Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-26 / 43. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh ralley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár-1 -*'** haiiljsrx -Függetlenség ___ * Hungarian Weekly < S- Br°ad Street TTtENTON 10, If. J. Volume — „1 NYELVÉBEN M.AU Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Olnss Matter Muy IS, 1923, at tbe Poet Offiee at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879’ . AMERICAN JEN 8PIBIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében 43-ik szám BETHLEHEM. Pi*.. 1962 OKTÓBER 26 Egyes szám.* ára 10 cen* x*=>: IX i VILÁGTÜKÖR i == s x= VÁLASZTÁSOX PENN­­SYLVÁNIÁBAN Kennedy rádión és television beszélt az amerikai néphez LEGÚJABB HÍREK A CUBAI BLOKÁDRÖL “HUNGARY: A DEAD ISSUE , AT U. N.” címen John McNutt.j j a ‘ ‘United Press International’’ j i tekintélyes amerikai híriroda | munkatársa tollából headlineos, > hosszabb cikk jelent meg a new < yorki World Telegramjaiban és a s Scripp8-Howard sajtókoncern más 1 lapjaiban. A cikk leihangoló ké- i pet ad az 1956-os forradalom ügyében beterjesztett amerikai ja* vaslat kilátásairól és újabb ada­tokat szolgáltat arról, miért tar- n tóit oly sokáig, ómig az amerikai 1 delegáció a magyar ügyet újból | felvétette az 7gyesült Nemzetek - idei new yorki közgyűlése napi- t rend j érek I Mint a new yorki angol napila- t pok jelentése nyomán megírtuk, i 1 a delegáció hosszas tárgyalásokat | « folytatott a különböző más dele- j gációkkaL hogy a beterjesztés előtt minél erősebb támogatást ( biztosítson a javaslatnak. A napi- < rendretüzés ügyében a közgyűlés’ j előtt elért ismeretes eredmény,— s csak 43 delegáció a javaslat mel-j j lett, 34 ellene és 19 delegáció ; nem szavazott, — magában is1 } mutatja, hogy munkája nem voltj ( és nem lesz könnyű. A szokásos t előzetes napirend megállapitás) J előtti napon nyújtotta csak be a', javaslatot; addig dolgozott, hogyj £ leküzd je a javaslat elleni kifogá- a Sokat, egyes, különösen afrikai és £ ázsiai csoportok ellenzését, hiszen] e nem szeretné ha a javaslat meg- , bukna s e bukással szinte megpe-| C8ételödne az EL N. csődje olyan £ ügyekben, ahol az E. N—nek a £ népek szabad önrendelkezése £ védelméről szóló alapelve, Leté-j ^ nek a béke védelme melleti másik' e főelve számára kell megadni a j becsületet, — nem szólva arról, ^ hogy gyakorlatilag is kellene va- j lami igazi cselekedetnek történ- j nie. (A napirend egyébként nem r valami légmentesen lezárt dolog „ s akkor sem lett volna baj, ha e későbben, jobban előkészítve j. kérték volna a kitűzést, hiszen a s napirendre a közgyűlés utolsó £ napjáig kerülnek fel ak.u-Jis sür­gős kérdések.) e * * ß McNUTT többi közt ezt írja: j "Semleges delegátusok azt jósol- R ják, hogy a hat éves magyar kér- c dés meghal (will die) a jelenle- r gi E. N. közgyűlés folyamán. A v jóslást a közgyűlés azon határo- • zatának tanulmányozása alapján p tették, amely 43 szavazattal 34 z ellen mondta ki a magyar fórra- j, dalomnak a Szovjetaltal történt elfojtása újbóli megvitatását. A francia afrikai nemzetek, dacára p Parissal való szoros politikai kö-j tj telékeiknck ellenezlek az ameri- j v kai indítványt, amely ujabo tár- g gyalást kívánt A nyugati állás-1 < pont igy tizenkét szavazatot vesz 1 ^ tett s e mauritániai delegátus, ^ Soouleymane Ould Chelkh bid^s |( ezt a csoport nevében, amely a s Union of Africa cs iviadagascar « néven ismert francia gyarmatokat g foglalja magában, kemény hatá- g rozottsággal jelentette ki, hogy a “az önkotmányzat mellett állunk g s ellenzuk bármiféle beavatkozást szuverén (önhatalmú államok c fceUigyeibe "Vagyis bouleymane 0 ezzel elismerte a magyar kommu-| nista kormány azon jogát, hogy t) a Szovjethez folyamodott az j. 1956-os felkelés leverése érdeké- g. ben." I sí Az 56-os forradalom tudvale- g( vöen minden külföldi előzetes s; hozzájárulás nélkül, spontán tört ki és nyugati beavatkozás nem történt, de annál inkább Szovjet n beavatkozás, amelyre, kivált v Eisenhower elnöknek azon, a for­­tadalmárokat (az atomvilágnábo- _ ru vészeidé miatt, ac arra való ? hivatkozás nélkül) elutasító nyilat ^ kozata után, nogy egyetlen orszá- j€ got sem buzdított a £>zoy,et elleni felkelésre semmi tárgyi ok nem volt, de Kruscsev osztályharcos a kommunista szolidaritásból a ma- ^ gyár néppel szemben akarta meg- Q védeni a kommunizmus magyar- ^ országi erőszakuralmát, amelyet a Stalin « yaltai egyezmény m«g* ^ zegésével és kijátszásával tűk nált fel a magyar népre. Szumo u, hogv ily nevetséges, fejete­­ejére állított érveléssel állt ele i mauritánia követ s ezzel in­­lokolta meg 12 szükségei zavazatnak a magyar nép sza »adsága ügyétől való megvonó át. . . * * • McNUTT aztán igy folytatja ‘A francia—afrikai csoport égj násik delegátusa még őszintéb­en fejezte ki álláspontjukat: — Ez egy hidegháborús ügy, — mondotta, — amelyről itt mái ulsokat beszéltek. Még nem vol­­unk tagjai az Egyesült Nemze­­eknek, amikor először tárgyalták. Jgy érezzük, hogy az E. N. -nek okkal fontosabb teendői van­­ak.” McNutt aztán igen józanul mű­it rá arra, hogy a csoport az In­­lonézia Ó9 Hollandia között Nyu­­at Uj Guinea ügyében folyt vi­­zály tárgyalásánál olyan állás­pontot foglalt el, amely nem vág ssze ezzel. Arra az álláspontra lelyezkedtek, hogy a guineaiknak gyik hatalom alól, a másiknak rahna alá helyezését nem helyes­ik, ha nem történik meg a nép megkérdezése, hogy mit választ? iz alapon a csoport tartózkodott szavazástól, mig a másik eset­en a javaslat ellen szavazott, mely szabad választásokat ko­­etelt Magyarországon. McNutt a sorok közt maga is ifeiezésre juttatja ellenérzését az ..N. ily “uj tagországaival szem­en, amelyek, mint Írja, azt han­­oztatják, hogy ők nem csatlósai nyugati hatalmaknak és azt ál­­tva, hogy ők az 53 nemzetből Hó afro-ázsiai csoportban a sem­­eges irányt képviselik, azt vár­­ük, Hogy azok igyekezzenek meg­­yerni kegyeiket A Nyugatnak riiksége vanreánk, mondotta gyik delegátus. Nem mondta azt, ogy a Nyugatnak, ha reflektál Eavazataikra, minden alkalom­ól újra kell megnyérniök őket.’’ McNutt nem írja meg, mily szközökkel történik a megnyeré­­'.k, de nem kétséges, hogy állás­­mglalásukat nemcsak anyagi tempontok, (Washington által sztogatott külföldi segély) ha­em a Szovjettel és a kommuniz­­lussal szembeni politik juk, scmlegességi" játékuk is befolyó alja s igy náluk az anyagi észkö­­ök hatását sem lehet mindenkor iztosra venni. .. • • A FRANCIA-AFRIKAI esc­ort magatartása figyelmet keltő inét volt a szavazásnál, írja to­­ábbad McNutt és nagy jelentő­üget tulajdonit annak, hogy ez évben először történt, hogy ISA nem ragaszkodott áhhoz, ogy maga a közgyűlés folytassa ; a vitát és nem tett ellenvetést, mikor a napirendi bizottság Steering Committee) azt java­llta, hogy a kérdést tegyék át a ocial Political Committeehez, melyben minden ország képvi­­:lve van.’’ S A cikk ‘USA nem nyerhet’’ al­­miü fejezettel fejeződik be, mely igy hangzik: A Social Political Comynit­­:e" határozati javaslato«, tehet a özgyülésnek egyszerű többségi :óval, de a közgyűlés jóváhagyó­ihoz, kétharmad többség szűk jges. A francia-afnkai blokk ;avazatai nélkül, mondják a m leges delegátusok a USA de­­gációjának nem sika.'ü bet a lagyar kérdésnek az E. N.-ben aló felszínen tartása.’’ ‘ ’A magyar kérdés meghalt ’,- jelentette ki egy európai dele­­atus és hozzá tette, — "és eddi­­slé ez a 1 7-ik közgyűlés egyet­­n nagyobb fejleménye’’. * * * IGY ÁLL MA a magyar úgy : E. N. -ben. Lehet, hogy sikerül kenyerezni a 12 francia-afrikai rszág delegátusait, de az is le­st hogy nem mérnek ujját húzni Szovjettel és fittogUtni akar*, b "«amltfwétüfc«»", MM«*! 1 esetre végtelenül lehangoló, hogy tőlük és a kétharmad többség elérése feltételétől függjön a ma­gyar nemzet szabadságáról szóló határozat a "nemzetek parlament­jében" . . . Nem-e volt igazuk azoknak, akik kezdettől fosva és most is az E. N.-en kívüli tárgyalást szor­­t-almaztak és é“«pen most a ber­lini kérdés k'-é'esedése és esetle­ges döntő, Kele* és Nyugat kö­zötti tárgyalások küszöbén újó­lag egész Középeuropa és benne Magyarország ügyének rendezésit sürgetik, mert a berlini kérdésnek külön való tjrgyalása nem oldia meg Furona igazi béké’ének nagy problémáját, csak részletkérdés s biztosak lehetünk, hogy részlet­­megoldás csak vérszemet adna Kruscsevnek, más követelésekre, a hitleri módszer szerinti, egyén­­kénti területi ragad ozásokra. . . Nem nehez elképzelni, hogy még akkor is, ha McNutt jóslata tulsötétnek bizonyul, milyen env­­he, az eddiginél is fogatlanabb lesz az a határozatai javaslat, — ha egyáltalán a közgyűlés elé ke­rül s nem akad meg a szociális po litikai bizottságban, — amely i esetleg elnyerheti a kétharmad1 többséget. . . Fzért igazán nem volt érdemes Kennedy elnököt és Stevenson főde!eg~ tust is meg­vádolni, Amerikát a magyar sza­badság ügyének vé-kiárushásával meggyanúsítani. . .McNutt riport­ja újabb bizonyság arra, hogy az amerikai delegációt igaztalanuh érte vád, becsületesen dolgozott' annak érdekében, hogy ha beter­jeszti, a javaslatot, -biztosítva le-' gyen a sikere a ezért húzódott a beterjesztés. . . Olvasni is rossz azt, hogy "a .magyar ügy halott az E. N.-ben".' De szomorú elégtétel azoknak, akik kezdettől, 1956 novemberé­től szenvedélyesen hangoztatják ezt Most sincs késő, hogy az E. N.-ben való újabb látszat akció helyébe, ami kezdettől fogva in­kább egyes magyarok és magyar csoportok szereplési célját szol­gálta, mint komolyan magát a, nagy ügyet próbáljunk komoly akciót megindítani a magyar ügy-: nek a várható Kennedy—Krus­­csev tárgyalásokon való élére ál­lítása érdekében. Persze, az atom világháborútól érthetően irtózó amerikai nép kormányának ed­digi igaztalan, és észszerűden újabb meggyanusitása nélkül. Akik addig amig Eisenhower uralmon volt, némán hallgattak 1956 októberi nyilatkozatáról és magatartásáról, gvőzz'k le ellen­érzésüket a haladó szellemű Ken­nedy kormánnyal szemben, mely örökölte Magyarország, Berlin, Cuba és a többi meglévő és elfö­vendő hideghá borús problemá-j kát s mint a berlini kérdésien ta J nusitott gerincessége mutatja,! roha senkinek nem adta el és nem is fogja soha eladni sem Magyarország, sem egyetlen,! kommunista erőszakuralom alatti európai ország ügyét. • • • NYOMATÉKKAL mondjuk ezt, mert még mindig vannak, akik kishitűséget terjesztenek a Kenne­dy kormánnyal szemben éppen most, amikor választások előtt áll és szüksége van minden szavazat­ja, hogy igen mérsékelt, sőt saj­nos a többség megnyérése ér­dekében nagyrészt felvizezett javaslatait keresztülvigye a kon­gresszusban. Mindenféle híresztelések foly­nak: ioy például. Hogy Amerika az emigrációs képviselet és a Ma­gyarország felé flyó rádiópropa­­anda megszüntetésire hajlandó, holott Kennedy épp úgy mint; Eisenhower sem tette, ezt aligha1 lógja megtenni, hiszen ezek jel­képei annak a változatlan állás­­nontnak, hogy Amerika sohasem ir alá olyan egyezséget, amely a sabnépek mai heh ze'ét súlyosb­ítaná vagy meghosszabbítaná, nriroedig ezek megszüntetése a kapituláció gyakorlati szimbolu, »» valaki Attól sem kell félnünk, hogy a Kennedy kormány akár a két or­­szág közti diplomáciai viszonj normalizálásává!, akár az E. N. magyar delegációja elismerésé­vel kedveskedne Kádár Jánosnak. Eisenhower exefiiök egy választá­si kampánybeszedében élesen kri­tizálta Kennedy külpolitikáit (többi közt Észak Vietnamról megfeledkezve azt állította, hogy egyetlen talpalattnyi helyet sem engedett át a kommunistáknak) amely csak folyatása Trumané­­nak s az övének. És Stevenson el­leni éllel arra hivatkozott, hogy milyen fényesen állta meg helyét Cabot Lodge mint E. N. fődele­gátus. De mi emlékszünk arra, hogy Cabot Lodge, amikor az pjságirók kérdezték miért nem akolbolitják ki a vérfürdővel, szabadsáetHrással hatalomba jött Kádár delegációját az E. N.-ből, kijelentette, hogy erről szó sem lehet, mert akkor a Szovjet olyan deles-áció ügyét tenné elő, amely­nek firtatása viszont Amerikának nem lenne kellemes. . . A ma'jyar ügv érdekét akkor szolgáljuk leg:obban, ha egvolda­­luság és személyi elfogultságok mellőzésével handabandák nél­kül, tárgyilagosan dolgozunk ér­te. Akik igy törekszenek látni a helyzetet, nem találnak alapot arra, hogv keveiebb bizalommal viseltessenek Kennedy elnök C9 emberei iránt, mint amennyit mások nem vontak -meg nyíltan Fisenhowertől a nyolc éves repu­blikánus orszásl sa alatt. És le­gyünk tárgylagosak a vádasko­dások terén, hiszen Magyarország második világháborús balszeren­csés és rosszizlésii helyezkedése is ezt teszi kívánatossá, sőt célsze­rűvé. °--------------ooo>--------­Kiáltványok október 23 évfordulója alkalmából A “Mozgalom a Magyar Nem­zet Védelmére az Egyesült Nem­zetekben’’ nevű, New Yorkban székelő szervezet kiáltványt inté­zett az Egyesült Államokhoz és Europa 15 nemzetéhez, továbbá Kanada, Dclamerika, Ázsia, Afri­ka és Ausztrália népeihez és kor­mányaihoz s 1956 október 23- ának évfordulója alkalmából s a megszálló Szovjet haderő kivonu­lása és a magyar nép önrendelke­zési jogainak visszaállítása ügyé­nek támogatására hívta fel ókét. Az ugyancsak New Yorkban szé­­ícIő "Szabad Magyar Jogászok ózövetsége” az Egyesült Nemze­­:ek Közgyűlése igazoló bizottsá­gának elnökéhez intézett kiált­ványt, amelyben Kádár János communista erőszakkormánya de­­egációjának elutasítását kéri, nert (1.) Magyarországot a szovjet fegyveres erő még mindig ■negszállva tartja és igy (2.) a na gyár nép nem gyakorolhatja inrendelkezési jogát, (3.) a je­­enlegi magyar rendszer nem tart­­a tiszteletben sem az Egyesült Nemzetek közgyűlése határoza­­ait, sem pedig a magyar nép »lapvető emberi jogait, ...............—< <n*v.---­LINCOLN—RELIKVIÁKAT FEDEZTEK FEL BUDA­PESTEN A budapesti Nemzeti Muzeum mn'-vtár'ban rendkívül értékes :-kmányokat fedeztek fel az 1862-es polgárháború (Civil Var) idejéből, többi közt három örténelmi értékű dokumentumot Abraham Lincoln sajátkezű alái­­ásával. Az iratók Julius Stahel­­lek, a Union Army magyarorszá­gi származású tábornokának tu­­ajdonát képezték.-----------------ooo----------------­KEVESEBB GÉPKOCSI VÁSÁROLNÁK Az Egyesült Államok keres­kedelmi szakértői kiszámították, iogy jövőre 5—1 0 százalékkal kevesebb gépkocsit adnak majd 1 az autógyárak mint az idén. — > zárni t’saik szerint 1963-ban >,900,000 gépkocsi talál majd .evőre. Az idei terv szerint 6,- 00,000 személy'-é'kocsit vasi* el**k IÄA j . Pennsylvaniában 55 jelölt mén- közik november 6-án a 27 kon-­- gresszusi helyért. Pennsylvánió­­t nak eddig 30 kongresszusi helye I veit, de a lakosság eloszlásban ! beállt változások köve kertében ■ i most csak 27 helyet kapott. 1 Huszonhat képviselő, részben- .-epublik.'nus k, részben demo­- kraták, pályázik újabb mc-gvá­­r lasztásra, köztük Francis Eb Wal t tér, kerületünk ré0i demokrata- képviselője is. > j Az érdekes jelöltek között van : James A. Michener, a neves ame­­i: rikai író, a ímagvarség barátja, az i j 1956-os forradalomr T szóló “Az «| ar.daui hid” cimü könyv nagysi- i keni szerzője, aki demokrata pro- i grammal lépett fel a Bucks—Le­lj high diatrietben és igen erőteljes ■| kampányt folytat Willard S. Car­­: tér rep. eddigi képviselővel szem­ben . i A lefolyt 8 7-ik kongresszuson ; Pennsylvániának 16 republikánus . és 1 4 demokrata képviselője volt. Egyes megfigyelők ez arányban nem várnak nagyobb eltolódást. A szenátori állásra Joseph S. 1 Clark liberális demokrata eddigi i szenátor, volt philai polg ■ rmester x \ és James Van Zandt republikánus j kongreseman között kemény harCj ] várható«. De még élesebb lesz a j J harc a kormányzói állásra Richard i Dilworih demokrata, szintén egy- « kori philai polgármester és Wil- ) lintm W. Scranton rep. között s azt hiszik, hogy a győzelem igen j kevés szavazaton fog múlni. — | Scrantont, aki milliómos hírében 3 áll, egyes világlapok úgy említik, « hogy ha győz, 1964-ben clnökje- , löltségi pályázó is lehet. ( FELESÉGGYILKOS CSEH- I SZLOVÁKIAI DIPLOMATA 1 I ÖNGYILKOSSÁGA S HALA- « LA BETHLEHEMBEN 1 _____ \ Kari Zizka, 40 éves new yorki 1 csehszlovákiai követségi tisztvise-i lő szombaton reggel meghalt a 1 fcethlehemi Szent Lukács kórház- j 1 ban, ahová az ország utón elkö-l 1 vetett revolveres öngyilkossági ‘ kísérlete után szállították. Eszmé- 5 letét a kórházban sem nyertei ’ vissza. : i A new jerseyi rendőrség egyik cirkáló autója lett figyelmessé arra, hogy egy csehszlovákiai di­plomáciai jelvénnyel el átott autó j éránként 1 1 0 mérföldes sebesség­gel eszeveszetten hajit az ország- 1 utón. Az autót Pennsylvania te-, 1 rületére is követte. A kocsiban j - ülő Karel Zizka nem állt meg sj végül vad iram'ban árokba vitte r kocsit Mihamar odaérkezett i John Uditis pennsylvaniai állami rendőr is, akinek előadása szerint Zizka rá akart lőni, mire vállon lőtte. Zizka erre önmaga ellen] fogta a fegyvert és főbe lőtta rna^-át. Haldokolva szállították a bethlehemi Szent Lukács kórház- t ba. I Közben kiderült. Hogy Ziska , New Yorkban megölte Vera ne- j vü 40 éves feleségét s azt'n autó- , javai világnak indult. Azt hiszik, t hogy elmebajos roham'ban kö- £ vette el szörnytettét. New York- j tan is már vadul hajtott, de at rendőr elengedte, mert diplomá­ciai immunitására hivatkozott. I s A csehszlovákiai követség meg tagadott minden fel világosig st. j Zizka és felesége 20 éve voltak f házasok. Két gyermekük Cseh-- t Szlovákiában maradt vissza. A c két holttestet repülőgépen Cseh- £ Szlovákiába szállították. 8 Az összes amerikai nagy lapok a eokat foglalkoztak a rejtélyes £ esettel s Bethlehem városa szo->r moru szenzáció kapcsán bekerült a múlt hét világsajtóba. < a Október 28-án Standard t Time veszi kezdetét i ________ ]> Most vasárnap, október 28-án r Standard Time veszi kezdetét s E igy az órákat vissza kell igazi- J % I f Lapzártakor jelentik: Kenne 1 y elnök kedd este aláírta a íor­­íaszerii proklamációt a blokád­ol, amely szerdán délelőtt 1 0 ■rakor életbe is lépett. Hii sze-. int mintegy húsz orosz hajó van tban nukleáris fegyverekkel és adianyagokkal Cuba felé és Vmerika hajói azokat feltartoz­­atni készülnek. Az Egyesült Nemzetek bizton­­ági tanácsában Stevenson dele­­átus hatalmas egyórás beszédben ejtette ki az amerikai álláspontot s javasolta hogy az E. N. bizton­­ági tanács küldjön ki bizottságot cubai Szovjet rakéták és atom­­-gyverek megvizsgálásával, ugy­­rintén követelte azok eltávolitá­­át.A cubai delegátus kijelentette, egy ily bizottságot nem enged­ek be Cuba területéret Zorin Szovjet követ válaszolt tevensonnak. Hangoztatta, hogy Szovjet nem járul hozzá vizsgá- i bizottsághoz s tagadta, hogy imádó atomfegyvereket és raké­­ike.t szállítottak Cubába. (A Kennedy kormány erről minden] étséget kizáró fényképes bizo-! yitékok birtokában van. Szerk.) Zorin ellenjavaslatban az Egye­dit Államok megbélyegzését ki­­ánta és fenyegetődzött, hogy a xovjet negn lógja magira hagy. \ CvMv k fca^flAfc« véftf y* 1 szélye állna elő. Egyben bejelen­tette, hogy az amerikai indítványt elfogadása esetén meg fogja vé­tózni. A blokádot kalózkodásnak , mondteta. Gromyko Szovjet külügy­miniszter hazarepült a SzoVjetbc. Elutazásakor úgy nyilatkozott, hogy Amerikának fel kellene I hagynia más országok ügyeibe I való bavatkozással. Mintha a Szovjet tömcggyilkoa 1956-os magyarországi beavatkozása meg sem történt volna s mintha nem más országok ügyeibe való bea­vatkozással akarná elérni a kom­munizmus világuralmát!---------------OOO---- • —■ - « JAVULÁS AZ ACÉL­IPARBAN A "Steel’’ acélipari szaklap szerint az acélipari termelés a negyedik évnegyedben a harma­dikhoz képest 1 2—1 5 százalék­kal jobb lesz. Az októberi acél­­termelés 7.7 millió ingot (öntött) acél lesz, vagyis nagyobb mint április óta bármely hónapban. Novemberben a termelés némi­leg nagyobb lesz. Decemberben kissé csökken a termelés, de elég nagy lesz ahhoz, hogy a negyed­év termelése elérje a 25 millió tonnát Az 1962 évi termelést 96—87 millió tonnái» fctctóU « mkb* vagy megsemmisitené az USA elleni atomtámadásra alkalmas fegyvereket. Kennedy elnök figyelmeztette a Szovjetet arra is, hogy bármely amerikai ország ellen Cubáról in­tézett Címadásért- az Egyesült Államok a Szovjetet fogja fele­lősségre vonni. Kruscsev legújabb berlini ajánlata Berlin ügyében Kruscsev leg­újabb javaslata az, hogy Nyugat Berlint az Egyesült Nemzetek csapatai szállják meg, amelyek közt amerikai és Szovjet csapatok ic lehetnek, továbbá Amerika is­merje el hogy két Németország létezik. Kruscsev erről három órán át tárgyalt Köhler uj moszk­vai USA követtel, Gromyko kül­ügyminiszter pedig múlt csütör­tökön előbb két órát Kennedy elnökkel, majd négy órát Rusk külügyminiszterrel. Amerika természetesen elutasí­totta az ajánlatot, annál inkább mert Kelet Berlinről nincs szó, az továbbra is a Szovjet illetve a kommunista erőszalckormány Ha­talma alatt maradna. Háború Kina és India között A kommunista Kina és India között a múlt héten valóságos, véres háborúvá fejlődött a kínai kommunisták indiai t-.-tület *&gix­­dozása. India északi határán vé­res ütközetek folynak nagy em­berélet veszteségekkel Egyelőre a kínaiak nem nyo­multak beljebb Indiába, de az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy nagy háború is kialakulhat a 600 milliós Kina és a 438 mil­liós India között. Washington nyíltan India mellé állt. Moszkva pedig a kínai kom­munistákat támogatja és felaján­lotta “diplomáciai közvetítését . Ebben azonban képmutatást gya­nítanak, akik ismerik Lenin azon iiását, melyben hangoztatta, hogy a kommunizmus világgyőzelmé­­hez három ország együttes birto­ka adhatja a biztos alapot, Orosz­országé, Kínáé és Indiáé. . . KENNEDY BEJELENTETTE, HOGY AMERIKA ÁTVIZSGÁL ÉS SZÜKSÉG ESETÉN ELSÜLYESZT MINDEN HAJÓT AMELY SZOVJET-FEGYVEREKET VISZ CUBÁNAK. Amerika megtámadására alkal­mas atomfegyverek, és .rakéták' vannak Cubán. — Tengeri blo­kád Cuba ellen és a Szovjettől a cubai nukleáris fegyverek meg­semmisítését követeljük. Kennedy elnök hétfőn este rá­dión és televízión a nemzet elé vitte a legújabb cubai fejleménye­ket. Megirtuk, hogy Kennedy a szeptember 13-i sajtókonferen­ciáján kijelentette, hogy a Szov­jet által Cubának szállított raké­tákat és egyéb fegyverek csak ideiglenesen tekinti védelmi je­legűnek, de ha bebizonyul, hogy az USA megtámadására alkalmas atomfegyverek is érkeznek a Szov jettől, USA kormánya meg togja tenni a szükséges lépéseket biz­tonsága megóvására. Hiteles (megállapítást nyert, hogy a Szovjet által azóta szállí­tott fegyverek támadásra használ­ható rakéták, bombázok, atom­fegyverek s a Szovjet azon kije­lentése, amelyet Gromyko mult héten Kennedy elnök előtt is meg­ismételt, hogy estik védelmi fegy­verekről van szó, hazugságnak bizonyult, A Caribi Tengeren 40 hadiha­­jő cirkál 20,000 főnyi amerikai hadierővel és át fog vizsgálni minden hajót, nem e szállít fegy­vert Cubának s Ka a hajó parancs-] noksága ennek nem veti alá ma-' gát, elsülyesztik a hajó-t. Amerika követeli a Szovjettől, hogy semmisítse meg vagy távo­lítsa el Cubáról sut Egyesült Álla­mok megtámadására alkalmas fegyvereket, köztük 1000-2000 mérföldre atombomba kilövésére alkalmas rakétákat. Kennedy elnök előzőleg a kon­gresszus két pártjának vezetőivel is tnácskozott s úgy a demokra­ta, mint a republikánus párti ve­zetők helyeselték erélyes feliépé-! »ét Az elnök által felállított kö­veteléseket a háborús veszélyt fo­­kozónak látják, de ezt "kalkulált kockázatnak tekintik, amelyet vállalni kell". I Némely a kongresszusi körök Elit hiszik, hogy a Szovjet Ber­linben fog valamely erélyes lé­péssel válaszolni s kételkednek abban, hogy Kruscsev kivonná

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom