Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-08-25 / 34. szám
?6«í'í'£?W? S» "VG í** w* r 111 Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. ttj. ián News-NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under die Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 34-ik szám BETHLEHEM, PA, 1961 AUGUSZTUS 25 Egyes szám,* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR KRUSCSEV berlini szerződésszegő erőszaka, mellyel a kelet németországi kommunista rendszer elől Nyugat Németország individualista életformáihoz nemekülök elől elzárta a Nyugat- Berlinbe vezető utakat, alkalmasint sietteti a tárgyalásokat a Nyugat és Kruscsev között. A hírek szerint most már a nyugati szövetségesek sürgetnek mielőbbi érdemleges tárgyalásokat Berlin és Németország ügyéről, külügyminiszteri szinten, sőt az sem látszik kizárva, hogy külügyminiszteri konferencia mellőzésével egyenesen államvezetői csúcskonferenciára kerül sürgősen sor, talán még a szeptember 1 7-i nyugat német parlamenti választások előtt. Ha ezek a szállongó hírek megfelelnek a valóságnak és a Nyugat fog most már mielőbbi tárgyalásokat kezdeményezni, ez haszon Kruscsev részére, mert Kennedy elnök mindeddig nem látta szükségét közeli tárgyalásnak, különösen uj csucskonlerenciának és úgy nyilatkozott, hogy ennék külügyiminiszterri fokon is csak úgy volna értelme, ha bizonyos eredményre előre határozott kilátások mutatkoznának. j Kruscsevnek a berlini Szovjet széktor határait lezáró sakkhuzásával éppen az volt a célja, hogy, siettesse ez érdemleges tárgyalásokat, amelyek voltakép már az általa a U-2 repülőgép ügye miatt megtorpedózott párisi csúcskonferencia óta húzódnak. Kruscsev azóta, tudvalévőén nem akart újabb tárgyalásokat, amig Eisenhower az elnök , de most és nem tudni miért, abban reménykedett, hogy az uj elnökkel majd könnyebben boldogul és immár nagyon türelmetlen, hogy előbbrevigye tárgyalási céljait, köztük nem utolsósorban a német kérdést, amelynek ügyeben Berlin bizonyos mértékben csak a gomb, melyhez a kabátot akarja hozzávarrni. I Kennedy eddig csalódást jelentett Kruscsevnek és reméljük az lesz számára a jövőben is. A Nyugat békeakaratának jele a többi népek felé, hogy Washington most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy kezébe vegye a konferencia kezdeményezését. De a Berlin megszállásáról szóló,korlátlan idejű szerződésnél csak kedvezőtlenebb uj szerződés lehetséges és ez teszi érthetővé al tárgyalások gondolata ellen azok! részéről megnyilvánuló ellenérzést, akik semmiféle engedményre nem hajlandók a Szovjettel szemben. A most a szektor határ lezárásával kétségtelenül elkövetett kommunista szerződés sértés békés megoldása érdekében kezdeményezett konferencián még kevésbbé szabad szó legyen engedékenységről, mert ez végzetes volna,— értve engedékenység alatt olyan előnyök nyújtását, amelyek egyoldalúan a kommunista céloknak kedveznek. De lehet e kölcsönösséget elvárni az engedmények terén, amikor Kruscsevnek az osztályharocs kommunista célok egyoldalú előbbreviitele a célja? A Szovjet szektor határának újabb megnyit-ásáért nem jár semmiféle engedmény, hiszen egy szerződés ellenes lépés jóvátételét jelentené és nem is tudjuk, nem volna-e helyesebb, ha a Nyugat ragaszkodna ahhoz, hogy addig nem is ülünk le tárgyalni' Berlinről, illetve a német kérdés-1 ről, amig ezt az önkényes lépést helyre nem hozták? Csak ilyen önérzetes fellépéssel! lehet leinteni Kruscsevet és már csirájában elkerülni egy “uj München" kialakulását. S ragaszkodni kell nemcsak Berlinre és egész Németországra, de a jelenleg kommunista kisebbségi erőszak alatt lévő országokra nézve is a nemzeti önrendelkezés szabadságához, szabad választásokhoz. Nem a keletnémet kommunista erőszakkonmány elismerése, ha nőm ellenkezőleg » nemzeti ön-. RUSK: EGÉSZ EUROPA ÜGYEIRŐL KELL TÁRGYALNI A Szovjet szektor lezárása miatt támadt berlini válságban a feszültség némi enyhülése állott be, miután a keletnémet kommunista hatóságok, illetve a Szovjet megszálló erői nem támasztottak nehézségeket azzal szemben, hogy az 1 5 00 amerikai katona, akiket Kennedy elnök annak jelképeként, hogy Amerika megvédi Nyugat Berlin szabadságát beküldött Berlinbe, simán vonulhatott át a Nyugat Németországot Berlintől elválasztó útvonalon keresztül és a határ állomáson nem találkozott semmiféle akadállyal. Enyhült a felkelés veszélye Lecsillapodtak az izgalmak, amiatt is, hogy a keletnémet kommunista kormány a Kelett Berlinbe vezető 80 utkeresztezés közül 68-at lezáratott, a többi I 2-t pedig szigorú őrség alá helyezte. Mintegy 83,000 ember, aki Kelet Berlinből Nyugat Berlinbe járt át dolgozni, elvesztette állását. Berlin kommunista veszélye nem' csökkent, de egyelőre elmúltak a kritikus órák és nem várható, hogy csak a város kettéosztása miatt forradalom törne ki. , A keletnémet kommunista diktatúra ellenfelei emlékeznek arra, hogy 1953 júniusban milyen hatalmas tank — túlerővel vertél; le a felkelőket és okultak az I 956-os magyar forradalom eseté bői is, amely a Nyugattal való slőzetes meg egyezés nélkül vaktában tört ki. Nem hisznek abban, bogy a Nyugat mgsegitene egy jjabb felkelést, hacsak a Nyugat Vémetország nem avatkozna be Harcosan. Azonban Adenauer kancellár, sőt Brandt berlini szo.iáldemokrata polgármester is izerfölött óvakodnak attól, hogy orradalmi hangulatot hivjának ri, mert ez olyan helyzetet idézgetne elő, amelyet a Nyugat nem ikar, mert atom világháború ke-ekedhetné belőle. Vnerika megerősítette >erlini megszálló erőit Az I 500 katonát nagy ovációkkal fogadta Nyugat Berlin lakosiága, úgyszintén Lyndon Johnson i ímerikai alelnököt is, akit Kennely elnök a múlt hét végén azzal küldött Berlinbe, hogy személyeién nyugtassa meg a nyugat>erlineket, hogy nem hagyja cserben szabadságuk ügyét. Lnyhe tiltakozó Jegyzékek A nyugati szövetségesek aug. I 7-én enyhe hangú tiltakozó cgyzékben foglaltak állást a szovjet azon szerződésszegése dien, hogy lezárták a szektor latárát, nehogy a kommunista saradicsomban tovább élni nem »karók továbbra naponként tönegesen menekülhessenek át a gazdasági szabadságban élő Nyugat Berlinbe és ezáltal Kelet Nénetország munkaerőkben hiányt izenvedjen. A szelíd hang feltülést keltett, de ezt is a Nyugat izon törekvésével magyarázzák, íogy felkelés veszélye miatt nem »karja élesíteni a helyzetet. Dean Rusk külügyminiszter mg. 20-i nyilatkozatában közöle, hogy tárgyalások vannak foyamatban a Szovjettel, hogy lkalmasint már szeptemberben, légyes külügyminiszteri konfeencia és annak sikere esetén, »egyes csúcskonferencia üljön : Issze. Washingtoni hírek szerint Krussev kerekasztal konferenciát :iván azon országok részvételéül, amelyek Németországgal a násodik világháború alatt hadiál- i apotban voltak, de ehelyett Vashington a négyes külügymiliszteri konferenciát kezdemé»yezte. , Cözépeuropa rendezése Rusk az említett nyilatkozatáén kijelentette, hogy a tárgyasoknak nomtsak Berlinre ft Ni*! metországra, de egész Európa ügyére ki kell terjednie. — Nem szabad azt hinni, hogy csupán arról kell tárgyalnunk, amiről Mr. Kruscsev akar. — Mondotta, — Régóta szükséges hogy Középeuropában megtörténjék egy állandó rendezés és Kruscsev javaslatai nem az egyedüliek. Nem fogjuk csupán azt tárgyalni, amiről Kruscsev tárgyaLni akar. Megismételte, hogy Amerikát nem lehet kinyomni Berlinből és .Amerika minden eszközzel meg fogja védeni ottani jogait. A N. Y, Times aug. 20-i száma úgy látja, hogy a berlini válság tárgyalási útra terelődik és Kruscsev a keletnémet kommunista erőszakkormány, “de facto” (nem jogszerű, de az adott tényékhez alkalmazkodó) elismerése fejében kész lesz biztosítani, hogy a nyugati szállítmányok topábbra is szabadon mehessenek be Nyugat Berlinbe. “De, — teszi hozzá a Times, — ez nem jelenti azt hogy a helyzet fel nem borulhat abban a pillanatban, amikor Kruscsevnek olyan hangulata jönne, hogy nem szabad tovább beengedni Nyugat Berlinbe az amerikai áruszállitmányokat. Azonkivül, véli a Times, Kruscsev a kommunizmus birtokának tartja Kelet Németországot ilső állomásnak tartja Berlin ‘szabaddá tételét“ ahhoz, hogy Nyugat Németországot is befolyása alá vonja.”-------------ooo—----------DeGAULLE ELLENZI A NYUGATI TÁRGYALÁSI KEZDEMÉNYEZÉST DeGaulle francia elnök szót smelt az ellen, hogy Wáshington :s London tárgyalásokat kezdenényezett Kruscsevvel a berlini igyben. Hibáztatja ezt, mert a 'álságot Kruscsev idézte fel a jerlini megszállási egyezmény negszegésével s igy szerinte neki »ellene tárgyalásokat kérnie. DeGaulle oly élesen ellenzi a lyugati kezdeményezést, hogy zámolni kell azzal, hogy Franiaország esetleg távolmarad a nind valószínűbbnek mutatkozó ij csúcskonferenciától. Rusk külügyminiszter kedden jból nyilatkozott s hangoztatta, íogy a tárgyalások kezdeményelésére azért volt szükség, hogy a eszültséget levezessék és háború :itőrését elhárítsák. Adenauer nyugatnémet kancelár egy beszédében helytelenitete, hogy Berlin keleti szektora leírásának ügyében a Nyugat szeinte tulenyhe jegyzéket küldött Cruscsevnek.--------------ooo-------------:0 ÁLDOZATA VOLT A PESTI “SÉTA REPÜLŐGÉP” LEZUHANÁSÁNAK A budapesti nagy repülőgép»atasztrófáról érkezett újabb részetek szerint a lezuhant repülőgép »gy “séta-repülőgép" volt, amely degenforgalmi céllal mutatta neg a magasból Budapest és :örnyéke szépségeit. A repülőgép »ilotája mindenféle hullámrepüléeket produkált stb. s ezenközben Városliget felett elvesztette az irahnat a gép felett. A gép a Zuglón lévő Lumzmba utcában azelőtt Róna utca) zuhant alá s az előző hirekkel szemben icmcsak a gépen volt 2 7 személy usztult el, de a házban lévő háoimi ember is. A neveket a pesti lapok nem ózták nyilvánosságra.- —■ ■" —OOO i ... .. —... :ladtak az empire state BUILDINGET Kedden 65 millió dollár véteárért eladták a new yorki, 102 fmeletes Empire State Buildinget, világ legmagasabb épületét egy ngatlanforgalmi pénzcsoportnak, mely Empire State Associatesnek »evezi magát, Az épület a fennál-6« ét« harmadszor cserél f«dét, az A BERLINI VÁLSÁG ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK Az Egyesült Államok Anglia és Franciaország még habozik, hogy a berlini ügyet az Egyesült Nemzetek elé vigye e? Kennedy elnök nem döntött még hogy az ügyet az Egyesült Nemzetek szept. 1 9-én New Yorkban megnyíló közgyűlése elé tárják-e? Ezt az addig történő fejleményektől teszi függővé de ha az E. N. elé viszik az ügyet, várható, hogy Kennedy személyesen is megjelenik és beszélni fog a közgyűlés előtt. DeGaulle francia elnök ellenzi az ügynek az E. N. elé vitelét mert ezt a “Nagy Négy’ ’ ügyének tartja. MacMillan angol miniszterelnök többet vár Kruscsevvel való közvetlen tárgyalásoktól. Az Egyesült Nemzetek kisországi tagjai, különösen az afroázsiai országok kifogásolják, hogy a nagyhatalmak az E. N. mellőzésével egymásközt akarják eldönteni a háború vagy béke kérdését és egyrészük akciót kez-j dett annák érdekében, hogy a:; Ügy az E. N. elé kerüljön. Hammarskjöld, az E. N. főtitkára ellenez olyan elgondolásokat, amelyek szerint Berlin az E. N. karhatalmi erői által ellenőrzött város legyen.--------------OOO-------------JAVULÓ ACÉLIPARI KILÁTÁSOK Ha az aug. 31-én lejáró autóipari szerződés ügyéből nem lesz sztrájk, — irja az “American Metal Market" szaklap, — az acélipar őszre fokozódó, nagyobb keresletre számíthat. Ha automunkás sztrájk lesz, sok rendelés haladékot szenvedhet, ami az üzemek munkájának redukcióját idézheti elő. Szakkörök azoban úgy látják, hogy az autóipari uj kollektiv szerződés körüli tárgyalásoknál nincs olyan nagy ellentét, mint előző alkalmakkor és kilátás van a megagyezésre megfelelő órabér emeléssel. Goldberg munkaügyi miniszter közvetít az egyezség ügyénen és Walter Reuther, az automunkás union elnöke is szelidebb íurokat penget, mint máskor. A becslések szerint az augusz:usi rúdacél termelés 8,650,000 ionná lesz, amelynél többet csak májusban termékek, amikor 3,980,000 tonna volt az eredmény. Azt hiszik, a javulás szepemberre és októberre biztosra /ehető. ,------------------------OOO-----------------------Nem sikerült Mikoyan japáni útja Mikoyan a Szovjet első miniszlerelnök helyettese Tokióban íárt egy ottani Szovjet kiállítás megnyitásán és megfenyegette Japánt, amiért szövetségi szerzőlést kötött Washingtonnal. Hang »ulyozta, hogy a Szovjet sokkal :öbb kereskedelmet folytathatna Japánnal, ha feladná az an.ericai szövetséget és nem engedéyezne többé amerikai katonai bázisokat földjén. Kereskedelmi szerződés nemi ött létre. Mikoyaot nagy karhalalom őrizte, mert jobboldali köök merényletétől féltek. ooo-------------MOSZKVA ELSŐ HÍDFŐJE DÉLAMERIKÁBAN A legutóbb Angliától függetenné lett British Guyanna váasztásain a kommunisták többsé;et kaptak és vezérük, egy volt Jiicagoi fogász lett a miniszterellök. , A kommunizmus ezzel megszeezte első hídfőjét Dél-Ameriká>an s most már az amerikai heniszférában Moszkvának Cuba nellett második hídfője lesz a Délamerika legészakibb részén evő kié, de természeti kincsekben [Mdftf öncélban. rendelkezésnek minden europa országra való biztositásaa feli való haladás lehet csak egy csúcs konferencia nyugati szempontok bél való eredménye, ha nen akarjuk, hogy lejtőre kerüljünk. * * * ÚJRA SZÓLNI KELL itt a» “56-os Magyar” című, hazacsa lógató újságról, amelynek minap jelent meg New Yorkban a máso clik száma. Emlékezetes, hogy né' hány hét előtt nyilvánosságra hoztuk ennek az uj lapnak léte zését, amelyet az amerikai ima gyarok, különösen az 19?6-cí emigránsok között potom á.on,— évi előfizetés egy dollár, egyes szám 10 cent, — terjesztene« USA-ban, Kanadában és talár 1 más földrészeken, országokban is. A lapot egy new yorki postafiókból szerkesztik és közölnél! egy kanadai postafiók címet a hazamenés iránt érdéklődő kanadai emigránsok szóimra is. — Kiadóként a második számon “tíz 1956-os Magyarok Szövetsége’ szerepel, amelynek megalakulásáról az első számban Írtak hossza cikket, de kifelejtették belőle hogy hol alakult meg, hol van az irodája, hol vannak az állítólag 1 többfelé megalakult helyi csoportok, kik az elnökségnek a tagjai s ki áll az élen? ‘ Erről a mostani szám is mélységesen hallgat. A washingtoni magyar követség nyilván többet tud róla, mint mi s alkalmasint felvilágosítást tudna adni arról is ki fizeti a költségeket, a személyi fizetéseket és a nem csekély nyomda számlát? Néhány hét előtti cikkünkben eziránt kérdést intéztünk s most a lap régi kommunista és nyilas módszer szerint a válasz alól támadással akar kibújni és egy cikkíró, akinek szokatlan hangzású névaláírásából nyilvánvaló hogy álnevet használ, azt kérdi tőlünk, miért nem firtatjuk inkább azt, •hogy az Amerikában élő emigráns vezérek némelyike honnan veszi a pénzt külföldi (délamerikai stb) propaganla útra. Ez Bodoné féle mellébeszélés és épp úgy nem \ álasz, a kérdésünkre, mint ahogy egyetlen szóval sem kísérli meg megcáfolni mindazon, az első számból vett idézeteinket, amelyekkel bizonyítottuk a lap kádár jánosi irányzatát és hazacsalogató célját. Elmulasztja azt is, hogy válaszoljon annak az 1956-os menekült magyar, jelenleg amerikai unionban szervezve dolgozo szakmunkásnak, akit megszólaltattunk e hasábokon, hogy feleljen a lap propaganda maszlagaira és aki ugyancsak alaposan megmond ta a véleményét, hogy miért jött el és miért nincs eszeágában sem magát visszacsábittatni Kádár János monopol államkapitalista Magyarországába, — pedig ő is, mások is ugyancsak vártak, hogy az általuk “fából vaskarikának" minősített kádárista 56-os emigráns meg tud e mukkanni ezekre a tárgyilagos és reális érvekre? i * * * NEM TITOK, hogy az emigráns polirikusok propagandaútjait a Free Europe Inc. finanszírozza, amely szervezet tudvalévőén azzal a céllal alakult, hogy a kommunista erőszakuralom alá került keletközépeuropai és keleteuropai országok ügyét segitse. Az e célra szükséges pénzt közadományokból teremtik! elő, amerikai adófizetők adják,] mert rokonszenveznek ezeknek 1 a demokratikus önrendelkezés jósától megrabolt népeknek ügyével. Nekünk az égvilágon semmi közünk a Free Europehoz, semmi anyagi kapcsolatunk nincs vele, | de nem titkoljuk, hogy egyáltalán nem ütközünk meg azon, hogy ez az amerikai szervezet anyagilag támogatja az ih’en pro-i paonnda utakat. Sőt azt hisszük, hoey jő ügyet támogat ezzel, mert nem ért. he * Ceetiro kém* I munista kubai diktátor vezetés ! alatti, ármányos kommunista pro { pagandát a délamerikai országo] I lakói előtt ellensúlyozni próbál I ják olyan menekült magyar poli tikusok, akik a saját bőrükön ta pasztalták ki a kommunista erő szakot és óvni akarják őket az ál Icimkapitalista, anti individualist; maszlagtól. Nekünk régóta han goztatott felfogásunk, hogy terro uralom, diktatúra és állami mono pol kapitalizmus nélkül jó szociá lis törvényekkel, az osztályol kölcsönös megértésével, jó műn kabérekkel, jó munkafeltételek kel, fejlett, szabad szakszerveze ti mozgalommal biztosítani lehel minden jóravaló dolgozó szamára a polgári életviszonyokat e proletársors bizonytalanságábó konszolidált létbiztonságba valc felemelkedést, — együtt lehel nyújtani az emberi szabadságot a szociális jóléttel, miként Amerika számos jel szerint máris ebben ai irányban halad. Mi tehát nem ütközünk meg azon, hogy vannak menekült magyar politikusok, ’ iikik beállnak az antikommunista irány szószólóinaó. És ez nem jelenti, hogy eladnák magukat idegen céloknak, hiszen Amerika nem akarja megvásárolni a lelkiismeretüket, Amerika önrendelkezést, szabad választást akár számára, ugyanazt, amit ők és semmi többet és hiszen az ant »kommunizmussal nqm hirdetnek mást mint ami a meggyőződésük. Lényegben legtöbbjük híve annak a szociális individuliz- Tnusnak, amelynek vonalát itt most röviden, de velősen vázoltuk. Nem ütközünk meg azon, hogy Útjukat Amerikától finanszírozni hagyják s hogy elfogadják Amerika segítségét, hiszen minden 56- os emig’-áns is elfogadta, amikor soron kívül ka~ta meg a vizumot, amely után a hitleri időkben sokan annyi éveken át is hiába epekedtek vagy csak i^en nagy erőfeszítések árán sikerült hozzájutniok. Legtöbb 56-os emigráns ingyen bajó- vagy repülőgép jeggyel jött, szintén részesült Amerika segítségében, — nyilván az 56-os Magyar cimü lap szerkesztője is, ha tényleg 56-os menekült forradaVnár, nempodig a véreskezü Kádár János valamely idoküldött kreatúrája. * * * HA A LAPOT 56-os emigránsok szerkesztik, miért fáj nekik, hogy emigráns vezé eík, akik között 56-os forraalmár is van, antikommunista propaganda körútra támogatást kapnak? Miért nem imák inkább azok ellen, akik sok ezer 56-os szabadságharcosnak hullahalmain rendezték be uj osztályuralmukat a Kruscsev tankjaival vérbegázolt Magyarországon, sőt Kruscsev kémjei voltak a kivégzett Nagy Imre kormányában, mint maga Kádár János is? Miért nem fáj nekik Nagy Imre és társainak, de már előbb Dudás József, Pálinkás Antal és még sok más 1956-os harcosnak kivégzése, Bibó István. Obersovszky Gyula és sok mások hosszú időre való bebörtönzése, holott bünük csak az volt, hogy nemzeti s emberi önrendelkezést akar tak? Miért, Írták az első számban, hogy baj csak Rákosi alatt volt, de Kádár mindent rendbehozott és most már minden jól megy, mig Amerikában rossz sora van az 56-os emigránsnak? Miért dicsérik Kádárt és társait ahelyett hogy őket támadnák, nem pedig az emigráns politikásokat, akik részben a Rákosi, részben a Kádár alatti jogfosztó erőszaknak, Szovjet fegyverekre támaszkodó önkénynek szerencsétlen, hontalan áldozatai? Az 56-os Magyar második száma több szordinóval, halkabban üz kommunista propagandát, mint az első, de többi közt az emigráns politikusok elleni támadással újból kimutatja a foga fehérét. A pesti és amerikai kommunistákkal I« « nyilasokkal van I egységfrontban ai emigráns vezé I rékkel szemben és ez újabb öl ! eláruló bakklövés, mert az igái 56-os magyar emigráns nen gyűlöli és nem tekinti támadás célpontnak sem a kommunist erőszakuralom 1947-es, sen 1956-os áldozatait, amiknek ; : mennekült politikusok kétségki vül tekintendők. A lap a támadásokra leejtett' némi'eg a hangot ebben a szám ban, de csak nevetni lehet azon hogy az egyik cikkíró elveti a amerikai demokráciát azzal a há rom szavas indokolással, hogj itt munkanélküliség van. Nem né zi több mint 63 millió ember fog la'koztatottságát és sok egyebe^ többi közt a koímány segitő tö rekvését és eiőfeszitéseit, a mun kanélküliség enyhítésére és azt hogy itt a szakszervezett munkás nak a munkafeltételei és bérei to ronymagaságban állanak a kom munista uralom alatti országol munkahajszás, robotos normaköveteléseivel és “vasbáreivel", olyan bérekkel szemben, amelyet bői éppen csak tengődni lehet amig dolgozni tud valaki, de félretenni, tartalékot gyűjteni .nem | örökös proletársorsban él a munkás az államkapitalista kommunizmus jármában. Ha annyira elvetik az amerikai visznoyokat, ez csak újabb bi- i zonyság arra, hogy az “36-os i Magyar" szerkesztői és az “56- 08 Magyarok Szövetsége” 56-os cimke alatt 56-os ellenes dugárut akar becsempészni az 56-os emigránsok és elZ amerikai magyarság közzé! Van még ebben a második számban egy közlemény, amellyel külön kell foglalkoznunk: egy exponált szélsőjobboldali amerikai magyar elismerő levele a kommunista lap szerkesztőihez. . Erről legközelebb. r. o.--------------------OOO------------------STEVENSON A RABORSZÁGOKRÓL BESZÉLT AZ E. N. KÖZGYŰLÉSÉN Az Egyesült Nemzetek keddi rendkívüli közgyűlésén, amelyet 50 tag kívánságára Tunis és Bizerte ügyében hívtak össze Adlai Stevenson amerikai fődelegátus .nagyszabású beszédben utasította vissza a Szovjet delegátus támadását amelyben a kolonalizmus támogatójának nevezte Amerikát Rámutatott arra, Hogy a Szovjet erőszakkal hajtotta kommunista uralom alá a kelet-középeuropai 3 keleteuropai országokat, amelye két most 16 év után is katonai megszállása alatt tart és felhívta, hogy seperjen a saját háza előtt. Tunis tudvalévőén magának követeli Bizerte kikötőt, amelyet a függetlenség kikiáltásakor katonai célokra szerződésben meghagyott Franciaországnak. A Szovjet Tunist támogatja. L kérdésben hosszú vita kezdődött a közgyűlésen. —ooo-------------ELJÁRÁS GYÓGYSZERGYÁRAK ÁRÖSSZEESKÜVÉSE ELLEN A szövetségi hatóságok bűnvádi eljárást indítottak három nagy amerikai gyógyszergyári cég, Charles Pfizer and Co. az American Cyansumid Co. és Bristol Myers Co. elnöke ellen, mert “ár-összeesküvést" követtek el egyes, fontos gyógyszerek forgalomba hozatalának azaltal, hogy közös megegyezéssel óriási hasznot biztositó, egységes áron bocsájtották a gyógyszereket a piacra. A vádlottak büntetése egy évi börtönig és 50,000 dollár pénzbüntetésig terjedhet. Az ‘'árösszeesküvésben szerepel, mint társ összeesküvő az Olin Mathiesen Chemical Corp és az Upjohn co, gyógyszergyári cég is, de ellenük még nem indult eljárás. Anthony C. McAuliffe tábornok az American Cyanamid cég sajtófőnöke egy nyilatkozatában “zaklatásnak" bélyegezte a kormány eljárását. A gyógyszer árösszeesküvések és gyógyszer — uzsora ügyével a szenátusnak egy Kefauver deím. szenátor elnöklete alatt működő albizottsága foglalkozik és az utóbbi időkben sürün tartott kihallgatisekat.
