Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-08-31 / 35. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK ■SB! The Only Hungarian News­paper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló függeilen tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN Hi SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Ticinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Tölgyében Volume 40-ik Évfolyam 35-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 AUGUSZTUS 31 — Egyes szára.» ára 10 cent VILÁGTÜKÖR =:<! AZ ELNÖK SAJTÓ­­KONFERENCIÁJA Kennedy elnök az aug. 22-i sajtókonferenciáján közölte, hogy az Egyesült Államok két atom­bombával ellátott Polaris tenger­alattjárója külömböző irányokból találkozott a Sark- Tengeren és “rendezvoust’’ tartottak a Sark­vidék jégkérge alatt. A Szovjet űrhajózási fölénye' ügyében kijelentette, hogy akii azt nem ismeri el, félrevezeti az' amerikai népet, de a .megindított, erőfeszítések, mondotta remélni! engedik, hogy USA a mostani második helyről az első helyre kerül az évtized vége előtt. A háborús eshetőségre bevásá­rolt anyagkészletek surplus körü- 1.' óriási nyerészkedések ügyében kijelentette az elnök neancsak a Humphrey volt pénzügyminiszter elnöklete alatti Hanna Corpora­tion, de más nagy vállalatok is ‘‘szélsőségesen nagy hasznot" szerezték és ügyük szintén vizsgá ­lat alá kerül.---------00(1-AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁ­ROK MAGYARORSZÁGI HÁBORÚS KÁRÁNAK MEGTÉRÍTÉSE A washingtoni képviselőház törvényjavaslatot fogadott el, amely kibővíti azon esetek szá­mát, amelyekben kártérítést le­ket kérni amerikai állampolgárok­nak Németországban, Magyaror­szágon vagy más keletturopai or­szágokban ottani tulajdonukon szenvedett sérelem- fejében. Az igényjogosultság kiterjed hadite­rületre küldött árukra és más tár­gyakra is, ha azok háborús kato­nai akció következtében .megron­gálódtak vagy értéküket vesztet­ek, A szenátus rövidesen szinten árgyalni fogja a javaslatot. KENNEDY ELNÖK: KRUSCSEVVEL, HA JÖN, BESZÉLNI FOGOK, MINT AHOGY MÁS ÁLLAMFŐKKEL IS SZOKTAM LABOR DAY, a munka ünne­pe ismét ránkköszönt és ezévben is szeretettel fordulunk mindazok felé, akik az Egyesült Államok nagyságát megalapozták, a mun­kások, .fizikai és szellemi dol­gozok felé, épp úgy mint azon tőkések felé, akik méltányos kollektiv szerződési bérekkel és munkafeltétlekkel, valamint tő­kéjüknek többé kevésbbé való nagy kockázatával hozzájárultak nejmeak Amerika naggyátételé­­hez, gazdasági hatalmának kite­­rebélyesitéséhez, de ahhoz is, hogy a szakszervezett munkás­nak és fthérgallérosnak számára nagyrészt olyan életlehetőségek adódnak, amelyek őket a pro­letár oorsból a polgári létviszo­nyokba emelik fel. Elvonták a talajt a kognmunis ta oozttályharcos izgatás elől és ennek köszönhető, hogy a kom­munizmus itt csak egy egészen — elenyésző parányi rész leikéhez tudott közelférközni, főleg olyan tanulatlan, szakképzés nélküli, lusta és léha elemekhez, amelyek­ből hiányzik a tetterő, az egyéni ambíció lelki motorja. De ezek, számára is mindinkább kiábrán­dulást jelent, amit a kommunista' erőszakuralom alatti országokból hallanak: ott is dolgozni kell mégpedig az állam felebbezhetet­­len parancsa szerint keményeb­ben, mint az egyéni szabadság és vállalkozás országaiban, ahol sza­bad a munkapiac s szabad a szak­­szervezet és a munkás annak ad­hatja el a munkáját, aki legjob­ban fizeti meg: a bérek toronyma’ gasságban vannak a kommunista blokk országainak bérei felett és nem tekintik eretneknek azt a munkást, aki nagyobb bér után sopánkodik, hogy öreg napjaira független és tehetős legyen. Az Egyesült Államokban sem| fenékig tejfel minden a munkások és munkaadók viszonya terén, dej az F. D. Roosevelt New Dealjával kezdett útról minden rövidlátó, reakciós kongresszusi elemek | akadékoskodása dacára sem lehet letérni, visszafelé forditani az| idők kerekét. A New Deel re­formjait nem lehet visszacsinál- j ni, sőt nem lehet megállítani a haladás kerekét és a Dirksenek, Kerrek, 1 owerek, Milisek és egyéb milliomos vagy legalább is lakkcipős politikusok hiába pró­bálnak a kerékbe kapaszkodni és azt visszatartani, épp úgy nem fog sikerülni nekik, mint ahogy nem sikerült elődeiknek akik kéz­zel lábbál hadakozták a Social Security bevezetése és FDR más népbarát társadalmi reformjai ellen Mennyivel több talaja volna ma a kommunista osztály ellenes izgatásnak, a USA-ban, ha Roose veit nem karolja fel a unionok emberséges bérekért való harcát és nem kezdi meg az individua­lista amerikai életrendnek a tár-( sadalmi felelősséggel, a kisembe­rek óletküzdelme könnyítésének köteles feladataival való egybe­­füzését. A New Deal áldásai nél-j kül az amerikai dolgozók sok milliós zöménél ma nem találna közönyre és fölényes elutasításra a kommunisták osztályharcos proj pagandája: nem volna az, hogy] a 180 milliós Amerikában van' aránylag a legkevesebb kommu­nista a világ kulturországai kö­zött i * * * A DIRKSENEK, Kerrek, Tówe­­rek, Halleckek most lamentálnak az aggok kórházi kedvezményé­nek terve ellen, amelyet 1 1 0 dol­lár feltétlen lefizetése után, igé­nyelhet csak a kórházbanlévő. — Emberek akik egész életükben in­gyen .élvezték kórházi ápolást vagy anyagi gondjuk nincs, irigy* tik « ktoködő kiaembertsi, mun-, szerint él a nemzet, — különösei a szülőhazától elszakított, de nen elszakadt fiai és leányai. . . Kérjük hogy bankett vagy pik cik- jegymegváltás helyett miné több magyar testvérünk, akinél az évek hosszú során át utitarsa legjobb barátja volt a HÍRADÓ az amerikai életben, tegyen közz< üdvözlő hirdetést a szeptembe: 14-i külön jubileumi számban amelyben az amerikai közélet ve zető egyéniségei is köszönten fogják a HÍRADÓ négy évtize des teljesitményét. Minden jó magyar testvérünk nek a jubileumi sajtóalapra jutta tott adományát a jubileumi szám ban név szerint nyugtázni togjul a igy ez a szám — a Lehighvölgy magyarságának valóságos honol roll-ja lesz! Kérjük az üdvözlő hirdetésekei legkésőbb szeptember 10*ig el juttatni a Híradóhoz, mert ekkoi zárjuk jubileumi számunkat éi szeretnénk mindenkinek üdvözít hirdetését abban biztosan és leg­­izebben elhelyezni. Senkinek sem szabad kimaradni a jubileum számból, a Lehighvölgy nagy ma­gyar családjának gyönyörű, lé lekemelő rrtanifésztnciójából, a­­mely mindnyájunk számára em­lékezetessé fogja tenni a jubileu­mi számot, mindnyájunk nagy lelki találkozója és a halhatatlar magyar testvériség ünnepe lesz bogy a magyarság szava miné tovább éljen a Lehigh völgyben! Honfitársi szeretettel A Bethlehenu Híradó •»«ImiMMfa 4« biadóJtivatfti* kástól azt a kedvezményt, amely re mellesleg többnyire sok éver át befizetett Social Security dijak­kal is igényt szerzett. . . Ez csali egy példa arra, hogy az amerikai individualista életrendet a kom­munista propaganda világárada­tával, az osztályharcos előretőré si mesterkedésekkel szemben a New Deal, a szociális reformok folytatásával, a társadalmi felel­ősségérzet további fokozásával kell öszzekapcsolni. Senkisem irigyli a tőkések dollármillióit, de misem, biztosíthatta azok szerzésének jövőjét jobban mint 3 ’.munkások proletársorsának meg szüntetése, polgári életviszonyok­hoz segítésük az emberi méltóság­követeléseinek megfelelő társa­dalmi egyensúlynak megteremté­se minden dolgozó számára. Az individualista életrend, az amerikai életrend megmaradásá­nak eZ a helyes útja, ez biztosít­ja, hogy ezt az életrendet Moszk­va sohasem lesz képes eltemetni, sőt munkásai az eddiginél is job­ban fogják irigyelni. . . Kár, hogy a Dirksenek, Halleckek ezt nem akarják belátni és akaratlanul is Kruscsev és Mao kezére dolgoz­nak. . . , 1962 Labor Day napján már készülünk a nyolc hét múlva ese­dékes kongresszusi választásokra. A szabadság és népjólét szerin­tünk elválaszthatatlan nagy ügyé­nek épp -úgy mint az antikom­­munismusnak az teszi a legjobb szolgálatot, aki a szövetségi kép­viselőház egészének éé a szenátus egyharmadának most elkövetke­ző ujjáválasztásánál a szavazatá­nak leadása előtt gondosan meg­nézi a jelöltnek a kongresszusi szavazási rekordját, hányszor, mely esetekben szavazott a nép érdeke, a kisemberek életgond­jait könnyitő reformok mellett és hánvszor gátolta azok megvalósi­­sását szavazatával? Amerikának nemcsak bel- de külpolitikai példamutató er­kölcsi érdeke is, hogy tovább, építse azt a vonalát, amely ko-| runkhoz és hozzá egyedül méltó ;s számára és a többi individua­lista ország számára egyedül üd­vözítő a Kruscsevcik és Maok vi­­águralmi osztályharcos fenekedé­sével szemben. ♦ * * AUGUSZTUS 17-É.N kelt leve eben az Amerikai Egyesült Álla­nak Egyesült Nemzetekbeli De­­egációja másolatban közölte e sorok Írójával Stevenson nagykö­vet levelét, amelyben a ‘‘magyar cérdés” felvételét kérte az Egye­lőit Nemzetek 1 7-ik közgyülésé­­vek napirendjére. Egyben meg­­cüldötte az amerikai memoran­­lum -zövegét is, mely a magyar rroblema megoldását jelentős éladatnak minősíti és amely be­evág az Egy eült Nemzetek ala­­> okmányának elveibe. Sajnos, elolvasva a memoran­­iumot, még inkább igazolódtak szón, 1956 november 3-ika óta >ly sokszor hangoztatott aggo­dalmaink, hogy a magyar ügyet :sak az Egyesült Nemzeteken KI­­/ÜL lehet és kellene elintézni, dár tavaly is csak az utolsó na­­>on kerítettek sort a kérdés tár­gyalására, akkor is a késő éjsza­kai órákban s noha Stevenson fő­­lelegátus igen határozott beszéd­­>en hangoztatta a magyar nép inrendelkezési jogát, a tárgyalás zinte gépies formák között mor­golódott le; éppen, hogy letud­­ák ezt a feladatot, mint annak elentős jelképét, hogy a Ameri­­:a nem felejtette el a magyar igyet, — amit úgy is mindig tud­unk. Nem felejtheti el, mert iriási erkölcsi erőt jelent szá­nára a Szovjet és a kommuniz­­nus erőszakos módszereivel ««rofean i tnlrhttttítn dór«* ség volna elejtenie, bármiért i: elalkudnia. Amerika az atombombák kor szakában itt részlezetésre neu szoruló okokból elkerülni kíván ja egy atomháború világkatasz trofáját, de politikailag és érzel imileg nem hagyhatja cserben a kommunista erőszakuralom alatt országok ügyét, mert saját igaz­ságát, erkölcsi bázisát rúgná fe vele. . . Az az amerikai magyai csoport, amely az önmaga nép­szerűségének felfrissitésére a ma­gyarság felé politikai tőkét akarl magának kovácsolni azzal, hogy csupán az újabb “tárgyalást’’ sür­gette, nyitott ajtókat döngetett. De ez még nem lett volna baj, ha nem köti össze akcióját a számos vezetője által favorizált republi­kánus párt választási érdekét, a magyar választópolgárok szava­zatai ímegkaparintását szolgáló pártpropagandával. Minden bi­zonyíték nélkül, egy társutas lon­doni lap Moszkva céljait szolgáló .kisérleti ötletének konkrét hirré hamisításával ártalmas vádat emeltek a demokrata Kennedy kormány és a közülük többek sze­mlében régóta szálka Stevenson ellen és cáfolat dacára is egyesek tovább adázkodtak, noha erre kezdettől vájni kevéssé volt szük­ség. A legszomorubb szerepet eb­ben az az ur játszotta, aki az amerikai demokrata párt magyar tagozata elnökének nevezi magát, de egy. Rusk külügyminiszterhez intézett táviratban mint befe­jezett tényről beszélt arról, hogy a demokrata Kennedy kormány olyan alkut "létesített” a Szov­­jetttel, amelyben megegyezett vele, hogy ‘ U Thant újabb. E. N. főtitkársága jóváhagyásáért az E. N.-ben elejti a magyar ügyet", vagyis becstelen alkut kötött a magyar nép bőrére. * * # MÁR TAVALY IS, — mint akkor megírtuk, — olyan hatá­rozatot fogadtak el az E. N. köz­gyűlésé utolsó ülésének éj feli zá­ró perceiben, amely az előző tu­catnyi határozatnál is gyengébb volt Ezért hangoztattuk itt az utóbbi hetekben, hogy "sovány cél’’ csupán az újabb napirendbe tűzést sürgetni, ami aztán, mint irtuk, csak alibiül szolgálhat a lé­nyegi semmittevésre, az ügynek az E. N.-en kívüli felvetése elke­rülésére ... , . Amerika mégcsak Lengyelor­­ízág népét sem hagyja cserben, sőt külföldi élelmiszer és egyéb segély százmillió dollárjával tá­mogatta és támogatja most is.— Vem ad el egy rabnépet senn. . . Az újbóli tárgyalást kérő nagyar csoport azonban egyik főcéljául önmagának a magyar­ság előtti népszerűsítését tekintet­­:e, ahelyett, hogy ha már nem az L N.-en kivzli tárgyalást, leg­alább éles szankciókat követelt 70Ina a Szovjettel és a bitorló Cádár kormánnyal szemben. Nem :zt követelte, hanem a Kennedy ioimányt fogta becstelenség gya-: injába, többi közt mert a szélső obboldal előtt ez népszerű és lémelyeknek még ma is az az imlbiciójuk, hogy a szélső jobb­­ildialt megnyerjék, appeasolják, — nem tanulták még meg, hogy, i szélső jobboldallal enyelegni ép ily veszélyes naivitás, mint a kommunistákkal cimboráim. * * * A TÁRSUTÁS “ECONOMIST” izzal röpítette fel kisérleti hiresz­­elését, amely szerint Ame­­ikának ajánlatos volna U Thant őtitkársága fejében eladnia a nagyar ügyet, hogy egyre keve­sebb többséget kapnak a határo­satok s megtörténhetik, hogy egy a»r tűk n«a Us* »«f * k«Uá Szeptember 14-i számunkat : rendkívüli terjedelemben fogjuk < megjelentetni a Lehigh völgy < egyetlen magyar lapjának 40 esz­tendős magyarszolgálata megün- , neplésére és hisszük, hogy lapunk ( előfizető olvasó és hirdető támo- . gátéi velünk fogják ünnepelni a | EUR ADÓ négy évtizedes közhasz-| . nu munkája évfordulóját: üdvöz- j lő hirdetéseikkel, adományaikkal és uj előfizetésekkel fogják erősi- . terű a HÍRADÓ anyagi alapját, . hogy még szálmos éven át tudja j szolgálni közös érdekei két s egyé ( ni, exisztenciális boldogulásukat, valamint az óhaza szabadsága és boldogsága ügyét itt az amerikai 1 magyar végeken! Nem. rendezünk sem bankettet, sem mulatságot a negyvenedik évfordulónkra, hanem azt akar­juk, hogy MINDEN dollár és 1 cent, amelyet híveink és barátaink! a Lehighvölgy magyar újságja I 40-ik születésnapjára adomány- j ként áldoznak, a lap anyagi 2 alapját, Jubiláris Alapunkat, gya s lapítsa, hogy minél biztosabban 1 és jobban tudjunk megfelelni s közhasznú amerikai és magyar a missziónknak, többi közt az egy- j a házi, egyleti és általános magyar1 í közéletünk további fennállása 1 elősegítésének! |t A HÍRADÓ e téren az ÖSSZE-1 I KÖTÖ KAPOCS szerepét játszót-] r ta és e nemes építő célját akarja 1 tovább betölteni, hogy a Lehigh- x völgyben még beláthatatlan éve- I kig legyenek virágzó egyházaink, t egyleteink, virágzó, lüktető .közé­letünk és soha, soha ne halkuljon itt el a magyar azó, a magyar nyalvi *maiybtrv a hóit# *»va Egyre erősebben tartja magái a niresztelés, hogy Kruscsev részt­­vesz az Egyesült Nemzetek szept. hó 18-án New Yorkban megnyi ló közgyűlésén, Kennedy elnök azonban kijelentette, hogy eddig hivatalosan nem értesült New Yorkba jöveteléről, de ha jön, épp uyy fogadni fogja, mint a külföldi államfőket szokta. Kroll moszkvai német követ­nek kijelentette Kruscsev, hogy a new yorki ut tervével foglalko­zik. Máris feltűnően sok orosz új­ságíró kérte akkreditálását a közgyűlés elnökségétől. U Thant E. N. főtitkár mostani látogatása alatt alkalmasint világosság derül e kérdésre. . Kruscsev állítólag az E. N. elé akarja vinni a berlini kérdést, persze csak a nyugatberlinit, mert Keletberlint a fallal már egysze­rűen bekebelezték (Kelet Német­országba. Kruscsev megszegte a berlini megállapodásokat A berlini kérdésben Kruscsev uj lépést tett a feszültség fokozá­sára. Közölte, hogy megszünteti a Szovjet hadsereg keletberlini helyőrségének hatáskörét. Ugyan­akkor a keletnémet egylistás kommunista kormány Helknut Poppe 34 éves német kommunis­ta tábornokot nevezte ki Berlin katonai parancsnokává. Washington arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy ez a berlini négyes megszállási megállapodá­sok megszegését jelenti s Poppe kinevezését n-am veszi tudomásul, hanem továbbra is ragaszkodik a közös határozatokhoz. Nem en­gedi hatálytalamitani a Berlin két része megszállását szabályozó egyezményeket. Ugyanez Anglia és Franciaország álláspontja is. Ugyanakkor Kelet Berlin kom­munista hatalom bitorlói vakme­rőén azt közölték a nyugati szö­vetségesekkel, hogy “Berlin négy­hatalmi megszállási státusza ér­vénytelenné vált." Követelik, hogy a Nyugat ezután az uj ke­letnémet parancsnokkal, Poppe­­val tárgyaljon. Berlinben emiatt a hangulat biz. onytalan, tele aggodalommal és pesszimizmus­sal. A berlini közhangulat sze­rint “valaminek történnie kell, valami útban var».’’ De a fal körüli zavargások fe­letti feszültség pillanatnyilag eny­hült. A nyugati szövetségesek gyakorlati álláspontja az, hogy »ernimibeveszik Poppet és kiván­­rágaikkal a potsdami orosz meg­szálló parancsnoksághoz fognak fordulni, ahol azonban a válasz sokáig eltarthat, sőt Poppehoz utasító is lehet. Á Szovjet katonákat és Fegyvereket szállít Cubába A múlt héten mintegy 20 Szov­jet hajó ‘‘technikusokat” és ka­nnákat, továbbá hadianyagokat És fegyvereket, köztük elhárító rakétákat is szállított Castro kom­­mmista Cubájának és hir szerint » szállítmányok tovább folynak.’ Becslések szerint mintegy 1 8000 catona szállt partra Cubában, remcsak a Szovjetből, de más Vasfüggöny országokból is. Mig1 :gyik washingtoni nyilatkozat izerint a Szovjet által szállított égyverek nem jelentenek komoly veszedelmet USA számára, más washingtoni nézetek aggódást éjeznek ki, hogy a Szovjet rész­ben Castro erőszakuralmának a aelső ellenfelekkel szembeni vé­delmére, részben amerikai kom­munista hidtő létesitésére foly­tatja fegyverek és katonák szálli-' lását Cubába, amely csak 90 mér­földre van a miami partoktól. Castro aug. 25-én kirohanást intézett Amerika ellen, mert két «mwetfe* vili jármit i p*n fe* zeléből lőtte Havana főváros kül­ső részében lévő Miramare Szál­lót, ahol most érkezett Szovjet "technikusok" vannak elszállá­solva és kárttettek az épületben. Castro azt állította, hogy ezeket a USA küldötte Cu! >a megtáma­dására. Egy cubai menekült diákszer­vezet aug. 26-án nyilatkozatot adott ki, melyben elismerte, hogy 28 tagja rendezte a hajó- táma­dást és mintegy 30 lövést adtak le a szállodára. A washingtoni külügyminisztérium megerősítette a menekült diákszervezet jelenté­sét, de hangsúlyozta, hogy a tá­madásról semmiféle előzetes tudó mása nem volt. A menekült diákok arra hivat­koznak, hogy tüntetni akartak az ellen, hogy Szovjet katonák tö­megével érkeznek hazájuk föld­jére. Castra a semlegesség megséttésé vei vádolja Amerikát.Ezzel szem­ben a miami diákszervezet szó­szólója úgy nyilatkozott, hogy a támadók már régebben távoztak az Egyesült Államokból, egyik Carribi-tengeri szigetről indultak el a bajokkal Havana ellen s a támadás után arra a szigetre is tértek vissza. Egyes sajtóvélemények helyte­lenítik a támadást és azt hangoz­tatják, hogy az ily csekély ará­nyú akciók csak lovat adnak Kruscwv alá áhhoz, hogy mir. több katonát és fegyvert küldjön Cűbára. (-----------------000----------------­KENNEDY JAVASLATA A MUNKÁTLANSÁGI SEGÉLY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL A washingtoni képviselőház Ways and Means bizottsága meg­kezdte a kihallgatásokat Kennedy elnök azon javaslatáról, mellyel a munkátlansági segély kedvez­ményeknek egy évvel való meg* hosszabbitását kéri. Nelson H. Cruikshank, az AFL­­CIO képviselője kijelentette a bi­zottság előtt, hogy naponta kö­zel 4,000 ember meríti ki mun­kátlansági segélyét. Az üzleti világ kihallgatott képviselői a javaslat elvetése mel­lett foglalták állást. John E. Car­rol, a National Assn, of Manufac­turers igazgatója azt hangoztatta, hogy szerinte tulajdonképen köz­­segélyről (relief) van szó és ezt külön kellene választani a mun­kátlansági segélyek ügyétől, ne­hogy az utóbbinak biztosítási jel­lege elmosódjék.-000 MEGNYÍLT a FRANCIAOR­SZÁGOT DÁLIÁVAL ÖSSZE* KÖTŐ MOUNT BLANC ALAGÚT Augusztus közepén fejezték be a Franciaországot Olaszországgal a Mount Blanc óriáshegy alatt összekötő alagút építését és az alagutat 'fúró munkások, amikor ledöntötték az utolsó válaszfalat is, a 3550 méter mélységben és óriási hőségben ujongva ölelkez­tek össze. A történelmi esemény­nél, amely a népek közti mind nagyobb testvéri közeledés remé­nyét jelképezi, a sajtó, a televízió és a rádió képviselői is részvvettek » a nyugateuropai sajtó nagyré­sze ily értelemben ünnepli az eseményt. Sajnos Franciaország­ban a “titkos francia hadsereg”, az OAS, Olaszországban pedig a neofascisták léte árnyékolja be r keresztény népcsaládi testvéri­ség előrehaladását áhitók remé­nyeit. ) Az alagút építése 1959-ben kezdődött és három év alatt fran­cia részről 5670, olasz részről 5530 méter alagutat fúrtak a Mont Blanc oldalába, míg a szép é» üdvöt célt sikerült megvalósp m*. i * többség. Valóban már a tavalyi enyhe határozat sem tartalmazta |i a Szovjet magyarországi kivonuló lj sa és a szabad választások nyílt II követelését, mert, mint emlékeze- II its, félő volt, hogy arra a mosta­­'■ ni afro ázsiai kisnépekkel oly erősen megspékelt E. N.-ben ta- Sj Ián többséget sem kaphatott vol­­[ na, Most is, mint amerikai angol lapok írták, hosszas tárgyalások 1 folytak a szövetségesekkel és más delegációkkal s úgy látszik, csak az eddiginél is enyhébb alibi *1 határozatra vaij kilátás.A Steven­* son által beteijesztett memoran-1 duim ezt sejteti* mert már csupán! ‘I a “magyar nép helyzetének jaJ *, vitása alapvető célja felé való r haladásról" "to progress toward "j the fundamental objective of ■ ameliorating the situation of the Hungarian people’’ beszél. . . 'I Az E. N.-ben jelek szerint csak ily, letompitott javaslatnál van ] kilátás többséget kapni az ügy számára. Kelbe ismételnünk, amit * annyiszor irtunk, hogy nem egy fogatlan határozattal többre van 1 szükség, hanesri Amerikának és! szövetségeseinek az egyéni és 1 nemzeti szabadságot szerető né-1 pék szolidarditásával támogatott, határozott követelésére az L. N.­­! en ’kivül. Amikor most Kruscsev ' megpróbálja továbbfesziteni a hurt az általa mondva csinált ber­lini kérdésben és Nyugat kivonu­lását követeli, lehet e aktuálisabb 1 alkalom, mint ezzel szemben az Egyesült Nemzeteken KÍVÜL har-i sányan felvetni a szabadsághar­cos Magyaroszágból való kivonu­lásnak és a szabad választásoknak i oly száz százaiéi , osan jogos és ré­góta esedékes követelését?! r. o AZ ACÉLIPAR HELYZETE ;---------­­! Az acélgyárak az utóbbi két héten némileg nagyobb erővel dolgoztak, de jelentősebb lendü­let szeptember vége előtt nem várható. 1 Szeptember 14-én jelenik meg jubileumi emlékszámunk AZ ÜDVÖZLŐ HIRDETÉSEK HATÁRIDEJE SZEPT. 10-DCE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom