Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-07-28 / 30. szám

The

Only Hungarian News-l'üggetlenség Hungarian Weekly

Ö81 S. Broad Streat TRENTON 10, N. J.

Vol. XXXIX, Évfolyam 30-ik szám

Official Organ of the Hungartan Churches/

and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Egyes szám- ára 10 cent

AMERICAN IN SPIRIT—HUNOAHIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year...................... $5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Eoterud as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”.

BETHLEHEM, PA„ 1961 JULIUS 28

"..........—— im

NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési díj egy évre.................$5.00

'magyar lapszeresztckhöz. mondd van, Hogy: Benes az Egyesült Álnjlamok vendége lesz s habár jól i- j tudják Washingtonban, hogy a >-1 magyarok szívből utálják őt, a v kormány kéri, hogy legyünk ■1 “halkszavuak", tegyünk hangfon gót cikkeinkre s legalább amig itt lesz, ne bántsuk, ne Írjunk a Bántó cikket Benesről, g “A lapok legtöbbje eleget tett 3 I a washingtoni “kérésnek”, sernél mi tmondó rövid jelentést közölt J csak arról, bogy Benes Amerika-<

• ba jön. Voltak szerkesztők, akik y egyszerűen agyonhallgatták az j egész látogatást s inkább egy sort J sem Írtak Benes jöttéről (köztük | e lap szerkesztője is). Mások vi- ; : szont, mint pl. az Amerikai Ma- i . gyár Népszava, hiver- teljesítet - I ték — újabb magyar szóval i mondva: túl telj esi tették — a i

r washingtoni kérést és “Isten hoz- i ta Benes ur!" cimü nagy elsőol- i j dalas cikkben üdvözölték a “sző- l vetségest.” Himler Márton volt 1 az egyetlen, aki lapjának, a Ma- i ’ gyár Bányászlapnak egész első 1 oldalát kitevő hatalmas angol-; < i és magyar-nyelven megirt cikké- < vei — amelynek “A nagy nemzetközi szélhámos” héthasábos , ' kiáltó cimiet adta — rámutatott | ] I arra és felhívta az amerikai köz-j, vélemény figyelmét arra, hogy' j Bcnes Eduárd a valóságban kieső- ] da, hogy ez az ember, aki Ax-e- j I rika vendége lesz, sok tekintet! ben felelős azért, ami Európában { történt. (Úgy érezzük, ho-jy annak az egyetlen egy cikknek ismételt közreadásával Fáy Fisher An- t dor kollégánk, Himler Márton I unokaöccse, a Magyar Bányászlak szerkesztője akármilyen sirkőnél,

1 akármilyen nekrológnál szebb emléket állíthatna nagybátyjának, aki azokban a nehéz időkben, a kormányhivatal kimondott kérel- 1 ,me ellenére elég bátor volt ahhoz, hogy ilyen szókimondó, kémé- r nyen odamondó és kemény igaz- r ságokat tartalmazó cikket írjon ^ j lapjában.)” s

I A cikknek egyes megállapitásait örömmel ismerjük el, amint i annak bizonyságát, hogy Himler j j, nemcsak igazi amerikai szellemű ^ magyar demokrata és igazi humanista, de a Trianon igazságtalanságai elleni harcnak is egyik leg- g keményebb szavú amerikai ma- te í gyár csatára, szívvel lélekkel jó r< ! magyar volt, akit később kijött sí szélső jobboldaliak méltatlanul e: akartak és akarnak kitagadni a magyarságból, csak mert közre- j_ működött abban, hogy a magyar . nemzetnek mód adassák bírói Ítéletekkel letörölni magáról azt . a hírnevére ártalmas látszatot, ^ mintha többségében azonosítaná magát mindazzal az embertelen barbarizmussal, amit egy erösza- ^ kos puccsista párt hitleri fegyverés segítséggel elkövetett hatalom ragadozása idején történt, . . Az- ^ zal kapcsolatban azonban, amit ^ a cikk a továbbiakban mond, ^ van néhány szerény meg jegyzesunk. ,

* * * f'

ir

. 1. E SOROK Írója akkoráiban te

sűrűn irt, az Amer. Magyar Nép- h szavába és biztosan tudja, hogy re a new yorki napilap, amely akkor ki Max Kaufmann lelkes magyar ba-1 ki rát, Trianon-ellenes amerikainak rí és Nadányi Pál főszerkesztőnek je vezetése alatt állott, a Benes érkezéséről szóló cikkében nem m üdvözölte lelkesen a néhai cseh soviniszta politikust. Általában Nadányi szerkesztése alatt a lap ^ szilárdan állott Trianon revízió- ne iának követelése mellett és erás zharcot vívott Benes -házi magyarjai, Vámbéry Rusztam, Schultz Ignác és társaik, valamint maga Bcnes ellen.Tette ezt már azért is, mert zömében jó magyar olvasóközönsége úgy faképnél hagyta volna a lapot, ha barátságos üd ■vözlő cikket irt volna Benesről, mint Szjeut Pál az olóhokat!

2. Az akkori amerikai magyar )-,,, sajtó lapjai, a kommunista és ha- n-, Bonló egy-két laptól eltekintve, py nem "teljesítették túl" a washing ^<5

é- követel, a német nép önrendelk ét zése, az egész német nép szabe t- választási döntése már Trurm c- idej én, az 1950 -es, berlini ko: ta ferencián Amerika és szövetség ír seinek álláspontja volt Molotc >z akkori Szovjet külü.iysniniszterr i, szemben és ma is az egyetle ty helyes demokratikus álláspont.

Csak helyesélni lehet, h ■*’ Kennedy elnök kitart mellette i szeretnünk, ha legnagyob ’* nyomatékkai hangsúlyozná, hog 11 nincs külön berlini és külön ni r‘ r.et probléma, — csak europ;

probléma, az egyéni szabadsá b újkori európai világának egy szc j ciális individualizmus szárnál ^ való megmentése van.

Ez a cél Németország és ( többi kommunista uralom alat európai országok ügyének közéi -megoldása utján érhető el.

. Nem hisszük, hogy Kruscse . cserebere ajánlatot hozna ke n binációba, hogy, — mint naivi t hiresztelik, — “visszaadná Me I gyarországot” cserébe Berlinért' Kruscsev semmit sem akar visi , szaadni, kiengedni a komm-uniz rnus uralmi szférájából, -haner kapni, csak kapni akar. . .

•» És nem hiszünk abban serr I hogy Kennedy belemenne csere | üzletbe feláldozná Berlint és ezze elidegenitené magától a szárai földi Europa számban és aktivi . tr.sban legerősebb antikommunis ta népét.

Ha Kennedy amellett var hogy Berlin ügye csak Német ország, sőt Europa komsmunist, ^ erőszakuralom alatti országa r ügyével együtt intézhető el Kruscsev nem fpg most elmen ,ni egy uj világháborúig, hanen (másfelé igyekszik (majd, habon nélkül gyarapítani a kommuniz ©us birtok állományát. Az oros; nép sem akár háborút és Krus ! csev tudja, hogy a k orrún un is t< ’ erőszak alatti Magyarország é: a sorstárs országok népének több sége uj világháború esetén nerr állna mellette. . .

Appeasememtre semmi ők -nincsen, de minden erőt meg -kel fesznteni a Moszkva Peiping tengely abszolút katonai fölényre törésének ellensúlyozására, különben előbb utóbb, tálán meg a második világháború nemzedéke . olyan uj világkatasztrófa sodrába kerülhet, amelyhez képes! az, amit átélt, csak csekélység ' volt.

* * *

SZEGÉNY ELKÖLTÖZÖTT HIMLER MÁRTONNAK “vegyes sajtója” volt az amerikai magyar lapokban. A szélsőjobb oldali lapoktól eltekintve egyhangúlag elismerték az amerikai magyarság ügyei kőiül félévszázadnál hosszabb idő alatt szerzett fáradságos érdemeit, de csak a legbátrabb demokratikus lapok mertek érdemlegesen irni a második világháború alatti és utáni amerikai megbízotti szerepéről. ,

Legtöbben kitértek a színvallás elől és vagy céloztak rá, mint “tévedésre" avagy nyiltán elitélték. Azok között akik iránylag gerincesen viselkedtek, voltak Diénes László new jerseyi lapjai, amelyek megállapították. hogy Himler washingtoni “felebbvalói bizonyára meg voltak elégedve, munkájával, mert 65 éves koráig, nyugalomba vonulásáig kormanyrzolgálatban állt, különböző megbízásokkal utazott a világ több részébe és tanácsait még élete utolsó éveiben is kikérték."

Amit az igazság érdekében nem lehet egészen szó nélkül hagyni, a nekrológnak következő része:

"Himler egyik legbátrabb, legértékesebb kiállását azonban akkor láttuk, akkor tapasztaltuk, amikor a háború alatt Benes Eduárd, a “menekült csehszlovák kormány" feje Londonból Amerikába jött. Az Office of War Information washingtoni irodája külön kérelemmel (értsd s utasitfmlf) ferdüH *kk«r a» amerikai i

BERLIN ügyében csak ism telhetjük, amit az utóbbi egy-k évben nem egyszer hangozta tunk: Kruscsev nem akarj a ko káztatni azt, ami a kommunis osztályharcos világfrontnak m> birtokában van. Nem gembliri azzal, -ami már a kezükben va nemi követi Hitler “mindent vaj semmit" gőzfejü politikáját, - csak halászni akar a zavarosba mindenféle aknamunkával gyei giteni,aláásni akarja az egyéni sí badság világa országait, növel a területeket, ahol az osztályha cos kommunizmus az ur.

Arról beszél, hogy legfeljeb helyi háborúkat, "gyarmati fe szabaditási háborúkat” hajland elfogadni, de ki tudja, nem e id< nyerésből mondja ezt? Azt h szí, aZ újkori fegyverek terén h< vatovább abszolut fölényt érhi el a Nyugattal szemben < közben Kína is nagyarányuan k terjesztheti hadi és egyéb ipara és közlekedési útvonalait s aztá úgyszólván érett gyümölcskér hullhat ölükbe a világhatalmi tu súly. . .

De sok irányba egyszerre foly aknamunkáival egyre inkább ne véli a hidegháborús feszültsége feszíti a hurt és egyszer a hu "téves kalkuláció" következte ben elpattanhat. . . Hiába har goztatták egyes moszkvai karr rmentátorok, hogy a Szovjet Bei linnél kapcsolatos kívánságé nem ultimátum jellegűek, ugyar akkor iKruscsevék imé.ges handa bandázásai és a tüzzel játsszó in trikus mesterkedései újabb tűre lempróbát jelentenek és senkisem tudhatja, -hogy a játéknak aká csak valami véletlen folytán mi kor szakadhat szörnyű vége?

* * *-MOSZKVA abnormális hely zcinek mondja Berlin mai statu sat, de mennyivel abnormálisabl és vészesebb volna, ha a ma helyzet atom világháborúra ve zetne, melyet, — legyünk reali sak, bármennyire is kedvezőtlen nek látszik a magyar kommunist: crőszakuralom megdöntése szem pontjából,— nemcsak az angolok franciak és olaszok, de az ajme rikai -nép sem akar. . .

Londonban újra hallatszik £ “miért meghalni Prágáért?” kérdés és az amerikai nép nagyrésze nyugodtan akar menni aj üzlete után, nem pedig a harctérre. Sajnálja azokat a népeket, amelyek komme inista erőszak vralctm alá kerültek és valami csodát remél számukra, de nem felszabaditási, hanem feltartóztatási politikára gondol és azt is csak igen nagy veszély esetén volna hajlandó fegyverrel érvényesíteni.

A berlini helyzet semmivel sem abnormálisabb, mint az, hogy Kelet-Németország ugyanannyi idő óta, mint ahogy Berlin négyhatalmi zóna, a Szovjet megszálló hatalmak fegyvereinek erőszaka alatt van.

A hiba akkor történt amikor megszállási zónákra osztották fel Németországot és Berlint. Persze ez. is amiatt történt, mert Amerika úgy érezte, hogy Japánnal szemben szükség lehet majd a Szovjet segítségére, a legsajátabb háborújának biztos megnyerésére. . . Rooseveldiez ez az leg- Főbb amerikai érdek pillanatnyilag közelebb állt, mint a Hitler melleit, nazi terror alatt a végsőiig kitartott Némctország és Berlin egyrészét egyoldalú kommunista Szovjet megszállás veszélyeiről megmenteni.

* * *

HA KRUSCSEVNEK a kelet .ómetországi helyzet nem abnormális, miért tartja abnormálisnak i berlinit, amely korlátlan időre izéié szerződéssel jött létre és foltakép addig érvényes, amíg a rémet nép az önrendelkezés jóján el nemi dönti, milyen uralom liatt akar élni országában és óvárosában, Berlinben?

Miért csak Berlin a sürgős és óiért nem az egész Németroszág í#r»i jövője }«? Amit Kennedy

toni kérést és Hirler Márton ner volt az egyetlen abban a tekin le'ben, hogy figyelő: an kivi hagyta az Office of War Inf orma ticn” utasítását.

3. A Bethlehem! Híradó, amely nek akkor is murkatársa voltam az 1943 novcmHer 12-i száma ban, a lap élén Ipzölte "Oper Letter to President Benes! "ci mii, angol nyelvű hosszabb cik kémét, amelyben | hangozhattam, hogy “igazságot cte^k az követel hét teljes erkölcsi joggal magának, aki a másokon általa e!kö\ etett igazságtalanságot is kész jóvátenni“ és ily/értelemben a visszatért, ta^yomcaa in.igyai többségű f elvié élű területeknek Magyaro-,zág keztben való meghagyása pártolására hívtam fel.

Bocsánat, hogyimagam is szerepelek az ügyben! Ezt nem kerülhettem- el, amikir riry éreztem, hogy igazságot kei adni ennek a néhány hónap nmjva a magyarság szolgálatában áiár élete 40-ik esztendejébe lépő, kis, de lelkes újságnak és általában a régi amerikai magyar sajtórák, amelyet az utóbbi évtizedben némely uj s nerikások u-gy kívánnak feltüntetni, mintha nem lett volna lelkes, igaz védője ű magyar -nép igazságának, hanem — reájuk kellett várni, hog^ itt végre becsületes és igaz jó (magyar érzésű sajtó legyen. . . >

Mindez legkevétbbé sem akar személyeskedés {enni Dienes Lászlóval szemben cs még kevésbbé akarja kisebbíteni Himler Márton azon érdénél, hogy tollával odaadóan küzdött Trianon igazságtalan vgai ellen és nem volt hajlandó bckplni a zug imperialista Benesnck. r. o.--------------ooo------------Meghalt Gás ár Géza, régi amerikai magyar hírlapíró

A régi magyar amerikai sajtó prominensei mind többen térnek meg az örök hazába. . . Szomo■odott szivvel vettük a hirt, hogy Miamiban, 73 éves korában régi zivbetegségében elhunyt Gáspár Géza, iró, hirlapiró, a new mrki magyar napilap mintegy cárom évtizeden át volt főmun;atársa és népszerű kolumnistája.

Gáspár kitűnő tollú és mély ;on‘dolkodásu hirlapiró volt és Hete legjavát áldozta az ujságiásnak, a magyar nemzetiségi ujágirói hivatásának és álmodozott' gy boldog Magyarországról. . .

A new yorki napilapba irt cik:einek sok öreg amerikás olvasóa volt, akik igen élvezték kitűnő lásait. Betegsége miatt mintegy izév előtt Miamiba vonult vissza. Dnnan már csak ritkán, önálló öpiratokkal szolált meg, amelyek negosztott hatást váltottak ki.— liváló képességeit azok is elisnerték, akik politikailag az utoló időkben nem tudtak egyetéreni vele. De jobban szerették zt a Gáspár Gézát, aki az első ilágháboru alatt és egyideig tana az Atheneum budapesti önyvkiadó vállalatnál töltött be rtellektuális állást s kiválóan ér- 2tt irodalmi könyvek kiadásáoz, majd pedig 1918 novembeében a Propaganda Hivatalhoz érült és e minőségében ő adta i a halhatatlanná vált “Nem, cm, soha!” területi revíziós ilszót.

Egy küzdelmes életű, amerikai lagyar újságíró kezéből hullott i a toll. -Közel egy emberöltőn t sok öregaimeri-kásnak szerzett yönyörüséget írásaival és leszek, akik ennek emlékét megőrk szivükben. . .--------ooo-------OHÁNYZÁS ÉS VÁLÓPEREK

H. J. Eysenok, a londoni gyetem lélektan-professzora leíjtó véleményt mondott a doínyosokról. Kijelentette: a nistinnal élők sokkal idegesebbek,) , cteeebbek, többet isznak és j erészebb gépkocsivezetők, sőt , zakrabban válnak el, mint a nem ] ihánvpsok. | \

A MÁSODIK AMERIKAI ŰRREPÜLŐ ÚTJA

I

A második amerikai űrrepülő, j Virgil J. Grissom pénteken, julius , _ 2 I -én tette meg világűr utazását, j . a amely sikerült, de nem oly jól, I« _ mint az első utasé, Alan Shepar-j , . dé, mert a kapszula, amelyben I j Grisson repült, elsülyedt a ten-| j, gerben és Grissomot ki kellett | r hu zni a vízből.

.j Grissom sértetlenül, 118 mér-'

, földnyi magasságba-repült és vé-1 g t' pül Cape Canaveraltól 303 mér- ^ . földre délre kellett kihúzni a; • .! tengerből. Egy helikopter kétV . I perccel azután, hogy elhagyta a )( kapszulát, biztonságba helyezte, (de kapszulája, a “Liberty Bell 7” 7 -mihamar -megtelt vízzel. A müsze- ^ rckkel gazdagon felszerelt, ha-1 t. rangforx’ju kapszula, amelynek! ,, ' értékét két millió dollárra becsül-j lék, oly hamar merült a közel <- 1 5,000 láb mély viztalá, hogy ki- g fogására semmi remény nincsen.

Gyorsasági rekord ji

Grissom óránkénti 5,280 mér- l< j föld repülési rekord gyorsaságot j ^ ért el. A rakéta elvesztése annak | ^ következménye, hogy Grissom [ j egy csapotot nem- zárt el eléggé és ennek folytán viz tódult a két ^ tonnás kapszulába.

A kapszulában elhelyezett önműködő fényképező gépek és I filmek elvesztek. A repü és hibás 1 vége azonban, mint illetékes ür! kutató hatóság közli, nem hát- Á \ ráitatja azt a tervet, amely s7e- ^ I rint amerikai repülő fogja körül- 1. 1 repülni a földet vagy ez év végén, vagy jovo ev etejen. ^

Előzőleg, a repülés alatt jól működtek a gépeik és tudományos szempontból hasznos jele- ^ ket adtak le Grissox.mal együtt.

Kennedy elnök tör\rényt irt alá,

, ........................: . . rn

amely a jovo pénzügyi evre

$1,784,300,000 dollárt bocsájt

az űrkutatási hatóság rendelke- p zésére, ami csaknem duplája a

,* 1 / / •• ^r<

lolyo evre megszavazott összeg- .. r.ck.

Ezt az óriási összeget hir sze-, rint nemcsak tudományos, de jyj -katonai érdekből is áldozni kell erre a célra s nem kifogásolják a republikánusok, mint a Kennedy népjólét javitó reformjai kiadásail... ^c

Kennedy elnök becslése sze- m rint a következő öt évben 7—9 ff billió dollárt fogunk áldozni világür repülésekre, többi közt a ®*'

fioldba repülés előkészitésére. e’

ar---------------------OOO--------------------je

Menekült - tragédia az

ez

osztrák határon 1°

________________________ m

Az egyik nagy amerikai hir- 8a

ügynökség bécsi jelentése szerint Schulek Mária 41 éves soproni lakos, 1 5 éves Klára leányával] Ec és 13 éves Tibor fiával julius Lé 1 9-én éjjel át akartak menekülni Ec Ausztriába mert a kommunista Ec rendszer alatt -nem akartak to- ‘na vább élni. Tibornak sikerült át- Pc szaladnia a határon, de anyja és nővére aknamezőre, léptek és, lir amely mindegyiknek leszakította lel egyik lábát.. lé:

A fiú a túlsó oldalról három mi érán át könyek között figyelte, írni hogy az osztrák határőröknek sikerül e rábeszélni a határvadászokat a két súlyosan sebesült nőnek átengedésére. Közvetlenül a _ . határ előtt kúszva fogták el őket s nem egészen három méterre a határoktól, de a magyar határvadászok nem engedték meg hogy átmehessenek és a vérző nőket beszállították Sopronba.

Soproni jelentés szerint Schulekné és leánya állapota kritikus. _ A fiú hosszas vívódás után, összetört szívvel úgy határozott, hogy helye az anyja mellett van és {5° visszament a kommunista erőszak uralom alatti Magyarországra.

OOO-'-----------------^

A VILÁG LEGNAGYOBB

TARTÁLYHAJÓI sze----------do

Az Idejmicu (Kosán japán kó- a i olaj vállalat két 1,3(5,000 tonnás sze japán hajógyártól. Eky-egy hajó im-é építése 1 5 millió dollárba kerül. Ve: Ezek lesznek a legnagyobb tar- na] :ályha|4k « vlUg^r». főj

Kennedy elnök a julius 19-i sajtókonferenciáján újból felhívta a Szovjetet, hogy Berlin kérdé-; seben “vegye álláspontját télül-1 vizsgálat alá újabb tárgyalásoki leneíősége érdekében.” Egyben] közölte, hogy az Egyesült Államok ihadierő állománya létszámát kisebb mértékben felemeli, hogy ezzel is kifejezésre juttassa az orsz'á-gnak minden eshetőségre való] készenlétét. Bejelentette, hogy julius 25-én este országos rádió és televízió beszédben tesz jelenést a nemzetnek a berlini kérdés is a német ügy állásáról, julius 26-án pedig javaslatokat juttat a kongresszus elé, amelyek esetleg: .artalékosok behívására is ki fog-! :iak terjedni.

'Nem engedünk semmiféle Jzovjetnyomásnak”

Jelezte az élne k, hogy egyideüleg a katonai lebbkiadás fedeezésére is fog javaslatokat tenni, r-egpedig lehetőleg adóemelés léikül. Kijelentése szerint a felezetet a termelés emelkedése lozná meg és pénzügyi év utolsó legyedére (április—junius) 14 űllió dollár termelési emelkedése számit.

A sajtókonferencia előtt Keníedy hosszabb nyilatkozatot ol- ! rasott fel, mely szerint a nyugati . zövetségesek hajlandók egy I negosztott Németországgal kö- 1 endő békeszerződésről is tárgyal 1 ű. (Ez a mozzanat a nyugati sző- 1 retségesek julius 1 7-én Moszkvá- j ioz intézett válaszjegyzékében 1 iem volt kidomborítva.) 1

Hangsúlyozta Kennedy, hogy s La létrejön egy különbébe szer- 1 ödés a kommunista Kelet-Néletország és a Szovjet között, ez < -eim változtathat a Nyugatnak 1 -crlini szerződéses jogain. Az, 1 Egyesült Államok, mondotta, élj < an tökélve arra, hogy Berlin f igyében nem enged a Szovjet (

IISS UNIVERSE ÉS A VILÁGPOLITIKA

Miamiban julius I 5-én Marlene chmidt 24 éves németországi e lémöknő nyert el a “Miss Uni- a erse” cimet és az azzal járó r ,000 dollárt és egyéb anyagi \ lőnöy-ket. Második egy angol :ány, ötödik pedlgi USA louisi- 1 nna államának szépségkirálynő- v : lett. c

Marlene Schmidt egy évvel ^ zelőtt a kommunista erőszakura>m alatti Kelet. Németországból! jlenekült a nyugatnémet Stutt- “ artba. A keletnémet kommunis- f 1 sajtó gúnyolódik Miss Schmid: 0 iegvála8ziása felett és azt állítja, a ogy a választás politikai okok- c ól előre meg volt rendezve, ogy kedvező hatással legyen a eletnémeteknek a nyugati zóákba való átvándorlása szemontjából.

A keletnémetek és kelet-ber- s nieknek a Szovjet zónából (,Ket-Németország) való menekü- 11 :se a berlini kérdés kiéleződése jatt a legutóbbi hetekben erősen z icgszaporodott.--------------ooo-------------- 5;

1ASSZER KOMMUNIZÁL- k A AZ ÖSSZES BANKOKAT v ÉS BIZTOSÍTÓKAT le---------g]

Abdul Nasszer, az Egyesült p, rab Köztársaság (Egyptom és :iria) diktátora, aki régóta ba- gJ tkozik a Szovjettel, julius 20-án g, lcimositotta az Egyptomban és;v] űriában lévő összes bankokat és] tztositási intézeteket. Ugyanak- j j„ >r államosított 75 egyptomi és 1 sziriai más vállalatot. A tözsí működését két hónapra betiltta.

Nasszer egy másik rendelete érint az állami vállalatoknál ilgozó munkások és tisztviselők nyereség 25 százalékában ré- 01 esülnek. A diktátor kimondta C ég, hogy a vállalatok héttagú ki -zető tanácsaiban a munkások-j h; k és tisztviselőknek egy tagja' k<

fl«J wiH Iwbttt. 1B

MOSZKVA UJ CSÚCSKONFERENCIÁT AKAR BERLIN ÜGYÉBEN

i j nyomásának. Utalt arra, hogy i Kruscsev békéről beszél és ugyan- akkor a béke megbontásával fe• nyeget. Felhívta a Kruscsevet, (j vonja vissza berlini követeléseit (j és lépjen tárgyalásokra.

Chester Bowles külügyi államtitkár egy nyilatkozatában hatalmas jelentőséget tulajdonát Ken- I nedy julius 25-i rádió beszédéí nek, -mint amely teljes pro-grammot fog adni a berlini kérdésben

Az E. N. elé kerül Berlin kérdése?

Dean Rusk külügyminiszter ki- I jelentette julius 23-án, hogy ha 1 neim jön létre közeledés a Nyugat és Kruscsev között, a berlini j ügyet az Egyesült Nemzetek elé I viszik. _ ,

A nyugati szövetségesek külügyminiszterei augusztus 7-ike körül Parisban konferenciát tartanak, ahol közös alapra igyekeznek hozni a Berlinre vonatkozó felfogásukat. Eltérés van más NATO tag)államok részéről is.

Diplomáciai megfigyelők úgy látják, hogy uj tárgyalások fognak létrejönni a Berlin kérdéséről, kezdetben csak a külügyminiszteriek között, de végül csúcskonferenciára kerül majd a sor. A N. Y. Times julius 23-i száma komoly eshetőséget lát ily kialakulás bekövetkezésére és utal a moszkvai “Pravda” sürgető cikkeire, -melyek szerint minél előbb járulnak hozzá a nyugati politikusok nemzetközi konferenciához, annál hamarabb fognak a sötét felhők eltűnni a láthatárról”.

Tudvalévőén Kruscsev mindig olyan megegyezést igyekszik elérni, amely a kommunista terjeszkedési célokra kedvező és így érthető a szkepticizmus, amely a Szovjet ismerőit újabb csúcskonferencia kilátásaira nézve eltölti.

OKTÓBERBEN DŐL EL EICHMANN SORSA

Az Eichmann-perben, amely a jeruzsálemi Népházban folyik, a m-ult héten -befejezték a bizonyítást és Eichmann elmondta védelmét az utolsó szó jogán.

Ebben is csak azt hangoztatta, hogy jelentéktelen,alárendelt tiszt volt, aki csak feljebbvalói parancsát teljesítette, -bármennyire ellenérzést érzett is azzal szemben.

E héten az ügyész és a védőbeszélnek s aztán hosszúi szünet következik, hogy a bírák tanulmányhozhassák az április 12-ike óta folyt tárgyalás vallomás! anyagát. ítélethirdetés hir szerint csak októberben lesz.---------------------OOO............... ■

$2.98-ÉRT ATOMTITOK

Hyman Rickover altengernagy szerint $2.98-ért a Szovjetunió hallatlan értékű, pontos Információkat szerezhet atomhajtásu tengeralattjáróink berendezéséről és a Poláris rakétáról.

Ebbe az összegbe kerül ugyanié a nagy áruházakban kapható játék-tengeralattjáró, amely tökéletes mása a szolgálatban lévőknek. ,

Rickover admirális, aki -kijelentését a kongresszus atomenergia bizottsága előtt tette, még lozzá fűzte:

— Az amerikai haditengerészet adta el a formulát egy játékgyárnak, ami nagy könnyelműség volt, mert egy jó mérnök a játékárgy alapján könnyen felállithatia az ellenségnek tehát nincs szüklége kémekre.-------ooo------AZ EGYIK DIONNE IKER IKREI

Kanadában az egykori hires Dimne ötös ikrek egyikének Mrs. áecile Langloisnak iker gyermecei születtek egy katolikus kóríázban. Most már négy gyerme- te van a ma 27 éves Cecil«