Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1961-05-05 / 18. szám

I _______Tb* an News-SS»'8««“» h ralié;,. TRENTON 10.N- 3- 7 -sögr érdekeit I szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923. at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. BETHLEHEM, PA., 1961 MÁJUS 5 NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre...................$5.00 Vol. XXXIX. Évfolyam 18-ik szám Egyes szám., ára 10 cenl Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..........................$5.00 H. R. 5751 a száma annak a törvényjavaslatnak, amelyet Francis E. Walter Bethlehem és környékének demokrata párti kongresszusi képviselője benyúj­tott a képviselőházban a külföld­ről érkezett kommunista propa­ganda nyomtatványok, újságok 3tb. bebocsájtása ellen. Kennedy elnök tudvalévőén az e kérdés­ben mintegy egy évtized óta fennálló gyakorlattal szakítva úgy rendelkezett, hogy ezeket a nyomtatványokat ezentúl be kell engedni, terjesztésüket nem sza­bad gátolni. Az elnök ez intézkedése alkal­mával megírtuk e hasábokon, •hogy ezt balekségnek tartjuk és az eddigi gyakorlat fenntartása mellett foglaltunk állást. Walter javaslata még szigorítani is akarja az eddigi kezelési módot, amennyiben az azon lehetséges kibúvás! módoknak (loopholes) is elejét akarja venni. Ezt is meg tudom érteni, noha a sajtó sza­badságnak a legmesszebbmenő észszerüség mértékéig bive va­gyok, amiről az 191 9-es magyar korr.mün idején is tanúságot tet­tem nemcsak azzal, hogy mint sok ■újságíróval együtt szerkesztőségi munkára kivezényelt, régi újság­író az antikommunisták ellen egyetlen uszitó szót le nem Írtam de az ujságirók akkori, emlékeze­tes forradalmi közgyűlésén a Ré­vai Józsefek terrorjával szemben a teljes szólásszabadság mellett szólaltam fel. Sőt azt magamra, nézve a veszélyekkel nem törődve' érvényesíteni is törekedtem, | «amennyiben például Paksi Béla, detektív bizalmasan hozzámjut­tatott adatai alapján megírtam Göndör Ferencnek, az újságíró szakszervezet demokratikus utón megválasztott elnökének Kun Béla által hol hetekre betiltott, hol megjelenő hetilapjában, hogy hány büntetett előéletű (priuszos bűnügyi), alak van prominens ál­lásokban és egy csrmot közülük meg is neveztem. Az akkori pesti hétfői lapban pedig, szivem sze­rint teljes névaláírással írtam az elrablóit területeket vissza köve­telő vezércikkeket, dacára, hogy Révai József kijelentette azokra, bogy “néprontóak, mert a ma­gyarság nagyzási m'niáját táp­lálják”. És ugyanabban a lapban vezércikket Írtam teljes névvel' az 1919 jiuiius 24-i ludovikás el-1 lenforradalmi ifjúk szabadon-' bocsájtása érdekében is. Akkor vállaltam egyéni kockázatot a sajtószabadság hitéért és a rendszer urai fogvicsorsratva vol­tak kénytelenek azt tűrni, mert a rendszer külpolitikai irrealitása következtében előttük is mindin­kább világos lett, hogy uralmuk napjai meg vannak számlálva, s nem mertek letartóztatni, — mi­ként később, a második alkalom­mal, amikor már ott volt mögöt­tük a Szovjet egé=z hadereje oly sokakkal megtették. Washingtonban elfelejtették ezeket a bátor férfiakat, köztük Mindszenty bíborost, akit előbb a nvilasok, aztán a kommunisták börtönöztek be szabad vélemény nyilvánításáért és sok másokat, akik ugv érezték, hogy nem hall­gathatnak, beszélniük kell? Elfe­lejtették e már Washingtonban i az 1956-os “Igazság" élethosszig­lani börtönt ülő szerkesztőit, Gáli Józsefet és Obersovszky Gyulát, akiket majdnem kivégeztek? * * * MA SEM LEHET BEKÜLDE­NI olyan, külföldön megjelenő magyar lapot Magyarországra, | amely politikájában nem áll száz , százalékig a Kádár-rezsim kom­munista rendszerének megingat- , hatatlan véglegessége alapján. Az egyik amerikai szélsőjobból­­dali rágalmi közlönynek azon , állítása, hogy az ismert antitota- ] litárius new youki hetilap szaba- ] dón bejár, szemenszedett valót- ( lanság. Az illető laptól, nem sok- ] Icai azután, hogy a Katolikus Ma­gvarok Vasárnapját, amelynek ] napi politikáját akkor magam 11 Írtam, elsőül kitiltották, szintén megvonták a postai szállitás jogát és azóta is arra, nehogy független demokratikus amerikai magyar lap bejusson az országba, félté­kenyebben vigyáznak mint vala­ha. Persze a kormány a követ^é­­kenyebben vigyáznak mint vala­ha. Persze a kormány a követsé­gei utján beszerezteti a külföldi magyar lapokat és figyelemmel kiséri tartalmukat, némelyik cik kükre válaszol is a mám külföldi magyar szócsövei utján. — A nemkommunista szó nem jut­hat be a kádári Magyarországra, de a “Magyar Hírek” etrrui pro­paganda- lap, amelyet a jelenleg teljesen kommunista kézben lévő Magyarok Világszövetsége ad ki, szabadon bejár most Amerikába és a new yorki magyar kommu­nista lap sűrűn át is veszi a cikkeit, kivált, ha amerikai ma­gyar lapot vagy politikust tá­mad. A minap a New York Daily Nowsban megjelent “Letter to the Editor"-ban az angolnyelvü ame­rikai nyilvánosság előtt 's szóvá­­tettem ezt a helyzetet “Uncle Sam as Sucker” címen és változatla­nul nevetségesnek tartom, hog a “MagyaT Hírek” és más nyelv i külföldi kommunista nyomtatvá­­n3rok itt szabadon törekedhesse­nek népszerűsíteni a Gáli Józsefe­ket és Obersovszky Gyulákat életfogytiglanra bebortönző, min­denki másnak a politikai szabad­ságait, közte sajtószabadságát le­gyilkoló, semmiféle ellenpártot nem tűrő kommunista pártmono- Doli-amot és államkapitalista d k­­:e<túrát. A sajtószabadság halálos tilenségei eljátszották jogukat a ;aj tószabadságra! Nem kell félnünk a kommunis­­:a propagandától, kivált ha szo­ciális törvényekkel, népjóléti re­­ormiokkal, a kollektív szerződési ■endszer minél szélesebb körű ki­erjesztésével 8 a New Deal foly­atásával továbbfejlesztjük az amerikai életformát, bogy minél öbbeknek tegye lehetővé a pro­­etársorsból való kíeme' kedést, a jolgári életviszonyok és elctbiz­­onság fokára való feljutást, ami lz egyetlen komoly és igazán ér­ékes ellenszere a kommunista’ propagandának, mert aki nem >roletár többé, annak számára az! isztályharc megszűnt, polgári j létformák között élhet olyan tár-1 adalomban, amelvben egyik ősz-1 ály sem uralkodik a másikon és nindegyik élni hagyja a másikat. De már azért sem tudunk lelke­­edni a Kennedy kormány lépő­éért, mert nevetségesség látsza­tba hoz. Kádár, Dej, Novotny s a többi bolsevik diktátor ne­­ethet a markába, hogy minden ölcsönösség nélkül beengedjük z agitációs nyomtatványaikat.— >c még ha hajlandók volnának s a kölcsönösségre, — miként énylegesen nem hajlandók, — nnak is nagyon viszonylagos olna a értéke, hiszen amíg itt a orrmunista párt szabadon szer­­ezkedihet, addig Magyarorszá­­on és az erőszakuralom alatti tibbi keleteuropai országokban me börtön és bitofa veszélye élkül nincs lehetőség, vagyis a meggyőzés sikere úgysem juthat vakorlati politikai formákban ifejezésre. , . * * * ÚJBÓL HANGOZTATJUK, ogy nemcsak a kommunista kül-j: didi, de az ide régóta szabadon, ji vámhivatalban székelő cenzúra 11 ngedélypecsétjével bejáró fascis­­í és nyilas nyomtatványokra] ncs szükség a szabadság, egyen-! I >ség s demokrácia ez országában i 3 szeretnök, ha Walter javasla­tban teljes világossággal ki- i ifejezésre is jutna, hogy az ■, gyformány vonatkozik úgy a ommunista, mint a más totalitá- 1 us vagy egyes felekezetek vagy 1 loportok ellen gyűlöletre izgató i ülföldi nyomtatványokra is. i Ha rajtunk múlna, mi úgy a : íw yorki kommunista lap betil- 1 isit épp oly kevéssé vennök < tragikusan mint az egyes em­­bercspoortok ellen izgató la­pokét, amelyeket a szociális indi­vidualizmus, a szabad humánus haladás szempontját egyaránt hátráltatónak tartunk. New Yorkban most folyik egy birósági per két lap között, az egyik mindenkit túllicitál magyarj nemzeti érzületben és antikom-! munizmusban, mintha senki más' nem volna jó magyar és a jó an­­tikommunista, csak ő és ennek bizonyságául — Szálasi Ferenc és Endre László politikáját akarja folytatni itt is, A másik lap anti­­totaütárius és szembenáll a kom­munizmussal, mint a nyilassággal-Benyomásom szerint az utóbbi, mint a demokratikus sajtószabad­ság harcos hive nyilván nem akarja megse:rmisiteni a másik lapot, hanem a hitleri tanulságok alapján csirájában tartja elfőj tan­dónak az uj faji izgatást és a Magyar Amerika és általában a külföldi magyarság belső békéje érdekében csupán azt akarja,1 hogy sut embertelen, atmeríkaíat­­lan és magyartalan faji uszítás, amely a magyarságnak nem válik: hasznára Amerikában, sem a felszabadulásnak, som Trianon revíziójának, de az emberi tisz­tességnek szempontjából sem, megszűnjék benne és ennek ga­ranciájaként a lao mostani veze­tője, aki annakidején a lepfékte­lenebb uszitók egyike volt Szálast alatt, az európai, régi nyilas új­ságírói főmunkatársak garnitur'­­jával együtt ne szerepeljenek többé a lapnál.. Változzék meg a lap, legyen istenes erkö'csü, em-1 bér,;es szellemű amerikai magyar,j mint számos régi lapunk. * * * AMIKOR a pittsburehi szélső­­jobboldali hecclapban Fáy Zoltán az első pillantásra megállaoitha­­tóan egy elvakult gyűlöletből sz'rmazó rágalmat irt le Himler! Márton ellen és Himler ezért pe-j reite a laoot, annak szerkesztője' gyűjtést indított, azzal, hogy ez^ a “a nemzet pere" lesz és olyan; adatokkal fognak előállni Him­­lerről, hogy ott a helyszínen be­lehal”. Ez a rovat akkor szeré­nyen figyelmeztetett, hogy jó , esz bocsánatot kérni, mert úgy ; tiverik a port a bíróságon a lap ■ szerkesztőjén, hogy csak úgy zug n.itjrl. De a szerkesztő tovább i s legénykedett és fenekedett. A! ( árgyaláson azonban, amikor bi-! i mnyit ékkai kellett volna szolgál-1 < na, makogni senii tudott és beis- ] 1 nerte, hogy fikarcnyi bizonyítéka! j lines. Ülhetett volna, amíg a bőr1 j e nem; kopik ülőkéjéről, de s tiimler jóságosán kiegyezett 1 ibban, hogy ezer dollár bün-l étéit fizethessen le részletek-! jen, Fáy Zoltánt, a cikk szerzőjét l ütni hagyta, mert rajta a per­­löltséget sem lehetne behajtani. . Az amerikai magyar sajtónak bben a kis “újságírói Eiohmann serében" az egyik oldalon a t nagyar Julius Streicher, a másik , tidalon egy a nyilasok által för- i elmesen üldözött, majd a kom- < nuuisták elől hazátlanságba me- i lekül t régi pesti szerkesztő áll-! 1 iák szemben egymással. Az előb- 1 >í azt állitotta az általa szerkesz-; ett ameriáai szélsőjobboldali lap- 1 >an, hogy aZ antitotalitárius szer- i ;esztő a magyar kommunista i ;ormánnyal áll titkos összekötte- i ésLen, annak számára dolgo­­ik itt, — amiről mindenki tudja, J ogy újból szopott hazugság, haj- { zálra oly válotlanság, mint ami­yent Himler ellen koholtak. E körül folyik a per, amelynek írgyalása, úgy hallom, a közeli t lobén kerül sorra. r A szélső jobboldali szerkesztő ( agadja, hogy a Szálasi időkben, r németektől anyagilag támoga- s ott “Harc” cimü lapban a leg- J orzalmasabb, minden emberi r épzeletet felülmúló vad izgatást olytatott volna az antitotalitárius c zerkesztő hittestvérei ellen. Ki- ( slentette, hogy “egyetlen kegyet- r sn vagy uszitó szót sem” irt le r 11 énük. De peehjérc, megvannak j a “Harc" példányai és az antito­talitárius szerkesztő most azok­nak tömegéből hétről hétre foto­­statokkal olyan hiteles uszitó idé­zeteket közöl, ami még azokat is megborzongtatja, akik em’ékez­­nek a Harc" e főmunkatársának a Szálasi időkben kifejtett, fölötte gusZtustalán sajtó tevékenységére. Ember igy még nem dőlt saját dugájába, mint az az amerikai magyar nyilas lapszerkesztő, aki az amerikaimagyarság régi szel­leme és érkölese és a felekezeti béke elleni romboló munkájával is óriási mértékben rászolgált ar-. ra, hogy leváltsák és a feledés különösen jótékony fátylát lehes­sen ráborítani szemel’éré. A lap­kiadó társaságnak, mint annak­idején Himler rágalmazóinak, ehelyütt ajánlom, kérjenek bocsá­natot a képtelen módon megrá­galmazott szerkesztőtől, aki most cikksorozatban, még a tárgyalás tiőtt bizonyítja be lapjában, hogy imi öt illeti, a legnagyobb, % Je­­golszörnyilöbb mértékben az iga­zat irta ellenfeléről: radírozzák kif az Amerikában is a Sz'bgi szel-j lemet folytató szerkesztőt és fő­munkatársi garnitúráját és iszq-l lyu, bárbár szellemiségüket a apból, még akkor is, ha ezzel jlvasóik egyrészét elvenitenék, . . \z amerikai magyarság ré -j köz­­szellemét és felekezeti békéjét, ieszhangját helyre kell állítani éa az, igy vagy úgy, helyre is fog ülni. r. o.----------­DPTIMIZMUS AZ AUTÓIPARBAN Az autóipari üzletmenet ápri­­is második felében jelentősen avult, de még mindig mintegy 10 százalékkal van mögötte a avalv áprilisincte.. Szakmai ve • :etők azt hiszik vége a visszaesés­­íek. A Ford gyár a negyedévi rmnkaprogramrmj't 416,000 ko­siról 490,000-re emelte fel és tissZahivta a munkába 8,000 mun ;ást, akik december óta nem dol­goztak. A General Motors és Tirysl-er gyárak is több munkás­ai dolgoznak. Az autós szakkörök nem hi­­zik, hogy 1961 “a nagy év” esz, de most már inkább beszél­lek hat milliós évi kocsi temie­­ésről, mint januárban, amikor sak öt millióra számítottak. A ossz üzletmenetért főleg a ked­­ező-tlen időjárást okolják. Az Autóipari Union szintén ptimizmus8al néz az autópiac z évi eredményei elé. Rövidesen íeg kezdődnek az uj kollektív serződési tárgyalások, amelyek ’ apcsán Walter Reuther unionel­­ök a munkaidő leszállítását karja javasolni a munkanélküli­­ég csökkentésére, de változatlan éti fizetések mellett.----------------OOO--------------- j LZ ELSŐ AMERIKAI A VILÁGŰRBEN Cape Canaveralon kiválogat­­ík három repülőt, akik egyike a z első amerikai repülő lesz a 1 ilágürben. Kedden reggel már ' 1 kellett volna indulnia, de ked­­ezőtlen időjárás miatt a repülést ! igalább 48 órával el kellett ha­­isztani. Az első amerikai astronauta ] lavy Commander Allan B. i hepherd lesz. Lapunk zártáig '• lég nem indult el történelmi I agy útjára. i-------ooo——— [EGTISZTITJÁK A FRAN­­IA HADSEREGET A POLI­TIZÁLÓ ^TISZTEKTŐL Az algíri francia generáltok és tiepesek forradalmának bukása 1 íegkönnyitette a közeledést De ( íaulle és az algíri arab forradal- < tárok kormány között. — Hír i :erint a döntő tárgyalások sem­­ges helyen május 1 1 -én kezdőd- ’ ek. £ De Gaulle megkezdte a fran- 1 a hadseregnek a fegyelmeden, < iscista gyanús elemektől való - le^tísztitását. A jövőben szigo- ; tbbra fogják a kantárszárát aj i olitiiáló tisztekkel szemben. j \ BIZONYTALANSÁG A LAOSI KÉRDÉSBEN WASHINGTONBAN A laosi k >mrnunista csapatok vezetői április 30-án kijelente­tek, hogy hajlandók fegyverszüne ti tárgyalásikra a jobboldali laosi kormánnyal de közben folytatják huzavonázó taktikáju­kat és változatlanul nyomulnak előre a főváros fele, hogy annak birtokában maguknak követeljék az egész hatalmat. A laosi király május elsején kijelentette, hogy ellenzi, hogy Laos ügyében 14 ország képvi­selői konferenciára üljenek össze. Szerinte Lacs sorsa kizárólag a laosiak belső ügye, Kennedy elnök a múlt hét végén és e hét elején a Security] Councillal (biztonsági tanács) ismételten ülést tartott és bizal-l másán tárgyalt a kongresszusi; nártvezetőkkel is, de a mostani Fehér Ház-i titicolódzási áram­­'atnak m.egfele'ően, részleteket nem juttattak nyilvánosságra. Megfigyelők szerint kongresz­­szusi körökben nem sok kedv mutatkozik katonai beavatkozás­ra ebben a távoli, kis országban, amielv sok szempontból nem ked­vező terep Amerika céljai számá­ra, de viszont azt is elkerülni szeretnék, hogy teljesen kommu­nista kézre kerüljön. —........—ooo ------­FONTOS TANÁCS 65 ÉVESEK SZÁMÁRA Az allentowni körzeti Social Security Hivatal igazgatóis, George Ervin közli, hegy a So­cial Security törvény legutóbbi módosításai lehetővé teszik, hogy olyan, a Social Security alatt ál­lók, akik még dolgoznak, ebben az évben először szintén részesül­­ieuek S. S. járadékokban, még abban a esetben is, ha eddigi jö­vedelmük több mint évi 1200 dollár. Azon személyek közül akik ily járulékokra valószinüleg igényt tarthatnak, legtöbben havi 1 00—200 dollár között keresnek, azánosan igénybe veszik ezt, de ijőven olyanok is, akiknek nincs tudomásuk arról, hogy igényt emelhetnek. Ervin igagató azt ajánlja, hogy ikik a fenti kereseti kategóriába artoznak, saját érdekükben lép­­ének érintkezésbe a Hivatallal (116 N. 8th St., Allentown), »hol készséggel állnak segítségre, ^vkik ez évben érik el igényjogo­­iultsági évüket, levélben vagy elefonon is kérhetik felvilágositó ratók díjtalan megküldését. Te­eren HE 3-7418.--------------ooo--------------­NEMZETKÖZI SZEM-BANK WASHINGTONBAN A Medico nevű nemzetközi egészségügyi szervezet bejelentet­­e, hogy nemzetközi szem-bankot étesit Washingtonban. A köz­­jent lehetővé teszi, hogy a szaru­­jártya átültetésekhez szükséges anberi szemet repülőgépen a vi­­ág minden részébe elszállithas­ák. A központ működését az tette ehetővé, hogy a sugárhajtású re­pülőgépek rendkívül gyorsan ér­iek célhoz és ma már uj mód­­zerrel tudják az emberi szövete- : :et, igy a szemet is huzamosabb deig tartósítani.---------------ooo NEMZETKÖZI VILÁGŰR­­KUTATÁSI EGYEZMÉNY Japánból egy Kappa-9 jelzésű láromlépcsős légkörkutató raké­­át lőttek iföl. A rakéta 10 perc ;s 30 másodperc alatt 350 kilo­­néter magasságba emelkedett. Japán 1963-ban az amerikai f ilágürkutató intézettel együtte­­en küld majd rakétát a világür­­ie. Az Egyesült Államok hasonló gyezményt kötött már Angliá­ul, Kanadával és Franciaország­ai is. Ausztráliával most tárgyal­lak az amerikai világürkutato in­­ixet képviselni Kennedy elnök május elsejér irta alá a krónikus munkahiány­­ban szenvedő övezetek megsegí­téséről szóló törvényt, amelynél értelmében munkaalkalmak sza­porítását célzó, uj ipartelepek lé­tesítésére 300 millió dollár hitell nyit a kormány, a 94 milliót pe­dig más, a helyzetet javító tervei re fordítanak. A segélyterv vezetésével az el­nök (William L. Butt Jr., pennsyl­vaniai munkaügyi államtitkári bízta meg. A bethlehemi körzet is azon ővezetek közé tartozik, amely részesedni fog a segélyből. Ily övezetek száma még mindig 101. A Social Security módosítás­hoz akarják csatolni -az aggok kórházi ügyét. Megirtuk, hogy a kongresszus képviselőházának W ays and Means bizottságában hosszú idő­re elhalasztani törekednek az aggok kórházi kedvezményeiről szóló javaslatot. A szenátusban mozgalom' indult meg, hogy az aggok kedvezményeügyét, amely tudvalévőén Kennedy elnök ter­ve szerint a Social Security kere­tében nyerne megoldást, csatol­ják a Social Security módosításá­ról szóló javaslathoz, amelyet a képviselőház már április 20-án már el is fogadott. (Ez a javaslat az, amely megengedi, hogy a fér­fiak már 62 éves kortól igénybe vehessék a Social Securityt, de ez. esetben mintegy 20 százalék­kal kevesebb járadékot kapnak 65 éves koruk után is.) A szenátus még nemi tárgyalta a javaslatot és Anderson szená­tor, aki Kennedy elnök terveinek megfelelően képviseli az aggsági kórházi kedvezmények ügyét, ki­­agészitésképen akarja hozzáfűzni a Social Securityt módositó ja­vaslathoz. Ily képen akarják megkerülni egyes tulkonzervativ képviselőházi bizottsági vezetők­nek basáskodó taktikáját, mellyel megakadályozzák, hogy a nép érdekében lévő javaslatok mi­előbb a kongresszus színe elé kerüljenek. Megszavazták a minimális munkabér felemelését A szenátus és a képviselőház egyeztető bizottsága május else­jén a minimális munkabér fele­meléséről szóló két javaslat ügyé­ben meghozta határozatát. A képviselőház által elfogadott ja­vaslat tudvalevőéi) csak M5*re KENNEDY ALÁÍRTA AZ ÍNSÉG- ÖVEZETEK MEGSEGÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT emeli fel a munkabért és további 1.2 millió munkásra terjeszti ki, mig a szenátusi javaslat, Kenne­dy elnök intenciói szerint, 1963- ig fokozatosan $l.25-re kivánta felemelni a minimumot és 4.2 millió munkásra kivánta kiterjesz­teni. Az egyeztető bizottságban hosszú vita után csaknem telje­sen a Kennedy javaslat ment ke­resztül, vagyis az $1.25-ös mun­kabér, háromi millió munkásra ki­térj esztve.-__ HOMÁLYOS HELYZET AZ E. N. MAGYAR DELEGÁ­CIÓJÁNAK ELISMERÉ­SE ÜGYÉBEN A Kennedy kormány szakított Cabot Lodjge, a USA-nak az Egyesült Nemzeteknél volt főde­legátusa azon nézetével, hogy a Kádár kormány delegációjának elismerését függőben kell tartani és nem szabad ellene határozatot provokálni, nehogy a Szovjet egyes Amerika barát kormányok legalitását firtassa. Az igazoló iratokat felülvizsgá­ló bizottság április 20-i ülésén Charles W. Yost amerikai dele­gátus azt indítványozta, -hogy az igazoló iratokat ne fogadják el, mert Kádár kormánya nem tett eleget az E. N. 1 956-os határoza­tainak. A bizottság öt szavazattal három ellen az amerikai javasla­tot fogadta el. A Szovjet delegátusa követel­te, hogy fogadják el az iratokat, mert az elutasítás szerinte bea­vatkozást .jelentene a magyar ügyekbe, (ök tankokkal avatkoz­tak be, de ez semmi?) A Szovjet, Egyptom és Ma­­rocco az elismerés mellett, USA, Uj Zealand, Haiti, a Fülöp szige­tek és Spanyolország ellene sza­vaztak. A közgyűlés az utolsó ülés hajnali óráiban elfogadta a bizott­ság jelentését, de semmi hir nincs arról, hogy a magyar dele­gáció nem vehet többé részt az E. N. ülésein. vuu SZEZONSZERÜEN CSÖK­KENT A MUNKANÉL­KÜLISÉG Hivatalos jelentes szerint a munkanélküliség áprilisban 553,- 000 fővel 4,962,000-re csökkent. Ezt azonban szezonszerü csökke­nésnek tartják és nem látják ben­ne a javulás mérvadó jelét. dóst tüntetnek fel és 403 millic dollár körül vannak. Más nagyvállalatok mérlege is hanyatlott A General Motors negyedévi beszámolója szerint a nyeresség 188.000. 000 dollár volt, a leg­alacsonyabb 1953 óta. Tavaly 324.000. 000 volt az első évne­gyed nyeresége. A kisautók ter­melése igen jelentékeny mérték­ben emelkedett. A U. S. Steel, Amerika legna­gyobb acélgyári vállalata $3 I ,- 976,870 nyereséget mutat ki az első évnegyedre, ami a legalacso­nyabb egy sztrájkmentes évne­gyedre 1953 óta. lavaly az első évnegyed nyeresége $112,578,- 732 volt .Roger M. Blough, a LJ. S. Steel elnöke kijelentette a íegyedévi sajtókonferenciáján, *ogy a visszaesés februárban ér­­e el mélypontját, március már óbb volt, április pedig jobb, mint nárcius és nincs oka arra, hogy íe tételezze fel, hogy május jobb esz, mint április volt. A Jones & Laughlin Steel Co. 52,587,000 nyereséget mutat ki íz első évnegyedre, szemben a avalyi első évnegyed $17,794,­­)00 nyereségével. Charles M. Jeeghly elnök szerint az üzletme­­let az év hátralévő részében ne­gyedévről negyedévre javulni og­j A Bethlehem Steel beteg igaa j gatósápi elnöke, Arthur B. Home j relyett Edmund F. Martin rt. el ; nők tartotta meg a Bethlehen ; Steel szokásos negyedévi sajtó j konferenciáját az idei első ne j gyedév üzletmenetéről Név ! D orkban. Közölte, hogy az évne gyed üzleti tiszta nyeresége $7,- 971,692, ami a legalacsonyabb negyedévi eredmény 14 és fé! év óta. Részvényenként 14 cenl az osztalék. (Az elmúlt év e’ső negyedé­ben $2 7,200,408 és részvényen- Kent 56 cent volt a nyeresség, nig a múlt év utolsó negyedében $5 1,828,727 és részvényenként 1.10.) Martin javulást jósol az év hátralevő részére Kijelentette Martin, hogy a gyár áprilisban mintegy 25 száza­lékkal több nyers acélt termelt, mint az év előző három hónapjá­ban és bizalommal néz az év hátralévő része elé, hogy az fo­kozatos javulást fog mutatni. A még ki nem szállított rende­lések összege a negyedév végen 350 millió dollárra rúgott, mig a múlt év utolsó negyede végén csak 326 millióra, tavaly március végén pedig 610 millióra. Ebben a hajórendeléseá nincsenek benn, amelyek a tavalyi első és utolsó negyedhez képest némi emelke-NAGY VISSZAESÉST MUTAT A BETHLEHEM STEEL ELSŐ ÉVNEGYEDI ÜZLET EREDMÉNYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom