Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1961-06-02 / 22. szám

A magyarság érdekeit tlen tár­­letilap. The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. 3. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Master May 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., un&T the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 22-ik szám BETHLEHEM, *A., 1961 JUNIUS 2 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR JUNIUS 4-ÉN, Trianon 41-ik évfordulóján végetér a most egy­­cve a külföldi imagyars’g köré­ben a 40 éves évforduló alkal­mából meghirdetett trianoni gyászév. Mint tavaly ezen a hé­ten megírtuk itt, nem gyászolunk, mert a gyász szinte lemond st jelent. A világ az atom- és raké­ta korszakban az országok egy­mástól való kölcsönös függőségi kapcsolata interdependence-e és a mind nagyobb egységek felé halad és még a hiteteleneknek is hinniök kell abban, hogy a régi} nagy Magyarország kegyetlen, i brutális kézzel széttráncsirozott j részei mág egyszer összekerülnek egy fedél alatt, — ha nem is a régi szerep elrendezésben, de ta­lán több testvériségben szabad­ságban és szociális jólétben. * * * VOLTAKÉP a Dunavölgy or­szágainak és az első világháború elvesztése után alakult '‘utódál­lamoknak” nagyrésze ma is együtt van, de nem nemzeti és! egyéni szabadságban, hanem aj Szovjetblokk kénysZerubbonyá-; ban és a Varsói Egyezmény kato- j nai rabságában. Egy kényszerből reájuk szakadt keleti orientáció ez, amelyben a nyugati individuális szabadság emlőin nevelkedett középkorú roa'-yar nemzedék rosszul érzi •magát. A nyugati orientáció két Trianont és az 1956-os forrada­lom cserbenhagyását hozta, de a keresztény világfelfogást jelen­ti, amellyel Szent István óta el­­jegyzettnek érzi nemzetét és igy érthető, hogy ez a imái ideológiai kapcso’at nem bázis számára egy "közös fedél” szempont­jából, noha az “utódállamok­ban" a magyar kisebbség som­­niszta üldözése a kommunisták alatt alábbhagyott ahhoz képest, ami a két háború közti időben e nacionalista vezetés alatti orszá­gokban volt. Gyakran olvashatjuk még, hogy az utodállami magyarság “kettős járóim", kom'mun’sta és utodállami soviniszta járom alatt van, de valójában ez nem egészen felel meg a tényeknek, mert a nemzetiségi hovatartozás kérdé­sét most jobbadán háttérbe szorí­totta az osztály hovatartozás és a rendszerrel való lojális együtt­működés kérdése. De nem szen­ved kétséget, hogy ez nem teszi boldoggá sem1 az anyaországi sem az utodállami magyart. Az előbbi reklamálja a kül- és belpolitikai önrendelkezést a függetlenség, a szabad választások és a magán­­tulajdoni életrend vonatkozásá­ban, az utóbbi pedig ragaszkodik ezenkívül a Trianonban elsikkasz­tott nemzeti önrendelkezéshez is. A nyugati orientációból való kiábrándultság indokaihoz is szó férhet, ha azokat tárgyilagos szemmel nézzük. Az első világ­háborút a Monarchia üzente meg a német vezérkar, illetve Vilmos császár nyomására és a Nyugat csak ezt nézte, nem pedig az orosz cári kormány által oly ré­góta folyt provokációt, amely Ferenc Ferdinánd meggyilkolá­sával érte el tetőpontját. A má­sodik világháborúban pedig Ma­gyarország nem a Nyugat, hanem a nyugati kereszténység alapelveit lábbal taposó, a kereszt helyében a horogkeresztet imádó, magát földi Istennek képzelő Hitler ol­dalán harcolt az utolsó percig; erősítette Hitlert, aki “urnépi imperialista ország ragadozásai­­val belekergette a Nyugatot egy Szovjet szövetség karjaiba. . . Az 1956-os forradalom aztán való­jában Eisenhower hozzájárulása nélkül tört ki és a derék szabad­sághősök elfelejtkeztek arról,hogy a hidrogénbombás rakéták korá­ban nem lehet feltétlenül elvárni, hogy egy meg nem rendelt forra­dalom miatt Amerika világháború kockázatát vállalja, amelyet nem elég megüzenni, de megnyerni is kell. Hiszen a cubai menekültek­nél meg is rendeltük, vagy leg­alább is megrendezni próbáltuk a forradalmat, de megcsalt önkén- i teseket sem küldtünk, mert világ- * háborútól félve, attól tartottunk, 1 hogy Kruscsev és esetleg Mao f i csztályharcos szolidaritásból a I végsőkig kitart Castro mellett és i szintén önkénteseket küldene. i » * * 1 SZÓ, AMI SZÓ, a nyugati orientációból való kiábrándultság, 1 tárgyilagosan nézve, nem min- < denben indokolt. Mondhatni, kis- i sé egyoldalú megállapításokra j hivatkozik. . . Persze, hogy a| < Nyugat sem hibátlan, a trianoni 1 békeszerződés igazságtalanságai, i Wilson pontjainak a “Jaj a le-, 1 győzőiteknek!” barbár elve alap- ' ján való elmtellőzése magában is I elég példa erre. De mindenek- 1 felett álló szempont, hogy a nyu- < gáti orientáció szorosan össze van < forrva az Istenhit és az egyéni; 1 szabadság fogalmával és annál is' i inkább el kell utasítanunk a ke-, 1 letd (kommunista) orientációt, mert a Nyugat, az élen az Ame- í rikai Egyesült Államokkal ma! t már helpolitikailag mindinkább abba az irányba terelődik, hogy s a munkások és munkaadók kö- 1 zötti kölcsönös megértés, a unió- 1 nizmus fejlesztésével és kitérj esz 1 tésével és szociális állami tör- ’ vényekkel a szabadság és népjó- ! lét összetételét teremtse meg, 1 amelynek révén minden dolgozó 1 embernek módja jut, hogy kinő- 1 jön a proletár sorból és felemel- i kedhessék a polgári életviszonyok i és létbiztonság színvonalára, va­gyis a maga számára tárgytala­­nitsa Marxot, Lenint és Krus^se- ^ vet, az osztályharcos tanaikkal r együtt. I i Legutóbb közre adtam itt a j Free Europe Committee egyik 1 orgánumának, a külföldi, szabad 1 magyar sajtó szamára hirforrásul ( készülő "Magyarországi Hírek’’ \ egy közleményét, aimelvben egy s Magyarországból jött állítólagos t utazó úgy nyilatkozik, hogy \ "sem a Kelethez, sem a Nvugat- j hoz nem tartozunk, egyedül va- -v gyünk két világ között.” Ez csu- 1 pán emberileg talán érthető, ön- 1 sajnálkozó szenvelgés, amely, v feltéve, hogy nem azért monda- « tott, hogy Kádárék érdékében p eltávolitsa a külföldön élő ma- c gyarságot a Nyugattól, Ameriká­tól, a váratlan 1956-os forrada- 1 dalom váratlan cserbenhagyása f okozta csalódásban lelheti ma- £ g'-arázatát, de politikailag nem v vehető egyébnek szeszélves han- c mii atban született kijelentésnél, v Magyarország riem valami extra • s vagancia két világ között. Ha a mai érett korú nemzedéke több- j ségének mentalitását hiven akar- ] j,a követni.helye a Nyugat oldalán j van, tekintet nélkül a Nyugat -v hatalmainak a mai átoni és ráké- J, takorszakban fennálló, rendkiviil nehéz helvzetc' ól származó, ked- v vezőtlen jelenségekre, az egyéni p, Nyugat oldalán, amely lassan, L die mindinkább halad a szociália J^j individualizmus szabad embersc- ri ges világának minél szélesebb h körű kialakulása felé. f< Lehet, hogy ez a szociális p irányba fejlődő nyugati szabad-: „ ságszellem felé való orientáció a a mai helyzetben, magyar vonat-! v kozásban nem reálpolitika, de a nyugodt szociális lelkiismerettel, £ vállalhatja minden népbarát ma-l p gyár. A keleti' orientáció, a kom- t, munizmus hatalmaival való sző- m vétkezés nem feltétlen szociális szükségesség és minél inkább ha- a lad a Nyugat egy szociális indi^ € vidualizmus teljes kiépülése felé, s; annál kevésbbé lesz az a jövő- nj ben. I fa * * * g A KENNEDY—KRUSCSEV „ találkozó, amely most szombaton ^ és vasárnap fog lefolyni Bécsben,! n nem sok jóval biztat, inkább csak bemutatkozó lesz két világ­­nézet mai legfőbb vezető expo­nense között. Kruscsev állítólag elsősorban a leszerelés kérdéséről akar beszélni, amelyben, néme­lyek szerint sürgősen kell tenni valamit. De kerülhet e érdemle­gesen szó leszerelésről akárcsak Stevenson délamerikai McDonald az acélipari FŐT. RESETERICS FÉLSZÁZADOS PAPI JUBI-kö; útját aggályos­nak tartiák munkanélküliség problémájáról az atomfegyverek kiküszöbölé­sére nézve is, amíg a Szovjet cs Kina, valamint kapcsolt kommu­nista részeik le nem mondanak a kommunista szellemiségük világ­ura1 ni céljairól és ilv szándékaik­ról bizalomkeltő bizonyságokat nem szolgáltatnak? Köztudomású, hogy erre nem hajlandók sőt eltemetni akarják az egyéni szabadság világát és minden tettükben, aknamunká­jukban, mesterkedésükben ez a cél vezérli őket, — minek tehát leszere’ésről tárgyalni, ami csak akkor lehetne aktuális, ha előbb helyre hoznák régi erőszak ak­cióikat, közte a kommunizmusnak Mag-'arországon való felerősza­­kolását, ami által még a trianoni országcsonk is elvesztette önren­delkezését? S nem kerülhet szó leszerelésről Európának olyan ujjárendezése előtt sem, amely korszerű módon ne korrigálja két Trianon bűnét, mellyel magya­rokat megkérdezésük nélkül haj­tott más népek uralma alá. Mi mind-ezek tekintetében semmi engedékenységet nem vá­runk Kruscsevtől, amiként meg vagvunk győződve arról is, hogy világnézeti elvakultsága miatt vele érp úgy nem lehet tisztessé­ges alku, mint Hitlerrel vagy a valtai egyezményi megszegő Sta­­linnál nem lehetett és semmiféle kommunista potentáttal, totalitá­rius világnézeti imperialistával nem lehetséges. * * * NEM ÁLLUNK annak a per­verz optimizmusnak alapján, a­­mellyel a New Yorkban mezjele nő szélsőjobboldalai hetilap an goi nyelvű cikkeit, irő társszer­kesztője a lap karácsonyi számá­ban “Christmas Message to the Kremlin" címen Kruscsevnek, a magyar önrendelkezési követelé­sek, vérbegázolójának. ajánlatot tett, hogy “több mint boldogok volnánk, ha leülhetnénk a Szov­jetunió képviselőivel, hogy meg­vitassuk Magyaroszág esetének békés megoldását." (We would be more than happy to sit down with the representatives ot the Szovjet Union and discuss the peaceful so.ution of the Case of Hungary). i Mi nem tiszteljük meg a jó­hiszeműség ily odadörgölödző feltételezésével Budapest hóhérát és a new yorki szélsőjobboldali hetilap társszerkesztőjének Krus­­csewel remélt, de természetesen válasz nélkül, elmaradt tárgyaié-1 sától épp oly kevéssé vártunk volna eredményt a magyar ügy javára, mint ahogy világviszony­latban semmi jót sem várunk Kennedy elnöknek Kruscsevvel való mostani vagy későbbi talál­­kr> zásaitól. A tűz nem mehet együtt a vízzel. S ezt egyaránt értjük úgy, Amerikára, mint Kruscsevre. — „egjobb esetben továbbmegy a űdegháboru az évek hosszú só­éra, ha ugyan Kruscsev a nyug­­hatatlanságával, az egyszerre sok- Felé folytatott aknamunkájával, polgárháború szitásával stb. addig j nem feszíti a hurt, mk. akarva1 akaratlan el nem pattan. A tűzzel való vakmerő játszadozása, simít Cubán, Laosban, Kongó­ban és hovatovább a világ mind több helyén folytat, egyszer ka­­:asztrófát robbanthat ki. Erre nind inkább fel kell készülve lenni; mindent, ami észszerű és imire az individualista világ az erői komoly és becsületes megfe­sti* ésé vei képes, meg kell ten­­lünk, hogy sakkban tudjuk tar­­tani a Moszkva—Peiping ten­gelyt. Ez fontosabb, mint bár­mely “tárgyalás” a kommunista világuralmi célok legfőbb és leg* megátalkodottabb képviselőjével V> A A new yorki lapok értesülése szerint egyes acélgyárak uíra fog­lalkoznak az acél ára emelésé­nek kérdésével, de egyelőre nem tudtak elhatározásra jutni. Az acélipari unicn vezetésé e két napon át tartott tanácskozást Chicagóban. Utána Dav-’d J. Mc­Donald a union elnöke kijelentet­te, hogy a munkanélküliség az acélioari munkások között még­­csak beállott kisebb javulás mér­tékéig sen csökkent és az acél­ipari munkások közül közel 300,-{ 000 még mindig munka né'kül ■van. — A nagy acélipari gyárak,—! •mondotta, — még az esetben is, ha csak termelőképességük 50 százalékával dolgoznak, haszont érnek el, de letett munkásaik helyzete változatlanul kedvezőt­len. McDonald kijelentette még, ho<ry “a 40 órás munkahét egyál­talán nem érinthetetlen szentség"; s hogy a jövő évben esedékes; acélioari tárgyaláson rövidebbj munkahetet fognak követelni a gyáraktól 40 órás fizetéssel. A munkaidő.lek 40 őr s bér fenntartásával, azon célra való lerövidítése, boigv ezáltal több, most munkanélküli munkásnak munkába álltása váljék lehetővé, más unionok tanácskozásainak is mindinkább égjük fő-problémájá­vá válik, mert azt hiszik, hogy a gazdasági visszaesés mellett a termelési eljárás minél nagyobb részben való gépiesülése, az automation igen jelentős ténye­zője a munkanélküliségnek. Kennedy elnök tudvalévőén egyik sajtókonferenciáján kijelen­tette, hogy nem hive a munka­­nélküliség enyhítése azon módiá­nak, hogy a munkaidőt leszállít­sák, mert a termelés emelkedését tartja nemzeti érdeknek. Kennedy ellök nyilvánosságra hozta, hogy Allai Stevenson, az E gyesült Nemetekhez kiküldött fődelegátus háiomhetes délame-j rikai körútra itdul, hogy Moszk-( va és Castro dilamerikai kommu-| nista propagandáját ellensúlyoz­za és szorosabbra fűzze a szá'a­­kat USA és a délamerikai orszá­gok között, amelyek anyagi tk-\ •nógatására Washington most kü­lönösen nagy slilvt kíván fektetni r e célra 600 milliót szavaztatott meg a kongresszussal. Némely körös aggállyal néznek Stevenson utazása elé, mett aui- Stevenson utazí.sa elé, mert am;­­kor Nixon alcl^ök egyes délame­rikai országokban járt, kom- \ mu nista tüntetek vad tüntetéseket' rendeztek elleni és Venezuelában személyes biztdnsíga is veszély­be került. Attól tartalak, hogy miután Kruscsev csalódott azon, nem tudni mire aladitott várakozásai­ban, hogy Stevenson engedéke­nyebb politikát fog folytatni az E. N.-ben, Mcfezkva Stevenson ellen is oly brutális tüntetéseket fog megrendelni némely délame-! rikai országokban, mint annak­idején Nixon ellen,----------------ooo----—-----— A LEGFŐBB BÍRÓSÁG A VASÁRNAPI MUNKASZÜ- | NETI TÖRVÉNY MELLETT DÖNTÖTT A washingtoni szövetségi Su­preme Court Earl Warren elnök­lete alatt a május 29-i ülésén al­kotmányosnak nondotta ki a Pennsylvania, Maryland és Mas­­sachusset államokban a vasár­napi munkaszünetröl fennálló tör­vényeket és elutasította mindazon beadványokat, amelyek az üzle­tek nyitvatartását kívánták. j KENNEDY ELNDK EURŰPAI ÚTJA Európába, A hadsereg átszerve­zése azt is célozza, hogy azon­nali célokra nyolc héten belül tíz diviziót lehessen rendelkezésre bocsáj tani. Az elnök további 300 millió dollár megszavazását kérte a hadsereg és a tengerészeti gya­logság egységeinek megerősítésé­re és a polgári légvédelem foko­zására. Külföldi katonai segély költ­ségvetésének 285 millió dollárral való felemelését kérte az elnök. Ez a segély, amelynek végösszege 1,865 millió dojlár, azt a célt szolgálja, hogy megerősítse a NATO védelmi erőit. Repülés a Holdba Az Eisenhower adminisztráció mulasztásaira utalva Kennedy ki­jelentette, hogy az Egyesült Álla­moknak az elkövetkező öt éven belül 5—7 billió dollárt kell for­dítania arra, hogy utolérje a Szovjetet a világűr kutatás terén. Egyelőre 6,531 millió megsza­vazását kérte, többek között arra, hogy tökéletesítse azt a világűr­­fülkét, melyben az első amerikai világűr — repülő a Holdra fog repülni és visszatér majd onnan. Ezenkívül óriási motorokat kell építeni ebből az összegből. Munkások átképzése Az elnök megállapította be­szédében, hogy a gazdasági ha­nyatlás megszűnőben van és ja­vulás előjelei mutatkoznak, de az automation előrehaladása következtében újabb gondot okoz a munkájukat elvesztők át­képzése. Ezt nagyarányuan akarja megvalósítani. (Az átképző tan­folyamok résztvevői' a tanulás ideie alatt szerény fizetést is fog­nak kapni). A beszéd a bel és külföldön átlagban jó hatást keltett. A re­publikánusok azonban újabb aggodalomnak adtak kifejezést, hogy Kennedy adminisztrációja túlságos nagy költekezésbe fog bocsátkozni. Kennedy elnök De Gaulle francia elnökkel és Kruscsevvel való találkozása előtt május 25-én beszédet mondott a kongresszus két házának ülésén, amelyet "írná- i sodik State of the Union" beszéd- 1 ként emlegetnek. A beszéd egyik célja kétségtelenül az volt, hogy a kongresszus kifejezésre jutassa támogatását az elnök iránt ami a beszéd közben sűrűn felzugott tapsokban meg is nyilvánult. i Az elnök utjának első célja Páris, hová francia származású felesége is elkiséri. De Gaulle tudvalévőén nagyobb szerepet követel magának a NATO-ban és USA-ból, Angliából és Francia­­országból álló legfelsőbb NATO­­I vezetőség létrehozását kívánja, | amit az Atlanti Szövetség tagálla­­mainak zöme ellenez. 1 Az elnök szombaton reggel Párisból Becsbe repül, ahol Krus­­csewejl találkozik. (Kruscsev meg a múlt hét végén vonatot indult el és útközben megállt Kievben, ' majd Csehszlovákiában és több j beszédet mond. Azonkívül Po- I zsonyban elnökölni fog a kom­munista uralom alatti keleteuro­­pai országok diktátorai konferen­ciáján, amelyen Kádár János is résztvesz.) Még vasárnap az elnök Becs­ből Londonba repül, ahol Mac­millan miniszterelnököt tájékoz­tatja bécsi útja eredményéről. De Gaulle-lal folytatandó tár­gyalásairól Kennedy megjegyezte a kongresszusi beszédében, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy minden kérdésben teljes egyetér­tés álljon fenn. Katonai újítások Ugyanezen beszédében az el­nök kihangsúlyozta Amerika ka­tonai erejének nagyságát. Beje­lentette, hogy elrendelte a had­sereg átszervezését azon célból, hogy növelje taktikai mozgási képességét és rugalmasságát, va­lamint, hogy modern fegyverek­kel felszerelt, géné»’tett diviziót éa ejtőernyő* brigádot küldhessen A szeretet és nagyrabecsülés szívből jövő, lelkes és meleg ér­zései jegyében folyt le múlt va­sárnap Father Reseterics József, a bethlehemi Kapisztráni Szent János r. kát. magyar temrlom plébánosának és a bethlehemi magyarság egyik "grand o’d man -jenek félsz"zados papi ju­bileuma. A nagyszerűen sikerült ünnep­lés méltó volt ahhoz a hatalmas nagy vallási munkához, amelyet Father Reseterics a pappá szen­­teltetése óta eltelt ötven esztendő óta Isten és az amerikai magyar hívők odaadó szolgálatában oly érdemdúsán kifejtett. A dicső félszázadból 43 esztendő esik bethlehe.mi tevékenységére cs misem érthetőbb, mint hogy a hálaadó nagy ünnepi szentmisére és az esti bankettre a főtisztelen­dő papság, mint a hívők és Fa­ther Reseterics magyar és ameri­­kanus tisztelőinek serege igaz szívvel sereglett fel, hogy megad­ják a tiszteletet és forró elisme­­íést, annak a kiváló egyházi fér­fiúnak, aki arra érdemeivel a leg­nagyobb mértékben rászolgált. A S-entatya gratulációja és áldása A szentmisén a hirtelen Romá­ba utazni kényszerült Most Rév. Joseph M. McShea allentowni püspök helyettesítésében Msgr. Scott Fásig, a bethlehemi Holy Ghost egyházközség plébánosa elnökölt. A szent misét maga a jubiláns celebrálta Rev. Francis X. Gilly (deacon) s Rév. George S. Spaits (subdeacon) segédle­tével, akik több éven át káplán­jai voltak. A ceremónia-mester tisztét Rev. Francis C. Lawrence töltötte be. A templom zsúfolásig telve volt a hívők és tisztelők tömegé­vel, amely lelkesedéssel fogadta János pápa Öszentségének Fa­ther Resetericshez küldött gratu­lációját és reá és az égj házközség jámborsággal ékes tagjaira adott áldását és mindvégig ünnepi buz­­gósággal vett részt az ünnepi áhí­tatban, — valóban hálát adott Istennek a kegyelemért, mellyel Father Resetericset közénk vezé­relte. Az ünnepi hálaadó szentmisén négy monsignore és 65 pap vett részt, közte az amerikai magyar papság sok kiválósága, akik elől­járnak Father Reseterics iránti meleg oltártestvéri érzéseikkel. Msgr. Varga: “Ft. Resetericset az igazi, krisztusi nemes tárgyilagosság vezérelte mindenkor” Ms,gr. Varga Béla az amerikai kormány által a menekült ma­gyarság képviseletének tekintett “Magyar Bizottság” elnöke, — akinek, mint a magyar képviselő­ház elnökének magának is mene­külnie kellett a kommunisták bör­töne elől, — a maga kiváló szó­noki erejével fényesen méltatta a jubiláns egyházi férfiú példás papi és emberi egyéniségét. S akik közel félszázadon keresztül láttuk őt köztünk munkálkodni az Ur szöllőjében, udjuk, igazolhat­juk, hogy minden szava, amelyet a hálaadó nagymisén a szentbe­szédben, maga a banketten Fa­ther Reseterics dicséretéül elmon­dott igaz és mindnyájunknak szi­véből szólott. Különösen Father Reseterics­­nek a minden munkáját átható küldetéstudatát és "igazi krisz­tusi nemes tárgyilagosságát" emel te ki, amely mindenkor legna­gyobb erénye volt és amelynek köszönhető, hogy az amerikaiak és komoly, bölcs magyarjaink között mint ember is rendkívüli tekintélyt vivott ki magának és alkotó konstruktív egyéniségével megnyerte támogatásukat, fel­építhette a gyönyörű templomot és nagyszerű iskolát és masát a vezetjése alatt immár közel négv és fél évtizede virágzó egy házköXlégét.. Az angolnyelvü szentbeszédet Rev. Jerome Pavlik O. F. M. mondotta és szintén a legigazab­­ban átérzett, elismerő szavakkal hajtotta meg a zászlót Father Reseterics papi és közéleti egyé­nisége, valamint sok évtizedes egyházi tevékenysége előtt, ame­­lyel ihletett lelki vezére és volt hi veinek s atyai jóbarátja minden, hozzáfordult felebarátjónak. Ajándéka meglepetések a diszbanketten A Freemansburgban, a Marine Corps Reserve Training Center­ben este tartott nagy diszbanket­ten mintegy nyolcszázan vettek részt elejétől végig emelkedett, bensőséges hangulatban. Father Reseterics állandó ünneplések központjában állott. A megnyitó imát Rev. John J. Burns St. Anne’s templom Beth­lehem, Pa. plébánosa mondotta. Rev. Francis C. Lawrence töltötte be ezúttal is a ceremónia mesteri tisztet és szeretetreméltó kedves­ségével nagyban emelte az est ragyogó sikerét. Msgr. Varga fennebb már em­­l;tett nagyhatású magyar nyelvű beszédén kívül. H. P. McFadden. a bethlehemi ügyvédi kar egyik legtekintélyesebb tagja mondott angol nyelven lelkes eliserő be­szédet és Earl E. Schaffer polgár­­mester Bethlehem városának őszinte tiszteletét és háláját tol­mácsolta. Az egyházközség derék tagsá­ga ötezer dollár készpénz aján­dékkal. személyi barátai pedig egy 1961 évi ujtipusu autóval lepték meg az ünnepeltet, aki közvetlen, szives szavakkal, meg­­hatottan mondott köszönetét. A záró imát Msgr. Joseph J. C. Petrovits mondotta, A ban­kett fényes sikeréből nagy rész illeti meg a rendező bizottságot, amelynek Rev. Francis Lawrence volt a tiszteletbeli elnöke, William Zaun az elnöke és Chas. Uhl Jr. a titkára, Charles Szilágyi a pénz­tárosa, William Elek, Francis Weninger és Frank Zambo pedig trusteejei voltak. Mindnyájan valóban nagy szeretettel és gon­dossággal végeztek feladatukat és úgy az ő munkájukra mint az egyházközség tagjainak lelki aty­juk iránti megbecsülésére csak azt lehet mondani: Le a kalappal! Az ünnepi bálaadó szentmise cs a gyönyörű lefolyású bankett felejithetetlen szép élménye volt mindazoknak, akik resztvettek és akik szivük-lelkük minden hevé­vel kérik Istent, hogy még sokáig tartsa meg Father Resetericset erőben, egészségben egyházköz­sége népének és az egész magyar­ságnak hasznára, örömére és dí­szére ! TEXAS REPUBLIKÁNUS SZENÁTORT VÁ­LASZTOTT A Lyndon Johnson alelnökké választásával megüresedett texasi szövetségi szenátusi helyre a múlt hétvégi időközi választáson John C. Tower helyi republikánus kon­zervatív College tanárt választot­ták meg, aki mintegy 80,000 szavazattal győzött Lyndon John­son eddigi helyettesével, a de­mokrata, de szintén konzervatív, William A. Blakley szenátorral szemben. Közel kilencven év óta ez az első eset, hogy Texas republiká­nus szenátort választott. ÉLETMENTÉS PAJZSMIRIGY ÁTÜLTETÉSSEL Mint a Daily Herald Írja, a British Medical Journal beszámol arról, hogy a londoni Royal Mars­­den kórházban két beteg életét mentették meg úgy, hogy a rákos megbetegedés miatt eltávolitott pajzsmirigyeket ültettek. A pajzsmiricyeket halva szüle­tett csecsemőkből operálták ki. A mirigyeket mem a természetes helyükre, a beteg nyakába, ha­nem a hasizomba ültették it. LEÜMI ÜNNEPSÉGE HATALMAS S GYÖNYÖRŰ ÉLMÉNYE VOLT A RÉSZTVEVŐK SEREGÉNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom