Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-08-04 / 31. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. Vol. XXXIX. Évfolyam 31-ik szám Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. 4z egyetlen magyar ujág a Lehigh Völgyében Egyes szám.- ára 10 cenl AMKRICAJí IN SPIRIT—HUNGABIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Km ered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 KENNEDY elnök julius 25-i országos rádióbeszédének egyik lényegbevágó megállapítása aj volt, hogy a Szovjet a berlini, illetve német kérdésben azt a politikát folytatja, hogy ami ai enyém, az az enyém, de ami a tied, az tárgyalás kérdését képezi. Kruscsev Kelet-Németországot, ahol Magyarországhoz hasonlóéin Szovjet fegyverek jelenlétével fölkényszeritett, nem pedig szabad pártalakitások megengedésével, szabad, titkos választásokon többséget nyert kormány van uralmon, a imaigáénak, a nemzetközi kommunista osztályharcos, helyesebben osztályuralmi front tulajdonának, tartozékának tekinti, de Berlin nyugati megszállási övezeteit el akarja vitatni a népakarati többség alapján álló, individualista világtól. Nem először állapítjuk meg itt, hogy Berlin ügye nem külön kérdés. A egész német, sőt az egész európai kérdést keld megoldani, rendezni. Azt mondja Kruscsev, ideje, hogy 16 évvel a háború vége után Berlin mai helyzete, négyhatalmi megszállása megszűnjék. Persze hogy ideje, de nem e Ugyanúgy ideje annak is, hogy egész Sémetország visszatér hessen egy békeállapothoz, amely ben népe függetlenül dönthessen arról, kiknek kor iránya és rendszere alatt akar élni? És nincs e ideje már annak is, hogy az európai rab-kulturnéoek viszszanyerjék önrendelkezésüket, természetes jogaikat a többségi népakarat uralmára, amikor legsötétebb Afrikának legfeketébb és Icgprimitvebb népei is már sorra nyerik vissz»? Lehet, hogy ez a beállitás a gyakorlati politikusok szemében “nem reális”, de önérzetünk ott kezdődik, hogy nem csupán arról tárgyaljunk, amit a túlsó világnézeti oldal tárgyalni akar, hogy előbbreto’hassa a maga világuralmi szekerét, hanem minden másról is, ami ma Europa égető nyílt sebe. , Miért csak ott rendet csinálni, ahol a Szovjetnek, a nemzetközi kommunizmusnak lehet haszna belőle? Miért nem ott is, ahol a kommunizmus a nemzeti önrendelkezés eltiprásával bitorolja a közhatalmat, mint Kclet-Németországban, Magyarországon, Lengyelországban és Keleteuropa más, terroruralom alatti országaiban? Kruscsev “szabad” Berlint akar, hqgy aztán könnyebben próbálhassa Berlint a befolyása alá vonni. Igazán szabad Berlin valóban időszerű, de semmivel sem időszerűbb, mint egy szabad össz^Némietország és egy szabad Europa. Ez utóbbi mellett a berlini kérdés csak részletkérdés és ha, Kennedy mint a rádióbeszédében mondotta, kész tárgyalásokra Kruscsevvel, de ugyanakkor egy' időközben felfokozott amerikai katonai felkészültséggel el van szánva, hogy nemi tesz lényegbe-J vágó, egyoldalú engedményeket, I miért csak kiszakítani a berlini ügyet, — miért nem egész Europa, szabadságának ügyét felvetni,! egész Europa szabadságáért is sarokra állni? x. * * * 3.4 BILLIÓ DOLLAR további katonai kiadás megszavazását kérte Kennedy a beszédében részben fegyverek, közte nem nukleáris fegyverek vásárlására, részben az állandó katonai létszámnak egy millió főre való felemelésére, hogy kellően felszerelve álljunk szemben a Szovjetnek, — mint az elnök maga is mondotta, — "világveszedelmével”. Ez ne csak a néphez intézett rádióbeszéd egy szólama maradjon, de legyen vezérfonál, ha elkerülhetetlenül sor kerül egy érdemleges csúcskonferenciára, amelyet Kruscsev 1960 májusába mmegtorpedozott és — amelylyel szemben változatlanul ugyan olyan szkcptikuok vagyunk, mint »lekor voltunk.,. | | Az egész kommunista világ-! . uralmi veszedelem és ennek kapcs'n a szabad Europa ügyének tárgyalása legyen a csucskonfe-| rencia központi témája, mert csak ha Kruscsev a nemzeti önlendelkezés szellemét elfogadva, hozzájárul a nemzetközi ellenőrzés alatti szabad választáshoz és annak döntése alapján többségig kormányhoz Berlinben, egész Németországban és a kotmmunis-’ ta erőszakuralom alatti Magyaror-' szágon és a sorstárs keleteuropai cszágokban, lehet garanciát látni a békére és beszélni a fegyver-j kezési verseny leszállításáról, fog lalkomi a haderő csökkentés gondolatával. Kennedy nem csekély áldozatokat kér az amerikai néptől és kijelentette, hogy adó-emelésre is sor kerülhet. Ugyanazzal az elszántsággal, amellyel Nyugat-1 Berlinért kiáll, ki kell állnunk egész Europa szabadságáért is, I ha már annyit feátetünk be és| több újoncnak és nagyszámú tar-' talékosnak kell bevonulnia, a ka-| tonák egyrészének szolgálati idejét meghosszabbítják stb., stb. ahogy Kennedy a beszédében ki-1 vánta, vagyis sok uj áldozatot ! kell hoznia aZ amerikai népnek. Sok családi életet fog megzaj várni ez a minden eshetőségre1 ! való felkészülés és ha már ennyi áldozatról vám szó, legyen a cél i ió ennek megfelelően nagy. Nem döntő siker, ha Berlinben sikerül elkerülni az individualista világ| megrövidülését, ha Kruscsev más oldalakon tovább folytatja a ragadozó aknamunkát és továbbra is folytatja az Europa feletti tel- I jes kommunista osztályuralom haditervet. Részletkérdés helyett az ! egésznek megoldásé kérdését kell élére állítani. Nem Nyugat Ber- I linről, hcinem a gátat nem ismerő kommunista világuralmi törtetés' eddigi zsákmányrablásai felszá-1 I r.iolása és uj zsákményrablások elkerülése az igaz feladat, i Nem hisszük, hogy a Moszkva-1 j Peiping tengely akár az egyikre,; ; akár a másikra hajlandó volna és : ezért nézünk egykedvűen az el-1 I jövendő tárgyalások elé. ök nem a béke világát, hanem kommu! nista világot akarnak. * * * MOSZKVA szócsövei fel vannak háborodvá, hogy Kennedy 21 7,000 emberrel akarja felemelni az Army létszámot és az egész vonalon fokozott felkészüléssel akar válaszolni Kruscsev berlini követeléseire. ; Militáns fenyegetődzésnek mi-; nősiti ezt, mintha nem ő volna.aki a hamis békeszolamai mellett, egyik kezében kitömött laboratóriumi békegalambot, tartva, másikban pedig a hidrogénbombát csörget ágálna a világpolitikai színen már évek sora óta. . . Eisenhower alatt, 1956-ban, amikor nemi nyújtottunk fegyveres segítséget a magyar forrada lomnak, oly nyomos és kínos bizonyságát adtuk Amerika béke-, szándékainak, hogy csak nevetni lehet, amikor Moszkva vádol háborús szándékokkal Az egész bonyodalom nem létezne, ha a Szovjet az 195ö-es berlini konferencián hozzzájárult volna az össznémet választásokat kívánó Truman javaslathoz, imitőbb, ha betartotta volna a második világháború alatt, ellenséges népek számára is nemzeti önrendelkezést Ígérő Atlantic Chartert és yaltai egyezményt. A hidegháborúnak az a világnézeti imperializmus az oka, amellyel a Szovjet kijátszotta az Atlantic Chartert és Yaltát és miután ezt a Nyugat (akkor még , atombomba monopólium birto- • kában!) ezt tétlen tűrte, most továbbfolytatja a kommunizmus . számára való országragadozást nemcsak Európában, de a többi ’ földrészeken is. , Valóban helyénvaló volt, hogy ] Kennedy világveszedelemről be- , szélt és ezért volna helytelen a kérdést csupán Berlinre leszükite- ] ni. i t Uj világháború kitörése kérdésében az erkölcsi felelősség kétségtelenül a Szovjeté volna, mint amely szerződésszegésével és telhetetlen kommunista világuralmi imperialista buzgalmával ezt a válaszút helyzetet felidézte az individualista szabadság világa számára. De a Szovjeté, a kommunista fronté volna a felelőség az atomfegyverek használata kérdésében is, ha nem engedne az individualista világnak más alternatívát, mint atomháborút vagy a behódolást. . . * * * KRUSCSEV azt mondja, hogy fél a német militarista imperialitizmus feltámadásától és attól, ha a németeknek is atomfegyvereik lesznek. Ez másokat is nyugtalanít és Kennedy a beszédében célzott is erre, mint történelmileg érthető aggodalomra. De hogyan képzeli Kruscsev azt hogy a német militarizmus ne kapjon istápot, — amikor a Szovjet erőszakosságai és újabb, világszerte folyó aknamunkái, világnézeti imperialista mesterkedései, törtetései adnak uj talajt ennek a porosz-német rrilitarizmusnak lábai alá! i ’ Ha Kruscsev nem akarja a német .militarizmus feltámadását, adja fel világuralmi politikáját, tegye jóvá ország ragadozásait, hagyjon fel a kommunista világuralmi machinációkkal, ne adjon uj "Chance"-ot az elszakított német területeket visszaszerezni akaró és netán a hitleri német imperialista ambiciókat ezúttal a Nyugat oldalán megvalósítani akaró porosz militarista szellemnek! Nincsen okozat ok nélkül és ha a német militarista szellem újra növekszik, porosz katonatisztek újra revansról álmodoznak és azt hiszik, hogy reájuk még igen nagy szükség lesz és ezért magukat újra a >"övő embereinek érzik, — azért a Szovjet, a kommunista lilágfront állandó nyughatatlansága, rabló törtetése, vilámiralmi kapaszkodása és az individualista világ elleni behálózó és fojtogató ármánya a felelős! A porosz militariZmusnak ré-, zen nem volna az a “chance" a( amitől Kruscsev retteg, ha aztl nem ő maga adná meg neki a coimmunita vláguralmi .manipuláűóival, amelyeknek a keletnénetországi, magyarországi és stb. íuropai kommunista kormányok élerőszakolása és legújabban a nerlini ügv csak olyan előjátéka, ímely méltán keltette és kelti fel i Nyugat önvédelmi életősztönét ;s amely egyik főoka annak, hogy i Nyugat még Francokat és más ascista kormányokat is igénynevesz katonai bázisok és más catonai célok számára és hogy no rósz militaristák és német imnerialisták újra remélnek, hogy nég egyszer eljön az ő napjuk. . . Cruscsev csak magára vessen a lémet porosz imperialista veszély éltámadása veszélyéért! * * * A KONGRESSZUS helyesli Cennedy elnöknek a rádióbeszéiében kifejtett vonalát és megizavazza katonai javaslatait. A izenátus julius 28-án egyhangúlag izavazta meg azokat. Mindkét párt támogatja Keníedy magatartását és kívánságait. )e tiltakozni kell egyes lapoknak 'köztük a legnagyobb amerikai »éldányszámu New York Daily Jews-nak) és republikánus vezeöknek azon sunyi kívánsága élén, hogy a katonai felkészülés ulkiadásait Kennedy tervezett ;épj óléti reformjain kell betakaitani. Némely lapok nyiltán céloznak léldául a az aggok kórházi ked'ezményeinek a Social Securitynj lelül való megvalósítása tervé-j tek elejtése “szükségére” ési )irksen szenátusi republikánus ■ezető is a szociális reformtervek nellőzését kívánja a katonai tuliadás^k kiegycnsulvozására, miübb Hilleelt republikinu» kép-, viselőházi vezető a Kennedy programmból már megvalósított, szociális célú javaslatok visszacsinálását is emlegette! Mindez Nixon volt alelnök vcnala s a kép teljessége és az igazság érdekében nem szabad elhallgatni, hogy Rockefeller new yorki republikánus kormányzó nyilatkozata nem helyesli Dirksen és Halleck álláspontját. Rockefeller nem épen politik- i ideálunk, de örvendetes, hogy 5 is már idétlennek és helytelennek tartja az olyan politikát, amely a népjóléti programúi megrövidítésével takarékoskodna, amikor annyifelé folyik pénzpocsékolás úgy a belföldi kiadások, mint a külföldi segélyek terén. . . A kommunizmus elleni szellemi és erkölcsi harcot csak a népjóléti individualista állam minél messzebbmenő kiépítésével,XXIÜ János pápa szociális encyklikájá igéinek megvalósításával, a New Deal folytatásával lehet megnyerni. r. o.,-------------ooo------------Allan Dulles távozása Washingtonban befejezett ténynek tartják, hogy Allan Dulles, az egykori külügyminisz'er fivére távozik a Central Intelligence Agency, az USA hatalmas bizal mas hírszolgálati szerve éléről. A CLA állítólag erősen javasolta aj balsikerü áprilisi cubai partraszállási kísérletet, flint amelynek pillanatában Cubán oly nagyarányú felkelés tör ki, amely megbuktatja Castro kommunista diktátort. Dulles régót^ töltötte be a OIA vezetőjének állását. Utódjául Fowler Hamilton new yorki ügy\ édet emlegetik.--------------OOO..............EGY ÉS MAS A “PLASZTIK” BO!;_JÁRÓL Az utóbbi időben szomorú hirnévre tettek szert a "plasztik"bombák — az algériai ultrák terrortámadásaival kaorsolatban. EL bombák elnevezése alkalmat ad arra, hogy összetévesszék anyagukat azokkal a rendkívül békés anyagokkal, amelyeket otthonunkban és konyháinkban oly gyorsan megtanultunk nagyrabecsülni; de sem fizikailag, sem vegyileg semmiféle rokonságban sincs a plasztik nevű műanyaggal az a robbantószer, amely kioltot-i ta az eviani polgármester életét. | E robbantószer formálható«'ga alapján kapta nevét: a fazeka;anyaghoz, illetve a mintázó gyürnához hasonlóan gyúrható maszkából áll. . Ellentétben egyéb robbanóanyagokkal, a plasztikot tel’esen ehetetlen például egy konyhában átokban elkészíteni; bonyolult gyártási folyamat terméke, amely aen közrejátszanak a modem izerves szintézis folyamatai is. A ilasztik előállításához olyan beendezések szükségesek, amelyecet semmiféle ezermester sem tud pincéjében összeeszkábálni. --------------ooo-------------AZ OSZTRÁK HADIKÁRPOTLÁS Ausztria, amely a háborúban Hitler oldalán harcolt, miután a lémetek előbb fegyveres puccsal ílfoglalták, most fejezte be a •észletfizetéseket a 150 milliós ladi kárpótlásra melyet a Szövetnek tartozik fizetni. Most még évenként 500,000 onna nyersolajat kell 1965-ig izállitania a Szovjetnek, mint a kárpótlás természetben teljesítenie részét.--------------non--------------MEGHALT A VATIKÁN ÁLLAMTITKÁRA Tardini bíboros, a Szentszék illám titkára 73 éves korában elmnyt. Halálát János pápa a Vaikán erkélyéről hirdette ki sok zerre .menő tömeg előtt, amelyvel együtt imádkozott a meg>oldogultért. Nagybeteg a 87 éves Canali .iboros, a Szentszék adminisztrá-j iós bizottságának vezetője. Aj tiborosok száma 73-ra apadt.— ános páoa hir szerint 100-ra karj* emelni. I A Szovjet kommunista pártjának uj programja A Szovjet sajtóban julius 30-án közzétették a Szovjet kommunista pártjának uj programmját, amely valószínűleg irányt fog szabadni a nemzetközi kommunista mozgalomnak az elkövetkező évek sorára. Külpolitikailag a kommunista irányzat világgy özeim ét hirdeti “békés eszközök utján”, gazdaságilag pedig húsz éves programmot vázol fel nagy vonalakban, mint amennyi idő alatt a Szovjet utol akarja érni az Egyesült Államokat. A belpolitikában a progiamm a második évtizedre különböző reformokat Ígér, köztük azt, hogy végre minden család önálló lakásban lakhassak. Egyes közszolgáltatások díjtalanná tételével is kecsegtet, de hangoztatja, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha közben nem lesz háború. A programmot számos pártvezető, köztük Kruscsev közreműködésével állították össze és az októberi pártkongresszus is foglalkozni fog vele. ■---------OOO............— KRUSCSEV ÜZENETE AZ ELNÖKHÖZ Washingtoni kongresszusi körök értesülése szerint Kruscsev közölte a vele Kennedy elnök megbízásából két napon át tár- ] gvalt McCloy leszerelési tanácsa-1 dóval, hogy “ha az Egyesült Államok éles álláspontra helyezke-. dik, ezt fogja tenni a Szovjetunió is." \ Közelebbi hiteles részletek nem kerültek nyilvánosságra Kruscsevnek McCloy úri ón küldött üzenetéből, de abból, hogy McCloy visszaérkezése után oly hamar tett jelentést az elnöknek, arra következtetnek, hogy fontos üzenetet, hozott úgy Bellin, mint a Krus-1 ccev által annyira szorgalmazott leszerelési tárgyalások ügyében. Londoni lapok tudni vélik, hogy Kruscsev mielőbbi csúcskonferenciát sürget, mely mint mondotta, “észszerűbb, mint aj harciasság.”--------------ooo--------------MEGHALT THEOBALD Hj IVTUELLER, A FRUEAUFF HOUSE UJRAÉPITTETŐJE Theophil H. Mueller, aki Bethlehem egyik történelmi nevezetességét, a Frueauff House éoületet éppen most restauráltatta 75,000 dollár költséggel és öt1 nap múlva készült beköltözni a 79 West Church Street alatti épületbe hirtelen meghalt Litchfieldon (Conn.) Mueller 1897-ben született és Karl Anton Mueller (San francisco), a leg-, idősebb élő Moravian püspöknek volt a fia. Amikor 1928-ba.i a Bethlehcmi Moravian Seminary and College for Women igazgatósági elnöke volt, az ő törekvései eredményezték, hogy a College megvásárolta a Frueauff Houset. i---------------ooo--------------NÉMET PÁNCÉLOSOK . ANGLIÁBAN Az angol alsóház 1 48 szavazattal 10 ellenében jóváhagyta aztl a rendeletet, amely lehetővé teszi, | hogy nyugatnémet páncélos csa-1 patok szeptemberben hadgyakorlatot tarthassanak Castle Martin walesi katonai táborban. Ellene szavazott a Labor Party 10 tagja, akik élükön Sidney Silvermannal élesen tiltakoztak, rogy "a nácik leszármazottai” Anglia földjére léphessenek, akar j. NATO keretében is.------------OOO———— , HŰTŐ ERNYŐ —mmammrn——» Afrikában olyan ernvőket hozak forgalomba, amelyek nemcsak > naofény ellen védenek, hanem i hőség ellen is. Az crnvő végén! ígv kis tartályban kötőanyagot j relyeztek el, amelyből hideg lézerré áramlik egy alumrníumvesetéken keresi tül % fo*6 feli. Arthur B. Homer, a Bethlehem Steel elnöke a New Yorkban jul. I 27-én tartott sajtókonferenciáján közölte, hogy a második évne-j gyed tiszta jövedelme $25,996,-1 185 volt, vagyis több mint há-! romszorosa az első év negyed j í $7,971,693 üzleti eredményének.1 Noha egy részvényre csak 3 3 cent esne, fenntartják az eddigi 60 centes negyedévi osztalékot, j Az április-juniusi évnegyedben eladott acél összege 517 millió' ' dollár volt, szemben a tavalyi második évnegyed 567 millió dollár magasabb forgalmi összegével. Összesen 3,878,083 tonna acélt termeltek, mig tavaly ugyan ezen hónapokban 4,349,489 ton-j nát. A tavalyi második évnegyed j tiszta haszna $29,714,308 volt. | í Homer az év hátralévő részére j I és a jövő évre negyedévről ne-| gyedévre javuló, üzletmenetet jósolt. Az építőipar, utépitkezé-| sek, autógyárak és gépfelszerelési! gyárak részéről nagyobb rende-J lések érkeznek és reméli, hogy a Kennedy elnök által bejelentett hadianyag szaporítások is növelni fogják az acélszükségletet. Hangoztatta hogy a munkások béremelése folytán csökkent a1 gyárak nyeresége, de nem hiszi, hogy az acélár- emelés október előtt szóba kerülhet s ez is nagyban függ a piac akkori helyzetétől. Reméli, hogy az idei amerikai acéltermelés, úgy mint l 960- bam száz millió tonna körül lesz. U. S. Steel Roger M. Blough, Amerika legnagyobb acélgyárának, a U, Steelnek elnöke a félévi sajtókonferenciáján, “mérsékelt mértékben állandóan javuló üzletmej netet jósol. A negyedévi üzleti I eredmény $59,027,471 volt, va' gyis messze mögötte maradt a i tavalyi második negyed $80,093, I 489 nyereségének. Noha a Ken- i nedy kormány az órák és bérek | állandóságát óhajtja, kétséges, | hogy a három éve nem változott | árakban nem e kerül előbb utóbb 1 emelésre sor. Az idei első évnegyed tiszta haszna $31,978,670 volt. General Motors , Amerika legnagyobb gyárval: lalata tiszta nyeresége (az adók j levonása után) a második negyed I ben 252 millió dollár volt, az j 1 960-as év második negyedének ! 288 milliós üzleti eredményével i szemben. Az idei első félév eladásainak összege 5,812 millió dollár volt, szemben a tavalyi első félév 71 09 milliós forgalmával. John F. Gordon elnök szerint az idei első évnegyedben kezdődött üzleti javulás folytatódott a másodikban, de még mindig nem érte túl a tavalyi évközép üzletmenetét.----------------OOO ■ ......... VÖRÖS KÍNÁNAK ATOMBOMBÁJA LESjZ 1963-BAN Arthur Dean az Egyesült Államok küldöttségének vezetője a genfi nemzetközi értekezleten kijelentette, hogy kommunista Kínának 1962-re, de legkésőbben 1963-ra saját atombombája lesz, A BETHLEHEM STEEL CO. A MÁSODIK ÉVNE GYEDBEN MEGHÁROMSZOROZTA AZ ELSŐNEK ÜZLETI EREDMÉNYÉT Navy és Air Force" egyes kiválogatott tartalékos egységeket és egyéneket "aktiv szolgálatra fog behivni és az Army is alkalmasint csak korlátozott számban fog behivni" egyéneket és kisebb egységeket”, de, hangsúlyozta, a behívások csak szőkébb körre lógnak szorítkozni. Washingtoni jelentések szerint Kennedy elnöknek a katonai erők megnövelésére vonatkozó tervei ezidöszerint elsősorban az itthoni fegyveres erő fejlesztésére és trainingjére, valamint harckészségére kívánják fektetni a fősulyt. | Némely, csapatokat és egységeket külföldre fognak küldeni, de nagyobb arányú megerősítéseknek Európába küldése legjobb esetben is csak ősszel kerülhet sorra. Kepnedy elnök elkerülni kívánja a provokáció látszatát, amit nagyobb katonai erőknek az esetleg harctérré válható területek közelében való egybesiiritése kelt hetne. , Civil defense A bombatámadás elleni védelem védekezés (civil defense) kérdésével az elnök, mint julius 25-i beszédében bejelentette behatóbban fog foglalkozni. A képviselőház egyik albizottságában két hétre terjedő kihallgatások kezdődtek ebben a kérdésben.—— “Cennedy elnök 207 millió dollárt cért civil defense céljára, az eddiginek a dupláját. Főleg nagyszabású shelterek (óvóhelyek) ípitéséről van szó nagy lélekszánu városok részére. ■(Az Egycriiít Államok ösaz.adereje jelenleg 2,473,000 fő. Az Army 875,000 főből áll és az :lnök ezt a számot egy millióra ikarja felemelni. A gyalogos :rők mindössze I 7 divízióból állíak. Ebből öt Nyugat Németorizágban van, mint a NATO-hoz való hozzájárulás. Nyolc divízió tthon tartózkodik, de csak öt van uelőle harcrakész állapotban. Az •lnök mind a nyolcat harcrakész illapotba akarja helyezni. Kennedy elnöknek a katonai létszám megnövelésére és további katonai kiadásokra vonatkozó kívánságait a szenátus után a képviselőház is julius 3 I -én csaknem egyhangúlag szavazta meg. Az elnök javaslatai nyomán megélénkült az élet a sorozási irodák körül. Arra a hírre, hogy a sorozás alá kerülők számát felemelik, az Armyba való besoroztatás elkerülésére sokan önként jelentkeztek a Navyhez és Air Force-hoz. A behívások A behívások 18(4 és 26 év közötti férfiakat érintenek. A besorozattak átlagos életkora az utóbbi időkben 23 év volt. Azokat, akik család apák, vagy a nemzeti biztonság szempontjából fontos állást töltene be, avagy kiváló tanulmányi elcimenetélü diákok és akiknek katonai szolgálata nehéz helyzetbe hozná családjukat, továbbra is felmentik tik a katonai szolgálat alól. A tartalékosok A tartalékba közel négy millió ember tartozik. Ezeknek több mint fele a * Ready Reserve"-be tartózik, ahol rendszeres gyakor-, latban részesülnek és azonnali szolgálatra hívhatók be. A National Guard ezek közül 400,000 embert foglal magában; a többiek olyanok, akik legutóbb fejezték be aktiv szolgálatukat az önkéntes jelentkezés vagy behívás után. A Ready Reserveshez való tartozásuk időtartama aszerint váltakozik, ki hogy mennyi időt töltött aktiv szolgálatban. Ha ■ a Ready P.-serveben letöltöttek idejüket, a "Stand-by Reservebe” kerülnek 2-—4 évre. Itt nem kell időnként fegyvergyakoriatra bevonulniok és aktiv szolgálatra csak kongresszusi határozattal bivhatók be. Az itthoni erők fejlesztése az első cél McNamara nemzetvédelmi miniszter kijelentette a szenátus katonai bizottsága előtt, hogy a ŐSZ ELŐTT NEM KÜLDÜNK JELENTÉKENYEBB KATONAI ERŐKET KÜLFÖLDRE
