Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1961-04-14 / 15. szám

NYELVÉBEN MAG YAH—SZELLEMÉBEN AMERIKA T MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Glass Matter May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., outer the Act of March 3, ISV’9”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 15-ik szám BETHLEHEM, PA., 1961 ÁPRILIS 14 Egyes szám.* ára 10 cenl VILÁGTÜKÖR A NEW YORKI MAGYAR KOMMUNISTA hetilapnak nem tetszik, hogy vannak, akik kriti­zálják a Kennedy kormány azon lépését, hogy a külföldi kommu­nista lapokat és propaganda nyomtatványokat ezentúl szaba­don engedik be az Egyesült Álla­mokba. Többi közt at Írja, hogy nem lehet tovább folytatni azt az aljas rágalomliad járatot, ami­vel a népek a Szovjetunió ellen akarják félsorskoztatni. Ami több mint 40 évig nem sikerült, azt most a Szovjetunió kápráza­tos előrehaladása még biztosab­ban kudarcra ítéli. A békés egy­más mellett élés ellenfeleinek más módszereket kell keresniük, J de hatásuk előreláthatólag még azj eddiginél is gyengébb lesz." Ki folytat ‘aljas rágalomhad-j járatot” a Szovjtt ellen? Talán' nem igaz, hogy a Szovjet azj Amerika segítségével szerzett | második világháborús győzelme* után (amely háborút Hitlerrel sj való szövetkezésével lehetővéj tette. . . ) erőszakkal tukmálta fel a kommunista rendszert Magyar-j országra és más keleteuropai or­szágokra? Talán nem igaz, hogy a magyar ügybe újólag beavatko-j zott 1956-ban és iszonyú vérfür-j dővel fojtotta el a magyar nép szabad választások, vagyis ön­rendelkezés iránti akaratát? Ta­lán nem igaz, hogy aknamunkát folytat a legkülönközőbb föld • részeken, hogy az önre.nde'kezési jo-mkat követelő gyarmati né-j pék a felszabadulás után, végül a kommunista világnézeti imperia­lizmus birtokállományába kerül­jenek, a kommunista világuralmi célok kiszolgálóivá váljanak? Talán nem igaz, hogy Kruscsev deklarálta, hogy Castro cubai kommunista forradalmát fegyve­res erővel is kész megvédeni, ha bukás veszélyébe kerül, nemcsak mert szolidáris vele, de mert a USA közelében rendkívül fontos számára, mint kommunista bázis és esetleg nukleáris bomba bázis? Talán nem. ieaz, hogy beavatko­zott Kongoban, Laosban és már Dél Vietnamban is, holott ennek függetlenségét 1954-ben nemzet­közi szerződés épp úgy garantál ta, mint Laoszét? * * * A SZOVJET "káprázatos elő­rehaladásával" fennen kérkedni és egyben "békés együttélésről ’) blöffö'ni önmagában való ellent-1 mondás, hiszen Kruscsev maga árulta el vé.szemét, amikor ki­­kottyantotta, hogy il akarja te­metni Amerika szabad indivi­dualista életrendjét, hogy uno­káink már a kommunista falansz­ter kaszárnyar rendszer kétes áldá . sait élvezhessék. (Mintha a dolgo zó nép polgárias jólété kölcsönös, emberséges belátással és népjó­léti állami törvényekkel nem vol­na biztosítható terroruralom, dik- , tatura nélkül, az egyéni és nem­zeti szabadság ózonos légkörében 0 is! Mi hiszünk abban, hogy biz- . tositható és ezért dolgozunk a , magunk csekély erejével és kis- , ded terepén.) i Micsoda naiv balekfogó méto- j dús az, hogy békés együttélést , emlegetnek és közben a kommu­nizmus hatalmi terü'etállományá­­nak kiterjesztésén mesterkednek , állandóan, a világ minden részé- ] ben! Gyengeleméjüne tartják ( Amerikát, azt hívén, hogy ezzel , szemben még az individualista j világ defenzív önvédelmi élet- 2 ösztönét is sikerül béke-frázisok­kal megbénitaniok, eliminiálniok? 2 niok? ( Továbbra is balekségnek tart- } juk, hogy a kommunista országok f lapjait ide beengedjék, egyebek . közt már azért is, mert nem áll 1 fenn kölcsönösség. Például az j rmerikai, demokratikus magyar < lapokat nem engedik be Magyar- ] országra. Nem engednék ott tér- r jeszteni azokat, sőt ha valaki effélét megkísérelne, az u. n. £ államvédelmi osztállyal ugyan­csak meggyűlne a baja. , . Álta- j Iában nem tűrnek mást csak i kommunista propagandát éa, a azonnal “összeesküvőként" ten­nék börtönráccs mögé azt, aki demokratikus önrendelkezést sür­get vagy olyan párt engedélyezé­sét kivánná, amely nem áll a kcxmunizálások véglegessége a'apján. Fenntartjuk, hogy a kommu­nista lapok beengedését épp úgy helytelenítjük, mint az ide bejáró nazi és nyilas lapokét, m:nden olyan irányét, amely a többi pár­tok és a mások sajtószabadsága Irbunkozása diktatórikus alaa-j ján áll akár jobb akár baloldali.' Nem mintha ezeket tulveszilyes­nek tartanok az amerikai demo­krácia és emberség szempontja-j ból, de mert csak azokat il'eti ' meg a szabadság, akik azt nem-] csak maguknak követelik, de mint az eszmék szabad versenyé­nek igaz hívei másoknak is meg­adják. Akik azért igénylik a szabadságot, hogy a másét meg­öljék, nem jogosultak rá. * * * MÁSIK CIKKÉBEN a new yo -ki magyar kommunista lap nem kevésbbé vakmerőén kijelen-] tette, hogy az Egyesült Nemze-; tekben Stevenson "szavazata nemj volt őszinte" Angola portugál gyárimat népének önrendelkezési joga mellett. Nekik most már nemcsak az hiba, ha Amerika gyarmati ügyekben, szövetségesei iránti kíméletből tartózkodik a szavazástól, dt az is, ha Portugá­lia NATO- szövetséges voltára való tekintet nélkül a gyarmati népek függetlensége mellett adja le szavazatát. Persze, mert vég­céljuk úgy Angolánaik, mint a többi gyarmatnak, a kommuniz-i mus világnézeti imperializmusá­nak frontjába való beolvasztása és e szempontból Amerika kényéi Kietlen — tisztességes konkurren­­cia számukra. Nem leket szó nélkül hagvni ugyanezen vezércikk következő mondatait sem: "Amerikai politi­kusok az amerikai négert még arra sem tartják érettnek, hogy szavazatával résztvegyen a vá­lasztáson. Vájjon meddig kelle­ne az afrikai négereknek várni, nogv elismerjék érettségét az inkormányzathoz? ” Az amerikai politikusokkal szemben ez ugyanaz a sötét kol­­ektiv felelősségi vád, amellyel Hitler és magyar csatlósai (utob-! niak még ma is a nem kommun is­­:a világban megjelenő lapjaik-] >an) dolgoztak. . . Az amerikai nolitikusok túlnyomó többsége lemcsak hogy érettnek tartja a négert a választójogra, dt a leg­­:tóbbi kongresszuson büntető szankciókkal ellátott törvényt is őgadott el annak érdekében, íogy a négereket ne lehessen gá­­olni szavazati joguk használatá­ban és állandóan fáradozik a né ;erek egyenjogúsításának tökéle- - esitésén. Aki sommásan vádolja neg Amerika politikusait, hogy i négereket "nem tartják érett­­sek a választójogra”, ro«szhisze- . nüen, tudva valótlanti állít aime­­ikai lapban — Amerika, a sa­­át országa ellen. . . Nem e visz- , Zaéles ez is a sajtószabadsággal7 • * * * i ÉS MICSODA erkölcsi jogon ] réti fel az amerikai kommunista ] ap a kérdést, hogy vájjon med- j lig kell az afrikai négernek ar- . a várni, hogy elismerjék érettsé- , ét a szavazásra, mikor az ame- j ikaiét sem ismerik el? i Gonoszság általánosítani Ame- ] ikával szembtn, amikor millió i s millió néger igenis gyakorol-j < atja a szavazati jogát és csupán| i gyes vidékeken, s főleg Délen, I i aj nos, még mindig nem sikerült } ;győzni a pogány Jim Crow iz- < aust, amely ellen Eisenhower j pp úgy harcolt, mint harcol < Kennedy és a republikánusok { agy része épp úgy ellenérzéssel j iseltetik és cselekedni kész, mint 1 demokratáké. 1 De miért fáj a new vorki ma- j var kommunista laknak csak a égerek szavazati jogának kérdé- j s? Miért n«m fáj nekik * féké- y reké Európában, a 200 milliós Szovjetunióban, vagy Magyaror­szágon és a kommunista erőszak­uralom alatti többi keleteuropai országokban, a fehér embereké, akik ott kivétel nélkül, egytől egyig nem gyakorolhatják szava­zati fogukat, nem szavazhatnak arra, akire szeretnének, mert csak egy pártra, egy listára lehet "szavazni" ? Multkorjában kifejtettük itt, hogy intelligens emberek előtt rém lehet egyszerre békep opa­­gandát szájalni és ugyanakkor idegen országokban láz’tő akna munkát és beavatkozást folytatni, j hogy Amerikát kommunista or-J szagokkal zárják körül azzal a j céllal hogy végül ka itúlélni le- | gyen kénytelen. Most figyelmez­tetni akarunk arra, hogy fino- ' man szólva, hallatlan, arrogáns, I csztályharcos elfogultság az ame-1 rikai négerek önrendelkezését fir­tatni, amikor a Szovjetben és a Lefolyása alatti országokban a fehéremberek százmillióinak nincs meg a szabad önrende’kezési jo­ga, — hogy a kommunKta Kína 650 millió sárga lakosairól ne is beszéljünk. . . Kruscsevnek és Kádárnak Bu­dapest osztályharcos mészárosai­nak amerikai magyar hódolói na­gyon rövidlátóak, ha azt hiszik, hogy ezzel lépre csalhatják az amerikai magyar olvasót, — aki nagyon is jól tudja, még nem felejtette el és sohasem is fogja elfelejteni, hogy az egész borzal­mas vérfürdőt, tömeggyilkolást j azért rendezték, mert a magyar! nép szabadon akart, választani, önrendelkezési jogát követelte. Nem lehet egyszerre az egypárí rendszer, a terror diktátura és — a demokratikus önrendelkezés nyergében ülni! Nem dőlünk be ennek a hamiskártyázásnak 1 * * * EICHMANN ADOLF, milliók gyilkosa perében Jeruzsálemben megkezdődött a főtárgyalás. A vádlottak padján Hitler Adoll egyik veszett kreatúrája ü1, de az igazi vádlott a huszadik század ] ku'turemberiségének becsülete, ímelyen a legszörnyübb történtei mi gyalázat esett a g'zkamrákal s egyéb faji tömeggyilkosságokal. Máig is szinte hihetetlen, hogy ez torunkban még megtörténhetett! Nyugat Németország nem szor­galmazta eléggé, hogy a hitleri cannibalizmus valamennyi főbü-1 rősét felelősségre vonja és ezzel s bizonyítsa, hogy nem az egész . lép volt bűnös Isten gyermekei millióinak pusztán születési vélet- j énük miatti meggyilkolásáért. —j ^ üichmann, akiről kiderült, hogy ] nemcsak parancsot hajtott végre, | le kedvenc rögeszméje, szadista Ilma volt az elpusztít'suk, még skkor is bűnös volt, ha aláren-j^ leltként tette, amit tett, mert j elmerül a kérdés, végrehajtotta ,’olna e a parancsot, ha saját test- ^ •éréről vgy szülőjérgl lett volna j zó? Isten hitében hisszük: őrzői, . ragvunk testvérünknek! Nem tudjuk kérte e Nyugat-j ^ Németország Eicbmann kiadatá-, ^ át Argentinától és hogy Argen- j j ina kiadta e volna? Megértjük, ’ íogy israeliek elfogták, hogy fe­­elnie kelljen minden elképzelést elülmuló, kereszénytelen, mon- j truózus szörnytettetiért, a husza­dik század legfőrtelmesebb szé­­•yenéért. De inkább szerettük I olna, ha ahelyett, hogy Jeruzsá­­sumben Károm biró, akiknek lindegyike németországi Hitler migráns, ítélkezik felette, olyan ilágfoiróság mondana felette életét, amelynek a Szentszék . éoviselőie és a többi nagy vallá- I i és szellemi szervezetek repre- £ entánsai lennének a bírái, hogy T zzel mai erkölcsi világunk 'eg- | őbb vezetői legyenek azok akik zavük hatalmas súlyával és te- {. intélvével lemossák száradunk e f orradáHos erkölcsi szégyenfolt- £ ít és ítélkeznek a nazismus felett. r Nem az a fontos, hogy Eich- 1 rann halá'os ítéletet kan jón. — F Vnnyi millió ártatlan ember halá- Y KENNEDY ÉS MacMIL- CASTRO ELLENFELEI FORRADALOMRA H1V­­LAN TÁRGYALÁSAI TÁK CUBA NÉPÉT A USA-BÓL Macmillan angol miniszterel­nök Lord Hume külügyminiszter kíséretében a múlt héten több napot töltött Washingonban, Kennedy elnökkel való tanácsko­­! zásokban. Többi közt a laosi és i berlini kérdést tárgyalták, Laos] I főproblemájának azt tekintik, j j hogy elfogadjanak e olyan kor ] j mányt melyben a kommunisták is] í résztvesznek ? A látogatás végén közös közle-j ; ményt adtak ki, amely azonban? nem ad felvilágosítást arról, megegyeztek e ebben a kérdés-] ben? Csupán általánosságban 1 beszél arról, hogy teljesen egyet-] értenek "a jtlenlegi vi Mg vészes helyzet veszedelmessége és ko- ■ molysága dolgában" és jelzik; hogy "sok áldozatra lesz szükség] e veszedelmek ügyének me o'dá-; sánáL” De hogy miben állnak aí veszede'mek és miben fognak; állni az áldozatok, arról mélyen] hallgat a bulletin. Macmillan előadást tartott Cambridgeben (Mass.) és han­goztatta, hogy már az országok egymástól való kölcsönös függése az interdependence (amely poli­tikai műszót Macmillan találta ki három év előtt) sem elég hanem “a nyugati szövetség tagjai kö­zött a nemzetvédelem, a közgaz­daság és a nemzeközi pénzügyek terén a politikai célok és mód­szerek reális (tényszerű) egysé­gének megteremtésére van szük­ség.”---------------ooo-------------­Dr. Jósé Miro Cardone, Castri cubai diktátor első miniszterelnö ke április 8-án a USA-ba bel emigrációjából felhivást bocsáj j ,ott ki, amely forradalomra hivjc ! fel a cubaiakat. Cardona nem jelölt meg idő­­! pontot a forradalomra, de han­­| goztatta. Hogy Cubán a belsi i nyugtalanság rohamosan növek­­] szik. Nevetségesnek mondta azon híreszteléseket, hogy Cuba invá ziója máris megkezdődött és hangsúlyozta, hogy a forrada­lomnak Gubából belülről kell jönnie és hite szerint onnan fog jönni. A cubai emigráns vezetők má­­jövő kormányaikat és kormány­­terveiket is megkísérlik előkészíte­ni, de e téren ellentétek mutat­koznak köztük. A forradalmasok tervei Cardona cáfolja, hogy az emi­gráns forradalmi mozgalmat Washington pénzeli a azt mondja, hogy a költségeket menekült cu­­baiak és más magánszemélyek adják össze. Tervük szerint a Cu­bán működő földalatti mozga­lommal kapcsolatot tartva "híd­főt" akarnak elfoglalni Cuba valamelyik pontján s aztán fel akarják hívni a USA-t és más amerikai országokat. Hogy ismer­jék el őket Cuba törvényes kor­mányának. A State Departmen ben kije­lentették Cardonának. hogy az ■ amerikai diplomáciai elismertetés j addig nem jöhet szóba, amig a j Castro ellenes erők nem jutnak cubai földterület birtokába. A Castro "hadsereg Szovjet­­fegyverekkel felszerelt 40,000 katonából áll s a "milicia több mint 100,000 főnyi. Castro kije­lentette, hogy ellenfeleinek “fo­galmuk sincsen arról”, hány ka- i tonája van s ha megtámadják Gubát, USA tengerészeknek kell majd megmentésükre sietniök. Ezzel szemben az emigránsok rámutatnak arra,, hogy a cubai hadseregből és tengerészeiből ál­landóan szöknek a katonák és számítanak arra, hogy a sorkato­naság nagyrésze hozzájuk fog csatlakozni. Számítanak a pa­rasztság és a katolikus egyház valamint antikommunista szak­szervezetek segítségére is. Csalódni fognak-e, mint a magyarok? “Ha az emigránsok optimizmu­sa, — írja a N. Y. Times április 9-i száma, — csalókának bizo­nyulna, USA azon probléma elé kerülne, hogy nyíltan feladja e a Castro ellenes trőket? Ha felad­ná őket, mint az 1 956-os magyar forradalmárokat, súlyos ártalom volna számára presztízse számá­ra.” Megfigyelők szerint a USA beavatkozása Moszkva részéről igen éles visszhangra találna. Lesz e fegyveres ameri­kai beavatkozás Cubán? Lapzártakor jelentik. —— A washingtoni kormánykörökben heves viták folynak a cubai me­nekültek invázdös tervei kapcsán. A nézetek erősen eltérnek afelől, hogy Amerika ténylegesen bea­vatkozzék e Cuba ellen. Egyes kormányférfiak ezt sürgették, az­zal, hogy "nem szabad várni, mig Castro megszilárdítja uralmát.’ Végül, — jelenti a N. Y. Times, — úgy határozott a kormány, hogy nem lesz direkt amerikai fegyveres beavatkozás Cubán. Cuba hét tartománya közül háromban gueril’a harcok foly­nak a kormány haderői és a fel­kelők guerillái között.------------------o oh------------------­ZOG KIRÁLY MEGHALT AZ EMIGRÁCIÓBAN Zog albániai exkirály 65 éves korában meghalt Páris egyik elő­városában. Boldog házasságban élt magyar szár-nazásu feleségé­vel, a busz évvel fiatalabb Appo­­nri Gabriella grófnővel. Zog első és utolsó kir'lva volt a kis Albániának. Mussolini tud­valévőén a harmincas évek máso­dik felében katonáival rajtütött országán és egyszerűen elrabolta azt. Zog azóta emigrációban élt és megfordult Amerikában is, ahol Long Islandon kastélyt vá­sárolt. De nyughatlansága más földrészekre vitte. Üzleti ügyek­kel .foglalkozott és jóbarátságban volt Farukkal, az elkergetett egyptomi királlyal, akinek orszá­gában is sokáig élt. Zog (magyar lapok inkább Zogunak emlegették) mindig ab­ban reménykedett, hogy egyszer visszakapja trónját, de Albániá­ban most a moszkvai védelem alatt álló kommunisták tartják kézben a hatalmat és reményei régóta csak ábrándók voltak. 150 HALOTT EGY ANGOL HAJÓ ELSÜLYEDÉSÉNEL Az iraki olajkikötök és Bom­bay között közlekedő "Dara” an­gol hajó összeütközéstől okozott robbanás következtében elsü­­lyedt. A hajón 752 személy volt, akiknek egyrészét sikerült meg­menteni, de 150 utas még min-; dig hiányzik és valószínűleg el­­puwtalt, Az Egyesült Nemzetek anyagi csőd veszélye hírében Az Egyesült Nemzetek pénz­ügyi b.zottsága javaslatot tárgyal, mely szerint az E. N. rendfenn­tartó katonai erőinek Kongóban 1961 végéig való fenntartása 120 millió dollár költséget igé­nyt! A közelkeleten lévő E. N. haderő számára pedig 39 millió deficit fedezésére van szükség. Sem a Szovjet, sem az arab országok nem akarnak részese­dést vállalni mindezen költségek­ből. Újabban Franciaország sem akar hozzájárulni a kangoi költ­ségekhez. A Szovjet art kívánja, hogy az E. N. haderő vonuljon ki Kongóból és újólag követelte az E. N. főtitkárának. Hammar­­skjöldnek, lemondását. A főtit­kár fenntartja előző álláspontját, hogy erre csak akkor hajlandó, ha a tagországok többsége úgy kívánja. Az E. N.-ből kikerülő hírek szerint az E. N.-t anyagi csőd fenyegeti. E híreket fenntartással kell fogadni, mert az Egyesült Államok és szövetségesei tovább­ra is készek anyagi áldozatokat hozni az E. N. fennmaradása ér­dekében, noha a sok kis afrikai államnak, Amerikával egyenlő értékű szavazathoz jutása követ­keztében és a kommunista Kina befogadása esetén a haszon amit az E. N. léte a béke és igazság érdekeinek jelent, egyre kevesebb lesz. . . A költségek oroszlánrészét to­vábbra is a csupán egy szavazat­tal biró USA fogja viselni. (A Szovjetnek három szavazata van, a legtöbbet profitál az E. N. lé­téből és mégis sokkal kevesebbet fizet, mint Amerika.) —— OOO — — HITLER ISMERETLEN KÖNYVE A müncheni Történelmi Intézet kiadásában rövidesen megjelenik Hitler egy ismeretlen könyve, amelyet még 1 928-ban irt. — A könyv anyagát két évvel ezelőtt egy washingtoni katonai könyv­tárban fedezték fel, a háború után Németországban lefoglalt doku­mentumok között. Hitler a könyv­ben azon nézetének adott kifeje­zést, hogy Franciaország válto­zatlanul ádáz, 1. sz. ellensége Németországnak, viszont Anglia szövetségese lehetne a németek-A Szovjet újabb huzavo­nája a laosi fegyver­­szünet ügyében Múlt héten olyan hírek terjed­­] tek el a világsajtóban, hogy j Moszkva hajlandó beleegyezni i abba, hogy a Laos ügyében 1 5 ! ország részvételével tartandó j konferencia előtt jöjjön létre a fegyveszünet. A Ktnnedy kormány idegenke­dik olyan laosi megoldástól, a­­mely szerint úgynevezett semle­ges kormány alakulna, melyben kommunisták is résztvennének. Ily értelemben Dirksen republi­kánus szenátusi vezető is támogat ja Kennedy álláspontját, mert az a veszély állna fenn, hogy a kommunista miniszterek mint Ke­­let-Europában tették, Szovj et fedezettel magukhoz ragadnak az egész ország feletti uralmta. Phouma Washingtonba jön Az emigrációban élő Souvanna Phouma herceg volt laosi minisz­terelnök, akinek megbuktatásban USA is résztvett, a közeli napok ban Washingtonba érkezik, hogy Kennedy elnökkel tárgyaljon. A Szovjet öt akarja Laos "semleges" miniszterelnökéül, sőt azon az állásponton van, hogy ma is ő Laos törvényes miniszter­­elnöke. Épen ez okból legke­­vésbbé látszik elfogadhatónak Washington számára. . . Moszkva továbbra is repülő­gépekkel és egyéb hadianyagokal segíti a laosi kommunista csapa­tokat, amelyek arra törekszenek, hogy mind nagyobb országrészre terjesszék ki hatalmukat s egy békekonferencia létrejötte esetén e területek kommunista birtokát befejezett háborús tényként pre­zentálhassák.-ooo-VALÓDI LÖVEGET HASZ­NÁLTAK A HADGYAKOR­LATON, HÁRMAN MEGHALTAK New Mexicoban, egy hadgya­korlaton a National Guard egy F-100 harci gépe Sidewinder ra­kétával véletlenül lelőtt egy nyolc jetes B-52 bombázó gépet, amely nek nyolc tagú személyzetéből hárman áleKtfset v#sst«ttlk* The Only Hungarian News- I paper in Lehigh Vaj^^^ A SZC c V *6» -vatv • T?■*£**■*' ---------­­-----------1 ]r. Iával a lelkiUmeretén, — a tál gyalás után, amely elébe fogj || tárni bűnei minden ijesztő rett< J| netét, — életre Ítélve lenn>, .j börtönben naponta emíékezr I! mindarra, amit Isten szeretettől ’ vényei és az Álta'a rendelt em béri testvériség ellen elkövetett 3 talán elegendő büntetés. Az erkölcsi igazságnak, Is te; parancsának, a "Mindnyájan eg; 1 Atyának vagyunk gyermekei' | fenkölt igéjének meg kell kapni; elégtételét. A világnak azért is van szükse ge legfőbb szellemi és lelki vezetj t nagyságai e döntő ítéletére, mer még mindig vannak javithatatlan hivatásos uszítok és politikai ka landorok, — akik elölről akarnál kezdeni! r. o--------• Laos után Délvietnam j Diem keresztény szociális south j Vietnami elnököt április 9-én a j szavazatok 78 százalékával újból j megválasztották. Ez határozott . veresége a kommunistáknak, akik | meg akarták buktatni és az utol­só hetekben guerilla harcokat folvtattak Diern emberei ellen. A kommunista Viet Kong guerilla csapatokat Moszkva tá­mogatja. Az utóbbi napokban a guerillák már Saigon fővárosban is merényleteket kővtttek el és többi közt az USA katonai taná­csadók szállására bombát dobtak E-ry amerikai tisztviselő megsebe­sült. A Viet Kong és a kormánycsa­patok közt nap renden vannak az összeütközések, amelyek áldoza­tai között amerikaiak is vannak. Diem az évi 150 millió dolláros támogatás felemelését kérte Washingtontól,, amire ígéretet is Ikanott Dél Vietnam Laos szomszédja és azelőtt szinten indokinahoz tartozott. A Moszkva által is ga­rantált 1954-es indokínai egyez­mény értelmében Vietnam északi részét Cho Tzi Minh kommunis­tái kapták, mig a déli ré*z függet­lenné lett a N'U~at-barát, katoli­kus Diem vezetésével. Ugyanak­kor Laos is elnyerte függet’ensé­­gét. Diem biztosra veszi, hogy a kommunisták a laosi válság reá­juk területi'eg kedvező megoldá­sa esetén Dél Vietnamot akarják hatalmuk alá keríteni és ób an helyzetet akarnak teremteni, mint Laosban sikerült előidézniük. ------------ooo--------------­TI7I MILLIÓ AMERIKAI DOLLÁR AZ EGYPTOMI PIRAMT^Oír KÁRBAN TARTÁSARA Kennedv elnök tíz millió dol­lár megszavazását kéri a kong­resszustól azon címen, hogy Nasszer egyptomi diktátort segít­sük vek a régi egyptomi templo­mok, piramisok és más építkezé­si nevezetességek fenntartásában. Nasszer kevesli ezt az összeget, de kétséges, hogy Washington ad e többet? Annakidején a Nasszer az Assuan-gát é-ütése céljának címén leért, de nem ka­pott dollár milliókat Dulles külügyminisztertől serrel a Szov- j jetii ez fordult, amelytől megkap-j ta, amit kért Nasszer most is szí­vélyes kapcsolatban áll Moszkvá­val. Ami persze nem zárja ki, hogy pénzt fogadjon el Washing­tontól is Tito iskolát csinált ebből a kétoldali megfizetettségből, aminek fejében egyik oldalra sem kell egészen odaállni... |----------------OOO-' | KENNEDY ÜJ MINISZTÉ­RIUMOT akar létesí­teni A VÁROSOK ÜGYEI SZÁMÁRA Kennedv elnök visszatért hús­véti szabadságáról a Fehér Ház­ba és arra készül kérni a kon­gresszust, hogy teremtsen egy uj minisztériumot, a városok ügyei (Urban Affairs) minisztériumát. Ez a terv már elnökségének' kezdte óta ismeretes, de várható, i hoo-y a kongressusban nehézsé­gekbe fog ütközni, mert az uj minisztérium vezetésének legva-| lószinübb je'öltje egy néger, dr. Robert C. Weaver, a szövetségi, lakásépítő Hatóság főnöke, j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom