Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-12-22 / 51. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh F alley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. N YE L V £B£!N M.AU V AB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNCAR1AN NEWS Enternd as Second Class Matter Mr 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the mt of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Ficinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Fölgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 51-ik szám BETHLEHEM. PA., 361 DECEMBER 22 Egyes szám.' ára 10 cent VILÁGTÜKÖR Karácsonyi gondolatok Irta: SQMSSICH LÁSZLÓ Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kíván olvasóinak, hirdetőinek, munkatársainak, barátainak és általában az ösr-onagyarságnák a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és kiadóhivatala saataiíijtaisiaajajaiaaaiaas.gis. s:SiS.a3igia»3iSiaaa9»a)S<3iSía3Mt3iaia3í3i2,3i3ia5S!Sí5i3)Sí3)S>asi3í3jSí3t*aí3,Sí»a*s»3»is»3>i>)»aiatai*3i KARÁCSONY, 1961 “Nem vala számukra hely a fogadóban" s Isten Piának szegényes jászolban kebett meglát­nia a földi világot. Közel kétezer esztendő múlt el azóta, de az igék, amelyek meghirdetésére az Atya az emberek közzé küldte, az emberi testvériség örök, erkölcsi igazságai, a Szeretetnek az emberiség megváltását jelentő tanításai sok­ban máig sem valósultak meg. Ma is még min­dig millióknak nem jut hely a jólétet, polgári é.etszinvonalt jelképező fogadóban. . . J ézus Krisztus az emberek egymás iránti testvéri szeretete szükségét tanítani jött az ön­zéssel teljesen eltelt, csak a maguk örömeit, gyarapodását hajszolok világába, foott a gyengék, a betegek, az elesettek, a szegények gyámolául és szószólójául, jött figyelmeztetni a tévelygő hatalmasokat, hogy mindnyájain Isten egyformán kedves gyermekei vagyunk és bőséges adomá­nyaira jussa van minden gyermekének; minden­kinek joga van a munkára és munkája jutalmá­ra, minunyájan testvérek vagyunk Istenben és őrzői vagyunk testvérünknek. Ez isteni Útmutatása kijelölte a megváltás útját, amelyen a közel kétezer esztendő óta las­san, de mégis előbbre jut az emberiség. És bár még rengeteg a feladat, amelyet Megváltónk világának, isten Országúnak e földön vaió meg­teremtése megkíván, számtalan buKdácsolus, visszaesés, tévelygések dacára a világ mégis Ha­lad az O utján, az Igazság és Igaz Elet, a ‘Via, Veritas et Vita'- Isten parancsai és törvényei szerinti, egyedül helyes, egyedül magasztos, egyedül üdvözítő utján. , * * * , Egy újkori amerikai politikus a második világháború idején olyan világot Ígért, amely­ben megszűnik a nyomortól való téielem és igazság és testvériség fog uralkodni a népek és az emberek között, “a lelkeken Krisztus fog uralkodni. ’ Nenn ez valósult meg a sok milliós életpusztulás után, de hinni kell, hogy az idők közelebb visznek e fenkölt cél, egy tisztább, testvéribb, önzetlenebb és ezért boldogabb em­beriség kialakulása, a krisztusi szeretetigék mind szélesebb körben való, áldásos uralma felé. Krisztus Urunk nem fegyverrel, nem öl­dökléssel akarta Isten Országának eljövetelét valósággá tenni, nem volt hive a nyers erőnek, a brutális erőszaknak. Maga volt a legnemesebb gyengédség és emberazeretet, a szelídség és égi jóság. Szembenállt a hatalmaskodókkal, akik elfeledkeztek gyarló emberi múlandóságukról és földi istenek akartak lenni, kegyetlen kényurak, akiknek nincs szivük mások nyomorúsága iránt, hanem csak a maguk örömét, gyönyörűségét lát­ják. Békességet hirdetett a jóakaratu emberek­nek számára és az emberiség igazi békességét a testvéri szeretet és összetartás megvalósításában látta. Szézadók hosszú sorának kellett elmúlnia, amig fényes tanításai mind nagyobb utat törtek maguknak a lelkek sötétjében és tizenhat évvel az emberiség utolsó nagy önmarcangoló háború­ja után, a Krisztus születése utáni második ez­redév vége közeledtén hittel hisszük, hogy föld­­rejövetele valóban a megváltást hozta, tanításai az emberi nem felemelkedése s az emberiség földi boldogsága titkát adták nekünk és talán már unokáink, talán már fiaink látni fogják a meg­váltás müve teljességét, a világnak Isten Orszá­gává való átformálodottságát. Isten Országában szabadság, jólét és bé­kesség lesz minden jószándéku ember számára s a népek, nemzetek abban, a népcsaládi testvéri­ségben fognak élni, amelyet Krisztus kijelölt szá­mukra, provinciái, tartományai lesznek az em­beriség nagy, együttes hazájának, amely Krisz­tus egyetemes emberszeretete, univerzálizmusa végső diadalát hozzá elkövetkező évezredekre. Ennek mélységes hitében borulunk le a Szentestén a földre jött Szeretet fensége előtt, hiszünk Krisztus jövetelének, mint az emberiség életében minden időkre szóló legnagyobb, leg­dicsőbb eseménynek, isteni rendelése szentségé­ben és áldó imával emeljük szivünket az Atya trónusához, hogy alázattal megköszönjük végte­len kegyelmét, egyetlen Fiának legfenségesebb áldozatát. Aki meghalt érettünk, megigazulásun­­kért a keresztfán, feláldozta magát, hogy az emberiség meglássa a megtisztulás, a felemelke­dés, a testvériség útját, a Bethlehemi Csillagot és elinduljon végső földi célja, Isten Országa felé i Közel kétezer évvel ezelőtt született meg Az, Aki az egész világ alakulásit és fejlődését meg­változtatta és Akinek a tanítása nyomán egy uj világrend bonta­kozott ki, amelynek alaptétele az emberek közötti egyenlőség és a testvéri szeretet volt. Jézus Isten írinak nevezte ma­gát és tettei és csodái állítását teljes mértékben igazolták. A krisztusi világrend a régi, görög­­római világrend széjjelbomlásá­­nak a csiráit ugyan még magá-( ban hordotta, de ugyanakkor egy olyan vitalitást tartalmazott, me­lyet a keresztény — üldözésekből, a katakombák mélyéből, a leégett Rómából (melyért a kereszténye-1, két vádolták igazságtalanul) é3 abból az elnyomottságból meri-1 tett, mely a gondolat szabadsá-] gának, legalább is, ahogy a tör­ténelem igazolja, az egyik kezdeti előfeltétele. , í De nem is olyan hosszú időnek kellett elmúlnia, mig a keresz­ténység maga is átvette a régi rendszer hibáit, az egész Európá­ban elszaporodó boszorkány pere­ket, antiszemita kilengéseket s a vallási perekben az elítélteknek kegyetlen megkinzását s még a keresztes háborúk is, kevés hijján közbotrányba fulladtak; — váj­jon nincsen a tegnap és a ma kö­zött kísérteties hasonlóság? Hogy azonban a keresztény gondolat nemi veszett el, hogy a keresztény egyházak nagy forradalmárai, I mint Luther és Kálvin nem osz-| tották meg véglegesen az egyhá­zat, hanem, ahogy a legutóbbi egységet kereső, hitközi, ekumé­­r.ikus tárgyalások New Delhiben igazolják, egy sok vonatkozásban egészséges tisztulásnak lettek ki­váltói; mindez ví./jon nem az Isteni gondolatnak, a keresztény­ség Istenség fogalmának a győzel­mét jelenti? Erről a Jézusi, Krisztusi gondo­latról elmélkedjünk most néhány percig. • * * A Krisztusi gondolat teljessé­gét mi sem hozzá közelebb, mint Karácsony estéje, a békének és a szeretetnek ez a magasztos ün­nepe. I 961 Karácsony estéjén mégis sokan fogják kérdezni és joggal fogják kérdezni, miért vannak a dolgok ilyen rettenetes állapot­ban, mint amilyenben vannak és miért van az, hogy amig a világ egyik része Karácsony estéjén ezúttal sem' mehet templomba, mert a templomaikat kifosztot­ták, vagy bezárták, vagy kato­nai raktárak céljára használják fel a vasfüggöny .mögött, addig a világnak az a része, melyet sza­badnak ne/ezünk, a Karácsony­ból vásárt csinál. Nemrégiben hosszabb időt töl­töttem Nyugateurópában és ott annak voltam tanúja, hogy az emberek túlnyomó többségének a legnagyobb gondja kizárólag aj jólét biztosítása és folytatása. ÉsJ éppen a minap egyik amerikai] napilapban azokról a luxusszál­lodákról és luxusfürdőkről olvas­tam, melyeket a régi Róma mintájára most Kaliforniában épitenek fel az érzéki örömök kielégítésére. É3 az olvasó erre joggal jegyzi meg, hogy igen, a romlás csirái most itt Nyugaton /annak elvetve, itt, ahol orszá­gok é3 népek a keresztényi gon­dolat elemeiről feledkeznek meg. Pedig a kereszténység alapvető tételeiről Jézus sokszor beszélt. Jézus mondanivalójának lényege az volt, hogy annak, aki Öt köve­ti, annak a lemondást, a szeretetet és a hitet kell gyakorolnia. Bármennyire is joggal hirdetik ezért sokan, hogy a kommuniz­mus kérdése kizárólag katonai probléma, mert szerintük a kom­munizmust csupán fegyverrel le­het legyőzni, gondoljunk Kará­csony estéjén arra, hogy amig Angliában sok család még min­dig elhagyott vasúti kocsikban és teherautókban alszik, mert nem kapnak lakást, vagy amíg az éhínség és az ebből származó tu­berkulózis Délamerikában százez­reket visz sirba, amig Olaszor­szágban és másutt a lakosságnak számottevő része csak úgy tudja megkeresni a mindennapi kenye­rét, hogy külföldre megy munkát vállalni; hogy akkor, amikor Délamerikában és Keletázsiában, azokon a területeken, ahol a kommunizmus térnyerése csupán hónapok, hetek, vagy éppen na­pok kérdése, a lakosság számot­tevő része barmok módjára él és az amerikai segítséget az illeté­kes kormányhatóságok nem arra a célra fordítják, amire az hivat­va volna; hogy amikor magában az Egyesült Államokban a neger délen és sokszor északon is még mindig .másodrendű ember, — bár ezen -állapotok ellen éppen Eisenhower ex-elnök korsza­kalkotó ijjitÚ3okat vezetett be megfelelő törvények alkotásával, — hogy addig amig ezen álla­potok meg nem szűnnek, akkor is, ha fegyverekben tulsulyba ke­rülünk a kommunizmussal szem­ben, a gondolat síkján, ideológiai síkon alul fogunk .maradni, mert azok, akik nyomorban élnek nem hiszik el a gazdag ember hitege­tését. i * * * A krisztusi gondolat, — hadd fejezzem be itt — éppen a ma­ga nagyságában, nagyon egysze­rű. Az emberek közötti egyen­lőséget, az emberek közötti sze­retetet és az emberek hitét az isteni világrendben jelentik. Jézus ezzel a programmal indult el kétezer évvel ezelőtt és legelső követői között még Írástudó em­berek sem voltak; halászemberek közül választotta ki Jézus azo­kat, akikre a keresztény tanok terjesztését bízta. Az első szen­tek között pedig a társadalom kivetettjei szerepeltek, mint Szent Magdolna és a jobb lator. De ők önként hasonkeresés nélkül kö­vették Jézust. . ^WWWWVn'WVWVAA/WVWWWVWN^A/'» KARÁCSONY MAGYARORSZÁGON Kádár János erőszakkormánya karácsonyra leszállította egyes cikkek árát. Röviddel a rende­let megjelenése után az emberek megrohanták az üzleteket, hogy bevásároljanak Karácsonoyra.— Különös örömet keltett, hogy a kávé árát 50 százalékkal leszállí­tották. Az eddigi kilónkénti 400 forintos ár (hivatalos ár­folyamon 33.3 dollár) fényűzés­sé tette a kávé-fogyasztást, mig az uj, 200 forintos ár elviselhe­tőbb, — de félő, hogy Karácsony után mihamar ujiból visszaállít­ják a régi magas árat. Képzelhető, hogyan zsákmá­nyolják ki a népet állandóan, ha ötvan százalékos árleszállításnál is még keresnek rajta! KENNEDY DÉLAMERIKAI LÁTOGATÁSA (Kennedy elnök feleségével a múlt hét végén látogatást tett Venezuelában és Columbiában, amelyek más délamerikai álla­mokkal együtt nagy segélyeket kapnak iWashingtontól a "New Alliance for Progress’ ’ akció ré­vén. Ennek alapján Washington évi egy billió dollárt áldoz arra, hogy a délamerikai államok föld­reform és más szociális reformok és kulturális javítások által haté­konyan vehessék f«l »« önvédtl­mi harcot a kommunisták ellen. Az elnököt úgy Caracasban, mint Bogotában nagy lelkesedés­sel fogadták és nem voltak Ame­rika ellenes tüntetések, mint né­hány év előtt egyes délamerikai országokban, amikor Nixon alel­­nök ott járt és majdnem inzultál­­t£k. Az elnök biztonságáról nagy katonai kirendeltség is gondos­kodott. Útközben az elnök meglá­­togata Puerto Ricot, ahol szintén 4vici6kkft] fogadtuk x DICSŐSÉG A MENNYBEN IS­TENNEK és a földön a jóakaratu embereknek! Karácsony van, de békesség nincs a világban. A Szovjet és a kommunista Kina és velük együtt a többi kisebb nagyobb orsz'g­­beli kommunáták a saját osztál - uralmukat akarják világviszony­latban megvalósítani. Kruscsev lassabban, módjával, de nem ke-| vesebb megrögzöttséTgel, mint Mao Tze Tung és Csu En Lai, akik még kevésbbé fémek a fö­lükben, akár százmilliók feláldo­zásával is kommun:zmust aka - nának megvalósitani, mintha nem lehetne boldoggá tenni az embe­riséget államkapitalista terror dik­tatúra nélkül, amelyben nincs szabadság és nincs még az “ural-! kodó osztály’’, a munkáss:g szá­mára sincs polgári jólét és lét] exisztenciális biztons'g és tanaié- i kokat gyűjteni nem lehet, mert akinek nincs magas állása, éppen csak annyi keresethez jut, hogy] továbbra is dolgoznia kell, hogy megélhessen. A proletársors kom-1 munizálva van. . . Kruscsev nem lűsz a kará­­csonvi igében, János pápa 80-ik^ születésnapjára küldött gratulá­ciója is csak bo’sevik propaganda fogás volt. Ami pedig a jóakara­tot illeti az megszünk nála a marxi és lenini értelemben vett csztályérdekek határam'.1. Krisz­tus nem egy osztály uralmát akarta, szive az egész emberiség­ért, minden emberért dobogott. A jólétet nem. egyes osztályok kiváltságának, hanem az e-rész nép valamennyi osztály köztulaj­donának áhította. Nem osztály­uralmi őrségváltást akart, hanem az emberek, osztál'ok jólétét egyaránt, egymás élni hagyás't az egymásra utaltság közösségében, méltányosságában, köLsönossé­­gében, testvériségében. Ez megvalósítható az individua lista világban, ha nemcsak az év egyik napján, hanem valamennyi többi napon, a hétköznapokon is az ‘‘néini és élni hagyni” szelleme Krisztus megértése él és dolgozik bennünk. * Az individualista világ a hét­köznapok erkölcsévé téve Krisz­tus minden ember iránti, osztá­lyok feletti tanitását, leghaté­konyabban küzdhet a marxi, leni­ni, stalini, kruscsevi és maoi po­gányság ellen. A vezér nem Marx és nem Lenin, hanem Krisztus, aki nem tett különbséget ember és ember között és nem akarta | tönkretenni a gazdagot, hogy a szegény is élhessen, hanem egyen-, súlyt akart, el akarta tüntetni a nagy aránytalanságokat, —- nem* csak a szegények, hanem a gaz­dagok érdekében is, Isten erköl-j cse és rendelése szerint, melynek! birnökéül küldetett a tévelygő ^ emberiség közzé. A jóaka.atu emberek, a békes­ség emberei ezt akarják, nem pe-| dig osztalyuralmi helycserét, ahol alulra kerülnek, akik tennt voltak és megfordítva. Ezt akarta Kiisz-, tus, senkitsem alulra taszítani, a nyomor raójává tenni, nanem mindenkit felemelni az emóernez, Isten legfomosabb teremtményé­hez méltó életviszonyoknak, a| lelki és testi nemesedes megiele­­ló lehetőségeinek szín »onaiara.— Minél ínku-Do naiad az embeiiség ennek vaiuruválasa télé, annul elavultabbá válik ivxarx és Lenin’ és annul diadalmasabbá lesz es szerte terjed a vil-gon Krisztus egyetemes emberszeretete. * m * DICSŐSÉG ISTENNEK és bé-j kesseg a joaxaratu magyarodnak!i i Nem titok, nogy nincs békesség a szaoauvnagi magyarok ts Kü­lönösen az ameriKai magyarok berKeiben. Éedig a nem«.Ommu­­nisia magyarok civakoua^amaK, . marakodásainak nevető harmadik ként csak a kommunistaK őrumek. j Nem akarunk ünneprontok len­ni, de éppen a Karácsony néké3 hangulata a legalkalmasabb, hogy rámutassunk egyre másra, ami az egyenetlenség okozója és, i- elfajult állapotokra, a békesség u felborulására vezet. . . Kezdjük azon, hogy nem »nin­­g denki kommunista vagy házaáru­­a ló a magyar haza elárulója, aki :t] nem mindenki kommunista, vagy ;- i hazaáruló a magyar haza eláruló­­-| ja, aki nem osztja a szélsőjobbol­­- j dől dogmáit Magyarország leg­­v | utolsó negyedszázadának törté­­*! relméről és ar.nka szereplőiről.. 1 Nem muszij politikailag min- ! '• denben egyetérteni azzal a régi pa j " pi közéleti férfiúval, aki evy uagv I ' amerikai magyar szervezetet ja- j varcszt a maga tehetségével és j 1 odaadó munkájával tett naggyá I ' és az amerikai magyarság egyik j ' szellemi oszlopává s emellett ál- ! S| dozatkészségben előljárva évtize- j 'j deken át érdemes közéleti vezető- ■ ként vitte előbbre az amerikai ! b magyarság nemzeti összetartásé- ] '1 nak, kulturális és politikai előre- j ] t( haladásának ügyét, de komisz és!| 1 nevetséges dolog hazaárulci és í V\ más képtelen vádakkal illetni, — J V\ csak mert nem hajlandó magé- s ■| évá tenni, a szemléletet, amelyet ] I némelyek Szálasi Ferenc csődbe- \ ' jutott elméleteiből merítettek. C| Ez Amerika, itt mindenki sza- ] badon mondhatja meg a vélemé- * * r.yét, nem hagyja magát terrori- > zálni olyanoktól, akik még min- ! * dég nem vetettek le az otthoni s 1 utolsó időik egypártrend'zeres, J j ’ tarz szellemét, sőt azt hiszik, J hogy azt itt is folytathatj k sza-j* bad amerikai polgárok ellen. Misen könnyebb, mint bárkit 1 szavakkal túllicitálni hazafiasko- j 1 dúsban és antikommun:zmusban, | de a megtámadottról minden tisz- S tcsséges amerikai magyar elisme-1 I 1 ri, hogy élete egész munk'jával^ hazafiasán szolgálta az amerikai £ magyarságot. Ugyanezt azonban nehezebb I volna elmondani támadóin'’k lao- I ja ncmelv ex~onált munkatársai- | ról akik Magyarországon sajtosé- <> gédletet adtak a Hitler—Stalin ® szövetséghez 22 hónapon át s * akik elkergették Horthy kor-1 ' mónyzót, legfőbb hadurukat, hogy tovább szolgálhassák Hitleri ' elreménytclenedctt háborúját. —| Hiába dolgoznak azzal a takti-j kával, hogy legjobb defenziva azj effenziva. Igazságtalan támadá- j sok offenzivája visszaüt azokra j akik elkövetik és csak ellenszcn- n vessebbé teszi ezt, a saját múlt- e beli sebezhető pontjaikat ellep­­_ lezni akaró, vakmerő módszert, t amelynél sokkal rokonszenve­­sebb volna r égi hibák be isme­­rése a ‘‘mindnyájan csak emberek ^ I vagyunk, mindnyájan hib'zunk”, ^ Krisztushoz sokkal közelebb álló, igazabb szellemben. . . Akinek szeme van láthatja, t ! hogy e mesterkedések mögött a z magyarság vezetése átvételének g szándéka van. Ez ellen nem' is a lehetne kifogás, ha igaz program- é mai és helyes eszközökkel történ- h ' ne, de szélsőségek demagogiá- k jával, komoly férfiak gyalázásá- n val az amerikai magyarság nem | k érthet egyet. Ez nem’ méltó azok- r hoz, akik az amerikai magyarság ö vezetői akarnak lenni s — akik­nek múltjuk után inkább humá­nus elnézést volna okuk a maguk ul számára igényelni... | 8i Elég volt a politikai ellenfelek n lekommunistázásából, megrágal-! v mazásából, akárkiről van is szó. te I A kommunisták magyarországi í v börtönében tíz évet ült egykori1 h kisgazdapárti képviselőnek ki-1 v facsart citromként eldobott ss kommunista kollaborátorrá va- eí ló kikáltásából, csak mert j rnás a politikai iránya és az egyes i személyek tévélygések és azok elkövetői védelméből, amelyek és v akik azt sohasem érdemélték meg b és védelmük keresztényi, ameri- *£ kai és magyar szempontból csak a: ártalmas a magyarság jóhirére. u é ! * * * k 1 AZ ADVENT nagy ünnepre! t< készülődése, a nagy lelki tisztái- b kodás napjaiban fájdalomal ol- sj vastuk a pittsburghi magyar szél­* (Folytató* a 10-ik oldalon) d

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom