Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-12-16 / 51. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' ß ^ y £ jyj y ^| Q ^ R I A N N £ W S IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ^ ^ c,.„ M.,„r M„ m,, a, P... PUBLISHED EVERY FRIDAY Előfizetési dij egy évre.................$5.00 office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3. is?»”. Subscription one year......................$5.00 Official'< Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 51-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1960 DECEMBER 16 Egyes szám,* ára 10 cent íXI VILÁGTÜKÖR A LEGS J ABB HÍREK szerint növekedett annak a lehetysége, hogy a magyar ügy még a kará­csonyi ünnepek előtt újból napi­rendre kerül az Egyesült Nemze­tek közgyűlésén. A budapeesti kommunista pártnapilap egy cikke arról érte­sít, hogy a kommunisták az E. N. new yorki palotájában “Magyar­amerikai kapcsolatok I 918— I960" cimü röpiratot terjeszte­nek a delegátusok között, hogy hangulatot keltsenek az esetleges nyugati javaslat ellen. Nagy meglepetés volna, ha Amerika és szövetségesei az ed­digi, a Szovjettől és Kádáréktól semmibe vett, sorozatos fogat­lan javaslatok helyett olyant ja­vasolnának, amely a Magyaror­szág népe önrendelkezési jogának visszaadását és az oroszok kivo­nulását követelő határozat újabb semmibevétele esetére szigorú büntető szankciókat állít fel. — Ilyenként nem holmi gazdasági szankciókra gondolunk, mert úgysem volnának olyan súlyosak, hogy a Szovjet komolyan vegye őket, hanem lehetőleg a Szovjet­nek és a Kádár delegációnak az E. N.-ből való kizár.’sa fenyege­tésére, mert az hogy a Szovjet bent lehet az Egyesült Nemzetek­ben, oly hatalma s pro aganda és politikai előnyt jelent számáré, hogy kizárat'sa érzékenyen érin­tené és az Egyesült Nemzeteknek egvnemüvé, az individualista or­szágok egységes világszervezeté­vé válása sóikban igen nagy hát­rányára volna. De ilyen erőteljes, öntudatos lépést az eddigi tapasztalatok után aligha lehet várni az Eisen hower adminisztrációtól és alkal­masint az öt hét múlva, jan 29. hivatalba lépő utódjától sem, no ha ez egyben megoldást nyújtana a kommunista Kina felvételének előbb-utóbb elkerülhetetlenné va ló problémájára is. A SZOVJET és a kommunista Kína félnek egy rakétás hidrogén­­bomba támadás szörnyű megtor­lása lehetőségétől.Akkor sem mer nének hidrogénbomba hábo­rút indítani a Nyugat ellen, ha az E. N. végre elhatározna, hogy az alapokmánya elvi alapjait szi­gorúan betartó szervezetté alakul át és kizárja a kebeléből a totali­tárius irányú államokat, legyen az akár a Szovjet, akár a fas­cists Spanyolország. — Ez adja egyik magyarázatát annak, hogy a kommunista pártfo­­nökök november 7-től, december 8-ig tartott moszkvai konfe.enciá­­ja a hideg háború illetve a "békés együttélés" folytatása mellett foglalt állást, — legalább is idő­­r.yerés céljából, amig a Moszk­va—Peiping tengely, ahogy ők remélik, nukleáris fölényt er e! Amerikával szemben, hogy aztán ez abszolút fölény birtokában "békés utón” kapitulációt próbál­hassanak kizsárolni Amerikától. Mi ezt egyoldalú számításnak tartjuk, mert amig Moszkva és Peiping dolgozik, Washington sem alszik és hinni kell, hogy nukleáris fegyverekben és ráké tákban kellően igyekszik sakkban tartani a Moszkva—Peiping ten­gelyt, — remélhetőleg a Kenne­dy adminisztráció alatt, még in­kább, mint állítólag Eisenhower alatt történt. . . (Közép és Délamerikában, Afrikában és szerte a világon Moszkva felfokozta az individua­lista világ aláaknázását, terjesz­kedésre törő machniációit és nem kétséges, hogy Kruscsev ezzel egyben meg akarja győzni a nála is türelmetlenebb, ortodox kínai kommunistákat, hogy időközben sem vesztegeti az időt, éjjel nappal dolgozik a kommunizmus hatalmi térhódításán és ezzel elő­készíti, megkönnyíti a végső har­cot. Számolni kell azzal, hogy az eljövendő idődben egyre éle­sebb lesz a hidegháború, Krus­csev egyre rámenősebben fogja folytatni mesterkedéseit * Ame­j rika uj elnöke egyáltalán nem íesz rózsákra ágyazva. . . ) Kezdettől pontosan 1956 no vember 4. óta azt irtuk, hogy a magyar szabadságharc és önren­delkezés ügyében csak az E. N.­­er. kivül lehet valamit komolyan tenni" és sürgettük, hogy Ame­rika álljon a sankára Magyar­­ország és a közel száz milliónyi keleteuropai népek ügyében, amelyek osztályharcos kommu­nista erőszakuralom alatt élnek és sajnos annyi keserves igazolodás­­ban volt részünk a négy esztendő alatt, hogy félünk ezúttal sem fog több történni, mint hogy a Nyugat a Szovjet fcosszántásának céljijára meg akarja mutatni, hogy a magyar ügyet nem felej tették és nem temették el. De gondol e valaki arra, hogy vala hányszor előveszik a magyar ügyet és megint nem csinálnak semmit, csak újabb bizonyi1- ványt állítanak ki sa’át tehetet­lenségükről, erélytelenségükről, újból felbátorítják a kommunista propagandát, egyben pedig gyengítik a kisebb népek bizal mát Amerika protektori és indivi­dualista vilásrvezetői szelepe iránt s ezzel maguk alatt vágják a tát? * * * A KOMMUNISTA rörirat kia­dására tehát nem sok szükség volt. Sajnos Budapest mészáro sainak nem kell félniök. De a pesti kommunista pártna.-ilap tér jedelmes cikkében sok furcsa ál­lítás van, amelyet, noha a kon munistáktól semmit sem lep meg, nem hagyhatunk egészen szó nél­kül. A cikk bevezetése például ezt mondja: , “Kruscsev tavalyi amerikai kö­rútja során, de az idén is, a E. N. közgyűléssel kapcsolatban amerikai hivatalos szervek és buz­dításukra egy-egy csoport min­denre kapható, hazáját elhagyott és azt becsmérlő gyászmagyar, nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy szovjet és népidemokrácia ellenes buzdításra használják fel a nem létező “magyar ügyet ’. Az éveken át űzött becstelen ma­gyarellenes nyugati, elsősorban amerikai propaganda sok em­bert megtévesztett...” "‘Mindenre kapható hazáját elhagyott és azt becsmérlő gyász­­magyarok". Milyen ismerős szó­lam! A két háború közt a Hor­thy idők propagandistái ugyanezt karattyolták állandóan az 1918- as októbristákkról és az 1919-es kommunistákról, akik bukásuk után ülföldre menekültek. Most csak helycsere történt. A kom­munisták vannak otthon és ők mondják ugyanazt, használják szinte szószerint ugyanazokat a becsmérlő kifejezéseket, vádas­kodnak nemzetgyalázással, áru­lással. . . Ismét igazolódik az egykori hires pesti demokrata képviselő mondása: “hogy kit bé­lyegeznek hazaárulóvá, attól függ az adott időpontban kinél van a bélyegző." Mint e második évtizedében lévő heti rovatból ismeretes, nincs valami, kedvezőnek mond­ható véleményünk Kádárról és miniszterelnökéről, Münnichről, de nem rejthetjük el mosolyun­kat, amikor az egykori pesti szél­­oőjiobboldali sajtóember, jelenleg amerikai magyar szerkesztő cik­két olvassuk, amely szintén a budapesti kommunista pártlap e cikkével foglalkozik, s mint ak­kor, amikor ők voltak otthon az urak, most is visszacőrkefogózza Kádárt és Münnich'. Hát nincs más mód a politikai sajtó vitára, mint a kölcsönös becsmérlés, egymás lecsirkeí.jgózása? Elvi érvek, a tárgyi lényegei megfo­gó viták nem lehetségesek? A nyugodt hangú tárgyi igaz­ság érvei a müveit értelműire job­ban hatnak,mint a becsmérlés han dabandája. Egyszer valakinek el kellene kezdenie ennek az embe­ri méltóságot semmibevevő de­magóg “name calling" köz­­irásnak az abbahagyását, mégha sajnos, nincs is kilát s, hogy a mérik faladná téveszméit,,, AJ5TÁN azt mondja a pesti kommunista lapnak a röpiratot mléltató cikke: "Az amerikai kormány mindig a lehető legmegértőbb viszony­ban volt a reakciós Magyaror­szággal, a Horthy rezsimmel... Seiden Cirapin budapesti ameri­kai . követ közvetlen kapcsolat­ban állt Mindszentyvel. . . A kö­vetet akkor kénvtelenek is voltak visszahívni. . . De tanulni nem tanultak az ügyből, 1956-ban is­mét Mindszentyre tettek." Az idézet első mondatában van némi igazság. Ha Amerika legalább tort részében annyi cse­lekvő megértést mutatott volna az 1918 oktzber utáni, egy óriási háboruvesztést követő nemzeti összeomlás idején, szörnyű csaló­dásokból megszületett magyar demokrácia jogos életakarása iránt, mint amennyire baráti vi­szonyt tartott a Horthy rezsim­mel, ha nem tűrte volna szótlanul a románok csehek, szerbek 1918 októbertől 1919 március közéjé­ig folytatott magyarországi terü­letrablásait, közte szinmagyar te rületek elrablását, — amelyek aláknázták a zsenge magyar de­mokráciát, — és nem adja ki a mindezt betetőző Vyx jegyzéke’., sohasem következett volna bm Kun Béla komrr.ünjénak irre’l­­tása és tébolya, sem pedig el’en­­'-atásaként, — amennyit az inga 'ohb~a, annyit balra, — az első világháború előtt feudalizmust ’■'agyrészt meghosszabbító Hor­thy rendszer. Nem igaz, hogy az ame ikai kormány 1956-ban Mindszentyt támogatta, ellenkezőleg egyné­mely “nem hivatalos" rádió pro­paganda szervek cs bizonyo", Magyarországra beküldött föld­­clatti propagandisták forradal i hangulatra ingerelték, mondhatni biztatták a magvar népet. De amikor a hevítésnek eredménye lett, vízben hagyták a forradal mat és felejthetetlen marad Min'J- szenty akkori üzenete a reoubli­­kánus Fehér Ház címére: “A viz­­befuló nem üzenetekre vár. Dehogy tett 1956-ban Eisenhower Washingtonja Mind­szentyre! Csak szeretett a vá­lasztók előtt a kommunista erő­szakuralom alatti népek barát'á­­nak pózában tetszelegni. . . * * * A CIKK azt is mond:a a könvv­­ről hogy “bőséges dokumentációt találunk a könyvben a Nyugatra szokott magyar fasiszták ameri kai részről való oltalmazásáról és a népidemokratikus Magyaror­szág ellen való felhasználásukról. Megtudjuk az igazat a diplomá­ciai képviseletek által nyújtható menedékjiogrpl is, amely az ame­rikai jogszabályok szerint nem alkalmazható a még ma is a bu­dapesti amerikai követségen buj­káló Mindszentyre. Hasznos em­lékeztető hazánk E. N. felvételé­nek története is: hiszen nyolc éven keresztül az Egyesült Álla­mok volt az, amely megakadá­lyozta világszervezeti tagságun­kat. Ezzel a régebbi politikával teljesen összhangban áll a későb hi amerikai igyekezet, hogy az E. N. előtt szemérmetlen rágal­makkal, jogtalan “vizsgálóbizott­ságokkal” és hamis jelentésekkel befeketítik a magvar népidemo­krácia hírnevét. . ." A röpiratot eddrg nem volt módunkban látni. Úgy látszik, ki­zárólag az E. N. delegátusok kö­zött terjesztik. Érdekelne ben­nünket a “bőséges dokumentáció a Nyugatra szökött magyar fas­­cisták amerikai részről való oltal­mazásáról és a népi demokrati­kus Magyarország elleni felhasz­­nálásáruikrór’. A menekültek kö­zött liényleg vannak fascist'k sőt hivatásos kótva°,ositók is, de nem minden menekült- fascista s akár­mennyire osztályharcos alanon ál) is a kommunizmus. ,ké~viselői­nek nincs illetékességük egy má-, sik véres kezű totalitárius rend­szerre hivatkozniok a saját vé-. Némi javulás előjelei az acélioarban McNAMARA A HAD­­ÜGYEK ÉLÉN Az acélipari termelés a múlt héten a termelőképesség 4fi 5 százalékára csökkent, ami ez év­ben a legalacsonyabb teljesítmény clyan héten, amelyen nem volt egvetlen ünnepnap sem. Ennek dacára az acélipari ’a­­r.eg okait többi közt abban látják, és azt hiszik, hogy január 5 száza­lékkal lesz jobb, mint december, február pedig további öt száza­lékkal. Az aiélipari üzlet visszaesésé­nek okait többi abban látják, hogy a kis .kocsik fokozottabb használatával kevesebb acélra van szükség és általában az ipa­rok kevesebb acélt hasznain: ,, , i. gyárak köréből felmer:;lt az eszme, hogy ne-e szüntessék be annak hétről hétre való közzé­tételét, hogy a gyárak átlagban termelőképességük milyen száza­lékával dolgoztak az elmúlt hé tén. A N, V. Times vezércikke el­lenzi ezt, mert annyit jelentene, mint eltörni és sutba dobni a láz. mérőt, abban a hitben, hogy ettől meggyógyulunk, A Times szerint az évvégi lel­tár után az acélfeldoUozó ipa­roktól nagyobb acélrendelések várhatok, de az év dereka előtt aligha lesz valóban jelentékeny javulás. li Lapzártakor jelentik, hogy 5 Kennedy leendő elnök Robert S. r- McNamarát, a Ford Müvek fejét y nevezte ki nemzetvédelmi minisz­­!t terül. Az uj miniszter 44 éves és San Franciscóban született, i- Dean Rusk, az uj külügymi­­i, í niszter T rum an alatt külügyi dl­l' lamtitkár korában egyike volt r, azoknak, akik amikor ÉsZakko­­i- reá megtámadta Délkoreát, Tru­­mant a beavatkozásra, illetve az Egyesült Nemzetek akciójára buz­­:, ditotta. A híresztelések szerint b később azt az álláspontot foglal­­a te. el, hogy a kínai kommunisták­­.*, kai nem szabad Korea földjén i kivül háborúba bocsájtkozni és egyetértett Trumannal MacArthur a tábornok elbocsájtásában, aki- nagy háború kockázatától sem i rettent vissza. Mint a Rockefeller Founda­­ion elnöke a forradalom után- Becsben és Budapesten járt és , menekült magyar egyetemi hall­­’ ’’■átok és tudósok elhelyezkedé- 1 sóért sokat tett. Stevenson egy nyilatkozatában ’ kijelentette, hogy biztosítékot ka. • nőtt Kennedytől, hogy mint az * Egyesült Nemzetek fődclegátusá­­nak, szerepe nem lesz teljesen ' alárendelt, hanem része jut az amerikai politikai kialakításában. JOHN KENNEDY KINEVEZTE KÜLÜGYI GARNITÚRÁJÁT-----------non--------90 halott az algériai pol­gárháborúban; DeGaule látogatásakor Népszavazás iaruár hő ”-án A francia minisztertanács de-. 8-án v.ég!e~"sen elhatározta hogy január 8-án úgy az anyao - szagban, mint A1 ériában me - tartják a népszavazást Algeria "nko mányzata kérdéséb'n és i hivatalos nyilatkozatok jelz.k, hogy végső esetten Algéria ket­téosztására is sor kerülhet. De Gaulle elnök a legutóbbi öt napban Algériában a nép kö­zött tartózkodott, az algériai mo­hamedán benszülettek barátsá~o­­sabban fogadták, mint a francia telepesek, a “colonok", akiknek száma a közel tiz millió moslem­mal szemben valamivel több mint egy millió és akik ragaszkodnak ahhoz, hogy ők uralják az orszi got. A mohamedánok zömükben a teljes függetlenségénél nem adják alább és Ferhát Abbas, a külföldről a polgárháborút irányi tó forradalmár kormányának ha­talomba helyezését kívánják. De Gaulle érkezésekor és a kö­vetkező napokban véres össze csa pások voltak a mohamedánok a rendőrség és a francia telepesek között, Kilencvenen életüket vesztették, közülük 84 mohame­dán. A sebesültek száma meghalad ja a több százat. De Gaulle a ter­vezett időnél egy nappal hama rább fejezte be .körútját. Lapzártakor a forradalmi za­vargások továbbfolynak és száza­kat tartóztattak le. JANUÁR VÉGÉIG JELENT­KEZNI KELL A NEM ÁL­LAMPOLGÁROKNAK Washington elismeri a gazdasági lanyhulás fokozódását A washingtoni kereskedelmi •uín’szte" iu^n és a Securities and "xchange Commission jelentést -dot ki. amely szerint ez év *-civasza óta csökkent az az ö'S^eg, amelyet az Har terjeszkedési, "zem bővítési és más beruházá­sokba feketét és a jövő év első negyedé-e további csökkenést jó­sol. A befektetések csökkentése azonban fokozatos és a kormány gazdasági tanácsadói nem hiszik, hogy jelentős kihatása volna az egész gazdasági életre. Kilenccel több inségkörzet Egyidejűleg a munkaügy mi­nisztérium is jelentést adott ki. ■Közli, hogy a munkanélküliség a főbb ipari körzetekben ismét nö­vekedett október és november hónapokban. A kormány kilenc­cel több ipari körzetet minősített olyannak, amelyben lényeges munkanélküliség van. Ezzel a na­gyobb munkanélküliségben szen­vedő körzetek száma 5 1 -re emel­kedett, szemben a tavalyi 32-vel éc az 1958-as 83. mai, valamint az 1957-es 24-gyel. Szovjet beavatkozás ve­szélye Kongóban Az Egyesült Nemzetektől elis­mert Kasavubu kongoi elnök és Mobutu katonai parancsnok fog­ságában lévő Lulumba Szovjet­barát volt miniszertelnök azonna­li szabadonbocsájtását követelték Lumumbának Stanleyvilleben szé kelő hívei dec. 8-án. Két napi határidőt adtak erre, azzal, hogy különben túszként letartóztat­ják a Stanleyvillenben lévő mint­egy ezer európait és .kivégeznek sokakat közülük. A határidő el­múlt anélkül hogy az európaiakat letartóztatták volna, mert az Egyesült Nemzetek Kongóban ál­lomásozó .karhatalmi haderejének vezetője azonnali katonai meg­torlással fenyegetett erre az esetre. Zorin orosz fődelegátus az E. N. biztonsági tanács'ban javasla­tot tett Lumumbának a min'szter­­elnöki székbe való azonnali visz­­szaheb’ezésére és Mobutu “terro­rista bandáinak" leszerelésére, de nincs kilátása arra, hogy megkao­­ja hozzá a szavazatok többségét. Az utolsó hirek szerint Stanlev­­villeben Lumumba egyik hive, Antorne Gazenga vette át a veze­tést és Kongo államfőjének nyil­vánított« macát, (Folytatás « 4-ik oldalon) Swing bevándorlási commis sioner dec. 16-án közölte, hogy az uj. évben is, január folyamán mindenkinek, aki nem állampol­gár, jelentkeznie kell, tekintet nélkül arra, hogy bevándorolt­ként vagy csak ideiglenes enge-1 déllyel jött az orsz'gba. Kivételt csak diplomáciai személyek, vagy az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szevezethez tartozék alkotnak, úgyszintén az időlege ; sen bebocsájtott mezőgazdasági műnk'so,k, akik bizonyos külön kategóriába tartoznak. A jelentkezés e céha szolgáló külön DOstakárt"ák k’tö't 'sé"el történnik ezúttal is. E k~rtvák postahivatalban vagy a el“gkö­­relebbi bevándorlást hivatalban ingben ka-ha'Ak. Aki ianuár 31-1 io nem küldi kártyáját, deportá­lásnak vao-v 3() nani e^á|-ism»k é- *300 pénzbüntetésnek teszi ki macát. Kennedy szenátor, leendő el­nök hétfőn végre nyilvánosságra hozta, hogy kikkel kívánja betöl­teni a külügyi szolgálat csúcs ál lásait. A külügyminiszter Dean Rusk, aki a Truman adminisztrá­ció alatt külügyi államtitkár volt 1951-ben, specializálva a távol­keleti ügyekre, majd 1952-ben a[ Rockefeller Alap elnöke lett, amely állást jelenleg is betölti. Helyettese, mint külügyi állam­titkár Chester Bowles volt indiai követ lesz, aki az utóbbi években connecticuti congressman volt. Adlai Stevenson közölte, hogy végleg elfogadta az Egyesült Ál­lamok fődelegátu8Í állását az Egyesült Nemzetekben. Kennedy erre az állásra már néhány nap előtt kinevezte. de Stevenson várt a végleges elfogadással, amíg megtudta, ki lesz a .külügy­miniszter, akivel .majd együtt kell dolgoznia. Úgy látszik, Rusk el­len volt a legkevesebb kifogás és megfelel Stevensonnak is. Stevenson ellen sok áskálodás volt, hogy ne kapja meg a kül­ügyminiszteri széket, állítólag at­tól tartanak, hogy tulenyhe vol­na iKruscsevvel szemben. Akik ezt a nézetet hangoztatják, va­lószínűleg hatottak Kennedyre, de az is lehet, hogy nem akar erős egyéniségű embert a külügy­miniszteri állásban, mert önmaga akarja meghozni a fontos külügyi elhatározásokat, mint ahogy F.D. Roosevelt vagy Dulles halála után. Eisenhower tette. Sokat emlegettéik külügyérül David Bruce karrier diplomatát és Fullbright szenátort, a külügyi bizottság elnökét is. Az utóbbi ellen azzal agitáltak, hogy né­­nány év előtt a déli politikusok egy néger ellenes manifesztumát ő is aláírttá és ezzel állást foglalt a. négerek egyenjogúsításának előrehaladása ellen. Nagy arab­­barátnak is tartják. nem 18 szavazat többlete lesz. A törvény ugyanis nem állapit meg számot, hanem .kimondja, hogy az elnökséget az kapja, akiknek legalább egy szavazattal van többje a leadott szavazatok felé­nél. Miután akkor ha Illinois nem szavaz, a leadott szavazatok száma csak 5 I 0, elég ha Kennedy 256 szavazatot ér el az elektor választáson. Nem jósolnak sikert a texasi és illinoisi kísérleteknek és az a vé­lemény, hogy az ottani republiká­nusok "rossz vésztők” (bad lo­ser). Az a tény, hogy a republiká­nus elnök meghívta Kennedyt a Fehér Házba és néhány nappal később Eisenhowemé megmutat­ta Kennedynének a Fehér Ház la­kosztályait, melyekben lakni fog, általában azt a benyomást kelti, hogy az az elnöknek, vagyis a republikánus párt első emberének semmi kétsége nincs afelől, hogy kilesz az utódja. A MUNKANELKÜL’SÉGBEN SZENVEDŐ KÖRZETEK SE­GÍTÉSÉRE KÜLDÖTT BI­ZOTTSÁG PROGRAMMJA Dillon és a dollár A múlt héten erősen tartotta magát a hir, hogy Douglas Dillon külügyminiszteri államtitkár (spe­cializálva gazdasági ügyekre) lesz Kennedy pénzügyminisztere (Dil­lon republikánus és legutóbb An­derson külügyminiszterrel Euró­pában járt, hogy a német, fran­cia és angol kormányt rábeszélje, vegyenek át valamit az európai megszállási költségek és a kül­földi segélyek terheiből, hogy ezáltal a dollár helyzete javuljon. Republikánus részről berzen­kedve fogadták a Dillon pénzügy­miniszterségéről szóló híresztelé­seket, mert Kennedy sakkhuzasát látták benne Nixon és mások vád­jaival szemben, melyek szerint Kennedy nagy beruházásokba és katonai kiadásokba fog bocsájt kozni és tönkre fogja tenni a dol­lárt. Az egésznek a csattanója, hogy Dillon a múlt hét végén ki­jelentette, hogy találkozott ugyan Kennedyvel, de nem ajánlotta fel neki a pénzügyi tárcát. Lehet e még Kennedyt kiütni a nyeregből? A központi republikánus párt­­vezetőség még mindig foglalko­zik a texasi és illinoisi választási eredményeik utánszámlálásával, de az eddigiek szerint nem tud­nak annyi tévedést és szabályta­lanságot kimutatni, ami megdönt­­hetné Kennedy elnökségét. Illinoisban a republikánusok kísérletet tesznek arra, hogy az elektorok december 1 9-i elnökvá­lasztásán visszatartsák a 27 illi­noisi szavazatot. Ez esetben Ken­nedy elektorainak száma 300-rol 273-ra redukálódna és sokan azt hiszik, hogy a megkövetelt 269 elektor szavazaton felüli csekély négy szavazatot valahogy ellen­súlyozni lehet és Kennedy végű1 elveszítheti a jelöLséget. Ezzel szemben Walter Lipp­­iriann, a nagvtekintélyü köziró figyelmeztet a republikánus N. Y. Herald Tribuneban megjelenő rovatában, hogy ha az illinoisi szavazatok függőben maradnak, K«nn«dyn*k n«m ewpáA 4, Ha* A biztotság, amelyet Kennedy leendő elnök kiküldött az inség­­körzetek, — köztük a pennsylvá­­niai acél és szénvidék — megse­­gitésére, január elsejéig kell meg­tegye előterjesztésert. A bizottság Paul Douglas illi­noisi demokrata szenátor vezeté­sével javában dolgozik a javasla­tokon és vitacsoportokat állított fel az ország több pontján, hogy segítő eszméket kristályosítsanak ki. Többi közt igen Jelentős mér­tekben szó van arról, hogy a kor­mány beraktározott élelmiszer feleslegeiből az eddiginél jóval többet fordítsanak a munkanél­küliségben szenvedő körzetek se­gítésére. Javasolni fogják olcsó szövet­ségi kölcsönök és juttattások ren­delkezésre bocsáitását uj ipar­vállalatok alakítására, uj állások teremtését és egyes körzetekben a ’T:unkß8oknak más iparra való át iskolázását. Az eddigi ily irányú törvényjavaslatokat Eisenhower "Inök 1958-ban és 1959-ben megvétózta. Ezenkívül szövetségi segéllyel végzendő útépítkezése­ket és más közmunkákat, a mun­kanélküli biztosítás liberalizálását és az ínségesek számára nagyobb szövetségi juttatásokat is fognak ajánlani. > KÉSZÜL MÁR A NAGY KARÁCSONYI SZÁM Nagy ünnepi számunk már ké szül. De tekintettel az ünnepek­nek rohamos közledtére kérjük mindazokat a jóakaró pártolóin kát és támogatóinkat, akik a ka rácsonyi ünnepi számunkba jóki vánságot vagy üzleti hirdetést ki vannak elhelyezni, tegyék meg ezt legkésőbb december 20-ig, kedd estig, hogy minden mun­kánkat szépen és lelkiismeretesen végezhessük el, Ünnepi nagy szá­munk, amely december 22-én, jelenik meg olvasóit bizonyára ki fogja elégíteni úgy tartalmá­val, terjedelmével, mint Ízlé­ses és szép kiállításával. Az uj esztendővel a Híradó 39-ik évfolyamába lép. Nagy idő ez a magyarság odaadó kitartó küzdelmes, szolgálatában. Kérjük olvasóinkat támogassák lapunkat, amely úgy helyi mint álta’ános hírszolgálatával és cikkeivel a legnagyobb mértékben törekszik közérdekű céljainak megfele'ni. Terjesszék lapunkat és szerezze, nek uj előfizetőket, hogy függet­len magyar sajtó hivatásunkat taljasithsMÜk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom