Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-10-27 / 43. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. As egyetlen magyar ujmg a Lehigh Völgyében BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enierod as Second Class Mitter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., uni er the Act of March 3, 1879’“. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA! MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM, PA., 1931 OKTÓBER 27 Egyes szám * ára 10 cent A NYUGATMAGYARORSZÁGOT IS BE AKARJA VENNI 1 ESETLEGES ATOMMENTES ZÓNÁBA Amerikai magyar tudós kapta az orvosi Nobel dijat A VALLÁSI ISKOLÁK ÁLLAMSEGÉLYE Vol. XXXIX. Évfolyam 43-ik szám A SZOVJET kommunista párt jának kongresszusa, melyre a vi ’ág minden részéből összesereg lettek a kommunista vezérek ed dig nem hozott meglepő ese ményt. Kruscsev az első két na pon több mint tizenkét órán á beszélt. Közölte, Hogy nem ra gaszkodik ahhoz, hogy Kelet-Né metországgal még ebben az év ben megkösse a békeszerződést feltéve, hogy a Nyugat jelét adj; annak, hogy hajlandó Berlii "szabad várossá tételéről” tá: gyalni. Nem újság, hogy Kruscsev nsn gondolta ultimátumnak az évvég dátumot. Félév előtt veje, a; Izvesztia főszerkesztője Amerik' ban járt s televizión kirohant a; amerikai sajtó ellen, hogy “a tér minust ultimátumnak állított' be”, holott, úgymond, egyálta Ián nem az. Ezt el is hisszük, ki \ált, hogy azóta láthatta Kruscsev, hogy Amerika nem ijed meg és nem hajlandó kényszer alat1 tárgyalni, — legkevésbbé Bei linről, amelyről voltaképen nen: is volna mit tárgyalni mert a2 idevágó szerződés érvénye nen: járt le s nem is jár le az össznímet békeszerződés létrejött: előtt, Eminek előfeltétele virzonl egy szabad össznémet választások alakján létre jött törvényes központi német kormány. Ilyen német kormányról Kruscsev köz tudomás szerint tudni sem akar, mert a keletnémetországi kommunista eröszakkorrrr' ny feltétlenül elvesztené a választást éa Keletnémetországban megbukna a feltukmált kommunista rendszer. Az sem volt meglepő, hogy Kruscsev beielentette, hogy a mostani nuk’eáris bomba kipróbálások befejezéséül október hó 3 I -én a Sarkvidék közelében 5 0 negatonos sunerbombát fognak Felrobbatani, hiszen ré~óta rémíthet azzal, hog’' száz mevatonos »uper-superbombája is van. Sőt most is emlegette azt, kegyesen íozzátéve, hogy nem akarják kijrobálni, mert esetleg túlsók nrosz ház ablaka törne be a légíyomás erejétől. * * * TÖBBFELÖL úgy magyarázzák Cruscsev beszédét, hogy az évvé;5 terminus elejtése ‘‘enyhülést” '•ozott a helyzetbe. Ha igen, úgy ietm biztos, hogy hosszú időre izólót. Kruscsev ugyan már öt -.ete kijelentette Henry Spaak :elga külügyminiszternek, aki neglátogatta Moszkvában, hogy íz évvégi dátumhoz nem ragaszkodik, de nem lehet tudni, hogy íz eszmecsere amelyet előbb lusk külügyminiszter, majd és Cennedy elnök folytatott az -gyesült Nemzetek közgyűlésén view Yoorkban tartózkodott Goor.yko Szovjet külügyminiszterrel, :em volt e külön is oly hatással eá, hogy jónak látta most nem ilére állitani a helyzetet? Utórégre Kennedy elnök demonstraiv katonai lépésekkel, mond :atni részmozgositással dramatiálta azon eltökélt szándékát, sogy nem akar gyoldalu engeiékenységbe bocsáj tkozni. És )eGau!le francia elnök Adenauer lyugatnémet kancellár lelkes! elyeslése mellett hangoztatta, ogy nincs ok a Kruscsevvel való árgyalásra, mert berlini válság incsen, Kruscsev maga kreálta a válságot” és nem szabad lépre lenni, nem szabad tárgyalásoka belemenni, amíg Kruscsev raaszkodik ahhoz, Hogy Berlin: elyzeten csak az ő feltételei alapín történjék változás és nenij ssz olyan uj ajánlatot, amely aj zerződés megújítása esetén nem1 ózná az eddiginél hátrányosabb elyzetbe a Nyugatot Vannak akik szerint a Nyugat lennedy és De Gaulle gerinceségével megnyerte az “első futalót” és bíznak abban, hogy Washington, — eltérően Londonéi, — rokonszenvez:k De Gaulle llásoontjával. Mások azt találatják De Gaulle Washington eleegyezésével jálscza azt a szeepet, amelyet játszik vagy pedig •.a Nyugat-Németorsz'ggal való i-j szoros egységfront a főszempont;-j ja? Mindkét rész megegyezik ab■*, ban, hogy az 50 megatonos bom| hát inkább ijesztgetésnek keli -| tartani, mert több, kisebb hatót erejű bomba felrobbantásával is- az ötven megatonoshoz hasonló,- nusztitó hatást lehet elérni. Sür- getik, hogy Amerika ne érje be • földalatti bomba kiprobálások* kai, hanem kövesse a Szovjetet a 1 légköri kísérletek uj a felvéte’é" ben. , « * * 1 AKIK kételkednek abban. Hogy !l Kennedy megnyerte az első fu- 1 ■ tamot, úgy látják, hogy Kruscsev i macska- egér játékot" folytat a T-1 Nyugattal, noha az erőarányok■ rak ez a hasonlat egyáltalán nem 1 felei meg, mert némely fegyver- nemben talán a Szovjet másban Amerika erősebb és végered' ményben körülbelül egyforma íj Ifirő/t 'képviselnek! Ha Kruscsev- j tényleg kifárasztó taktikát folyj tat, akkor sem baj, hogy Kennel| dy megerősítette a haderőt, száz:j ezreket hivott be. A reguláris lj haderővel vívott kisebb háborúk, ■| kitörését némely megfigyelők : jóval valószínűbb lehetőségnek tartják mint egy atom világhábo'j rut s így nem kárbaveszett befek*i tetés a reguláris haderők fejleszli lése. A kérdés most az, Kmscsev meddig marad veszteg? A mosz'j kvai pártkongresszuson a békés | együttélés taktikájának fenntartálj sa mellett emelt szót, holott bej szédének alaphangját az elbizako! előtt felfogás adta meg, hogy a I kommunista rendszer gyözedel- i meskedni fog az egyéni szabad: ság gazdasági rendszere felett s az utóbbinak évei meg vannak számlálva. j Kruscsev, miközben más föld- I 'őszeken antikolonializmus és egyéb ürügyek címén folytatja a j kommunista terjeszkedési kísérleteit, Európában lelassította a 1 taktikáját és csak halászni akar a zavarosbanö Vagy pedig nem maradhat sokáig veszteg, mert a kommunista világuralmi tertetés elvakultsága hajtja és a tetejében ott van a koomunista Kina türelmetlensége, háborús világforradalmi szenvedélye, amellyel szemben produkálni kíván valamit? Meg akarja mutatni, hogy azoon elmélete, mely szerint az individualista világ bukását “bé-t kés versennyel”, uj világháború nélkül is el lehet érni lépésről élépésre való előhaladással ? * * * CHU EIN LAI, a kinai kommunista miniszterelnök volt az egyetlen, aki nem tapsolt Kruscsev két hosszú felszólalásának, hanem hidegen ült a helyén. Amikor pedig Cbu En Lai beszélt, Kruscsev j ült a kezére. Chu ugyan a Szovjettel való harci egységet hangoztatott a 81 különböző országi ! kommunista vezető 1 960 decemberi közös moszkvai manifesztuma értelmében, de ugyanezen hi-, vatkozással kifogásolta beszédéten, hogy Kruscsev a nemzetközi osztályharcos front egységének nehézségeire mutató ügyet vitt a kongresszus elé holott az 1960- as deklarációban megfogadták, hogy ily belső ügyeket nem hoznak nyilvánosságra. , Ezt arra értette, hogy Kruscsev a beszédében nyíltan támadta az 2 Ibániai kommunista kormányt, amely a kommunista Kina vezetőihez hasonlóan nem eléggé marxistának és nem eléggé erélyesnek tartja Kruscsev politikáját, nem részletekben akarja elér-1 ni a kommunizmus vi’águralmát,1 hanem a gordiusi csomó elvágásával, atomvilágháboruval akarja megteremteni, mégha százmilliók életébe kerülne is, mert Mao és Chu En Lai szerint, akik szerencsésen megmaradnak is elegendők lesznek az uj, kommunista világ felépítéséhez. A kommunista Kínában ugyan( a Madách Imre falanszteréhez hasonló ‘‘kommunák’’ eddiv vajmi ] kevéssé véltek be, d# mér Hy ló | kommunák összességévé szer« it- nék tenni az egész világoot,— b-! mármint, ami egy atomvilághábc n-! iu után megmarad belőle. . . díj Ellentáll e Kruscsev a kina 5- kommunisták nyomásának, kivál isi ha nemcsak az albániai, de má ó, j országi legszélsőségesebb kom r-j munisták is melléjük állnak? Ta te I Ián bent a Szovjetben is már tit c- kon működik egy Kruscsevnél ra aj dikálisabb csoport, ame'y Krus csevnek nagyobb kcxmmunlstaság 1 gal való letromfolásával rémé jegy napon a Kreml urává lenni: y! Ez a prob'ema -nagy szerepet ját i-jsznata berlini s német kérdésbei v\ és általánosan, a világ jövőjénél a kialakításában. * * * nj űGAZOLÓDNI fognak e azok r-j ?kik feltételezik, hogy Kruscset ni nen maradhat sokáig nyugodtar 1- a berlini és német kérdésben a mert a kommunista Kina vezető v szorongatják és ezért cnihamai r- újból kiélezi a német ügyet, mái :- azért is, mert a kinai kommunis:-j ták is félnek a német imperializis IMS és imilitarizmus újabb feltá;,! madásától, attól, hogy a németéi k előbb utóbb kivonják magúkat ki Amerika katonai gyámsága alól i- és önállósítják magukat mini > atom nagyhatalom? Ezt úgy Kruscsev, mint Maoél: megelőzendőnek tartják s ezért v inkább arra kell felkészülni, hogy :- a német kérdésben beállott állis tólagos “enyhülés” rövid idejű- lesz. Talán csak egy vihar előtti- szélcsend rövid n?p;ai ezek s ug -- lehet még több vihar és több i szélcsend fogja váltogatni eg-~- mást, de egyszer nagyon közeh é- ■válhat egy világpusztitó orkán s veszélye, melyet a német kérdés í előbb utóbb a világra zrdit, me-t ez a kérdés amely egyben e^ész- Europa kérdése, mindinkább s olyannak látszik, amely békés i utón sohasem lesz végleg megold- ható. .. , * * * » HÚSZ ÉVES tervet is térj esz- i tett be Kruscsev és Héri hogy i 1970-re a munkások k't"nő bére- 5 két fognak kapni, jól fo-nak élni i és heti 30—35 ó ánál többet - nem fognak dolgozni, 1980-ra - pedig ingyenes összkonfortos la! kást Ígér nekik. Akkor a’kalma- sint már nem lesz a Szovjet ura. r de most a helyzet az, hogy a műn' kasok csekély vásárló erejű, szü- kos béreket kapnak és Kruscsev i csak néhány hét előtt magaszta1- I la a lóhus pecsenye kiváló táplálék voltát. . . Az amerikai kapitalizmusról” • ä úgy beszélt, hogv “elérte csucs■ pontját és han-atl^ban van”. — r Újólag fogadkozott, ho^y a Szov- i jet termelőképességben és a dol■ gozók életszínvonala emelésében ■ utol fogja érni Amerikát, ami ál■ tál majd, a kommunizmus világgyőzelme biztosítva lesz.” Mi ebben nem hiszünk. De fejünket csóváljuk Dirksen republi■ kánus szenátusi vezető el'enzéki beszédein, amelyek soka'ják a Kennedy adminisztráció népjóléti és szociális akcióit és terveit. — Legutóbb is kifogásolta, hogy a kormány olcsó lakásépítkezésekre “rengeteget” költ csakhogy “csemegével trakt-'lhassa a szélső, liberálisokat” és “a szociáüzmusj j lejtőjére viszi az országot" azj mégpedig ’ azzal, hogy a Social Security keretein belül kórházi kedvezményeket akar nyújtani az aggoknak. Mi le^et ennek a vége kérdezte beszédében Dirksen és igy válaszolt magának: “Csak a szabadság megfojtása”. F. D. Roosevelt szociális re' formiait. New Dealjét is ugyanígy deklarálták a szabadság megfojtásának az akkori D rksenek, republikánus szárazpioások, akik végveszélynek tartották a Social Security bevezetését, az osztályharcot kiküszöbölő szakszervezetek, unionok és a kol’ektiv bét! szerződések rend«ze-én"k f“l- 1 karolását, valamint sok más újítást ami mind hozzájárult ahhoz, hogv az amerikai dolgozóknak, (FolytfU* a 6-ik oldalon) t Az 1961 évi Nobel dijakat a múlt héten osztották ki Stock hóimban, az érvosi dijat, mely - j nek összeg« 48,300 dollá-, . dr. Békés/ György ame ikai ma- 1 gyár egyetem? tanár (Harvard ’ F.gyeten, Cambridge, Mass.) nyerte el. A határozatot a stockholmi egyetem sebészeti fakultásának tanári tanácsa hozta. Dr. Békésy az emberi halló szerv coch,eá"-nak nevezett részével kapcsolatos felfedezéseiért kapta: meg a dijat, amelyet decemberi 10-én Gustáv Adolf s éd király! a stockholmi királyi hangverseny; teremben fo^ átnyújtani a ma-, gyár tudósnak.: I " Békésy professzor Budapes-; | ten született éi apja diplomáciai! szolgálatban állt. A m'sadik világháború utád Békésy tudományos tanulmánjtokra Stockholmba költözött s onn(n került az Egyesült Állarr.okfcaj Egy new yorki tudományos kohgresszuson érte, utol a hir, amelyet kezdetben el sem akart hinni, Békésy azon felfedezésein kívül, amelyekért a díjban részesült, ! a. kísérletek hoíszu sorát végezte^ el, amelyeknek fontos klinikai jelentőségük vat a fülbetecségek j diagnosztizálására és a hallás, I megjavítására. A világlapok í‘‘von Békésnyek ’; nevezik a Nobel dijas tudóst. A1 Budapesten megjelent Uj Magyar Lexicon a következő pár sorban emlékszik meg tudásáról: “Békésy György szül. 1890, az USA-ban élő tudós, számos tudo-| mányos akadt-/' tegja. Az akusztika és a naöásprobák kiemelkedő kutatója”. I Hammarskjöld kapta a békedijat. Az 1^61 évi, szintén 48,300! dolláros békedijat a Dagh Ham-j marskjöldnak az Egyesült Nem-j zetek Kongóban repülőszeren-1 esetlenség áldozatává lett főtitká-1 rának Ítélték. Bizonyára nem azj 1956-os magyar forradalom és a magyar ügy körüli érdemeiért. j Az összeget Haznmarskiöld hagyetékához csatolják. Nobel dijat kapott egy afrikai néger is Kiadták utólag az 19ó0-as békedijat is, mégpedig Albert Luthuli afrikai zulu néger vezetőnek, aki a négerek egyenjogúságáért folytat harcot a délatnkai kormány ellen. A délafrikai kormány nem | engedi meg, hogy Luthuli elhagy-! ja a néger falut, ahol é! és személyesen vegye át a kúüntetést és az azzal járó 43,000 dollárt.j Ez az első eset, hogy néger kapta meg a Nobel dijat.--------------ooo------------EGY MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ REJTÉLYES ELTŰNTÉBE BÉCSBEN Dr. Ábrányi Aurél, aki a müncheni Free Europe rádió munkatársa volt és középutás emigrációs lapok számára is dolgozott, rejtélyes körülmények között eltűnt bécsi lakásáról, amelyet a rendőr ség feldúlt állapotban talált. — Fbből arra következtetnek, hogy Ábrányi dulakodott azokkal, akik a gyanú szerint elrabo'ták. Ábrányi 1956-ban könyvet adott ki Münchenben az 1956-os magyar forradalomról és hir szerint sokirányú nemzetközi politikai összeköttetései voltak. Vizsgálat folyik, hogy nem e kommunisták rabolták el vagy nem e lett gyilkosság áldozata?---------------ooo---------------Október 29-én Standard Time veszi kezdetét i 1 Most vasárnap, október 29-én Standard Times veszi kezdetét s igy az órákat vissza kell igazi»anunk «fy árával. ismeretes, hogy Kennedy elnök, j iskola segítési programmja, amely 1 több évre terjedően öt billióval ! kívánta segíteni az iskolák fejlőj c'-ését, a képviselőházbari meg-! 1 akadt a vallási iskolák segélyének ügye miatt, ame'yet Kennedy elnök külön javaslattal akart miegoldani. Most Cushing bostoni érsek feltűnő nyilatkozatot adott ki, melyben kifejti, hogy a romai katolikusok helyesen járnak el, ha az egyházi iskoláknak a sző-1 vetségi segélyre való jo át bebi^ zonyitani törekednek. De nem teszi magáévá azon álláspontot, hogy politikai befolyásukat a kongresszusban minden iskolai segély meghiustására fordiisák, csak mert az ő módszerüket nem teszi magáévá mindenki." Az Iskolai javaslatok csak az 1962-es uj kongresszusi időszakban kerülnek újra tárgyalásra. ' i .................-ooo---------------FELEMELIK A POSTA CSOMAGOK DIJÁT ___ j J. Edward Day országos főpostaigazgató nyilvánosságra hozta, hogy mintegy hat százalékkal kívánja felemelni a postai csomag dijakat és újból fogják meg állapítani a postacsomagok megengedett -méretét és súlyát. Azt is kérte az Interstate Commerce Commissiontói, hogy az árjegyzék -! nyomtatványok kézbesité-i diját, mintegy 14 százalékkal felemelhesse. A kongresszus erre rmár sza-' had kezet adott Davnek. úgyszintén esetleg a special delivery levelek és utánvétes csomagok dijának emelésére, de a levéloostai és légi postai dijnk emelését nem tárgyalja 1 962 előtt —ooo---------------SZÉP TELJ^SITMINY A nemrég elhunyt Rózsahegyi, Ká'mánról, a nagy szinészrői me- j sélik, hogy amikor egy:k nagy-j hangú politikust hozták előtte szóba, valaki az illetőt igy jellemezte: “Annak minden második szava hazugság". Rózsahegyi erre a pinával a szájában csak úgy mellékesen megjegyezte: — Mit akartok, a mai világban íz nagyon szép arányi. Az Egyesült Nemzetekben hétj főn Norvégia, amely a sarkvidéki orosz ato-mbombakisérleteknél a legnagyobb radioaktiv szóródás kockázatát viseli, javaslatot adott be, hogy a Szovjet ne robbantsa fel a Kruscsev által behirdetett 50 megatonos óriás atombombát. Számos ország támogatta a javaslatot, de a Szovjet delegátusa közölte, hogy ez szerinte orosz helügy és ily vonatkozású határozatot megvétózna. Ezzel ez az akció tárgytalanná vált. Egyébként ugyancsak hétfőn amerikai megfigyelő állomások minden eddiginél hatalmasabb atombomba Szovjet-atombomba kísérletet észleltek a Saarkvidék táján. Azt hiszik, hogy 30 megatonos bomba volt, de azt sím tartják kizártnak, hogy Kruscsev az ötven megatonost előbb robbantana fel, mint az álta'a kitűzött október 3 I -i terminus. Rusk: tárgyalhatunk, mert nem vagyunk gyengék Dean Rusk külügyminiszter kijelentette, hogy nincs ok Moszkvával való kapcsolatoktól vagy tárgyalásoktól tartózkodni, mert a “Nyugat’’ nem a gyengeség helyzetéből” tárgyalna. Utalt Gilpatric nemzetvédelmi h. állam titkár egy hivatalos nyilatkozatára, amely szerint Amerika oly erős, hogy úgy nukleáris, mint szárazföldi háborúban képes bár- j mely ellenfelet megsemmisíteni. ! Berlin ügyében egyelőre csak a követek egymásközti érintkezé-: séről van szó. Kilátás van arra, | hogy sikerül egybehangolni aj nyugati ezöveL-égesek (beleértve.. Nyugat Németországot is) állás-; pontját a berlini és német kérdés-1 ben Moszkvával való tárgyalások-! ra nézve. Adenauer kancellár no-| verr.berben Washingtonba jön. De már előbb sor keiülhet a! nyugati külügyminiszterek kon-j ferenciájára, amelyen Rusk az eddigiek szerint azt az amerikai álláspontot fogja képviselni, hogy Amerika még akkor sem vonja ki csatáit Középeuropából, ha ettől függne a Berlinbe vezető közlekedési uták szabadsága kér désének megoldása. Isimét kisért a Kapaczky terv Washingtonban még mindig szóbeszéd tárgya, bogy Hubert LELKES SIKER JEGYÉBEN FOLYT LE AZ 56-OS FORRADALOM BETHLEHEMI EMLÉKÜNNEPE Szendrőy Imre, az 56-os szabadságharc Bethlenemben élő menekültje érdekfeszitő módon mondta el öt év előtti élményeit, a szabadságharc lelkesítő épizódjait. Vajda István nagy erővel sza! valta Tollas Tibor hires “Pebárlogoztak minden ablakot” cirrűi versét. Fiala Erzsiké gyönyörű harmonika szólójával szerzett él| vezetet a -közönségnek Pőcze Ja i nika kedvesen szavalt, Mikisits j Feri pedig közismert szép ének- i hangján adott elő .magyar daloj kát. Dr. Nyáryné nagy tiszteletű asszony mesteri művészettel zon! gorázott. Az összes szereplőket hálásán megtapsolta a lelkes hallgatóság. Bethlehem város üdvözletét Paul Jani városi tanácsos, a magyarság és a bethlehemi demokra ták polgármester jelöltje tolmácsolta mély együttérzéssel. Pennsylvánia állam nevében pedig Fred B. Rooney dem. állami szenátor mondott ünnepi beszédet, melyben hangoztatta, hogy az 1956-os forraadlom hőseire és mártírjaira a világ minden magyarja büszkéi lehet. Az ünnepség nagy sikert hozott a Nagybizottság és a megujódott önképzőkör elnökségének és reméljük, hogy ez az üdvös kooperáció nemcsak erre az egy alkalomra szólt, hanem a jövőben is nagyban elő fogja segíteni a Lehignvölgyi magyarság társadalmi élete megélénkülését és; magyar wcllemtnek épeié »ét! i| ----------■I Az Egyházak és Egyletek Nagy ‘ bizottsága és az Önképzőkör el t nöksége kiváló rendezésében tai • tották meg vasárnap, okt. 22-é • az 1956 évi dicsőséges magya forradalom ötéves évforduló emlékünnepét. A termet megtol tette a Bethlehem és környék I magyarság és emelkedett lélekke hallgatta az ünnepi programul minden részét. Nt. Ormai János, a Nagybizuit . ság elnöke megragadó megnyit . beszédében méltatta az emLkün , nép mély értelmét és jelentőssé gét és különösen felhív!a a közön ; ség figyelmét azon szónokokra . akik az 56-os szabadságharc ide . jén Magyarországon éltek és ré r szesei voltak a nagy történeim eseményeknek. Rév. dr. Nyáry Miklós a Nagy , bizottság alelnöke drámai sza . vakban mutatott rá arra, hogy ti millió magyar szenved a pogán; kommunizmus rabszolga igájábar és párhuzamot vont aközött hogy a kis afrikai népek elnyeri! függetlenségüket, de úgy látszd a fehér népek szabadsága nen oly fontos a szabadd világ hatal mainak. . . Kurz János, a Reformátu Egyesület képviselője volt a vilá gi ünnepi szónok és lendülete beszédben fejtette ki, hogy soha sem szabad megfeledkeznünk a: otthon szenvedőkről és mindéi 1 tőlünk telhetőt meg kell tennünl ; felszabadulásuk érdekében, hog; ennek tudata acélozza meg ki tartásukat az elnyomó kommunis tu r«ndneml exembtn ■ Humphrey dem. szenátusi he■! lyettes vezető Varsóban a televi■ | zión olyan kijelentést tett, mely szerint a Kennedy kor mány egy i középeuropai atommentes zonáj nak tervének, melyben a két Németország, Csehszlovákia és Lenj gyelország esne bele, “rendkívüli figyelmet szentel”. Az a terv, ! mint ímegirtuk, 1 958-ban bukkant j fel és Rapaczky kommunista lenj gyei külügyminiszter pendítette ! meg, kétségtelenül moszkvai kezdeményezésre. ) j A washingtoni külügyminisztej rium megcáfolta Humphrey kijej lentését és Lincoln White sajtó- i titkár kijelentette, hogy a Rapaczky tervnek "az az Atlanti Szövetség megbontása és végüli szétrombolása a célja.” Drew Middleton, a N.Y. Times londoni szerkesztője, régi tekintélyes újságíró azonban azt írja a lap okt. 22-i számában, hogy “a középeuropai fegyverkezések korlátozása és ennek kapcsán az atemimentes zóna kérdése jelentős szerepet látszik játszani a berlin ügy megoldása érdekében folyó próbálkozásokban, noha úgy az angol Foreign Office, mint e washingtoni State Department cáfolják, hogy e javaslatok nagyobb szerepet játszhatnának a Szovjettel a jövőben történő bármiféle tárgyalásokban." Felemliti a Szovjet lapok azon állítását, hogy “Rusk amikor okt. 1 0-én találkozott Rapaczkyval é3 ez említést tett az atomentes zórák tervéről, Rusk nem zárta ki annak leh"t7;sfísir^t hogy erről tárgyaljanak egy általános megbeszélés során." “Megbízhatónak ismert források szerint, írja Middleton, 'Washington egyre nagyobb hangsúllyal ismeri el, hogy a középeuropai politikai és katonai helyzetnek, beleértve a fegyverkezés helyzetét is, alapos felülvizsgálására van szükség.’’ “Számottevő angol politikusok szerint — folytatja Middleton — a berlini kérdés megoldása érdekében szükség lesz arra, hogy a nyugati hatalmak legalább a készségűiket mutassák arra, hogy a fegyverkezés középeuropi ellenőrzése kérdését megvitassák a Szovjettel és ha a Rapaczky terv bármiféle megvitatására kerül sor a nyugati szövetségesek és a Szovjet között, a nyugati szövetségesek sürgetni fogják, hogy Magyarország beletartozzék a zónába, — mondják az említett források." •—*■*• ~ — mm, mm. KRUSCSEV NEHÉZSÉGEI A KOMMUNISTA KÍNÁVAL ÉS ALBÁNIÁVAL Albánia kommunista kormánya Kruscsevnek a moszkvai pártkongresszuson ellene elhangzott támadására nyilatkozatot adott ki, amelyben megtagadja Moszkva vezetését. Antfenarxista cselekedetekkel vádolja Moszkvát s azt állítja, hogy “a nemzetközi kommunista nnozgalom tönkretételét tervezi." A nyilatkozatot úgy tekintik, mint a háttérből Chu En Lai és Mao kinai kommunista vezérektől sugalt támadást és azt hiszik, hogy harc kezdetét jelenti egyrészről a kinai, albán, sőt az őket támogató északkoreai és északvietnami kommunista kormány, a másik oldalon pedig Kruscsev között. Utóbbiak és a szabad gazdasági vállalkozási rendszer uj világháborúval mielőbb való megsemmisítése mellett vannak. Kruscsev belső ellenfelei Kruscsev és emberei a kongresszuson élesen támadták és különböző kegyetlenségekkel vádolták a stalini idők több vezető Dolitikusát. A kongresszus titkos ülésekre tért át. Hir szerint a megtámadottaknak, többi közt Molotovnak, Kaganovicsnak, Malenkovnak Voroshilovnak és Shepilov volt külügyminiszternek a palikéi való kiaAiása várhatói
