Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1961-06-23 / 25. szám
A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered aa Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., undsr the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Ficinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Fölgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 25-ik szám BETHLEHEM, FA., 1901 JUNIUS 23 Egyes szám-* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR • • 1941 JUNIUS 21-ÉN Hitler ebizakodottságában megtámadta a Szovjetet, egykori szövetségesét, akivel együtt robbantották ki a második, világháborút. Már az is aggályt keltett Európa barátaiban, hogy Hitler szövetkezeit Stalirmal a kis Lengyelországon való osztozkodásra és ezzel elindította a Szovjetet, amely húsz éven át ki sem mozdult az “egészségügyi kordon" mögül, Europa te1 seje felé. Megírtuk akkor amerikai magyar lap első oldalán, hogy nagy kockázat a Szovjetet behozni Európába, mert ismerve elvakult kommunista mentalitását, ahová beteszi a lábát, onnan nem egyhamar fogják kimozdítani. Még nagyobb kock'zat volt most húsz éve, hogy Hitler megtámadta u Szovjetet, holott ’■ >dolf Hess angliai missziójának sikertelensége, sőt Hessnek Churchill által elrendelt lezáratása Után, az akkor világszerte Hitler ellen uralkodó hangulatban, inváziói országragadozásai miatti mondhatni gyűlöletben és megvetésben semmi kétség nem fért ahhoz, hogy a nyugati szövetségesek nem fognak Hitler oldalára állni a Szovjettel szemben. Hitler ennek dacára rárontott a Szovjetre és felvette a harcot egy egész világ ellen, noha előre lehetett tudni, hogy Amerika a testvéri ősi, angolszász Anglia megmentésére és a németség “felsőbbrendü, umépi” imperializmusával szemben nem fogja kímélni a hadianyag segélyt, sőt végső esetben katonákat is fog küldeni. Vannak amerikaiak, akik azt mondják és Írják, hogy h. D. Roosevelt a lend lease-zel megmentette az angolszász civilizációt. Ezen lehet vitatkozni, de ahhoz nem fér kétség, hogy Hitler ezzel a hazárd támadással rászabadította Európára a Szovjetet és kommunizmusát és azt, hogy ma Magyarországon kommunizmus van, Hitler s szörnyen kockázatos lépésének köszönhetjük. Ennek és semmi másnak. És ezt a tényt, amelyet a magyar| szélsőjobboldal, sőt jobbközép némely képviselői is oly buzgón törekszenek elhomályosítani, nem árt leszögezni a mostani huszadik évforduló alkalmából. * * * MI ITT AMERIKÁBAN előre láttuk, hogy Hitler nem győzhet] egy egész világgal szemben s! hogy Amerikának előbb utóbb a' hadianyagsegélyen túlmenően is szerepet kell vállalnia a háborúban, mert ha Hitler kudarcot vallana és a Szovjet felülkerekedne vele szemben, akkor szükség lesz angolszász katonai erőkre, hogy megállítsák. Roosevelt sokáig kibicként nézte Hitler és a Szovjet mérkőzését. Még akkor is, amikor Hitler s Japán együtt megrendezték Pearl Harbort és hadiállapotot deklaráltak Amerikával szemben. Ezzel még inkább a Szovjet karjaiba kergették a Nyugatot. Roosevelt mégis várt közel három évig, amig végül is elindította a második frontot. Stalin állandó sürgetései dacára páholyból figyelte a nagy mérkőzést és 1944 junius 6-án, csak akkor hajtatta végre az európai partraszáh lást, amikor a Szovjet már évek óta szakadatlanul nyomta vissza Hitler seregeit, a németek sorozatosan elvesztettek minden nagy ütközetet a Szovjettel szemben és valóban az fenyegetett, hogy ha nem történik amerikai partraszállás és előnyomulás, a Szovjet elmehet az Atlanti Óceánig (A szélsőjobboldali a szerecsen1 mosdató önigazolási blöff je* között szereti ízt szerepeltetni, hogy Magyarországnak azért kellett Horthy fegyverszüneti ajánlata után is kitart mi a háborút régóta leménytelenül '1 vesztett Hitler oldalán, mert a kisded maradék magyar haderő . kadályozU meg, , hogy a Szovjet el ne jussi-n az : Atlanti 0e?4r.ig, Ex politikai); ] foglalkozik azzal, hogy ugyneve] zett tudományos érvekkel a maj gyarságot s kollektive a magyar intelligenciát antiszemitizmussá', ncmet-ellenesnéggel és a kiűzetés 1 előkészítésével vádolja. Legutóbb Upsalában a szlavisztikai kongresszuson tartott előadást, "magyar naciona'izmus és a magyarországi németség kiűzetése" eün alatt, "A budapesti kommunisták jónak látták kiküldeni dr. Arató Endrét, aki nem érvekei, hanem i orditozással hadakozott dr. Wei lein érvei cl'en. Ebből az alka- I lomból dr. Weidlein János h s> szabb németnyelvű cikket irt és ebben azt bizonyítja. Hogy a magyarság és a magyar szellemi fejlődés máf a 1 9, zázftd óta készítette elő a németség kiűzését. A l épi bírók és Szabó Dezső elsőszámú vádlottak dr, Weidlein szemében. "A már megszokott tendenciózus beállítások közül azonban ki kell emelni egyik érvét, amely szerint "arra ment a játék", hogy a mi kiűzetésünk által a világgal elfeledtessék, hogy Magvarország volt Hitler leghübb csatlósa és a ( hitlerizmus) egyedüli haszonélvezője, Ez az oka annak, hogy a magyar fajvédők a magyar komy rnunistákkal mindig barátságosan együtt-müködtek 1945 óta a ma-: gyarországi németség kérdésében". ! "Erélyesen ellent ke 11 mondanunk. hogy Magyarország lett volna Hitler leghübb társutasa és a hitlerizmus egyedüli haszonélvezője. Ezt a “haszonélvezetet" atnel 'et inkább szövetségi hűségnek nevelhetnénk, Magyarország többszázezer fiának pusztuláséval, hatszázezer hadifogoly és poVári deportált Szibériába karolásával, Budapest pusztulásával és végül 250,000 hó, becsületes és értékes németnvelvü polgárának kiűzésével fhsette meg,” Ez másként hangzik, mint Marschalkónak az amerikai szélsőjobb oldali lapba irt cikke. . . Magyarország azonban nem volt Hitler leghübb csatlósa, mert a puccsista Szálasi csak egy kelekótya és hatalomvágyó kisebbséget jelentett, de nőm. Magyarországot, j De rá akarunk mutatni arra is, hogy ezúttal nem mi, hanem a ma is Szálasi párti Marschalko állapítja meg, hogy mennyire ráfizetett Magyarország a Hitlerrel való, katasztrofális barátságára. . r. o. ooo CASTRO MAGASABB VÁLTSÁGDÍJAT AKAR ZSAROLNI A FOGLYOKÉRT Castro kubai diktátor és a Kennedy elnöktől védnökölt magánbizottság által kiküldött megbízottak a múlt hét végén tárgyal tak Havanában a balsikerü április kubai partraszállási kísérlet alkalmával foglyul esett 1173 kubai menekült ügyében. A bizottság tudvalévőén hajlandó volt 500 bulldózert, úgy ahogy Castro kérte, váltságdíjul adni mintegy 1 5 millió dollár értékben. Most azonban Castro 10,000 könnyű traktort követel; összesen 28 millió dollár értékben. A bizottság még nem döntött, hotrv elfotradia e ezt a felemelt váltságdíj ajánlatot vagy ragaszkodjék a régihez? MARADNAK A RÉGI FÉNYÜZÉSI ÉS FORGALMI ADÓK A szenátus pénzügyi bizottsága megszavazta a társulati adónak (corporation tax) jelenlegi ma- l gasságban való meghosszabbitá- < sát, valamint különböző fényüzé- , ű és forgalmi adók meghosszab- t DÍtását is. A 10 százalékos helyi - telefon adó, vasúti és más közle- , cedési adók megszüntetésére tett 1 «vtslatok man kaptak elég több- ( éget. ] analfabéták számára való érvelés, senki félig meddig értelmes és tájékozott ember nem veheti komolyan. Az I 944 junius 6-i partraszállás, nem pedig Szálasi gátol la meg, hogy a Szovjet ne juthasson el az Atlanti Óceánig, ne foglalhassa! el egész Európát.) * * * EGY AMERIKAI MAGYAR lapban a szélsőjobboldal legcsökönyösebb szálasista közirója, Marschalko Lajoc azt fejtegeti a maga egyoldalúan szenvedelmei hangján, hogy Magyarországnak a Szovjet elleni háborúban a végsőkig ott kellett maradnia Hitler oldalán. Ezzel szemben Horthy maga emlékeztetett emlékirataiban,hogy Molotov Kristoffy moszkvai követ utján megüzente, hogy ha Magyarország semleges marad, megtarthatja a visszakapott területeket vagy azok egyrészét, de Bárdossy László minisztere’nők, aki ellentétben a Horthy politikája miatt kétségbeesésében öngyilkossá lett elődjével. Teleki Pállal, Hitler véggyőzelmében hitt, mint Horthy irja, elhatalgatta előle Mclotov ajánlatát. Macartney angol professzor könyve alapján irtunk itt arról, hogy F. D, Roosevelt két prominens magyar személyiség utján 1942-ben megüzente a magyar kormánynak, hogy ha idejében átáll, a területi kérdésben számit-j hat kívánságai figyelembevetelé-i re. Sőt előzőleg Churchill meg- j mondtak két iger, ismert magyar politikusnak (nevekkel is szolgál-] hatók), hogy ha Magyarország’ megint a rossz oldalon harcol, ne ] számítson területi sérelmei enyhülésére. Magyarországnak amikor amit ehetett, visszakapott anélkül, íogy ténylegesen belépett volna \ háborúba, arra kellett volna órekednie, hogy amit visszakapott végleg meg is tarthassa. Azt] elentette -ez, hogy fel kellett volia használnia az alkalmat, nmével Hitlernek I 941 junius 2 1 -i, Oroszország elleni támadása nyuj:ott számára. De ehelyett Bárlossy László a magyar parlament rregkerdezése nélkül hadat üzent Amerikának és Angliának. * * * AMIKOR HORTHY fegyverszünetet kért, már valóban a ti:e.nharmadik óra volt, de Szálasi nrccsa feleslegesen a végső kivéeztetésbe és Budapest felesleges rombáz tatásába vitte bele a mayar népet: a magyar sorsót végeg odakötötte a háboruvesztett Jitler kátyúba jutott szekeréhez, gy veszett el a legcsekélyebb kiutasa is annak, hogy Magyarorzág megtarthasson valamit viszzaszerzett területeiből. Sőt a páisi békekonferencián ifjabb Maaryk és Tartarescu hivatkozhatak arra, hogy Szálasi volt az itolsó csatlós, aki kitartott Hitler nellett a végsőkig, milyen ala:on kíván mégis területeket megártani Auer Pál magyar békedeegátus? A kockázat, hogy Magvarorzág kommunista uralom alá kéül, akkor merült fel, amikor Hiter vakmerőén megtámadta a zovjetet. A kocka akkor el volt etve. Ha Hitler győz, Magyarorzág nazi szolganép, segédnép ssz, ha pedig a Szovjet győz, a ommunizmus járma fenyegeti.— ?e területi nyereségeket, a semjgesség vagy átállás fejében éli ihetett volna érni. Ennek lehetőégét Bárdossy és végül Szálasi-; eljesen eljátszotta. * * * EGY EURÓPAI szélsőjobbolali magyar lapban Marschalko lostanában polémiát folytat egy t r. Weidlein János nevű egykori esti német gimnáziumi igazga- , Svai és többi közt ezt irja: , "Nem örülünk neki, mikor volt , elmet nyelvű honfitársainkkal ] ell vitába bocsátkozni idekint az ( migrációban. Dr. Weidlein Já- ] os a budapesti Bleyer-gimná- j ium egykori igaxgatéj* Ivek 6tál, KRUSCSEV MOSZKVAI KIJELENTÉSEI A BÉCSI TITKOS TÁRGYALÁSOKRÓL i Holtponton az atomki serietek beszüntetését tárgyaló konferencia r A genfi atom konferencia töb! . havi tanácskozás után holtpontr; -j jutott az atombomba kísérletei :j további szüneteltetése kérdésé -I ben. A Szovjet ragaszkodik ah -1 hoz, hogy egy esetleges egyez . I ménv betartását egy u. n. trojk: . ellenőrizze, amely egy nyugat . egy kommunista és egy semlege: tagból állna s mindegyiknek vétójoga volna. Amerika ezt elfő . gadhatatlannak tartja és Anglia ; támogatja álláspontját. Kennedy elnök junius 1 7-ér jegyzékei intézett, kruscsevhez és közölte, hogy Amerika nem válhat a végtelenségig cs kénytelen lesz újból megkezdeni az atombomba kísérleteket, ha a Szovjet nem változtatja meg magatartását. Az amerikai delegáció nem j hagyja el a konferenciát, de an- I nak nincs értelme, ha a Szovjet I nem változtat álláspontján. Washington elvetette azt az i orosz javaslatot is, hogy az atomj kísérletek, ügyét egyesitsék a rö| videsen esedékes leszerelési tárgyalásokkal. Egyes kongresszusi körök és atom erő bizottsági tényezők a kísérletek ujbbli felvételét sürgetik.---------------ooo-------------— FRANCIAORSZÁG MEGSZAKÍTOTTA AZ ALGÍRI TÁRGYALÁSOKAT Az algériai függetlenségi hábo| ru befejezésére irányuló svájci ! tárgyalásokat Franciaország meg| szakította, az egyoldalú fegyverszünetet azonban tovább folytat! ja. i Az afro-ázsiai államblokk. ] amely az Egyesült Nemzetek 46 1 tagállamát foglalja magában i New Yorkból felhívta a francia kormányt és a forradalmárokat, hogy azonnal kezdjék mez újra a tárgyalást. Az afro-ázsiai blokk az E. N. napirendjére akarja tűzetni az ügyet és azzal a tervvel foglalkoznak, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását kérik. Abdel Kader Csansari az algiri forradalmi emigráns kormánynak az E. N.-ben működő megfigyelője szerint még nagy szakadék tátong a francia és az algériai álláspont között, de nem volt jogosult, bogy Franciaország egyoldalúan otthagyta a tárgyalásokat. íKruscsev elmondotta elsl kandalló melletti beszédét” a ir.icly formát eddig csak a nyugat államvezetők használták. Beszá j molt a Becsben Kennedy elnök- i kel folytatott tárgyalásairól. — I Megelégedését fej ez'e ki azok felett s céljuk az volt —, mondotta, — hogy megőrizzék a békét és csökkentsék a feszültséget a világon. Beszédének legfontosabb része a német kérdésről szólt, melynek, ugyrnnd, a Kennedyve! való tárgyalásokban is sok időt szenteltek. (Kijelentette, hogy "a Néfetorszj.ggal kötendő békét nem lehet tovább halogatni és azt még az év vége előtt meg kell oldani”. E célból nemzetközi konferenciát kíván összehivatni. Kruscsev hangsúlyozta, hogy a rendes diplomáciai fórumokon el nem rendezhető kérdések likvidálása csak magasfoku személyi tárgyalásokon lehetséges és Kennedy elnökkel való tárgyalása is azzal a szándékkal indult, hogy négyszemközti megbeszélésen igyekezzen megoldást találni három nagyfontosságu kérdésre: 1. az atomkisérletek megszüntetése, 2. az általános és teljes leszerelés, 3. a német kérdés megoldása. A leszerelési tárgyalások A leszerelésről Kruscsev azt mondotta, hogy a Szovjet négy évig tárgyalt c kérdésről New Yorkban és ezután alakult meg a tiz ország leszerelési bizottsága, amelynek munkája mindeddig nem jutott előbbre, mert “a nyugati hatalmak nem mutattak hajlandóságot a leszerelésre.” Ha bedobnák a különböző konferenciákén összeirt jegyzőkönyveket a genfi tóba, maga a tó is szégyclné magát miattuk", — mondotta Kruscsev, aki ismételten a Nyugatot vádolta a leszerelési tárgyalások csődjével. “Ha a Nyugat hozzájárul az általános cs univerzális leszereléshez, a Szovjet az ellenőrzési rendszer dolgában nem támaszt nehézségeket." — Az volt az érzésem, — mondotta Kruscsev,— hogy Kennedy elnök felfogja art a nag/ felelősséget, amely a két világhatalom kormányára nehezedik és remélem, hogy ezt a felelősséget a jövőben is osztani fogja. (Egyes washingtoni megfigyelők szerint a leszerelést a kom-1 j inunista Kina nélkül meg sem ■j kísérelhető, de a kommunista Ki] na nem leszerelést akar, hanem a , kommunizmus világuralmát háj ború utján s ezt Kruscsev is jól tudja. Mások Kruscsev leszerelési í javaslatait csak füstfelhőnek tekintik, hogy eltereljék a figyelmet a Szovjetben most az minél nagyobb atomfőlényi érdekében folyó lázas nukleáris feg/verkezésről.) Berlin és a né net kérdés ! még ebben az évben Kruscsev beszédében felszólítást intézett a német békeszerződés alirására, “ezt a- kérdést még ebben az évben rendezni kell, mert ez egyenlő az európai béke aláírásával helyreállításával". Szerinte a német béke elsősorban fontos a nemzetközi feszültség enyhítésére. Hivatkozott arra, hogy Adenauer nyugatnémet kancellár, a "hidegháború szakértője” is kijelentette, hogy nem akarja erőszakkal megváltoztatni a jelenlegi német határokat, tehát miét ne írná alá a békeszerződét? — A meglévő határokat, — mondotta — nem lehet megváltoztatni, mert minden ilyen kísérlet háborúhoz, még pedig atomháborúhoz vezet. — A nyugati hatalmaknak. — folytatta Kruscsev, — nincsenek kötelezettségeik Nyugat Berlinnel szemben a második világháborúból kifolyóan, de vannak kötelezettségeik az egész Németországgal szemben, amelyeket azon ban durván megszegtek? Nyugat Berlin szabad város lesz, független a názi Németország behodo lásának minden következményétől, valamint az abból folyó okkupációs jogoktól. A jelenlegi helyzet fenntartása és a békeszerződés aláirásánk megtagadása a hidegháború folytatását jelenti. — Ennek a kérdésnek a folytonos bolygatása súlyos veszélyt jelent a világbékére. De a szerződés aláírása után minden államnak, amely szabad közlekedést akar. Nyugat Berlinnel erről a keletnémet (kommunista) kormánnyal kell tárgyalnia. Vannak emberek akik fegyveres beavatkozással fenyegetődztek a békszerződés létrejövetele ellen. Ezek ugylátszik elfelejtik, hogy azóta változás állott be az erőviszonyokban. Az ilyen politika eleve kudarcra van Ítélve, mert minden erőbevetésre, mi is ugyanazon eszközzel fogunk válaszolni. Még vannak fegyvereink a támadások, elhárítására, — fenyegetödzőtt Kruscsev. not cnallo kézművesek, es kereskedelmi cégképviselők (utazó ügynökök) egyes csoportjai, továbbá olyanok, akik eddig nem voltak bejelentve, mert a munkaadó nem foglalkoztatott előirt számú munkást stb. Magasabb munkanélküli segélyek 1964-től kezdve az egyes államokban kifizetett, munkanélküli segélyek magasabbak volnának. Minden munkanélküli a rendes bérének felét kapná bizonyos maximumig, amely az illető állam beli munkabérek átlaga bizonyos részének felel meg. (A jelenlegi segély sok államban ennél alacso nyabb. ) Egyidejűleg azt az évi összeget, amely után a munkanélküli segély biztosításra a dijak fizetendők az évi kereset 4200 dollárig terjedő részéről 4800 dollárra emelnék fel. Végül munkanélküliek bizonyos esetekben elvesztenék segély jogosultságukat, ha a számukra előirt átképzési vagy szakmai modernizálódási tanfolyamokon nem hajlandók résztvenni. Ily átképző tanfolyamok létesítésére a kormány néhány hét előtt a kongresszustól négy éves Programm megszavazását kérte összesen 700 millió dollár költ Kennedy elnök Becsben kijelentette Kruscsevnek, hogy nem látja időszerűnek a Berlin megszállásáról szóló határidő nélküli szerződés megváltoztatását. Hasonló álláspontot foglal el az angol kormány is. Washingtonban úgy látják, hogy Kruscsev kommunista Berlint akar és a német békeszerződést is azért sürgeti, mert végcélja, hogy Nyugat Németország is kommunista befolyás alá kerüljön. Ezért alkarja lódítani a német kérdést mai nyugalmi helyzetéből. Walter Lippmann, a hires amerikai kolumnista politikai iró, amikor néhány hónap előtt Moszkvában lapjai megbízásából beszélt Kruscsewel, megkérdezte, tőle, miért oly sürgős számára a leszerelés és a mai német hataro] kát véglegesítő békeszerződés? Kruscsev igy sválaszolt: — Mert 4—5 év múlva az uj német hadsereget vezető, egykori Hitler generálisoknak is atombombáik lesznek és akkor már késő lehet.--------------OOO----------------KENNEDY ELNÖK BETEGSÉGE Kennedy elnök a hátfájási ügyében további orvosi felügyelet alatt áll. Hír szerint a hét második felében már mankó nélkül le« képe» járni, KENNEDY ISKOLAJAVASlATÁNAK NEHÉZSÉGEI A washingtoni képviselőim ügyrendi bizottsága 9:6 többsé; gél kimondta, fiogy nem terjes: ti a plénum elé Kennedy elnö hat és fél billiós iskola segély jí vaslatut, minda:’d:g emig egyid< jiüleg a magán is egyházi iskolái nak nyújtandó segély és kölcsör javaslatot nem terjesztik be szír tén kongresszusi tárgyalásra. A szenátus az iskolai segélyjs vaalatot már n^gy többséggel el fogadta azzal, tőgy a magán é egyházi iskolák segély, illetv kölcsön ügyéről szóló javaslato Kennedy elnök később fogja be terjeszteni. A szenátus pénzügyi bizottság nagy többséggel megszavazta Social Securityben részesülők mi nimális járadékának havi 40 dől lárra való felemelését, ugyszinté. az ezzel együtt benyújtott és la púnkban már ismertetett Socia Security javaslatokat, többi köz az özvegyi járaíékok felemelése és azt, hogy férfiak már 62 éve korukban igényelhetik a S. S segélyt, de kisebb havi össze" ben, mintha megvárnak t>5 -il életévüket.--------------------------------Elutasítottuk Castro ma gasabb követelését---i --- _ Lapzártakor je'entik: A frac tors for Frecdorn Bizottság eluta sitotta Castro ktbai kommunista diktátor azon újabb követelését hogy az áprilisi kubai invázris k' férletnél elfogott közel 1200 ku bai menekültet csak 28 millic dollár értékű traktorok ellenébe, íngedi szabadon. Ellenben fenn tartja, hogy kész szál itani azt a: 500 mezőgazdasági gé'et, ami 2 astro eredetileg váltságdiju <ért. Ennek elfogadására pénte dg, junius 23-ig adott határidő izámára. ?HII.ÁBAN 167 ÉV UTAK 7ASÁRNAP ÚJRA LEHE1 SZESZES ITALT VENNI Philadelphiában májusban né'havazással (referendum) dönöttek egv 167 éves vas'mapi zeszárusitási tilalom feloldásáról is most vasárnap déli egy órától smét lehetett szeszes italokat 'enni a városban. A lakosság zámára teljesen uj volt ez, mert nég a legöregebbek születésekos már érvényben volt a tilalmi endelet. Egyes szállodákban ez alkaomból vasárnap partyak voltak, nelyeken hivatalos személyek is észtvettek. Azt hiszik, hogy a asárnapi tilalom megszüntetése okát fog használni a vendéglők ’asárnap esti vacsorázói sz írnálak szaporodására és a szállodák s jobb forgalmat fognak elérni, iá a turisták és konvenciókra érezők vasárnap nem kénytelenek lkoholmentesen tölteni a napot. .1 BILLIÓ DOLLÁR KÜLFÖLDI SEGÉLYEKRE 1960-BAN Washingtoni jelentés szerint 960-ban az Egyesült Államok i.l billió dollár katonai és gazdaági segélyeket nyújtott idegen írszágoknak. Az előző évben 3 :illió volt a segélyek végösszege. Az 1 960-ban külföldi államokiak juttatott adományok összege bből 3i!/2 billió volt. Külföldi Hantoknak nyújtott hitelek ineglosszabbitására 444 milliót máa egélvekre pedig 521 milliót for- Ütottak. __________non---------------ESERNYŐMUZEUM Az olaszországi Stresában ongresszusra gyűltek egybe az sernvőkereskedők. A kongreszzus alatt állandóan szakadt az ső, s ez nagyon imponált a részevőknek. Elhatározták, hogy zentul évente Stresában rendezik ieg találkzoójukat és ugyanitt llitják fel a régóta tervezett eaer-yőrnuxtumob. Kennedy elnök a munkátlansági segélyek, megjavításáról és reformjáról nagyszabású javaslatokat küldött a kongresszushoz. Bevezetőben kijelenti az elnök, hogy a mostani gazdasági lanyhulás mélyponitjánul vagyunk, de még mindig 4.8 millió amerikai van munka nélkül, még pedig közülük 900,000 több mint hat hónap óta. A javaslatok egyik főpontja, hogy a segélyezési idő 13 héttel való meghosszabbítását állandósítani akarja azok számára, akik hosszú ideig voltak munkában és elbocsájtásuk főleg az üzleti helyzet miatt történt. De az elnök felhatalmazást kér arra is, hogy a 13 heti meghosszabbitást minden munkanélkülinek megadhassa, nemcsak azoknak, akiket időlegesen elbocsáj tottak a munkából. A rendelkezések 1 962 közepén való életbeléptetését kéri. Ugyancsak 1962-ben akarja életbeléptetni, hogy azok az államok, amelyeket igen erősen terhelnek meg a munkátlansági segélyek, ily kiadásaik kétharmadrésze mértékéig szövetségi segélyben részesüljenek. Az 1964-es évtől kezdve további 31é> millió munkásra terjesztenék ki a munkanélküli segélyt, ami által a segély alá esők száma mintegy 50 millióra emelkedne. Ez által munkanélküli segélyre volnának jogoaultak ex KENNEDY ELNÖK A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY FELEMELÉSÉT ÉS NAGYARÁNYÚ KITERJESZTÉSÉT JAVASOLTA
