Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-07-21 / 28-29. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló f üggetlen tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entertet ns Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., nader the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 28-29-ik szám BETHLEHEM, PA., 1961 JULIUS 21 Egyes szám** ára 10 cenl VILÁGTÜKÖR A NÉPJÓLÉTI ÁLLAM IGEN­LÉSE a magántulajdon fenntar­tásával: ez a leglényege XXlli János pápa julius 14-én május 1 5-i kelettel kibocsájtott,mintegy 25,000 szóból álló encyklikájá­­nak (pápai körlevelének), amely “Mater et Magistra”. (Az egyház anya és tanító) kezdő cim- sza­vakkal fog továbbélni a történe­lemben, mint XIII Leo pápa het­ven év előtt kiadott “Rerum No­­varu'm" kezdetű szociális encykli­­kájának és XI Piusz pápa szociá­lis megnyilatkozásainak a mai korhoz illő, méltó folytatása. A Szentszék e hatalmas meg­nyilatkozása régóta esedékes volt és Útmutatásul és követendő pél­dául szolgálhat sokaknak, akik idejüket múlt eszmekörök kátyú­jában rekedtek meg és ideológiá­jukat a kereszténység címkéjével látják el, holott mint a mostani­­pápai körlevél oly eklatánsán mutatja, a katolicizmus már sok­kal messzebb tart náluknál és' biztosra vehető, hogy a külonbö-j ző protestáns felekezeti csoportok közszellemének markáns képvise­lői is nagyrészt imár sokkal hala­dottabb, humanisztikusabb és szo­ciálisabb felfogásoknak hódolnak,! mint ők. János pápa ez encyklikája nagy erkölcsi aranyfedezete azok világnézetének, akik a kommu­nista diktatórikus elveket elvetve, a szabadságot a szociális viszo­nyok nagyarányú megjavításával együtt hozó polgári népjóléti ál­lam alapján állnak és ezzel egy­aránt harcolnak úgy a vaskala­pos, rövidlátó, manchesteri ős­kapitalista szellem, mint a kom-, munista kaszárnyarendszer em­bertelensége ellen. Az encyklika érdemleges, be-| ható méltatása hosszabb tanul-1 mányt igényel és bizonyára sokan fognak foglalkozni az egyes nagy kérdésekben elfoglalt álláspontjaival. Itt most csak az egésznek meleg humanista alap­­szellemére és humanista erkölcsi emelkedettségére akarunk utalni és ami a polgári népjóléti államot illeti, kitörő ö’ömmel üdvözölni a Szentszék kiállását, mint amely valóban a kor szavát fejezi ki cs amellett a legjobb propagandisz­­tikus ellensúlya a kommunista erőszak elméletek ál-messianiz­musának. A régi idők egyik is­mert mondása volt: “Róma lo­­cuta. Causa finita”. Roma beszélt az ügy eldőlt. * * * SAJNOS nem vagyunk bizto­sak abban, hogy az említettek, akik, nálunk hangosabban és po­litikájuk fémjelzésére szoktak használni a kereszténység magas erkölcsi tekintélyét, most már elfogadják és lelkesen magukévá teszik e a polgári népjóléti állam­nak János pápa által oly lelkesen hirdetett igéit? Boldogok volnánk ha ezt tennék, mert a kommuniz­mus elleni harcuk igy sokat nyer­ne erkölcsi erőben és ezzel siker kilátásaiban. Szól ez többi közt Nixon volt alelnöknek, ciki már az 1956-os. választási kampány előtt és alatt j beszédeiben nem rejtette véka alá azon nézetét, hogy nem hive a népjóléti államnak, sőt ezt jel­­szószerüen hangoztatta is bizo­nyos ultrakonzervativ körök meg­nyerésére. Az l 960-as elnökvá­lasztási kampányban pedig Ken­ned ynek meglehetősen szerény népjóléti programmját is kifogá- ( solta, hogy annak megvalósítása tulköltséges volna. Azóta is ha­dakozik a népjóléti reformok el­len, azt hangoztatva, hogy Ken­nedy az inaugurációs beszédében ( azt kívánta Amerika népétől, hogy ne azt kérdezze, mit ad neki az állam, hanem azt hogy mit ad­­hat ő az államnak, de — mondja Nixon, — aki Kennedy most csak , folyton adni akar a népnek. . . t Mi nem sokaljuk Kennedy re­form javaslatait, amelyek közül például az aggok kórházi ked­­vezményeiről szóló csak sovány kezdetnek tekinthető ehhez ki-,: BERLIN ÜGYÉBEN A NYUGAT VÁLASZA A NEMZETI ÖNRENDELKEZÉST SÜRGETI pest ami Angliában, a skandináv országokban és más nyugati de­mokráciákban már régen megva­lósult. Mi a New Deal, igen F.D. Roosevelt New Dcalje folytatását sürgetjük és azt hisszük, hogy János pápa mostani nagy encykli­kája amerikai vonatkozásban pontosan a New Deal folytatását jelenti. • * * “NEKÜNK ELÉG VOLT a New Dealből, Fair Dealből’’, — olvashattuk a bácskai gazdag Lelbach földbirtokos család egyik leszármazottjának, jelenleg ame­rikai magyar D. P. emigránsnak tollából egy magát n onateko­­san keresztény nemzetinek dekla­ráló am.erika magyar hetilap Nixon párti cikkében a tavaly őszi választási kampány idején. És emlékszünk arra is, hogy egyes amerikai magyar személyiségek és szervezetek siettek a magyarságot Nixon és belpolitikailag, mint kül­politikailag semmi újat nem ígé­rő "prograrrvmja” mellett expo­nálni. Különösen az emigráns po­litikusok között akadtak ilyenek, ami nem feltétlenül öregbbitette az amerikai munkások és egyéb kisemberek rokonszenvét a am­­gyar emigráció iránt. . . Vájjon] János pápa monumentális súlyú j szava álláspontjuk felülvizsgálá­sára bírja e őket? És vájjon az az amerikai ma­gyar szélsőjobboldali, hetilap, amelyben Lelbach cikké megje, lent, felhagy e a szokásával, hogy a népjóléti államot hirdető hu­manistákat kommunistáknak vagy legalább is kommunista társulá­soknak állítja be? János pápa is “humanista pink?” j Már most kell kiemelnünk az sgyetemes emberiséget átfogó jniverzalista szellem nagyszerű­ségét is, amellyel János pápa sncyklikája, tultéve magát a so­vinizmusok szükkörüségén és az rtOT.korszakban hova tovább nind kirívóbbá váló időszerűtlen­ségén, újra és újra az emberiség igéaz családjáról, Isten gyerme­kei közös testvéri világáról be­szél. Ebben is prófétája a jövő­nek, amely az atomkorszakban Bábel visszafordítására, nagyobb ígységek alkotására utalja a százféle kicsinyes önérdek hajhá szó nemzetiségre szakadozott, szétaprózódott emberiséget. . . * * * A ‘ RABNEMZETEK HETE­SíEK” nyilvánította Kennedy el­lök a mostani hetet és némelyütt elkes -ünnepségek is folytak ez ilkalosmból amerikai szónokok észvételével. Ezt a megemleke­­:ést már Eisenhower exelnök kezdeményezte és Kruscsev akko-| iban ugyancsak dühösen tiltako­zott ellene. Haragját azonban in- - :ább müíelháborodásnak éreztük egalább is Eisenhowerrel szem-j jen, aki 1956 októberében sie-1, ett olyan kijelentéseket tenni, melyek felbátorították, hogy :ockpzat nélkül hajthatj végre i szabad választásokra készülő s'agy Imre választási kabinetnek ;s a forradalomnak vérbe gázo­­ását. . . Nem voltunk meghatva, i ( logy Eisenhower utóbb prokla-' nálta a magyar és más “Rab­­lemzetek Hetét” júliusra, mert in ;ább a tetteket, mint a szép sza- Fakat szeretjük és nem borulunk e azoknak ilyfajta gesztusai előtt,, ik a kritikus órán a legcsekélyeb­­>et sem tették meg abból, amit negtehettek volna. Kennedyre ez -nem- vonat- , ;ozik, de tőle sem láttunk eddig öbbet e téren, r ánt ilyen gesztu­­okat, amelyek úgy elmúlnak, , aint egy születésnap, — ínié’küí, ; -ogy bármi érdemleges történ- | lók. Sőt, segélyeket adunk a ] gyes kommunista uralom alatti , rszágoknak, hogy a rendszer u önnyebben tudja tartani magát , s beengediük ide a kommunistái - ropaganda nyontatvényaikat, . olott még kölcsönösség esetén , í mi vagyunk a balékok. mert I , ipjaink hi'ba propagálnak sza- , *d p&rtalftkitist, demokráciát, , Az amerikai magyar sajtó rég munkásai legjobban tudják mi lyen derék, kiváló harcost vesz tett benne mint újságíróban é: közéleti hafeosban az amerika magyarság, Öröm az ürömben hogy unokaöccse Fáy Fisher An dor, a Bányászlap jelenlegi szer­kesztője, aki mindvégig mesteréi tisztelő szeretettel állt mellette, méltóan fogja tobábbbezetni a lapot ennek az igaz amerikai ma­gyar HUMANISTÁNAK nemes nyomdokain. r. o. ——-------— -------------­Nyugatnémetország ra­kétákat akar vásárolni Amerikától Strauss nyugatnémet nemzet­­védelmi miniszter Washingtonban McNamara hadügymin’szterrelt tárgyal, Százhúsz millió dollárért nukleáris bombák kilövésére al­kalmas rakétákat és más hadia­­nvágót akar vásárolni Ameriká­tól. Strauss nem, hiszi, hogy Krus­­rscv élére akarná állítani a berlini kérdést, nem tart Berlin miatti háborútól. Nétete szerint célja az, hogy a keletnémet kommunista erőszakkormányt a Nyugattal diplcmáciailag elismertesse. * * * Adenauer nyugatnémet kancel­lár nem hajlandó tárgyalásba bo­­csájtkozni a keletnémet kormány­nyal, sem pedig azt elismerni. A most .folyó választási kampány­ban elutasít «íinden semlegességi álláspontot és a Nyugat melletti kitartáshoz ragaszkodik. A vá­lasztások szeptember elején lesz­nek és Willy Brandt Berlin szo­ciáldemokrata polgármestere az ellenjelöltje a ft 5 éves Adenauer­­r.ck a kancellh'Vá.gra. Noha Brandt pártja feladta a marxizmust és szintén a Nyugat­tal való szövetséget propagálja, Adenauer a beszédeiben gyanú­iét hangoztatja, hogy a szociál­demokraták titokban semlegesség •e gondolnak és hangsulyozzá, rogy csak a keresztény demokrata aárt győzelme lehet garancia a ovábbi nyugati orientáció sza-, mára.-------------—ooo---------------­KcCLOY M0SZKVI ÚTJA John McCloy, Kennedy elnök kinevezett leszerelési tanácsadója i -múlt hét végén Moszkvában árt egy leszerelési konferencia dőpontjának megbeszélése vé­dett, de e tekintetben nem köze­­edés, hanem távolodás történt íz előzőleg folyt tárgyalásokhoz képest. McCloyt még csak hivatalosan iem fogadta a kormány a repülő­­éren. Az oroszok részleteket ikartak tudni Washington iesze­­elési álláspontjáról, de McCloy -zt csak egy közösen tartandó konferencián akarta napirendre íozni. Az előzőleg Washingtonban dcCloy és Valerian Zorin orosz b N. megbízott között folytatott árgyalások azon akadtak meg, icgy a Szovjet az atomfegyverek igyében hármas ellenőrző bizott­­ágot (Trojka) kíván, amit Ame­­ika ellenez.---------------ooo--------------­WITHHOLDING TAX A BANKBETÉTEKRE ÉS OSZTALÉKOKRA A kongresszus “Ways and dean*” bizottsága megszavazta a kormány azon javaslatát, amely zerint az alkalmazottak With-| lolding tax jövedelmi adókvo­­lásának mintájára a bankbetétek­ül, a részvénytársaságoknál pe­­lig az osztalékokból azonnal le­­onnák az adót. A Kennedy kormány mintegy 00 millió dollár bevételtre szé­lit a withholding módszer e ki­érj esztéséből Kongresszusi kö­­ök arra számítanak, hosrv a ja­­aslat a plénumban és többséget ap és azt találcratják, hogy a örvény a most folvó evre vagy sak a iövő évtől kezdve lesz er­ényben? Az adólevonás a kamat össze­­ének egyhatóda. valamivel több. mint 16 lwm*. I *i A washingtoni kormány moszl vai követe julius 16-á,n nyújtott az Egyesült Államok válaszjegj 1 zéket Kruscsev Berlinnél kapcso latos követeléseire. A jegyzék elutasítja Kruscse követeléseit és a német kérdé megoldására a nemzeti önrendel j kezés elv érvényesítését és sza | had választásokat kíván. Ragasz kodik a háború végén Berlin -kér désben kötött négyhatalmi egyez menyhez és nem lát okot an na! megváltoztatására. De Washing ton kész e kérdésről tá gyaln Kruscsevvel, aki néhány nap élőt ti moszkvai beszédében négy hatalmi konferenciát sürgetett < Berlin ügyében. A jegyzék nyitva hagyja a; ajtót az esetleges tárgyalásol­­szamara. Hasonló értelmű jegyzé két nyújtott át a moszkvai ango és francia követ is. A National Guard és az Army Reserve részleges behívása Noha Kennedy elnök jelezte hogy már Amerika elszántsága nak nagyobb nyomatéku kifeje zése érdekében is a Nationa Guard és Army Reserve bizonyos mérvű behívásának gondolatával foglalkozik, diplomácia -megfigye­lők nem hiszik, hogy Kruscsev háborúig engedné jutni a helyze­tet, hanem hidegháborús alku­tárgynak tekinti a berlini ügyet. Másrészt pedig egyéb aknamun­káiról akarja vele elterelni a fi­gyelmet, mint 1946-ban, a ber­lini légihíd idején amikor Ameri­ka Berlinre összpontosította ma­gát, közben pedig a kommuniz­mus magához ragadta Kínát. Washington Kruscsevvel szem­ben ki akarja használni a nemzeti önrendelkezés’ kérdését és a most folyó “Rabnemzetek Hete” kap­csán is hangoztatja, hogy iKrus­­csev tudni sem akar a Szovjet­­blokk országai (közte Magyaror­szág) népének önrendelkezéséről, de annál buzgóbban követelt ön­­rendelkezést más, kevesbbé kul­turált földrészek országai számá­ra. Kruscsev diktálni «dear az E. N.-nek Kruscsev egy, Nkrumah ganai elnök tiszteletére rendezett esté­lyen újból felállította azon köve­telését, hogy szerinte a kongoi ügyben nem pártatlanul szerepelt Dagh Hamimarskjöld E. N. főtit­kár távozzék és helyére egy hár­mas főtitkári triumvirátus kerül­jön, amely egy nyugati, egy kom­munista és egy semleges ország képviselőjéből állna. Ragaszko­dik ehhez, bár maga is kijelentet­te legutóbb, hogy szerinte semle­gesség nem létezik. (Ezt az innenső oldalon is nem kevesen állítják, persze más vo­natkozásban, mint Kruscsev). Hangoztatta Kruscsev, hogy a “Szovjet ereje dacolna az Egyesült Nemzetek minden oly határozatával, amely ellenkezne a Szovjetunió érdekeivel és ve­szélyeztetné biztonságát.” Diplomácia körökben e nyilat­kozatnak többi közt azt az értel­met adják, hogy ha Berlin ügye az Egyesült Nemzetek elé kerül­né, Kruscsev egy kedvezőtlen ha­tározatot nem venne tudomásul. Dean Rusk külügyminiszter élesen válaszolt Kruscsev fenye­getésére és kijelentette, hogy Amerika megvétózna minden olyan határozatot, amely megvál­toztatná az Egyesült Nemzetek szerkezetet. Jegyzék Moszkvához az atem­­tárgyalások szab »tálasáról Az Egyesült Államok és An­glia julius Ivó 15-én közös jegy­zékben kérték, az Egyesült Nemzeteket, hogy legközelebbi ülésszakán tűzze mielőbb napi rendre a nukleáris -bombakisérle­­tek szüneteltetésének ügyét. Ez nem zárja ki, hogy az e kérdés­ben Genfben megakadt tárgyalá­sokat folytassák. Ugyanakkor amerikai jegyzék ment a Szovjethez és erélyes han­gon vádolta, hogy szabotálja a genfi tárgyalásokat. A jegyzék elveti Moszkva azon követeléséi, hogy az aiondkisérletek tilalma betartását egy nyugati, egy kommunista és egy semleges or­szág képviselőjéből álló "troj­ka" ellenőrizze. Washington “az idő előrehaladottsága dacára” hajlandó folytatni a genfi tárgya­lásokat.-ooo-EICHMANN “EMBERILEG NÉZVE” ELISMERTE BŰNÖSSÉGÉT JÁNOS PÁPA ENCIKLIKÁJA A SZOCIÁLIS IGAZSÁG FELÉ VALÓ HALADÁST KÍVÁN Az Eichmann per, amely április 1 2-ike óta folyik a jeruzsálesni “Népházban”, vége felé közele­dik. Eichmann az ügyész kereszt­kérdései alatt elismerte, hogy "emberileg nézve” bűnösnek ér­zi magát. Kijelentette, hogy a zsidók milliónak a nazik által történt elpusztítását “az emberi­ség történelme legborzalmasabb bűnének” tartja. Beismerte azt is, ’hogy nemcsak transportok elszállítását intézte, hanem kivégzésekre is adott uta­sításokat, de, úgymond, ezt fel­sőbb parancsra tette.-OOO­KENNEDY ISKOLAI SE­GÉLYJAV ASLATAI­­NAK KUDARCA pápa maga is kisparaszti csávád­ból származik és jól ismeri az olasz parasztság küzdelmes, hely­zetét és nehéz munkáját). Aján­latosnak tartja, hogy a farmerek termelési szövetkezeteket alkossa­nak, hogy a legújabb technikai módszerekkel lépést tudjának tartani. Segítséget sürget számuk­ra termékeik értékesítésére és le­hetővé kell tenni számukra, hogy társadalmi súlyúkat a politikában is éreztethessék. János pápa (kifejezésre juttat­ja, hogy a fejlett, prosperitásos országok kötelességének tartja, hogy segítsék a szegényebb, ke­­vésbbé fejlett népeket. A születés szabályozás (birth control) ügyében megismétli, hogy a Szentszék álláspontja vál­tozatlan, dacára, hogy tudomá­nyos körök nagy lakosság szapo­rulatot (population explosion) jósolnak. A világ keresztényeihez in­tézett pápai körlevél a külömbö­­ző keresztény országok nagyré­szében kedvező fogadtatásra ta­lált még a más felekezetüek kö­zött is és erkölcsi hatása belátha- UtUnvl nayy-A képviselőház “Rules Com* mittee’-jában julius 18-án 8 szavazattal 7 ellen úgy határoz­ták, hogy Kennedy elnök iskola segély javaslatát nem tűzik napi­rendre a képviselőházban. A sze­nátus tudvalévőén már megsza­vazta a javaslatokat, de az egy­házi és magániskolák segélyének kérdése bonyolítja a képviselő­­házban való elintézésüket és a jelek szerint a képviselőház eb­ben az ülésszakba« már aligha fog foglalkozni veiül:. A Kennedy kormány e kudar­ciát az okozta, hogy három de­mokrata a republikánusokkal szavazott. ■000---------------­AUGUSZTUSRA ERŐS JA­VULÁST VÁRNAK AZ ACÉLGYÁRAK Acélipari szakkörök utalnak az utóbbi napokban beérkezett nagy rendelésekre és erős javulást jó­solnak augusztusra. Azt hiszik, hogy augusztus jobb lesz, mint junius volt és javulást hoz a jú­liusi visszaesés után. Masok nem várnak nagyobb javulást ««P* «lőtt amikor a szabad pártalakiti úgy sem válosiíhaíó meg a kon munista erőszakuralom alatti o szágokban... Úgy érezzük, l.ogy a “Rabnen zetek Hete" jelképes cszméjév nem nagyon áll összhangba: hogy Kádár János sajtója sz: hadon járhasson he Amerikáb. miként általában naivitás bee: gedni ide a kommunista prop; gandát, amikor a Szovjetben < a kcimjmunista uralom alatti M; gyarországon és sorstársi or:z gokban nincs szabad sajtó és mé a Lén'rd Ödönöket is hossz esztendők keserves börtcnsorsái Ítélik, mert nem osztályharco és nem kommunista osztálj uralni alapon nevelik fiatal tani ványaikat. . . Nem egyszer egy évben met emlékező ünnepi hetet, a "Ral nemzetek Hetenek" alibi állar dósitását szeretnénk látni, hane: a kommunista erőszakuralom bel zetét gyengítő, taktikai léoéseke ha már a nukleáris rakéták kői szakában a hidegháborús feltai toztatási politikán túlmenő felt lősséget nehéz felvetni Kenned* vei szemben, aki az egész helyzt tét csak örökölte. * * * HIMLER MÁRTON halálé mély fájdalommal vette tudó másul az amerikai szellemű am« rikai magyarság. Több mint öt ben évet áldozott életéből a ma gyár kivándo lók jobb sorsáéi folytatott küzdelmeinek. Valóba: testvéri testvére volt az öreg «nme rikás magyaroknak, szibvel lélek kel dolgozott értük és tudok eg ügyéről, almikor ártatlanul gyil kossággal vádolt magyar bánya munkást mentett meg a hóhé kezétől. Mindig az igazságért kiiz Jött az amerikai magyarok szel lemi és anyagi jóléte javára. — Cikkeinek hangjából, egyszerű logikus józanságából, nagy jó izándékuságából mindig az őszin ;e emberies meggyőződés és cél udatosság áradt, meg akkor is rmikor egyik másik álláspontjá /al írom mindnyájan tud tűni száz százalékosan egyetérteni. — Úszta jószánd ékussága még ak tor is kétségen felül állt, amiko: valamelyik tervét a mostoha köz viszonyok kudarcra Ítélték. An iák az amerikai magyarnak, aki ven az amerikai politikai erények i demokrácia és a szabadelvűsé' •gvesült a mások segítésénél dealisztikus. önzetlen vágváva! emlékezetünkben halhatatlan pél­­laképe marad. Két év múlva ötven éve lesz íogy megindította lapját és t élszazad alatti időből keveser vannak, akik többet tettek é: elkesebben Írtak a bevándorló nagyar kisexisztenciák érdekéber nint ő. A kommunizmust és mái :lvont, erőszakos népboldogitc ilméleteket elhárította gondolko ásótól és az amerikai életfor­­nát lelkesen vallotta és gyako­­ol-ta, a legembe- barátibb ameri­kai magyarok egyike volt, akive ilkalmám adódott találkozni. — \mikor az amerikai kormán* ncgbizásából mint az Office oj Jtrategic Service magvar veze­­őie a Magyarországról kereket ildott németcsatlós Szálasi és tár­ai, a háborút felesgesen meg­­losszabbitó és Budapestet lebom­­láztató nyilas korifeusok, hábo­­us és emberiesség elleni bűnösök lfogását bégezte Németország­­>an, kimutatta emberbaráti lel­­ületét azáltal hogy sokakat nem ogott le, kiknek a keresztényte­­en véres uszitás, a védtelenekkel zembeni ádáz izgatás szárad 1-elkükön s akik azóta kigvot­­.ékát, tücsköt-bogarat hazudták öszönetképen ellene egészen az tolsó napokig. . . Bizony nem rdemelték meg jóságát, miként em -érdeirrelte meg a ma is uszi­­ó kiadó válla'ári diszelnök sem, kit Himler Mártom nem r>e­­elt a pittsburghi szélső iobbol­­'ali lanhan ellene irt és hirósá­­il&sr megállapított, súlyos rágal- 1» daeire, HIMLER MÁRTON HALÁLA I Az amerikai mgayar sajtó és közélet egyik régi vezéralakja, Himler Márton, a Magyar Bá­nyászlap alapitó szerkesztője és éa Gombos lapok kolumnistája hosszas szenvedés után 73 éves korában elhunyt egy los angelesi kórházban. Március óta ismételten, volt krházban. Legutóbb május 5-én szállították he újra, de nem ope­rálták meg, mert gyógyíthatat­lan májrákot konstatáltak rajta. Azóta állapota folytón hanyat­lott, migcsak szenvedéseitől meg nem váltotta a halál. Emlékét, amely az amerikai magyar sajtóban és közéletben sokáig nem fog feledésbe menni, lapunk más helyén méltatjuk. ---------------ooo---------------­A második amerikai Űr­repülő elindulása Lapzártakor jelentik: Keddi reggelre volt kitűzve a második amerikai Űrrepülő felszállása Cape Canaveralon (Fia.), de a kedvezőtlen időjárás miatt egye­lőre 24 órával elhalasztották. Ezúttal sincs szó a föld körüli repülésről. A National Aeronau­tics and Space Agency, a 115 mérföld magasságig terjedő és mintegy .negyedórás ür utazásra Virgil Ivan Grissom Air Force captaint választotta ki, aki a 'Li­berty 7" két tonnás Mercury­­ka-szálában teszi meg nevezetes útját. Grissom a koreai háborúban mint repülő kiválóan állta meg a helyét. Felesége és két gyer­meke van. Emberba-ráti körökben felme­rül a kívánság, hogy ily feladatok­ra a jövőben inkább nőtlen repü­lőket jelöljenek ki.-----------------ooo SAGARIN LONDONBAN ÜN­NEPELTETTE MAGÁT Yuri Gagarin orosz őrnagy, a Szovjet első világürutasa London ban volt több napos Szovjet pro­paganda látogatáson és sok ün­neplésben volt része, ahol csak megfordult. Londonban most tartják azt a Szovjet kiállítást, amely néhány év előtt New York­­ban is bemutattak, .......OOO ■ -.............. ELIZABETH TAYLOR MOSZKVÁBAN Elizabeth Taylor, a hires film­­színésznő férjével együtt Moszk­vában tartózkodik a filmfestiva­­lon, amelyet Kruscsev és Furcse­­va. közoktatási miniszternő nyi­tott meg hosszú beszéddel. XXLII János pápa most megje­lent “Mater et Magistra" kezde­tű szociális encyklikája elítélően nyilatkozik a kommunizmusról, megállapítva hogy “ahol a pol­gárok személyes kezdeményezési joga hiányzik és az embereknek nincs megengedve, hogy munká­juk gyümölcse az övék legyen, ott zsarnokság van." Munkaügyi kérdésekben sürge­ti, hogy fel kell emelni a béreket, amelyek számos országban -az emberi színvonalon alatti életre kényszerítik a munkásokat és csa­ládjukat. ’Igazoltnak látjuk az alkalmazottak azon kívánságát, hogy részesedjenek azon vállalat eredményéből, amelyhez tartoz­nak.” A pápai körlevél helyesel ál­lamosításokat és népjóléti terve­ket oly esetekben, amikor “a magánvállalkozás nem akar vagy| nem tud jól működni . Ugyan akkor az encyklika a régi szent­­szóki hagyományokhoz híven erőteljesen száll síkra a magán­­tulajdon, mint emberi jog mellett. Tisztességes megélhetési lehető­séget kíván minden dolgozó és a kitfcnmtrek wámir*. ii. (JtaM

Next

/
Oldalképek
Tartalom