Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-12-15 / 50. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh lralley. A magyarság érdekeli szolgáló füg ge den tár­sadalmi hetilup. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAli YAK —öi.EEL.EMÉBKN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18. 1923, at the Tost Offiee at Bethlehem, Pa., under Ute Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches und Societies of Qeth­­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 50-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1961 DECEMBER 15 ■ I ■■■ ■ —— Egyes szám.» ára 10 cenl VILÁGTÜKÖR DIPLOMÁCIAI SZAKI- MIKOR ENGEDIK HA­X; U THANT volt burmai delegá­tusnak, az Egyesült Nemzetek né­hai Hammarskjöld hátialevő ide­jére választott ügyvezető főtitká­rának tervezett magyarországi útjáról újabb részletek váltak is­meretessé. A meghivást az E. N. magyar delegációjának vezetője, Mód Péter első külügyminiszter­­helyettes adta at .Thant az E. N . közgyűlésének december 2 1 -i karácsonyi vakációs elnapolása után akar Budapestre utazni. A meghívás, mint ismeretes, szinte egyidejűleg történt azza', hogy Kállai Gyula a magyar kom­munista erőszakkormány minisz­terelnök helyettese egy sajtókon­ferencián közölte, hogy készek Mindszenty bíboros, Magyaror­szág hercegprímása élethossziglani börtönre szóló perében kegyel­met adni, ha ennek fejében az Egyesült Államok és a komimu­­irista Magyarország közti viszony kedvező értelemben való rende­zését érhetik el. Ez alatt az érten-1 dő, hogy Magyarország követet, kü.djön Budapestre, ahol az 1956-os szovjet vérfürdő óta csak ügyvezető áll a követség élén. Kevés kétség férhet, —! különösen Thant meghívása után,' — ahhoz, hogy a Kádár társaság­nak célja az is, hogy az 1956- os magyar forradalommal kapcso­latosan az E. N.-ben elfogadott, de úgy a Szovjet mint Magyaror­szág részéről semmibevett hatá-| rozatok ügye többé ne kerüljön évről évre a közgyűlések napi­rendjére. A határozatok nemzeti önrendelkezést, szabad választá­sokat követeltek a magyar nép számára és a Szovjet és a Kádár társaság azt szeretné, ha azokról többé szó sem esnék a népek gyü­lekezetében és Amerika teljes jo­gú diplomáciai félnek nmemé el Kádár János Magyarországai. * * * UTRAVALÓUL mit adjunk U Thantnak? Nem adunk tan-csot az útra, mert nem lelkesedünk az utazásáért. Nem üdvözöljük örömmel, hogy Magya. országra megy. Erre az útra ma már nincs szükség. Akkor lett volna fontos és érdekes, amikor 195o novem­ber 3-án az E. N. ki akarta kül­deni Hammarskjöld lőti.kárt, de a Szovjet és a magyar ko.iunu­­p.isták kijelentették, hogy nem engedik be. (Maga Haminar­­skjötd sem nagyon igyekezett;» szerfölött vigyázott állásának pár­­tokfeletti jellegére, — amire más esetekben, amelyeknek pedig nem volt ennyire nyomatékos sza­­badsagnarc jellegük, b.zony jóval kevésbbé vigyázott. . . ) Nem engedték be az E. N. kiküldött vizsgáló bizottságának vezetőit,1 majd a thailandi herceget, leg-' utóbb pedig £>ir Leslie iviunrot, a kiküldött speciális mcgb.zottiakat sem, nincs tehat e.telme, hogy az E. N. droton Hagyja rángatni magát és aukor küluje oda az emioerét, amikor Kruscsevnek es Kadarnak tetszik, löbb mint öt évig várattak az E. N.-t ezzel a meghívással es neiyeseob lett vol-, na, ha U 1 hant nem vállalja. —I Illőbb lett voma az E. N.| méltóságához cs az ügy komoly­ságához. . . Vissza kellett volna utasítani a meghívást és újólag energikusan követelni a szabad választást.— Olyan meghívás, amely a szabad választásokról szóló E. N.-htá­­rozatok semmibevetelenek ma­kacs álláspontja alapján történik, cinikus lebecsülést jelent az ü.N. főtitkárának személyében jelké­pezett E. N. ellen. Nem tudjuk, milyen érdemek, politikai aham­­fértiui erények alapján esett U (hantra választás a lőtitrtá.ságra, j bizonyos teKintetben ‘‘dark horse volt a szélesebb körök előtt, amikor megválasztottak.— Szerintünk ezt kellett vo.na mon­dania: Nem vagyok kiváncsi az önök Potemkin falvaira, amit ne-| kém bemutatni akarnak. Csak egy esetben megyek Magyarorv szájra: ha ezt mint a szabad vá-| lasztásokat ellenőrző nemzetközi E. N. -bizottság vezetője tehetem. Semmiféle Potemkin falvak be­mutatása sem érheti el azt, hogy szem előtt tévesszem a tényt, hogy Magyarországon ma sinc3 szabad pártalakitás, gyü ekezési és sajtó lehetőség, nincsenek sza­bad választások, nincsenek meg­valósítva azok az eszmék, ame­lyekért 1956 októberében talpra állt a magyar nép túlnyomó több­sége és amelyekért ezrek áldoz­ták fel életüket. Magyarországon lényegben semmisem változott, ma is a nép többségétől ellenzett kommunista rendszer és rendő.­­állami terrordiktatura áll fenn.. Ezt innen Amerikából mindenki látja és tudja és egy rezsimnek, amely a nép tuhiyomó többségé­nek forradalma vérbegázolásáva* jött hatalomra, vendégszeretetére rém reflektálóki Kár, hogy U Thant elfogadta a meghivást. De ezt részben jó­­váteheti, ha visszatérve, olyan értelemben tesz jelentést az E. N.-nek, hogy Magyarországon a helyzet lényegben változatlem s az E. N. -nek ezért még inkább a sarkára kellene állnia a határoza­tainak érvényesítése, a szabad vá-‘ lasztásos demokrácia, a yaltai és potsdami egyezmények megváló­­sitása érdekében. De várható e ez egy főtitkártól, akit a Szovjet is jóváhagyott? , * * * A MAGYAR delegáció E. N.-, elismerése is egyik cél, ami Thant meghívása mögött van s reméljük! ez is meghiúsul. Csak a leghatáro j zottabb kudarc lehet a mé tó v'-| iasz Kádarek ravaszdi kísérleté­re. Ami pedig a washingtoni kor­mányt illeti, biztosra vesszük, hegy nem megy lépre a csaloga­tásnak, .mégha, mint hírlik, nem­csak Mindszenty, hanem az 195 6- ^ os kiemelkedő férfiak, dr. Bibój István, Obersovszky, Gáli stb.: amnesztiáját” is kínálják alku-, tárgyul. , Ezek a férfiak öt év óta bör-l tönt szenvednek, csak mert al magyar nép önrendelkezéséről szóló nemzetközi egyezmények,! Yalta és Potsdam betartását kö­vetelték. Az amerikai kormány nem hagyhatja őket cserben az­zal, hogy a kívánt nagy árat adja szabadságukért. Ezt nyilván ők sem kívánnák, sem pedig a bu­dapesti amerikai követség négy fala között menekültjogi ala­pon élő hercégprimás. — A szabadság jár nekik a jog és igazság, a nemzetközi szerződé­sek alapján és a Kádár társaság csak megnöveli történelmi és er­kölcsi terhét, minél tovább foszt­ja meg őket Szabadságuktól. Ez a szabadság amúgy sem volna igazi, hacsak a kinyílt böriönajtó­­ból egyenesen külföldre nem mennének. Otthon nem marad­hatnának hacsak nem fogadnának némaságot, vagyis lemondanának szabadásságjogaikról. j Azt pedig kizártnak tartjuk, hogy kiszabadulva kollaborálná­nak Kádár rezsimjével. Kiváltkép Mindszenty bíborossal kapcsolat­ban felmerülhetett Kádárékban a kaján gondolat, hogy jó mulatság volna számukra s végleg kiabián­­ditaná a magyar népet a rend-j szer ellenes hősiességből, ha Mindszenty visszakapva primási jogait, kollaborálna a saját bör­töntartóival az ország Moszkva kegyelméből kormányzó kényurai val, talán még az u. n. békepa­­pokkal is, akiá a Szentszékkel ellentétben állnak. . . Ha ily spe-l kulációt forgatnak fejükben Ká-1 dárék, csalódásuk bizony ra óriá­si lesz, mert erre Mindszenty bí­boros nem kapható, de Washing­ton sem fog meginogni és ra­gaszkodni fog a magyar nép ön­­rendelkezése visszaállításához, mint amely nélkül nem lehet fe­ladni Kádárékkal szemben a mostani álláspontot, amely — amugyis édeskevés ahhoz képest, ahogyan a Nyugatnak fel kelle­ne lépnie ellenük... NYOLC NAPON át magyai vonatkozású per folyt a new yor­­ki esküdtszék előtt. Az egykori magyarországi fajpolitikai irány­zat egyik legexponáltabb figurája állt szemben azok egyikével, akik szenvedő részesei voltak és majd­nem halálos áldozatai lettek a hitleri kannibalizmusnak és aki küzd az ellen, hogy az irányzat, amely emberek millióinak csu­pán születési véletlenük miatti le­­gyilkolását eredményezte, az amerikai magyar életben ne ver­hessen gyökeret, a nyílások ne kezdhessék elölről szégyenteljes barbarizmusukat, amely keresz­tény, amerikai és magyar szem­pontból egyaránt kárhozatos és szörnyűséges. Az esküdtek nem tudtak egy­séges határozatra jutni és uj tár­gyalás lesz. A Szálasi hívők nem1 akarják belátni tévedéseiket. Nem akarják elismerni, hogy az emlí­tett szempontokból szerfölött rossz utón jártak, hanem újból arra az útra szeretnének terelni más magvarokat és a régi mód­szer szerint megrágalmazok, még kommunistának is minősitetetíék ellenfelüket. Múltjuk terhét to­vábbra is ölök púpként hordják a hátukon, ahclvett, hogy nyílt ■megbánással, lélekben megköny­­r.yebbülve, szerényen elindulná­nak egy uj élet felé, — amire Amerika, az uj világ alkalmat ad azoknaik, kik letelepednek part­jain ... Itt most csupán egy halott em­lékét akarjuk megvédeni. A hét év előtt meghalt Göndör Ferenc emlékéről van szó. A tárgyaláson a szélsőiobboldal gyaTzkod 'mai­nak állandó célpontja volt. Göndör Ferenc közel 30 évig szerkesztett New Yorkban het'la­­pot. Demokratikus és szociális ér­zésű ember volt, szoci Tdemokra­­ta, de sohasem kommun'Va. Követett el politikai hib'kat az amerikai emigrációban. Egyszer, amikor odaállt egyidő~e egy jobb­közép emigráns politikus mellé, aki elsőnek jött ki Amerikába és olyan beszédet mondott 1941- ben, amely nem volt a demokra­tikus szellem legfényesebb telje­sítménye, holott Magyarország akkori nem hivatalos kiküldöttjé­nek egy második Trianon mege­lőzésére az amerikai egyenlőségi elvekkel egyező beszédet kellett volna mondania. E körül ellen­téteim támadtak Göndörrel, amelyek eltartottak mindaddig, mig csak a végzetes kór még nem támadta, mert közben is követett el hibákat, kivált egy Mindszenty elleni tiszteletlen cikk közre­adásával, amelyet akkor kezde­ményezésemre Ítélt el az amerikai magyarság. •*— Később ezt hely­reigazította lapjában, függetlenül attól, hogy Szálasiék 1944-45- ben öt hónapra bebörtönözték Mindszentyt. Göndör I 91 9-ben amikor a szociáldemokraták a Vyx jegyzék tragikus hangulatában koalícióra léptek a kommunistákkal, mint párthü szociáldemokrata lapjával kezdetben kooperált, de már he­tek múlva betiltották a lapot egy antikommunista cikkéért és hat hétig nem jelenhetett meg. Gön­dör sohasem volt sajtóügyi népá­­biztos, sem sajtófőnök. Sajtóügyi népbiztost egyáltalán nem nevez­tek ki. Szó volt róla és Göndört mint szociáldemokratát kombiná­cióba is hozták, de Révai József felrohant Kun Bélához és elgán­csolta Göndör kinevezését, mint szociáldemokratáét. ■GÖNDÖR sohasem volt orszá­gos sorozási bizottsági elnök, mint a mostani new yorki tár­gyaláson állitották. hanem az új­ságírók választott elnöke. Minden unionban felsőbb terrorparancsra az elnök rendezte a sorozást. így jutott Göndör szerephez az ujs'g­­iró sorozásokban és ezt a szere­pét úgy töltötte be, hogy 490 újságíró közül 488-at untaug­(Folytatás a 4-ík oldalon) | TÁS A SZOVJET ÉS ALBÁNIA KÖZÖn A Szovjet december 10-én megszüntette a diplomáciai össze- J köttetést Albánia kornmun-’sta; kormányával. ‘Moszkvában hjva-! talosan közzétették, hogy az al­bániai Szovjet követséget bezár-1 ják és az a’bán követnek el ke’l hagynia Moszkv át. Valószínű,; hogy más Kruscsev hü kommunis­­ta kormányok is szakítani fognak a másfél millió lakosságú sztali-! nista vezetés alatti Albániával. Kruscsev és Hoxha ellentétei Tito és Stalin szakítása óta ez a legnagyobb ellentét két kom­munista ország között. A szaki­­az októberi pártkongresszuson lás várható volt, mióta Kruscsev mint stalinistát pellengérezte ki Hoxha albán:ai diktátort. Hoxha a kongresszus idején í\ kínai kommunisták pártjára ál­lott, akik tudvalévőén Kruscsev “békés” együttlétezísi blöffjét feleslegesnek tartják és fegyvere­sen, uj világháborúval akarnák megvalósítani a kommunista pa­radicsomot az egész földkereksé­gen, egyelőre azonban nukleáris fegyvereik sincsenek és sok más háborús kelléknek is hijján van­nak. Hoxha akkor ‘‘árulónak’’ ne­vezte Kruscsevet, aki erre azt válaszolta, hogy ezt a sértést még Hoxha kénytelen lesz saját kezé­vel lemosni róla. A Szovjetnek tengeralattjáró hajók számára bázisa volt az al­bán tengerparton, de nemrég visszavonta ottani embereit. Al­bánia ezzel elveszti a Szovjet gazdasági segíts gét és a kommu­nista Kínára iesz utalva. A Szovjet szemére hányja Al­bániának, hogy Titóhoz hason-1 lóan Amerika dollár seg’tségére számit és ezért tüntet Moszkva ellenességgel. , ZA A TARTALÉ­­KOSOKAT ? A nemzetvédelmi minisztérium­ban még nincsenek kész tervek arról, hogy a tartalék és a Na­tional Guard behivott eg: ségeit jövő ősszel elbocsájtják az aktiv szolgálatból. Arthur Sylvester helyettes nemzetvédelmi állam­titkár ennek kapcsán utal Kenne­dy elnök Ígéretére, amely szerint senkinek sem kell majd egy év­nél tovább szolgálnia cs az elbo­­csájtások ’ hamar fognak meg­történni ennyire csak a hely­zet mege-* ;di. Sylvester kijelentette, hogy erre nézve tervek kidolgozása van folyamatban, de kész Prog­ramm még nincsen. Amint ily programúi elkészült és a nemzet­­védelmi miniszter által jóváha­gyást nyert, azonnal a nyilvános­ság elé .égjük terjeszteni, mon­dotta. Cáfolt;> a híresztelést, hogy az összes tartalékosokat és National Guardistákat jövő év június vé­géig elbocsájtják. Ennek dacára erősen tartja magát a hir, hogy az Army már januárban, alig 90 nappal a behívásuk után, ismét megkezdi az egyes behivott egy­ségek fokozatos elbocsájtasát. A nemzetvédelmi miniszterim-1 köz ése szerint januárban 15,000 újoncot hívnak be. Decemberben 16,000, szeptemberben pedi| nem kevesebb, mint 23,000 újon­cot hivtak be, mert a berlini hi degháborus izgalmak akkor ér­ték el tetőpontjukat. ELŐKÉSZÜLETEK A SZOVJETTEL VALÓ TÁRGYALÁSOKRA-ooo-EICHMANNT BŰNÖS­­NEK MONDTÁK KI-ooo- -A SZOVJET A NATO KATO­NAI FŐNÖKÉNEK HÁBO­RÚS BŰNÖSKÉNT VALÓ KIADÁSÁT KÖVETELI Miközben Párisban a nyugati külügyminiszterek tanácskozása folyik, ott tartja ülését a NATO, | az Atlanti egyezmény országai katonai szervezetének vezetősége is. Ezt az időpontot használta fel a Szovjet, hogy propaganda trükkel éket próbáljon verni ai 16 ország közös védelmi szer­vezetének vezetői közé: Decem­ber 12-én jegyzéket intézett Washingtonhoz s felhívta Adolph Heusinger, egykori Hitler generá­lis letartóztatására és háborús bű­nösként való kiszolgáltatására, hogy az orosz bíróságok Ítélkez­hessenek felette. A Szovjet azt állítja, hogy Heusingcr annakidején mint meg­szálló német katonai parancsnok kegyetlenkedett a orosz civilla­­kosággal. Heusinger a NATO állandó legfőbb katonai bizottságának el­nöke és Washingtonban tartózko­dik, ahol a bizottság hivatalát vezeti. . Washington közönséges propa­ganda fogásnak tekinti az ügyet és elveti a követelést. Jeruzsálem! bíróság az Eich­­mann per augusztusban elnapolt tárgyalásait hétfőn újból elkezd­te és megkezdték az Ítélet ismer­tetését. A bíróság 16 kérdésben bűnösnek mondta ki Eichmannt, aki nyugodtan hallgatta a több száz oldalra terjedő Ítéleti szöveg erről szóló mondatait. A közön­ség, melynek soraiban a német nazik által gázkamrákban vagy koncentrációs táborokban megöl­tek számos hozzátartozója volt jelen, néma csendben hallgatta végig a bűnösség megállapítását. Az indokolás felolvasásával nem készülnek el a hét második fele előtt. Közelállók azt hiszik, hogy az Ítélet halálos lesz, Eich­­mannak módja Van fellebbezni ellene.-ooo-A KOMMUNISTÁK NEM IS­MERIK EL BŰNÖS­SÉGÜKET AZ AFL—CIO NEM VESZI VISSZA A TEAMSTERE­­KET, A MIG HOFFA AZ ELNÖK Az AFL—CIO múlt héten Mia­miban megnyílt konvencióján egyhangúlag kimondt'k, hogy, amíg James Hoffa áll a töb 3 mint egymillió tagot számláló Teamster Union (szállítmányozá­si munkások) élén, mint elnök, fenntartják a union kizárását. A 900 delegátus határozata nem szól a teamsterek, hanem csak a kétes múltúnak tartott Hoiffa ellen s ha Hoffa megválna az elnöki széktől, megnyilna az ut a* anionnak az AFL—CiO-ba való visszatérésére, Gus Hall az amerikai kommu­nista párt központi titkára beje-' lentette az igazságügyi hatósá­goknak, hogy a párt nem érzi magát bűnösnek, amiért nem jegyeztette be magát, mint a Szovjet ügynöke. Szerinte a párt­ra ez a beállítás nem alkalmazha­tó és ezért felebbeznek a hatá­rozat ellen, amely magas össze­gű büntetést szab ki a bejelentés elmulasztásáért (napi 10,000 dol­lárt). A felebbezés tárgyalását feb­ruár elsejére tűzték ki. A kom­munista párt három vezetője .ki-j vételével, hir szerint ‘‘földalatti mozgalomat” kezdett.-...ooo--------------­BERÁN ÉRSEK NEM HALT MEG, DE NEM HAJLANDÓ HÜSÉGESKÜT TENNI Párisban, december 1 1 -én kéz- j dődött a nyugati szövetségesek konferenciája, melyen Adenauer megbízásából Schroeder uj nyu-| gatnémet külügyminiszter vesz részt. A Kongótól elszakadni aka-! ”o»a e'hn az Egyesült Nemzetek rendfenntartó csapatai által folytatott harcok, a Szovjet^ és Albánia között kiélesedett helyzet és a laosi koalíciós kor­mány megalakulása vannak nap:-| renden. De a legfőbb kérdés Be -] lin és a szövetségesek nézeténsk összehangolása a Kruscsevvel va­ló tárgyalások ügyében. Washington hajlandó kisebb, lényegtelen engedményekre, d«| semmi olyanra, ami komoly en-: gedékenységet jelentene az indi-j vidualista világ és a kommuniz-j mus harcában. Nyugat Németországban kínos1 hatást keltett Kennedy elnöknek a moszkvai Izvestia számára adott nyilatkozata, amelyben ki­jelentette, hogy Németország ket­­téosztottsága fennmaradhat mind­addig, arnig a Szovjet azt érde­kében állónak tartja. Adenauer a washingtoni tár­gyalásai alkalmával hozzájárulá­sát adta, hogy a szövetségesek Berlinről tárgyaljanak és a N. Y. Times most azt Írja, hogy Nyu­gat Németország ezt az adenaueri politikát egyelőre fenntartja mindaddig, amig katonailag Amerikára szorul. De tény hogy Adenauer teljes bizalmatlanság­gal viselteteik a Szovjet iránt és mitsem vár a Kruscsevvel való tárgyalásoktól. Ds Gaulle Kruscsev , terrorja ellen Ha más szempontoktól vezér­eltetve is, ebben legerélyesebb fegyvertársa De Gaulle francia el­nök, aki újólag kijelentette, hogy fenyegetések alatt nem tárgyal és tiltakozik olyan tárgyalás ellen, amelynek napirendjét kizárólago­san a Szovjet akarná megszabni. Álláspontja az, hogy ha már tár­gyalnak a Szovjettel, a tárgyalá­soknak a középeuropai kérdése­ket is magukba kell foglalniok. Arra nézve, hogy De Gaulle ezt Magyarországra és más keletibb európai országokra is vonatkoz­tatja e, nincs válasz. Adenauer a múlt hétvégen Pá­risban volt és engedékenyebb hangulatra igyekezett bírni De Gaullet. Kennedy és Macmillan találkozása Az angolok Kennedyénél ru­galmasabb álláspontot foglalnak el és készek tárgyalni és meg egyezni a Szovjettel, akár a ke letnémet kommunista kormány elismerése alapján is. Rusk ame­rikai külügyminiszter úgy nyilat­kozott, hogy a szövetségesek kö­zötti árnyalati eltérések közös ne­vezőre hozatala nem nehéz pro­bléma, az egyedüli kemény dió a Szovjet magatartása. Kennedy elnök és Macmillan angol miniszterelnök december 21 és 22-én Bermuda szigeten találkoznak. Megfigyelők szerint a Kelet és Nyugat közti tárgya­lások nem várhatók csak a tél vége vagy a tavasz eleje körül és kérdés, hogy Kruscsev türelmet­lenségében nem próbálkozik is­mét valamely fenyegető lépéssel? December 9-én újabb fenyege­tő beszédben csörgette a 100 megatonos állítólagos superbom­­báját, — ami ismét igazolja De Gaulle álláspontját, mely szerint fenyegelés alatt nem szabad tár­gyalni. . . Kennedy moszkvai meghívása (Kruscsev kijelentette e beszé­dében, hogy száz megatonnái is erősebb superbombája van, amely a nyugati hatalmak feje fölött “mindig Darr.okles karadként fog függni.” Sem Kennedy elnököt, sem Amerikát nem riasztja meg ez a primitiv kérkedő taktika, amely biztosan nem szolgálja a tárgya­­’ások siettetését. Egyes külpoliti­kai források tudni vélik, hogy Kruscsev azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy meghivja Kenne­­dyt Moszkvába. Az elnök a leg­utolsó sajtókonferenciáján, ami­kor erről megkérdezték, hűvösen, de nem teljesen elutasítóan nyi­latkozott. , ooo-A PÁPA A KOMMUNIZMUS ELLENI ÖSSZEFOGÁSRA HÍVJA FEL A KERESZ­TÉNY FELEKEZETEKET KÉSZÜL MÁR A NAGY KARÁCSONYI SZÁM Egy bécsi sajtókonferencián József Plujhar, a csehszlovákiai kommunista kormány egészség­­ügyi minisztere cáfolta azt a két év óta elterjedt hirt, hogy Josef Be-an prágai katolikus érsek, akit tiz év előtt a kommunisták őrizet­be vettek, meghalt a fogságban. Plujhar most a nagy meglepe­tésre kijelentette, hogy az érsek él és egy vidéki kis helven tar­tózkodik (ház’őrizetben), de, ugvmond, bármikor újból elfog­lalhatná magas egyházi méltósá­gát, ha letenné a hüségesküt a kommunista kormány kezéhei, Nagy ünnepi számunk már ké­szül. De tekintettel az ünnepek­nek rohamos közledtére kérjük mindazokat a jóakaró pártolóin kát és támogatóinkat, akik a ka rácsonyi ünnepi számunkba jóki vánságot vagy üzleti hirdetést ki vánnak elhelyezni, tegyék meg ezt legkésőbb december 18-ig, hétfő estig, hogy minden mun­kánkat szépen és lelkiismeretesen végezhessük el, Ünnepi nagy szá­munk, amely december 22-én, jelenik meg olvasóit bizonyára ki fogja elégíteni úgy tartalmá­val, terjedelmével, mint izlé • ses és szép kiállításával. Az uj esztendővel a Híradó 40-ik évfolyamába lép. Nagy idő ez a magyarság odaadó - kitartó küzdelmes, szolgálatában. Kérjük olvasóinkat támogassák lapunkat, amely ugy helyi mint álta’ános hírszolgálatával és cikkeivel a legnagyobb mértékben törekszik közérdekű céljainak megfelelni Terjesszék lapunkat és szerezze­nek uj előfizetőket, hogy függet len magyar sajtó hivatásunkat teljesítessük! XXIII János pápa december 8-án uj pácai körlevelet (encycli­­cát) adott ki I Leo, az ötödik században élt pápa emlékére, aki annakidején Attila hun királlyal szemben a keresztény nemzetek nagy összefogását hozta létre és ez által megmentette Rómát attól, hogy Attila kifossza és elpusztít­sa. Az Aeterna Dei Sapientia (Is­ten örök bölcsessége), kezdetű encyclica meghirdeti az összes keresztény vallásfelekezetek egy­ségét célzó “ecumenicus zsinta" tervét, amelyet a Szentszék hiv t gybe és mint annak idején Szent Leo pápa, az összes keresztény vallások hiveinek egybefogására hiv fel az istentelen kommuniz­mussal szemben. ‘‘Krisztus egyháza az egység­ben meg fogja találni az erőt a Sátán romboló erőinek támadásá­val szemben, mondja a Szentatya szózata. “A sötétség fejedelme nem győzhet, ha a szeretet ural­kodik Krisztus egyházában.” “Mindazok, akiket Jézus Krisz­tus a legdrágább vérével megvál­tott, egyesüljenek újra ugyanazon egyházban és álljanak rettenthe­­tetlenül ellent a gonoszság ha­talmainak, akik számos oldalról fenyegetik a Kereszténység hi­tet", — mondja máshelyütt az uj encyclica.-ooo-AZ ÚJÉV UTÁNI ELSŐ HE­TEKBEN INDUL ŰRREPÜ­LÉSRE AZ ELSŐ ; AERONAUTA Az amerikai illetékes körök feladták azt a tervülkct, hogy még ebben az évben embert kül­denek a világűrbe, a föld körül. A National Aeronautics and Space Administration (NASA) is közleményt adott ki, mely sze­rint a föld körüli legközelebbi repülést emberrel fogják végre­hajtani. Több állatot nem fognak az űrbe próbára küldeni. Közelebbi időpontot nem je­lölt meg, de a jelek szerint a nagy esemény az Újév utáni első hetekre várheti,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom