i leveretése utáni napokban ko-| molyán foglalkozott a tervvel, j hogy imós pártok létezését is engedélyezi. De, úgymond, annak, hogy ,ez nem következett be, a forradalom idején alakult, illetve! feltámadt pártok maguk voltak az okai. Az A. P. ennek kapcs 'n a következőket idézi Kádár beszédéből: “A több párt rendszer újbóli bevezetése ellenfeleink ostobaságán szenvedett hajótörést. A forr&daloim leverése után továbbra is fenntartották lázadó magatartásukat, ellenállásra és a sztrájk foly- , tatására izgatták a 1: kosságot. — Ezért határoztuk el magunkat az egypárt rendszer folytatására ’. , M a gy ao réz ág - r,. akárcsak- Rákosi és Stalin idején, Kádár és Kruscsev alatt senkisem adhatja (meg erre az egyoldalú érve’ésre ' a kézenfekvő vábszt ané'k'ül, ( hogy ne játssza na a szabadi bá- j val, ne tenné ki masát kellőmet- j . Jensé-mek. üldöztetésnek, bőr-! | tűnnek. A külföldön élő magvar- a súg azonban v'laszol szül”föl- ( dünk elhallgattatott népe helyetti | is és me» kell mondanunk, hogy; | amit Kádár mond, átlátszó blörf, , amivel sz'eiteni akarja az eg-dis- . tás rlváTsztások menthetetlen £ antidem:kratikus mivoltát. ( • * » KELL E MO^DANUN’', bo-v, ] akik novo-über 4-ike után tovább j folytatták az ellentállást a zömük- j ben a szabad választások ősz’nta ‘ hívei voltak. Kádár csak akkor ^ engedélyezett volna m's párté- j kát, ha azok a kommunista rend- , szer fenntartása alapjára helyez- ' ték volna programmá kát, vagyis “a kommunista alkotmányosság j keretein bőiül kívántak volna mű- . ködn-i, szekértőiéi lettek volna a | komimunista pártnak, mint volt 1945 után egyideig a “paraszt- 1 párt” vagy mint most a Hazafias Néofront” . Nem Kádár ellenfeleinek oste- 1 basága, hanem elvhüsége, a fórra- " dalom erkölcsi alap:ához való ra- jgaszkodása volt a baj Kádár szemében és ezért jött a vérfürdő, 3 ezért küldték a halálba Nagy e Imrét és a többieket... I u Kádár ma is engedélyezhetne r más pártokat. Most is “v'lasztá- r sok’’ lesznek, de a “Hazafias Nép 1 front’’ kommun’sta csatlós szerve- E zetnél egyebet imicst sem hajlandó c tűrni s köztudomású, Hogy aki E nem kommunista párttagok e h szervezet tákolmán yán részt-1 t vesznek, az Ortutay Gyulák és t, Katona Jenők a rcneg'tók tulbuz- t galxával szolgálják ki a kommu- • nista pártot és Kádárt. 2 A beszéd amit Krdár fe1 ruár 8 5-én mondott, mutatja, meddig, h hajlandó Kádár elmenni “enged- k rrténvek" kérdésében. Semedd'g! F Nem “egyezne ki” olyan közélet- ii ben, amelyben oly párt vagy pár- v tok is létezhetnének, amelyek to- n vábbmenőek volnának a kom- ( munista rendszer lété alátámasz- k tására nolgári elemeket is befogadó “Hazafias Népfrontnál’’. Minden alapot nélkülö-ő naiv ti ootimista ábránd, hogy Kádár el- t< fogadna ol an pá-'t'-t, ob-an no- a lírikust is, amely illetve aki nem's Ml a kommunista rendszer, az ál- ,4 lamosit'sok fenntartása, a kem munista alkotmányostág alapján Sulyok Dezső, amikor itt a: J í merikai emigrációban arró ábrándozik, hogy ki lehet egyezn Kádárral, i letve a magyar ügyb.i legmérvadóbb Kruscsewel, osa! j vörös délibábot kerget. Amig i Szovjet és atomhatalma fennáll tárgyalási utón bajosan lehetne olykiegyezést elérni, amelyber Kádár és Kruscsev a kommunizá-’ásból bármi lényegeset haji ndól volnának feláldozni. Ily illúziói csak árthatnak az emigráció hírnévé nek és a külföldi magyarság antikommunista harcának. * • * DE AKÁR E EGYÁLTALÁN kiegyezést Sulyok Dezső, amikoi azt hirdeti cikkében hogy “végre először igazán egészséges és szilárd — ma már TELJESEN SZü| C1ALLSTA és emelkedetten nagyvonalú alapokra kell állítani Magyarország életét?’’ Mi ez, ha nem a Nagy Imre ka binet és a forradalom politika alapjának a szabad választások nak, annak, hogy döntsön maga a nemzet, akarja e termelési eszkö zöket kommunizá ló a magánvá!lakozást megszüntető rendszert fenntartani, az elejtese? Kiegyezés e amikor Sulyok azt állítja, 'hogy teljesen szocialista alapokra kell állítani Mag-yarország életét’’, amikor köz udomásu, hogy Kruscsev és Kádár a tel’esen szocialista alap alatt a kommunizmust értik? Mi ez, ha nem az engedékenység, az appeasement legmagasabb foka, kapitulációra való kacér hajlam? jellemző, hogy Kádár nem is válasz AU Sulyok közel két hónap előtti kacérkodására, — avagy tekintsük válasznak a február 5-i választási beszédét? Sulyok mindenesetre annak tekintheti és megtanulhatja belőle, h~gy Kruscsev és Kádár csak Ortutayakra reflektál és ho<rv mily ártalmas és minden politikai haszon nélküli volt “kiég e~ési” tervével előhozakodnia, kivált ha megvalósul'sát csak későbbre egy kommunista “Königgraetz" esetére várja. Szerintünk ha a k mimunistákat egy a Habsbur ok königf-raetzi háború vesztéséhez hasonló katasztrófa érné, lehet legkavésbbé aktuáli s egy velük való megalkuvás! Akkor szabad legkevés'übé “kiegyezni" velük és belemenni a “teljesen szocialista’’ alapon való “kiegyezés’’ kapitulációs ön-csapdájába! Az atomkorszakban nem tud juk, van e sok remény bekö et kezésére, — de hinni kell, hogy akkor már erre nem lesz szükség. ♦ * * SULYOKÉKNAK Kádár előtti megalázkodására tehát semmi szükség nem volt, annak semmi jó értelme nincs. És csak sajnálni lehet Sulyok Dezsőt, amiatt is, hogy a Magyarországon lejártsz dott erőszakos osztalyuralmi helycserét úgy állítja be, mintha annak holmi faji érdekek és bosszú törekvések adnák igazi m.gyarázatát, nem pedig a kommunisták azon szándéka, nagy a német nácik felett való óriási győzelmüket a kommunizmus ter,tszkeciesérej használják ki. Stalint aligha vezet-, ték más szempont-k, mint a kom-; munista világuralmi célok előbo-j revitele, legkevésóbé pedig H.tler fajpolitikai tébolya nagyrészt búr i zsoa áldozatainak megbosszuló-, sa. . . De furcsa e beállítás annál inkább, mert Sulyok maga is esz köze volt a fanatikus bolsevik Rákosi Mátyásnak, illetve az öt irányitó Sztálinnak, amiker a ki-, végzett Imrédi Béla perében a népügyész szerepét eljátszotta. . . ) Ő maga is csak bosszú célok eszközévé adta oda magát? • * * KOMOLY SZÍNVONALÚ foptikushoz, államférfiuhoz nem méltó az ilyen legolcsóbb demagógia, amely veszedelmesen közel áll a szélső1 obboldali Szálasi siratok államférfiul aspirációkkal kérkedő,-| politikushoz nem méltó, a legale i.1 csonyabb emberi ösztönökre spe z kuláló ideológiájához. . . 1 Tárgyilagos, igazságszerető em i berek tudják, hogy nem annyir r abban volt a hiba, hogy 1946 ; ban törvényt hoztak a demokrá í cia védelméről, hiszen a demu , kráciát tényleg védeni kell. . .A: :j első világháború minden világira i gédiák lavináját tmegindtó, átk- hadüzeneten után másodszor i : egy világháború borzalma sz kad : a világra Hitler és Sztálin szövet- kezese révén és Hitler a lenyel- országi osztozkodással behozt; Európáiba a Szovjetet. . . Behoz ta Európába Stalint, aki Hitlerre 1 szemben a kisebbik rossznak lát szott az elsősorban is győzni aka : ró Nyugat szemében. És Hitler ■ amikor hátbatámadta Stalint mér • beljebb hozta Európába. , . Szá ■ mitani kellett azzal, hogv Stalir ■ a győzelme esetén nem fog kéztyüs kézzel bánni a magyar n "cikkai, Szálasi val és társaival, akii a Hitler reménytelen csatlósi szolgálatában, Horihyt elkergeti • Duccsal hiábavalóan ímegbosszab hitottak a magvart és oroszt egvaránt hiábavalóan továbbgyilkol ’ : háborút a mag-arorszáei mellékfrontján, ahol volte kén akkor serr ; dőlt volna el sémim’. Ka a bábon a németországi frionten már ré^er el nem dőlt volna. . . Várni lehetett, hogv Stalin, aki kivé^eztette még Bucharint, Kamenevet é: más régi baj társait is, nem fog s •j kímélni Szőlasit és társait, — aki ! két különben egy független uj ! magyar polgári rezsim sem hagy- i hatott volna futni, hiszen felség! sértést és hazaárulást követtek el i és hiába küldték tovább a vágo- I hidra magyar fiuk ezreit. . . i Stalin és fanatikus magyai | kommunistái végeztették ki az i emberiesség ellen is legsulyosaban | bűnös Hitler-csatlcs nyilasokat, ! mert a háborúnak puccsal való folytatása nem ment babra s mert a Stalin-féle kommunista fanatikusok szerint az osztály ellenséget legcélszerűbb ihat láb mélyen a föld alatt tudni. . . Ezért történtek a magyarországi kivégzések és Sulyok Dezső aki Stalin és Rákosi vidbiztosa volt, a Szálaslt támogató Imrédi perében, legkevésbbé illetékes arra, hogy azok cipőjébe próbálja várrni a stalini “fascista irtás’’-ért való felelősséget, akiknek bűnbakká való megtétele eddig csak azon szélső jobboldaliak módszere volt, akik arról akarják meggyőzni a magyarságot, hogy nem a gyilkos, hanem a neggyilkolt a bűnös. . . * * * SULYOK DEZSŐ tévelygését 1955-ben megjelent könyve óta figyeljük szakadatlan sajnálkozással. . . Arra akarja magát ki’átsszani, hogy ö az egyedüli csalha- I tatlan magyar politikus és ő a történelmi férfiú, akiben minj denkinek ki kell egyezni mint jö! vő vezetőben, mert mindenki követett el hibát, csak ő nem. . . Mostani kiegyezési terve is élénk cáfolat ez önhittségére, csak feleslegesen destruálja az emigráció és a külföldi magyarság gyengébbjeit, rontja a kitartás szolle,mét. . , i Mikor hagy fel végre e csúf, egocentrikus mesterkedésekkel, önfeledkezésekkel, mikor rendeli végre alá saját ambíció szempontjait az általános emberi és magyar érdeknek, mikor tér át végre építő, konstruktiv vonali a és komoly becsű politikai színvonalra? r. o TÖBBÉ NEM ' ELŐKELŐ*’. . . A legelőkelőbb amerikai családok névsorát tartalmazó Social Register eiimü könyv uj kiadásából törölték Robert L. Pierson református papot — Rockefeller New Yerk-i kormányzó ve’ét —, mert 1962-ben Missouri déli államban tüntetőleg a négerek számára fenntartott autóbuszba szállt ás ezért hat napig börtönben ült. AZ ACÉLIPAR HELYZETE ÉS AZ UJ BÉRTÁRGYALÁSOK A ‘ ‘Steel” acélipari szaklap szerint az ac'l feldolgozó gvárak mintegy félmillió tonnával fog’ák kiegészíteni tartalék acélké'zleteiket. A megrendelések márciusban fognak kezdődni és folytatódni fognak az év második negyedében is, mert az acélipari kollektív szerződés szerint a munkások unionjónak máius e'sejétől kezd-! ve joga van a bérek újbóli tmeg-j állapítását kérni és számos g ár egy sztrájk eshet'ősé"'ére való tekintettel kiegészíteni készül kész-l [étéit. A "Steel" szerint ha a union május 1-én a uj bértárgyal'sok [elvételét kéri, sztráik augusztus elseje előtt aligha várható. Reméli, hogy erre a sztrájkra nem terül sor, részben mert az augusz:usi időpont erre nem kedvező, •észben pedig a munkaadók és^ » munkaadók részvételével az icliparban alakult “emberi kaprsolatok bizottsága" keretén beül már most folynak törekvések i békés megoldás érdekében, noiá ez az akció még távol van | ittól, hogy biztató eredménnyel •recsegtethessen.’’ KRUSCSEV CSÚCSTALÁLKOZÓM HÍVTA MAOT i A moszkvai Pravda hosszú cikkben javasolja, hogy Kruscsev és Mao, a vörös kind dikt'toi találkozzanak a köztük fennálló i taktikai nézeteltérések üg -ében . A cikk azonban semmi jelét nem adja annak, hogy Kruscsev elfogadni kívánna a kínai kommunisták azon álléspont■ áh- z, hogy ui világháborúval ke’l mvggyors - tani a kommunista világuralmi célok megvalósiiását. A kínai kommunisták előzőleg azt javasolták, hogy tartsanak kommunista világkonferenciát a l különböző orsz'gbrii kommunista vezetők részvételével és nagy : nemzetközi *>ártvit'ban tisztáz ák I e taktikai ellentéteket. ; Roy Thomson, hires angol 1 miüicmos, több ujsá'» és r'dióvonal tulajdonosa február 7-én meglátogatta Moszkv ban Kruscsevet és többi közt ké d st intézett hozzá a kommunista Kínával fennálló viszonyról: — Kina vezetői, — válaszolta Kruscsev, — a mi bar'tank és mindig is a Szovjet barátai fognak mamdni. Ha barátok kö t visz lykodás van, azt sohasem kell komolyan venni. A MONA I-ISA NEW YORKBAN Leonardo de Vinci hires, klaszszikus fes’ménvét, amelyet a párisi Louvre képtár kölcsönző t Amerikának, előbb Washingtonbban állították ki több heten at, most pedig a new yorki Képzőművészeti Muzeumbrn (5th Ave. és 80th St.) teVi-bető meg di’talanul március elejéig. Az első na' okb: n sokezren nézték meg a mi’liós értékű képet s a sorbaállás már a hajnali órákban kezdődik. Harminc rendőrtartja fenn az utca rend ét s a kénre külön őrség vigyáz. Első napon az emiberek tetszés szerinti időig szemlélhették a képet, de már csak a rövid időt engednek a benne való gyön Őrködésre, I hogy minden várakozó sorra kerülhessen . —------------ooo--------------HORTHY MIKLÓS ÁLLÍTÓLAGOS NAPLÓ JEGYZETEI Nem semmisültek meg Horthy Miklós magánfeljegyzései, allitja a budapesti rádió, mely hírül ad-i ja, hogy ellenté'ben Horthy Mlk-I lós Buenos. Airesben kiadott em-1 lékiratainak előszavával az iratok megmaradtak és most a Kossuth Kiadó 9,000 péld'n ban adta ki Ma—varorszá'’’ e-vkori korm nysdi&nak magénfeljegyzéseit. A kanadai narlement 142 sza vazattal 111 ellenében b:z-lmatlanságot szavazott John Diefenbaker konzervatív rárti mids-ter elnök kormánnyáriak, amely Ka. nad’a bel igyeibe való beavatkzásnak minősítette- Was’ingtor azon sürgetését, hogy Kanada rá kétái számára fogadjon el tőle atomfejeket. Kanada főkormányzója erre feloszlatta a páriámén tét és április 8-ára rendelte el ai uj választásokat. Diefenbaker kormánya ad'’ig ug—vezetői minőségben helyén marad, azonban Harkness hadügyminiszter imái a bizalmatlansági szavazat előtt lemondott, mert nem helyeselte Diefenbaker azon makacs álláspontját, hogy nem fogadja él az atomfeieket, amelvek átvételét Washington az -"’.e’-’kai kontinens védelmének közös nagy érdekéből sürgette. Azóta két másik miniszter is lemondóft ugyanazon okból -A bizalmatlansági akciót Lester Pearson volt külügyminiszter, a liberális párt vezére vezette és a két másik ellenzéki párt, a szociáldemokraták és a National Credit Party is csatlakozott az akcióhoz. A választások főkérdése az lesz, hogy Kanada elfogadjon e atomfejeket USA-töl. Soknak nevetségesnek tűnik Diefenbaker és pártja egyrészének vonakodása, amely csak egyes kanadai csoportoknak a nagy Egyesült Államokkal szembeni kisebbségi érzületével, teljesen indokolatlan testvérgyülöletével magyarázható. Diefenbaker a jelek szerint a választási kampányban ezt akarja “meglovagolni", de a józai kanadaiak tömegei aligha ménnél lépre, .mert ők is kívánják a kö zös atomvédelmet, annál inkább mert a Szovj et at' mtámadás: nyilván , az Északi Sarkvidéken á I történne s így elsőül érintené Ka nadát. A válságot az pattantotta ki hogy Lauris Norstadt tábornok, * NATO nemrég lelépett főparanc; noka kifogásolta, hogy a kanad a NATO egységek atomfejek nélkü vannak s erre Dean Rusk külügy miniszter éles nyilatkozatban biíálta Diefenbaker vonakodását. Megfigyelők az ellenzék válási : tási. győzelmét s az abból, alakú- I ló uj kormány fejéül Pearsont j jósolják. j Diefenbaker Amerika ellenes vonalon Kanadai politikai körökber aggodalmat .keltett,, hogy egye; amerikai tőkebefektetők mérlegelés tárgyává tették, hogy kanadai I üzleti terveiket megváltoztassál: : Diefenbákerék Amerika elleni magatartása miatt. Die fent akei erre kijelentette a televízión, hágj ennek ellenére nem hajlandó Kanada és az USA kapcsolatait kivonni a~ választási propaganda anyagából Ezzel szemben a United Press sajtóügynökség szerint Diefenbaker megígérte, hogy nem fog Amerika ellenes propagandái használni a választási propagan dában. Erre a kormány néhány tagja kénysueritette, mert csak úgy voltak hajlandók hozzájárulni ahhoz hogy propagandát még, ennek olyan következményei lesznek, amelyek mögött az 1962 októberi cubai válság csekélység volt. Ez akkor olyan válság lesz, mondotta, amelyhez ion-hatót még nem látott a világtörténelem. Ep-yes csoportok már visszamentek Kijelentette Kennedy elnök, hogy a 1 7,OiOÖ Szovjet katonának Cubán való tartózkodását nem tartja veszélyesnek a USA-ra, hanem les-feljebb eg-es délamerikai országokra nézve. Értesülése szerint az utolsó napokban a 1 7,000- ből egyes csapatokat már visszaszállítottak a Szovjetbe és kivárni kívánja, hogy a visszaszállitás folytatódik e, de egyben arra gondol, hogy ha ez nem megy tempóban, felveti a visszarendelés követelését Kruscsewel szemben. Kruscsev nyilatkozata Kruscsev február 7-én Moszkvában fogadta Roy Thomson angol milliomos ujságmágnást és kijelentette előtte, hogy USA nem kell gondot csináljon magának sem a Cubán még lévő fegyverek miatt, amelyek csak védelmiek sem pedig az ottani Szovjet katonák miatt, akik csak azért vannak Cubán, hogy a fegyverekre betanítsák a cubai katonákat. Kruscsev kijelentetre azt is, hogy minden támadó rakétát kivont Cubáról mert úgymond, a Szovjetnek olyan földrészközi távrakétái vannak, amelyek elérik a föld minden pontját s igy nincs szükség arra, hogy Cubán legyenek tárolva. Kruscsevnek Thomson előtt tett nyilatkozatát a Fehér Ház hűvösen fogadta. A Szovjet február 7-én kereskedelmi szerződést irt alá Cubával és nagyösszegü kölcsönt folyósít számára a gazdasági élet feljavítása érdekében. __________ A FORD GYÁR RECORD ÜZLETEREDMÉNYE 1962-BEN A Ford Motor Co. az I 962-es év üzleteredményét 480.7 millió dollár tiszta nyereségben jelölte meg. Ez 1 7 százalékkal több, mint a tavalyi nyereség, úgyszintén 6 százalékkal magasabb, mint az 1955 évben elért eddigi legjobb, $454.2 milliós nyereség. Az 1961-es év nyereség összege 409.5 millió volt. Az 1 962 évben az eladások 80,069.6 millióra rúgnak, 21 százalékkal többre mint 196!ben. i Henry Ford II kijelentette, hogy az 1962-es év nemcsak az üzleti forgalom, de az alkalmazottak létszáma és kifizetett bérek összege tekintetében is az eddigi legnagyobb volt.---------------ooo---------------SZOVJET JEGYZÉK JAPÁN. HOZ USA ATOMFEGYVEREK BEFOGADÁSA ELLEN A Szovjet azzal vádolja Japánt, hogy amerikai nukleáris fegyvereket akar tárolni területén és figyelmeztetést küldött Jap'nnak, hogy ez esetben kénytelen lesz ellenintézkedéseket foganatositani. A Szovjet lapok szerint Japán hozzájárult ahhoz, hogy atom tengeralattjárók tartózkodhassanak japáni kikötőkben. Japán nem tagadja a tengeralattjárók ottlétét, de kijelenti, hogy azok nincsenek aótomfegyverrel ellátva. ■ -ooo ■ PICCARD SZTRATOSZFÉRA; KUTATÓ HALÁLA Dr. Jean Felix Piccard világhírű sztratoszféra és kozmikus sugárzás kutató meghalt az amerikai Vlinneapolisban éppen a 79-ik születésnapján. Szívroham vetett «»/«•Aft ÁIaÍ/íVaU K0RMANYBUKAS ÉS UJ VÁLASZTÁSOK KANADÁBAN A HIÁNYZÓ ATOMFEJEK MIATT ' hogy Cubának nagyszámú vedel mi rakétája és tankja van. A. adatokat az amerikai légierő nen kevesebb, mint 400 megfigyeli repülése alapján állapították mer Tengeri blokád Kennedy elnök közzétette i Cuba elleni tengeri blok'dra vo natkozó intézkedéseket. Ez°k szerint olvan hajók, ame’yek kereskedelmi kapcsolatot ' tartanai fenn Castro cubai komimunista rezsimjével, nem kaphatnak amerikai szállítmányokat. De azon hajók; amelyek ígéretet tesznek arra, hogy a jövőben nem futnak be cubai kikötökbe, jogosultak lesznek amerikai rakományokra is.- <,v (Megfigyelők rámutatnak arra, hogy ez a rendszabály sokkal mérsékeltebb, mint amelyet a cubai válság izgalmas napjaiban akartak kiadni. A jelenlegi intézkedések egyes haiokra, de nem hajózási vállalatokra vonatkoznak. A nyilatkozat azonban szigorúbb rendszabálvckat helyezkilátásba Cubával kereskedő hajók ellen ha a jelenlegi lépésnek nem lesz foganatia, USA Zászlók slatt haladó harnknak már régen tilos forgalmat lebonyolítani cu- Lai kikötőkben.) Nincs bizonyíték, Kennedy elnök a február 7-i sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a legszorgosabb légi megfigyelés dacára nincsenek adaték arról, hogy ténvleg továbbra is volnának támadó rakéták. Cubán s a hiresztelések nem n- ultanak alapot ahboZ, hogy kellő komolysággal lehessen felléoni. Némely adatok állítólag cubai menekültektől származnak. Keating szenátor kijelentette, hogy adatait nem tőlük kapta, de a forrást nem hajlandó megnevezni.) Kennedy elnök hangoztatta a sajtókonferencián, hogy ha tényleg minden kétséget kizáró adatok keni Illek kézhez arról, hogy Cubán támadó rakéták vannak 1 Noha Robert McNamara nem zetvédelmi államtitkár majc ■ j pedig maga Kennedy elnöi igen erélyes formában cáfolták s híresztelést, hogy Cubán tóvá bra is támadó rakéták vannak, e H , íeszteléseket republika us pol'ti, kusok, különösen Keating (N Y. j és Scott (Pa.) szenátorok to] vábl-ra is határozottan fenntart- I ják és azt is állítják, hogy a Cu- I bán az állítólag kiképzési és tech- 1 nikai feladatokra tartózkodó j 17,000 Szovjet katonánál is en- I né} is jóval több van. Ennek következtében Kennedy elnök azon tervvel foglalkozik, hogy Kruscsevet a Szovjet-katonák kivonására szólítsa” fel Lapunk zártáig erre nézve konkrét lépés nem történt s nem biz nyos, hogy történni fog. I , Clark és Scott vitája Scott és Clark pennsylvaniai dem. szenátortársa köpött televíziós vitában élénk szóharc fejlődött ki. Scott azzal vádolta Kennedy elnököt, . hogy a vílasztár sok után kivont -k Törökországból a lupiter rakétákat mint Krus' egey kívánta. Szerinte -ez titkos egyezmény alapján történt. Clark viszont hivatkozott arra, hoo-y a törökországi bázisokon lévő raéktákről már régebhen megállamt^st n'rert, hogy azokat a. fejlődés túlhaladta és helyettük Polaris tcn^eralotriár--) íkéták állomásoznak a Földközi Tengeren, a török nartqknH. — j Clark megvádolta Scottot, hogy ! háborús hangulatot törekszik te-i remteni. ív-1 .-/ .1 -r, ! 400 megfigyelő repülés | Két órás sajtókonferencián McNamara, ma;d John McCöne, az I Intelligence Service vezetője Eb. ! 6-án adatokkal és fénykénekkel ! cáfolták azon híreket, hogy Cubában nagyobb mennvis°gü t'rnadó fegyver maradt, október 24-ike | után is, amikor a Szövi et visszavonta az ott lévő rákét"it. Mindketten megerősítették azon’ an, KENNEDY: “HA TÉNYLEG VANNAK MÉG TÁMADÓ RAKÉTÁK CUBÁN, OLYAN VÁLSÁG LESZ BELŐLE, AMILYENT MÉG NEM LÁTOTT A TÖRTÉNELEM”
