Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-08-24 / 34. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYEBVEBBN MAU YAR— azíi-LI/BMBBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Koierud as Second Ciass Matter May 18, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1878”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 34-ik szám BETHLEHEM. PA., 1962 AUGUSZTUS 24 Egyes szám,* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR HUMPHREY NICKEL­­NYERESÉGEI NÖVEKVŐ NYUGTA­LANSÁG A BER­LINI FAL KÖRÜL Szeptember 14-én jelenik meg jubileumi emlékszámunk AZ ÜDVÖZLŐ HIRDETÉSEK HATÁRIDEJE SZEPT. 10-IKE. A SZOVJET ÜNNEPLI ŰRREPÜLŐ DUETTJÉT “ADLAI E. STEVENSON, ar Egyesült Államoknak az Egyesüli Nemzetekhez kiküldött fődelegá tusa, — írja a N. Y. Times “U.S. Urges U. N. to Air Hungarj Issue Again’’ cimmel az augusz­tus 1 8-i szalmáiban, — memoran­dumot juttatott el U-Thanthoz, az Egyesült Nemzetek ügyvezető fődtkááhcz, amelyben az E N, szeptember 18-án New Yorkban ímegnyiló gyűlése kap­csán a- Szovjetuniónak az 1956- os magyar forradalmat legázoló akciója és Szovjet csapatok to­vábbi magyarországi tartózkodá­sa ügyét kéri tárgyalni. “A memorand .mb an Stevenson többi közt ezeket mondja: “A Szovjetunió és Magyarország kor­mánya az E. N. ismételt határo­zatai ellenére elmulasztotta, hogy együttműködjék az Egyesült Nem zetekkel és megbizottaival. — Magyarorzág problémája ennél­fogva a Charter, az E. N. alap­szabályai értelmiében továbbra is az E. N. kiemelkedő fontossá­gú kérdése marad. ” A cikk további része emléke­zetbe idézi, hogy az E N. a ha­tározatok egész sorozatával köve­telte a Szovjet csapatok vissza­vonását, az E. N. megfigyelőinek Magyarországra való bebocsájtá­­sát és szabad vé.lasztások tartá­­' de az E. N. 1956 óta minden évben eredménytelenül ismételte nneg ezt a határozatát. * * * NEM KELLENE e lap- éli ro­vatunkban foglalkoznunk ezzel a hírrel, mert mindig tudtuk, hogy az Egyesült Államok kormánya nem csak nam adta fel és nem árulta el a magyar ügyet, de azt is, hogy nem is fogja elárulni so­ha a jövőben sem. Ez nem is pártkérdés, csupán Amerika be­csületes volta hitének kérdése és mi most is hiszunk Amerika po­litikai becsületességében, többi közt már azért is, mert az adott helyzetben ezt követeli tőle élet­rendjének, az individualista sza­badság világának életérdéke is. Eisenhower 1956-os republiká­nus elnök azon káros kijelentését, mely azzal az indokolással tagad­ta meg a magyar forradalomba való beavatkozást, hogy ő soha egyetlen országot sem bátorított fel a Szovjet elleni forradalom­ra, megütközéssel vettük tudomá­sul de egy politikailag gyakorlat­lan katona tiszt ügyetlenségének tulajdonítottuk s érte inkább azo­­: kát okoltuk, akik a saját belpoli­tikai céljaik és magán érdekeik szolgálatában oly nagy propa­gandával, anyagi áldozatokkal erőltették elnökké választását”. Eisenhower meggondolatlan ki­jelentése akaratlanul megadta a zöld jelet Kruscscvnek a novem­ber 4-i legázolásra és vérfürdőre, de nem lehet kétség afelől, hogy gy atom világháború elkeni lése célzatával beszélt igy. Úgy­szintén abban sem, hogy ő maga személyesen sohasem adott bizta­tást a magyar forradalomra. Az 1952-es elnökvalasztasi kam­pányban felszabaditási politikát j hirdetett, de hozzá tette, hogy ‘‘békés eszközökkel” való felsza­­baditásról beszél. Igaz az is, hogy akik kirobban­tották a magyar forradalmat, ezt Eisenhower elözates megkérdezé­se nélkül, vaktában tették. A Free Europe Inc. által vezetett müncheni “Szabad Magyarország Hangja’’ rádió állandóan izgatott a kommunista erőszakuralom el­len és köztudomású, hogy Nyu­gatról számos esetben küldtek be menekült 1945-ös emigránsokat Magyarországra földalatti mun­kára, de mindezek célja nem a forradalom, hanem a kitartás buzdítása és Amerika együttérzé­sének kifejezése volt. Eisenhower méltán hitte is állította, hogy nem biztatott forradalomra. — Akármily fájdalmas is, hogy Amerika nem segítette meg a megkérdezése nélkül az atom­korszakban előkészítetlenül ki­tört magyar forradalmat, nem lehet elzárkózni az atomvilághá­­boru veszélyét említő érv elől n így bár kétségtelenül hiba volt, hogy a Free Europa Inc és beköl­­dött emberek izgatták az óhazai népet, nem lehet azt állítani Eisenhowerről, hogy Amerika becsületét eljátszotta volna ma­gatartásával. Sokszor hangoztatott álláspont­ja az volt, hogy soha nem ir alá olyan szerződést, amely a kom­munista erőszakuralom alatti né­pek ‘‘balsorsát ímegnehezitené vagy meghosszabbítaná." —1 Ezt becsülettel be is tartotta. Es a múltban sohasem volt és most sincs kétségünk az iránt, hogy a demokrata párti Kennedy kor­mány, amely ezt a helyzete*, örö­költe (senkise irigyelje érte Ken­­nedyt, akiről előre megírtuk, hogy nagyon hálátlan feladatok várnak nagy elnöki ambíció­ira . . . ) is betartja ezt az állás­pontot, amely ha lényegileg. — mint sokszor szovátettük itt,----­csak negatívum is, nem jelent po­litikai becstelenséget, hanem csu­pán számotvetést az amerikai nép és so-k más nép azon akaratával, hogy egy világpusztitó nagy atom háborút elkerülni kíván. * * * AKIK SOHA sem szóban, sem! cikkben nem bírálták a republi­kánus Eisenhower e magatartását, most egyszerre, a novemberi vá- , laszt'.sok közeledtével megvá­doltak a demokratikus és mérsé­kelten haladó Kennedy kormányt, hogy eladta Magyarországot, alá­­rulta a magyar szabadságnarc ügyét. Az 1960-as elnökválasz­táson republikánus oldalon expo-1 nált, közismert magyar közéleti ( emberek egyszerre félretettek a kommunista sajtóval szembeni finnyásságukat és a londoni, köz­ismerten társutas ‘ ‘Econ mist’ ’ ( lapra való hivatkozóssal állították fel vádjukat, — holott az “Eco­nomist’’ nem is beszélt konkrét idku létrejöttéről, hanem csupán, — nem kétséges, honnan sugal­mazott céllal, — szóbahozta az ötletet, hogy U-Thant E. N. fő- , :itkár állásának meghosszabbitása ( fejében Amerika kötelezze ma­­iát arra, hogy az E. N.-ben töb-’j oé nem teszi szóvá az 1956-os magyar ügyet. Olyan formában eszközölte e »ondolat kommunista érdekű fel- , /etését, hogy azt irta, hogy ily ‘ ordulat “várható”, ha majd j J Thant augusztus végén Moszk­vába látogat. I Nyilvánvaló, hogy az ‘‘Econo- ! mist”, (amely az 1961 október ^ I 5-i szám'ban két olda’as hely- . szini tudósításban fejtegette, hogy ‘Kádár János a legjobb minisz- ' erelnök, ideit Magyarorszig kap- ^ látott’’,) ideát akart adni U ["hantnak a moszkvai útjára, deát arra, hogy mivel biztosít­tatná magának Moszkva kegyét, i főtitkári állása meghosszabbitá­­ára. Egyetlen szóval sem állitot- ^ a, hogy Amerika bármiféle al- j eut kötött volna ez ügyben, sőt, ni Iván Moszkva sugalmazására kifejtette azt is, Hogy ne higyje a j Cennedy kormány, hogy Moszk- j ra. ezzel már ki van elégítve, mert izcnkivül követeli azt is, hogy ! vlagyar Amerika állitsa helyre a eljes diplomáciai viszonyt Kádá­­ékkal és az E. N.-ben ismerje el i -Kádár delegációt. (Ami eszeá- ' á.ban sincs Kennedynek.) Mindez idézetként igy olvasha-1 j ó abban a zöld színű angolnyel­ii röpiratban, amelyet egy aane- ^ ikai magyar, főleg republ:kánu­­okból álló csoport saját állítása * «érint sok wer példányben küU-ött szét, amerikaiak közötti ter­­:sztésre is, teljes bizalmatlansá­gnak harsányan adva kifejezést Kennedy kormánnyal szemben emcsak e röpiratban, de az ame­­kai magyarokhoz intézett kiált­­ányban és újságcikkekben is. Az utóbbiak némelyike vehe­­icnsen támadta Stevenson főde­­igátust is, akinek személyét olyik xponált amerikai magyar repu’o­­kánus menekült politikus már az Inökválasztás előtt is cikkben Lmadta. , * * * AZ AMERIKAI magyar sajtó agyrésze több mint két hónap ta tele volt a Kennedy kormányt magyarság elárulásával vádoló loport izgató közleményeivel, melyek “Uj Yaltát” egész Kelet­­íropa feladását stb. emlegették i kifogyhatatlanok voltak a ennedy kormány meggyanusitá-' íban, dacára hogy a State De­­artment Rusk külügyminiszter evében erélyesen megcáfolta a ommunista forrásból kísérleti ílra felvetett alku hírét és kije­­intette, hogy a magyar ügyet »vábbra is az E. N. elintézetlen jyének tekinti. A válasz erre újabb kommüniké­in a Kennedy' kormány további enyálazása volt, sőt még egy sent István napi ünnepi cikk, nelyet számos lap közölt, is 'észen szokatlan módon a Ken­­sdy kormány elleni gyanúsítással i bizalmatlanság keltéssel kap-j olta össze a nagy országalapitó, rály emléke előtti hódolatot.—-I !ég az amerikai magyar napilap enekült politikai heti rovata is ;dölt és “Szovjet gyarmato­­tás a U. N. védelme alatt?" mmel kifejezte aggodalmát, nelyet ‘‘olvan kísérő ielenségek Riasztanak alá melyek egy ér tel üleg arra engednek következ­­tni, ho°y a békére vágyó de­­okráciák és maga USA hajlan­­) pontot tenni a magyar kérdés tájára’’. Mondanunk sem kell, hogy, int kezdettől hangoztattuk, j mmiféle alku nem történt és mmiféle kisérő jelenségek nem >ltak és nincsenek, a londoni rsutas lapban- Moszkvából su­mmázott ajánlat felvetése íelje­­n süket fülekre talált Kennedy| •rmányánál, amely ellen még­­ak az 1956-os passzivitás vád­­val sem lehet próbálkozni, mint senhower ellen. • • • ODÁIG ment el az “Econo­­ist próbálkozásának valóság nt való beállítása, hogy az em­­ett csoport első kiáltványa igy zdődött: A londoni “Economist” (1962 ájus 10), elsőként adta hírül, így a magyar ügyet többé nem zik ki az Egyesült Nemzetek zgyülésének a tárgysorozatára1 ezt a jelentést az amerikai aaj­­is megerősítette. Meggyőzöd­­nk arról is, hogy az Egyesült lamok delegációja az ENSz-ben m szándékozik ezzel a tervvel: smben szót emelni." Ez a kiáltvány tehát mégcsak1 m is mint híresztelést, hanem int hirt kezeli az ‘ 'Economist’’ sérleti híresztelését s vakrne­­en azt állítja, hogy ezt “az lerikai sajtó is megerősítette.”] : egyáltalán nem fedi a ténye­­t, ellenkezőleg két new yorki pilap azt irta augusztus elején, gy az amerikai delegáció más szágok delegátusaival való rgyalással most igyekszik előké­­teni az újból tárgyalás ügyét. )aily News és Daily Mirror) . | A Rusk külügyminiszternek ldött távirat hasonlóképen ntén befejezett tényként állítja alkut, Magyarország eladását lárulását, amikor kijelenti, (Folytatás a 4-ik oldalon) í Ismeretes, hogy Stuart Syming­ton szenátor (D. Niss.) elnöklete alatt a szenátus kitonai albizott­sága vizsgálatot folytat a háború esetére felhalmozott nyersanya­gok (surplus material) ügyében. Összesen 7.7 billió értékű anya­got vásároltak össie, holott ennek fele is elé" lett voW. TrbH közt 26 millió dollár ériékben vásárol­tak nickelt a clevelandi Hanna Ccmpanvtól, amevnek George M. Humphrey, Eisenhower egyik legfőbb választási támogatója, majd négy éven át pénzügymi­nisztere volt az eViöke. Svmington adatai szerint a 20 milliós üzletbe a Manna vállalat mindössze 3.4 mi'Jió dollárt fek-^ tetett be és óriási hasznot ért el. Symington többi közt azt is firtatta, hogy Humphrey a pénz­­ügvminisztéri állás elfoglalása | után is a Hanna-vállalat elnöke maradt és bizonyos adóokmá­nyok elégetését í-jrcsálta. Humphrey egy ujságnyilatko­­zatában azt állította, hogy "nem' merik Eisenhowert direkt támad­ni, ezért engem támadnak.” A bizottság múlt heti ülésén kihall-] gatni akarták Humphreyt, de Symington előzőleg kijelentette, | hogy “a bizottság nem szándék­szik belenyugodni abba, hogy Humphrey Eist ibower exelnök háta mögé akai bújni”. Hum­phrey erre sértő angnemet hasz­nált Symington Ton.Hmire Sy­­.mingto az ülé-s*’ napolta el, hogy figyeiirih-*. g| Humphreyt, hogy az Egyesült Államok egyik szenátorának szolásjogát ne mer­je többé kétségbe vonni. Symington azóta szerencsés •műtéten ment át s felépülése | után az összeférheteténsígi ügyet és a sok milliós nyereség kérdé­sét újból tárgyalni fogják. MacArthur kitüntetése A washingtoni kongresszus aug. 16-án határozatot fogadott el, mely a 82 éves MacArthur tábor­nok iránt a nemzet köszönetét és háláját fejezi ki, MacArthur ez alkalomra Wash­ingtonban egy órás látogatást tetti Kennedy elnöknél, majd a Capi­tol előtt tartott ünnepségen Johnson alelnök ’elenlétében vet­te át a dokumentumot. Úgy nyi­latkozott, hogy nem félti az Egye­sült Államok jövőjét és legfénye­sebb korszaka még csak ezután fog elkövetkezni. MacArthur tábornok két év előtt súlyos műtéten ment át, de jó egészégnél van, csak keze resz­ket feltűnően. Mint emlekezetes, Truman elnök a koreai háború idején lemondotta koreai fővezér­­ségéről, mert a beavatkozott kommunista Kina repülőit Koreán kívüli területen is meg akarta tá-! ínadni, ami atom világháború kockázatát jelentette volna. Mac­Arthur azóta a Remington-Rand Corporationnál töltött be igazga­tói állást.-----:----------OOO---------------­NEHRU NAGYBETEG Nehru indiai miniszterelnök sú­lyosan beteg és többé nem az az aktiv világpolitikai tényező, aki eddig volt. Állapotát F. D. Roo-J sevelt 1945 eleji egészségi hely-j zetével hasonlítják össze s már utódja nevét találgatják. Többi közt hadügyminiszterét, Krisna1 Menont emlegetik, akit azonban sokan elleneznek, mert Moszkvá­val rokonszenvezőnek tartják.----------------ooo ■— SOK PESTI FIATAL AKAR SZÍNÉSZ LENNI Nagy vonzereje van Budapes­ten a szinészi pályának. A Szin-i láz- és Filmművészeti Főiskola' jj tanévére kilencszázötvenen je­­entkeztek. Ebből mindössze csak ! 9*«t vetlek (el i FöUkolire. 11 Kruscsev az astronauta duettet üdvözlő beszédében újra hevesen támadta Washington álláspontját Berlin ügyében és azt követelte, hogy Berlin nyugati zónáit helyez­zék az Egyesült Nemzetek kato­nai felügyelete alá; a nyugati ha­talmak vonuljanak ki és helyet­tük kis semleges országok kato­nai egységei vegyék át a meg­szállást, — Kelet Berlin azonban továbbra is Szovjet megszállás alatt maradna, mint a keletnémet kommunista erőszakkormány fő­városa, fallal elkerítve. Washington Kruscsev ez újabb kísérletét épp úgy elutasítja, mint mindent, ami a nyugati szövetsé­gesek Nyugat Berlinből való ki­vonulása követelését jelenti. Berlinben a fiái egy éves évfor­dulója alkalmából nagyobb tün­tetések folytak a Szovjet ellen s a tüntetések még inkább elfajul­tak, amikor a keletnémet kom­munista kormány rendőrei a fal­nál lelőttek egy 1 7 éves fiatal • embert, aki át akart szökni Nyu­gat Berlinbe és aztán nem mertek segítségére, sőt egy óráig az utcán fekve hagyták, mig még nem halt A berlini nép c'.z amerikai meg­szállókkal szemben is berzenkedő sének ad'.tt kifejezést mert az amerikai katonák nem mentek át a falon, hogy a lelőtt ifjú segít­ségére legyenek és fellépjenek a kcimurninista rendőrökkel szem­ben. Ax amerikai parancsnokság álláspontját nyugatharát berliniek arra vezetik vissza, hogy a bea­vatkozás szerintük messzemenő fegyveres bonyodalmakra vezet­hetett volna. Nyugat Berlinben a hangulat élesebb mint valaha, a falat felállító kommunisták és a Szovjet ellen. t Újabb atom ajánlat A washingtoni kormány a bé­keszándékai dokumentálására azt javasolja a Szovjetnek, bogy a légikori atombomba kisérleteket kölcsönösen szüntessék be. De a Szovjetnek a genfi leszerelési konferencián résztvevő megbí­zottja, mint az előző ajánlatokat, ezt is elfogadhatatlannak mon­dotta s az összes atomorobák beszüntetéséhez ragaszkodik. — Helyszíni ellenőrzésről továbbra sem akar tudni. SOLDBERG 35 ÓRÁS MUN­KAHÉT BEVEZETÉSE LEHETŐSÉGÉRŐL Goldberg munkaügyi államtit­kár állást foglalt az AFL-CIO múlt heti chicagói végrehajtó bi­zottsági ülésének határozata kap­csán, amelyben George Meany elnök javaslatára kimondották, logy szorgalmazni fogják a 35 Srás munkahét bevezetését a jö­vőbeli kollektív szerződési tár­gyalásokon, mert csak ettől vár­iák a munkanélküliség jelentéke­nyebb enyhülését, i Kennedy elnök és Goldberg rudvalevően régóta ellenzik a 35 Srás munkahetet. Most azonban Toldberg kijelentette, hogy noha változatlanul ellenzi a munkaidő leszállítását és nem lát konkrét eleket arra, hogy gazdasági visz­­izaesés jönne, amennyiben az \FL-CIO vezetőségének ily irá­lya pesszimisztíkus jóslata meg­valósulna, a kormány esetleg lozzá fog járulni a 35 órás mun­kahét bevezetéséhez, mert a mun­kanélküliség nagyarányú lecsök­kentését fontosnak tartja.--------------ooo--------------­UJ A NAP ALATT. . . Ujitás a kozmetikában: az erős íapfénytől óvó, barnitó kenőcsbe ilyan anyagot ia belekevernek,! analy elkergeti a asunyogokat, [ A két uj orosz astronauta szer-j dán aug. 15-én befejezte a föld körüli Űrrepüléseit Mindketten egészségesek. Andrian Nikolayev őrnagy 64-szer keriitte meg a földet és 1.6 millió mérföldet re-! pült Payel Popovich alezredes 48-szor végzett földkörüli repü­lést és 1,2 millió mérföldet re­pült. Leszállásuk részleteit néni Kozták nyilvánosságra. A híresz­telés, hogy találkoztak a világűr­ben, nem felel meg a valóságnak, de a két rakéta olykor közel egy­máshoz végeztte légi útját az űrben. James P. Webb, a National Aeronautics and Space Adminis­tration vezetője kijelentette, hogy amerikai astronauta is képes vol­na annyiszor körülrepülni a föl­det, mint a két orosz, de ez nincs félvéve a régtől megállapított pro grammba. Kijelentette még, hogy amerikai repülő előbb fog a holdba repülni, mint az oro­szok. (Ez a 20 billiós “Apollo Programm ra’’ vonatkozik, de a N. A. S. A. más tényezői, Írja a New York limes nem osztják Webb optimizmusát. Amerikai holdba repülés csak 1967 és 1970 közt van tervbe véve. Moszkva előbb tagadta, hogy' a két uj űrrepülő missziójának ka-| tonai jelentőséget kívánna tulaj­donítani, de aug. ló-án Malinov­­szky Szovjet hadügyminiszter ki­jelentette, hogy ‘‘a két Űrrepülő teljesítménye figyelmeztés kíván lenni Moszkva ellenségei számára, s jó ha tudják, hogy milyen tech­nikai előrehaladottsággal és kato­nákkal rendelkezünk’’. A hét végén Moszkvában, a Lenin Mauzóleumnál a szokásos ünneplések során Kruscsev csó­kokkal halmozta el és a Szovjet hőseivé nevezte ki Nikolayevet és Popovicsot. A két űrrepülés tudományos hasznáról nincs hir, de propagsn-1 da hasznát jelentősnek minden­felé jelentősnek Ítélik meg. Ken­nedy elnök elismerte a Szovjet fölényét az űrben és gratulált a két astronautának. A kommunista Kina és Tito is áradozó gratulá­ciókat küldtek. Dr. Wernher von Braun, az amerikai nagy rákétaprogmmm vezetője kijelentette, nincs ok ar­ra, hogy az Egyesült Államok vál­toztasson mübolygó programm­­ján. ■ r—— Eisenhower exelnök, akit kül­földi európai utján megkérdez­tek, kijelentette, hogy “világűr­­fölény" fogalma nem létezik és nem hiszi, hogy belátható idő alatt “világűr-háborúra" kerül­hetne a sor, miként azt egyes új­ságok feltételezik. ■ -------ooo SZEPT. 2-ÁN EGYLISTÁS VÁLASZTÁSOK ALGÍRBAN A nyolc évi háború, amelyet az algíri arab nép a gyarmatosító franciákkal nagy véráldozatok árán vívott, véget ért, de az ara­bok emberi szabadságát uj ve­szély fenyegeti. A hatalom a Nyu­gat barát Bem Khedda kezéből mindinkább a szélsőbaloldali Ben Bella kezébe megy át, aki évekig ült a franciák börtöneben Ben Bella egy héttagú Polit­­ibüroval vezeti az országot a szeptember 2-ára kitűzött válasz­tásokig. Szó sincs valóban sza­bad választásokról, csak egyet­len közös listára lehet szavazni s azon a kommunistáké a dominá­ló hely. , Ha a francia uralom alól fel­szabadult Algírban kommunista rendszer valósulna meg, a kom­munisták első afrikai hídfője vol­na és Franciaország szélsőséges elemei tőkét igyekeznének ková­csolni belőle De Gaulle francia elnök elen, aki elősegítette az al­gíri függetlenségiek hatalomra szerint él a nemzet, — különösen a szülőhazától elszakított, de nem i elszakadt fiai és leányai. . . Kérjük hogy bankett vagy pik­­| nik- jegymegváltás helyett minél , több magyar testvérünk, akinek az évek hosszú során át utitársa, legjobb barátja volt ä HÍRADÓ i az amerikai életben, tegyen közzé üdvözlő hirdetést a szeptember 14-i külön jubileumi számban, amelyben az amerikai közélet ve­zető egyéniségei is köszönteni fogják a HÍRADÓ négy évtize­des teljesítményét. Minden jó magyar testvérünk­nek a jubileumi sajtóalapra jutta­tott adományát a jubileumi szám­ban név szerint nyugtázni fogjuk s igy ez a szám — a Lehighvölgy í magyarságának valóságos honor 1 roll-ja leszl Kérjük az üdvözlő hirdetéseket legkésőbb szeptember 10-ig el­­| juttatni a Híradóhoz, mert ekkor I zárjuk jubileumi számunkat és ! szeretnénk mindenkinek üdvözlő hirdetését abban biztosan és leg­szebben elhelyezni. Senkinek aem szabad kimaradni a jubileumi számból, a Lehighvölgy nagy ma­­• gyár családjának gyönyörű, lé­lekemelő manifesztációjából, a­­[ mely mindnyájunk számára em­lékezetessé fogja tenni a jubileu­mi sr álmot, mindnyájunk n-ov lelki találkozója és a ha. . magyar testvériség ünnepe lesz, hogy a magyarság szava minél tovább éljen a lehighvölgyben! Honfitársi szeretettel A Bethlehemi Híradó szerkesztősége és kiadóhivatala Szeptember 14-i számunkat rendkívüli terjedelemben fogjuk megjelentetni a Lehigh völgy! egyetlen magyar lapjának 40 esz-! tendős magyarszolgálata megün-i neplésére és hisszük, hogy lapunk' előfizető olvasó és hirdető támo­gatói velünk fogják ünnepelni a HÍRADÓ négy évtizedes közhasz­nú munkája évfordulóját: üdvöz­lő hirdetéseikkel, adományaikkal és uj előfizetésekkel fogják erősí­teni a HÍRADÓ anyagi alapját, hogy még számos éven át tudja szolgálni közös érdekeit és egyé­ni, exisztenciális boldogulását, valamint az óhaza szabadsága és boldogsága ügyét itt az amerikai magyar végeken! Nem rendezünk sem bankettet, sem mulatságot a negyvenedik évfordulónkra, hanem azt akar-; juk, hogy MINDEN dollár és cent, amelyet híveink és barátaink a Lehighvölgy magyar újságja 40-ik születésnpjára adomány-1 ként áldozonak, a lap anyagi! alapját, Jubiláris Alapunkat, gya lapítsa, hogy minél biztosabban és jobban tudjunk megfelelni közhasznú amerikai és magyar' missziónknak, többi közt az egy­házi, egyleti és általános magyar' közéletünk további fennállása elősegitésének! A HÍRADÓ e téren az ÖSSZE-; KÖTÖ KAPOCS sZerepét játszót-j ta és e nemes építő célját akarja tovább betölteni, hogy a Lehigh­völgyben még beláthatatlan éve­kig legyenek virágzó egyházaink, egyleteink, virágzó, lüktető közé­letünk és soha, soha ne halkuljon itt el a magyar szó, a magyar nyelv, amelyben a költő szava i

Next

/
Oldalképek
Tartalom