Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-09-09 / 37. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló f üggetlen tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMBEIOAH IN SPIKIT-HUNGARIAN IN language Entered aa Second Class Matter May 18, 1923. at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. Subscription one year.......................... $5.00 Official Organ of the Hu ngarian Ch urches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyel leu magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 37-ik szám BETHLEHEM, PA., 1880 SZEPTEMBER 9 Egyes szám-* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR \olna venni) nem engedték föld­jükre az E. N. kiküldött képvise­lőjét, de ők most szabadon jö­hetnek be és elterpeszkedhetnek az E. N. gyüléstermcben, mint­egy annak jelképéül, hogy nem­csak fittyet hánytak az E. N. sorozatos határozatainak, de erinthetetlennek is tartják magu­kat s épp úgy személyesen is résztvehetnek az E. N. közgyű­lésén, mintha semmi sem történt volna, mintha nem fütyültek vol­na az egész E. N.-re. 1956-ban a Szovjetnek és Ká­dár Magyarországának az E. N. - bői való kizárása magában véve nem jelentett volna atom világ, háborút. Ennek azóta is való el­mulasztása vezetett a mai hely­zetre, amely az E. N., sőt anti kommunista vezető hatalmai te­kintélyének legcsufosebb meg­csúfolását jelenti. Mert mi egyéb ennél, ha Budapest osztályharcos J mészárosai, Kruscsev és Kádár most méltóságteljesen, egyen an­­guakként foglalhatnak helyet a világ népeinek gyülekezetében? | (Igaz, hogy ott van Franco és még néhány ellenkező előjelű, de| szintén véreskezü más diktátor| is, akiknek nem járna ott hely. . ) ' Ennél nagyobb arcátlansága Hitler óta nem emlékszünk. Elte ! kintve a magyar ügytől, Kruscsevj az egyéb akcióival, amelyeket azóta is világszerte űzött, minden lében kanál kommunista te jesz­­kedési törekvéseivel, ármányos aknamunkájával és folytonos hi­drogénbomba és rakéta fenyege­­födzéseivel, legutóbb pedig a pá­risi csúcskonferencia fenegyere­­keskedő és teljesen jogtalan meg­torpedózásával, Eisenhower és rajta keresztül Amerika elleni sértéseivel, az arcátlanságok olyan tömegét halmozta fel Ame rika ellen, hogy Amerika és az sge'sz individualista világ kihivó [efitymálásának látszik, hogyj mindezek tetejébe még van ábrá­­rata idejönni hogy leszerelési ja­vaslatai elfogadását személye­sen megsürgesse! * * * ELŐBB mindenütt, ahová csak dér a kommunisták aknamunkájá oak és rubel osztogatásának ha­msa, Ázsia épp úgy mint Afrika ;s Délamerika országaiban, Ja­­oánban és Koreában épp úgy 'aint Kongóban és Cubán stb. | Amerika és az individualizmus világa ellen fenekedett, fúrt­ál agott s most újabb "le­­izerelési” javaslatokkal akarja >olonditani Amerika és a világ lékeszerető népeit. Évek óta átssza ezt a békebarátsági kutya­­iotmédiát, miközben folyton az ndividualista világ romlására őr, mozgósítja kimmunista in­­rikusait és provokációt provoká­tora halmoz. Aknamunkási vi­­ágrekordja túltesz Stalinén és mnderre azzal akarja feltenni a ;oroná, hogy eljön ide Ameriká­ja és a világ legnagyobb nyilvá­nosságú propaganda szószékéről, íz E. N. előadói rosztrumáról ikar nyomást gyakorolni "lesze­­elési” javaslatai elfogadására. Aminek megtörténte azt jelente­ié, hogy az individualista o.szá­tok teljesen bedőltek világbo- , o.nditó taktikájának és önmaguk édtelenné tételével magunk ten- . lék rendszerük nyakára a köte­­et. Nem hjsszük, hogy a világ be- ] lölne Kruscsevnek, akármily ar­­átlanul, gátlást nem türően hi- , zi is azt, hogy neki mindent . ehet, neki minden sikerülhet. A világ már régen nem hisz ] igyszerre hideget és meleget fu-j ó békeszólamainak és tudja, ( logy Eisenhower elleni magatar­­ása is arcátlanság volt, mert a , izovjet legalább olyan aranyu kémkedést folytat, mint amelyet ] Amerikának szemére hányt. A világ már régen tudja, hogy ; Szovjet nem békét, hanem vi- , ágkommunizmust akár és Krus- , sev az arcátlansága dacára is ] agyon naiv, ha azt hiszi, hogy ittelligens nemzeteket becsap-j.- hat. A népek fáznak egy atom- világháborútól, ide épp úgy nem- hisznek Kruscsev hidrogénbom i ba csörtetésének, mint ahogy- szélhámosságnak, kelepcének ér­­_ zik leszerelési javaslatait. Előre megjósolhatjuk, hogy » Kruscsev a E. N. közgyűlésén- való személyes részvétele trükk­­s jével holmi propaganda zenebo­- nánál egyebet nem fog elérni. A t világ tudja, hogy Mao és Csu En- Lai ortodoxabb és még türelmet­lenebb kommunisták és Kruscsev egy füst alatt nekik is meg akar­ja mutatni, hogy ő m.lyen , lángeszű ravasz, mert atom vil g­­háború nélkül is megtudja csinál­ni a világkommunizmust. De ez nem fog sikerülni többi közt mert ehhez már túlságosan levette az álarcát. Már mindenki ismeri kívülről belülről és tudja , rófa, hogy nem a Nyugatot, nem . j az individualizmus világát akarja. . appeasolni, megengesztelni és megnyerni, hanem a kínai kom- L munistákat, Maonak és társainak! akar imponálni uj világháború, .1 nélkül elért, kommunista terjesz­­,1 kedési eredményeivel. Pedig már .1 észrevehette, hogy sokan és egy- J re többen vannak az individua­­| lista világ politikusai között, akik 'j évek óta furcsálják, hogy annyi j időpocsékolás folyik leszerelési i tárgyalások címén, holott nem lehet tetejétől építeni a béke há-. zát és nem lehet a kocsit a ló elé fogni. Nem lehet addig békéről ko­molyan beszélni, amíg a Szovjet helyre nem hozta a kommunista erőszak uralom alatti magyar néppel és a hasonló sorsú m?s népekkel szemben elkövetett em szakát és le nem, mondott a világ­uralmi tervekről! I * * * I ERRE KRUSCSEV nem haj • j landó. Egyrészt, mint 1956-ban í bebizonyitotta elvakult kommu­nista és nem adja ki kezéből, 1 ami már kommunista rendszer 1 alatt van, másrészt ezt Macék miatt sem tehetné többé. Ugyanezen okból reménytelen volna azt remélni, hogy a Mosz­kva—Peiping tengely őszintén lemondana a kommunista világ­­uralmi céloktól. Sőt attól Kell tartani, hogy ha talán Kruscsev alatt még nem is, de idővel a mai orosz államkapitalizmus fog a1 I kinai kommunák rendszere felé közeledni, nem pedig megfordít­va. . . Kruscsev után előbb utóbb! egy radikálisabb ortodox kom- | munista kezébe kerülne a Szov­­jet hatalom. Közben a kommnuista Kina is kiépitenjé iparát, utait, hadi­anyaggyárait, rakéta készletét, kihasználná Kruscsev mostani “békés együttlétezési" aknamun­káló és zsaroló technikája ide­jét, — amely körül kiosztott sze­repeket is alakíthatnának ki idő­vel . . . * * * AZ EDDIGIEK szerint a Krus­csev által megjelenésre felhívott , államfők közül legnagyobbrészt , csak egyes kisebb ázsiai és afrikai országok vezetői fognak eljönni. Anglia és Franciaország delegá-: dóját a külügyminiszterek vezetik ; majd, az amerikáit Herter külügy , miniszter és nem Eisenhower el­nök. Kruscsev nem Amerika ven­dége lesz, hanem, csak a New Yorkban ülésező E. N.-é. Még bizonytalan, hogy Eisenhower fel fog e szólalni az ittléte alatt, hol , és mikor? Hir szerint, ha lesz ] alkalom jó propaganda a vissza- ; vágásra, Eisenhower esetleg az E. N.-be is elmegy és tekintet1, nélkül a U-2 gép ügyében ellene , elkövetett sértésekre, szemtől j szembe adja meg a választ Krus­­csevnek és Kádárnak. Ez a válasz, ha meg akarjuk i menteni az E. N. és az individua­lista világ tekintélyét, csak a Szovjetnek és Kádár -— Magyar- ] országnak az E. N. határozatai , semmibevétele miatti kizárását . követelő indítvány lehet. Melyet , ha a többség, — amely ma még megvan, de holnap, a sok uj1 ] afrikai aüamaiakulas miatt kétsé­gessé válhat, -— elfogad nem je­lent uj világháborút, de egy tisz­tulási folyamatot, amelyre szűk ség van. Az individualista világ erősebo ha egynemű, mint ha tovább ül együtt a Szovjettel és többi kom­munista kormányokkal, bevallott halálos ellenségeivel! * * * AMERIKA e nagy lépé sei tar­tozna önmagának s az individua­lizmus világának. És természete­sen belpolitikailag folytatnia kel­lene a New Dealt, annak az anti­szociális vonalnak (aggsági bizto­sítás mellőzése, minimális órabér ügyének elhúzása stb.) teljesen ellenkezőjét, amely a most zárult kongresszusi pótidőszakot oly gyászosan jellemezte, s katonai­lag a legnagyobb mértékben sakk ban kell tartania a kommunis­ta blokkot. . . De ez nem uj, ed­dig is ez volt — vagy lett volna — a feladata! r. o.----------------ooo--------------­: TETŐPONTON A VÁL­SÁG KONGÓBAN ° Miközben Lumumba köz­­‘I ponti kongoi kormánya és az ^ ' elszakadni akaró Katanga közötti t guerilla harcok folynak, hétfőn! Kasavubu kongoi elnök rádión) bejelentette, hogy elcsapta Lu-j . mucnba miniszterelnököt és he-!- lyére Joseph lleo szenátusi elnö­­. köt nevezte ki.-| Röviddel ezután Lumumba je­­-j ientkezett a rádión és közölte, j- hogy Kavasvubut megfosztja az! rj elnökségtől és maga gyakorolja! i tovább a hatalmat. Óvta az Egve-Í t sült Nemzeteket, hogy Kongóban^ /1 lévő rendfenntartó csapataival ne -isegitse Kasavubut, akit a függet­len Kongo árulójának mondott. Kongoi csapatok őrzik Lu­- mumbát a lakásán a tömeg ha- i ragja elől. A hadsereg nagyrésze . még Lumumba mellett van. Az Egyesült Nemzetek csapatai vi-! 1 szont Kasavubut őrzik, nehogy' I Lumumba emberei el tudják fog-j í ni* ' . I I Az Egyesült Nemzetek a jelek I szerint Kasavubu pártján áll a| Szovjettel kacérkodó Lumumbá-j vai szemben. Tsumbe katangai miniszterelnök az Egyesült Nem-i 1 zetek és' Kasavubu oldalán van.! j ! j Szovjet beavatkozás? | j Hir szerint kisebb orosz légi ' | és gyalogos egységek érkeztek a i j Szovjetből Lumumba támogatá- 1 ] sára, • í New Yorkban az Egyesüli i ! Nemzetek biztonsági tanácsát i sürgős ülésre hívták össze. Az : c roszok tényleges fegyveres bea- ; vatkozása igen kiélezhetne a helyzetet és végzetessé válhatna 1 Katanga lerohanása állitólag kü- ? szöbön áll. New yorki újságíró a j harcok hősi halottja , Henry N. Taylor, újságíró, a 1 new yorki World Telegram Kon- ' goba kiküldött tudósitója halé- i les sebet kapott amikor egy I guerilla összecsapást közvetlen közelről figyelt meg, hogy tudó- 1 i siiást írhasson róla. 1 A fiatal, nagytehetségü újság- i író Senry Taylor hires rádiókom- 1« mentátor újságírónak, jelenleg t svájci követnek volt a fia. Trag:- f’ ,kus halála általános részvetet kelt. Holttestét Washingtonba c hozták, és pénteken temetik a St. p John’s episkopális templomból. t ___________ — \ MEGKEZDŐDÖTT A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY LEGHARCOSABB IDŐSZAKA KRUSCSEV CSÁBÍTANI PRÓBÁLJA JAPÁNT Labor Day hétvégén, régi szc I ikás szerint, megindult az elnök j -választási kampány. A kongre-zu ! képviselőházát újra választják j úgyszintén a szenátorok egyhar j madát is. ! Nixon alelnök a hét végéig < -washingtoni Walter Reed kórház ban marad, ahol lábfertőzése I erősen javul. A rep. kampánj I agitáció nélküle is erősen folyik I és különösen nők körében erős.— 1 Azt remélik, hogy a női szavaza­­| tók fogják megkönnyíteni Nixon­! nak a választást. ! Cabot Lodge, aztán Nixon Cabot Lodge alelnök jelöli a hétvégen és Labor Day napján New Yorkban és környékén a nyaralókban és strandokon be­szélt és különösen azzal ajánlotta Nixont, hogy "olyan viharos időkre van kilátás, amikor gya­korlott kapitány kell a hajó híd­jára.” . Nixon szeptember 12-én tíz­napos kampány körütra indul, amelynek során elsősorban a hat legsűrűbben lakott államot, Ca­­lifcrniát, Pennsylvániát, New A örköt, Ohiot, lllinoist és Michi­­gant akarja meglátogatni. Dirksen és Johnson szenátus: vezetők meglátogatták Nixont s felkereste Rockefeller new yorki kormányzó is, aki megigérte.hogy a választási kampányban 120 beszédet fog mondani Nixon ér­dekében, akit még nemrégiben szociálisabb Programm számára akart megnyerni. Nixon—Kennedy vita a televízión Nixon és Kennedy szeptember 26-án a belpolitikáról október 2 I -én pedig a külpolitikáról rom­nak egy órán át egymással vitat­kozni a televízión és rádión. — Október 13-án külön, más váro­sokban fognak válaszolni feltett (panel) kérdésekre. A viták főtárgya a belpoliti­kában a szociális szellemi agg­kori kórházi biztosításnak és aj minimális órabér felemelésének a kongresszusi pótidőszakban tör-i tént meghiúsítása, is az iskola, építkezési javaslat stb. lesz. A külpolitika szintén elsőren-: diien fontos kérdés lesz a kam­pányban. Nixont hívei úgy tűnte­­tik fel, mintha megbízhatóbb j volna a Szovjettel szembeni ke-j rnénységben. A helyzetet bonyo-| Htja, hogy Kruscsev, — állitólag két hétig — Amerikában lesz aj választási kampány napjaiban, j mert vezetni fogja az orosz de­legációt az Egyesült Nemzetek közgyűlésén. Félő, hogy kedve­zően fog nyilatkozni valamelyik pártról vagy jelöltről s ez reájuk nézve ártalmas lehet. Nixon praxisa Republikánus kortesek ismétel­ten úgy emlékeztek meg Nixon­­ioI, mint aki társ volt Eisenhower munkájában és “Eisenhower— Nikon prorammot" emlegettnek. Eisenhower e sajtókonferenciáján kijelentette, hogy Nixonnak csak mint “consultant’’-nak volt alkalma egyes kérdésekben véle­ményt nyilvánítani, de Eisen­hower döntéseket mindig kizáró­lag a saját elhatározása alapján hozta meg. Nixon kérte híveit, hogy a vallási kérdést ne keverjék bele a propagandába. Ennek dacára, különösen délen és középnyuga­ton, Kennedy katolikus vallását kifogásoló hangulatkeltés nyomai mutatkoznak. Egyes megfigyelők szerint a vallási kérdés kiélése bumeráng is lehet, amennyiben északi és nyugati katolikusokat arra indíthat, hogy a demokrata tiketre szvazzanak. (Legutoljára 1928-ban volt katolikus elnökje­löltje a demokrata pártnak A1 Smith népszerű new yorki kor­mányzó személyében, aki a vá­lasztáson alulmaradt Herbert Hooverrel szemben.) Kennedy szociális programmot hangsúlyoz EPISKOPÁLIS PÜSPÖK AZ AN TIKATOLICIZMUS ELLEN James A. Pike califörniai epis­­' copális püspök, neves rádió- és televíziós hitszónok Detroitban ' beszédet mondott, amelyben ke­­' íeszténytelennek és amerikaiat- 1 lannak bélyegezte azt az antika­­' tolikus propagandát, amely Ken­­í nedy demokrata szenátor elnök­­‘ jelöltsége kapcsán egyházi közlö­­) j nyök és röpiratok tömegében fo­­* lyik a déli államokban. Hangoz­­z tatta, hogy kizárólag az egyéni 1 képességek és az amerikai szel­­’ lem tekintetében való megbízha­tóság lehet mérvadó a lelkiisme­retes szavazopolgár előtt. ’ ----------------ooo---------------­HOSSZÚ SZTRÁJK VÁRHATÓ A PENNSYLVANIA RAIL­­ROADNÁL Kruscsev jelezte a Moszkvábar járt japán szociáldemokratáknak , h:gy Japán visszakaphatná a dél Kurdi szigeteket, ha megszakita ná katonai kapcsolatát az Egye sült Államokkal. Zantara Kosaka japán külügy miniszter erre nyilatkozatot adói ki, amelyben tiltakozott az ellen hogy Kruscsev Japán belső ügyei be beavatkozzék. Az amerikai v*lasztásokr 51 Kruscsev nyilatkozott az ame rikai választásodról is és kielen I telte, hogy u<„y Nixont, min Kennedyt ‘V »nonopolkapiteliz mus lakájának tartja és ezer Amerikában nem is lesz igazi vá­lasztás. Nyilván igazi választásnak e kommunista és fascista országok ban szokásos egylista rendszeri tartja, ahol csak a pártfőnök ál tál előirt listaszerint lehet vá­lasztani. ”-------------oou-------------­Magyar házaspár 48 év után uibol együtt Negyvennyok évi távoliét után a múlt héten a new yorki Idle­­wild repülőtéren ismét egvüvé került a most 74 éves Kovács János a feleségével Kovács Annával. Mindketten a Felvidékről va­lók és 1912-ben, négy évi házas­ság után szakadtak el egymástól. Közben a kis falu, ahol meges­küdtek, Magyarországtól Cseh­szlovákia birtokába került át. A könnyes viszonlátás alkal­mával Kovács elmondta az újság­íróknak, hogy anyagi okokból vándorolt ki Amerikába és Mon­­tecelloban, (N. Y.) egy gazdag kereskedőnél kapott kertészi ál­lást. Mindig ki akarta hozatni feleségét, de közbejött valami Nem volt elég pénze, majd az első és a második világháború jött közbe, aztán előbb a német, majd a kommunista magyarorszá­gi megszállás. — Mindig küldtem .neki pénzt, — mondotta, — hogy legyen miből élnie. Most pedig azon leszek, hogy szép nyugodt öreg­sége legyen.----------------OOO--------------­MITCHELL ÉS MARTIN A SZOVJETBE SZÖKTEK John W. McCormick, a kong­resszus képviselőházának demo­krata párti vezetője levelet inté­zett Francis E. Walter bethlehe­­mi kongr., képviselőház, a képvi­­selőház amerikaiatlan tevékenysé­geket kivizsgáló bizottsága el­nökéhez és vizsgálat megindítását kérte a Vasfüggöny mögé szö­kött, Bernon F. Mitchell (Eureka, Calif.) és William N. Martin (Ellensberg, Wash . ) ügyében. Mint jelentettük, mindketten a National Security Agency-nél voltak alkalmazva s bizonyitékok vannak arra, hogy a Szovjetbe szöktek, de már előzőleg is fontos államtitkokat, többi közt távirati Rejtjeleket adták ej a Szovjetnek. A Pennsylvania Railroadnál szeptember 1-én 20,000 alkal­mazottja három év óta sikertele­nül sürgetett követelései érdeké ben sztrájkba lépett. A többi al kalmazottat a vasúttársaság ideig­lenesen elbocsáj tóttá és az üze met beszüntette. Főként anyagi és állás bizton­sági kérdések vezettek a sztrájk ra, amelyet hosszú tartamúnak (jósolnak, noha a vasút 10,000 | mérföldnél hosszabb vonalait na­ponta mintegy 170,000 ember j használja és az üzem szüneltetéíe j közérdekbe ütközik. Michael Quill, a közlekedési 1 munkások unionjának elnöke Mitchell munkaügyi minisztert okolja a sztrájk elhúzódásáért, akit strájktörő múltúnak és ha­zugnak mondott. . Kennedy a hétvégen Alaszká­ban beszélt, r#ajd Detroitban mondott, nagy beszédet, amely­ben nagyszabású szociális refor­mokat helyezett kilátásba a kis­emberek javára. Eisenhowerrol azl mondotta, hogy elnöksége “stagnációs politikát” jelentett s ezzel veszélyezteti az Egyesült Államok vezető szerepét a világ­ban. A nemzetvédelmi és farm­kérdésben is jelentős újításokat Ígért. Személyeskedésre eddig nem került sor, kivéve Truman volt el­nöknek egy, Labor Day napján Nixon ellen tartott beszédében. Távoli remény, hogy a szokásos invektivák ezúttal elkerülhetők volnának. Azonban már most világosan látszik, hogy a kis és közepes, keresetűek szavazata leadásánál sokban nagy szerepet fog játszani, hogy a népjóléti haladás szempontjából melyik jelölttől lehet többet várni? Múlt héten, elnapolták a kon­gresszus pótidőszakat, amely egyáltalán nem váltotta be a de­mokraták által hozzá fűzött re­ményeket. A külföldi segélyből törölt 256 millióból 196 milliót újból meg­szavaztak.De a belföldi, népbarát javaslatok nem kerültek tető alá. A minimális órabér felemeléséről szóló javaslatot hosszú tárgyalás után sem ütötték nyélbe, többi közt, mert nem jutottak megegye­zésre, mennyivel több emberre kellene kiterjeszteni a töivény érvényét? Az aggok kórházi biz­tosítása kérdésében pedig a kormány álláspontjához közelálló Kerr (dem.) javaslatot fogadták cl, amely szerint a betegsegély csak az egészen szegényekre ter­jedne kitszegénységi bizonyitvány alapján, könyöradomány jellegé­vel, ha az 50 államok mindegyike hajlandó együttműködni a kor­mány tervével. Ez államonként vitás és mindenesetre hosszú hu­zavonára adhat módot egyes ál­lamokban. , A >déli demokraták nem változnak me>g A déli demokraták és a repub­likánusok együtt szavazása dön­tötte el tudvalévőén a demokra­tikusabb Kennedy-Anderson kór­házi javaslat sorsot. A déli demo­­kráták p viselkedése csalódás volt azok részére, akik azt hitték, hogy Lyndon Johnsonnak alel­­nökké jelölése kezesebbé fogja tenni a déli demokratákat abban az irányban, hogy Kennedy a pótidőszaki javaslatai körül si­kert mutathasson fel a választási kilátásai emelésére. A pótidőszak végével most a kongresszus tagjai teljesen a vá­lasztási kampányra fordíthatják idejüket. A demokraták a mini­mális órabér, a kórházi ellátás és az iskolaépítkezések ügye körüli kudarcokért nagyrészt a republi­­knnusokat akarják felelőssé tenni és azt kívánják, Hogy megszűnjék a mai állapot, amelyben más pár­té a többség és más pártból való az elnök. A déli demokratákat pedig nagyobb erkölcsi nyomás­sal akarják a pártvonal követésé­re szorítani. ,--------------------OOO--------------—­SÖRIVÓ VILÁGBAJNOKSÁG A skót Tom Johnston erősen készül a jövő hónapban tartandó :.ö»ivászati világbajnokságra. A skót tengerész öt esztendővel ez­előtt Münchenben vesztett német társával szemben: ugyanis 30 liter sört elfogyasztása után kény­telen volt feladni a küzdelmet. Most Johnston azt reméli, hogy 36 liter sört tud elfogyasztani a nyugat-németorazág sörivó vilig­­bajnokságon. HÍVATLAN VENDÉGKÉNT szeptember 20-ára betoppan New Yorkba, az Egyesült Nemzetek közgyűlésére Kruscsev a kísére­tével és azonkívül valószinüleg t kommunista erőszak-uralom alat­ti keleteuropai országok pártfő­nökei is szerencsétleniteni fog­ják New Yorkot látogatásukkal. George Dej, román első párt­titkár ezt már egy nyilvános gyű­lésen be is jelentette s alkalmasint itt lesz csehszlovákiai, bulgáriai, albániai stb. kollegája is, sőt várható, hogy Kádár János is el­merészkedik New Yorkba, az E. N.-nek az East River partján lévő gyüléstermébe. Joguk van hozzá, mert arra nincs előírás, hogy ki vezesse az egyes tagirszágok delegációját, ez az illető országok kormányá­nak abszolút joga. A Szovjetet annakidején fel­vették, mert Japán még nem volt legyőzve és Washingtonban azt tartották a mindenekfeletti ame­rikai hazafias költelességnek.hogy az akkor még eléggé nyakas é^ brutális ellenségnek mutatkozó Japánt le kell győzni S ez bizto­sabban, gyorsabban (s alkalma­sint kevesebb amerikai ifjú ka­tona életének feláldozásával) .megy végbe, ha a Szovjet is be­lép Japán ellen a háborúba. Vol­tak persze olyanok is akik ner. ismerve eléggé a kommunistákat azt hitték, hogy a Szovjet ezt az Egyesült Nemzetekben neki jut­tatott szerepel: iMemtudóan meg fogja tecsülhí, holott, ismerhették volna a Szovjet ferkölcaét, amely egészen más mint a nyugati in dividualista világé és csak egy törvénye van, a kommunizmus ügyének előbbrevitele a vil’g­­fcan. . . Talán ezek is némileg kételkedtek benne, de most már nem visszakozhattak. Hitler a maga imperialista európai uralmi terveivel és ártatlan országokat lerohanó és ártatlan emberek te* megeit irtó förtelmességével be­­lekergétte a Nyugatot a Szovjet karjaiba és Churchill épp úgy mint utána Attlee, Roosevelt épp úgy mint utána Truman először is a maguk hazája számára akar­ták megnyerni a világháborút. Ennek a saját népük iránti haza­fiassággal menthető nemzeti, po­litikájuknak volt egyik, kénysze­rűnek látszó engedménye, hogy a Szovjetet bevették az Egyesült Nemzetekbe. Sőt mint vétójogu nagyhatalmat vették be, noha az alapokmány szerint csak olyan ország lett volna felvehető,amely­nek a népakarati többség válasz­tása alapján alakult, demokrati­kus kormánya van. Már kevésbbé menthető, hogy Yalta és Potsdam megszegése után, 1946—48-ig a magyar, csehszlovák stb. népakarat csa­lárd és erőszakos kijátszása alatt és után semmit sem tett a Nyugat Vizbenhagyta ez országok polgári politikusait, holott akkor még atombomba monopóliuma volt. . Legkevésbbé pedig arra talál­ható mentség, hogy nem tették ki a Szovjet szűrét az E. N.-nek a magyarországi szabadságharc ügyében hozott — ha jól tud­juk, — 14 vagy 15 elitélő és magyarországi szabad választáso­kat követelő határozata semmi­bevétele után s Kádár János de­legációját 1956 november 4-én az E. N. történelmi ülésén azon­­nál beültették Nagy Imre kor­mányának delegátusa helyére, amikor még ki sem hült az ülés, amelyről felkelt. Hát most ne so­pánkodjunk, hogy Kruscsev s al­kalmasint Kádár mint oiszágukj E. N. delegációjának vezetői becsempészik magukat Ameriká­ba. Mindenki azt eszi meg, amit magának főzött. * * * A SZOVJET és a magyaror­szági kommunista erőszakkor­mány (amelyet épp úgy mint a többi hasonlókép létrejött diktá­­torikus csehszlovákiai, lengyelor­szági stb, kormányt a charter i megszegésével fel sem szabadot! j CÉGÉTÉRT A KONGRESSZUS PÓTIDŐSZAKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom