Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-10-13 / 41. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Falley. A magyarság érdekeit szolgáin tár-Függetlenség Hungarian Weekly _____ 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J. _____ Vol. XXXIX. Évfolyam 41-ik szám Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. A z egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes szám- ára 10 cen! —————————— imiiwwi'wi». BETHLEHEM, PA., 1961 OKTÓBER 13 , AMERICAN IN SPIRIT— IIUNGABIAN IN LANGUAGE PUBUSHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEW Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unler the Act of March 3, 1879”, NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BARRY GOLDWATER rep; blikánus arizonai szenátornak kül- és belpolitikai kérdéseke szóló, több folytatásra terjed nézeteit közölte minap a konze: vativok vezérlapja, a “Chicag Tribune". A szeptember 27 szácnban megjelent folytatás, ki lönösen ilyenkor 1956 októbt 23 évfordulója felé, érdi kés nézeteket tartalmaz a koir munista eröszakuralom alatti oi szágok ügyéről. A Chesly Manly által irt intei ju cikksorozat ez ötödik (de ner utolsó) folytatásában Goldwate nagyon erős külpolitikai nézete két hangoztat és például javasol ja a Szovjettel való diplomácú összeköttetés megszakítását, va lamint a békés együttlétezés. politikájának, mint Hitler nag hazugsága mintájára kitalált krus csevi nagy hazugságnak elvetését c. leszerelésről való kölcsönö képmutató fecsegésnek abbaha gyását és azt, hogy a Nyugat ra gadja magához -az offenzivát ; hidegháborúban. Nézetei között nem egy olya: van, amely magyar körökben i többé kevésbbé helvesléssel talál kozik, sőt mondhatni magja részről előbb bukkant fel, cnin Goldwater részéről, aki inkábl belpolitikai nézeteiről ismert mint harcos külpolitikai álláspont járói. Ug/látsTOtt, rrin‘ha a kül politika nem is érdekelné. Ehelyütt most csak nyilatkoza tának azon részével foglalkozunk amelyben forradalomra bátoritj a kommunista erőszakuralotr alatt lévő országokat. * * He SZÓRÓL SZÓRA igy hangzii Goldwater nyilatkozatának ide vágó része: — Az amerikai politikát offen­­zivára kell átállítani. Azon erő­feszítéseink, melyekkel a szabad­ságot a Vasfüggönyön túlra akar­juk kiterjeszteni, semmivel se le­gyenek kevésbbé erőteljesek, mint az ellenség azon buzgó kam­­pányja, hogy a kommun.sta be­folyást minél messzebbre terjesz­­sze ki a szabad világban. . .— Bátorítanunk kell a rab­nemzeteket, hogy lépjenek forra­dalomba (to revolt) rabtartóik ellen. — Ezt a politikát óvatossággal, okossággal és egyben bátorsággal kell folytatnunk. Miközben rab­ságban lévő barátainknak tudtuk­­ra adjuk, hogy hő vágyunk segí­teni rajtuk ne bátorítsunk korai lázadásokat, amelyeknek nincs kilátásuk sikerre. A szabadság­­harcosoknak meg kell érteniük, hogy ily felkelések helyét és idő­pontját az egyetemes világstraté­gia szükségletei fogják diktálni. — E célból szoros kapcsolatot kell létesítenünk a Vasfüggöny mögötti földalatti vezetőkkel és el kell látnunk őket nyomógépek­kel, rádióval fegyverekkel, kikép­zőkkel egy annak rendje és mód­ja szerinti felkelés kellékeivel. » * * ITT MEG KELL ÁLLNUNK egy szóra. Azt hisszük, hogy ez a legutóbbi tanács felesleges. — Nem titok, sőt egészen nyilváno­san történt, hogy a kongresszus száz millió dollárt és úgy hisszük, később még további összeget sza­vazott meg a kommunista erő­szakuralom alatti országok felé folytatandó propagandá.a és a Free Europe Inc. nevű, magán­jellegű alakulat is nagy áldozato­kat hoz ily célra. Egyéb bizalmas nyugati szervek, amelyek Ameri­ka szervezeteivel állnak kapcso­latban, is évek során foglalkoztak földalatti propagandával. A Geh­len féle nyugatnémet nagy kém­­szervezet magyarországi kapcso­latai sokak előtt ismeretesek és például Zákó András volt Szálasi tábornok Nyugat Németországban foglalkozott azzal, hogy egy kül­­hatalomtól kapott megbízatással állandóan küldött, be embereket hírszerzésre és Dropagandára Magyarországra. Zákó maga váll­­ja be egy franciaországi magyar kiadványban megjelent levelében, >u- hogy azok közül, akiket feldalaI a ti munkára beküldött Magyaro: rcl szágra, több mint százan a kom dő munisták kezére kerültek és éle sr-j tűket vesztették. (Állító ag i go ko r.munistáknak az emigráciúb 7-i beépített kémei sok esetben előr ái- jelezték az ÁVO-nak a béküldöt *er emberek érkezését. . . ) la- Régóta hangoztatjuk itt, hogj it- nemigen van szükség propagan >r- clistáknak Magyarországra val­­beküldésére, a kommunista rend :r- szer és képviselői automatikusan :m önkéntelenül szolgálnak a legjobi er antikommunista propagandával e-j Goldwater tehát ebben az ügyber >1-J úgy beszél, mint aki azt hiszi, iái hogy Amerika arra várt, hogj a- 1961 szeptember 27-én előálljor ezzel a tanáccsal és eddig nem ?y csinált semmit. Ez naivitás ét is- arra mutat hogy Goldwater újonc it, ezen a területen, ös Voltakép mindaz, amit föld­­a- alatti munkát illetően Goldwater a- előfeltételnek megkíván, adva a, volt 1956 október 23-án. A for­radalom “korai” annyiban volt lnj hogy az Eisenhower adminisztrá- 1S, cióval (s esetleg szövetségeseivel) lH való beavatkozási megegyezés nél ar kül, vaktában tört ki. A forra­­nt dalom maga győzött is és csak a Szovjet nagy haderővel való, t-1 brutális beavatkozása taposta {"j vérbe a diadalmas forradalmat, ‘b A baj tehát nem a földalatti elő- i készítésnek, Hanem annak s szo­­a“| lidaritásnak hiánya volt, amely a , kommunista osztályharc oldalán í * fennállt és akcióba lépett, mig az rl, egyéni szabadság világa előzetes megállapodás hiányára és az , .atomháború veszélyére való te­­lK kintettel, nem mozdult meg s 2" csak szavakkal és jótékonysági séggel fejezte ki szolidaritását, í­* * * l- MAJD IGY folytatja nyilntko­­r- zatát Goldwater: —• Fel kell készülnünk arra, c, hogy katonai műveleteket hajt­­í- sunk végre sebezhető kommunis­­ta rezsimnek ellen. Eenek feltétele, i- hogy olyan nukleáris fegyvereink legyenek, melyeket szárazföldön >- használhatunk s amelyekkel euro­­i, pai divízióinkat kellően felszerel­­k tűk. És feltétel egy olyan nagy felkelés is, amely 1956-ban Bu- 1, dapesten történt, il — Ily helyzetben ultimátumot )- kell kü-ldenünk a Szovjetnek, I L- amelyben megtiltjuk, kgey bea­­i- vatkozzék és készen kell állnunk ú arra, hogy ha a Kreml elveti az :s ultimátumot, egy legkönnyebb ;- mozgó képességű katonai harci :, egységet megfelelő nukleáris i- fegyverekkel felszerelve a forra­­:- dalom színhelyére küldjünk. — Célunk az lenne, bogy a 't felkelés közvetlen közelében fö­­y lényes erőket állítsunk szembe a s Szovjettel s visszavonulásra kény­­.- szeritsük a Szovjet et. •-[ — Nem valószínű, hogy a- Szovjet haderő és az ameri­kai haderő között összecsapásra kerülne a sor; az amerikai akció-j ( val való puszta fenyegetés egy­­z bekötve azzal, hogy a Kreml jól!- tudja, miszerint a nép is ellene- fordulna a harcokban, melyek s könnyen átcsaphatnának más kör-| izetekbe is, valószínűleg arra ve-! -jzetne, hogy a Szovjet elfogadná- az ultimátumot. é — Egyidejűleg tudtára kell i adni a Kremlnek, hogy ha messze' -! távra szóló bombázó gépekhez és.- ] missilekhez folyamodna, ez autó-; s matikusan hasonló megtorlást vonna maga után. A kommunis­­-i ta vezéreket annak a kérdésnek i válaszújára állítanánk, hogy- vagy a Szovjetunió teljes elpusz­- titását vagy egy kisországi kudar­- cot kell elfogadniok. 9 —— Azt hiszem, hogy 1956-ban i egy ilyen akciótól a komimuniz-| i mus megtorpant volna, * * * 1 ITT VÉGZŐDIK a nyilatko- 1 zatnak a rabországokról szóló 1 része és nekünk Johann iWolf­­"I gang Goethe, a halhatatlan né­­r met költő mondása jut eszünkbe: • l "Die Botschaft hör ich gerne, el-t-! lein es fehlt mir der Glaube. . .’ r-jAz ideát szívesen halljuk, csupa! í-í a hitünk hiányzik hozzá. Sajnos ;-! nem vagyunk egészen bizonyosai a1 benne, hogy a Szovjet újabb e3et i ben hagyná vagy cserber e hagyta volna a magyar kommu Lt nistákat, ha Eisenhower tényleg küldött volna nukleáris fegyve­­y lekkel felszerelt repülő egységei i- Magyarországra, 1956 októbei ó 23-án vagy a következő néhánj I- kritikus napon. . . Nemcsak a i, moszkvai vezérek nemzetközi 0 osztályharcos szolidaritása miatt 1. kételkedünk Goldwater optimista n jóslatában, de éppen azért is. i, mert a forradalom a Szovjet y! meghátrálása esetén még inkább n! átcsapott volna a többi kommu­­i; nista erőszakuralom alatti orszá­gi gok területére. Ha a magyar nép­ei nek sikerült volna, a lengyelek j bolgárok, románok, talán még a- csehek sem maradtak volna cet­r; len. , 1 Abban sem vagyunk biztosak,- hogy az amerikai ultimátum elu­­t tasitása esetén Kruscsev bevárná, -' amig Amerika előbb nyomja meg > azt a bizonyosgombot, amely a 1 hidrogénbombás rakéták tömegét- indítaná el a Nyugat ellen. . . 1 Számos cikkben hibázhattuk az > azóta eltelt öt év alatt, hogy 1 Eisenhower a forradalom más­• napján azzal tagadta meg a jo­­' gaiért talpra állt Magyarországot, hogy ő, úgymond, egyetlen 1 országot sem biztatott fel, hogy 1 fellázadjon a Szovjet ellen. Októ- 1 bér 23 és november 4 között * igenis többet lehetett és keüett : \olna tenni, mint azt hogy az ' egész ügyet lerázták azzal, hogy 1 áttették az akarata végrehajtásá­' hoz fegyveres erőkkel nem ren-; ! delkező Egyesült Nemzetekhez,] | cimelyről előre lehetett tudni, hogy megbélyegző határozatai i csak Írott malaszt jellegével bír­nak . . . Laost és most Berlint az E- N.-en kívül próbálják elintéz-j ni, de a magyar szabad önrendel- j kezésért folyt forradalom ügyé-| ben Eisenhower, Nixon és Dulles kormánya beérte papiros akció­val. * * * GOLDWATER vo'takép öt évvel megkésetten, Eisenhower I távozása után ad tanácsot, hogy mit kellett volna tenni. . . ! Ez nagy szépséghibája a mosta­ni nyilatkozatának. Miért nem hallatta szavát akkor, az 1956 október 23 és november 4 közti tragikusan döntő, vésznapokban, amikor az ő pártja a republiká­nus párt volt uralmon. Miért csak most áll elő mentő ideájával, amelytől ha biztos si­kert nem is lehetne jósolni szá­lmára, az elméleti jószándékot nem tagadjuk meg? Miért csak most, amikor demok ata párti ké­zen van a kormány? Miért csak most, amikor úgy emlegetik őt, mint a az 1 964-cs elcnkválasztás esélyes republikánus jelöltségi I pályázóját? Mikor lesz a magyar j ügy és az euro"ai népek önren­delkezési szabadságának ügye több, mint belpolitikai kortesesz­­. köz és a Kruscsevel való kon- I fere.nciákon és az E. N.-ben a Szovjetnek kellemetlen, csipkelö­­dési téma? r.o.----------------ooo---------------­SZOVJET CSEREKIÁLLI­­TÁSOK CHICAGÓBAN ÉS MINNEAPOLISBAN Az u. n. kulturcsere akció ér­telmében október 13-án Szovjet kiállítás nyílik meg Chicagóban és három hétig fog tartani. Októ­ber 22-én viszont az Egyesült Államok nyitja meg kiállítását iCharkovban, szintén három hétre. I Fzen idő leteltével a chicagói kiállítás Mennaapolisba, a char­­kovi pedig Stalingradba megy. Az Egyesült Államok közleke­dési felszerelések, a Szovjet pe­dig egészségügyi vívmányok be matatására fekteti a súlyt e kiál­­litáaon- i j i » ÜLÉSEZIK A MAGYA1 í PÁRTPARLAMENT K ___ A magyarországi, egylistás v ^ lasztás alapjín létrejött parii ,, ment több hónapos szüneteli után újból ülágezik. Az elhaláh n zott Dinnyés Lajos volt l947-< *’ miniszterelnök helyébe dr. Bi * resztóczy Mikjóst, a Mindszenl ■’j perben szerepelt, de később b( n hódolt és néhány év előtt a Vat l~ kán által megfőtt "bekepapot § választották meg a képviselőhá 'j egyik alelnökéiil. ti A tizenkét tagú Elnöki Tanác r! elnökségében it változások állta ' j be. A Tanács elnöki méltóság a tudvalévőén a köztársasági élne 1 j ki állással azonos, melyet jelen * leg Dobi István tölt be. Töbl 1 közt Kiss Károly volt 1949-é ’ külügyminiszter és párttitká megvált az tlelnökségtől é 1 helyére Marosan György állam miniszter kerülj. Marosan erede tileg szociáldemokrata volt es a ötvenes évek alején együtt ül börtönben Kádár Jánossal, (de a 1 1956 -os forradilom idején telje sen átnyergelt i kommunista ol 1 dalra és azzal dicsekedett, hogj . tulajdonképen á volt az, aki I 95( ■ októberében bíhivta az oroszo i kát.) , < A parlament napirendjén < ■ nemzetközi heijzet szerepel, kü lönös tekintettel a német béke | szerződés problémájára. Hir sze ; rint a Szovjetblokk más országa is azért hívták össze most parla mentjüket, hogy határozataikká támogassák Kruscsevet a Nyugat tál szemben. (Mit érnek oly ha­tározatok, amelyeket egylistás választás alapján létrejött parla­ment hoz?)--------------ooo-------------­AMERIKA ÉS A SZOVJET VETÉLKEDÉSÉ AZ ATOM­RAKÉTÁT ELPUSZTÍTÓ ELLENRAFETÁÉRT | Medaris tábornok, az Army rakéta ügvi csoportjának volt ve­­zetője nyilatkozott. A “Nike Zeus programmról”, amelynek első- I lendüen nagy fontossága van, I mert olyan rakéták gyártásáról | van szó, amelvek alkalmasak ar­ra, Hogy ellenséges nukleáris bombát szállító rakétákat repülé­sük közben, a levegőben felrob­bantsanak, céljuk elérése előtt megsemmisítsenek. A programm' megvalósítása billiós kiadásokat igényel, mon­dotta Medaris tábornok, de a lényeges az, hogy valóban meg­valósuljon, mert ez esetben a Nike Zeus ellenrakétának döntő szerepe volna a rakétaháboruban, illetve rakétaháborutól való elriasztásban. Ez is egy pont mondotta, amelyben beláthatatlan jelentő­ségű verseny folyik Amerika és a Szovjet között, hogy melyikük jut előbb a birtokába? Kijelentet­te Medaris, hogy ha Amerikának előbb lesz meg ez az ellenraké­tája, nagy szerencséje lesz az emberiségnek, mert ha a Szovjet monopóliumhoz jutna ebben, nem tenne úgy mint Amerika azon években amikor egyedül volt az atombomba titkának birtokában. Szaktudósok biztosra veszik, hogy elöbb-utóbb Amerika és a Szovjet egyaránt birtokába jut ily rakéta pusztitó ellenrakéta titkának s ez is egy okkal több lesz arra, hogy kölcsönösen ki­kapcsolják a nukleáris fegyverek használatát és háború esetén, leg­alább is amig a háború döntő stá­diumba nem jut, a régi konven­cionális haderőkkel és fegyverek­kel folytassák a hadviselést.------------------OOO——— GRÓF LETT MARGARET HERCEGNŐ FÉRJE Margaret angol hercegnő, az angol királynő nővére a közeli hetekre várja első gyermeke meg­születését. Erre való tekintettel a királynő a hercegnő férjét, An­thony Jones Armstrong volt ud­vari fénykéoészt az Earl of Snow­don címmel tüntette ki, ami gró­fi cimnek felel meg. Igv az újszü­lött nem mint egyszerű polgári a-a gvenneke fogja meglátni a napvilágét, , . Az amerikai katonatisz­tek politizálásának korlátozása 1 McNamara nemzetvedekni mi­niszter rendeletet adott ki, mely szerint a katonatisztek kerüljék a nem katonai ügyekben való vélemény nyilvánítást és nyil­­\ ánosvitákat. Csak katonai kérdé­sekről nyilatkozzanak “összhang­­j ban a fennálló országos politiká­­| val”. Ezzel szemben álló vagy 1 pártpolitikai nézetekkel ne fog-' i lalkozzanak. Mindez-nem érinti 1 az Eisenhower adminisztráció \ alatt kiadott utasitást, amely sze-* j rint katonáikhoz vagy nyilvános 'beszédekben rámutathatnak a : kommunizmus veszélyeire. A rendelkezést Edward E.' Walker vezérőrnagy ügyével hoz- ! zák összefüggésbe, akit felmen-j tettek egy németországi megszál-j ló divízió parancsnokságától, j mert erősen jobboldali propagan-j da iratokat osztott ki katonái ko-| zött és őket befolyásolni akarta, j hogy kire szavazzanak az 1960-1 évi választásokon. A szenátus katonai bizottsága kihallgatásokat fog tartani a ka-1 tonaság nyilatkozási szabadsága korlátozásának kérdéséről és töb-| bi köztiWalkert is kihallgatják. I Fulbright dem. szenátor, a kül-, ügyi bizottság elnöke már előző-^ leg sürgette, hogy a katonatisz-! tek ne vehessenek részt szélsősé-! ges jobboldali politika hirdetésé­ben, a kormány politikája ellen. Strom Thurmond szenátor ezzel szemben a tisztikar megfélemlL tés kísérletének és szájkosárnak tart bármiféle korlátozást.-----------------OOO................. AZ AFL-CIO NEM VE­SZI VISSZA HOFFA ! UNIONJÁT Az AFL—CIO-ba tartozó unió- ■ nők vezetőinek némelyike az utóbbi időkben állást foglalt an-] r.ak érdekében, hogy a kétes hirü j Hoffa elnöklete alatti és több 1 mint másfél millió tagot számláló ' Teamster (szállitmánvozó mun-j kás) Uniont, melyet két év előtti * kizártak, vegyék vissza az AFL— 5 CIO-ba. 1 j A kérdést okt. 1 0-én tárgyalta az AFL-CIO végrehajtó bizottsá­ga. George Meany elnök kifejtet- I te, hogy "a Teamster Union ve- i zetősége változatlanul bűnügyi és , korrupt elemekkel van fertőzve I és állást foglalt az újbóli felvétel 1 ellen. A többség 25 szavazatta^ 2 ellen kimondta, hogy a Team- i ster Uniont netm veszik vissza. 1---------------OOO---------------- I RAYBURN HÁZELNÖK 1 RÁKBETEG _______ I Sam Rayburn, a kongresszus 1 képviselőházának elnöke, akinek ! betegségéről már hirt adtunk, egy 1 dallasi kórházban történt vizsgá- ' latok szerint gyógyíthatatlan rak-' beteg. i Műtét végrehajtásáról nincs ‘ szó, mert a 79 éves házelnök ' szervezetén annyira elhatalmaso­dott a halálos kór, hogy semmi- * 1 éle műtét sem segíthet rajta. 1 Rayburn 48 éve tagja a kon- c gresszusnak és közel két évtized­nyi időn át volt az alsó ház elnö- 1 ke. Kennedy meglátogatta a dal- f lasi kórházban s országszerte nagy J részvét nyilvánul meg a mindenki t üez jóindulatú, régi haladó kon­servativ demokrata politikus tra- ' jikus sorsa iránt.-----------------OOO-----------------­­f ■v VISSZATARTJÁK A KISZÓL- r GÁLT KATONÁKAT MA- t GYARORSZAGON a-----------­­m A Reuter ügynökség jelentése a szerint a magyarországi kommu­­íista kormány mindazokat a sor-j 1 catonákat, akiknek kötelező szol-j c ;álata október elején lejárt, nemit TOcsájtotta el a szolgálatból és j t űzonytalan időre visszatartja. | t A rendelkezést a világpolitikai & iclvzet bizonytalanéig« címén <r M ki. I 3 'KENNEDY i A TÁRGYALÁSOK EREDMÉ­NYE ZÉNÓVAL EGYENLŐ ] Kennedy elnök és GromyL j Szovjet külügyminiszter nag, ^[várakozástól megelőzött októbe 1; 6-i tárgyalásai két órát és tiz per j cig tartottak, de nem igazolták i "| hozzájuk Gromyko és Rusk kül "l ügyminiszter között három izbei | folyt beszélgetések által keltet ’I optimizmust. Sőt hir szerin [ Gromyko nyilván mos kvai uta . sitásra egyes kérdésekben vissza i kozott olyan ajánlatoktól, ame 'l lj eket Rusknak tett. , Gromyko az elnöknél célzáso ;kat tett, amelyekből arra iehe | következtetni, hogy Kiuscsev c Berlin megszállásáról szóló, kor­­' láitlan határidejű tehát egy ossz j német békeszerződésig érvényben j lévőnek tekinthető szerződés he­­! lyébe csupán ideiglenes jellegű I megegyezést akar tenni, vagyi: aláaknázna a Nyugat megszállási j jogait s ha a rövid hatá idejű, ] ideiglenes egyezmény lejárna, a | Nyugat a jogaiból kisemmizettnek találná magát. Kruscsev visszatáncol i Hir szerint Kruscsev álláspcnt­­| ja megmerevedett Nyugat Berlin státuszát illetően. Mig Kelet Ber­linről, ahol a keletnémet kommu- I nista erőszakkormány székhelye ! van, természetesnek veszi, hogy ' az Kelet Németország hatalma alatt áll, addig Nyugat Berlinről azt követeli, hogy szakítson meg ■minden összeköttetést Nyugat Né- I metországgal és kiváltkép azt, hogy ne használhassa pénzneméül a nyugatnémet márkát, amelynek jó gazdasági helyzetét sokban kö­szönheti. Fenntartotta Gromyko Krus­­csevnek azt az átlátszó, ravasz követelését is, hogy Nyugat Berlint a jövőben nemcsak a nyugati szövetségesek, de a Szov­jet csapatni is ellené rizhesséá, jet csapatai is ellenőrizhessék, lábukat Nyugat Berlinbe. Ez a módszer, jegyzik megj washingtoni diplomáciai körök-[ ben pontosan az amelyet Kenne-' cly elnök előzőleg úgy jellemzett, i hogy “ami az enyém az az enyém, de arról, bogy mi a tied, tár­gyalni kell.” Egy almáért egy egész kertet E diplomáciai körök szerint Kennedy azt mondta Gromyko­­nak: “önök egy almáért egy egész kertet akarnak cserébe.—. Ilyen alkut ez az ország nem szo-| kott kötni.” Diplomáciai megfigyelők tudni vélik, hogy sem a Gromy-' ko—Rusk tárgyalások sem az el­nöknek Gromykóval való beszél-! getése nemi produkált olyan ala­pot, amelyen tovább lehetne Ha­ladni egy négyes külügyi konfe­­lencia felé. Ellenben a nyugati külügyminiszterek újabb konfe-| venciája várható, de csak a, szeptemberi választások ereckné- j nyéhez mérten átalakított uj, nyugatnémet kormány hivataloa­­lépése után. Minden oldalról cá­folják, hogy Adenauer kancellár, aki valószínűleg egy, a keresztény demokratákból és szabad demo­kratákból alakított koaliciós kor­mány élén, 85 éves kora dacára is egyideig még megtartja kan­cellári állását, hajlandó volna közvetlen tárgyalásokra a kelet­német kommunista kormánnyal, hogy igy biztositsa a keletnémet területen áti szabad közlekedést, Nyugat Berlinbe. Valószínűnek tartják, bogy a Washington es Moszkva közti, érintkezés ismét a követségek d_i-j plomáciai tárgyalásai útjára tér vissza, hacsak Kruscsevnek vala­mely újabb sakkhuzása nem val-! toztat a helyzeten. De ilyenre! a jövő héten kezdődó orosz kom-| munista pártkongresszus előtt aligha lehet számítani. Gromyko előzőén Rusknak ál-i Utólag kijelentette, hogy Krus-j csev nem ragaszkodik a német, békeszerződés megkötésének ál-1 tala felállított évvégi terminusé-1 hoz és a keletnémet kormánynak szigorú formaságok szerinti elis­meréséhez Kennedy elnök, vi- 8*ent a «Un kijelen-1 0 | tette, hogy az eredmény “egyen­­y! ló zéróval.” r; Némely benfentesek szerint —- még a zérónál is kevesebbel...... a! De Gaulle francia elnök válto­­-j zätlanul ellenez minden tárgya­lj lást Berlinről és az egész berlini t ügyet a régi megegyezésnek Krus­­tj csev általi, indokolatlan meg­­*j bolygatásának tartja. Ebben Ade­- naucr teljesen egyetért vele. Gromyko váratlanul _ Londonban | Gromyko hétfőn útban vissza b Moszkvába, váratlanul megállt I Londonban,hogy lord Home kül­ügyminiszterrel tárgj'aljon. Az 1 angol kormány eddig azonositot­­. ta magát Washington álláspont- 1 jával s azt hiszik Kruscsev miután Í! é washingtoni tárgyalások nan l| sikerültek, ckverő szándékkal me­nesztette Gromykot Londonba. Brandt, Nyugat Berlin szociál­­j demokrata főpolgármestere a | múlt hétvégen New Yorkban volt és diszdoktorátust vett át. Egyben telefonbeszélgetést folytatott Ken nedy elnökkel és hétfőn visszatér­ve Berlinbe, megnyugtatta a la­posságot, hogy Amerika kész megvédeni Nyugat Berlin szabad- i ságát.------------ooo--------------­JOGERŐS A KOMMUNISTA PÁRT IDEGEN ÜGYNÖKI REGISZTRÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ DÖNTÉS A szövetségi Supreme Court junius 5-én kimondta, hogy az amerikai kommunista párt idegen hatalom ügynökeként köteles re­gisztráltatni magát az igazság­­ügyminiszterium azon osztályá­ban, amely az idegen kormány­ügynököket nyilvántartja. Azon­kívül a párt minden egyes tagja 60 napon belül köteles regisztrál­tatni magát a minisztériumban. Felebbezés folytán a szövetsé­gi Supreme Court okt. 8-án újból tárgyalta ezt az ügyet és elvetette a felebbezést, azzal, hogy az ame­rikai kommunista párt “a Szovjet által vezetett összeesküvés ügy­nöké” . A pártnak tiz napon belül kell ügynökként regisztráltatnia ma­gát, különben minden napi kése­delemért 10,000 dollárt kell fi­zetnie. i Az amerikai kommunisták na­gyon bíztak a felebbezésük sike­rében és az utóbbi hetekben már kétszer jelentették meg hetilapju­kat, amelynek sorsa, épp úgy mint magáé a párté e hatá­rozattal bizonytalanná vált. A bírósági határozat arra is kötelezi a kommunista pártot, hogy pénzügyeiről rendszeres számadást szolgáltasson be. Ro­bert Kennedy- igazságügyminisz­ter kijelentette, hogy a határozat­nak szigorúan érvényt fog szerez­ni. ................--------------ooo-------------­AZ EGYESÜLT NEMZETEK ANYAGI BAJOKBAN Bruce Turner, az Egyesült Nemzetek főszámvevője beterjesz tette a szervezet 1962 évi költ­ségvetését és beszámolt a vagyo­ni helyzetről, amely sok tekintet­ben nem megfelelő. A költségvetés 80 millió dollár­ra teszi a világszervezet jövő évi költségeit és a rossz anyagi hely­zet egyik főokául az E. N. ren­­defenntartó haderő kongói és egyptomi (Gaza Strip) tartóz­kodása kiadásait jelöli meg. A Kongóban tartózkodó mint­egy 1 6,000 főnyi E. N. katona­ság és repülők havi tiz millió dol­lárba kerülnek és a Szovjet e költségekben való részesedést a blokkjának országaival együtt megtagadta, mert a rendfenntar­tó erő kiküldését helytelenítette. A legtöbb arab ország nem akar a gaza 8tripi megszállásért fizet­ni. Több délamerikai és ázsiai kisebb tagállam pedig azt állítja, hogy anyagi nehézségei miatt nem ind Hittel. ’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom