Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1961-03-03 / 9. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. függetlenség 68,U«glrian We<*iy TRENTOTIOSNej. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA! MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enierud as Second Class Matir May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., und* the Act of March 3, 1878”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of th$ Hungarian Churches and Societies of Beth­­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 9-ik szám BETHLEHEM. A.., 1961 MÁRCIUS 3 Egyes szám.* ára 10 cent v = VILÁGTÜKÖR 1 Walter bejleutette visz-A MAGYAR ÜGY AZ KRUSCSEV AZ E. N.-EN KÍVÜLI, FEGYVERES szavonulái szándékát E. N.-BEN MEGOLDÁST TÁMOGAT KONGÓBAN LUMUMBA meggyilkolás! nak visszahatása nagyobb, mint volt az első ,na-okban, de eddig nem fejlődött általános polgá háborús vérengzéssé. Megölték Lumumba hat alvezérét is és válaszul erre, Ghizenka, Lumumba utóda leöle­­tett tizenöt politikai foglyot, akik Lumumba ellenfeleinek emberei voltak. Nagyobb arányú véreng­zés talán mégcsak ezután jön.— Azáltal, hogy a Szovjet Lumum­ba, illetve utóda mellé állt, a pol­gárháború osztályháboruvá ala­kult át és Ghizenka erői, melyek a 14 milliós kangoi lakosságnak körülbelül harmadát képvise­lik, olyan állandó hadiállapotot rendszeresíthettek volna, mint Cho Tzi Minh csapatai Észak- Vietnamban (ahol ma a helyzet urai), ha az Egyesült Nemzetek nem1 hozta volna meg múlt heti határozatát, amely felhatalmazta Kongóba küldött karhatalmát, hogy szükség esetén avatkozzék be öldöklő háború elhárítására. Hammarskjöld az E. N. főtit­kára most a karhatalmi erőknek a mai mintegy 15,000 főnyi lét­számról 20,000-re való felemelé­sét kéri és lehetséges, hogy ezzel sikerült Ghizenkát és társait attól elriasztani, hogy szabályszerű osz­tályharcos háborút inscenáljanak Kasavubuék megdöntésére, felt-1 éve, hogy a Szovjet sem akarja in.őst késhegyig követni kongoi célját. , Nem lehet nyers osztályharcos álláspontnak beállítani Amerika s barátai felfogását, sem pedig Amerikát a kongoi érdekeltségü­ket teljesen fel nem adott belgák segítőjéül meggyanúsítani, ha az E. N. haderőnek a rend biztosítá­sát célzó munkájával párhuzamo­san azt sürgetjük ki, hogy mi­előbb legyenek szabad választá­sok. * * * A JELENLEGI parlament zur­­nakidsején többségi szóval meg­választotta miniszterelnökül Lu­­rmnnbát. Azokkal szemben akik a demokrácia sérelmének tekintik, hogy Lumumbát mégis letartóz­tatták s utóbb (megölték, Lumum­­bának haló poraiban is ellenfelei azt állítják, hogy mindegyik képviselő, aki Lumumbára szava­zott, kétezer dollárt kapott Nem tudjuk igaz e ez a vesztegetési vád vagy csak (mosakodás, de legjobb volna egyenesen a nepre apellálni. Válasszon maga a nép uj miniszterelnököt s történjék a választás az Egyesült Nemzetek­nek nemcsak katonai de politikai ellenőrzése alatt is. Lehet, sőt valószínű, hogy ez a kibontakozás a Szovjetnek nem tetszik, mert nem vág egybe vi­lágnézeti imperialista terveinek afrikai részével, de Lumumba megöletése után a demokrácia tisztességes játékszabályai azt követelik, hogy Amerika, a több­ségi népakarat érvényesülésének a világban első harcosa ne ragasz­kodjék tűzön vizen át ahhoz, hogy Kasavubut és egyedül és feltétlenül csak Kasavubut isme­ri el Kongo törvényes, demokra­tikus kormányául, hanem szorgal­mazza a leghivatottabb tényező­nek, imaganak a népnek döntését arról, milyen rendszer és mely vezetők alatt akar élni. Lumumba imcgöletéscnek té­nye megköveteli a demokratikus elv egyensúlyának ily helyrejlli­­tását, mert különben a kongoi négereknek megadott szabadság nagyon illuzoriussá válna. Csak karikatúrájává lenne önmagának a ezt Amerika erkölcsileg nem fedezhetné. * * * AZ 1956-OS magyar forrada-| lom idején a Szovjet leölette azokat akik szabad választásokat akartak és utólag ugyanezért ki­végeztette Nagy Imrét és társai: a kommunista osztályharcos front szolidaritás nevében, mert Krus­­csev és mindenki más tudta, hogy szabad vjlasztások úgy elsöpör­ték volna a magyarországi kom­munista rendszert, mint a pinty. Amerika válaszként ugyanezen, álláspontra helyezkedhetne Lu­mumba meggyilkolása ügyében a kapitalizmus szolidaritása, osz­tályharcos érdeke szempontjából. Nem teszi, mert a gyilkosság nem szerepel politikai fegyvertárában! De vannak, akik még a Szov­jetnél is vakmerőbbek. Kruscsev embere, Zorin csak Hamimar­­skjjöldöt vádolta meg azzal, hogy kezéhez Lumumba vére tapad, de a N. V. Times február 25-i számában Staugton Lynd Erb Fellow in American History, Co­lumbia University aláírással egy beküldött levél egyenesen Ame. rikút ülteti a vádlottjak padjára Lumumba (meggyilkolásáért. — Okoskodása szerint “az Egyesült Államok a legutóbbi időkig vál­tozatlanul támogattá Kasavubut és Thsombet (a katangai tarto­mány miniszterelnöke). Akár felelősnek tartja valaki ezeket az alakokat hanyagság vagy hideg­­vérüen elkövetett gyilkosság miatt, akár nem, aligha tagadha­tó, hogy a felelősség őket terheli és miután az Egyesült Államok Kasavubunak- és Tshombenak Belgium után legnagyobb támo­gatója, osztoznia kell bűnössé­gükben is.” Majd igy folytatja Mr. Lynd: "Kételkedhet e éppelméjü em­ber abban, hogy ha az Egyesült Államok tiltakozott volna Lu­­mumbának egy katangai börtön­be való szállítása ellen, az átszál-j litás nem történt volna meg? To­vábbá el kell ismernünk, hogy számtalan sötétbőrü ember előtt Lumumba halála csak úgy tünbe tik fel, mint egy régi történetnek ismétlése: egy fekete embert fehér emberek kivesznek a bör­tönből, megölik és aztán letagad­nak mindent. Amig megengedjük, hogy ily esetek megtörténhesse­nek a saját országunkban. ősz toznunk kell azok bűnösségében akik ezt másutt elkövetik. Ne siessünk fculgyorsan és tulkönnyen lemosni kezünkről a vért." * * » CSODÁLJUK, hogy a N. Y Times helyet adott ennek a för­­medvénynek, amely teljesen a kommunista propaganda szájize szerint van Írva. Már magában az, hogy bekeveri az ügybe az Amerika egyes részein olykor még mindig előforduló néger gyilko­­lásokat, tipikus kommunista módszer. Ezeket a sajnálatos né­gergyilkolásokat, amelyekre va­lóban nincs mentség, számuk akár: mennyire ritkul is, a kommunista] sajtó szokta minden alkalommal előrángatni Amerika ellen, — ahelyett, hogy a saját háza előtt söpörne, ahol fehér embereket pusztítottak el iszonyú tömegek­ben könyörtelen kegyetlen, kom­munista monopol osztályuralmi érdekből. Azokért a fehér embe­rekért nem szakad meg a kommu­nisták szive, hanem csak az ame­rikai négerért jajveszékelnck, mert — támadási felület Ameri ka ellen. Ez a lap és ez a rovat mindig az emberi egyenlőség amerikai és humanitárius magyar álláspontján állt, de úgy tartja, hogy a faji kérdésnek semmi köze Lumurrxba meggyilkolásához. Nem tudni, játsszottak e fehérek szerepet el­hurcolásában. Tény annyi hogy Kasavubu, Ileo, Mobutu s Thsom­­be, akiknek börtönében fogva volt, maguk is négerek, ök bör­­tönözték be és a felelősség való­ban őket illeti. 1 New York Harlem nevű néger városrészében és másutt a kom­munista szónok mégis Amerika és . » fehér faj, ellen izgat a Lumum-j oa ügy kapcsán! Mily gonoszság! Kasavubuék osztályharcos ala- j -,on börtönözték be néger tárra- , kát, aki a Szovjet felé orientáló­dott, amelynek világnézeti impe­­-ialista tervei, elvakult kommu­­lista osztályharcos politikája köz­ismert. Ok individualista, — Ka rgy tetszik mondjuk régi kifeje­zéssel, kapitalista — rendszert ikamak és mivel a kommunisták sem csinálják másként, ők is ügyi1 végeztek ez útjukban álló ellen-! féllel, mint Kruscsev és Kádár, Nagy Imrével, aki szabad válasz­tások megtartjsára alapitott kormányt. . .Szomorú, hogy osz­­tályérdekbő) egyszer a kommu­nizmus, másszor a kapitalizmus gyilkol, de ez nem uj a történe­lemben és ép en az korunk leg­jobbjainak feladata, Hogy egy harmadik életforma megteremté­sével, a szabadságot együtt hoz­zák a népjóléttcl és létbiztonság­gal, olyan társadalomban, amel -j ben nincs többé proletár és nincs] többé terror, börtönnel és bit'-| val, gyilkossággal való politika-] csinálás sem! Az Egyesült Államokról nem, tudjuk oly biztosan, mint Mr.! Lynd, Hogy nem avatkozott b v Kasavubunál és Thsombenál Lu­mumba érdekében. De azt sem] tartjuk valószinütlennek, hogvi ezek nem utasították volna el Amerika közbenlépését, mert: féltek attól, hogy Lumumba a Szovjet játszmáját játssza, ha' kezdetben kevésbbé nyíltan is, | mint ahogy legutóbb Castro is] tette. , De feltéve, hogy Amerika nem lépett fel Kasavubuéknál Lu­mumba érdekében, kérdéses hogy ez egyáltalán kötelesség: lett e volna? Ha a nukleáris vi lágháboru veszedelmétől félve— amely veszedelem fennforgásé némelyek nem tartják túlságosan komolynak, mások pedig lendsze rint egészen figyelmen kívül hagyják, — Amerika nem lépett Fel az 1956-os magyar forrada- , lom és később Nagy Imre és tár­­:ai érdekében, akiknek ügyéhez jsztályharcos szolidaritás fűzte, . miért épen Lumumbáért kellett volna kiállnia, aki Kruscsevnek, j i túlsó oldalnak, a kommunista ■ ssztályharc vil íggyőzelme ügyé- . íek eszközeimbere volt? * * * ; MAGYARGYALÁZó CIK- i KÉT tettünk itt szóvá több mint ■ tót hónappal ezelőtt és sürgettük, < :ogy az amerikai magyarság ve- l sető körei és sajtója nagyarányú I iltak ozással lépjenek fel a cikk I :llen, amely a "Harper’s Maga- 1 :ine” novemberi számában je­­eni. meg Simon Bourgin, ismert t égi amerikai hirlapiró, az egyik 1 rezető rádió és televízió vonal 1 is több nagy amerikai magazine munkatársa tollából. I Bourgin 1945-ben Budapestre 1 itazott ujsjgirói kiküldetésben és losszabb időt töltött Magyar­­»rszágon. Amit a Harper’s Maga­­:ine-ba irt, amelynek szerkesztő­­e és a szerkesztő bizottság tagjai 1 s régi amerikaiak, valóban a leg- 1 tagyobb mértékben felháborító < is igazságtalan általánositás. — 1 Dlyan vádak összessége, amelyek £ ninden nemzet némely egyedeire < tllnak aminthogy minden nem- r :etben vannak magas és alacsony, z :övér és sovány, jó és rossz jel­emes és j.cllomtelen egyének.— i dem nemzete, hanem embere vá- J ogatja, általánosítani csak a na- : :ikhoz illő. . . 1 A lefolyt két hónap alatt sem- é miféle megmozdulás ez ügyben 'em történt magyar szervezet, 1 estület vagy újság részéről. —- t Mindössze az Amerikai Magyar. 1 Szövetség new yrki keleti 03Ztá-| ír yának Fáklyaláng cimü időnként ' j megjelenő közlönyében jelent t reg egy tiltakozó cikk Vidovits] ■"ercnc, a Magyar Bizottság egyik j igja tollából. Vidovits cikkében jó érv is lkad. Ugyanazt mondja, amit ni mondtunk, amikor azt irja, ogy Bourgin ‘‘durván megtiporja . így történelmi viharoktól oly J okszor megtépázott nép erkölcsi - itelét és becsületét." De fenna­­ladtunk, amikor ehhez hozzáfűzi ^ kérdést: “Simon Bourgin Írói 1 is emberi lelkiismerete vállalja,] 1 lbirja mindezt, annak dacára, I ►ogy életének gyökéréi magyar öldre .nyúlnak vissza? Vagy * 'entlemanként megtalálja a jó- * 'átctelnek és kiengesztelésnek néltó módját? Ha igen, a kegye-, 8 J (Folytatás a 4-ik oldalon) 1' Az Egyesült Nemzetek közgyű­lésének decemberben elnapolt ülésszaka március 7-én nyílik meg újból a new yorki East Ri­­veren lévő székház'ban. Ellentétben az eddigi hírekkel, amelyek arról véltek tudni, hogy Kruscsev a közgyűlés újbóli tár­gyalásaira New Yorkba érkezik, az utóbbi napokban olyan híresz­telések vannak forgalomban, hogy ez nincs legközelebbi ter­veiben. Gizenka mintegy 600 főnji csapata elindult a Kasavubu kor. mány elkergetésére. Útközben eddig nem találkozott ellentallás­­sal és .már csak 350 mérföldre van Kasavubu kormányának szék­helyétől, Leopoldsvilletől. Egyes megfigyelők szerint le' etseges, hogy Kruscsev az előnyomulásra spekulál és ezért nem tartja sür­gősnek New Yorkba jönni, ahol a biztonsági tanácsban elvetették a Szovjet javaslatait. (A biztonsági tanácsban már­cius 1 -én az elnökök havonkénti váltakozása szerint Stevenson amerikai fődelegátus veszi át az elnöklést. Konzervatív k'rökből előre bizalmatlanság jelei mutat­koztak Stevenson iránt, de a biz­tonsági tanács eddigi ülésein mu­tatott antikommunista erélye arra vall, hogy némely amerikai és j amerikai magyar politikusok] aggályai túlságosan elfogultak és] legalább is koraiak voltak az in- j dividualista népjóléti államot ■ propagáló politikus ellen). Nehru a Nyugat oldalán Kruscsev egy Nehruhoz inté­zett jegyzékében a szokás s kom­munista rabulisztikával gyalázko­dik Amerika ellen és burkolt for­mában fenyegetődzik, hegy be fog avatkozni Kongóban Gizen­­káék oldalán. A Právda nyílta meg irja, hogy Moszkva és Stanleyville (Gizenka székhelye) között szállítási vonalat állítottak fel s már használatba is vették. Kruscsev e Nehruhoz intézett le veiben az E. N. erőknek Kongó­ból való kivonulásdt követeli és helyettük afrikai országok csapa­tai menjenek Kangoba, amelyek az E. N.-től függetlenül járjanak el “Gizenka törvényes kormányá­val teljes összhangban. Gizenka csapatainak előrenyo­mulását az Egyesült Nemzetek több mint 15,000 főnyi rend­­fenntartó serege megállíthatja, de eddig nincs hir arról, hogy ez ! meg fog történni, viszont lehetet­lenség feltételezni, hogy az összecsapás megtörténhessék.mert abból uj világháború szikrája pattanhatna ki. Nehru a kongoi kérdésben a Nyugat oldalára hajló álláspontot foglalt el és Kennedy elnök hatá­rozott formában figyelmezette Kruscsevet, hogy ha • a Szovjet beavatkozik Kongóban, fölötte veszélyes játékra adja magát. Kritikus hel. zet (Kasavubu sürgeti, hogy az E. N. haderő állítsa meg Gizenka csapatait, amelyek már elfoglal­ták Luluabourgot, Kasai tarto­mány fővárosát. Az U. N. had­erőnek az E. N. biztonsági taná csától nincs felhatalmazása arra, hogy szembeszálljon Gizenka ka­tonaival, hanem csak a rend fenn­tartására, de a felhatalmazás tá­madás indokolására elégségesnek is értelmezhető. A nyugati megfigyelők egyré sze úgy látja, hogy Kruscsev, a ‘meredek széléig való elmenés" politikáját átvette néhai Dulles­­től és nem fog fegyveresen bea­vatkozni, de szabad kezet ad Gi­­zenkának. A további aztán attól függ, hogy az E. N. rendfenntar­tó erői szembeszúllnak é Gizenka csapataival vagy sem? Kruscsev uralni akarja az E. N.-et A Szovjet eddig egy centet sem fizetett az Egyesült Nemze­tek Kongóba küldött rendfenn­tartó erőinek fenntartására. A költségek már száz millió dollár körül vannak. Ellentállásának egyik oda, hogy mindenkép sze­retné kényszeríteni Hammar­skjöld lemondását és utána olyan hármas főtitkári direktórium felállítását, amelyben a direktó­rium minden egyes tagjának vétójoga volna. Ha ez sikerülne és képes volna a kommunista Kí­nát is behozni az E. N.-be, meg­szerezné az uralmat a népek e parlamentjében, ami egyik közeli, nagy célja. Az Egyesült Nemzetek má ciu! 7-én megnyíló folytatólagos köz­gyűlésének napirendjére kitűzte’, a magyar ügyet is, amelybe i Amerika azt akarja szóvá tenn’, hogy a Szovjet és a magyaroi­­szági kommunista kisebbségi kor­mány - teljesen figyelmen kívül hagyta az E. N.-nek az 1956-os forradalom- kapcsán sorozatosan hozott határozatait. A tárgyalás időpontja még kér déses, de a közgyűlést legkésőbb április elején befejezik. Sok függ attól, hogy egyéb kérdésekben Érdemleges lépés, amely tényleg hogyan viselkedik a Szovjet, előbbrevinné a magyar ügyet, ezúttal sem várható. Kádárék enged °ken-séget remélnek Kennedytől A buday esti korrmunista kor­mány újabb kísérleteket tesz, hogy az Eisenhower kormány alatti rideg viszonynál jobbat ér­jen el a Kennedy kormánynál. Többi közt az 1956 óta üres ma­gyarországi követi állás betöltését kívánja és valutáris okokból az USA és Mag arország közti láto­gató forgalom megkönnyítését szeretné elérni. Eddig semmi jele, hogy a Ken. nedy kormány ily irányban vál­toztatni kívánna az Eisenhower­­től örökölt helyezetem Kádár és társai erre a legcsekélyebb alapot sem szolgáltatták és ha,— miként a pesti lapok vezércikkeiből ki­tűnik, — azt hiszik, hogy Kenne­dy a "béke” kedvéért appease* mentre, engesztelő engedmények­re hajlandó, minden jel szerint nagy csalódásban lesz részik. ..........-OOP-------------­KIMÉLYITIK A SZUEZI CSATORNÁT A Suezi-csatorna igazgatósága nagy munkába kezdett: kimjélyi­­tik a csatornát. A csatornán át máris közlekedhetnek olyan ha­jók, amelyek 35.5 láb mélyen járnak, februárban már 36 láb mélyen járó hajók is használhat­ták a Szuezi-csatornát, április vé­gén pedig 37 lábra (mélyítik a rendkívül fontos vizutat Ezzel a munkával egyidejűleg ki is szélesítik a csatornát. Külö­nösen nagy jelentőségűek ezek a munkák a nagy tartályhajók szá­mára, amelyek eddig nem vehet­ték igénybe a csatornát, mert 37 láb (mélyen járnak, s kénytelenek voltak megkerülni Dél-Afrikát. Kennedy nem beszél az újabb megnyitáson Kennedy elnök úgy határozott, hogy nem lesz jelen a március 7-i megnyitáson. De ez nem je­lenti azt, hogy esetleg később, áprilisben ne beszélne az E. N. közgyűlésén. Thompson moszkvai USA kö­vet két hétig Washingtonban re­­feréált Kennedy elnöknek a Krus­­csevvel folytatott tárgyalásokról. Amikor Thompson visszatért Moszkvába, Kennedy üzenetét vitte magával, amely szerint, "minden tárgyalás, ami a Szov­jet vezetők és Thompson között lefolyna, csak hasznos volna és segítene a USA és a Szovjet köz­ti megértésben". Kennedynek nem sürgős a csúcs Abból a tényből, hogy Kenne­dy a Szovjet vezetők és a követ közötti tárgyalásokról . beszél, megfigyelők Kennedy azon állás­­potnját olvassák ki, hogy ha a Szovjet komolyan akar tárgyalni, a diplomáciai érintkezés szokott utjai ajánlatosabbak volnának, mint egy sebtében összehívott csúcskonferencia.---------------ooo ---­GALVAO KAPITÁNY FILMHŐS LESZ Jelentettük, hogy father Rese­­terics József, a Kapisztráni Szent János bethlehemi r. kát. magyar egyházközség köztisztelt plébá­nosának pappá szentelése fél­százados jubileumát ünnepi öröm­mel és fénnyel készül megülni a Lehighvölgy magyarsága. Feleke­zeti különbség nélkül mindnyájan a legnagyobb becsüléssel és sze­retettel fordulunk a kiváló lelki vezér és bethlehemi magyar közé­leti vezető felé, aki több mint négy évtizeden át osztozott a ma­gyarság minden közéleti problé­májának gondjában és mindig előljárt a nemes magyar ügyek támogatásában, az amerikaiak és hatóságok előtt pedig ez évtize­dek folyamán mindig csak a leg­nagyobb rokonszenvet és becsü­letet szerezte a magyarságnak. Abban, hogy a bethlehemi Ó3 környéki magyarság az évtizede­ken át összetartott és megőrizte testvéries társadalmi közösségét, egyházaink papjainak van leg­nagyobb érdemük, az egyleti vezetők és a sajtó mellett. Beth­­lehcmnek father Reseterics a leg­régibb olvan magyar papja, aki ■még ma is aktivan áll egy egyház­község élén és igy — meghajtva a zászlót a többiek lelki.vezéri és magyar érzületi kiválósága előtt is, — a pálma kétségtelenül öt, a mi “grand old manM-ünket il­leti megl A letűnt hasszu évtizedek sora alatt nemzedékek váltakoztak a bethlehemi magyarságban, de fa­ther Reseterics mindig ott állt a helyén és teljes odaadással nem­csak igaz papja volt minden bethlehemi magyar katolikusnak, de atyai barátja minden bethle­hemi magyarnak is és sokaknak állt oldalán vigasszal, bölcs szó­val, tanáccsal, útmutatással az élet nem egy nehéz óráján. . . Mint megírtuk a hivek köréből jubileumi előkészítő bizottság alakult, amelynek tiszteletbeli elnöke Ft. Lawrence Ferenc, el­nöke William Zaun, tagjai pedig Charles Szilágyi, William Elek,, Charles Uhl, Tony Weninger és Frank Zambo érdemes bethle­hemi közéleti férfiak. Már meg­kezdték a munkát és biztosra vesszük, hogy olyan gyönyörű jubileumi ünnepséget fognak megszervezni és megrendezni, amely méltó lesz azokhoz a ha­talmas érdemekhez, amelyeket Father Reseterics egy nagy élet fáradhatatlan munkájával alano­­zott meg és méltó, felejthetetlen kifejezése lesz a Lehighvölgy magyarsága iránta való, nagy szeretetének. A bizottság emlék könyvet számit kiadni father Reseterics 50 éves papi jubileuma alkal­mából s a hirdetések ét adomá­nyok már folyamatban vannak. A Santa Maria hires lázadó kapitánya a francia hírügynökség jelentése szerint elfogadta egy mexikói filmproducer ajánlatát, hogy játssza el a portugál luxus­gőzös lázadásáról forgatandó filmben azt a szerepet, amelyet a valóságban is eljátszott. Galvao kapitányt persze, nem művészi ambiciók fütik, hanem amint kijelentette: — A szerepért kapott tiszteletdij ból fogjuk magunkat fenntartani a győzelmes forradalom kitörésé­nek napjáig. Francis E. Falter, kerületünk demokrata ,árti kongresszusi képviselője fbruár 27-én úgy nyilatkozott, bgy 1963 januír I -én vissza ak.r vonulni a politi­kai működéstől, meri asztma be­teg. 1 A hir széles körben keltett megle-etést, mert Waltert úgy ismerik, mint a képviselőház leg­tevékenyebb tagjainak egyiket, aki számos bizottságban nagy szerepet játssók különösen be­vándorlási ügykben és az ame­rikai atlanságol elleni harcban vezető szeméhség. Hívei remek, hogy elhatáro­zása nem. véglges, de még azok is, akik nem r.indenben ériének egyet összes áláspontjaival, saj­nálnák, ha e: az agilis férfi”, akinek jóhiszeműségéhez és jó­akaratához kétég nem fér, idő előtt eltűnne a közéletből.A beth­lehemi köizetet köze’i 3 évtizede ié Dviseli és a Lehighvölgy ma­­zya-ságának mndenkor készséges aarátja.---------o»o---------------­\priiis 11-én kezdődik íz Fichmam tárgyálás A jeruzsáleni kerületi biróság iprilis 1 1-re tü:te ki az Eichmann \doIf SS Sturmbannführer és a Sondereinsatz Kommando Eich­­nann, Budapest”, valamint a Gestapo zsidotanitó osztálya fő­töke perének «tárgyalását Jeru­­(sálembe. A fogságba! levő Eichmant ír. Robert Sefvatius birodalmi lémet ügyvéd védi, aki számára z israeli parlament 20,000 dol­­ár ügyvédi cisz.eletdijat szava, ott meg. Az Eichmann elleni vádakat a iadott vádirat szerint 15 pont­ban csoportosította Hausner fő­­gvész. A vádpontok lengyelek zlovének és csehszlovákok (Li­­lice község lakói) kiirtása miatt i felelősségre vonást követelnek. \z első vádpont szerint Eichmann sszesen 21 országban végezte-j ett zsidótlanitó akciókat a neme­ik hatalma alá jutott európai iriileteken és emberek millióit, üldte gázhalálba. A tárgyalásra 500 újságírónak irtanak fenn helyet és látogato­­at várnak a világ minden részé­ől.--------------900---------- ... -borzalmas gyermekgyil­kosság New Yorkban New Yorkot napokig izgalom­­an tartotta egy négyéves kislány, ,dith Kiecoriu» eltűnése. Harom­­zer rendőrkereste a város és örnyéke minden zugában. A yermeket holtan találták meg gy Fred Thompson nevű zülöt ] apszámos albérleti szobájában, I West 20-ik utcában. Thompson maga elmenekült és idéken keresett munkát, de New erseyben egy farmer, akinél fel­ételre jelentkezett, a lapokban özölt fénykép alapján felismerte s átadta a rendőrségnek. Thompson aki előbb erőszakot övetett el a kisdeden, aztán megfojtotta, évekkel ezelőtt té­­olydában volt, mert hasonló íerényletet kísérelt meg saját yermeke ellen. Elfogatásakor a önieg meg akarta lincselni.-------------ooo--------------­RZSÉBET ANGOL KI­RÁLYNŐ MEGLÁTOGAT­JA A PÁPÁT Erzsébet angol királynő és fér­­: Fülöp herceg négy napos iáto­­atásra Olaszországban fognak irtozkodni május első napjaiban, .z utolsó napon, május 5-én lá­­)gatást fognak tenni XXIII János ápánál a Vatikánban. A látogatást az Anglia és a 'atikán közt növekvő szivélyes­­s- uiabb jelének tekintik. A ir \bmő nagyapja, V György 923-ban meglátogatta a Pápát előzőle» VII Fdward angol ki­­íly 1902-ben tett látogatást a ;atiká.nb*n. Főt. Reseterics József félszázados papi jubileu­mát előkészítő bizottság megkezdte munkáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom