Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1962-11-09 / 45. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh F alley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18. 1923, at tbe Post Office at Bethlehem. Pa., under the Aet of March 3, 1879’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Ficinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Fölgyében Volume 40-ik Évfolyam 45-ik szám BETHLEHEM. PA. 1962 NOVEMBER 9 Egyes szám,* ára 10 cent v\,r- V VILÁGTÜKÖR XI 1 Xi Újra blokád Cuba ellen Castro akadékoskodása miatt A CUBAI SZ0VJ2T-BAZIS megszüntetése folyik, de megtörténtének ellenőrzése még nem történt meg e sorok keltekor. Azt azonban már le lehet szegezni, hogy Kennedy elnök és Kruscsev egyezsége az Egyesült Nemzeteken 'KÍVÜL jött létre s ez újabb bizonyság 195o november 4 óta hangoztatott álláspontunk mellett, hogy ily súly' s, nagy ügyeket, nagy nemzetközi válságproblémákat csak az Egyesült Nemzeteken KI' UL lehet és s kell elintézni, ha az ügy érdemé tői megkívánt, igád eredményt akarnak elérni. Az E. N. töméntelen tagor szága közül mindegyiknek más és más az érdeke, beállítottsága és sok szakács elsózza a levest. . . *■ * * TAGADHATATLAN, hogy az E. N.-beli tárgyalásnak, külónö se*n Stevenson fődelegátus beszédének, amelyben kategorikus igent vagy nemet kért Zorin Szovjet delegátustól arról, hogy Cuibában támadó atomrakéták vannak-e és Zorin kitérő vál ,szt tudott csak adni, drámai hatsa volt. világszerte. De a megoldás: kétségtelenül Kennedy elnök és Kruscsev közvetlen levélváltása hozta meg. Némelyek szerint optimizmusunk, amellyel minap itt azt reméltük, hogy az 1956-os forradalom ügyében hozott, de a Szovjettől és Kádártól semmibevett határozatok ügyében benyújtott USA javaslat nem fog meg megrekedni, megbukni, az E. N. Special Political Committee] ban, hanem eljut a közgyűlés plénuma elé, kissé bizonytalan láb'ken jár. Hisszük, hogy ez tévedésnek fog bizonyulni, mert ellenié b~n az USA ellen bizalmatlankodókkal (főleg bizonyos republik’nus párti magyarokkal) bízunk abban, hogy a Kennedy kormánytov'bbra is mindent el fog követni a különböző országok delegációjának a javaslat mel’etti szavazása érdekében, miként, a napirendre vrló fe'vctel indítványa is csak azért késett, mert a delegációk megdolgozása annak érdekében, hogy minél több szavazatot lehessen összehozni, igen nehezen ment. Hisszük, hogy ezt a munkát siker fogja koronázni, noha mint legutóbb közöltük itt a Scripp—Howard lapok sajtó koncemje lapjainak egy “The Hungarian Issue is dead in the E. N.“ cimü hosszabb éredeti tudósit ása éppen az ellenkezőjéről akart meggyőzni. Nem vagyunk olyan pesszimisták, mint éppen azok, akik inkább személyi szerep’ési szempontoktól, mint tárgyi helyzetelemző szemlélettől vezettetve, arról akarták meggyőzni a magvars'got, hogy ha az E. N. is mét hoz egy papíron maradó, fo- | íratlan határozatot a magyar ügv- i ben, akkor óriási eredményt ér- > tünk el. E rovat ezzel szemben , azon álláspontra helyezkedett, j how az E. N. ily “aktivitásá'él’’ ink'bb az ügvnek ew évre alibivel való, uiabb jégre'ételet várhatjuk s ehelyett világ propagandát kellene kezdeni az E. N.-en kívüli elintézés és ha már tár^a- j lünk Kruscsewel Berlin ügyében, egv általános európai béke rendezés és benne Magyarország ügyének megoldása érdekében. * * * AKIK ÓRIÁSI NAGY DOLOGNAK hirdették az ügynek újabb E. N. napirendre vétele ‘ kivívását" az amerikai kormánnyal szemben, amelyet csúfosan a magyar ügy eladásával is meggyanusitottak, most meguk Írják, hogy “ezentúl csak a Special Politi al Committee fogja tárgyalni a .ma-j gyár kérdést s ez természetesen nem azonos a rendes politikai bi 1 zottsá-gal, hanem V'lós'g's sülyesztő, ameL’et néhány év előtt: abból a célból léresitefek. hogy olyan kellemetlen kárdéséket, •wi«lyckr£l «<( akarnak feledkezni a Special Committee elé utalhassanak’’. Kell e ennél nyíltabb bevallása annak, hogy az E. N. -ben való 8okadikszori napirendre tüzési I akció csak amolyan “sok a füstje, kevés a lángja’’ megmozdulás volt s hogy azok igazolódták, akik az E. N.-en kívüli tárgyal's szorgalmaz'.sában látják a magyar ügyön való segítés nehéz, küzdelmes, er"r 'ng ős, de e yetlen nem meddő, komoly útját? Ugyan azok legújabb megszola lása is olv benyomást kelt, mintha Amerika volna okolható az “elsüh'esz'ésért” és tcv'bbra is azt sürgetik, hogy “rázzuk tel a rendelkezésünkre álló módokon az amerikai közvéleményt.” Mi már a napirendre tüzes érdekében indított akciónál is tiltakoztunk Amerikának és kormányának meggyanusit'sa ellen s nőst is azt mondjuk. hogy az ! akció, ami Amerikát illeti, nyitott ajtókat döngetett. Nem a Kennedy ko-mányon, sem E. N . -beli delegációján múlt, 1 ogy a nagymn enyhe szövegezésű határozati javaslat számára sem sikerült nagyobb többséget összevérbuválniok, mint ahogyan sikerült. A kongresszusi tagokat nem [az E. N.-en belüli, újabb körösi szenteltvíz határozat, hanem az E. N.-en kívüli, közvetlen csucskonferenciás vagy Kennedy-Kruscsev találkozón való tárgyalás érdekében kell mozgósítani. Nyíltan meg kell mondani a magyarságnak, hogy a magyar ügynek az E. N.-ben való ‘ tárgyalása’’ többet árt, m:nt használ, mert az E. N. annak szempontjából HOLTVAGÁNYNAK és csupán a semmittevés alibijének bizonyult s csak a közvetlen tárgyalás viheti ténylegesen előre a magyar ügyet. Csak azzal lehetne igazán segíteni rajta. Nehéz feladat mozmsitam Amerika és az individualista világ közvéleményét ily irányban és szívós hosszú műnk ről van szó, de ne hitegessük a jóhiszemű, lelkes magyarságot és legyünk tisztában azzal, hogy a magyar ügyben az E. N. kapujának l’thatatlan felirása ugyanaz amelyet Danté emlit a Pokol kapuja felírásaként: “Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”. Lasciate ogni speranza . . . * * KENNEDY elnöknek a Sz vjet cubai atombázisa és amerikai hídfő építése elleni fellépését a ma gyár kommunisták new yorki hetilapja provokációnak, a S_ovjet elleni kihívásnak mondja és úgy véli, hogy “ha a nagyon rozoga lábón álló világbéke ezúttal is túléli ezt a kimondhatatlan veszedelmekkel terhes válságot, az nem elnökünk úgynevezett erélyes fellépésének, hanem annak lesz tulajdonítható, hogy a másik oldal a “brinkmanship" (a meredélyt széléig való elmenés) krakéler politikája helyett a statemanship (államférfiul fe’e’össég) bölcsességét, józanságát és jövő- Lel'.tását alkalmazza a világbékét veszélyeztető kérdésekben”. Az amerikai magyar kommunisták, noha maga az amerikai párt Edgár Hoover FBI igazgató szerint most holmi po'sári liber lis párt álarcát próbálják macára 1 ölteni, a cubai ügyben továbbra is nyíltan oszriilyharcos áll’s->ontra helvezkedik az Egyesült ÁPa mokkái szemben. Kennedy elnök erélyes politikáiét nevezi provokációnak és km k Tér nolitká nak, felejtve azt, hogy Yalta megszegésével és azóta is mindenfelé kommunista forradalmak szitásának aknamunkájával, legutóbb pedig a cubai atomibázis és amerikai hídfő létesítésének kísérleté- ! vei a Szovjet volt az aki provo. [ kába az individualists társadalmi rend Amerikáját, amel-'et — kell, e ennél nagvobb krakélersé'»? — fc'ruscsev ismételten is azzal fe n^egetett, hoo'y az ál1,,mk~p ta- | EVa kommunizmus el fo~ja teé i vnagpeKet a ozovjet provokációi és országrabló világuralmi törtetése veszélyeztetik, amelyek - nélkül már régen nyugalom és ú béke honolhatna a világon. * * . * s KENNEDY kemény fellépése a magyarság körében újra aktuális-1 s sá tette a vitát arról, hogy ha -[Eisenhower elnök 1956 október 25-én nem tagadja meg a magyar _ forradalmat azon kijelentésével. hogy egyetlen népet sem biztatott a arra, hogy fellázadjon a Szovjet ellen, hanem a magyar for.adaz lom támogatásában elment volna s “a meredély széléig’’, minden a imaként történt volna e? a Száz százalékig biztos választ erre senkisem tud adni, noha két. cégtelen, hogy ha a Szovjet nem; . avatkozik be, más keleteuropai, | . kommunista erőszakuralom alatti | 3 országok is követték volna a ma- ! r gyár nép példáját és ezt a Szovjet t nehezen tudta volna passzi itassa! elviselni, úgyis mint a kommunista osztályharcos nemzetköziség vezető hatalma. i Sokak nézte szerint azonban ! Eisenhowernek a mavyar üg ben . épp úgy el kellett volna mennie . ^ meredély széléig, mint most t Kennedy tette, úgy a saját meg- i nyilatkozásaiban, mint az invázió« 5 kószenállás hírének elterjeszásé. ben. Nem tette, mert atcmvilághá. borútól félt beavatkozása esetére. Főcélja a béke fenntartása volt i és ugyanazon napokban a suezi • ügyben, mint emlékezetes, Krus. csev 12 órás rakéta ul imátumát támogatta Angliával és Franciaországgal szemben. Eisenhower első szempontja az , • volt, hogy az amerikai nép nem | akar atomvil'gháborat s Henvn . Baldwin a New York Times ka-j I tonai százkértője is azt irta, hogy !. 1956-ban az amerikai közbeié. és 1 világháborúra vezehett volna. De lehet e száz suzázalékig biz; tosnak lenni, hogy a világháború , bekövetkezett volna az ese ben, 1 ha Eisenhower azon utógondolattál, hogy elmegy a meredély { száléig, de nem tovább tényleg ‘ elment volna odáig, hogy kiprobálja Kruscsev? A forradalom megtagadása helyett nem lehetett e volna vigyes I szavakkal és beavatkozási elő -1 készületek látszatnának meg-1, játszásával zavarba hozni eset- I ^ leg visszariasztani a Szovjetet, I ^ "chanceot adni’’ a magyar for ( radalomnak? Ez most már örökre i nyitott kérdés marad, noha tud- < . juk, hogy Kruscsev politikája el- I sősorban az, hogy mindenfelé za- I ( varos helyzeteket teremtsen és ( aztán a kommunista vil'guralmi ^ célok érdekében halászni próbál j jón a nemzetközi hel -zet za aro-l. sában. De senkisem lehet biztos j afelől, hogy Kruscsev I9j6-ban | Ugyanúgy viselkedett volna, mint j most a cubai b'zis ügyében. A ] két esetet nehez összehascnl tani. ] Cubában nem forgott kockán a ] kommunista rendszer megmara- j dósa mint Magyarországon, ha- [ nem egy Szovjet atom’ ázis és ^ : amerikai hídfő, ami Kruscsev ál- ( litása szerint felesleges'é v'lt j azáltal, hogy Kenned - megígérte, j hogy nem akarja katonadag meg- ^ dönteni Castro rendszerét. 1 Nem hisszük, hogy akár az ön- j tudatos antikvmv'unista Kennedy örök időkre szólónak gondolná ezt az ewezséget, akár Kruscsev végle'» feladta volna a2t hogy atombázist és katonai hídfőt létesit Közép és Dél Amerika öveze- , tében. ... t Még azt is kétségesnek tartjuk, -i hogy mariin Cubán nem e marad- 1 nak rejtett rakéták, atomfegyve |r rek vagy bombázó gépek vissza? , [A Szovjet kommunista erköLsé-j j [ vei szemben minden bizalmatlan- j c ság jogosult, épp úgy kijátszhat- £ i ja előbbutóbb a mostam egyez- i ményt, mint ahogy kijátszotta 1 megszegte Yaltát. . . 'r | De nehéz hinni azoknak, akik l ezért, hogy v*gvéImáik» t b'*‘oslt- j v« U««4U mi twJwüU. btyy * * Szovjet semmiesetre sem bocsájl kozna atomvilágháber-ba, haner kapitulálna. Némelyek a cube fejlemények hat'sa alatt mos mámoros fejjel hirdetik ezt és h vöket keresnek e nézetük száma ra. Nem tartunk velük, mert sen kisem garantálhatja, hogy a Szov jet végveszélye esetén a Szovje vezetői nem nyúlnának e mégis a: atomfegyverekhez, hidrogénborr bás távrakétákhoz? r.o------- - ■ ooo János pápa megkezdi uralkodása ötödik évé XXIII János pápa novembe 4-én lépett uralkodásának ötödíl évébe. Ez alkalomból tizezren je lentek meg a Szent Péler Bazi likában és imádkoztak a 80 évei egyházfőért, köztük a VJgzsina résztvevői és a diplomáciai ka tagjai. János pápa kijelentette, bog; a katolikus egyházban “oly ese jmény játszódik le, mely jelentő j cégben ritkítja párját az elmúl | századók történetében” és ban goztatta, hogy a Világzsinat eddi gi tevékenysége felette sikere». Az amerikai Free Europe Committee megbizásából Barankovici István, a:r Európai Keresztén» Demokratikus Unió elnöke, a ki váló egyház tudós iró, az 1945-ös Demkorata Néppórt vezére, ak igen értékes könyvet irt a Zsinal problémáiról, magyar nyelven.— New Yorkból Romába utazott, mint zsinati megfigyelő. (Tudvalévőén az óhazából 1 1 tagú egyházi kü’döttség van jelen a Világzsinaton Hamvas Endre Csanádi püsnök, a Püspöki l'at. ügyvezető elnöke és Kovács S'ndor szombathelyi püspök vezetésével és tizenöt évi Vasfüg^önyclreteszeltség ui'n most találkoznak először a Rómában élő magyarokkal. )-----------------ooo--------------VÖRÖS KÍNA TAGFELVÉTELI JAVASLATA UJBÓI MEGBUKOTT AZ E. N.-BEN Az Egyesült Nemzetek közgyűlés 56 szóval ellen elvetette a Szovjet azon javaslatát, hogy a kommunista Kínát vegyék fel tagul, mint Kína törvényes képviseletét és a Biztonsági Tanácsban ne Csiang-formosai menekült kornv'nya, hanem a szárazföldik Kina kommunista kormánya képviselje Kínát. Tizenkét ország nem szavazott. Az Egyesült Államok ezévben is nagy súlyt helyezett arra, hogy minél több ország delegációját vonultassa fel a javaslat ellen és ez sikerült is annyiban, hogy tavaly csak 48-an vctetfék el a Szovjet javaslatát, 36 ország mellette szavazott, 20 oedig tartózkodott a szavazástól. Anglia ezúttal is a felvétel melle11 szavazott, de ennél nagyobb feltűnést keltett, hogy ugyanazt te'te India is, amely »»edig e-y-re élesedő háborús konfliktusban 'l1 a Vö'üs Kínával. Úgy lá sz-k Nehru kül ügyminiszter továbbra is fél a kin.ai kommunistáktól, p-di" az Füvesük ÁlFmok is segíti háborúját, egyelőre csak repülő utón k 'ld^tt feyyve»ekkel. (Ha Vörös Kínát elismernék, mint Kina törvényes képviseletét, a kommunistáknak már két vétójoguk volna a Biztonsága Tanácsban és az Egyesült Á’lamok irányító befolyása az E. N.-ben még inkább gyengülne.)---------—ooo MUNKANÉLKÜLISÉG OKTÓBERBEN A washingtoni munkaügyi minisztérium közzétette adatait október hónapról. A munkában lévők szúrna 68.8 millió, ami rekord az októberi hónapokra. A munkanélküliekről úgy szól a hivatalos jelentés, hogy számuk 3,294,000-re csökkent, vagyis a szeptemberi 5—8 százalékról 5.5 százalékra. NVirtz munkaügyi államtitkár hivatkozik arra, hogy Kennedy elnök igyekszik beváltani az 1960-as választási kampányban tett ígéretét, hogy a munkanélküliek számát 4 százalékra lf. Mrs. Eleanor Roosevell 78 éves korában elhunyj Mrs. Franklin D. Roosevelt, a; E. A. 32-ik elnökének özvegye aki harminc évvel ezelőtt ünne pelte férjének, Franklin D. Roo, seveltnek. E. Á. volt e’nökénel megválasztását, szerdán 1962 november 7-én, elhun. t New York ' , otthonában. ooo----------------a kínai vörösök MIND BELJEBB HATOLNAK INDIÁBA A kínai kommunisták tovább nyomulnak előre India északi határvidékén, de a nagybeteg Nehru miniszterelnök elutasította Kruscsev béke tárgyalásokat ajánló közvetítő javaslatát s azt követeli, hogy a kinai kommunisták előbb vonuljanak vissza odáig ! ahol I 962 szeptemberében áll- 1 tak. ! Nehru elcsapta Krisna Mennon hadügyminisztert, aki régóta kommunista-barát hírben áll, de meghagyta a hadianyag beszerzés miniszteréül. Nehru a termelés fokozására "nagyobb háborús erőfeszitésre” hívta fel India néyet. Az Egyesül1: Államokból nag"o’'barányu hadianyag és fegyver segítség mát útban van. Törökország katonai segítséget kínált fel Indiának, de a Pakisztán, amely Kashmir vitás területe miatt India támadásától fél. panaszt tett emiatt ellene a fíE/ATO-nál. (Pakiszrán, Törökország, Irán és Anglia szövetsége) . Nehru kijelentette, hogy ' India a történelmének fordulópor.tjákhoz érkezett" . Sokan azon nézetük megerősítését látják ebben, hogy a kommunista Kína szamara a “vitás határkéterületek’’ kérdése csak ürügy a 430 milliós Indiának a kommunista blokkba való bekényszeritése elindítására. -----------------ooo----------------Msgr. Varga Béla imája Magyarországért Msgr. Varga Béla, a magyar parlament menekült elnöke, jelenleg a New Yorkban székelő Magyar Bizottság elnöke november 4-én, az 1956-os forradalom legtragikusabb napján, vasárnap délelőtt többezer főnyi közönség jelenlétében szentmisét celebrált Magyarország felszabadulásáért és a forradalom hősi áldozataiért. A felemelő ünnepségen washingtoni kormány és számos külföldi követség képviseltette magát. Msgr. Varga a szentmise végén fényes pa_i segédlettel külön az alkalomra irt fohászban kör.yörgött a Mindenhatóhoz Magyarország szabadságáért. A fenkölt hangú, gyönyörű ima mély hat'st tett a jelenlévőkre és remélhetőleg nyomtatásban is közkézen fog forogni, mint a legszebb könyörgés Magyarországért A new yorki Szent Patrick templomban lefolyt országos jellegű egyházi aktuson a közeli államokból is számos magyar vett részt s lapunk is képviseltette magát. ooo------------AZ ATOMKISÉRLETEK MEGSZÜNTETÉSÉT KÖVETELI AZ E. N. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése New Yorkban november 6- án nagy többséggel elhatározta, hogy felhívja az atomfegyverekkel biró, nagy hatalmakat, hogy 1963 január 1 -ig fejezzenek be szüntessenek meg minden atombomba kipróbálást. A határozatnak inkább elvi, mint gyakorlati jelentősége van, noha Kennedy elnök bejelentette a múlt hét végén, hogy USA befejezte az atombomba kipróbálásokat. ( Az utolsó kísérlet sikeres volt, Mr «érint ««v atomokét# «]$ r*. kin Mp**UU*4valj, Castro cubai kommunista diktator kijelentette, hogy nem enged be az országba semmiféle ellenőrző bizottságot, hogy meggyőződjék arról, hogy a Szovjet által szállított rakéták és bombázok atombázisait leszerelték és hogy az USA-ra veszélyes nukleáris fegy vereket és bombázókat eltávolították Cubáról? Először U Thant, az Fg esült Nemzetek ügyvezető főtitkára ment le Havanába Castrohoz, hogy rábeszélj a makacs álláspont jánk megváltoztatására. — Aztán .Kruscsev elküldte első hel-’ettes miniszterei"ö^ét, Anasztáz Mikovant, aki felesége halálos ágya mellől sietett Tubára Castrot rábeszélni, de többszöri hoszszu tárgyalás után sem ért célt nála. November 5-én este ez a helyzet s bár U Thant bízik abban, hogy vévül Castro a cubai utombázis leszerelésére kötött egyezség ügyében végül kooperálni fog a Szovjettel, a kilátások bizonytalanok, noha Mikoyan nár azzal is igyekezett kedvében iárni, hogy a Szovjet nevében magáévá tette a Cuba szigeten Quanta namoban lévő amerikai aázis kiürítése követelését A válságnak távolról sincs vége Kennedy elnök, aki U Thant 3ubai látogatása tartamára, 48 árára felfüggesztette a tengeri íresztegzárt, Castro e magatartása után elrendelte, hogy azt ujjól folytatni kell. Az amerikai repülőknek sikeült légi fénykép felvételeket kéiziteni egyes cubai atombázis ípitkezésekről és a nemzetvédelni minisztérium ezekből megálla>itóttá, hogy a Szovjet tényleg negkezdte a bázis leszerelést. De lines pontos adat valamennyi bádsépitkezésről és szakértő ellenőr :ő bizottság helyszini vizsgálatai léikül csak még fokozottabban ogosult a bizalmatlanság, hogy a negegyezés szerinti leszerelés 'em valósul meg teljes mérték>en. A Szovjet és Castro kommuista erkölcse szerint tudvalévőén i másnézetü ellenfélt megcsalni, lecsapni nem bűn, hanem komnunista erény. USA-ban tartóz- Lodó cubai menekültek azt ál’.iták, hogy Castro hegyi barlanokban és más rejtekhelyeken izovjet-rakétákat dug el s dugott 1. , \ B-28-as nehéz bombázók Kennedy elnök az USA-ra vezélyes támadó fegyvernek tartja ízt a mintegy 30 B-28-as nehéz >ombázó repülőgépet is, amelye:et szintén a Szovjet szál’.itatt bubának. Miután Kruscsewel az egyezmény úgy szól, hogy min- j len fegyvert eltávolít Cubából, melyet Kennedy elnök USA eleni támadásra alkalmasnak ítél. i Cennedy ezek eltávolítását is követeli. Kennedy elnök a Cuba felé haadó hajók vesztegziri vizsgálata gyében fontolóra vesz egy ajánatot, amely szerint a hajók elsnőrzését a Red Cross végezné. )e emellett az amerikai vesztegár ellenőrző haderő is továbbra i aktivitásban maradna. Az elnök 1 fősulyt a cubai atombázisok lány és maradék nélküli leszere- [ fse biztosítására fekteti, ugyszinén ragaszkodik a nehéz bornbáók eltávolításához is és kötele- . ö ígéretet követel arra nézve, ogy a Szovjet nem fog újból ily egyvereket szállítani Cubának. '.z erélyes: követeléseinek újabb iuba ellenes rendelkezésekkel ki- ; án nyomatékot adni. Az egyezlény értelmében a Szovjet köslessége arról gondoskodni, hogy leszerelés a helyszínen teljes nértékben lehetséges legyen, még edig ahogy Kruscsev is elismeri, az Egyesült Nemzetek egy egy izottsága, nem pedig az ilyen neé* és könnyen kij4t«h»tó kát©* *1 fiMittlIn V|?ii k- I Kereszt által. A Kennedy—Krusn- I csev egyezmény addig nincs végle j rehajtva, ami a rakéták, atomg- bombák és bombázó gépek és báet zisaink nem tűnnek Cubából. á-és Fokozott inváziós á- előkészületek clt Az utolsó jelentések szerint a nemzetvédelmi minisztérium reih pülői semmi jelét nem látják anra nak. hogy a nehéz bombázókat z, eltávolítani készülnének, s- Washington mind határozottabb áll azon az állásponton, s° ; hogy amig a megbízható no.nzetz közi ellenőrzés Castro akaciékosis, kodása miatt nem lehetséges, s- Kennedy elnök nincs kötve Krusz- csevvel szemben a cubai kom.nuh r.ista rendszernek inváziós mega elöntésé szándékáról való lemont>- das dolgában. S addig erőteljeai sen tempóban továbbfolynak az tt előkészületek az invázióra, ek Vörös Kina mérges n A pekingi kommunista párt lapja támadja Moszkva politikáját és azt állítja, hogy a cubai ügyben Moszkva ugyanazt az appeasement (engesztelgetési) politikát folytatta az “amerikai imperialistákkal szemben, mint a Nyugat, I 9318-ban Hitlerrel Mimit chenben kötött szerződésében. 8 rí -----------------000----------------j; Novemberi főválasztások eredménye i8 Lapzártáig beérkezett választá- 1- si eredmények nem hoztak nagy u meglepetéseket. Az országszerte g előre várt eredmények bebizonyoie sül tak. Pennsylvaniaban, U. S. Senah tor Josep S. Clark kivételével, a ű republikánus pártiak győztek. Úgy a Northampton megyében, mint Bethlehem városában a demokrata párt teljes listája győzött s valamennyi jelöltje bekerült a pályázott állásokba. A Lehigh megyében viszont a : republikánus lista győzött. Bethlehemben Fred B. Rooney lett újból, mint állami szenátor és - James A. O’Donnell lett a Beth-- lehem város állami képviselője. n-■ - ■ ■ ono— ■ ■ — ■■■ t MAROSANT MENESZTETTÉK Marosán György államminiszter, a magyarországi Elnöki Tanács alelnöke és Kádár helyettese a a párttitkárságban összeveszett z Kádár Jánossál és “lemondott” minden tisztségéről. Marosan 1 klikk uralommal vádolta Kádárt, 1 a Központi Bizottság válasza ki [‘ I nem elégitőnek mondotta Maro’ sán szellemi képességeit. Marosán, aki általános népszerütlenseg' nek örvendett maga3 nyugdijat fog kapni.----------ono-----------------a A VILÁG 10 LEGNAGYOBB TŐKÉSCSOPORTJA Az individualista országokban- egyes tőkéscsoportok az egész via Iá got behálózó koncerneket tartac nak kezükben. Az európai tőke t elég szerény szerepet kap ebben -, a kapitalista versengésben, az el- sőség az USA-é. A General Mo- tors vagy a Standard Oil mellett- a legnagyobb európai koncern, az . Unilever, is csak közepes helyet > kap a profitért folyó nagy ver■ senyben. 3 A világ legnagyobb koncernjé.- nek, a General Motorsnak forgal- ma körülbelül akkora, mint Nyu- gat-Németország egész évi költség V vetése. s A világ tíz legnagyobb tőkéa ? vállalatai: 1. General Motors, 2.- Standard Oil, 3. Royal Dutch r Shell, 4. American Tel- Teli, 5.- Unilever, 6. Ford Motors, 7. * G«ner«l Electric, fi, U. 5, I !•. !§. TlSMlt
