Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-09-15 / 37. szám

The Only Hungarian News­­nancr in Lehiah Valley. Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J I _______ NYELVÉBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes szám,* ára 10 cent BETHLEHEM, PA., 1061 SZEPTEMBER 15 Vol. XXXIX. Évfolyam 37-ik szám A HATÁRIDŐ, melyet Kenne­dy elnök és Macmillan miniszter­­elnök a légköri atombomba kísér­letek beszüntetésére kötendő hár­mas egyezmény aláírására kitűz­tek, szeptember 9-én lejárt s mint előző hirek nyomán várható volt, ÍKruscsev eliutasitotta az ajánla­tot. Az idő alatt amig az ajánlat még nem, járt le, újabb atom­­bomba-kiprobálások voltak Kö­zép Ázsia orosz területein és hír szerint továbbiak következnek a legközelebbi napokban. Amerika is mintegy tiz napon belül újból megkezdi a bomba kipróbáláso­kat. Közel három évi szüneteltetés után ismét ott áll a világ, ahon­nan elindult. Genfben két éve folyt az atomkonferencia, de ál­talános benyomás szerint senki­­sem hitt a másiknak őszinteségé ben, hogy tényleg hajlandó volna végleg feladni a nukleáris bom­bákat. A Szovjet sohasem gondolt komolyan arra, hogy száz száza­lékig biztos ellenőrzéshez a ma­ga földjén lehtőséget adjon s utoljára 'már az ellenőrizésnek “trojka”-alapra fektetését java­solta, vagyis hogy a Nyugat, a Kelet és a “semlegesek" egyen­rangúan vehessenek részt a tila­lom ellenőrzésében, — erről pe­dig tudva volt, hogy Amerika nem járulna hozzá. Nem titok az íem, hogy Ame­rika részéről bizalmatlanság állt és áll fenn a Szovjettel szemben, hogy nem e folytatott a három, év alatt is bomba-kiprobálásokat a föld alatt, amit, kivált nem egé­szen nagy hatóerei ü atombom-! baknál, nem mindig lehet innen észlelni? Valljuk meg a hosszas genfi tárgyalások, nem azzal a céllal lolvtak egyik oldalról sem, hogy az atombomba-kipróbálások vég­leges beszüntetésére sor kerüljön.! Kruscsev most maga mondja,' hogy ezt a kérdést általános le­­fegvverkezési javaslatai kapcsán tartja legjobban megoldhatónak.' De ki gondol egyáltalán általános leszerelésre, amig egy és mást előbb nem sikerült rendbehozni.1 Mint például azt, hogy a Szov­jet, illetve a Moszkva-Peiping tengely és a nemzetközi osztály­harcos kommunista front adja fel a világuralmi céljait és ennek őszintesége jeléül adja vissza azon európai országok önrendel­kezését, amelyeket attól a yaltai egyezmény megszegésével meg­fosztott. S még akkor is jó volna kétszer és meggondolni, amig totaliárius világhátalotm létezik a világon. . . Miért folyt tehát oly sokáig a genfi atomkonferencia komédiá­ja? * * * /WASHINGTON bizalmatlan­sága a legnagyobb mértékben érthető. Még ha Kruscsev meg is engedte volna a helyszíni ellenőr­zést a Szovjetben, ki tudja nem e játszotta volna ki a behemot nagy európai és ázsiai birodalom valamely távoli zugában a föld alatt végzett kísérletekkel? Köz­helyet idézünk, amikor hivatko­zunk arra, hogy a kommunista vi­lágóráim,i elvakultak erkölcse teljesen más, mint az individua­lista világé, náluk erény a csalás és félrevezetés, ha a mozgalom eszméi, céljait szolgálja. Kruscsev sehol nem állította, hogy a kommunista nemzetközi osztályharcos front lemondott volna világuralmi céljairól, sőt ellenkezőleg állandóan minde.nfé-1 le változatokban ismétli, hogy azi individualista államrendszert el fogják temetni Amerikában és ahol még fennáll s hogy ez or­szágok polgárainak unokái már kommunista paradicsomban fog­nak élni. Mitöbb mindenütt jelei vannak, hogy a Moszkva-Peiping tengely aknamunkát folytat a fennálló rezsimek megfúrására, a stabilitás talajának minél több országban átmenetileg akár ncmceti jeI»Mv«kk*l is való fel-1 lazítására, a kommunizmus világ j győzelmének lépésről lépésre va I ló előkészitésére. Amerika nem bízhatta volna rí I magát Kruscsev szavára és — eltekintve a rádióaktiv szorodá sok egészségügyi ártalmaitól — voltakép jó, hogy a megegyezé: nem, jött létre, mert a mai hely zet őszinte, mig megegyezés ese tén sohasem lehetne teljes bizton sággal tudni, a Szovjet nem < spekulál a Nyugat kijátszására é: I titkos manővéreivel nem, e készi | olyan fölényes atomhelyzetet élt ! a maga számára, amelyből szer­­' zett előnyeit már nem volna mó­dunkban utolérni s igy a nyugi t: világ egynapon többé kevésbbé a ! kiszolgáltatottsághoz közelálló helyzetre ébredhetne. . . * * * KRUSCSEV propaganda trükk­nek nevezte Kennedy és Macmil­lan ajánlatát s ez magában is mutatja, hogy sohasem volt őszin­tén szándékában végleg beszün­tetni a bomba kipróbálásokat. Ha ezt komolyan akarná, most alkal­ma lett volna két kézzel kapni utána. Az általános leszeielést sem akarja, hanem, az utópiszti­­kus idea napirenden tartásával elködösiteni a Szovjet fegyverke­zésének meggyorsított iramát, felfokozását. Leszerelésre való­jában csak annyiban gondol, amennyiben a NATO-t szeretné leloszlatva látni, különösen az Szovjet körül kiépített katonai bázisok hálózatát. Nem először Írjuk, hogy Krus­­csevnek időnyerésre kellettek az atombomba kísérletek leszállítá­sáról szóló tárgyalások; még na­gyobb felkészültséget akar elérni, hogy fölényes helyzetében még sikeresebb atomzsarolási lehető­ség reményeit táplálhassa. Propaganda célra is kedvező­nek látta ily tárgyalásokat foly­tatni és általában felvetni az ál­talános leszerelés kérdését. Min­dez csak hamis békebaráti lel­­kendezés a brutális ragadozó szándékok, a kommunizmus ter­jesztését célzó intrikák, mester­kedések elrendezésére. Most az­tán zsarolni remél Berlin kérdé­sében és Kelet Németország kom­munista erőszakkormányának elis mérésé ügyében és mig az egyik, oldalról dacára hogy elvetette Kennedy és Macmillan ajánlatát, j békeszándékokat emleget még mindig, másrészről egyre gyak-i rabban beszél arról. hogy száz Megaton-os superbombákat fog nagy számban előállítani. Fenye­get, ha nem, kívánságai szerint vagyunk hajlandók megoldani a berlini és német kérdést, egészen úgy ahogy a közönséges zsarolók szokták csinálni. Ezzel nem akar­juk azt mondani, hogy közönsé­ges zsaroló. Nem közönséges. * * * NINCS MIT TAGADNI rajta, hogy Amerika is propaganda szándékkal állt szóba a Szovjettel a leszerelési és atomkisérlet szü­­neteltetési kérdésben. De ez in­kább ellenpropaganda volt, vá­lasz Kruscsev képmutatására, hamis békeszolamaira, melyeket zsebében nyitott bicskával, dö­fésre készen fuvolázott az indivi­duális életrend világának fülébe. Mostkissé megélesedett a hangja, mert közeleg az időpont, amikor eldől, sikerül e a zsarolás? Ha az első zsarolás sikerül,' biztosra vehetjük, hogy megkísér­li az általa tervezett többit is. — így tette Hitler s a kommunizmus számára sincs igazi megállás, ki­egyezés, amig el nem érte világ­uralmi céljait. A kommunizmus sohasem köt őszinte, általa ma­radandónak gondolt egyezséget, mert nyíltan vallott célja a másik világnézetnek eltemetése. Ha Amerika a bomba-próbák megszüntetésére folytatott konfe­­renciázás és a leszerelésről való szószaporitó fecsegések és bizott­sági ülések idejét jól használta fel, hogy közben minél jobban kifejlessze haderejét, úgy a régi fegyvernemek, mint az uj nukle­­«rii fegyverek terén, hogy meg­felelő erőhelyezett tudatában sze güljön ellene Kruscsev zsarol s kísérletének, ezt nagyon jól tett' és megértéssel vesszük tudomáu a szerepet, amelyet a Kruscse­­által megrendezett komédiában í maga igazi békcszándékai és jó felfogott önvédelmi céljai érdé kében vállalt. Az amerikai nép nem aka: nukleáris uj világháborút, de nerr osztja Bertrand Russell ango filozófus és egy pár, Szovjei ba rátságra gyanús londoni pacifista azon jelszavát sem, hogy inkábc vörösek, mint halottak akarnak lenni. Ennek a végzetes dilemmá nak a veszélye csak akkor állna fenn, ha lépre mennénk Kruscsev mostani zsarolási kisérletének, mert akkor nem volna megállás Kruscsev zsarolási kísérleteiben a teljes kapitulációig vagy a teljes nukleáris világháborúig. * * * “A SZOVJET nem indít hábo­rút, de ha lesz, nukleáris háború lesz", — mondotta a szept. 8-i N. Y. Times szerint Kruscsev Cyrus Sulzbergernek, a Times öt meglátogató külpolitikai szer­kesztőjének és ez a félig béke­barát hangzású, félig rémitgető kruscsevi mondat tipikusan jel­lemző a zsaroló taktikájára. Helyes, hogy Kennedy elnök külső jelekben is dramatizálva, katonai behívásokkal, csapatszál litásokkal stb. elszántságot mutat Kruscsevvel szemben és hinni kell, hogy Kruscsev nem tudja megtéveszteni a Szovjet népét, hogy az ország, mint Hitler ide­jén, idegen uralom veszélye alatt van, Amerika nem' akar raborszá­got csinálni a Szovjetből, nem akarja kolonizálni az orosz népet és bízunk abban, hogy a Szovjet lakossága ezt tudja is. Tudnia kell, hogy Amerika nem akar mást csak azt, hogy a Szovjet hagyjon nyugtot a világnak: nem Amerika, hanem a kommunista világuralmi törekvések az okozói a világ mai válságának és ha a Szovjet igy folytatja, a világ ál­landó válságának, atomvilághá­­borus veszélyének. Ezúttal tisztán kell látnia a Szovjet népének, hogy nem a 'Sancta Russia”, Oroszország" ' szent földje” volna veszélyben, lanem a kommunizmus világural­­ni nyughatatlansága hozza reá a egborzalmasabb atomháború ve­szélyét. Hitlerrel szemben az jrosz nép Oroszország “szent j földjét” és önállóságát védte, de :zek most nem volnának veszély­jen. Ellenben az orosz asszonyok, gyermekek, férfiak minden orosz “lete veszélyben volna az atom­bombáktól és — az oroszok nem akarnak a bombától meghalni, ki­vált amikor nincs is nemzeti ok eá. . . A kommunista erőszak­­sralom alatti keleteuropai orszá­gok népei pedig még jobban tud­­ák, hogy atomháború esetén nem szabadságuk elvesztéséről van »zó sőt ellenkezőleg. . . S ezzel ilighaneim tisztában van Kruscsev s. Neki és a Szovjet többi kom-| nunistáinak, csakúgy mint a íemzetközi kommunista frontnak s sok veszteni valójuk van s az arosz nép sem akar meghalni Serlinért, nemcsak az amerikai. . Ha csak Kruscsev valahol buz­galmában túl nem> fesziti a hurt, íem lesz háború most Berlin s Né netország miatt. Kruscsev csze­­iebb és jobb emberismerő mint Titler volt. Aligha fogja elkalku­­álni magát az ellenfelei és a sa­­át népének a helyzetről való né­­:ete téves ismeretében. Megpro­­oál halászni a zavarosban, de ha \merika és szövetségesei világo­san tudtára adják, hogy ők is ízt vallják, miszerint 16 évvel a láboru után ideje megoldani a lémet kérdést s Hogy ennek csak :gy módja van, az egész német lépnek lehetővé tenni a nemzeti inrendelkezést, szabad választást, íem fogja megölelni a tüzes kály­hát, hunom beéri majd némely memento, köte«8n«to medw vi­vendivei, további együttlétezéi lehetőséggel. . . Nem szabad semmiféle enge dékenységbe, appeasementbe be csaj tkozni, csirájában kel! elejé venni az atomzsarolásnak, Anie rika és szövetségesei ezúttal a leg szorosabb összatartással és ; Szovjetet keményen sakkbantart< felkészüléssel kell felvil'gositsál i Kruscsevet, hogy azon ábrandja j amely szerint Anglia és Francia í ország nem fog harcolni épp ölj ! téves lehet, mint volt Hitleré é Ribbentroppé 1939 augusztu : 3 1 -én amikor abban a csalókí j hitben indították el Lengvelor szág és egész sor írás ártatlar j európai ország legázolását, a má , sodik világháborút, hogy "ai j angolszászok egészen biztosar nem. fognak harcolni.’ Kruscse vet ravaszabbnak tartjuk, sem- I mint hogv a kritikus pillanatbar \ valóban higyíei) ebben. Ha erős nyugati falanxszal találja magái , szemben, München ellenprobája biztosan sikerülni fog! r.o.-------------OOO Dillen 3 munkanélküli­ségről és gazdasági helyzetről Dillon pénzügyminiszter egy multheti san franciscoi beszédé­ben óvott az inflációs veszélytől, amely az árak vagy bérek indo­kolatlan emelkedéséből származ­hat. Megismételte, hogy a kor­mány bizalommal reméli, hogy egyensúlyban tudja tartani a jö­vő pénzügyi év költségvetését, anélkül, hogy emelnie kellene az adókat. Ha azonban, mondotta, a külügyi helyzet tov'bbromlana és még nagyobb nemzetvédelmi kiadásokra volna szükség, az el­nök nem fog habozni, hogy olyan adóemeléseket kérjen, amelyek biztosítják a költségvetés egyen­súlyát. Dillon a szeptember hónapot fordulópontnak mondotta a mun­kanélküliség kérdésében. Jóslása szerint megkezdődött a munkan­élküliek számában apadása és jö­vő év szeptemberre egy harmad­dal lesz kevesebb. Megállapítása szerint a beállt gazdasági lendület dacára a mun­kanélküliség csaknem, hét száza­lékos maradt, amit tarthatatlan helyzetnek lát. Ha a gazdasági lendület tartós marad, karácsony­ra hat, 1962 közepére pedig öt százalékra való csökkenését re­méli. Bízik abban, hogy egy év múlva négy és fél százalékra csökken a munkanélküliség, de úgymond, arra kell törekedni, hogy ne legyen négy százaléknál magasabb.--------------OOO 83 EMBER ELPUSZTULT EGY AMERIKAI GÉP KA­TASZTRÓFÁJÁNÁL Egy President Airlines DC-6 amerikai személyszállító repülő­gép, amely a nyugat-németorszá­gi Düsseldorfból útban volt Chi­cago felé, az írországi Shannon reoülőtér közelében géphiba folytán lezuhant a Shannon folyó­ba és a rajta lévő összesen 83 személy kivétel nélkül életét vesz­tette. A gép utasai legnagyobbrészt külföldiek voltak, köztük 65 né­met mezőgazda, akik mezőgazda­­sági tanulmányútra jöttek Ameri­kába. MOST VASÁRNAP VÁ­LASZT NYUGAT­NÉMETORSZÁG Szeptember 1 7-én lesznek az általános parlamenti választások Nyugat Németországban. 85 éves Adenauer kancellár ezúttal is ab­szolút többséget remél keresztény demokrata pártja számára és elő­rehaladott kora dacára teljes gőz­zel vesz részt a választási kam­pányban. Élesen táradja ellenfe­lét, Willy Brandt berlini főpol­gármestert, aki a szociáldemo-j krata párt kancellárjelöltje azon esetre, ha győzne. Adenauer vá­lasztási beszédeiben még azt is szemére hányja Brandtnak, hogy, a háború alatt a Hitlertől legázolt| Norvégia földalatti mozgalmában harcolt a német nazi imperializ-, mus ellen. Adenauer a legutóbbi választá-| son száz mandátummal többet I kapott, mint a szociáldemokraták és a jelek szerint ezúttal is tóbb-( séget fog kapni, noha a szociál­demokrata párt Brandt és mások kezdeményezésére feladta a mar­xizmust és teljesen a Nyugat ol­dalára állt. Külpolitikailag lé­nyegben nincs is különbség Ade-' nauer és Brandt között, aki a mostani berlini helyzetben ismé­telten jelét adta snájdig Nyugatj barátságának. De Adenauer vele szemben azzal igyekszik újból megnyerni a többséget, hogy hi-, vatkozik arra, miszerint ő régebb idő óta Amerika- barát s igy megbízhatóbb. ! Brandt amikor a Kruscsev és a keletnémet kommunista erő­szakkormány elzárta a keletber-j liniek számára a Nyugat Berlinbe j való menekülés útját, azt üzente Kennedy elnöknek, hogy ne csak, szavakkal, de tettekkel is bizo-j nyitsa szolidaritását. Az elnök erre válaszul küldte az 1500 ka-j tonát és Lyndon Johnson alel-j nököt Berlinbe, aki ott megígérte, I hogy az amerikaik “életükkel, va-, gyonukkal és szent becsületük-! kel” megvédik Berlint. Ez a nagy oátosz nem keltett, egyöntetű lelkesedést Amerikában és azon népek között, amelyek hadban ?l!tak Németországgal, de Brandt választási kilátásait nagyban meg­növelték. Nem valószínű azonban, rogy többséget kapna Adenauer jártjával vagy az Adenauer féle^ jolgári pártkoalicióval szemben. , Brandt arra gondol hogy annyi^ mandátumot tud kapni, hogy aj jolgári Szabadság párttal és más cisebb pártokkal kormányt ala­­cithat, de belső hivei is azt hiszik, nogy az ő ideje legjobb esetben s csak 1965-ben jön el, amikor *Z elpusztíthatatlan Adenauer már aligha vesz részt az uj vá­lasztási küzdelemben.--------------OOO-------------­SIKERTELEN MERÉNYLET DE GAULLE ELLEN De Gaulle francia elnök ellen szept. 9-én bombamerényletet kíséreltek meg de az elnök sértet­len maradt és kíséretének tagjai em sebesültek meg. A merénylőt, Martial de Ville­­mandy volt rádió bemondót, aki tagja azon titkos mozgalomnak, »mely helyteleníti De Gaulle al­gériai politikáját elfogták. Három jüntársára is letartatástár. AZ ELSŐ SZERZŐDÉS, AMELY FIZETÉST AD AZ AUTO­MATION MIATT MUNKÁJUKAT VESZ­TETT MUNKÁSOKNAK A N. Y. Times sZept. 1 1-i je­lentése szerint a chicagói Armour and Co. óriás húsipari telep és munkásai között három, éves uj kollektiv szerződés jött létre, amely 26, esetleg, 39 hétre heti 65 dolláros fizetést biztosit azon munkásai részére kik az automa­tion révén munkájukat veszítet­ték, ha bizonyos feltételnek meg­felelnek. A 15,000 munkást foglalkoz­tató vállalat azon esetben, ami­kor valamely osztályát gépesítés miatt automatikus üzemre állít­ják át, három hónappal előbb értesíteni köteles az osztály munkásait) akik w»n> Uto alatt kérhetik, hogy a vállalat egy má­sik üzemébe helyezzék át őket. Ha legalább öt éves szolgálati < idejük (seniority) van a vállalat-] nál és nincs számukra áthelyezési! alkalom, jogosultak a heti 65 dollár fizetésre, amelyből a mun­kanélküliség elleni biztosítást, va­lamint esetleges más munkákért járó összeget levonják. A nagyérdekességü újításnak, amely esetleg más üzemeknél is példaként fog szolgálni, “techno­logical adjustment pay’ röviden TAP a neve. Huszonhat hét után p további fizetés attól függ hány éviaf dolgozott valaki a vállalat­nál-. i . i A kollektiv szerződés értelmé­ben októberre esedékes acélipari | béremelés kapcsán Kennedy el­nök levelet irt a tizenkét legna­gyobb aoélgyárhoZ, hogy ne emeljék az acél árakat. Az acélárak emelése, — irta, — számos iparágban áremelke­désre vezetne és másokban pedig tápot adna az emelésre. Ily fej­lemények következményei oly súlyosak volnának, hogy pénzügyi és adminisztratív intézkedéseket vonhatnának maguk után, s hát­ráltatják a gazdasági javulást, tűrhetetlen fokon hagyják meg a munkanélküliséget és gátolják a nemzeti termelés növekedését. Az acélgyárak körében vegyes érzelmeket keltett ez a lépés. — Célzást láttak benne az árak és bérek esetleges hivatalos megál­lapítására. Azonkívül pedig egy­oldalúnak minősítették. De a N. Y. Times szept. 10-i értesüléte szerint Kennedy elnök az acélipa­ri munkásokra is nyomást akar gyakorolni, hogy ne gondoljanak további béremelésre. Az elnök a levelében többi; közt arra is rámutatott, hogy ha1 a gyárak most nem emelik az acélárakat, a jövő tavasszal ese­dékes uj kollektiv szerződési tár- j gyalásokba azzal a hivatkozással léphetnek be, hogy “három és fél év óta nem emelték az árakat, illő tehát, hogy a munkások se kiérjék a bér emelését." Ugyancsak a Times értesülése szerint valószinü, hogy egyes nagy acélgyárak utalással leg­utóbbi üzleteredményeikre, azzal fognak válaszolni, hogy áreme­lésre van szükségük, mert nyere­ségük a legutóbbi kollektiv szer­ződés óta’ ’ érzékenyen megcsap­pant. A Bethlehem Steel válasza Elsőnek Arthur Homer, a Beth­lehem Steel elnöke válaszolt Kennedy elnök levelére. Kifejtet­te, hogy szerinte az acélárak ál­landósága főleg az Acélmunkás' Unton bérkivfn*é|«itél függ. »1, ár alakulás kulcsát, úgymond, a union tartja kezében. Hangoztat­ja, hogy ha a termelési költségek továbbra is emelkednek, az acél­ipar nem lesz abban a helyzetben, hogy hátráltassa az inflációt, mert az acélgyárak nyereségét máris erősen lenyomták. “Mint ön Írja, — mondja Ho­mer levele, — több mint három éve nem volt áremelés. Ezen idő alatt az alkalmazottak fizetésével kapcsolatos költségek jelentéke­nyen emelkedtek. Reméljük, hogy az Acélmunkás Union mi­hamar felismeri annak szükségét, hogy e költségeket meg kell rög­zíteni, ahogy most vannak."--------------OOO-------------­János pápa bekeszózata János pápa szeptember 10-én a nyári rezidenciája egyik nagy­termében felállított oltáron szent­misét mondott a világbékéért és drámai szózatban felhívta a kor­mányvezetőket, lépjenek tárgya­lásra a béke megmentése érdeké­ben. A háborúban, mondotta, minden elveszhet, a béke mindent megmenthet. Majd igy folytatta! — A világnak nincs szüksége diadalmas háborúkra és legyő­zött népekre, hanem a folyton megújuló erőre, amelyet a Meg­váltás s a béke gyümölcsöző nyu­galma ad. A világ felelős veze­tőinek el kell kerülniük a hábo­rút, amely a rombolás és pusz­tulás félelmetes uj fegyvereivel folyna. János pápa felhívta a világ né­peit, aZ ártatlanokat és a szen­vedőket, hogy imádkozzanak Is­ten kegyelméért, hogy világosít­sa fel azok elméjét cs irányítsa azok akaratát, akiktől a né­pek élete és halála függ. János pápa úgy nyilatkozott, hogy a felhívást kibocsájtotta, noha érzése szerint “jelenleg nincs komoly veszély azonnali vagy kéaó’bbi háborúra,” KENNEDY LEVELE A NAGY ACÉLGYÁRAKHOZ FONTOS KÜLÜGYMINISZTERI KONFE­RENCIÁK BERLIN ÜGYÉBEN I csúcs konferenciára "beszélte rá". ] Kruscsevet erre nem is kell ráb- I beszélni, régóta készül reá. De abban, ami lényeges lett volna, t. i. azt, hogy ne ragaszkodjék a berlini kérdésnek a saját feltéte­lei szerinti megoldásához, Nehru semmisem ért el Kruscsevnél. A belgrádi konferencia egyide­­! jüleg Kennedy elnökhöz küldte ; Sukarno indonézóiai elnököt és egyik uj afrikai köztársaság el­­r ökét, hogy rábszéljék a csúcs­konferenciára, de Kennedy to­vábbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak határozott eredmény­kilátások esetén kíván találkozni Kruscsevvel. Kruscsev domináló atemfölényt akar elérni Kruscsev másik célja az újbóli bomba kipróbálások sorozatával, hogy domináló fölényt biztosit­­! son magának a nukleáris bombák t terén s e fölénye révén zsarolhas­­! sa a Nyugatot, megpróbálhasson [ diktálni neki. Engedékenységet I akar elérni s e szándékára telelt Kennedy a felkészülés fokozásá­val. Csúcskonferencia pedig csak akkor kerül sorra, ha az Egyesült Nemzetek New Yorkban szept. 19-én megnyiló közgyűlésén a berlini kérdésben biztató közele­dés jönne létre az orosz delegá­cióval. E tárgyalásokat megelőzi az amerikai, angol, francia és nyu gat-német külügyminiszter szept. 14-i washingtoni konferenciája, amelyen egységes álláspontot és taktikát akarnak kialakítani. — Thompson moszkvai USA követ azon fáradozik, hogy az E. N. közgyűlése tárgyalásokra hozza össze Rusk külügyminisztert Gromyko Szovjet külügyminisz­terrel. PONTOS külügyiniszteri kon A Szovjet szept. 10-én újabb két nukleáris bombát próbált ki az északi sarkvidék közelében, a Novaya Zemlya szigetnél, ahol most hetekig tartó Szovjet had­gyakorlatok kezdődtek rakéták és bombák sürü kipróbálásával együtt. Ez volt az ötödik és ha­todik bamba kipróbálás szeptem bér 1-óta, amikor a Szovjet újra megkezdte azokat. Kruscsev megfélemlítő és zsaroló takt kaja A washingtoni Atom Energia Bizottság szerint az első bamba hatóereje több megaton (egy millió tonna egy megaton TNT- rek felel ímeg, tehát superbomba volt, mig a másik csupán kisebb hatóerővel dolgozó bombák köz­zé tartozott. Egy egészen magas számú megatonnák megfelelő superbom­­bát, a moszkvai jelentések szerint, szept. 15 és okt. 15 között fog­nak kipróbálni. Nyilván ez lesz az a száz megaton TNT-nek meg­felelő superbomba, amellyel Kruscsev a legutóbbi beszédei­ben rómitgetelt s amelyről azi állította, hogy már készen áll. Külföldi megfigyelők, köztük a 25 "el nem kötelezett" ország belgrádi konferenciájának szá­mos résztvevő világosan felis­merték, hogy a Szovjet a megré­­mités célját követte az atombom­ba kipróbálások szapora újbóli megkezdésével. A I 00 megatonos super bombával terrorizálni akar­ja a nyugati szövetségeseket és arra. akarja serkenteni a "semle­geseket”, hogy sürgessék Ameri­ka engedékenységét a háború el­kerülése érdekében. A belgrádi konferenciáról Ne­hru Moszkvába ment s Kruscsevet egy Kennedy elnökkel tartandó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom