Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-09-22 / 38. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló f üggetlen tár­sadalmi hetilap. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., under tht Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM, PA., 1961 SZEPTEMBER 22 Egyes szám- ára 10 cent V'ol. XXXIX. Évfolyam 38-ik szám “NYUGAT - NÉMETGRüZÁ GOT nem szabad atomfegyve retkei felszerelni, mert ez a Szov jet számára olyan provokáció jelentene, melyet nem tűrhet el. ’ — Írja Walter Lippmann, a nagy tekintélyű amerikai rovatirő é figyelmeztet arra. hogy "a provo kácicnak is van határa, amelyet túl a visszahatás ellenőrizhetet len.” Ilyennek mondja a Szov jet oldaláról azt, ha a Nyuga elől elzárná a Berlinbe vezeti közlekedési utat. Úgy véli, hogy "atomhábori mindkét félre öngyilkosság lenne de egy nemzetet olyan fokig le hét provokálni és ingerelni, aho idegrendszere már nem' birja k a tétlenséget és csak az erőhatal mi cselekedet lehet kibocsájti szelepe az érzelmeknek”. Lippmann figyelmeztetésénél külön nyematékot ad, hogy Ade nauer nyugatnémet kancellá: szept. 15-én egy választási be szédében már másodszor sürgette hogy a nyugatnémet hadserege atomfegyverekkel szereljék fel Ezúttal hozzátette, hogy hóbort esetén, ha a túloldal nukleárii fegyverekkel van felszerelve nukleáris fegyverek nélkül nerr lehet kellő ellentállást kifejten ellene. , Nem tudjuk, Adenauer ezi választási szavazat szerzés céljá­ra mondotta e, de köztudomású hogy ha Nyugat Németország í Szovjet háborús támadásánál színhelyévé válna, nem egyedü a most már mintegy 35U.OOC főnyi nyugatnémet hadsereggé találná magát szemközt, hanem az Egyesült Államok, mint a NATO közös védelemre szövet­kezett ló ország tagja haderejé­vel és atombombáival is, amelyék egy része Nyugat Németország­ban és más nyuga teuropai orszá­gokban tárol. Nukleáris háború esetén a gya­loghadsereg szerepére esetleg nem is kerül sor, avagy az csak má­sodrendűvé válik. Mindenesetre megértjük azoknak aggodalmait, akik ,neim nagyon áhitják, hogy Nyugat Németország saját atom­bombákkal rendelkezzék. Tagad­hatatlan, hogy a németek egyré­­szében, időbelileg minél inkább távolodik a hitleri iszonyú tragi­komédia és összeomlás borzal­mainak emléke, annál inkább élénkül meg a visszaütés, a revan sizrnus vágya. Határozottan Állást kell foglalni az ellen, hogy a nyugatnémetek az atombombák korlátlan birtokához juthassanak. Elég, ha Amerikának (és kis rész­ben Angliának) illetve a NATO- nak van! Az első és második \ ilággháborut a németek indítot­ták el és Sitler a sokadik hatvány­ra fokozta Vilmos császár inkább egyéni hiúságból eredő imperia­lista hajlamát, — urnépi szentsé­get, Europa feletti uralom bálvá­nyát csinálta belőle. A porosz rr.ilitarizmus véres őrületének fel­támadása ellen épp úgy mindent meg kell tenni, mint azon men­talitás ellen, amely az “európai uralomra hivatott, német felsőbb­­rendű nép" és segédnépek, szol­ganépek rendszere szerint osztot­ta fel Európát. * * * A NATO csak akkor felelhet meg teljesen céljának és hivatásá­nak, ha mindegyik tagja, beleért­ve Nyugat Nérne to. szágó t is, le­mond arról, hogy önállóan ren­delkezhessék nukleáris bombák­kal. Le kell mondania arról, hogy saját szakállára hadüzenettel vagy ané.kül háborút indíthasson. Enélkül nem tökéletes a NATO szervezete s erre méltán emelnek ignyt azok az európai országok, amelyeket előob Vilmos császár, aztán Hitler seregei egy emberöl­tőn belül kétszer is lerohantak: Hogy csak a második világhábo­rút emlitsák, Ausztriát, Csehszlo­vákiát, Belgiumot, Hollandiát, Dániát, Norvégiát, Magyarorszá­got, Romániát, Lengyelországot stb., Jugoszláviát, stb., melyek ÄrtatUmil szenvedték a német imperializmus kegyetlen és meg­alázó önkényét. Tudjuk, hogy nem minden né­met helyeselt Hitlernek és nem általánosítunk, de az emberiség biztonsága érdekének tartjuk, hogy az individualista életrend | világának egyetlen országa se rende'kezéssék önállóan az atom- I bejmbák használata kérdésében. A Hitler háborújától szen­vedett országok közül egyedül a Szovjet igényjogsoltságát tartjuk | bizonyos értelemben kétesnek j arra, hogy a nyugatnémetek nukleáris felfegyverzése ellen tiltakozzék, mert 1939 augusztus 23 -án ő tette a Molotov— Ribbentropo szerződéssel lehető­vé, hogy Hitler elindíthassa a második világháború húszmilliós ember vágáhidját és mindvégig tűrte volna Europa országainak német rabigába, kolonizációba hajtását, ha Hitler rossz kalkulá­cióból 1941 junius 22-én öt is meg nem rohanja . . . * * * A NEW YORKI MAGYAR kommunista hetilap terjedelmes vezércikkben siránkozik azon, hogy befogadták Nyugat Német­országot a NATO-ba e megen­gedik egyelőre korlátolt mérvű felfegyverkezését s a NAtO né­mely magas katonai pozícióiban egykori Hitler generálisok ülnek. Mindezért Kruscsev egyoldalú beszédei és jegyzékei irányítását követve, a Nyugatot és elsősor­ban .Amerikát okolják, vádolják, imperialistázzák stb. A kirohanás végül “megegyezést és békét" sürget a kommunistáktól megszo­kott megátalkodott egyoldalúság­gal és alattomossággal. (Közhelyet idézünk, amikor mondjuk, hogy a magyar nyilas mohikánokon és talán a román Vasgárda Nyugat-Németország­­ban élő maradványain kivül sen­­•kisem rajong a német hadi eré­nyekért, általában a német ambí­ciókért. Nyugateuropa országai cpp oly kevéssé rajongnak értük, mint Anglia vagy az Egyesült Államok népe és politikusai, a lengyelekről csehekről, szerbek­ről stb. nem is szólva. De nincs okozat ok nélkül. Ha a Szovjet betartotta volna a yaltai egyezményt s nem erő­szakolt volna fel kisebbségi kom­munista kormányokat a keleteuro­­pai antikommunista népekre, mint Magyarországra is és ha! nemi folytatná azóta a komimunis-1 ta terjeszkedési aknamunkát egyi­­dőben a világ több pontján is a legkülönbözőbb mesterkedések­kel, (Berlinben is lényegileg ezen mesterkedik, világnézeti terjesz­kedés útját készíti elő), a néme­tek távolról sem- jutottak volna ahhoz a nemzetközi stratégiai je­lentőséghez, mint amelyhez kez­denek egyre inkább hozzájutni, éppen a Szovjet békebonto, világ bolsevizáló, országragadozó ma­nipulációi, törtetései miatt! A Hitlertől szenvedett vagy irányzatát megvető népeknek, embereknek sem gyönyörűség látni, hogy a nyugatnémet had­erő egyre nagyobb jelentőséghez jut és egykori Hitler generálisok •visznek nagy szerepet a NATO katonai kérdéseiben. Eleget bosz­­szankodunk és nyugtalankodunk emiatt, de Kruscsev és társai, be­­levéve az amerikai magyar kom­munista tollnokokat is, akik oly lelkesen szolgálják Moszkva ter­jeszkedési politikája propaganda vonalát, magukra vessenek erte! A németek távolról sem vol­nának újra olyan nagy fiuk és nem lennének a jövőben sem még inkább azok, ha Moszkva világnézeti imperializmusának tel­­hetetlensége, nyughatatlansága nem tenné őket azzál * # * HA VANNAK, akiket szemre­hányás illethet a németek újbóli "felépítéséért", főkép a moszkvai vezérek és politikai és sajtó krea­túráiknak nemzetközi garnitúrája tsl t I j- Ha a kommunisták egyezségei és békét akarnak, ne akarják, hogy a berlini és a német kfrdé« ti! az ő terjeszkedési céljaik előre­­:g i haladási szempontjai szerint, va c, gyis a Kruscsev által diktált fel­­d tételek, alapján oldassék meg. iá Nem lehet egyszerre békét es a i_| luloldal eltemetését, fokozatos, T.j földalatti és földfeletti korr.mu­­i-irista világforradalmat prédikál­­a ni! kj Aki ezt mégis csinálja, ne la­ic; mentáljon, ha a másik oldalt rend szerének fennmaradási életérdeke n olyan politikára készteti, amely­­ls! tői különben még friss keserves _ tapasztalatok következtében ide­­genkedne, de kényszerül vele. a A német haderő mind na­­,s gyobb szerepéért, növekedéséért gl c a Hitler generálisok uj katonai [ej szakértői "come back’-jáért al Moszkvát nagyobb felelősség il­­;J leti mint Washingtont. 8: A new yorki magyar korumu-i nista lap tendenciózus, hamis be­állításával szemben ezt elkesere­detten szögezzük le, mert nekünk * a német nazik feltámadása ki­­s mondhatatlanul gyűlöletes volna; i,1 minden totalitárius irányzatnak és :- embertelen politikai módszernek- esküdt ellenségei vagyunk, akár ü a jobb- akár a balo’dal alkalmaz­- j za azokat s nem akarjuk, hogy ni bolsorsból balsorsba jusson a vi­:. I lág. # * * ti HORVÁTH BÉLÁNAK, a kivá­- ló költőnek és írónak a münche­­, ni” Látóhatár" folyóiratban meg­­sj jelent, az amerikaiakat támadó írásaira válaszul idézeteket közöl­- tünk Barankovics Istvánnak az- amerikaiakat klasszikus erővel jellemző, nagyszerű Írásából és a r Hiradó örömmel közölte Horváth s Béla, barátjának, az Amerikában i élő, haladó szellemű Somssich- Lászlónak hozzá irt és kiváló ér­* vekben bővelkedő nyílt levelét.- Itt már csak Horváth cikkeinek- azon részére akarunk röviden ki- i térni, melyben a Free Europe-ot, . támadja. t Somssich helyesen állapítja 1 meg, hogy a Free Europe Inc. ■ nem, Amerika. Nem szolgálhat mintaképül Amerika megítélésére.. Horváth Béla különösen a mün-1 cheni “Szabad Europa Hengját'- támadja, amely rádió propagan­- dát sugároz Magyarország felé- éjjel és nappal. A jelek szerint . igaz, hogy az 1956-os forrada­­i! lom idején a müncheni leadó tul­' buzgóan biztatta a forradalmá­■ rókát a harcra és kitartásra, de 1 -ez sem Amerika volt! Igaz, hogy- Eisenhower akkori elnök felesle­­> gesen hangoztatta 1956 október- 26-án, két nappal a forradalom ■ kitörése után, hogy ő sohasem i Sbiztatott fel egyetlen ország sem,- hogy fellázadjon a Szovjet ellen,- de Eisenhower sem Amerika. Ls , tény, hogy Eisenhower 1955- I ben, — nyilván az atombombák­■ ra való tekintettel — kijelentette egy sajtókonferencián, mielőtt a ’ genfi Kruscsewel való genfi ta­■ lálkozóra ment, hogy a rabor­­! szágokért nemi viselünk háborút , ■ de 1956 október 23 és november * 4-ike között Eisenhower és az : Egyesült Nemzetek elmehettek 1 volna “a háborús meredély szé­léig”, tehettek volna egy és mást- a magyar forradalom érdekében, ■ akármennyire is igaz, hogy Eisen­hower nem biztatta forradalomra a magyar népet. . . A Free Europe rádió leadásait, ■ főleg a münchenit nem ismer­­jük, de még az new yorki sem tisztelte meg soha az amerikai 1 magyar sajtót azzal, hogy ittenij üzemét bemutatta volna szamara.! Horváth Béla azt állitja, hogy aj müncheni, közel száz főnyi appa-j rá tus tele van egykori fascista és. feudális, reakciós munkatársak-) kai, akik nem' értik az óhazaiak mai szellemét. Erről nekünk is megerősítő adataink vannak, — Mégis mondjuk: nem helyeselnök, ha a Free Europe-ot megszüntet­nék. Léte tagadhatatlan jele annak, I Jw|y Amerika nem nyugodott be* Szeptember 13-án Kádár Jó-' nos, a magyarországi kommunis­ta párt első titkára újjáalakította a kommunista erőszakkormányt. Visszavette a miniszterelnöki szé-( két Münnich Ferenctől,akinek azt néhány héttel az 1956 október­novemberi Szovjet vérfürdő után ^ átadta. Kádár, mint más kommu-' nista uralom alatti országok tény­leges feje, megtartja az első párt­titkári állást is. ! A kormányt részben átalakítot­ták. Münnich mint tárca nélküli miniszter tasrja marad. Helyettes miniszterelnökök: Apró Antal, Biszku Béla eddigi belügyminisz­ter, Fock Jenő p4rtvezetőségi tag és Kállai Gyula, aki eddig is he­lyettes miniszterelnök volt. Péter János külügyminiszter l Uj külügyminiszter dr. Péter jános volt református püspök, aki eddig dr. Sik Endre mellett első külügyminiszter helyettes volt, Sik Endre több mint öt évig volt külügyminiszter, testvéröccse Sik Sándornak, a hires egyházi költőnek és piarista rendfőnök­­ne. Mint hadifogoly került Oroszor­szágba az első világháborúban és résztvett az 1 91 7-es bolsevik for­radalomban, orosz állampolgár. Sok éven át a Komintern kom­munista világköznont levéltársosi állást és más bizalmi állásokat töltött be Moszkvában. Belügyminiszter Papp János nevű eddigi kevésbbé ismert po­litikus lett. közoktatásügyi minisz­ter Ilku Pál volt tábornok, aki már a két világháború közti idő­ben is magairengu megyei kato­natiszt volt. A tervhivatal uj el­nöke Ajtay Miklós, a gazdasági fejlődést irányitó bizottság elnö­ke Kiss Árpád. A stalinisták háttérbe szorulnak. ! Münnich rendőrtiszt volt, ami­kor Kun Béla 1 91 9-ben hadügyi népbiztos helyettesül tette m:*g. , A két háború között Moszkvá­ban a “Sailó és Kalapács" című emigráns lapot szerkesztette épp úgy régi stalinista mint Sik Endre. Már elmúlt 75 éves és az utóbbi időben betegeskedett. A kormányban történt változá­sokból a Kruscsev—Kádár vonal j további előrenyomulására lehet | következtetni s ez nem erősiti I meg azon híreszteléseket, hogy 1 Rákosi Mátyás rövidesen vissza­tér és újra résztvenne a magyar kormányzatban. Kádárék, noha politikájuk nem sokban különbö­zik Rákosiétól, az öreg stalinis­­táétól, azt hiszik, Moszkva tisz- , tában van azzal, hogy Rákosi "kiélte használhatóságát’ ’ Ma­­j gyarországon. 25 billió forint fegy­verkezési több kiadás Mint a legtöbb, kommunista uralom alatti, keleteurópai ország kormánya, Kádárék is a német kérdés válsága címen megnövel­ték katonai készenlétüket és 25 billió forinttal (hivatalos árfo­lyam szerint mintegy két billió dollárral) emelték a költségve­tést, vagyis több mint a duplájá­val. Ez az összeg az 1961—65-ös uj Öt4ve« tervben U szerepel. KÁDÁR MINISZTERELNÖKLETÉVEL ÚJJÁALA­KULT A MAGYAR ERŐSZAK- KORMÁNY le a magyar nép nemzeti önren­delkezése elragadásába és ez mindenesetre biztató érzés a lea­dásokat hallgató óhazaiak számá­ra. Egyelőre akármilyen sovány vigasz is csupán, mégis valami. . . De természetesen a leadásokat korszerűsíteni kellene az Egyesült Államokban lassan, de mindin­kább erősödő, szociális individua­lista irányzat jegyében, amely együtt törekszik nyújtani a sza­badságot a polg'ti jó életviszo­nyokkal, exisztencjál is biztonság­gal. * * * LEGNAGYOBB mértékben nem értüná egyet Horváth Béla és szerkesztő társa, Vámos Imre deklarációjának végkövetkezteté-] sével, amely a kommunista erő-| szak-uralom alatti országok ügyéö ben lemondási prédikál s azt: ajánlja Amerikának, hogv “hág ­ja abba “Keleteuropa felesleges és káros nyugtalanitását.” Ezt a kijelentést fölötte saj­nálatosnak tartjuk, emberileg akármennyire megértjük is a ha­zulról kényszerűen elszakadt, közönségétől megfosztott, ma­gyar költő nayagj gondoktól is sulyosbbitott elke»eredésct. Ez a felesleges és káros kijelentése) csak pecsenye azok számára, akik ckozói voltak vagy őrültek a müncheni Free Europe-tól tö.tént elbocsájtásának. . . Ha imár itt tart, talán legjobo is ha hazatér Magyarországra. —\ Senki sem köteles emigráns mar-| tir lenni. . . De hogyan érezné magát ott a költq, akinek a drá­ga Magyarország levegője csak akkor boldogító élet eleme, ha szabad?! r. o. A GYÁRAK VITÁJA KEN­NEDY ELNÖKKEL AZ ACÉLÁRAKRÓL Kennedy elnök azon levelére, amelyben kérte a 1 2 legnagyobb acélgyárat, hogy az acé’ioari munkások október 1 -én esedékes béremelése miat,, az inflációs ve­szély elkerülésére ne emeljék az' acél árát, eddig nvolc nagy gyár válaszolt, köztük a legna i gvobb, a U. S. Steel és a második legnagyob, a Bethlehem Steel. Bár nem mondják ki nyillan, hogy emelni fogj'k az árat, egész lett, hogy nézetük, szerint az ár­­jcr é-vet sorakoztatnak fel amel­­írnelkedés indokolt volna. KENNEDY ELNÖK AZ E. N. ELŐTT Kennedy elnök az amerikai atonprobák újbóli megkezdése kapcsán közölte, hogy az Egye­sült Államok “megújítja készsé­get arra, hogy az atombomba­­kiprobálások legszélesebb körű, ellenőrzött beszüntetéséről tár­gyalásokat folytasson." Washingtoni jelentés sze­rint az Egyesült Államok az általános és teljes leszerelésről fog javaslatot terjeszteni az Egye­sült Nemzetek New Yorkban megnyílt közgyűlése elé. A javas­lat szerint a "semlegeseknek" je­lentékeny szerepük volna az el-( lenőrzésben. Az eddigiek szerint Kennedy elnök pénteken, 3zept. 22-én sze­mélyesen jelenik meg az E. N. közgyűlése előtt és ismertetni fogja a javaslat tervezetét. A postai dijemelő javas­lat kudarca i A washingtoni képviselőházban »zept. 15-én 222 szavazattal 1 42 ^ sllen leszavazták a kormány azon javaslatát, amely a posta mintegy háromnegyed billiós de­ficitjének csökkentésére 420 mil­lió dollárral akarta emelni a pos­tai bevételeket. A jelek szerint a javaslat ebben az évben már iliarha kerül újabb tárgyalásra. A javaslat közönséges levelek diját 5 centre, a légi postai leve­lekét pedig 8 centre kivánta fel- Eimelni, de nem érintette volna a törreees üzleti nyomtatványokat küldök postai dijait, akiknek lobbystái emiatt támogatták is a1 javaslatot. A demokraták közül is számosán szavazták a kormany­­iavaslat ellen, mert helvteleni­­tik, hogy a közönség egymaga viselje a deficit csökkentés ter­hét. a nagv nyomtatvány küldők pedig mentesüljenek. 10.CO0 KATONÁT KÜLDÜNK EURÓPÁBA Múlt heti számunk “Négy Na­tional Guard divizió behivása várható” című cikkében sajnála­tos sajtóhiba fordult elő, amit itt helvreigazitunk. Nem 400,000, hanem 40,000 katonát küldünk Európába. DAGH HAMMARSKJÖLD TITOKZATOS REPÜLŐGÉP TRAGÉDIÁJA Dagh Hammarskjöld, az Egye­sült Nemzetek svéd főtitkára szept. 1 7-én titokzatos repülőgép tragédia áldozata lett Észak-Rho­­de3Íában, ahová Kongóból repült i uz E. N. több tisztviselője kísére­tében . ' A kísérők száma még nincs megállapitva, de 10—15 között lehetett. Eg-mek kivételé­vel, aki súlyos válság's állapot­ban van, valamennyien elpusztul­tál:. A trggéd’a az E. N-re végzetes válságot hozhat A világ diplomáciai és politi­kai körei megdöbbenéssel fogad­ták a főtitkár hirtelen halálának hírét. Attól tartanak, hogy ez j nagy bonyodalomnak jelenti kez­detét, mert mint emlékezetes, Kruscsev azzal vádolta Hammer­­skjöldöt, hogy a főtitkári állás számára előirt pártatlanságot Kongóban nem tartotta be, ha­nem a Nyugat szekerét tolta. — Ezért azt javasolta, hogy Ham- . marskjöld mondjon le és alakul­jon egy főtitkári “trojka", amely­nek három tagja nyugati, kom­munista és "semleges" legyen, valamennyien egymásközt vétó-, joggal felruházva. A főtitkár az E. N. többségé­nek bizalmára hivatkozva nem volt hajlandó lemondani s Wash­ington legnagyobb bizalmát fe­jezte ki iránta. Halála olyan vál­ságot indithat cl az E. N.-ben, amelv az egész kétes értékű in­tézmény végzete lehet. . . A váratlan katangai háború A főtitkár az Egyesült, Nemzetek Kongóban állomásozó rendfenntartó katonai erői és Ka­tanga tartomány közt hirtelen kitört háború kapcsán tartózko­dott Kongóban. Ismeretes, hogy Csőmbe katangai elnök és hívei függetleníteni akariák a te-.mé­­szeti kincsekben rendkívül gazdag tartományt, de a Kasavubu el­nöklete alatti központi kormány erről tudni sem akar, mert jöve­delme nagyrészét Katangától kapta. Hammarskjöld azon az alapon, hogy az E. N. Őrködik Kongo területi éoségének sértetlensége felett, Katanga különválásának megakadályozására mozgósította az ott tartózkodó E. N. haderőt. De Katanga függetlenségének hí­vei Csőmbe vezetésével szembe­szálltak az E. N. katonáival é3 ezeknek csekély létszáma miatt a függetlenségi harcnak sikerült is jelentős katonai sikereket elérnie és többhelyütt visszaszorították az E. N. haderőt, amely nagy­részt ir katonákból áll. Mindkét oldalon aránylag nagyszámú har­cos esett el. A harc most is foly­tatódik. Hammarskjöld szept. 1 7-én fegyverszünet érdekében Észak Rhodeziában találkozni akart Csombeval, hogy fegyverszünet­ről tárgyaljanak, de sohasem ért oda. A tragédia okát még nem sikerült megállapítani; gyanú áll fenn, hogy szabotázs történt vagy katangai katonák lelőtték a gé­pet. Az egyetlen életbenmaradott szerint repülés közben a főtitkár utasítást adott a pilótának, hogy változtassa meg az útirányt s rö­viddel ezután következett be a katasztrófa. A magyarok nem szerették a főtitkárt Hamrnarskjöld a nemzetek par­lamentjének a feje volt, pozíció­ja királyokéval és fejedelmeké­vel vetekedett, ha jövedelme ke­vesebb is volt. Magyar körökben sohasem- volt, népszerű, kivált nem az 1956-os forradalom óta, amelynek idején teljesen hidegen viselkedett a magyar forradalom és Magyarország ügyében, holott október 23 után meg kellett vol-| na kísérelnie hogy berepüljön Bu­dapestre és tegyen valamit a ma­gyar forradalom’ érdekében. A kritikus napokban túlzottan is "pártokfeletti” volt * magyar tigybtth Hammarskjöld és a Beng Jensen-öngyilkosság Nem szerették a magyarok Hammarskjöldöt a Beng Jensen ügyben való magatartása miatt sem. Beng Jensen dán diplomata tudvalévőén, a magyar forrada­lom ügyét kivizsgáló E. N. bizott­ság egyik tagja és jegyzője volt. Közel 90 szabadságharcost hall­gattak ki a nevük titokbantartása Ígéretével. Beng Jensen egyedül volt a névsor birtokában s ami­kor a főtitkár azt tőle kérte, azon indokolással, bogy a neveket a főtitkársághoz delegált oroszok esetleg megtudhatnák, nem volt hajlandó kiszolgáltatni, hanem elégette. Emiatt a főtitkár enge­detlenség címén elbocsájtóttá. Beng Jensen néhány hónappal később, New Yorkban öngyilkos­ságot követett el s emiatt né­melyek a főtitkárt vádolták, má­sok viszont úgy tudták, hogy a cián diplomata állandó idegorvosi kezelés alatt állott, egy harmadik verzió szerint pedig egyik külföl­di hatalom kémei diplomácia csap dábs csalták, amelyből csak ön­­gyilkossággal talált kiutat. Az öngyilkosság okát máig sem sike­reit kideríteni, egyes magyarok azonban a magyar szabadsághar­cosoknak tett becsületszó- Ígéret betartásának lett mártírja a dán diplomata.---------------ooo---------------­RUSK ÉS GROMYKO TALÁLKOZÁSA Dean Rusk külügyminiszter, Lord Home angol, Couve de Murville francia és Brentano nyu­gatnémet külügyminiszter három napon át konferenciát tartottak Washingtonban cs a kiadott bul­letin szerint megegyeztek abban, hogy megpróbálják kis^imatolni, van e valami "észszerű alap" a Szovjettel való tárgyalásokra Berlin és Németország ügyében? Gromyko Szovjet külügyminisz­ter szept. 16-án megérkezett z Egyesült Nemzetek közgyűlésére és Kruscsev hozzájárulásával ta­lálkozik Ruskkal, aki hangoztat­ja, hogy egyelőre nem tárgyalni fog Gromykóval, hanem kipuha­tolni törekszik tőle, van e kilátás olyan tárgyalásokra, amelyek va­lamely eredménnyel kecsegtethet­nének avagy Kruscsev továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a berlini kérdést csak az ő feltéte­lei szerint lehet megoldani? A franciák nem vesznek részt Kennedy elnök ragaszkodik ah­hoz hogy csúcskonferenciára csak akkor kerülhet sor, ha egy, a Szovjettel folytatott külügymi­niszteri konferencia alapján az eredményességre határozott kilá­tás van. Couve de Murville francia kül­ügyminiszter De Gaulle elnök azon álláspontját közölte Kenne­dy elnökkel, hogy ezidőszerint nemi látja értelmét a Szovjettel való tárgyalásoknak és a francia külügyminiszter azokon nem ven­ne részt. Amerikában is sokan osztják azon álláspontot, hogy a berlini megszállási szerződés változat­lanul érvényben van és uj szerző­dés csak rosszabb lehet. Ezzel szemben mások az atomkorszak­ra való tekintettel és a béke pro­paganda érdekében nem hívei a tárgyalások előli teljes elzárkó­zásnak. — ooo---------------­DEPORTÁLTAK EGY CU­­BAI PÜSPÖKÖT ÉS 137 KÁT. PAPOT A Cubában kitört a katolikus egyház papjai ellen folyó hajsza kapcsán Eduardo Bozo Masvidal kát. püspököt és 137 kát. papot a Covadonga hajón deportáltak. Castro cubai diktátor újabb hat politikai foglyot végeztetett ki tlltnÍG*rid.*hni akciók címén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom