Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1961-06-09 / 23. szám

A ___ érdekeit

függetlenség

I S'n/prian Week,y-str«et

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen mxnjyar< újság a Lehigh Völgyében

Egyes szám.* ára 10 cent

BETHLEHEM, PA., 1961 JUNIUS 9

NYELVÉBEN MAG YAH—SZELLEMÉBEN AMERIKAI

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési díj egy évre.................. $5.00

Vol. XXXIX. Évfolyam 23-ik szám

LAOSBAN a kommunisták a fegyverszüneti egyezmény dacára tovább nyomulnak előre és elfoglalták Padang fontos stratégiai helyet, dacára, hogy Laos volt az egyetlen kérdés, amelyben Kennedy elnök és Kruscsev a ta-| lálkozás végén kiadott közös j közlemény szerint megegyeztek, j Kimondták, hogy Laosnak “sem-j beesnek és Riggetlennek" kell maradnia és Genfben április 12-ike óta ülésezett 14 ország, békekonferenciája Laosról, azon i az alapon, hogy ott fegyverszü j not állt be.

De ime, a kommunisták még \ Kruscsev és Kennedy közös ha-; tarozatát is senr.mibevették és j Laos területe minél nagyobb részének elfoglalásával befejezett helyzetet teremtenek, — kétségkívül összjátékban a jófiut játszó Kruscsevvel. . . Újra beigazolódott, amit 1945 óta annyiszor irtunk Magyar Amerika különböző lapjaiban: “a kommunistákkal nincs értelme semmiféle koalíciónak, vagy megegyezés nek, velük épp oly kevéssé lehet •tisztességes egyezséget kötni, mint ahogy nem lehetett Hitlerrel, aki a müncheni egyezménytől kezdve minden kötelezettségét megszegte.”

Akik a kiét államvezető szemé-; lyes megismerkedésén kívül sem-! mit sem vártunk, nem is csalódtunk. De nem őrülünk annak, ’ hogv ezzel külön is igazolódtunk. Mécsem egészen tanulság és haszon nélkül való leszögezni a laosi fegwerszünet megszegése tényét. Nem állítjuk. hogy Kennedvnek szüksége volt erre a ta-! nulságra, de egv okkal több an-! nak a reményére, hogy nem lesz appeasement, baleki engedékeny- j ség a mindig cs mindenben csak a kommunizmus világuralmi céljait szem előtt tartó Moszkva- Peiomor tengellyel, nem lesz vö-1 rös München.

• * *

AZ AMERIKAI kommunista párt főtitkára óri'si laimentációval hördül fel a washingtoni szövetségi legfőbb bíróságnak a párt ellen hozott határozatán, amely azt követeli, hogy a párt jelentse be magát Washingtonban az idegen hatalmak ügynökeit nyilvántartó igazságügpminiszteriutmi ősz tályon, terjesze be rendszeresen a pénzelszámolásait és tagjainak névsorát, hogy velük szemben az állambiztoncág szempontjából . meg lehessen tenni a szükséges óvintézkedéseket, nehogy az idegen hatalom (a Szovjet) számára kémkedhessenek stb.

Nem vagyunk hivei rendőri i módszereknek és egyáltalán nem ; hisszük, hogy a mai Amerikában, : — ahol F. D. Roosevelt óta a : törvényhozásban mindinkább tért i nyer a szociális New Deal szel- i lem és együtt a unionizmussal ; biztosítja, hogy minden rendes | 1 szakképzett munkás sutbavetheti i az osztályharcot és marxizmust, i mert osztályharc nélkül találhatja - meg a jó életviszonyokat és élet- 1 biztonságot a maga és családja . számára, — a kommunista pro- j paaranda b'rmiféle komoly bel- , politikai veszélyt jelentene. De j nem lehet és nem szabad felej- j teni, hogy a Szovjet, mint a kom- i munista világuralmi front vezető « hatalma mily borzalmas terror j rémuralmat teremtett Magyaror- , szágon és az általa kommunista . erőszakuralom alá kényszeritett, ; többi közép- és keleteuropai or- < szagok egész soréban. j

A kommunista mozgalom nem- ] zetközi, az amerikai mozgalom- i nak Moszkvával fennálló kapcso- ] latahoz nem fér kétség, ezt nyil-|] ván a lamentáló párt főtitkár sem s tagadja. Érzü'etileg te'jesen azo- , nos alapon áll Moszkvával és ez ,, esetben valóban helyénvaló kol- j lektiv felelősségről beszélni, mert ha a kommunisták bárhol uralom- > ra jönnek, lebunkóznak minden ] más pártot, elveszik minden más < nézetű csoportnak vagy egyénnek £ összes politikai és körswb&eUá*i 1

j gait és monopol párturalmat,

I diktatúrát léteitenek, amely “összeesküvésnek” minősít és börtönnel, sőt nem egyszer bitój val is büntette és bünteti a külön! vélemény nyilvánítását és a páll I alakítás szándékát, miként az j például Magyarországon Mind| szenty bíboros esetében történt, j akire semmiféle fegyveres szér- I vezkedést nem tudtak kisütni, j hanem mindössze azt, hogy töb; bekkel kapcsolatban állt és ta- I nácskozott, hogyan történjék j meg az átmenet egy szabad vá| lasztások alapján lertehozandó í alkotmányos rendhez, ha a kom- I munista erőszakuralcm, mint | akkor 1948-ban még a közeljövőre remélték, megbukna.

Emlékszünk a szörnyű, véres emberk inzásokra, amelyek Mind-j szenty “bűntársai" és mások val-' látásainál végbementek és em-1 lékszünk az 1956-os forradalom | rémségeire, ahol magyarok, fér-j fiák, nők, ifjak ezreit ölte meg | az orosz tank és gépfegyver, csak! mert szabad választásokat köve-! teltek, maguk akarták meghatározni, milyen társadalmi rendszer . és kiknek vezetése alatt élhesse-' nek, amit a Szovjet ugyan hajlandó megengedni a kongóiaknak, a ghanaiaknak, a hottentotáknak és pápuáknak, hogy végül kommunista államot erőszakoljon az ő nyakukra is, — de nem Magyarországnak ,és európai sorstárs népeinek. Nagy Imre Maiéter Pál, Szilágyi József, Lo-i sonczy Géza, Gimes Miklós és még sok ezer más többségi de- j mokráciát követelő magyar férfiú hóhérainak számára nincs fogé i konyságunk a szentimentalizmus-! ra.

Nem érzékenyülünk el, amikor az amerikai kommunisták jajveszékelését halljuk, hiszen őket épp oly kevésbbé hatotta meg Mindszenty bíboros és sok mások, úgyszintén az 1956-os for-j radalmárok szenvedése és tragé- ] diája, miként egyetlen szélső jobboldali újságíró sem emelt ] szót, nem irt lázadó és lázitó cikket, amikor Mindszenty bíborost, ; akkor még veszprémi bíborost börtönbe zárták, mert a dunántúli püspökök történelmi memo- , randumában tiltakozott az ellen, , hogy Szálasi és németcsatlós nyi- ] lasai tovább is hiába véreztessék . el a magyar katonákat és lakos- . ságot Hitler régóta elvesztett , háborújában, csak azért, hogy ők ( néhány hónapig bitorolhassák a közhatalom húsos fazekát. ]

* * *

EGYARÁNT ellensége va- ’ gyünk a kommunizmusnak, mint ‘ a nazismusnak, minden barbarizmusnak, ajjnely osztály vagy faji j származásáért üldöz embert és ‘ amely elfojtja az egyéni szabad- í ságot, közte a szabad vállalkozást is, mint a Szovjet teszi, vagy 11 Gúzsba köti, mint Hitler tette, 1 aki tervgazdasági és árszabályozó rendeletéivel szintén a szabad ' vállalkozás ellen zsarnokoskodott, j Hisszük, hogy minden szabad- 1 ságrablás és minden zsarnokság j nélkül is lehetséges olyan társadalom, amelyben egyik osztály j sem uralkodik a másik felett, hanem egymás mellett élnek és él- ' ni hagyják egymást kölcsönös j méltányosságban akként, hogy mindenki szabadon és polgári j életviszonyok között élhet. Nincs . szükség sem a kommunista, sem a nazi nyilas embertelenség rend- . szerére és a gyilkos kommunista 1 rendszereket épp annyira nem 1 kívánatosnak tartjuk, mint a * gyilkos nazismus, fasizmus, nyitasság feltámadási törekvéseit. — j Egyiküknek sem jár szabadság, mert mások szabadsága, elemi életjosrai korlátozására, sőt leg- ! nagyobbrészt tönkretételére akariák építeni ualmukat.

Ahogy nem sajnáljuk az amerikai kommunista pártot, ha nem ^ lenne többé módja nviltan Vissza- . élni azokkal a szabadságjogokkal, j amelyeket a testvér más országi kowumwiiiták * Szovjet megszálló fegyvereire támaszkodva bőr tönnel és bitóval rabolnak el a illető országok polgáraitól, ug; nem helyeseljük, hogy a Név York állami legfőbb bíróság e’ rendelte, hogy George L. Rock well, aki magát nyíltan egy ame rikai názi párt vezérének dekla rálta és a négerek és más faj csoportok ellen hirdet hitler nazi módszereket, julius 4-én, a: amerikai függetlenség ünnep születésnapján New York egyil főterén hirdethesse bestiális igéi mások kélete és szabadsága el len.

Mint oly régóta Írjuk az ame rHkai magyar sajtóban, szabad ság nem jár a szabadság és a2 emberi tisztesség, Isten törvénye halálos ellenségeinek, akár eg) j Gus Hall nevű kommunista, akái ; egy Rockwell nevű nazi akar « | szabadság nevében mások Isten | töl kapott szabadságai és életjo| gai ellen uszi'ani és bujtogatni.— i Mindkét! barbár szélsőség nélkü boldogabb volna a világ!

Minden igaz ember, minder igaz amerikai örömmel üdvözölne egy mielőbbi szövetségi törvényt, amely súlyos börtönnel büntetné úgy a valamely osztály, mint valamely faji, nemzetiségi vagy felekezeti csoport elleni izgatást!

* * *

JÖVŐ SZERDÁN lesz hús*

esztendeje, hogy Hitler megtámadta Oroszországot, a leng veiországi és balti államok felet*:i osztozkodásban szövetséges rab'ó cimboráját. 1941 junius 21 -ike a legnagyobb fordulatot jelentette a második világháború történelmében. Hitler előzőleg ChurchillheZ küldte Rudolf Hesst, helyettesét a pártvezetésben, hogy békét ajánljon fel, de az ajánlat oly megalázó volt, mint amilyen Hitler önimadó mámora, amellyel Europa ura és diktátora akart lenni. . .

Nem ismerte az angolokat, azt hitte, hogy megalázó békét elfogadnának. Ha akarták volna, akkor sem tehették volna többé. A hat hónapon át minden éjjel Londonra és Anglia más városaira zuhanó bombák, — a Battle of Britain, amellyel Hitler Angliával folytatta az 1939 szeptember elsején Varsó és 16 más lengyel város ellen kezdett blitzet, a civillakosság bombázását a második világháborúban, — túlságosan próbára tették az angol önérzetet és naponta túlságosan sok életáldozatot szedtek a civillakosság között, semmint hogy Anglia olyan békét fogadhatott volna el, amely mélyen megalázza.

Anglia a francia összeomlás után egy évig egymaga viselte a háborút az Európában mind több csatlós országot hóditó Hitler ellen s ezt sem azért tette, hogy megalázó békét fogadjon el egymagát “felsőbbrendü, urnépi faj” vezetőjének mondó német demagon kezéből. Nem tehette azért sem, mert Hitler Prága elfoglalásával megszegte Münchent, egy angol iminiszterelnökkel, Chamberlainnal kötött szerződését, ami magában véve már megaláztatás volt és ezt nemi tetézhette meg egy győzelem nélküli béke a'áirásával. És nem tehette, mert Hitler Csehszlovákia és Lengyelország után invázióval sorra rohant le teljesen ártatlan országokat, Hollandiát, Belgiumot, Dániát, Norvégit stb. és elfoglalta Franciaországot. Angliának Europa, — és benne többi közt Magyarország — diktátorául es urául kellett volna elismernie a német néptribunt és ezt nem tehette meg, ezt csak olyan, az angolokat nem ismerő szüklátkörii, kótyagos ember hihette el róla, hogy megtenné, mint Hitler Adolf.

* * *

VANNAK republikánus párti Roosevelt evülöl-ők és magyar iobbközémek és szélső jobboldaliak, akik ma is azon sopánkod(Folytatás a 4-ik oldalon)

A miller heightsi Sacred Hear! r. kát. egyházközség kettős ünnepet ült vasárnap, junius 1 1 -én. Father Francis X. Gilly, az egyházközség kiváló plébánosa ünnepelte pappá szenteltetésének negyedszázados jubileumát, amely a Sacred Heart egyházközség alapításának 25 éves évfordulójával is egybeesett.

Ez alkalomból délelőtt nagy hálaadó ünnepi szentmise volt az egyházközség iskolája udvarán, amelyen a hivők nagy számban vettek részt. Az ünnepi misét maga Father Gilly celebrálta, Rév. Joseph F. May, az egyházközség alapítója, aki jelenleg a north amptoni Magyarok Nagyasszonya templom plébánosa, deacon, és Rev. Stephen Ponisciak (Allen town) subdeacon volt. A szentbeszédet Rev. Cyril F. Meyer (Mary Immaculate Seminary, Northampton) mondotta.

A Szentatya üdvözlete

XXIII János pápa a jubileum alkalmából apostoli áldását küldte Father Gillynek.

Este bankett volt Father Gilly

tiuteWtlr« Freemansburgban, a

Marine Reserve Armory kaszárnyában, amely igen meleg és lelkes hangulatban folyt le több mint 600 vendég részvételével.

Számos meleg érzésű beszéd ünnepelte Father Gillyt úgy az egyházi, mint világi szónokok részéről. A hivők, barátok és egyházi szervezetek kétezerötszáz dolláros csekket és más ajándékokat nyújtottak át Father Gillynek szerctetük jeléül.

* * *

A bethlehemi magyarság is meleg szeretettel emlékszik Father Gillyre azon évekből, amikor Father Reseterics mellett végzett egyházi szolgálatot és nagyon megszerette papi kiválóságáért és szeretetteljes, szívélyes modoráért, valament nem utolsósorban mindig napfényes, melegszívű humoráért.

A jubileum alkalmából a bethlehemi magyarság is igaz szívből köszönti Father Gillyt és forrón kívánja, hogy még sok éven át teljesíthesse erőben, egészségben nagy papi hivatását hivei örömére ál üdvért.

FATHER GILLYT SZERETETTEL ÜNNEPELTÉK A 25 ÉVES JUBILEUM ALKALMÁBÓL

KENNEDY HÁTGERINC FÁJÁSA KIÚJULT ÉS MANKÓN JÁR

A Fehér Ház junius 8-án nyil- i vanosságra hoztf, hogy Kennedy elnök újra hátfájásban szenved és egyideig mankókkal kell jár- 1 nia. Pierre Salinfer, az elnök sajtótitkára közölt», hogy az elnök ! hátfájásai akkor újultak ki, amikor a kanadai Ottawában, május ^ I 6-án felemelt így lapátot ogv i faültetési ünnepiégen a kormány j székháza melletn parkban. Az elnök azóta érzi a hátfájdalma- ■ kát, amelyek párisi, bécsi és londoni utazásai! során állandó szenvedést okozlak neki, akár egy imakacs foj-fájás. Az elnök titokban tartott^ fájdalmait és csak most árult^ el munkatársainak.

Salinger hangsúlyozta, hog/ nincs ok aggodalomra, mert az elnök nem szeiived "disk-bece£p ségben vagy Valamilyen gyulladásos megbetegedésben. Ezek a hátfájások állajidóan visszatérnek, amióta Kennedy, mint az amerikai flotta főhadnagya a második világháborúban a japánok által elsülyeszteit hajó legénységének a hátán való kimentése során megsebesült!

Európai látogatása előtt az elnök a vidéki birtokán eltöltött kéfcnapi szabadsága alatt mankókra támaszkodva, járt, hogv igv gvógyitsa a hátát. Az elnök általában kis fűzőt szokott vise'ni a hátfájása miatt. Az elmúlt hé’véget Floridában, P?Jm Readier, töltötte és mtleg sosfürdőkkel gyógyította Hátfájását, de a bét elején visszatérve, mankókat hasz nál a Fehér Házi an és igy fogadta az Amerikába látogatott Fanfani olasz miniszterelnököt és Segni olasz külügyminisztere, akiket Kruscsevvel Becsben folytatott tárgyalásairól indormálí. Az elnök állapota a javulás utján van,

----------OOII —-----MITCHELL KÓRHÁZI ÁGYBÓL VEZETI KAMPÁNYJÁT

___ i

James P. Mitchell, volt mun-1 kaügyi miniszter, New Jersey republikánus kormányzó-jelöl tje eltörte a lábát és huzamosabb ideig áórházban kell lennie. De a betegágyból is szorgalmasan folytatja választási kampányja intézését. Legutóbb telefonon .mondott beszédet egy Atlantic Cityben tartott népgyüléshez.----------------ooo--------------VILÁG-AMNESZTIA

MOZGALOM

Londonban I 961 évi amnesztia felhívás címén mozgalmat indítottak el, melynek célja, a világ összes politikai foglyait kegyelemben részesíteni.

; Elnapolták az Adolf Eichmann tárgyalást

A Jeruzsálemben április 1 2-ike óta folyó Eichmann perben jun. 12-én junius 20-ára napolták el a tárgyalás folytatását. A vád most készült el tanúi felvonultatásával és a nazik által 22 országban zsidók, cigányok és antlnazik ellen folytatott erőszakos Ságokról szóló bizonylatok bemutatásával. Most a védelmén, dr. Servatius Robert németországi ügyvéden van a sor, hogy ez adatokkal szemben előterjessze a Gestapo zsidótlanitó osztálya vezetésével és a gázkamrákba való kiszállításokkal megbízott Eichrr.ann alezredes védelmét.

Az ügyész még nem tett javaslatot a büntetés mérvére való nézve és azt hangoztatja, hogy Eichmann még arra sem hivatkozhat, hogy csak * feljebbvalói parancsot teljesített, mert sok bizonyság szerint a parancsot egyéni túlbuzgósággal tetézte meg.

Az utolsó napok egyikén került sor a magyarországi nagy deportálások ügyére. Az ügyészség azt bizonyította, hogy Himmler Gestapo főnök 1944 őszen be akarta szüntetni a Németorságba menő transzportokat, mert abban bizakodott, hogy a Nyugat kü.önbékét fog kötni és akkor ő kerülhet Hitler helyére. Eichmann azonban Himmler megkerülésévvel Ribbentrop külügyminiszterhez fordult és az ő utján kért engedélyt Hitlertől, hogy vaggonok hiányában gyalog marsokkal indíthassa útnak a deportálandókat. Ehhez megnyerte Szálasi Ferenc akkori kormányfő hozzájárulását is és november végén és decemberben, összesen mintegy 50,000 magyar állampolgárt indított útnak gyalogosan. Legtöbbjük elpusztult az utón vagy pedig félholtan érkezett az ut céljához.----------------ooo ---A ‘TENGELY” SALLYJA

Mrs. Mildred Elizabeth Gillars a 2-ik világháború alatt a berlini rádió szpikemője volt és minden nap dezertálásra szólította fel a honfitársait, az amerikai GI-okat. A háború után az amerikaiak hosszas vizsgálat után bíróság elé állították, amely hazaárulás miatt 30 évi börtönre Ítélte. Miss Mildred akkor arra hivatkozott, hogy Rihbentrop egyik munkatársa iránt érzett szerelme kénysZeritette a hazája elleni működésre.

Jó magaviseleté miatt a börtönhatóságok most feltételesen szabadlábra helyezték a hazaárulót, aki azonban kijelentette, hogy már nincs helye a világi életben és ezért hátralévő éveit kolostorban fogja eltölteni.-e Kennedy elnök a múlt hét sajtófogadásán annak a vélemé -1 nyének adott kifejezést, hog) d) rendkívül nehéz lesz a Szovjettel i- megegyezésre jutni a világpoliti r- kai kérdésekben, ha a laoszi kéri- désről tárgyaló I 4-es konferencia »• sikertelen marad. l" A fegyverszünet rregszegésér- bői származó laoszi konferencia- C válsággal kapcsolatban hozzzáinté z zett kérdésekre az elnök igy váa laszolt:

' — Azt hiszen Genfben fogunk

3 maradni, annak lehetővé tételére, hogy biztosítsuk Laosz független és seím’eges államként való fér.n- J maradását. Ha még ebben a kér- 3 désben sem tudunk megál'apodm ? a kommunistákkal, képzeljék el, j hogy milyen nehéz lesz írás pro-I blemákban.

1

K

1; Az atomkisérletek

2 megszüntetése

Az elnök az atomrobbantások / megszüntetése tekintetében azt _ mondota, hogy a bécsi tárgyalá_ j son leszűrt tapasztalatai szerint a tj' prognózis semmiféle reményre . I nem ad okot. "Ha nem tudunk

II megegyezésre jutni, — mondott; ta, — azt szeretném, ha mindenj j ki számára világos lenne, hogy az 11 Egyesült Államok mindent meg, tett a megegyezés érdekében."

Most került egyébként nyilvát nosságra az is, amit Kennedy az . Európából való visszaérkezés 1 után a kongresszus vezető sze. mélyiségeinek bizalmasan monj dott. Kruscsev a berlini találkozá. | son állitólag csak egyetlen egy- i szer használt élesebb hangot,

. | amikor azt állította, “Berlin meg t akadt szálka a Szovjet torkában . és azt- ki keli onnan venni r iKennedy ezzel semben a kont gresszusi ver etőknek tett közlései szerint arra emlékeztette Kru8csevet, hogy Kruscsev néhány év előtt azt mondta, hogy i Magyarország a "Nyugat torkáj ban megakadt döglött patkány".

^ A megbeszélésén bizalmas köz^ lésekből az derült ki, Hogy Kruscsev elsősorban a berlini kérdés j megoldását és az Egyesüti Neml zetek főtitkársága összetételének ' és jogkörének megváltoztatását akarja, amiben tudvalévőén nagy ellentétek állnak fenn közte és ’ Washington között.

Kruscsev berlini feltételei

Kruscsev a bécsi találkozón- azt javasolta Kennedy elnöknek, i hogy 1. haladéktalanul hívjanak- össze Becsbe konferenciát ber, lini kérdésben, 2. a nyugati írneg- i szálló csapatok számát szállítsák t le annyira, hogy a megszállás

“csak jelképes" legyen és 3,

, ezentúl Szovjet csapatok is állomásozhassanak Nyugat Berlinben.

Kruscsev kijelentette, hogy hat hónapot ad a nyugati szövetségeseknek e javaslatai feletti döntésre, de nem jelezte, hogy ez mikortól számítódna. Kennedy el- nőknek a kongresszusi vezetők- előtt tett közlései szerint Krus> csev e követelései nem voltak ultimátumszerüek.

. Kruscsev újólag fenyegetődzött azzal, hogy különbékékot a ke- 5 letnéímetországi kommunista kisebbségi kormánnyal, amelyet tudvalévőén sem a nyugati szö: vetségesek, sem a nyugatnémet kormány nem ismer el. Ily különbeké .hosszú időre megpecsételné Németország kettészakítottsága helyzetét, aminkülönben egyes nyugati hatalmak sem tartják sür- 1 gősnek változtatni.

Ily különbéke esetén a nyugati; szövetségesek a Berlinhez vezető • utak használata ügyében kényte- 1 lenek volnának a keletnémetor- 1 szági kommunista kormánnyal tárgyalni, amelyet azonban továbbra sem akarnak elismerni.

ősszel nyugati csúcskonferencia

! Rusk külügyminiszter kijelen’

1 tette, hogy Kruscsev berlini és : németországi javaslatai elfogad- 1 hatatlanok, de Washington a vá> laszadés előtt tanácskozni fog

süövttiágmm!, Hir «érint a

nyugati szövetségesek legkésőbb az ősz kezdetén csúcskonferenciát fognak tartani.

Kruscsev azt is javasolta Becsben, adjanak félévet a két német kormán5mak, hogy egymás között egyezzenek meg Németország egvesitéséről s a Nagy Négy eleve jelentse ki, Hogy amiben a két német kormány megegyezik, azt ők készek helybenhagyni.

Kruscsev semmilyen körülmények között sem hajlandó olyan megoldásra, mely szerint egész Németországra kiterjedően szabad választások legyenek, mert azt akarja, hogy a i 7 milliós Kelet Németországban megmaradjon a kommunista rendszer. (Mitöbb valamilyen módon kiterjeszteni szeretné azt Nyugat Németországra is.) Azon esetre, ha külön békét kötne Kelet Németországgal, kijelentette, hogy a nyugati szövetségeseknek el kell tüniiiök Berlinből, mert az “nem leltet nyugati hídfő a Szovjet, Kelet Németország vagy valamely másod ország ellen."

Úgy Adenauer nyugatnémet kancellár, mint Brandt nyugat berlini szociáldemokrata főpolgármester, aki az őszi nyugatnémet választásokon Adenauer kancellár ellenjelöltje esz, kijeentették, hogy Kruscsev javaslatit elutasítják.

Trojka”

Kruscsev az atombomba kíséretek ellenőrzése kérdésében a -écsi konferencián elvetette a Nyugat azon javaslatát, hogy az llenőrzést bízzák semleges igazgatóra. Az egész vonalon háromágú ellenőrzést "trojkát” akar így nyugati, egy kommunista és :gy semleges taggal.--------------—ooo— ■ '■—

Amerika a gyarmati uralom ellen szavazott Angola ügyében

Az Egyesült Nemzetek biztonági tanácsa kilenc szavazattal , elszólitotta Portugáliát, hogy essen véget- az afrikai Angola irtom anyában folytatott véres rőszak uralomnak, amellyel elyomja a benszülött lakosság iiggetlenségi törekvéseit. Egyet;n szavazat sem volt a javaslat llen. Az Egyesült Államok és Szovjet a javaslat mellett sza- ' azott. Anglia és Franciaország irtózkodott a szavazástól.

A határozati javaslat szerint a ortugálok 20,000-100,000 benzülöttet öltek meg e nagy kiteridésü gyarmatukon, mert függetmségi mozgalmat kíséreltek meg.

Portugália bejelentette, Hogy em alkalmazkodik a biztonsági anács utasításához. Zorin Szovjet elegátus erre felszólalt és kizáással fenyegette meg Portugáliát.

Nem szándékunk védeni a porigál gyarmaturalmat, de a Szov:t jobban tenné, ha a saját háza lőtt seperne és nem sietne úgy lásokat az Egyesült Nemzetek ha irozzatait seir.mibevevő magairtás miatt fenyegetni. Emlékeetes ugyanis, hogy a Szovjet és iádár-Magyarország az E. N. ejm kevesebb 15 határozatát ette semmibe a nemzeti önren > elkezést követelő, 1956-os a iagyar forradalom ügyében. . .---------------nun--------------A FRANCIA GENERÁLISOK PUCCSA

A De Gaulle elleni, algíri táornok lázadás vezetőit, Chaille enerálist és két társát, 15 évi igyházra Ítélte a párizsi katonai íróság,

Az Ítélet indokolásából nem íaradtak ki bizonyos mentőköülmények, amelyek szerint a táornokok a végzetes tévedésnek” rinősitett felkeléstől a franciá acionalizmus meg erősödését árták, nem pedig saját egyéni ijéttik fokogásét.

NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLTEK A KENNEDY KRUSCSEV TÁRGYALÁS TITKAI