Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-08-11 / 32. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár- Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street V 'TRENTON 10, N. J. NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS .Entered as Second Class Matter^lay 18. 1923. at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében 32-ik szám BETHLEHEM. PA., 1961 AUGUSZTUS 11 Egyes szára.* ára 10 cenl VILÁGTÜKÖR 1 A SZOVJET MÁSODIK ŰRREPÜLŐJE 17-SZER I REPÜLTE KÖRÜL A FÖLDET 25 ÓRA ALATT TILDY ZOLTÁNNAK, a második világháború utáni Magyarország első miniszterelnökének, majd köztársasági elnökének halála újból felidézi a nyilas összeomlás utáni, magyar helyzet szerfölött tragikus emlékeit, A kisgazdapártnak Eckhardt Tibor amerikai küldetése utáni elnöke, Tildy Zoltán olyan helyzetben vette át az ország vezetését, amely sok tekintetben még súlyosabb volt, mint Károlyi Mihálynak. az 1918-as világháború utáni összeomlás idején való, baltiki vállalkozása. Háborús összeomlás csődtömegét, a mások szőr nyü hibáinak borzasztó terhét átvenni óriási balekség, de a magas vezetői állás utáni ambíció láza Tildy esetében is elnyomta a vállalkozás leküzdhetetlen veszélyeivel szembeni aggodalmakat. Károlyi rezsimjét megölte a Nyugat háborús jelszavai szerint a demokráciáért harcolt nyugati hatalmak kíméletlensége a végre uralomra került magyar demokráciával szemben: a nyueati hatalmak engedélyével megindult a Felvidéken a cseh, Erdélyben a román és Délen a szerb terület-ragadozás és ezt betetőzte az ország kétharmadrészét elrabló, 1919 március 20-i Vyx jegyzék, amely megnyitotta a parlamenti iskolázottságtól elzárt szociáldemokraták és a kommunisták szövetkezése, Károlyi lemondatása és a tanácsköztársaság kikiáltása útját. Tildy esetében nemcsak uj Trianon volt biztos (hiszen a nyilasok segítettek meghosszabbi-l tani a háborút és annak véráldo-i zatait és azzal, hogy Hitler utolsó csatlósai voltak, végleg remény-1 telenné tették, hogy Magyaror-j szág megtarthasson valamit ab-j ból, amit Horthy alatt visszaika-' pott), de a csonkaország jövője, j függetlensége és belső szabadsá-j ga is végzetes veszélybe került.; Mint riadtan tiltakozva irtuk töb-i ben is 1944 elejétől az amerikai magyar lapokban, azzal, hogy Magyarországot a Szovjet előrenyomulási terepebe és “érdekszférájába” utalták (teheráni kon ferencia), kiszolgáltatják a kommunizmusnak, mert "elveszett az az ország amely Szovjet megszállás alá kerül; Stalin nem fogja respektálni az Atlantic Chartert, mert célja épp úgy mint Hitlernek, a legnagyobb terjeszkedés.” S amikor 1945-ben Rákosi 'bevonult Pestre, a new yorki magyar napilapba irt utolsó, "Rákosi és a demokrácia" cimü, április 12-i cikkemben figyelmeztettem, hogy “az a Rákosi Mátyás, | aki 1926-ban a budapesti bíróság előtt a halálos Ítélet Damokles kardjával a feje felett kommunistának vallotta magát, nem demokráciát, hanem kommunistái uralmat csinálni jön Budapestre, maga möcött a győzelmes Vörös Hadsereggel”. * * • AZ EGYIK mindvégig magas •kormányállásban lévő kisgazdapárti politikus, aki később rövid ideig ellenzékben volt, de nagyon érthető és méltánylandó okokból, élete biztonságba helyezésére csakhamar emigrált, épen mostanában tesz szemrehányást egy new yorki "forradalmi" jobb oldali alakulat közlönyében, hogy a régi amerikai magyar vezetők nem segítették eléggé a magyar ügyet. Mentségére legyen mondva, hogy akkor még álmában sem gondolt arra, hogy egyszer Amerika partjain fog kikötni, s igy nyilván nem tudta mit csinált az amerikai magyarság az óhaza érdiekében. Nagy is megtette a magáét a Fehér Házban és a sajtóban egyaránt, de mit tehetett volna többet, amikor otthon a hitleri orientációval, kivált Szálasi és társai az utolsó magyar katonafiu utolsó lélekzetéig tartó Hitler csatlósságával minden sikerkilátásnak elmetszették i torkát? A kivégzett bnrédy Bá-j A Szovjetben és a más országok kommunistái között nagy a diadalöröm. Gherman S. Titov repülőörnagy a “Vosztok IV" rakétán augusztus 6-á.n tizenhétszer körülrepültc a földet és a leszállásra kijelölt hely körzetében, 450 rrérföldre délkelteire Moszkvától feje.:te be repülését. Az öt tonna sulj-u mübolygó 85 perc alatt kerülte meg a földet óránként 18,800 mérföld sebességgel. Evett és aludt a világűrben A gép állandó televíziós kapcsolatban volt a földön lévő megfigyelőkkel. Tito-v időről időre jól kivehető jelentéseket adott le arrói, hogy jól érii magát és a gép és felszerelések jól működnek. Üdvözleteket küldött az orosz népnek és azon országok népének, melyei; felett elrepült, és közben evett és aludt. A súlytalanság sokáig tartó érzését is egészségi kár nélkül birta ki. Titov egy szibériai nyugalmazott tar.itó fia, rtös és közeli barátja az első Szovjet Űrrepülőnek, Juri Gagarin őrnagynak, aki a l ir hallatára külföldi propaganda körútjáról sieettt hazatérni, hogy gratuláljon Titovnak. Az Egyesült Államok megfigyelő állomásai észlelték a Vosztok IV repülései és Charlestonhan, S. C. ezrek látták a imbolygót közel egy félóráig a föld körüli repülése közben. A Szovjet újabb Űrrepülési sicerre élénk visszhangra talált, de sokhelyütt katonri szempontból okozott nyugtalanságra is. —j Washington az emberi Űrrepülések szaporítását és meggyorsitását ratározta el co 'Ük, hogy egy ímerikai űrrepül ő dőbb indulhat öld körüli útra, mint ez év véjén, amikorra eddig tervezték, Kennedy elnök és számos más zekét amelyet a berlini kérdésben a külügyminiszterek párisi konferenciájához időzítve, küldött a nyugati szövetségesekhez. Kruscsev ebben is tárgyalások szükségét hangoztatja, de Washington a jegyzékben javasoltak ban nem lát alapot a tárgyalásra. A jegyzék különösen a német crosz militarizmus cs az elvesztett területekkel kapcsolatos német revans törekvéseket támadja, de a saját feltételek szerinti megegyezésre törekszik. Semmi újat nem mond, ami valóban közeledést jelentene. Washingtonban sokan vannak azon az állásponton, hogy miután a berlini megszállásról szóló szerződés terminus nélküli időre köttetett, csak az össznémet önrendelkezés megvalósulása után esedékes Berlin státuszának kérdése amely akkor önmagától fog megoldódni. E körök tárgyalásokat sem tartanak helyesnek, mert azokon Kruscsev esetleg kicsikarna uj szerződést, amely csak kedvezőtlenebbé tenné a Nyugat számára a helyzetet, mint amely a meglévő szerződés alapján fennáll. Washingtonban utalnak arra, hogy nem a Nyugat, hanem a Szovjet avatkozik be nyíltan vagy burkoltan más országok belügyeibe, most már nemcsak Magyarországon és más európai országokban, de más kontinenseken is. De hajlandók tárgyalásra, mert a külföld és a semlegesek a tárgyalások előli elzárkózást a mint a béke ügye előmozdításával szembeni közömbösséget magyarázná félre s mert az atomkorszakában ily elzárkózás kockázatos felelősséget jelent. A párisi nyugati külügyi konferencia nem adott ki záró közleményt, de kijelentették, hogy a nyugati szövetségesek hajlandók észszerű alapon való tárgyalásokra.--------------ooo--------------535,000,000 NÉVTELEN ADOMÁNY A PRINCETONI EGYETEMNEK Robert F. Gohen, a princetoni igyetem elnöke közölte, hogy sgy jótevő, aki nevét titokban kívánja tartani 35 millió dollárt adományozott az egyetemnek sgy Woodrow Wilson School of -’ublic and International Affairs, politikai tudományos iskolának a Drincetoni egyetem keretében való megvalósitására. Ez a legnagyobb adományok egyike a USA történelmében. A legnagyobb adományt egy egyetem számára John D. Rockefeller tette, amikor 1890-ben 75 millió dollárt adott a chicagói egyetem megalapítására. ..... —----ooo-------------SÍAGY REPÜLŐ KATASZTRÓFA BUDAPESTEN A Dakota nevű repülőgép, amely az egyetlen amerikai gyártmányú repülőgépe a magyar álami repülő onalaknak, augusztus hó 6-án lezuhant Budapest :gyik legforgalmasabb városnegyedében. A repülőgép 20 utala és négytagúi személyzete szörnyet halt. A repülőgép utasa főleg vidéciek és külföldiek voltak, akik epülőgépről akarták megtekinteíi a főváros és környéke szépségéit. A repülőgép beleütközött egy ipartiment házba és kigyulladva, ezuhant a ház kertjébe. A renlőrség jelentése szerint a gépen evő személyeken kivül másnak rém esett baja.--------------ooo--------------34 MILLIÓ DOLLÁR A FEJLETLEN ORSZÁGOK TÁMOGATÁSÁRA Az Egyesült Nemzetek különilapjából 34.5 millió dollárt foyósitanak 36 gazdaságilag fejletlen állam támogatására. Kuba így millió dollárt kap mezőgazííjltMtWrt, államfő gratulált. Kruscsev kö zölte, Titovval, aki eddig csal párttag jelölt volt várakozás idővel, hogy érdemei elismerése ként most már azonnal felveszil a kommunista pártba. Nem bizonyság a komrun’zmus külön1-b voltáról Kruscsev nagy fogadást rende; Titov tiszteletére Moszkvában é azután valószínűleg öt is nyugat propaganda útra küldik. Várható hogy a legújabb ür repülési sike: a Nyugat és iKelet közti vitábar a berlini és egyéb kérdésekber megnöveli Kruscsev mellbőségét. . . De Amerikában és az in dividuálista világ más nagy országaiban ezt nem tekintik más nak, mint a Gagarin repülés sikeres megismétlésének és sémimiesetre annak bizonyságául, hogy a kommunizmus jobb és helyesebb életforma volna, mint a2 egyéni szabadság világa. A világ tudományos haladásának újabb örvendetes jele ez, de nem jelenti azt, hogy a Szovjet együtt nyújtaná a népnek a szabadságot és szociális jólétet. — Terroral tartja s nyomja el a több ségi népakaratot és vasbérei csak arra adnak módot, hogy a munkás épen hogy megéljen takarítani már nem lehet belőle. Nem felsőbbrendü társadalom az, ahol Kruscsev az uj húszéves pártprogramomban mint a jövő legszebb álmát hirdeti, hogy eljön az idő, amikor megszűnik az, hogy nem kell többé több családnak együtt laknia, hanem mindegyiknek jut legalább is egy kis önálló lakás. . . Amerika sok módban megelőzte a Szovjetet és a Szovjet emberi űrrepülési előnye nappról napra fogyni fog, mert amit -ők tudnak azt mi tudjuk, csak gondosabb felkészülésünk tart több ideig. i la népügyészének illenek erről el i nem feledkezni, még ha azóta fajpolitikai vizekre evezett is. | Magyarországon akkor sokan I a fáktól, amelyeken magas állás, kinevezések lógtak, nem látták az | erdőt. . . Az amerikai magyarság nem is nagy politikai jártasságú I zöme is tudta mi következik a J Szovjet egyoldalú megszállásából, j Csak Tildy Zoltán, a régi politikus ne látta volna, a nemzet csöbörből vödörbe jutása közeledő végzetét? Olyan feladatot vállalt, | amely az adott fatális körülméj nyék között csak hiábavaló ön- I feláldozást jelentett: Talán sejtette is, hogy mi következik és, mint Horthy, azt hitte, ha a helyén marad, jobb, mintha olyan' nak adná át azt, aki százszázalékosan teljesiti a megszállónak minden kívánságát... A N. Y. limesben és más világlapokban 1 946 vége felé megjelent nyilatkozatai a sorok között óvatos optimizmust árultak el, úgy vélekedve, hogy a békeszerződés most már rövidesen aláírásra kerül, kimennek az oroszok, a magyarság megint a saját gazdája lesz és visszacsinálhatja az átme; netileg kényszerből tűrt szélsőbaloldali eltolódásokat. . . Nem ismerte még a kommunistákat, nem ismerte a lenini osztályharcos elméletet, stalini elvakult kommunista céltudatosságot. A kommunisták amikor már nem volt reá szükségük, elhajították, mint kifacsart citromot. Talán maga is menni akart már, mert láthatta, hogy optimizmusa nem válik be és a Szovjet nem távozik onnan, ahol egyszer megvetette a lábát. Leányának férjét, Csornoki Viktort, aki előbb a washingtoni követség tanácsosa, majd kairói követ volt, azzal vádolták meg, hogy utóbbi minőségében a Nyugattal keresett tiltott kapcsolatot, Tildy kiszlöktetésének utogondolatával. Csornokit valami ürüvgyeil hazahívták és kivégezték, alkalmasint, hogy ezzel az átmeneti szerepét betöltött Tildyt lemondásra kény szeritsék. Ez sikerült és Tildy is elmondhatta, hogy kevésrésze volt államfői állása diszéből, de annál több a gyötrelmek keserű poharából. | Évekig állt rendőri megfigyelés alatt, de az 1956-os forradalom idején mint államminiaztei szerepet vállalt Nagy Imre forradalmi választási kabinetjében és a bu-, dapesti kommunista erőszakkor-1 mány által Nagy Imre peréről kiadott “tárgyalási" jegyzőkönyvek szerint Nagy Imre azt vallotta, hogy nem ő, hanem Tildy ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetekhez küldött távirati bejelentésben Magyarország semlegességét deklarálják. * * * SZÁMOSÁN gyalázzák Tildyt, főleg azok, akik nem tudják megbocsájtani neki, hogy jóváhagyta háborús és emberiesség elleni bűnösök kivégzését, holott ez ügyekben bármely uj polgári kormány is ■bírói utón utólag fellépett volna a puccsal hatalomra jutották esküszagése és az ebből folyóan bekövetkezett, tömeges ember pusztítások, katonák és civilek sok ezrei törvénytelen (és felesleges) feláldozása miatt. Beigazolódott az 1956-os forradalom tanulságaiból az is, hogy ha Tildy nyíltan szembe szállt volna a kommunistákkal, kitette volna magát annak a veszélynek, hogy a Szovjet elhurcoltatja valamelyik orosz haláltáborba, mint Bethlen Istvánnal és annyi másokkal tette. Miit ahogy 1956- ban a Nyugat nem avatkozott be a magyarországi forradalomba a kommunisták, illetve a Szovjet eilen, úgy 1 > íl>—47-ben sem mozdult volna egy lépést sem, *■» a Szovjet Tildyt vagy Nagy Ferencet elhurcoltatja az ólom-j bányákba s a lassú vagy gyorsabb halált jutattja osztályrészéül a nép mások íiWtümtgét vállaló és mégis dacos állam főjének. Nincs illetékességük a szélsi jobboldaliaknak, hogy kígyó békát és átkot kiáltanak az egy kori református papra, — legke vésbbé nekik volt igazuk, akii oly nagy mértékben megteteztél a második világháborús magya katasztrófát és mérhetetlenül su lyosbbitották azt a helyzetet, a melyben Tildy átvette az orszáf vezetését, a naivul Tildy kötélnél állt a csődtömeg átvételére, be leértve az igazságszolgáltatás feladatokat is. * * * NEM VOLT igaza John Mc Cormacknak, a N. Y. Times bu dapesti tudósítójának sem, ak 1946 december 30-án a Timesb< irt cikkében azt irta: "Nem ér tem, Tildy Zoltán és Nagy Fe renc miért várnak mindent £ Nyugattól, miért nem tesznek va lamit önmaguk is?’1 A Nyugat nélkül semmit serr tudtak volna tenni, csak önmagukat aSzovjet haláltáborába juttatni. A Nyugatnak pedig akkor nem volt kedve uj háborúig juttatni a helyzetet, hiszen még a csehszlovákiai a 1 948 februári leplezetlen kommunista puccsőt is lenyelte, noha akkor még atombomba monopóliuma voll Amerikának. Utóbbi körülményre annakidején szintén rámutatott az amerikai magyar sajtó, utalva arra, hogy a Szovjet megszállás alatti országok saját erejükből semmit sem tudnak csinálni s addig kell rendet teremteni Európában, amig ez a monopólium fennáll. Elzt irtuk akkor a Magyarok Vasárnaoja első oldalán, hivatkozva Stephen Earle volt pennsylvániai kormányzó hasonló értelmű beszé deire és rádiónyilatkozataira, akit emiatt — kinevettek és félbolondnak minősítettek egyes politikusok és lapok. . . Az 1956-os forradalom idején a hidrogénbomba veszélyével mentegették Eisenhower elnök passzivitását. Erről lehet vitatkozni, mert ez a veszély két oldali.. . De arról nem lehet kétség, hogy Tildynek Szibériábe hurcolása még inkább passzivitásra talált volna Nyugaton. * * * TILDY ZOLTÁN nem volt politikai lángész. Ha az lett volna,, el sem fogadta volna a neki jutott szerepet. Inkább az események sodorták a helyre, melyet elfoglalt. Bárki más is úgy járt volna akkor ezen a poszton, ha nem akart életét fel áldozó mártír lenni, miként az a fentebb említett, az amerikai magyarság honmentő agilitását keveslő politikus sem akart, hiszen hamar emigrációba jött... A Szovjet vele is ugyanazt cselekedte volna, ha ő lett volna a kormány elnöke és a Nyugat épp úgy nem mozdult volna meg fegyveresen, mint ahogy nem mozdult volna meg akkor sem, ha egy ellentálló Tildyt a Szovjet elhurcoltatott volna Szibériába vagy valamelyik börtönébe. Mártírnak lenni erény, de nem kötelesség. Meggyőződésünk, hogy Tildy önfeláldozása semmit sem változtatott volna a végzeten, Magyarország akkor sem kerülhette volna el mai sorsát, osztályharcos kommunista erőszakuralom alá kerülését és az uj, még igaztalanabb Trianont. Tildy Zoltán 1956-ban egyike volt azoknak, akik a forradalom élére álltak és évekig ült börtönben, mert semleges Magyarország és szabad választások mellett állt ki — újra optimistán, a Nyugat segítségében bízva. . .Ember volt és mindnyájan csak emberek vagyunk. Az dobja emlékére az első követ, aki kevésbbé elrontott, kevésbbé katasztrofális, kevesbbé végzetes helyzetben sémi tévedett soha politikai számításai-. ban, várakozdsaiban, — ha van1 egyáltalán ilven csoda lény aj világgá szétszórt magyar menekült«]* maiba*. r- t.| Törvény készül a repülőgép- rablások ellen A kongresszus törvényt tárgyal, amely szerint szigorú büntetést szabnak ki mindenkire, aki egy mozgásban lévő repülőgép személyzetét fegyverrel arra kényszeríti, hogy a gép más irányt vegyen és birtokba veszi a gépet. A javaslat annak kapcsán körül merült fel, hogy El Pasoban (Tex.) egy Leon Bearden nevű rovott múltú egyén és 16 éves Cody fia el akartak rabolni egy ötmillió értékű Boeing 707 jelzésű jet repülőgépet, hogy Havar.ába irányítva eladják Castro cubai diktátornak. Bearden és fia letartóztatásban vannak. Néhány nappal előbb Castro egy titkos emberének sikerült igy egy Elektra utasszállitó gépet erősszakkal átirányítani Castro karmaiba. ^Washington követeli a gép visszaadását. Castro az Egyesült Nemzetektől kér döntést és azt állitja, hogy a gép elrablása csak ellenlépés volt cubai gépek elkobzása megtorlására. ooo-------------Tildy Zoltán halála Tildy Zoltán, az 1 945 novemberi,egyetlen tiszta választásokban közel 60 százalékos többséget kapott Kisgazdapárt miniszterelnöke, elhunyt Budapesten 72 éves korában. A halál közvetlen okairól nem tesz említést a kiadott hivatalos jelentés. Tildy nyújtotta be 1946 januárban a köztársaság kikiáltásáról szóló törvény javaslatot, noha némelyek ellenezték, hogy orosz megszállás alatt döntsenek az államáról. Első elnökül Tildyt választották meg, de néhány év múlva Rákosi lemondásra kényszeritette. Az 1956-os forradalom idején mint államminiszter szerepelt Nagy Imre kabinetjében. A forradalom után hatévi börtönre Ítélték, de 1959-ben betegsé-j gére való tekintettel szabadlábra helyezték. Emlékét lapunk mé». A NATO országok elfogadták az amerikai álláspontot Lapzártéikor jelentik: A NATO 15 országának képviselői aug. 8-án Párisban jóváhagyták a nyugati szövetségesek ugyanott tartott külügyminiszteri konferenciájának határozatát, amely szerint Berlin szabadságát megvédik és Berlin és Németország ügyét a nemzeti önrendelkezés alapján tartják megoldandónak. Megegyeztek abban is, hogy fokozzák fegyverkezésüket a NATO nagyobb ütőképessége érdekében.- ooo------------AZ AIR NATIONAL GUARD KÉSZENLÉTÉT RENDELTÉK EL Washingtonból jelentik: A légi erők parancsnoksága utasította az Air National Guard 64 egységét és tartalékának hét egységét, hogy “esetleges" behivásra tartsák magukat készenlétben. Ez a parancs a nemzetvédelmi minisztérium első, határozott lépését jelenti a kormány uj fegyverkezési javaslata óta. Feljogosítja az Air National Guardot, hogy jelenleg mintegy 28,000 főből álló 71 egységét mintegy 9,000 fővel megnövelje. Ezek az egységek 28 államban és a District of Columbiában állnak fenn. --------------ooo - ------FRANCIAORSZÁG 1964-BEN Lő KI MOSOLYGÓT Franciaország 1 964 végén fogja kilőni első mübolygóját — közöltlék tájékozott körökben. A mübolygóval kapcsolatos összes tudományos és technikai munkálatokat francia tudósok és mérnökök végzik. A francia űrkutatási program, amelynek keretében 50 kilós mübolygókat akarnak sorozatosan kilőni, rövidesen a kormány elé kerül, Az első mübolygót hirom- M*Uy r*k4t* fejj« Jtttöni* Kruscsev augusztus 7-én este országos rádió és televíziós be szédben válaszolt Kennedy elnöíjulius 25-i beszédére, amelyber Amerika teljes katonai felkészültségét jelentette be azor esetre, ha a Szovjet Nyugat-Ber lin kérdésében ragaszkodik a szerződésekkel ellenkező önkényes követeléseihez. Mint az előzmények és a Szovjet nyilván időzitett, augusztus 6-i újabb, sikeres űrrepülése után várható volt, Kruscsev hetvenkedő hangot ütött meg a másfél crás kirohanásában. De megismételte azon előbbi álláspontját, mely szerint nem fogják elzárni az útját annak, hogy a nyugati szövetségesek továbbra is használhassák a Nyugat-Berlinbe vezető közlekedési és szállítási utakat. Kruscsev hangoztatta, hogy Kelet Németország kommunista kormányával külön békeszerződést köt, ha a nyugati szövetségesek nem hajlandók kivonulni Berlin nyugati részeiből és hozzájárulni ahhoz, hogy Berlint "szabad várossá” nyilvánítsák. A tartalékok behívása Fenyegetődzött, hogy ha az Egyesült Államok háborút kezd, atomfegyverekkel fogja elpusztítani, szövetségeseit pedig ártalmatlanná teszi továbbá szintén mozgósítani fogja tartalékait és nagyobb katonai egységeket fog összpontosítani a nyugati határon. Szerinte Kennedy elnök az ő berlini javaslataira katonai fenyegetődzésekkel válaszolt, ahelyett hegy tárgyi választ adott volna. Majd nyugodtabb hangra fordította a szót és kijelentette, hogy egyáltalán nincs szó Nyugat Berlin blokádjáról’’ (a szállítási utak lezárásáról). Kijelentette Kruscsev, hogy a "Szovjet nem keresi a háborút és könnyelműség volna azt gondolni, hogy a nukleáris fegyverek korában korlátozni lehetne a harci eszközöket, amikor győzelemről vagy pusztulásról van szó." A háborúnak ily kiterjedése, úgymond, az amerikai nép házába hozná a háborút, ami nem történt meg a polgárháború óta." Kerekasztal konferencia — Nem akarjuk érinteni, Mj mondotta — a nyugati hatalmak' semmilyen jogos érdekét. Üljünk le becsületesen egy kerekasztal konferenciára, ne adjuk oda magunkat egy háborús pszihózisnak. Tisztítsuk meg a légkört, bízzuk magunkat józan eszünkre és ne a nukleáris fegyverek erejére. . . Ne játsszunk a világ népeinek sorsával. Félreértik Oroszországot akik azt hiszik, hogy nem a legutóbbi háborút akarja felszámolni, hanem újat akar kezdeni. A német kérdésnek a nemzeti önrendelkezés alapján való megoldását Kruscsev azzal próbálta kigunyolni, hogy "ez a jelszó most állandóan ott van Adenauer kancellár ajkán aki úgy értelmezi, hogy ezáltal elnyelhetné Kelet Németországot.” Szerinte ez beavatkozást jelent más népek ügyébe és ezt nem Moszkva, hanem Amerika teszi, hiszen "legutóbb is beavatkozott Kubában". — A Nyugat és Kelet — folytatja, — körülbelül egyformá katonai erővel rendelkeznek. A nemzetközi politikai kulcs célja az kell legyen, hogy elkerüljük az. Egyesült Államok és a Szovjet közti összecsapást, amelynek a legkomolyabb következményei volnának. A Nyugat ürügynek használja a berlini kérdést, hogy felerőszakolja akaratát a szociálista tábor országaira. A beszed elején Kruscsev üdvözölte Titov őrnagy űrrepülését és meglobogtatta mint a Szovjet és a kommunizmus vívmányát. Kruscsev semmi újat nem javasolt Előzőleg augusztus 4-én nyilv4nw#4*?* Htiifk Kv\u«*«v jegy» I KRUSCSEV AMERIKA ELPUSZTÍTÁSA FENYEGETÉSÉVEL VÁLASZOLT KENNEDY ELNÖK ELSZÁNTSÁGÁRA
