Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-08-19 / 34. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Lntered as Second Class Matter May 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, l’a., uudiir the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of tbe Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyeljen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 34-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 AUGUSZTUS 19 Egyes szám-* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR SZENT ISTVÁN napján, az crszágalapitó nagy király emlék ünnepén ez a rovat számadást szokott felállitani az óhazai ma­gyar helyzetről, mennyivel vál­tozott, haladt előbbre a magyar rép üdvére? Trianon negyvene­dik évfordulójának éve ez és ti­zenötéves a kommunista uralom a Trianonban meghagyott ország­csonk felett. Négy éve lesz nem fokára annak is, hogy 1956 októ­berében a magyar nép zöme fel­kelt a kommunista rendszer ural­ma ellen. A magyar nép önrendelkezési ügye azóta sem jutott előbbre, ele egyesek egyes dolgokat kez­denek tisztábban látni. Mintha kezdene felszállni az a köd, amely a látszat szerint elhomá­lyosította látásukat • A tisztánlátás feltétele az elő­rehaladásnak s ezért jó ha minél többen jutnak hozzá, hogy tisz­tábban láthassanak. * * * SZÜKSÉGE VOLNA a tisztán-; látásra például az 1956-ban me­nekült Kéthly Anna körül cso-j portosuló szociáldemokrata emi­­grációs alakulatnak, mely a Lon­donban megjelenő havi lapjának, a Népszavának júliusi számában “Magyar ügy — emigrációs egy­ség” címen nagy beállításban elvi jelentőségű fejtegetést közöl. A cikk veleje az, hogy Kéthly Anna, Szélig Imre és társaik azért i-.em léphetnek egységre a, volt Magyar Nemzeti Bizottmánnyal, mert “annak demokratikus tag­jai közül egyesek nem voltak hajlandók vállalni az 1956-os forradalom azon alapeiveit éí célkitűzéseit, amelyeket az Egye­sült Nemzetek Közgyűlése által a magyar ügyben kiküldött bízott ság is lefektetett jelentésében." Kéthlyék itt tévedésben vannak és ezt le kell szegezni, nehogy ez a hamis beállítás továbbterjed­jen. Annakidején mindjárt az­után, hogy az Egyesült Nemzetek kiküldött ötös bizottsága a for­radalom mintegy száz, külföld­re menekült résztvevőjének ki hallgatása után megtette Írásbeli jelentését, megírtam itt és másutt, hogy annak végkövetkeztetése helytelen. A jelentés végkonkluziója ugyanis az volt, hogy a kihallga­tott forradalmárok vallomásai-1 ból az derült ki, hogy nem volt kifogásuk a kommunizálások el- j len, hanem csupán azt kívánták, hogy a kommunizmus alatti politi kai élet vegyen fel demokratikus formákat i j Ez hamis beállítás volt és bizo-j nyára néhai Dulles külügyminisz­ter sugalmazására került a jelen­tésbe. A forradalmárok legtöbb jének vallomása ellentmond ez­zel. A State Department akarta, hogy igy hangozzék a végkövet­keztetés és a bizottság engedel­meskedett az E. N. vezető polgá­ri hatalma kívánságának. * * * MINT EMLÉKEZETES Dulles a magyar forradalom kitörésének másnapján már azt hangoztatta bizalmas washingtoni körben, j hogy a forradalom tulmesszé ment el, nem szabadott volna élére állítani a helyzetet Moszk­vával és a kommunizmussal szemben és csak odáig szabadott' volna elmenni, ameddig Lengyel-| országban Gomulka elment, va gyis a kommunizmust meg kel­lett volna hagyni, csupán a de­mokratizálását” kellett volna kí­vánni akként, hogy a kommunista j rendszer lényegét ne érintse :j adagolás kell, nem rcvolució, ha-! nem evilució. Egy-két hónapig szabadabban írhattak a lengyel lapok és a ka­tolikus egyház elleni terror ia enyhült. Ez szállt fejébe Dulles­­nek és azt hitte, hogy ezen az' utón a lengyel nép önmaga fog­ja magát fokozatossan felszaba­dítani . Akkoriban hónapszám vi­tatkoztunk itt Dullesnek ez ön­­felszabaditási Kolumbus tojásá­nak tetsző elméletével, nem fjriinve rámutatni arra, hogy az apró cseprő, időleges lítazat­­lazitásokat Moszkva hajlandó volt Lengyelországban engedé­lyezni, de már a katonai megszál­­ásból hajszálnyit sem engedett és a kommunista rendszer lényegé­ből önszántából ntm is fog en­gedni soha . Amikor kitört a magyar for­radalom már nagyrészt visszakoz tatva is voltak a lengyel enged-1 menyek. Röviddel utána minden] visszatért a régi kerékvágásba és] ma ugyanúgy busul a lengyel hó- j; na állapotján, mint amikor Go­mulka még börtönben ült és sze­mélyileg a népnek kevésbbé ro­konszenves stalinista diktátor ke­zében volt a kormányrúd. . . Dulles utóbb is még sikáig emlegette azt a megbukott ideá­ját, hogy a kommunista erőszak­uralom alá került keleteurópa: népek apránként önmaguk fog­ják magukat szépen lassan felsza­badítani, mert noha az események Lengyelországban teljesen rácá-j foltak, minden tekintetben ké j nyelmes elmélet volt. Azt jelen­tette, hogy az amerikai szavazó polgárt megnyugtatja, hogy ez országok miatt nem lesz háború (ami nagyon hozzáillett Eisen­hower békeelnöki kultuszához), de viszont balsorsuk gondját is elvethetjük, mert fokozatosan ön­­maguktól fogják felszabadítani magukat. Kruscsev, — irtuk ak­koriban — bizonnyal diszkrét j dőzékenységgel félre fog nézni, , ahányszor el akarnak majd csípni valamit a kommunista rendszer lényegéből, — ahogy azt Dulles j közáltatásra, de aligha önáltatá- , sül, velünk elképzeltetni akarta. . * # * . MINDENKI tudja, hogy az j 1956-os forradalomnak egy ( alapelve volt csupán: az hogy a magyar nép maga dönthessen ar- j tói, milyen kormányformát akar. És egy célkitűzése volt: a szabad j választások, mint amelyek e dön tes egyedüli eszközét jelentik: ^ (A szabad választás magában __ foglalta az oroszok kivonulását is, de komoly nemzetközi ellenőr; zés esetén végső esetben kiürítés nélkül is bele lehetett volna men-j ^ ni titkos választásokba, telj eseti ( szabad pártalakitások lehetőségé-1 j vei, mert még ebben az esetben is biztosan lehetett volna számi tani az antikommunista pártok :ulnyomó többségére) . Kruscsev nagyon jól tudta, * niért végeztette ki Nagy Imrét ^ is társait. Tudta, hogy a szabad /álasztások a kommunista ura­lom halálát jelentik és a nemzet- * iözi osztályharc árulóit látta ^ jenniik. ( Nagy Imre beleegyezett a pol­gári körök azon kívánságába rogy szabad választások legye- ' nek és azok elkerülésére rohanta ,r le Kruscsev Budapestet a novem­ber 4-re virradó tragikus éjsza­kán. , ; * * * * MINDEZ nem uj megállapítás, | j mondhatni közhely. De amikor ^ Céthlyék most felmelegitik a ^ íervadt dullesi maszlagot, ein- c [ékezetükbe kell idézni az igaz- ^ iágot. } És nem először mutatunk ráj t irra, hogy amit Kéthlyék akar-1 ^ rak: fából vaskarika. A kommu-1 ( aizmust csak diktatúrával lehet fenntartani, mert demokrácia, va­gyis szabad választások esetén nem kapna soha többséget. A kérdés most már az, Kéth- * yéknek a kommunista államosi- 1 .ások rendszere kedvesebb e vagy 1 » demokrácia? Az előbbi eset- j yen hibáztak, hogy eljöttek Ma- * ^yarországról. . . De ha már el­­öttek, akkor ellentétbe kerültek ® íz 1956-os forradalom alapelvé- { rel és célkitőüzésével, amikor ‘ íom tudtak megegyezni és egy­ségre jutni a Bizottmány demo- ® rratikus tagjaival, mert azok az , .llamcsitásck tekintetében nem /oltak nekik elég radikálisok. Kéthlyék voltak azok akik s rém tartották be a forradalom " platformját, mert a* államositá-i tok sömdnok f«nim»ar§cláí|ho* MEGKEZDŐDÖTT A MOSZKVAI LÁTVÁ­NYOSSÁGI KÉMPER AMERIKAI ECHO BAL­LON KERING A FÖLD KÖRÜL Francis Powersnek, a U-2 fel­derítő gép pilótájának augusztus 1 7-i tárgyalására Moszkvába ér­kezett Powers felesége, valamint Oliver Powers, a pilóta apja a feleségével. Powersné kijelentette, érthető­nek tartja, hogy férje beismerő! vallomást tett, de szerinte Pow­ers nem volt kém, hanem csu­pán felderítő szolgálatot végzett. Powersné reméli, hogy még az Ítélet előtt beszólni tud Kruscsev­­vei, hogy férjét megmentse aj halálos Ítélettől Férjéhez is sze-j etne bemenni látogatóba, de j a tárgyalás befejezése előtt erre nincsen kilátás. Powerst a hirhedt moszkvai Lyubljanka börtönből vezeték elő a tárgyalásra, amUyer Mosz­kva legnagyobb tárgyalás: termé­ben, a uniónak székházéban tar­tanak, ahol Stalin idején a Stalin dltnfelei elleni tárgyalásikat is le­folytatták. Vincent Hallinan, az egykori Henry Mballacie féle progresszív párt volt elnökjelöltie San Fran­­cisceból Moizkvába utazott, bogy a tárgyaláson megfigyelő­ként vegyen részt, Hallinan erő­sen baloldalinak számit. KIÉLEZŐDIK A HARC AZ AGGOK KÓRHÁZI biztosítása körül Kémhisztéria Moszkvában Augusztus 12-éu Cap Canave talon tgy Echo I nevű léggömb:>t bocsájtottak fel sikeresen. A bal­lon olyan magas mint egy tízeme­letes ház. Alumíniummal bekent műanyagból áll a gömb, amelyet gázzal töltöttek meg és felfújtak. A ballon burkolata visszaveri a hangot s ezt azonnal sikeresen ki is próbálták Eisenhower elnök­nek egy, a többi nemzetekhez intézett üzenetével melyben azo­kat a térkutatás feladataiban va­ló részvételre szólítja fel. Az üzenetet teljesen világosan lehetett érteni, amint a ballonról visszaverődtek a hangok. A kísér­let uj és beláthatatlan pe spek­­tiyát nyit meg a hírszerzési és televíziós technika szempontból Az Echo I mintegy ezer mér­föld magasságban kering az űr­ben és naponta az Egyesült Álla-* mok felett is megfigyelhető. Egyéb világűr­­kutatási sikerek 1. Ugyancsak augusztus 1 2-én tizenkét eredménytelen kísérlet után végre sikerült az Explorer XIII rr.übolygoról a tengerbe le­vált fejrészt (kapszulát) kiha­lászni, amelyben fontos ellenőrző műszerek voltak a sikernek nagy jelentősége van egy embernek a világűrbe küldése szempontjából. 2. Egyidejűleg az X-15 kísér­leti rakétát minden eddiginél na­gyobb magasságra, 24.6 mérföld­re sikerült külőni, 3. Egy Polaris rakétát 1100 mérföldre lőttek ki. 4. Egy Atlas rakétát pedig sikerült egy uj módszer szerint 5000 mérföld­re kilőni. __________r\r\r\—--­jzovjei htucabiioua n.uwin Curton ezredéit, a moszkvai amerikai követség légi attaséját, valamint Robert Christener amerikai turistát. Mindkettőt kémkedéssel vádolják. A Tass hírügynökség sxeriní Christener, aki már lettek óta tartózkeditt a Szovjetben, Ui.gvár, Ler.berg, Kiev, Paku és más városok kör­nyékén térképeket rajzolt és Ba­kuban a kikötőben horgonyzó hadihajókat is lefényképezte. A washingtoni State Depart­ment kifogásolja, hogy eddig egyetlen amerikainak sem enged­ték meg, hogy Powercszel beszél­jen. CUBA UGYE AZ AME­RIKAI ORSZÁGOK KONFERENCIÁJÁN A SZENÁTUS P0T- 1DŐSZAKA A szenátus pénzügyi bizettsá­­f.a múlt hét végén tárgyalta Kerr dem. szenátornak az aggok kór­házi biztosításáról szóló javasla­tát, amely szerint csak igényié? esetén lehetne kapni állami, illet­­ve szövetségi támogatást a kór-j házi kiadások fedezésére és csak' akkor, ha az igénylő szegénységi bizonyítványra jogosult, mert! nem tudja fizetni a kiadásokat.! Kerr javaslatát a republikánu­sok és déli demokraták támogat­­t k és 12 szavazattal négy ellen meg is szavazták. Paul Douglas dem. szenátor (111.) tiltakozott a déli demokra­ták magaviseleté ellen és a repu­blikánusokkal való együttműkö­désüket a julius konvención elfo­gadott platform elárulásának mondotta. Kijelentette, hogy a szenátus fóruma elé fogják vinni az ügyet és nem szövetségi és államsegélyből, mint Kerr java­solta, hanem a Social Security di­jak csekély felemeléséből fogják megvalósítani az aggkori kórhá­zi biztosítást. A pénzügyi bizottság két jó javaslatot is elfogadott. Az egyik a drágaságra való tekintet­tel felemelni kívánja a Social Se-, curity aggok havi illetményeit, a! másik azt a maximális összeget, amelyet keresnök szabad, anél­kül, hogy illetmény igényükben csorbulnának, 1200-ról 1 800-ra kivánja felemelni. Kennedy tervezete Kennedy dem. szenátor elnök­jelölt augusztus 14-én Hyde Farkban meglátogatta Mrs. F. i D. Rooseveltet, akit kampányja támogatására kért fel. Egyben a Roosevelt elnök New Deal pro- J grammjának egyik sarkálatos pontjaként megvalósult Social Security 25-ik évfordulója alkal­mából több pontból álló terve­zetet hozott nyilvánosságra, a­­mely az aggok kórházi biztosítá­sát a Social Security keretében szegénységi bizonyítvány és más megalázó módszerek nélkül, nem könyöradomány formájában ki­vánja megvalósitani, igen sokban a lapunkban ismertetett Forand Bilihez hasonlóan. Az igényjogosultaknak nem kellene beiratkozniok semmiféle betegpénztárba és nem kellene több száz dollárig maguknak fi­zetniük a költségeket, miként azt a kormány jaavslata tervezi. Ezenkívül Kennedy több mun­kaalkalmat, jobb lakásokat és más szociális könnyebbségeket kiván az aggok részére s fel akar­ja emelni úgy az illetményeik, mint a kereseti maximumuk összeget. Lyndon Johnson dem szená­tusi vezető, alelnökjelült bejelen­tette, hogy Kerr javaslatával szemben a Social Security kere­tében mozgó megoldást tartalma­zó javaslatot, fognak benyújtani. Fennáll az aggály hogy ily javas­latot a déli demokraták és kon­zervatív republikánusok szövet­sége meghiúsítana. Remélik, hogy ez elkerülhető lesz és ha aztán a határozatot Eisenhower elnök megvétózná, a nép elé vinnék a novemberi választáson. EISENHOWER CUBÁRÓL ÉS KRUSCSEV AMERIKAI ÚTITERVÉRŐL ragaszkodtak, mielőtt egységn lépnének a Bizottsmánnyal, — holott ez már túlhaladta a fórra dalom koalíciós alapját, a szabat választásokat, mikor is a magya nép maga dönt, akarja e az álla mostásokat illetve mit és mennyi akar, ha egyáltalán fenn akai tartani valamit belőlük. Nekünk se ingünk se egyéb fe | hérnemünk sem az egykori bízott ] mányos, sem a Kéthly csoport é: l száz százalékig a magyar ne ] szabad választása követelésének alánján állunk. Azt hisszük Kéth lyék is akkor járnának e! hebe sen ha szigorúan ehhez tartaná’ magukat és végleg a történelem lomtárába dobnák Dulles foko zatos önfelszabaditási sültgalarm elméletét, a múlt legnaivabb egy ügyüségeinek egyikét a vizsgák bizottság jelentésével együtt! * * * A TISZTÁNLÁTÁST megle­­poén bátran szolgálja dr. Eck | hardt Tibornak, az Amerikai Ma I gvar Szövetség keleti (new yor­­ki) osztálya most megindult ér tesitöje első számában. Szén1 István napjára irt cikke, air.ei többi között Szent István napi csomagolásban a következő kese­rű labdacsokat tálalja: “Nekünk is le kell tennünk Rákosi Jenő harmincmillió ma­gyarjának az elméletét és meg kell értenünk, itt az emigrációban is, hogy a Közép-Duna-völgy nélkülözhetetlen egységét a szom­szédnépekkel való együvétarto­­zást csak Szent István szellemé­ben érhetjük el. Megismétlem amit »okszor mondottam, és Ír­tam: eredményes nemzeti politi­kát csak a nemzetközi viszonyok helyes mérlegelésével lehet foly­tatni . A világ uj rendezése egyre in­kább a népek önrendelkezési jo gán épül fel. Szentül hiszem, hogy amit Kongónak és Nigériá nak most megadnak, azt tartósan megtagadni a magyar nemzettől sem lehet. Viszont éretlen ma­gyarkodás az, ha magunknak több jogot követelünk, mint amit megadunk másoknak: ha ural­mat kívánunk magunknak biztosí­tani más, idegen ajkú népek fe­lett. Ezzel a handabandával a mai orosz urálmat is meg lehet­ne indokolni népünk felett. A szentistváni politikai kultúra még mindent összehozhat, amit oktalanul szétvertek Trianonban. De csak az együttműködés és megértés szellemében. Persze a magunk portáján is rendet kel! teremtenünk. A trianoni szemét­dombon minden dudva nagyra tudott nőni. Először faji, most az osztálygyülölet jegyében, ta­gadják meg otthon Szent István szellemét. Ha nincs akarategység megdől a nemzet. "Nagy ünnepi óráiban a nem­zet mai megalázottságában Szent István szellemiségéhez menekül. Az 1956-os októberi szabadság­­harc a maga tisztaságában, emel­kedett nemzeti szellemében, ön­­feláldozásában és emberségében Szent István országlását hozta vissza néhány napra. Az apostoli kettősdeereszt Szent István hagya­tékát jelképezi. Ebben a jelben győzni fogunk — “hoc signo vin ces!” * * * KÖRÖMMEL hívjuk fe! széle­sebb körök figyelmét erre az uj eckhardti hangra, amely persze nekünk és más régi józan föde­rációsoknak egyáltalán nem uj, de például a szélső jobboldali hivatásos kotyagosok Írók, szer­kesztők számára, akik előfizeté­seket és lapsegély adományokat kéregetnek körlevelekben azzal, hogy visszaszerzik a Szent István Nagymagyarországot, bizonnyal szokatlan s nem várták Eckhardt Tibortól. . . Még megtörténhetik, hogy öt is hazaárulással vádolják, mint az Amerikai Magyar Szövet­ség központi igazgatóságát, amely — hasonló szellemben appellált 1946-ban a párisi béke asztalhoz (Felytit*» i 4-lk Castro a cubai katolikus egv­­háznagyok pásztorlevelére, amely aggályt fejezett ki a kommunisták növekvő befolyásával szemben, támadóan lépett fel. Dorticos köztársasági elnökkel és a sa'tó­­val együtt a "yankee imperializ­mus szolgálnak” és Franco spa­nyol diktátor barátainak, fascis­­táknak és fallangistáknak nevez­te a katolikus papságot. Castro ismét kisajátított egy nagy iparvállalatot, mely ameri­kai tőkések tulajdona. Herter külügyminiszter az ame­rikai országok konferenciájára Costa Riccába utazott. A konfe­rencia főtárgya Amerika azon újabb javaslata lesz, amelyben összefogást sürget a kommunista agitáció Délamerikába való be­szivárgása ellen. A USA memorandum Cuba ellen irányul. Nem várható hogy v. konferencián front alakuljon ki Castroval szemben. Washingtoni körök nézete szerint a délameri­kai országok megnyerésére tiz billió dollára volna szükséges.-ooo-Az acélipar helyzete Azok a remények, amelyeket a nagy acélgyárak a rendelések szaporodása tekintetében táplál­tak, nem igazolódtak az utobó két hétben. Biztató kezdet után a rendelésekben újra csökkenés állt be. Most azt remélik, hogy augusztus végén vagy szeptember elején fognak rendelések na­gyobb számban bejönni. A legtöbb gyár az összes hát­ralékos rendeléseit feldolgozta már. Az uj rendeléseket elsősor­ban az ftvit4iprt4! várják, A washingtoni szenátus póticlő­­szaki ülése elvetette Dirksen re­publikánus szenátor uj polgárjo­gi javaslata napirendre tűzését,, amely főleg a négerek helyzetét javította volna. A szavazás 54; 28 arányban történt. A, republikánusok ebből vá­lasztási propaganda tökét igye­keznek kovácsolni azzal, hogy a négerek érdekeit szolgáló javas­latot a demokraták nem voltak hajlandók tárgyalásra kitűzni. Kennedy demokrata szenátor elnökjelölt azonnal úgy nyilat­kozott, hogy fölöttekép helyesli a javaslatot, de annak tárgyalása más “lényegesebb” javaslatoktól vonná el az időt s ezzel felboríta­ná a munkatervet. A minimális órabér Ellentétek állnak fenn a mini­mális órabér felemelése kérdésé­nél is. Kennedy egy dollárról egy dollár 2 5-re akarja felemelni és 5,000,000 munkással többre ki­terjeszteni. A kormány $1.15 mellett van. Goldwater rep. sze­nátor élesen ellenzi Kennedy ál­láspontját és csak csekély arány­ban akarja kiterjeszteni azon munkások körét, akikre a mini mális bér vonatkozik. Szerinte, ha megszavazzák a minimális bért, emelkedni fog a munkanél­küliség. A pótidőszak egyik főtárgya az aggok kórházi biztosításának ügye, amely körül nagy ellentétek állnak fenn. Eisenhower elnök az augusztus ! 0-i sajtókonferenciáján kijelen­tette, hogy ha Délamerika bár­mely országa kommunista ura­lom alá kerül, az Egyesült Álla­mok “határozott akcióhoz” kény­szerül nyúlni. Különbséget tett kívülről felerőszakolt és belülről választott kommunista uralom között, de nem mondta meg Cas­tro rezsimjét melyikhez sorolja. Nem hiszi, hogy Cuba teljesen kommunista uralom alá kerülne. Arról is nyilatkozott az elnök, hogy Kruscsev New Yorkba akar jönni szeptemberben, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlésén személyesen terjessze be a leg­újabb Szovjet leszerelési javasla­tokat. Kruscsev azt ajánlotta, hogy az E. N. 82 országának ál­lamfői vegyenek részt e kérdés vitájában. Eisenhower úgy nyilatkozott, hogy azt hiszi, ez az ötlet csak propaganda. De, mondotta, nem vonakodna elmenni az L. N. gyűlésére, ha szükségtsnek látná. A kongresszusi pótidőszak összeülésével kapcsolatban eluta­sította azt a felfogást, hogy a pót­­időszak csak a legsürgősebb elin­tézetlen ügyek elintézésére rövi^ időre ült össze s igy azt a hosszú programmot, amelyet az üzeneté­ben megoldásra javasolt, most nem lehet letárgyalni. Kijelentet­te, hogy a demokratáknak 2 :1 arányú többségük van s igy min­den javaslatot még most sietve tető alá hozhatnának. MEGHALT FATHER DÁVID, AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS PAPSÁG NESZTORA ÚJABB ATOMTENGER­ALATTJÁRÓK Az amerikai hajóhad továbrú három atommeghajtásu tenger­alattjáró építését rendelte el. A engeralattjárók PolarL-rakéták szállítására is alkalmasak lesznek. Ezzel Polaris szállításra és ki­lövésére alkalmas összesen 1 4 tengeralattjáró építése van folya­matban az Egyesült Államokban. A Polaris irányítható lövedék középhatótávolságu fegyver, a­­tomtöltettel van ellátva és alá merült tengernlaltjáróról is kilő­bstíL Father Dávid Lerenc, Magyar Amerika legidősebb magyar ka­tolikus papja hétfőn hajnalban 87 éves korában elhunyt a yon­­kersi (N. Y.) St. John’s kórház­ban . Father Dávid Károly király papja volt az emigrációban és második sikeretelen visszatérési kísérlete alkalmával vele volt Bu­daörsnél is. Majd perbe akarták fogni, de külföldre menekült. Amerikába jött és Yonkersen (N. Y.) megalapította a Szent Margit egyházközséget, melynek közel négy évtizedik volt nép­szerű, közszeretett plébánosa. Father Dávid egyike volt a leghumanistább amerikai magvar papoknak és hires volt minden rászoruló iránti segitőkészségéröl. Pátriárkái életkora dacára az utolsó napokig ellátta egyházi szolgálatát és látogatta egyháza kórházi betegeit, dolgozott, hogy segítséget küldhessen a hozzá Ma­gyarországból és az emigrációból ér kező, rengeteg köreimre. Két hét előtt szivtrombózissal került oxygén alá és azóta nem tért többé magához. i Father Dávid erdélyi székely származású és nagy tradiciona lista magyar hazafi volt. Közel 1 7 áv?n Át ő adta ki a Krónika ci mü királypárti havi folyóiratot. Politikai idealizmusánál és jóté­konyságánál csak puritán szerény­sége volt nagyobb. Neve sokáig tovább fog élni Magyar Amerikában, mint a ne­mes, emberbaráti szellemű pap mintaképéé. NORSTADT A BERLINI VESZÉLYRŐL Lauris Norstadt tábornok, az Atlanti Szövetség hadseregének parancsnoka Eisenhower elnök­kel történt találkozása után ki­jelentette, hogy Berlint nem fe­nyegeti veszély, mert a nyugati hatalmak fenntartják katonai felkészültségüket minden kom­munista támadás esetére. Norstad elmondotta, hogy el­jutottak hiz::á a Nyugat- Berlin elleni kommunista katonai tévé­­kenység hirei. Berlin mindig kü­lönlegesen érzékeny pont volt. Mindazonáltal semmi sem mutat arra, hogy az általános helyzet megváltozott vilna Berlin körül. A nyugati hadsereg erejének el­riasztó hatása Európában, Ame­rikában és mindenütt a világon, mindig megfelelőnek bizonyult és most is változatlanul ez a hely« mondotta a. táWnök*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom