Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-07-22 / 30. szám

BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA-' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Clns« Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. A z eg yet len magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam30-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 JULIUS 22 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR KENNEDY—JOHNSON tiket­tel végződött mult pénteken az ötnapos demokrata konvenció Los Angelesben. Jövő hétfőn Chicagóban a republikánusok ül­nek össze elnökjelölő konven­cióra. Kennedy mindjárt az első me­netben megkapta a szükséges 761 szavazatot. Wyoming delegáció­jának 15 szavazata segítette túl a döntő ponton. A végeredmény igy alakult: Kennedy 806, John­son 409, Symington 86, Steven­son 791/2. Meyncr new jerseyi kormányzó 43, Humphrey szená­tor 41 % szavazatot kapott s a maradék szavazatok egészen ki­csiny arányban oszlottak meg egyes államok “favorite son ', helyi nagyságai között. Csütörtökön, julius 14-én a hajnali órákban ért véget az el­nökjelölés és ugyanazon napol, este Kennedy kívánságára alelnök jelöltté választották legtöbb sza­­vatot kapott ellenjelöltjét, a fő­leg a déli államokban népszerű texasi Lyndon B. Johnsont, a de­mokraták szenátusi vezetőjét. Truman exelnök nem jelent meg a konvención, de utólag tá­viratot küldött, hogy hajlandó a Kennedy tikét győzelméért dol­gozni. Tudvalévőén julius 2-án visszalépésre szólította fel Ken­­nedyt azzal, hogy nem tartja eléggé érettnek az elnöki állásra s megvádolta, hogy preparálta a konvenció delegátusainak nagy­részét a megválasztása érdeké­ben. Állitotta azt is, hogy “Ken­nedy nem győzhet. ” Kennedy a julius 1 5-én este a los angelesi Coliseumban mon­dott beszédében, melyben a je­löltséget elfogadta, fölényes ud­­varisassággal vette tudomásul Truman kampány ajánlatát és reméljük, hogy az exelnök előző viselkedése nem fog túlsók kart okozni a tiketnek, noha a repu­blikánusok kétségtelenül ki fog­ják használni a propagandájuk­ban. KENNEDYT főleg a julius 1 5-i záró estén ünnepelték. Egyébként a legtöbb és legmelegebb ovációt Stevenson kapta, aki bár mind­végig hangoztatta, hogy nem te­kinti jelöltnek magát, végül még­is a jelöltek sorába került. De ez a késői jelöltetése előreláthatóan nem produkálhatott méltó ered­ményt. Sokan érezték, hogy va­lóban stílusos az lett volna, ha Stevensont harmadszor is jelölik, mert két választáson feláldozta magát az Eisenhower világhábo­rús hadvezéri tekintélye és holly­woodi modorú, sok millió dollá­ros propaganda kampányja foly­tán eleve reménytelen birkózás­ban. , Úgy illett volna, hogy öt jelöl­jék már azért is, hogy bebizonyo­sodjék, hogy 1952-ben és 1956- ban nem a republikánusok győz­tek, hanem Eisenhower hadvezéri népszerűsége. De a kétszeri bal­­sikerü jelölés sokakat elriasztott Stevenson újabb jelölésétől és ő maga is csak azt a távoli eshető­séget vette számba, hogy egyik jelölt sem kap abszolút többséget és akkor eetleg az ő személyében egyeznek meg, — ami Kennedy rendkívül agilis kampány tevé­kenysége folytán nem követke­zett be. Különös és meggondolkoztatc volt, amikor Franklin Roosevelt elnök özvegye megragadó ara vakkal ajánlotta Stevenson jelö­lését, de a delegátusok zöme már régen lekötötte magát más jelöl­tek mellé és Rooseveltnének ez utolsó pillanatban való Stevenson melletti drámai kiállása eleve re­ménytelen volt. Anélkül, hogy Kennedy kvali­tásait és a konvenció határozatát bírálni akarnánk, ismét rá kell mutatnunk, hogy a konvenció je­lölése nem igazán demokratikus módszerü. Maguknak a válasz­tóknak kellene alkalmat adni mind az ötven államban arra. hogy előválasztáson kiválaszák a párt jelöltjét. Ne az esetleg ma* Még egy érv, amely szintén felmerült: Kennedy katolikus Johnson pedig protestáns és igy <■ tekintetben is “egyensúlyozó t­­ta” vált a tikét Ez per:ze csak azoknak volt fontos, akiknél a vallási hóvátartózandóság is szempont valakinek a politikai megítélésénél. Úgy hisszük, hogj már az amerikai szellemiség is tiltakozik ilyen mentalitás ellen és Kennedyt nem a vallása hanem a politikai múltja és jövőbeli pro­­grammja, képességei és jelleme szerint kell elbírálni és e tekintet­ben nincs okunk, hogy ne legyünk várakozással iránta, ha az ame­rikai nép neki és annak a sokban fölötte rokonszenves platform­nak fogja adni a többséget, ame­lyet a demokrata párt ezen a kon­vención elhatározott. Nem az a fontos, hogy Kennedy Amerika első katolikus elnöke lesz e, ha nem hogy jó elnök lesz e ezekben az annyi nagy kül- és belpolitikai j feladatok helyes elvégzését kö­vetelő időkben. Reméljük, hogy sokkal több lesz azoknak a száma, akik ki­kapcsolnak minden felekezeti ^ szempontot a szavazatuk leadásá-i nál, mint azoké az amerikaiatlan j amerikai polgártársainké, akiket holmi felekezeti klikkmentálitás vezet, — kivált azok után hogy! Kennedy a jelöltséget elfogadó beszédében minden kétséget ki-1 záró megnyugatást adott aziránt, hogv mindenekfölött az amerikai érdekek fogják vezetni elhatáro­zásaiban. Truman azon, meglehe­tősen elhamarkodott kijelentése, hogy “Kennedy nem nyerhet" igy fogja megtalálni az amerikai és emberi szempontból egyaránt! dicséretes cáfolatát. , * * * KENNEDY eddigi rekordja és beszédei alapján méltó a bizalom ilőlegzésére. Az 1956-os jelölés­iéi ő volt az, aki Stevensont sjánlotta. Nekünk az is bizalmat id, hogy Walter Reuter, az Auto­­nunkás Union elnöke, az AFL-, 310 első alelnöke, a szociális in-1 lividualizmus egyik legértékesebb rmerkai harcosa, aki Kruscsev ttlétekor is olyan imponáló hatá­rozottsággal képviselte a maga ílláspontját az államkapitalista communizmussal szemben, támo­­jatja Kennedyt. S rajta kívül ;gész sereg értékés amerikai de­mokratikus politikus és iró előle­gez bizalmat elnöksége iránt. A jelöltséget elfogadó beszéde s bizalmomkeltő és népszerető izellemü volt s tetszett a snájdig­­lága is, amellyel ily eszméi érdé cében szembeszállt beszédében Nlixonnal, a várható republikánus elölttel, akinek rövidlátó, túlsá­gos konzervativizmusa oly sokban' Tévült. Nem tudjuk mennyi fog meg-' ,'alósulni az elfogadott platform­jói, de azt nagyjában igen kor izerünek és a nép érdekeit szol­­/élni törekvőnek látjuk. Hel esel­­ük, hogy a nemzetközi politika-j jan vissza akarja nyerni az inicia ivát, a kezdeményezés elsőbb- j légét s a belpolitikában na-1 ryobb gondot s áldozatot akarj orditani a nevelés, lakaáakérdés, igészségügy (közte az aggok kór­­lázi ellátása a Social Security« jelül), valamint a munkanélküli­­;égben szenvedő körzetek felsegi­­ése stb. problémáira. Szociális izellem lengi be e platform sorait is remélni kell, hogy a szükséges mgy nemzetvédelmi kiadások, •pp úgy mint a szociális célokat izolgálók nem fognak adóemelés­iéi, járni a kiskeresetűek számára. iőt szeretnénk az adórendszer ily rányu megreformálását is látni. Kennedy szavat, hogy “helyet i fiataloknak!" úgy értelmezzük, „ogy ez nem csak anyakönyvi értelemben veendő, hanem an­­íak a nagy népszeretetnek a szel emében, amely az ifjabb korosz­­ályoknak inkább sajátja, mint (Italában azoknak, akiket az élet­­jől való távozás közelsége többé cevésbbé közömbösít a haladás, i nép torsi javítását célzó esz­­nék Irént, Emi természetesen ! gánérdekeik legyezgetésével meg­szerzett delegátusi szavazatok le­gyenek mérvadók, hanem a nép legszélesebb rétegei jelölhessék ki kit tartanak legalkalmasabbnak, leghivatottabbnak az elnöki szék betöltésére. Stevensonról kijelentette Ken­nedy a jul. 1 5-i beszédében. hog> tanácsait és segitségét igénybe kívánja venni az elnöksége alatt. Ez megerősítésül látszik azon hí­rekre, hogy Stevenson külügymi­niszter lesz, noha az utóbbi na­pokban gyengültek ezek a híresz­telések. Utóbb hire jött, hogy Steven­son Kennedy fő-külpolitikai ta­nácsadója lesz a választási kam­pányban. Ez még nem jelenti azt, hogy ő lesz a külügyminiszter s őszintén szólva, szívesebben lát nők Stevensont a belpolitikái re formok miniszterinek szerepében, mert megnyilatkozásai után ítélve inkább arra tartjuk hivatottnak, hogy a New Deal folytatója, a további népbarát törvények elő készítője legyen, mint külpoliti kai feladatra. * * * JOHNSON alelnök jelöltsége nem találkozik minden demokra­tának tetszésével, éppen mert múltbeli megnyilatkozásai inkább a texasi olajmágnások, mint a kisemberek exponenséül mutat­ták. De sokak szerint, akik a kompromisszumos, mérsékelt megoldásokat szeretik, bölcs volt Kennedynek már első elhatáro­zása is, hogy az igénylők tömegé­ből Johnsont választotta ki. — (Johnson már a jelöltségét be­­birdető beszédébe« jelezte, hogy k.ész bármily minőségben szolgál­ni s ezt már akkor úgy lehetett magyarázni, hogy ha nem sikerül elnyernie az elnökjelöltséget, vál­lalná az alelnökséget is.) Johnsont David Lawrence pennsylvániai kormányzó lelkes beszédben ajánlotta az alelnök­­ségre. (Pennsylvánia egyébként az elnökségre igy szavazott: Johnson 4, Kennedy 68, Steven­son TY2 és más jelöltekre 1 V2.) Akik nem rajongnak Johnson­­ért, azzal vigasztalódtak, hogy jelölése biztositja a Dél szavaza­tait és “kiegyensúlyozza" a tike­tet, mert amig Kennedy a demo­kraták haladóbb szárnyához tar­tozónak számit, addig Johnson eddig a konzervatív szárny embe­rének mutatkozott meg. A délie­ket, akiket amúgy is nagyon nyugtalanít az, hogy az elfoga­dott programm-plattform “a New Deal” folytatásának látszik és nagyon nem szeretik, hogy min­denféle faji diákrimináció ellen kiván küzdeni a közélet minden terén, iskolákban, munka-elhelyez kedési lehetőségeknél stb., igy némileg megenyhiti Johnson alel­­nöksége és nem kell attól tartani, | bogy külön választási frontot esi-1 nálnak. Természetesen az ilyen ki-1 egyensúlyozásnak értéke inkább j gyakorlati és éppenséggel nem ideális. A demokrata párt győz­het a választáson, de továbbra sem lesz politikailag egységes, — miként az elméletileg oly kívána­tos volna. i * * * AZZAL IS INDOKOLJÁK Johnson alelnöksége helyességét, j hogy mint szenátusi dem. vezető-1 nek nagy gyakorlata van. De^ Kennedy is 14 éve, vagyis elégi szép ideje van a szenátusban és nem kell nagy jelentőséget tu-’ lajdonitani annak, hogy Truman szerint nincs elég gyakorlata. — Truman sem mutatkozott nagyon! gyakorlottnak, amikor Pottsdam-' ban jóváhagyta Yaltát- vagy a kínai polgárháború idején. . . Eisenhower pedig politikailag biztosan sokkal gyakorlatlanabb volt amikor átvette az elnökséget, mint most Kennedy. Az elnököt egyébként is min­dig tanácsadók serege veszi körül és a fontos határozatok megho zatalánál többek véleményét szokta meghallgatni és figyelem­be it venni, nem az akarjuk azt mondani, hogy a idősebbekben általában kevesebb a szív. A nép szeretete nem függ az évek számától és aki együttérez a néppel és segíti a jobb sorsáért való harcot, éppen ezáltal is lélekben, szellemben f’atal marad. De kell ez a haladó, a New Dea’.t folytató szellem azért is, mert, mint már ismételten kifej­tettük, mindent meg kell tenni, hogy Kruscsev azon szándéka, hogy a Szovjet gazdaságilag és a nép életszínvonala tekintetében utolérje Amerikát, ne valósuljon meg. Ez a p'lattform ezt a célt is szolgálja és ezért áhitjuk mielőb bi megvalósulását. r. o. ÜJABB REPÜLŐGÉP KONFLIKTUS A SZOVJETTEL EISENHOWER BETEKINTÉST AD KENNEDY­NEK ÉS J0HNS0NNAK A TITKOS JELENTÉSEKBE NEMZETKÖZI KON­FLIKTUS FENYEGET KONGÓBAN A közel 1 4 milliós néger lakos­ságú afrikai Kongo, amely eddig belga gyarmat volt, julius 1 -én Belgium hozzájárulásával függet lenné nyilvánította magát és egy Lumumba nevű néger lett a mi­niszterelnök, Kasavubu pedig köztársasági elnök. Az uj államban azonnal zavar­gások törtek ki. A néger hadsereg fellázadt és követelte a mintegy ezer fehér tiízt eltávolítását. A civillakosság egyrésze csatlako­zott a zavargásokhoz, mert az*, remélte, hogy a függetlenség ki kiáltásával elveheti a fehér te­lepesektől a vagyonukat. Lumumba beleegyezett a belga tisztek elbocsájjásába és egy kél napig nyugalom volt, de aztán rablás és fehér nők meggyalázása kezdődött. A belgák és más fe­hérek ezrei menekültek és a Lu­mumba kormáiy nem volt képes fenntartani a 'endet. A belga csapatok maradéka beavatkozott a rend helyreállitá­­sa érdekében. Harc fejlődött ki belga és kongoi néger katonák között s végül az Egyesült Nem­zeteknek kellett nemzetközi csa­patokat küldenie, amelyek fegy­verszünetet igyekeznek létrehozni a belga és a kongoi katonák kö­zött. Közben Kruscsev azzal gyanú­sította meg a Nyugatot, hogy a zavargásokat újabb gyarmatural­mi célok érdekében akarja ki­használni és Szovjet beavatkozás­sal fenyegetett. Julius 1 7-én Lumumba azzal fenyegetődzött, hogy orosz fegy­veres segitséget kér, ha a belga csapatok három nap alatt nem vonulnak ki Kongóból.---------------000---------------­Az Amerika-barat lkeda lett Kishi utóda A japán parlament jul. 18-án nagy többséggel elfogadta Hoya­­to lkeda kormányát. Ikeda Kishi pártjához tartozik és folytatni fogja Kishinek Amerika iránti barátságos politikáját. Hirohito japán császár megje­lent a képviselők előtt és beszé­det mondott a Japánnal baráti viszonyban lévő országokkal va­ló kapcsolat erősítése érdekében. Merénylet Kishi ellen Kishi ellen közvetlenül lemon­dása előtt egy antikommunista ember merényletet követett el, hogy tüntessen azzal a gerincte lenséggel szemben, amellyel el­tűrte a kommunistáknak, szocia­listáknak és szélsőbaloldali diák­­szervezeteknek heteken át folyt zavargásait, amelyek miatt Eisen­hower elnök tokioi látogatását is lemondták. A merénylő egy fogadáson Kishi közelébe férkőzött és hét késszurással főként a lábán sebe­­sitette meg. Kishi a gyógyulás ut­ján van.---------------coo--------------­AZ ACÉLIPAR HELYZETE A mostani hétre azt jósolják, hogy a termelés a múlt heti 42.7 százalékról a termelő képesség­nek mintegy 54.6 százalékára fog emelkedni. A gyáraknak még mindig nagy gondotokhoz, hogy uj rendelések gyéren skednek. Az Air Force julius I-én hírül adta, hogy egyik R B 47 tipusu jet bombázó gépének a Baring tenger felett nyoma veszett. A jelentés szerint a gép az angliai Brize Nortonból szállt fel és utoljára a Szovjetuniótól 275 mérföldre északra levő Kola fél­szigetnél adott életjelt magáról. Az Air Force szerint a gép utjá­nak célja a föld megnetikus ere­jének az északi Sarkvidéken va­ló feltérképezése volt. Tíz napig semmi hir nem volt a gépről. Julius I I-én a Szovjet “erélyesen tiltakozó" jegyzékben közölte Washingtonnal, hogy a gépet julius 1 -én Szovjet terület fölött lelőtték, mert nem volt hajlandó leszállni. A Szovjet jegyzéke szerint a gép hattagú személyzete közül kette« életben maradtak és bíróság elé fogják állítani őket. Külön jegyzékek mentek An­gliának és Norvégiának, azzal vádolva őket, hogy bázist adtak a gép számára. Washington erélyes válasza Washington julius 14-én jegy­zéket intézett Moszkvához és ta­gadta, hogy a gépet Szovjet terü­let felett lőtték le. Hangoztatta, hogy “ily esetek megismétlődése igen komoly következményekkel járhat.” Kruscsev újabb támadást in­tézett Amerika ellen azt állitva, hogy Amerika szándékosan pro­vokálja a Szovjetet és katonai konfliktust akar felidézni akként, hogy “folytatja a kémrepüléseket a Szovjet feleit". A Szovjet elvetette Washing­ton válaszát és az Egyesült Nem­zetek biztonsági tanácsához for­dult, kérve Amerika “támadó akcióinak ” tárgyalását. Eisenhower elnök kijelentette Newporton, ahol nyári pihenőn van, hogy Amerika nyugodtan áll elébe a biztonsági tanács tár­gyalásainak, mert a gépet indo­kolatlanul és vakmerőén lőtték le. (Külföldi megfigyelők kétlik, hogy a U-2 incidens után Ame­rika újabb repülőgépet küldött volna Szovjet terület fölé. Azt hiszik, Kruscsev újabb propagan­dát akar csinálni az ügyből Ame­rika ellen. Az angol parlamentben élesen bírálták Macmillan miniszterelnö­köt és aki kénytelen volt hozzá­járulni ahhoz, hogy napirendre tűzzék az amerikai bázisok ügyé­ben fennálló egyezmények módo­sítása kérdését. Cuba panaszra ment az E. N.-hez Az Egyesült Nemzetek bizton­sági tanácsa julius 19-én kezdte meg Cubának az Egyesült Álla­mok elleni arcátlan panasza tár­gyalását, amelyben “gazdasági aggresszióval" vádolja meg, mert leszállította a kubai cukorbevitel mennyiségét. Castro diktátornak, aki töme­gűvel rabolt és rabol el amerikai tulajdonokat ez a szemtelensége, hogy Amerikát vádolja meg gaz dasági aggresszióval, tipikusan az a régtől ismert kommunista takti­ka, mellyel a tolvaj “Fogják meg!"-et kiált. ,----------------ooo --­UJABB NÉGY ATOMÜZEMÜ TENGERALATTJÁRÓT ÉPÍT A NAVY Az Egyesült Államok haditen­gerészetének parancsnoksága kö­zölte, hogy további négy atom­­üzemü tengeralattjárót építtet. A már kész és a most megrendelt tengeralattjárókkal együtt 37 atomhajtásu tengeralattjárója lesz az Egyesült Államoknak. Közülük 26-ot a hajók és ten­geralattjárók elleni harcra szerel­nek föl. A többi távvezérlési ra­­kitalövedékkel lesz fölfegyve­rezve. Eisenhower elnök, mint az el­nökválasztások előtti időben szokásos, értesitette Kennedy szenátort, a demokraták elnök­jelöltjét és Johnson szenátor al elnök jelöltet, hogy a Central In­telligence Agency bizalmas kül­politikai jelentéseit kész ismertet­­m velük, hogy a választási kam­pány alatt a világhelyzet titkos részleteiről tájékozva legyenek. Kennedy elfogadta az ajánla­tot és Adlai Stevensont és Ches­ter Bowles congressmant bízta rreg az információk átvételével. De Eisenhower kijelentette, hogy a bizalmas információkat csaK közvetlenül Kennedynek vagy Johnsonnak adhatja meg, meg­bízottakon keresztül nem dolgo zik. Kennedy tudomásul vette ezt és maga fog jelentkezni az elnök­nél a bizalmas felvilágosításért. Előbb választás, aztán állás osztogatás A híresztelések szerint Kenne­dy a két vezető külpolitikai állást Stevensonnak és Bowlesnek szán­ta: egyikük külügyminiszter, a másik az Egyesült Nemzetek amerikai íőmegbizoltjn lesz. Kennedy megcáfolta, hogy a választás előtt bárkinek állást akarna eligérni. Ez nemcsak a külügyi állásokra vonatkozik, hanem arra a hiresztelésrc is, hegy Kennedy választási győzel­me esetén egyik ellenjelöltje Stuart Symington volt légügyi miniszter lesz a nemzetvédelmi miniszter, Rockefeller mégis pályázik? A most hétfőn Chicagóban . kezdődő republikánus elnökjelü-' 1 lő konvención Nixon alelnök el-! nőkké jelölése áll előtérben, de mind több hang hangzik arról, 1 hogy Rockefeller new yorki kor- ; I mányzó az utolsó napokban fel­lepne ellenjelöltnek. Rockefeller újólag kijelentette, hogy nem jelölt, de ha “behívnák szolgálatra ', elfogadná a jelö­lést. Hir szerint hívei már számos szavazatot biztosítottak számára egy “Draft Rockefeller" akció revén. Republikánus alelnök jelölt­ként főleg Cabot Lodge, amerikai E- N. fődelegátus nevét emlege­tik, republikánus választási győ­zelem esetére pedig Dewey volt new yorki kormányzót, mint kül­ügyminisztert, de sokan kétlik, hogy fényes ügyvédi jövedelmét feladná. A rabországok a demokrata platformban Kennedy kijelentette, hogy a külpolitika lesz a választási kam­pány főkérdése s mindenben ma­gáévá teszi az elfogadott külpo­litikai platformot. Ez a kommu n:sta uralom alatt álló európai országokra, közte Magyarország­ra nézve kimondja, hogy a de­mokrata párt “sohasem fogja feladni az országokat a status quonak (mai helyzetüknek) for­ma szerinti elismerésével és fel­­szabadulásukra fog törektdni minden tisztességes és felelőség­gel használható eszközzel." (Ez természetesen semmivel sem jelent többet a ma fennálló helyzetnél és gyakorlatilag aligha látszik többnek ez országok mai sorsa véglegesítése elleni állás­­foglalás negatívumánál. . . ) A platform még Ígéri, hogy nem lesz semmiféle engedékeny­ség (appeasement) a Szovjettel szemben. Berlin mai státuszát és Formosát megvédik, a kínai kom­munista kormányt továbbra sem ismerik el, de bármikor készek tárgyalni a Szovjet kormánnyal, ha a tárgyalások eredményessé­gére kilátás mutatkozik. MEGSZŰNT SZLOVÁKIA ÖNKORMANYZATA AZ UJ CSEH ALKOTMÁNYBAN Csehszlovákia múlt héten uj alkotmányt kapott. Az alkotmány kimondja, hogy Csehszlovákia “a cseh és szlovák nép testvérisége" alapján áll fenn, mint “szocialis­ta köztársaság”, de ezentúl cen­tralizált állam lesz, vagyis Szlo­vákia eddigi önkormányzata úgy­szólván teljesen megszűnik. Az összes, eddig Pozsonyban székelt szlovák minizteriumokat Prágába, a fővárosba helyezték át. A 22 tagú kormánybizottsá­got, amely Szlovákia kormány­zatát intézte, feloszlatták és egy csupán nyolc tagból álló bízott ságot neveztek ki, amelynek ha­táskörét a minimumra szorították le. Az uj alkotmány szerint Szlo­vákia minden nagyobb politika: vagy közigazgatási kérdésében Prága dönt. A gazdasági élet vezetése teljesen Prágában össz­pontosul. A RABNEMZETEK SZÖVET­SÉGÉNEK KÉRELME A NYU­GATI SZÖVETSÉGESEKHEZ Ezen a héten tartják az Eien­­hower elnök által tavaly rend­szeresített Rabnemzetek Hetét.— Julius 17-én New Yorkban a Szt Patrick katedrálisban Spellman bíboros elnöklésével könyörgő szentmise volt a rabnépekért. — Hasonló Istentiszteletet tartot­tak az St. John of Divine székes­­egyházban is. Az Egyesült Nemzetek new yorki palotálja előtti téren. A Rabnemzetek Szövetsége tartott ünnepséget, amelyen a magyar csoport is résztvett. Határozatot fogadtak el, amelyben kérik a nyugati szövetségeseket, hogy a Szovjettel a jövőben folytatandó tárgyalások első pontjaként ra­gaszkodjanak a rabnepek ügyé­nek megoldáséhoz, Az uj alkotmány megszorítja az engedélyezett magántulajdon fogalmát is és helyette személyi tulajdonról beszél. A jövőben csak olyan házak és kertek maradhatnak személyi tulajdonban, amelyeket munká­val szereztek. A magántulajdon­ban levő farmok számára, ame­lyek száma a csehszlovákiai ter­mőföldek 1 5 százaléka, semmifé­le védelmet nem Ígér az uj kom­munista alkotmány. A magyarok jövő helyzete , Az uj alkotmány a magyar, lengyel és ukrán nemzetiségi ki­sebbségekről csak annyiban em­lékszik meg, hogy megengedi “anyanyelvűk és kulturális ha­gyományaik ápolását.” A 160,000 főre leapadt német kisebbségre nézve még ezt sem tartalmazza. SZOVJET ELLENES TEMPLO­MI TÜNTETÉS CUBAN A havanai székesegyházban vasárnap, julius 15-én a szentmi­se alatt a hivők tüntetésben tör­tek ki. “Cuba i^en, Oroszország nem” kiáltásokat hallattak húsz percen át és sokan sírtak. A szentmise után, a templom el­hagyásakor utcai harcokra került sor és tüntetők és a kommunista barátok között. , A havanai kommunista lap "politikai manővernek" mondot­ta a tüntetést. KITŰZTÉK POWERS FŐTÁR­GYALÁSÁT A Szovjet kormány hírül adta, hogy a U-2 felderítő géppel le­lőtt Francis Harry Powers ame­rikai repülő ügyében, akit kém­kedéssel vádolnak, augusztus 1 7*ére tűzték ki a főtárgyaié#^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom