Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-20 / 29. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK N^ELVEBEH MAU YA-R— SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Kdtered as Secoud dass -Matter May 18, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., u»der the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 29-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 JULIUS 20 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR : É /• NAGY ELINDULÁSOK történ­nek a világban és igazolják opti­mizmusunkat, eimellyel valljuk hogy időnkénti megdöbbentő visszaesést tünetek dacára az em­beriség halad előre egy vi'ág felé, amelyben a technika vívmányai, csakúgy mint az emberiség nö­vekvő társadalmi felelősség érzé­se mind jobbá fejlesztik az éle­tet, csökkentik a pusztulás erői, f> halálos betegségek, a nyomor és barbarizmus kártevéseit. A legújabb ngay szellemi vivmány a TELSTAR. A múlt héten láthat­tuk, hogy az első nemzetközi hír­közlő imübolygó óriási magasság­ból képes a világ legtávolabbi részéből is nagyjelentőségű ese­ményekről azonnali közvetítése­ket sugározni a rádión vagy te­levíziós készüléken, lakásunk li­ving roomja összskö tetésbe ke­rül a világ mindenséggel. . . Ez csak az első sikerült íkisér­­let volt és a hírszolgálati közve­títésnek ez az uj fejezete csak elkezdődött. Kialakulása, tökéle­tes, mindennapi használata még időbe fog telni. De mámoritó volt látni a televízión és újabb hitet meríteni belőle az emberi­ség jövőjéről. . . Bibi ai tanitás az, hogy még a rossznak is van jó oldala és bízni kell a Gondvi­selés dicső jószándékaiban, hogy a teremtés semmiféle titkát nem engedi át az emberisé nek, anél­kül, hogy ezzel ne a javát aksrná. j Tisztelni tudjuk azokat, akik sze­rint Isten .azért engedte meg az, emberiségnek, hogy felfedezze az| atomerő hatalmát, hogy a hábo­rús pusztítások lehetőségének ad abszurdum vitelével elejét vegye az emberiség állan-ó g ilkos ön­­marcangolásainak, a milliók Is­tentől kapott, egyetlen életét irtó háborúknak és egyszer elérhes­sünk oda, hogy nem lesznek, nemj lehetnek többé öldöklő háborúk s az atomerő az emberiség békés előrehaladását fogja szolgá'ni. . . | Az önműködő ipari gé.ek, az automation elterjedésének kor-j szaka átmenetileg növeli a mun-j kanélküliséget, de úgy sejtjük végeredményben, a kereslet és kínálat gazdasági világának hoz­zá kell majd alkalmazkodnia és ekként igazságosabb társadalmi viszonyok felé kell vezesse az emberi közösségeket. Isten sem- | mit sem adott ember ellenes szándékkal s akármennyire inga­dozónak. érezzük is az emberiség lelki és erkölcsi kultúrája előre­haladását, az emberiség mégis el fog jutni a testvériség mind na­gyobb teljességének birodalma, a krisztusi szeretet országa Ígéret­­földjére, az erkölcsi boldogság­hoz, amelyben a materializmust úgyszólván ismerni sem fogja, mert a humanista szellem, kultú­ra és technika fejlettsége, az em­beri alkotóerő és szolidarie s cso­dái elavulttá, nem létezővé tog­­ják tenni a materialista gondol-1 kodást és ezzel az abból eredő bűnöket is. . Üdv azoknak, akik a Telstart elindították és várjuk, várjuK a további uj csodákat, ameiyek Is­ten kegyelméből nemcsak egy technikailag haladottabb, de egy jobb, igazabb, krisztusibb világ biztos ígéretét is hordozzák ma­gukban, részben nemzedékünk és mind inkább a jövő nemzedékek számára. * * • NAGY ELINDULÁS az is, ami-| nek gondolata Europa nyugatán jelentkezik: az Egyesült Európáé Egyelőre még nagyon realisztikus érdekszempontok dominálnak kö­rülötte: a francia hiúság, amely vezérszerepre törekszik, első sze­retne lenni a leendő “egyenlők” között, de nem kevésbbé a né­met hiúság is, amelynek hitleri nyomai szintén nem vesz ek még ki a németek nagyrészéből. De Nagy aranyvásárlások Londonban Amerika hátrányára KRUSCSEV RAKÉTAÖLŐ RAKÉTÁKKAL RÉ­­MITGET, DE WASHINGTON RÁCÁFOL- Gaulle Európa vezére akar lenr- s közben arra is gondol, hog;- Svugat-Németország földrajzi’a >1 közelebb esik a Szovjethez, min •I saját hazája, a németek tehá . I Franciaország első védelmi vona , j Iában harcolnának a Szovjet el ■ len... És vannak németek, akii ■ litkon arról álmodnak, hogy el • ’cn az idő, amikor Hitlernél . Furopa feletti uralmi tervét, a: •í 1940-es “Uj rendet" más utón k: egy Egyesült Nyugat europa ke 1 rétén belül lehet megvalósitani. ■ Mindezek önérdek- hajszoló ■ gondolatok, de bízni kell abban ■ hogy nem ima és talán nem hol ' nap, de idővel lehdmlik róluk < ■ materialista önzés korlátolt szem ■ pontja és csak a gondolat ma ' rad meg: a népcsaládi testvériség • krisztusi átfogó szeretet eszméje ' amely az atombombák és hidro genbombás távrakéták léténél ' kényszeréből végül valósággá kel legyen, testet kell öltsön. Ma még zürzavár, kinos, nagy zűrzavar van akörül, kinek legyer ' vagy ne legyen atom és hidrogér ' bombája, világpusztitó ereje. Me még kis és közép nagyságú orszá gok is önálló atomhatalmi létrő álmodnak, önállósítani akarjál magukat a világ pusztitási szak­mában, nejndyek többé ke . ésbbé titkos sovén imperialista célok | utogondolatával ktbl kben és le­­j bet, hogy az emberiség még sok j megpróbáltatáson, válságon fog I keresztülmenni ebben a legsulyo- I sabb kérdésben, de fiaink vagy I az utánuk jövők már meg fogják érni istenes megoldását is. Az államvezetők és követőik lassú okulása, emberi gyarló mivol­tunk dacára is hinni kell ennek clkövetkezésében, az emberiség előbb vacy utóbb való, nagy j megtisztulásában. , 1 Ma az Atlanti Szövetség szel­lemi, erkölcsi és katonai megerő- I sitése, az individuális szabadság ' és a szociális népjólét összetéte­­| lének rendszere alapján álló or- I szágok legszorosabb összefogása: az idők parancsa. De az európai egyesülés is be fog érni, együtt az atoir.ierők feletti rendelkezés kérdésének megoldásával, a lel­­keknek és országoknak az atom­korszakhoz való szerves alkal- I mazkodása világ átalakító szük- 1 ségével. * * * KENNEDY elnök Independence Day napját históriai beszédével részben az emberi életek millió­it mentő, humánus szellem fel­tétlen szükségének felismerése ünnepévé avatta. A nemzeti önzés és imperialista ter'eszke­­dési' ambició talán rosszul fog járni egy európai egyesülés vaju­­dásos megszületésével, de az együvé tartozók nem fogják töb­bé gyilkolni egymást és az indi­vidualista erők ‘interdependence’­­egysége oly hatalmas lesz, hogy sakkban fogja tartani az ellenfelet s a szabad, polgári népjóléti állam szociális szolgálta$ásainak fölényé vei feleslegessé, tárgytalanná teszi, hatálytalanítja a kommunisták nemzetközi osztályharcos törek­véseit és naiv reménytelen ábránd kéopé degradálja világuralmi céljaikat. A Telstar is, mint a repülőgé pék, rakéták, televízió, rádió és korunk napról napra jelentkező uj műszaki csodái kisebbé tettek a világot, közelebb hozták egy­máshoz a népeket, embereket. A repülőgépről alátekintve elmo­sódnak az ország határok népek közti különbségek. . . Isten min­den népet egyformán drága gyér-, mekeiül teremtett. Az Egyesült Europa szép és üdvös gondolat, megvalósulását forron áhitjuk, de már az óceánok sem jelentik azt, mint ezelőtt. . . Krisztus országa nem ismer földrészeket, — oszt* Lapzártakor ielent'k: A szená tus kedden, julius 1 7-én délutár 52 szavazattal 48 ellen kimond­ta, hogy a King—Anderson—Ja­víts féle kompromisszumos, javas­latot, amely a 65 éves és idősebb aggoknak kórházi kedvezménve­­ket kíván biztosítani a Social Se­curity« belül, a mostani kong­resszusi időszakban nem tűzi na­pirendre Kennedy elnök kije'entette, hogy a novemberi válesztáon a néo elé viszi a javasE tot és vá­lasztási főké’-déssé teszi, az 1 963- as ui ülésszakon nedm már ja­nuárban újra beterjesztik. Az American Medical Assn, és & kommunisták örömrivalgéa­sal fogadták a javaslat bukását, de a munkások és kisemberek bíznak abban, hogy Kennedy el­nök azon jóslata, hogy abból leg­később a jövő évben törvény leszi be fog válni. ÁLLAMOSÍTJÁK a villany- I IPART OLASZORSZÁGBAN J Amintore Fanfani olasz minisz­­! terclnök előterjesztette a parla­mentben az ország elektromos áram termelésének államosítására vonatkozó törvény’avaslatát. j A javaslat négy hónapi nehéz tárgval's utón jött létre Fanfani Keresztén v Demokrata Párba és Pietro Nenni baloldali Szocialista Pártja között. <« hatatlan, mint Istennek az em bér iránti szeretete s minden em béri tévelygés dacára útban van halleluja! • * • ELINDULÁS az is, ami az ame rikai be lpolitikában történik a: aggok kórházi kedvezményeinél ügye körül. Koimpromisszumo: megoldás került a szenátus eh és remélhetőleg a társadalmi fe lelösség eszméjét még meg nen tanultak szűkké blüsége nem les: képes sokáig megakad lyozni azt hogy a képviselőház plénuma eh is kerülhessen. . . Egyes módosí­tások nekünk nem tetszének é: borzongunk arra a kiábrándító kislelküségre gondolva, amelyei a nemes orvosi hivatás némelj tulmateriális lelkületű képviselő tanusitának, szinte szégyenkezünk helyettük is a világ előtt. . . De tudjuk hogy Kennedynek a sajál pártjában sincs többsége s méj több a kevésbbé jó ember, mini az igazán jó.. . De ha Isten segítségével sike­rül keresztülvinni a kongresszus­ban a javaslatot, akármennyi gyengéje van ez is kezdet lesz, elindulás! És hiszünk benne, hogy üdvére lesz az amerikai életrend­nek, mert csoda lesz és frontáttö­rés a makacsokkal szemben, akik nem látják, vagy nem akar­ják meglátni, hogy az egyéni sza­badság világát Kruscsev kom­munista államkapitalista rendsze­rével szemben az juttatja fölény­be, ha az amerikai életrendet egy­bekapcsoljuk a társadalmi felel­ősség eszméjével, megmutatjuk hogy az individualista rendszer­ben szabadságban lehet megte­remteni minden jószándéku dol­gozónak jólétét, polg'ri é’etlehe­­tőségét, a prolatáriátusból való felemelkedést. A korszakváltó nagy elindulá­sok naojai ezek. Az ut hosszú és tekervényes, veszélyektől nem mentes, de hinni kell, hogy az emberisé'' halad a cél fe’é, melyet a Megváltó szeretetígéi e földön kijelöltek erkölcsi boldogs'ga és boldogulása számára. . . Sok csa­lódást és rémséget is megértünk, mint kortárs, mégis érdemes e korban élni! i * * * A MAGYAR ÜGYNEK az Egyesült Nemzetek őszi közgyű­lése napirendjére való felvétele érdekében megindult akciót, mint minden tárgyilagos akciót, amely a magyar ügyet napirenden kí­vánja tartani, — irtuk e rovat junius 22-i cikkében, — csak he­lyeselni lehet. De az Isten szerel­mére, kapcsolják végre ki belőle a novemberi választások előtti pártpolitikát a Kennedy kormány és a demokrata párt ellenbizonyi­­ték nélküli vádaskodást! Ez nem­csak ildomtalan de észszerület­­len és mindenekelőtt igaztalan és igazságtalan is! r. o. ! A TELSTAR A VI ij LÁGÜRBEN j A múlt h^ten Cape Canaveral­ban fellőtt, I 70 fontos és egy mil­lió dollárba került Telstar “hír­­szolgálati rakéta” szabályosan folytatja útját föld körül. Két óra húsz perc alatt kerüli meg a földet és sugározza szét a hang és fényhulláitokat a föld minden E részébe. A háromlf^csös Delton raké­­ä t:a az .American Tele-hone and ; Telegraoh Ca tulajdona. A fellö­vést 2.7 millió költséggel a Na­­. tional Aeronautic and Space Ad­­, ministration hai tóttá végre, j A Telstar mübolygó 600-3500 ; mérföld magasan folytatja kenn­­gését. } A Telstarnak az Eg’-esült Álla- J rnokban adott közvetítése kivá­­. j lean sikerült, a szélben lobogó r[ amerikai csilWsávos lobogot mu- I tatta az Amerikai Himnusz tisz­tán hallható hangjaitól kisérve. Másnap Franciaországból adott közvetítést, de ez kevésbbe éles ’ volt.- Képeket közvetített Anglia- ■ I ba és Franciaországba is. A Telstar az amerikai műszaki tudás fényes sikere és a hir és képszolgálat fejlődésének és meggyorsulásának beláthatatlan uj lehetőségeit hordja magában.--------------—ooo----------------­FRANCO KINEVEZTE UTÓDJÁT Franco ' 1 *nzági faseista diktátor helyettest nevezett ki ! maga mellé a 66 éves Augustin | M: mez Grandes tábornok s’ejne-| Ij’ében, akit hir szerint utódjául ! ic akar. Eddig az a hir jár'a, hogy Franco utód ául a régi Bourban uralkodó ház tronoőrökösé'- ki­­vánjn megtenni s ezért a hir né­mely körökben meglepetést kelt. j Az uttóbbi időben Franconak sok baja volt a munkások sztrájk­jaival, de az alacsony munkabé­rek miatt a katolikus egj’ház is a: munkások mellé állt. Munoz Grandes hir szerint konzervatív és némileg enyhíteni kívánja a mostani diktatúrát, de kétséges, hogy Franco támasszai, a fallangisták t’mcgatni fo-rják e mert ragaszkodnak ahhoz, hogy Franco majdani távozása után is ők legyenek az egyedüli pórt az országban.-----------------ooo——— MEGINT “ÖSSZEESKÜVÉ­ST ’ ÍTÉLETEK magyar­­országon A budapesti bíróság dr. Zsig­­mond Gyulát, a Tervhivatal volt helyettes vezetőjét három évi, dr. Bodor György kommunista Dartügyvédet három cs félévi, Tüski Sándort négy és félévi, ■ Nagy Endrét félévi és Gombos Ferencet egv évi bör'önre Ítélte “összeesküvés” címén. A felebb­­viteli bíróság már tárgyalta és elvetette felebbezésüket. I­­_ ------------­Londoni lapok zord kommen­­n tárokat fűznek ahhoz, hogv az ± Egyesült Államok aranykészlete a ismét csökkent, ezúttal 137 mil­­y lió dollárral. A dollár devalvá­­•! ciója lehetőségét sem tartják ki­zárva. A csökkenés közvetlen oka az ] volt, hogy Franciaország 1 12 _ millió, Svájc pedig 25 millió dol­­. lárt váltót be aranyra. Ezek kö­­. vetkeZtében ismeretlen európai vásárlók nagy mennyiségű ara­­) nyát vásároltak Londonban. A tekintélyes londoni “Obser­ver" szerint az arany revaluálása . (újraértékelése) nem fenyeget a . legközelebbi hetekre. (Az arany hivatalos ára 28 év óta 35 dollár) . Washington az utóbbi .napok­­, ban több száz millió dollár érté­kű Export-Import Bank papiro­­t kát vetett az európai pénzpiacra, 5 de ennek hatását is egyelőre ve­­. gyesen Ítélik meg. Kételyek áll­­| nak fenn leendőségük iránt, mert i csak öt és fél százalékot fizetnek. 5 i A gazdasági helyzet , i megjavítása Egyes szakörök a mai ameri­kai gazdasági helyzet nehézségeit három okra próbálják visszave­zetni: 1. tulgyors bér emelések, 2. Amerikai tőkések túlsók kül­földi iDari vállalkozása, hogy ott olcsóbb munkabérekkel dolgoz- 1 tassanak és esetleg az adókon is i takarítsanak, amelyeket Ameriká- 1 ban kellene fizetniök. 3. A külföl­­j di országok segélyét sokkal ke­­j vesebbel csökkenjük, mint a­­j mennyit az infláció növekedésé­nek elkerülése megkövetelne. 1 E körök hel-eslik Kennedy el­nök azon politikáját, hogy néhány évre a bérek aránylagos állandó- i sulására kell törekedni és olyan adóreformokra van szükség, »me­lyek az amerikai gyáripar külföld­re vándorlásának ele'átveszik, j A National Council of Churches 'közli, hogy az I917-es bolsevik' forradalom óta először protestáns lelkész fog egyházi szolgálatot végezni Moszkvában, az ottani! amerikaiak (követségi és egyéb tisztviselők) számára. A nevezetes eg'házi küldetés Rev. Donald V. Roberts-nek, a ^ First Presbyterian Church, Tona-j ' wanda, N. Y. lelkészének jutott,' ^ aki 35 éves. Katolikus pap már! Stalin alatt is működött moszk-! ^ vai európai diploma'ák sz'mára ! de sok hehéz?éggel kellett meg­küzdeni’. . . a I OLVASÓINKHOZ ; _________ í AUGUSZTUS 3-ÁN A HÍRADÓ i NEM JELENIK MEG. ! < A Híradó ez évben augusz- 3 tus havában egy hétig nem je- « lenik meg, mi is vakációz- 1 hassunk s aztán egész évben « felfrissült erőkkel szolgálhassuk a Lehighvölgy magyarságát. Az 1 elmaradó szám az lesz, amelynek 1 AUGUSZTUS 3-án kellene meg- t jelennie. £ A Híradó augusztusi száma , tehát, pénteken AUGUSZTUS , 10-ÉN jelenik meg. Előfizetőinknek, olvasóinknak, \ J hirdetőinknek, a Híradó minden t I kedves barátjának szívből kíván- e I juk a legjobb nyári vakációs üdülést és erőgyűjtést. (r BETHLEHEMI HÍRADÓ c I-ooo— -........ TISZTOGATÁS 102 EMELETEN 1- j i A new yorki Empire State' Building, 102 emeletes felhőkar-1 j colót meg fogják tisztítani. Aj I nagyszabású munka elvégzése kö-| i rülbelül hat hónapig fog tartani, e Csak az ablakok mosása több t mint 2 hónapot vau igénybe. 11 A Szovjet julius I 6-án elvetet­te a nyugati szövetségeseknek ajánlatát, hogy a berlini négy Katonai főparancsnok tartson 1 konferenciát a s irün ismétlődő zavargások miatt, amelyek a ] berlini fal körül lejátszódnak és növelik a feszültséget a város­ban, ahol a Szovjet katonái köz- 1 vétlenül szembenállnak a Nyugat ' katonáival. Moszkva válasza nyíl­tan azzal rágalmazza az Egyesült ( Államokat, hogy maga is törek- , szik előmozdítani ez “ellenséges 1 tünetek mind gyakoribb jelentke- c zését.” , 1 Junius 16-án nyilvánosságra ^ hozták Moszkvában azt a nyilat- 1 kozatot, amelyet az előző napok- 1 ban Kruscsev adott 14 amerikai j lap ott tartózkodó képviselőinek. Kruscsev ebben azt állítja, hogy 1 a Szovjet “úgy az offenziva, mint a defenzíva terén verhetetlen" s 1 olyan rakéta ölő rakéta birtoká- 1 ban van, amely “az űrben mag a 1 legkisebb legyet is megsemmisit." 1 Hangoztatta még Kruscsev, | hogy a Szovjetnek olyan globális 1 rakétája van, melyet semmiféle * rakéta ölő eszközzel vagy mód- - szerrel nem lehet megsemmisíteni. ^ Berlinre nézve kijelentette, I hogy ha az egyezmény nem jön * létre, különbekét kötnek Kelet- * Németország kommunista kor­mányával. “Nem sietünk vele, [ mondotta, de nem is késieke- r dünk", vagyis határidőt ezúttal r sem jelölt meg. £ Amerikai nukleáris blitz r kivédhetetlen volna” . Washington azonnal nvilatkozott » a rakéta kérdésben és elismerte f ho^y a Szovjet valószinüleg 1 előnyben van Amerikával szem- ír ben olyan elektrogneses védelmi t radiatiós berendezés fejlesztése | terén, amelyet földrészközi ráké- s ta ellen lehet használni, de cáfol- j ta, hogy a Szovjet biztos hatású r rakéta ölő rakéta vagy más olyan s MEGBUKOTT AZ UJ W SZENÁTUS PÉNZÜGY] A szenátus pénzügyi bizottsága s< Henry Byrd dem. szenátor elnök- k leiével a kormány adóügyi jiavas- fi latából törölte azon pontot, timely 1 iZerint a bankbetétek kamatait a a bankok, illetve az osztalékok 20 százalékát a részvénytársasági hi- fi vatalok épp úgy azonnal levon- s; mák, mint ahogy a gyárak és cé- b gek levonják a bérek utáni jőve- h Jelmi adót Növekedett a való- £ szinüsége, hogy a Kennedy kor- t< iránynak ez a kívánsága nem va­lósul meg. ^ A kormány azért kérte e levo­­lási rendszernak a kamatokra és osztalékokra való bevezetését, nert sokan ezt nem veszik fel v i jövedelmi adóvallomásukba és t( i kormány ezáltal évi 700 millió js idóbevételtől érik el. v A határozat indokolása az a /olt, hogy túlsók irásmunkát j okozna a bankoknak és részvény- v ársaságoknak. Azt a pontot ^ izonban, amely szerint a bankok- Z| iák minden évben kimutatást j. cell küldeniök a kormánynak jc szókról, akik évente több mint iz dollár kamatot kaptak, a rész- & .énytársaságoknak pedig az ősz­­alékokról kell jelentést adniok, ls slfogadták. A gyárak összesen mintegy násfél billió dollár adóelenge­­lést kapnak, a berendezések ko­­oása címén. Kennedy elnök ez- 4 :el kívánja megcáfolni a kormány! S5 tereskedelem ellenességéről el-1 llr erjeszett híreszteléseket. | ;c Byrd szenátor élesen ellenezi a f; övedelmi adók leszállítását A f( vereskedclmi Kamara a nagyobb j izleti vállalatok, az AFL—CIO k :ddig a munkások és kisemberek {­­zámára sürgeti a jövedelmi adó- k vak mir ez évre széló leszállító-j É eszköz birtokában volna, amely képes volna egy teljes mérvű" “nukleáris blitz“ támadást elhá­rítani. , Kivonulás Berlinből? Előzőleg a Kruscsev egy másik nyilatkozatában a .nyugati szö­vetségeseknek Berlinből való kivonulását követelte, mint ami egy berlini egyezmény legfőbb feltétele. Helyettük az Egyesült Nemzetek kisországok katonáiból álló rendfenntartó szerveit, köz­tük Lengyelország és Csehszlová­kia kommunista katonai alakula­tait kívánja Nyugat Berlin védel­mével megbízni, arról azonban nem beszélt, hogy a Szovjet haderő kivonulna Kelet Berlin­ből. Ez ajánlatot Washington és London azonnal elutasította, an­nál inkább mert Rusk külügymi­niszter már korábban megmond­ta a washingtoni Szovjet követ­nek, hogy erről szó sem lehet. Rusk a következő napokban, Genfben találkozni fog Gromyko Szovjet külügyminiszterrel, a laosi egyezmény aláírásakor. Kivonulást a rabországokból Kruscsevnek a nyugati haderő Berlinből való kivonulására vo­natkozó követelésével szemben megfigyelők ajánlatosnak tartják a Szovjetnek nemcsak Kelet Né­metországból, de a többi, kom­munista erőszakuralom alatti or­szágból, így Magyarországból va­ló kivonulása ellenkövetelésének felvetését, tekintet nélkül arra, hogy a Szovjet a Varsói Egyez­mény alapján is tartja most ka­tonáit ezen országokban. Nem is szólva a berlini meg­szállási egyezségről, miért dukál­jon több előny a Varsói Egyez­ménynek, mint az Atlanti Szövet­ségnek, a NATO-nak? 1THH0LDING TAX A I BIZOTTSÁGÁBAN át a Kennedy elnök mind in­­tább közeledik azon álláspont elé hogy 1963 helyett már 962-r-e kérje a kongresszustól az idóleszállitásb A tőzsdei papiroknál az a re­­orm lépett életbe, hogy vásárlá­­iuknál az eddigi 70 százalék he­­yett csak a névérték 50 százak­­ékát kell készpénzben lefizetni. \ rendelkezés célja az, hogy a özsdi irányzatot megjavítsa. ------------------ooo----------------­k BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK UJ VEZETŐJE A washingtoni központi be­vándorlási és polgárosodási ha­­óság vezetőjévé dr.Aba Schwartz smert washingtoni ügyvéd, be­­'ándorlási szakértőt nevezik ki, ilc.it Francis E. Walter, kerületünk lemokrata párti congresszusi kép­­ü selője, a McCarran—Walter >evándorlási törvény egyik szer­űje és a képviselőház bevándor­­ási bizottságának elnöke aján­­ott erre 4 megbízatásra, Schwartz 46 éves és számos mberbaráti akcióban való, lel­­:es tevékenyése széles körökben, alálkozott elismeréssel.-----------------ooo “A BÉKÉÉRT” , A Chrysler-müvek (Detroit) 15 tisztviselője 1961 januárjában zövetkezett össze arra, hogy ninden keddi napon, ebédszünet dején, el imádkozzék a Rózsa­üzért és ezt az imádságukat ki­­ejezetten a békéért ajánlják fel. A vállalkozók azóta hűségesen ^tartottak elhatározásuk mellett. Ja másutt is akadnának efféle ;ezdeménvezők, biztosan vissz* «ngr» találnának, AZ AGGOK KÓRHÁZI SEGÉLYJAVASLATA KISEBB­SÉGBEN MARADT A SZENÁTUSBAN, KENNEDY ELNÖK A NÉP ELÉ VISZI _l The News­függetlenség ,r „ e'J' TREíh’ótti0®£eet érdekeit szoiguiv len tár­sadalmi hetilap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom