Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1962-08-17 / 33. szám
40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The ~ -n News-Függetlenség i Valiev Hungarian Weekly 1 auey. 681 S. Broad Street ? j ? • , Trenton io, N. J. érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. N YEIi V EBEIN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Ed tered as Second Class -Mutter May IS, 1923, at the Poet Office at Bethlehem, Pa., itider the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 33-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 AUGUSZTUS 17 Egyes száuu ára 10 cent x x VILÁGTÜKÖR HOOVER EXELN0K JAVASLATA Herbert Hoover, az Egyesült Államok exelrröke a West| Branchen, szülőhelyen, ahol ‘‘Herbert Hoover Könyvtárt” avattak fel, most ünnepelte 88-ik születésnapját. A könyvtár avatáson Harry S. Truman exelnök mondott meleghangú beszédet, majd Hoover emelkedett a világhelyzetről és a különösen az Egyesült Nemzeteket bírálta. Azt javasolta, hegy a az egyéni társadalmi rendszerű országok alakítsanak olyan szervezetet, ajmelyben a kommunisták nem foglalnak helyett és nevezzék azt a "Szabad Népek Tanácsának." 'Emellett neím kívánja az E. N. feloszlatását vagy USA kilépését az E.N.ből. * * * Az agg exelnök felé sok rokonszenv fordul magas pátriárkái élet korában, de javaslatát hűvösen /fogadták. Már több mint tiz éve, ihogy számosán sürgetik, hogv külön alakuljon meg az antikommunista népek világszervezete. Ebbe azonban a “semlegesek’’, akiknek száma amúgy is egyre szaporodik, nem lépnének be s igy csak nagyobb lenne a széttagoltság a nemzetek társadalmában. Az Atlanti Szövetség és a NATO régi, oszlopos szervezete az antikommunista népek egy 1 6-os csoportjának s ezek kibő vitess, főleg pedig katonai megerősítése inkább megfelelne a célnak, mint uj szervezet alakítása .- ■ -nnn ■ ■ MAGYAR PAPI ARANYJUBILEUM Father Medveczkv Medard ferences atya, aki 1930 óta teljesit egyházi szolgálót Amerikában, az utóbbi évtizedekben Michiganben, most ünnepli félsz^zados egyházi szolgálata jubileumát. A gyönyősi származású kiváló egyaázi férfiút, aki betegeskedése dacára teljes odaadással teljesiti apostoli hivatását, a “Pater Pro-j dnciális" címmel tüntették ki és' a dewitti (Mich.) lelkigyakorla-i tos házban lelkes ünneplések központjában állott. HAZAMENT ÉS KOMMUNISTÁK BESÚGÓ IÁ LETT BILLNITZER ALTÁBORNAGY A budapesti kommunista sajtó nagy didalként közli, hogy Bilir.itzer Ernő altábornagy hazatért Magyarországra és jelentést tett | a kormánynál, hogy öt Zakó An-' drás, a magyar hadsereg egykori vezérőrnagya, aki tudvalévőén Magyar Harcosok Bajtársi Közössége címen tart fenn alakulatot, egy idegen hatalom megbízásából küldte Budapestre, hogy földalatti mozgalmat szervezzen. Azt is közlik a kommunista lapok, hogy Billnitzert nem büntetik még, mert önként jelentkezett! és besúgott, amit csak tudott. I Kennedy elnök semmiféle jelentős engedményre nem hajlandó Rusk külügyminiszter és Dobvynin washingtoni Szovjet követ hétfőn, a berlini fal egy éves évfordulóján újra tárgyalták Berlin és más ellentétek ügyében, de a mindössze 23 perces tárgyalásokról csak annyi szivárgott ki, hogy ezúttal sem vezetett semmiféle konkrét erdményre. Ez újabb cáfolata a Kennedy kormány engedékenységéről, tekintettel a novemberi választásokra, ellenzéki körökből buzgón terjesztett megalkuvás híreknek és gyanúsításoknak. v Kruscsev személyes javaslatai az E. N.-ben , Noha hivatalosan még nem erősítették meg, egyre valószínűbbnek látszik, hogy Kruscsev résztvesz az Egyesült Nemzetek szepfc. 18-án, New Yorkban megnyíló közgyűlésének egyrészén és uj javaslatot fog előterjeszteni az atomrobbantási kísérletek megszüntetéséről. Nyugati megfigyelők szerint arra .fog törekedni az Egyesült Államokban, hogy megegyezésre jusson a berlini kérdésben, -— persze az ő feltételei szerint. Ez eddig nem sikerült s ezután sem sikerülhet, mert Kennedy elnök tisztában van azzal, hogy a békitgető engedékenység, az appeasement csak növelné a kommunista világuralmi törekvések vérszemét s hogy az amerikai nép akarja a békét, de nem ezen az áron s aki mégis erre az útra térne, eljátszaná bizalmát örökre. Keletnémet különbeke , Megfigyelők szerint Kruscsev az E. N. közgyűlést utolsó alkalomnak fogja tekinteni a Szovjet javaslatok elfogadására, még .mielőtt véglegesen elhtárózná. Keletnémetország kommunista kormányával való békekötést. Állítólag a kulisszák mögött már folyik azon 52 ország egy része kormányának megpuhitása, amelyek hadi állapotban voltak Hitler-Németországgal, hogy egy keletnémet különbéke konferencián résztvegyenek és elismerjék Kelet Németország különállását. Ennek fejében hir szerint nagy Szovjet segélyt helyeznek kilátásba számukra. A semlegeseknek tetszik , USA atomjavaslata A Szovjet aug. 9-én a genfi leszerelési konferencián formálisan elutasította az uj amerikai javaslatokat az atomrobbantási kísérletek ellenőrzéséről Zorin, orosz fődelegátus kijelentette, hogy az amerikai javaslatok engedményei nem érintik a lényeget, nem változtatnak a helyszíni ellenőrzés követelésén, hanem csak leszállítják a helyszíni ellenőrző állomások számát, hogy ezzel a béke-gesztussal megnyerjék Jövedelmi adóleszállitás csak 1963-ban, de szükség esetén még ez évben AUGUSZTUS 20-ÁT, SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉT az országalapi tó nagy király emléke előtti kegyeletes hódolattal üli meg a szabad földön élő magyarság, épp úgy mint a szülőföld nepe. Szent István örök történelmi érdeme és dicsősége, hogy a Kárpátok tővében, a Duna- Tisza közén letelepitette a nomád1, harcos keleti hun- magyar törzseket, kereszténnyé, az európai kultúra részesévé és államalkotó néppé tette őket. Históriai tény, hogy ez nem ment egészen simán, Koppány és más pogány vezérek útját akarták állni a jónak, a haladásnak s Szent István ezt nem tűrte. Akaratának minden eszközzel érvényt szerző diktátor volt, de egy jó ügy diktátora s ennek köszönhető, hogy a magyar nép és állama ezer éve fennáll. Ellene vagyunk minden diktatúrának. De amikor Szent István a történelem színpadára lépett, még nem létezett magyar államélet, a nemzeti együttélésnek törzsinél magasabb formái még kialakulatlanok voltak. . . Nem vol tak szabad választások általános, titkos választójog alapján, mint ma kellene lennie Magyarországon, ha nem volna diktatúra most is, amikor már nem a vitézi kalandozások kedve, hangulata él a magyar néniben hanem, egy ezredév viharain át kicsirázott az az állámpolgári érzés és egyéni öntudat, amelynek magvát Szent István a kereszténység gondolatával és a letelepítéssel a lelkekben és amelyet a magyar nép a bőrét vitte a vásárra, fiai ezreinek életét áldozta 1956 októ ber-novemberben. . . m * • SZENT ISTVÁN vérrel és vassal teremtette meg a keresztény Magyarországot az előjogaikat, kiváltságaikat féltő Koppányok makacs konzervativizmusával szemben s bár mai vonatkozásban nem helyeseljük az erőszak véres módszereit, ezer év távlatából, a nagy eredmény tudatában igazoltnak látjuk Szent Istvánt a történelem előtt. Szent István állama, ha fájdalmas és igaztalan mégcsonkitottságban, és teljesen megváltozott társadalmi viszonyok között, de ma is létezik, akármennyire azt hirdetik is a Nyugatra futott Zákó Andrások, hogy ‘‘Magyarország már nincsen, de magyarok még vannak”. Magyarország léte vagy nem léte sohasem függött attól, hogy melyik osztály van uralmon. Sok századok elnyomó feudális uralma után osztályuralmi helycsere történt, de Magyarország nem szűnt meg, Magyarország áll és létezni fog az idők végezetéig vagy legalább is, addig, amig a világ országokból, a nemzetek társadalmából áll . . . Semmiféle osztályuralomnak nem vagyunk hívei. Sem annak, amivé Szent István müvét torzították el a későbbi főurak, Dózsa György tüzes trónra ültetői, sem a mai államkapitalista kommunista íuunkásdiktaturának, amelyben a magyar munkás sorsa — a helyzet iróniájául, — sokkal roszszabb, mint a modern kapitálist* Amerika szabad, független unionokba szervezett, képzett munkásaié, hogy más foglalkozási ágakról ne is beszéljünk. . . Ez a rovat sok év óta olyan állami berendezés hive, amely a szabadság és a jólét összetételén épül állami népjóléti törvényekkel és az egyéni kezdeményezésnek, a gazdaságinak, s magánvállalkozásnak is széleskörű szabadságával s amelyben egyik osztály sem uralko dik a másikon, hanem mindegyik egymás mellett él és egymást méltányosan élni hagyja. . . Egészen biztos, hogy ezt meg is lehet valésiUni « KaUdtós napfényes atmoszférájában, diktatúrák és kruscsevi 1956-os vérfürdők nélkül. Amerikában sokfelé látjuk, hogy ez itt már útban van, minden kongresszusi reakciós akadékoskodás dacára . . . Európában is egyes országokban szaporodnak az előjelek s azoknak jó is lesz sietniök mielőtt a kommunista aknamunka más előjelű, újabb osztályuralmat zúdít a nyakukba. Vájjon érzik e ennek sürgős szükségét, akik Europa testvéri jövőjéről szőnek most szép terveket? | Szent István ünnepén ennek az osztályuralom nélküli, virágzó, szabad, individuálista és mégis testvéri, humánus osztályfeletti Magyarországnak eljövetele iránti hitünket hangoztatjuk Szent István kereszténysége igaz szellemében, annak mai fejlett értelmében, szemben bármiféle osztályuralcmmal, úgy a maival, mint a múlt restaurációjáról j ábrándozó kísértetekével. És da- i cára a jövő ködös bizonytalan| ságának, az önműködő gépek, a rakéták és a világpusztitásra épp úgy mint békés termelő célokra használható atom korszakának, nem adjuk fel hitünket ennek minden nehézségek poklán kérész tül, Isten akaratából végül való elkövetkezésében. RÉTHY JÓZSEF, a Kaliforniai Magyar Élet képes félhavi lapnak egyszemélyben szerkesztője, kiadóhivatali vezetője és nyomdai szedője elhunyt 74 éves korában szivszélhüdésben. Bizonnyal vannak magasabb politikai tudással és szerkesztési színvonallal szerkesztett magyar lapok Amerikában és másutt külföldön, de bizonyára csak kevesen, melyeket a magyar betű fanatikusabb szeretetével adtak ki. Réthy Jóskára a bethlehemi öreg magyarok közül is bizonyára többen emlékeznek, hiszen a harmincas évek végén a Hiradónál is dolgozott, szedte a lapot, a szerkesztési munkában is közreműködött és hazafias szerepet játszott Bethlehem magyar társadalmi életében. Több mint negyven esztendőt töltött az amerikai .magyar betű szerelmes szolgálatában. Áradon született a vértanuk varosában s onnan hozta magával kuruc magyarságát, ellenzéki temperamentumát. Több mint 50 évvel ezelőtt jött Amerikába és ő alapította meg a Los Angelesben ma' is megjelenő Kaliforniai Magyarság hetilapot. Később keletebbre került s mintegy nyolc éven át a clevelandi Katolikus Magyarok Vasárnapját szedte és állította össze, sőt tüzes magyar szellemű cikkekben olykor maga is hozzászólt magyar politikai kérdésekhez. Nyomdatechnikailag olyan szép impozáns lapot alkotott, aminek hire, becsülete volt egész Magyar Amerikában. Boldogult Father Biró Benedek, aki father Kukla Tarzicius korai halála után. 1 948-tól mint főszerkesztő jegyezte a harcos lapot, nem ra-| jongott Réthy rapszódikus akara-j tos egyéniségéért, de mindenfelé hirdette, hogy Réthy a legkivá-j lóbb szedó. Réthynek nem volt az a kivánsága, amit ne teljesített volna, annyira nagyratartotta tu-| dását. “szeretem benne azt, hogy úgy szereti a magyar betűt’,| mondotta nem egyszer nekem s hozzátette, “öreg embereknek mindenféle bolond szerelmeik vannak, de Réthy szerelme a magyar betű és ezt a szép odaadását nem lehet eléggé megbecsülni benne.’’ j * * * i TÁVOZÁSÁVAL alig van aktivitásban régi speciális amerikai magyar tipusu nyomdász újságíró. A két utolsó, akire emlékszem Ctoflgrisü Kornél, a bridgeporti. : “Egyetértés” szerkesztője és Tár noczy Árpád, az Akroni Hirla] elhunyt kiváló író és költő szer kesztője, valamint a Híradó Beth lehemben népszerű és felejthetet len, ima Miamiban jól megérde melt nyugalomban élő szerkesz tője, Kardos Sándor voltak. Maguk szedték a lapjukat többnyire hogy megjelen tetn tudják. Alighanem csak a eleve landi Tarczai Lajos az egyetlet a régi, egyszemélyben szedi és nyomdász újságíróink közül aki még aktív magyar vonalon. . . Réthy a Magyarok Vasár nap j: után rövid időre angol nyomdában vállalt munkát Chicagóban de dacára, hogy ragyógo fizetési adtak neki, visszatért Kaliforniába, s ott egyideig a ‘‘Magyarsá got’’ szedte, majd önállósított: magát a “Magyar Élet” kiadásával. Ebbe is belevitte minden szeretetét a magyarság és az ameri kai magyar betű iránt s nem ti i tok, hogy angol nyomdai munkái is vállalt, többet dolgozott, mini aludt, csakhogy a Magyar tlel deieitjét fedezni tudja, csakhogj minél szebb lapot tudjon adn sajnos nem túlságosan nagy számú olvasói kezébe. . . Az utolsó számot csak nemrég vettük kéz| hez, nyomdatechnikai kivitele ma is egyedülálló Magyar Amerikában és ezúttal székelyországi melléklete volt. Az utolsó szám őszszeállitása is, father Bíró szavaival élve, Réthy József "szép öregkori szerelme’’ nagyságái tükrözte. Nemcsak öregkori, hanem, eleiének szerelme volt az amerikai magyar lapcsinálás. Nyolc éven áí együtt csináltuk a Magyarok Vasárnapját. Az anyag zömét, a ‘ ‘bulk"-ot tőlem kapta és boszorkányos gyorsasággal s mégis a legszebb, legillőbb betűtípusokkal szedte ki. ‘‘leam ’-et alkottunk: szinte egyszerre léptünk be a laphoz 1 943 végén, amikor is a lap 700 példányban vérgődött. S amikor a lap kiadóhivatali vezetőivel támadt személyi differenciái miatt 1 950-ben távozott, 6700 volt a példány szám, a harcos, életéleven, dinamikus szerkesztés és fényes nyomdatechnika eredményéként. * * * CSAK EGYVALAMI volt nagyohb benne az amerikai magyar betű szereteténél is: a magyar ujságosi önérzete, hozzá nem értőktől nem, tűrt beleavaikozast a lapcsinálásba. Sajnos, einagyta a lapot, amikor szélsöjoboolaahak előretörő kísérletével szemben leginkább szükség lett volna kitartásara. . . Magamra maradtam az ekörüli belső harcokban s father Biró halálával az utolsó akadálya is elhárult az “Ahogy én látom...” irányztu cikkek szélsőjobboldali vonalának utjabol. INem maradt hátra más számomra, mint leiadni a reménytelenné vált belső harcot, más lapban, sorozatos cikkekben szembeszállni az “Ahogy én látom...’’ napilapról álmodozó írójával, s e szembefordulásnak levonni a konzekvenciáit. . . De megjósoltam hogy napilap nem, de olyan -uj hetilap lesz, amelynek demagógiája lehengerlő konkurenciának fog bizonyulni az általunk a halál torkából kiemelt és felemelt lap számára. . . A jóslat bevált. , Sohasem hánytam szemére Réthy Józsefnek, hogy ez bekövetkezett. Halálának hire őszinte fájdalommal tölt el, mint valószínűleg az amerikai magyar életben mind azokat, akik ismerték a nagy ujságosi lelkesedését és szedő — művészetét, köztük, akik Bethlehemiben még emlékeznek reá. Imádta a munkáját, pedig életinek egyik legnagyobb csalódását érte meg, amikor a harmincas évek végén hazalátogatott Magyarországra és mindenfelé hüvjís fogadtatásra talált, — nyomát se találta az otthoniaknál annak a szeretetnek, amelyet munkájával,az óhazának adott. . Még Fedák Sári is, kit lovagiasan ■végsőkig védelmébe vett, amikor az emlékezetes Áknay Vilma - Vajda Ernő szerelmi ügyben Amerikába jött, hogy tanúként í Aknay Vilmának nagy tartásdijat biztosítson. Pesten tudomást sem akart venni ottlétéről. . . Mindezek dacára megmaradt a leglelkesebb amerikai magyar újságosok egyikének, a magyar betű legszenvedélyesebb szerelmesének. Az amerikai magyar sajtó utolsó romantikusa szállt vele sirba. r. o.---------—ooo----------------A Telstar kihasználási joga köriéi harc a szenátusban A washingtoni szenátus most tárwalia azt a javaslatot, amely' magánvállalatnak, a Telephone and Telegraph Co.-nak kívánja! juttatni a világűr utján való kép-| hirszoHálat (Telstar) monopoliu- [ mát. Több mint egv hét óta a demokrata szenátorok egvresze,! az h. n. liberálisak több órás be-, szédekkel gátolták a javaslat tár- j r.yalásának előrehaladását, mert nézetük szerint a Telstarrral kapcsolatos íudomán^os kutatásra a kormány sok millió dollárt költött s kial ’-■•’zását nem szabadná magánosoknak "elajándékozni’’. Kedden a javaslat pártolói indítványt tettek, hogv mindegvik szenátor csak egy órát beszélhessen. Fzt több mint ké'harmad többséggel elfogadták. Először történt meg 35 év óta, hogy a beszédidő ily korlátozását mondták ki. A kormány javaslatát valószinüeg még e héten megszavazzák. ; Truman exelnök is a liberális denokraták álláspontja mellett ' melt szót és kijelentette, hogy j ‘az elnök nem érti ezt a kérdést. Emikor a kormány oly sokat ál- ‘ dozott reá, nem volna szabad 1 nagánkézre adni a kihasználás ogát. Ez a legnagyobb elajándé- ' íozás" (Give away).--------------ooo-------------PURCSA ÍTÉLET BECSBEN KÉT MENEKÜLT MAGYAR ELLEN A bécsi törvényszék 20,000 shilling pénzbüntetésre ítélte Kalocsai István és Jakobovits Dezső magyarországi antikommuiusta menekülteket, mert egy Kanadában élő magyarnak felesége és gyermeke számára útlevelet hamisítottak, hogy követhessék a! irirtelen elmenekülm kényszerült :saládfőt Jaz emigrációba. Jakobovits májusban Buda- Destre utazott s hamisított kanadai útlevéllel. Simán áthozta az isszonyt és a gyermeket a határon, akik már Kanadában vannak. A bécsi rendőrség zornban lévtelen levél alapján letartóztatja. Kalocsait és Jakobovitsot. Az Ítélet sok kommentárra ad )kot. Ha már el kellett Ítélni a cét magyart, aki egy antikomnunista menekült számára lehetődé tette, hogy összekerüljön csaádjával, az Ítéletet fel kellett 3 dolna függeszteni. Furcsa, hogy a , >écsi bíróság, hivatalnoki bízott- ] ággal tudomást sem látszik ven- t íi a világban folyó tragikus ; iscményekről. > <1 nnn- ■ ■■■■ ( FRANCIA ALPINISTÁK A 1 HIMALÁJÁN-----< Egy franci alpinistákból álló ■ legyimászó csoportnak sikerült < eljutnia a Himalája 7620 méter 2 nagas Jana nevű csúcsára, amely- , e ember még nem tette a lábát. f \ 14 tagú expedíciót Lionel Ter- { •y »«meri «Ipiniat« verette. 11 Kennedy elnök hétfőn este mondta el a gazdasági helyzetről szóló beszámoló beszédét, amelyet a segítés lelkes szándéka halott át. Rámutatott mindarra, nmit eddig a gazdasági élet és a oglalkoztatottság érdekében tett, ?s kifejezésre juttatta jószándékát, hogy mindent elkövessen a visszaesés elkerülésére. Az 1962 ívre a Gazdasági helyzetről azt! illapitotta meg, hogy mindent ígybevetve ma miég nincs szükség 1 jövedelmi adóleszállitására sj ízért csak 1963 elején szándék-' -zik erről, valamint az adórendibe? nagyarányú átszervezéséről »411 itvulMel tliuUUnl t kwv gresszushoz, 196'3 január 1-i i visszaható erővel. 1 1 Ha azonban a következő hónapokban mégis annak szüksége merülne fel, hogy a jövedelmi adót leszállítsák külön ülésszakra vissza fogja hívni a kongresszust. Az elnök egyik oka az adóleszállitás elhalasztására az volt, , hogy mint megírtuk, a kongresz- . szus tagjai közül sokan ellenzik ] azt, amikor az államháztartás de-| d ficitben van s amikor a kiadáso- s kát nem lehet annyira redukálni,j { hogy teljesen ellen súlyozza az c adóleszállitia folytán elmaradój« bevételéket, _ 1, j a semlegesek tetszését. De a ; Szovjet, mondotta, változatlanul j ragaszkodik ahhoz hogy nem enged ellenőrző állotmásokat terü! létén. , j (Kirksen rep. szenátusi vezető és Rockefeller new yorki kormányzó, aki 1964-es rep. elnökjelöltségre pályázik, úgy beszéltek az uj amerikai javaslatokról, mintha azok könnyelmű engedékenységet jelentenének. A Szovjet legújabb “nyet“-je erre alaposan rácáfol —, miként előre biztosra volt vehető, hogy Kruscsev nem fogadja el az ‘engedményt”) . , Az amerikai javaslatokat Arthur Dean fődelegátus terjesztette elő és magyarázta, hogy az uj tudományos vívmányok lehetővé tették földalatti atomrobbantások nak a föld rezgésétől való meg különböztetését és ez teszi lehetővé hogy az ellenőrzést számbelileg csökkentsék. A semlegesek között kedvező benyomást tettek az uj amerikai javaslatok s ennek hétfőn több semleges delegátus kifejezést is adott. A berlini évforduló Hétfőn a berlini fal első évfordulóján zavargások fordultak elő a szovjet által a kommunisták által Kelet és Nyugat Berlin közé emelt fal mentén, de nagyobb komolyabb összecsapás eddig nem történt. Azonban ez az egyetlen hely ahol a Nyugat és a Szovjet s közvetlen közelből néz farkasszemet egymással és a provokáció, amelyet a fal jelent állandóan nyugtalanítja a lelkeket. Ha a közeljövőben baj lesz valahol. Akik azt jósolják, hogy az uj európai konfliktus veszélye most sincs kizárva, elsösorben a berlini kérdés és a német kérdésre gondolnak, mint amelyben dacára a dacárandoknak a hideg háború egyszer forrovó válhat. 1-----------1—ooo—-------------EISENHOWER LONDONBAN Eisenhower exelnök és felesége párisi és stockholmi látogatásuk után Londonban a királynőnél voltak vendégségben. Eisenhower meglátogatta a lábtöréssel meg mindig kórházban fekvő Sir (Winston Churchill és a két világhábojus vezető közt szívélyes találkozás folyt le. , Eisenhower az európai utján, noha az magánjellegű, politikai izü kijelentéseket is tett. Többi közt kijelentette, hogy élete legnagyobb mulasztásának azt tartja, hogy nem korteskedett 1960- baa erősebben Nixon elnökke választása érdekében. Mások nem tekintik ezt oly nagy mulasztásnak. Inkább azt szerették volna, ha Eisenhower 1945-ben, Berlin közelében nem várta volna be lábhoz tett fegyverrel, amig az oroszok elfoglalják Berlint, amelyről a háború kezdete óta az volt a felfogás, hegy akié lesz Berlin, az határoz Europa jövőjéről. —--------------ooo------- -GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK CSEHORSZÁGBAN A kommunista párt prágai hivatalos lapja, a Rudé Právo szerint Csehország ezidőszerint súlyos gazdasági helyzetben van. Az acélvállalatok, bányák nehézségekkel küzdenek, a termelés akadozva folyik, a szállitások pedig késedelmesek. A lap természetesen ‘‘külső elemek’’-re háritj* ««Irt 1 felelősséget«
