Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-08-12 / 33. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A maaunrsdn ‘'->-dekci i Idr-7. Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre ...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., uudtr the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year......................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII, Évfolyam 33-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 AUGUSZTUS 12 VILÁGTÜKÖR Egyes szám.* ára 10 cent is uszítani akarnak azok eile akik demokratikus, népba’á szociális Magyarországot akarta de az volt a végzetük, hogy mii dig csak egy nemzeti katasztrol után juthattak szohoz és a Ny\ gat semmi tén’deges megérté; nem mutatott irányukban?! * * * A MÁSODIK idézet viszont ne künk nem tetszik. Nagyon ner tetszik, mert igy hangzik pre fesszor MaCartney ajkáról: ‘ A magyaroknak persze telje sen igazuk van, ha súlyos jogta lanságnak minősítik, hegy 1919 ben megtagadták tőlük az önren delkezési jogot. Mégis azt kel mondani, hogy elhibázott volna ha a szerződést ma visszacsinál nők azon az alapon, hogy akkori ban jogtalanságot követtek el a önrendelkezés helves elvének ki kapcsolása miatt. 1919 óta ugya nis sok minden másképp lett. — Azon kérdésre, hogy imily irány ban fog fejlődni egy népcsoprr nemzeti öntudata, mai . ismere teink alapján egyáltalán nem le bet felelni. De annyi bizonyos: a: utóbbi évtizedekben a népi hova tartozandósá.g érzése mindig na gyobb mértékben vivta ki előjo gát minden egyéb . kötöttséggé! szemben. A burgenlandiak mindenesetrí osztrákok lettek, Erdély r omán‘a pedig — nem mindig éppen elő nyűkre — meggyőződéses rc< "á nokká. De persze a szlovákokká nem lett . “csehszlovák”. — Öli egyáltalán nem csehek, de végle gesen megszűntek sr'ovakul be szelő magvar r>knak lenni. A Kár­pátok gerincétől délre lakó ruté­nek ma sem magyar-ru zinoknak, >en ruténeknek nem érzik magú vat, hanem ukránoknak.” . . . , “Teljesen elhibázott volna, ha i szerződést ma visszacs-nálnok szón az alapon, hogy akkoriben ogtalanságot követtek el az ön­­endelkezés helyes elvének ki­­caocsolása által, — mondja meg­­ökönyödésünkre MaCartney pro­­essor! Nem kell neki Trianon revi­­:iója- Mert szerinte “1919 óta ok minden máskép van.” De a aagyarok megkérdezetlenül még nindig más nemzet fennhatósága latt vannak. A magyarok hely­­ete ma sincs máskép! * * * BENNÜNKET nem lep meg a ;rofesszot ur e furcsa álláspont­­a. Hozzászoktunk már ahhoz, logv némely állításai élesen ki­­,ívják a demokratikus szellem ritikáját. De hogy vannak vele izok a szélső jobboldali politiku­­ok Írók és nyilas szerkesztők, ikik MaCartneyt az égbe emel­ek, miközben — az Amerikai dagyar Szövetséget lehazaáruloz­­:ák, mert 1946 végén, a párisi ékekonferenciához küldött be­­dványaban azt, követelte, iogy legalább a néprajzi önren­­lelkezést adják meg az elszaki­­ott részek magyar lakosságtömb­­;ire, ha már többet nem lehet oost kérni, mert Szálasi és nyi­ssak miként azt a csehek és ro­­sánolk a békeasztalnál szóvá is itték, a végsőkig “kitartottak litler világuralmi rabló-imperia­­'zmusa szolgálatában? MaCartneyt persze nem lehet azaárulózni, hiszen utóvégre an­­ol és nem magyar. De talán gyetlen hang sem lesz az ame Lkai magyar nyilas sajtóban, mely perbeszáll MaCartney azon ifra nézetével, hogy még nép­­ajzilag is hiba volna hozzányut- i Trianonhoz! * * * MaCARTNEY nem beszél ar­ái, hogy teljes egyenlőségen lapuló federáció keretében ellene újra egy tető hozni a )una medence népeit, holott ez jövő zenéje feltéve, hogy aj Junavölgy népei még egyszer; isszanverik önrendelkezésüket. A 40-ik évforduló alkalmából jegjelent ezernyi cikkben többé evésbbé hiányzott a federációs tellem. Pedig a federatjv szellem iskoláját akárnily messze távo­linak látszik ai aktualitása, mint megírtuk, már most el kellene kezdeni! A legszebb évfordulói cikket father Gácsér Imre irta a Dél­­r.merikai Magyar Hírlap hasáb­jain, de ez is tegnapi hangú. — Nem jelent u irányt a testvéri közeledés hangját. Nem véletlen hogy ezt az u hangot, uj irányt egyedül father dr. Mihályi Gil­bert bátor úkkeiben találjuk meg, aki a kíresztény ur,iverza-j l’zmusnak, a nemzetek egymás közti és az emberek egymás köz­ti. Istenben való egyetemes test­vériségének hidetője. . .---—^>o...... -■■■ ■ - —* KRUSCSEY ÚJRA NEW YORKBA AKAR JÖNNI Kruscsev kedden kijelentette, hogy személyeién akarja vezet­­z ni a Szovjet díleeációt az Egye­sült Nemzetek New Yorkban szeptember 20 án megnyiló köz­gyűlésére, > Kruscsev az “uj” orosz le?ze- 1 relési javaslatok benyújtásánál ". beszédet főg mondani. A jelek * I szerint az Egyesült Nemzetek kczgyülésénak világnyilvánossá­­| gát akarja propaganda tribünül *| lelhasználni az Egyesült Államok ' ellen, többi közt a U-2 repülőgép 1 ügyének újabb kihangsúlyoz sá­­vr.l. Washingtoni közlések szerint 1 Eisenhower elnök semmiféle for­­■ r -ában nem venne tudomást Kruscsev new rorki jelenlétéről. * j Kruscsev néhány nap előtt azt :| javasolja, hogy az E. N. leszere. ■, lesi vitájában n ind a 82 tagállam ‘j államfője vég’’ n rósz*, de ez a/, jetiét kevés visfe' -aangra talait. — 'l Washington álláspontja az, hogy i| elég, ha a rendes delegátusok j vesznek részt a tárgyalásban.---------------ooo--------------­SVÉDORSZÁGBAN FELHÁBO­­RODÁST KELTETT EISEN­HOWER CHICAGÓI KIJELENTÉSE A svéd hadügyminiszter örö­mét fejezte ái afelett, higy Eisen­hower elnök hivatalos tevékeny­sége rövidesen véget ér, mig a kormány többi tagja haragos hallgatásba burkolózott az ameri­kai elnök Chicagóban tett kijelen­tései nyomán. Eisenhower a párt­­kongresszuson az Amerika szá­mára nemkívánatos kormánvfor­­mákról szólva, példaként említet­te “ az egyik baráti skandináv államot, amelynek szocialista kor­mányzata van, de az ország a ré­szegek és öngyilkosok tultengésé­­ben szenved’ A svédek jól megértették, hogy Eisenhower ráiuk célzott és az egész sajtó felháborodva tiltako­zik, sőt egyes lapok a kormány hivatalos tiltakozását kívánjak “bizonyos tábornokok sértegető kijelentése ellen.” A kormány tartózkodott min­den hivatalos választól, de An­dres hadügyminiszter kiielentette, ho<gy amennyiben Eisenhower valóban Svédországra célzott “úgy örömmel kell fogadni azt a ténvt, hogv hivatalos működé se végefelé közeledik.” ÁTS7ÖKTEK A SZOVJET SZOLGÁLATÁBA ? Bernon F. Michel és William H. Martin, a National Security Agency titkos információs szolgá­iét igen bizalmas hatáskörű két alkalmazottja junius 24-ike óta eltűnt. Mindketten agglegények ér Laurelból, Washington egyik külvárosából valók. Egyikük 29, másik 31 éves. Egyre több a jel, hogy a Vas­függöny mögé szöktek és a Szov­jetnél bizalmas amerikai adato­kat akarnak eladni. • 'rtfi- ■ —­WADSWORTH LESZ CABOT LODGE UTÓDJA Cabot Lodge republikánus al­­elnökjelölt szeptember eleién le­mond1 az Egyesült Nemzetek amerikai fődeleg’tusi állásáról. Utóda James Wadsworth, az ed­digi helyettese lesz* ! vezetésével felvonult nemzetisé­giek között magyarok is voltak A továbbiakban Kennedy a többi közt a bevándorlási kvóták elavult rendszerének megszünte­tését, az aggok számára nyújtan­dó szövetségi egészségügyi se­gélyt, a faji megkülönböztetések­nek a lakáskérdésekben való megszüntetését ígérte. Symington szerepet kap Kennedy megbízta Stuart Sy­mington volt dem. légügyi mi­nisztert, hogy januárig készítsen tervezetet a nemzetvédelmi mi­nisztérium átszervezéséről. — Symington, aki szintén elnökje­­löltségi pályázó volt, Truman alatt mint légügyi miniszter mű­ködött és az utóbbi években élesen birálta az Eisenhower ad­minisztrációnak a rakéták terén a Szovjettel szemben állítólag fennálló elmaradottságát. Azt hi­szik, ha Kennedy lesz az elnök, Symington valószínűleg a nemzet­­védelmi minisztérium élére kerül. Kennedy és Truman exelnök között, aki ellenezte jelöltségét, közeledés jött létre. Kennedy c.ug, 21 -én Independenceben (Mo.) meglátogatja Trumant, akivel megbeszéli a kampányt, amelyet érdemlegesen szeptember 1 -én akar megkezdeni. Újabb 27 nagy amerikc vállalatot kobzott el Castio Castro cubai diktátor a betec cége dacára aug. 6-án hossz | beszédben intézett újabb rágai ; mazó és gyalázkodó kirohanás I Washington ellen. Többi közt .Szovjet “katonai túlerejével’’ i ! megfenyegette azzal vádolta hogy meg akarja hiúsítani a gyár mati népek felszabadulását. Amerika ellenes gyűlöletbe: öccse, Raul rajta is túltett és foly ton azzal kérkedett, hogy neu félnek USA-tól, mert a Szovje mögöttük áll, (Washington so basem gondolt Cuba elleni fegy­veres támadásra!) Rault lelke sebben ünnepelték, mint magát « diktátort, j B.sszu akció Castro további 2 7 amerikai tu lajdonban lévő gyártelep elkob­zását rendelte el. A kisajátitotl amerikai tulaidonók között van­nak a Cuban Electric Co,, Cubai: Telephone Co., Esso, Texaco, Sinclair Oil Co., a United Fruit Co. és 36 cukor gyár, amely 21 amerikai cégé. Castro ezt meg­torlásnak mondja az USA cukor­­beviteli kvóta leszállítása miatt. Washington memorandumo' küldött szét a délamerikai álla­moknak, amelyben megállapítja, hogy Castro rezsimje teljesen a kommunista Szovjet és Kína be folyása alá került, A memoran­dumot az Amerikai Országok Szövetsége (O. A. S.) augusztus közepén összeülő konferenciája fogja tárgyalni. » A cubai templomokban aug. 7-én érseki pásztorievelet ok ás­ták fel, amely kárhoztatja a Castro rezsim kommunista barát­ságát. Az egyik templomban kommunista fiatalok megakadá­lyozták, hogy a pap végigolvas­hassa a pásztorlevelet és aztán lezárták a templomot. Megkezdődött a szená­tus pótidőszaka Hétfőn újra összeült'a szenátus és mintegy Labor Dayig lesz együtt, hogy a 86-ik kongreszus elintézetlenül fennmaradt javas­­tai közül a legsürgősebbeket elin­tézze. A képviselőház jövő hét­főn ül össze ugyanezen céllal, Eisenhower elnök üzenetet kül­dött a kongresszushoz, amelyben többi közt a külföldi segélyek, a minimális munkabérnek feleme­lés, az aggok kórházi ellátása stb. tárgyában szükséges törvények meghozatalát sürgeti. Lyndon Johnson szenátusi dem. vezető, alelnökjelölt szerint Eisenhower ez üzenetében kisajátította a de­mokrata konvenció platformjá­nak legjavát. Azonban Eisenhower úgy a mi­nimális munkabér, mint az agok kórházi ellátása ügyében sokkal szűkkeblűbb javaslat mellett van, mint amilyen a demoratáké. S ha a kongresszus elfogadná e javas­latokat, Eisenhower valószínűleg megvétózná azokat. Kongresszusi megfigyelőik azt hiszik, hogy a pótidősszakban aligha kerül más javaslat tető alá, mint a külföldi segélyekről szóló, mert választási propagan­da okából a republikánusok, illet­ve vétójával Eisenhower igyekez­nének meghiúsítani minden olyan javaslatot, amelyre a demokraták mint érdemükre hivatkozhatná­­rak a kampányban. A republikánusok egy polgár­jogi javaslatot is szeretnének le­tárgyaltatok hogy a négerkérdés­ben kiélezzék az ellentéteket a demokraták északi és déli szárnya között. Ennek elfogadására azon-; ban aligha kerül sor, mert a dé-^ liek azonnal filibustert (több órás távbeszédeket) kezdenének a re­publikánus javaslat ellen, amely, további jelentős előrehaladást ki-1 ván biztosítani a négerek egyen­jogúsítása terén. Kennedy szenátor, demokrat párti elnökjelölt augusztus 5-é I New Yorkban fogadta az ide i gennyelvü sajtó meghívott tag ; jait és kijelentette, hogy tévédé volna a republikánus platform i fák a raborsz>gokra vonatkoz részét kedvezőbbnek tartani, min a demokratákét. “A demokrat-: plattform, úgymond, nem his: annak helyességében, hogy a né pékét megtévesszük olyan irány ban, hogy Amerika beavatkozó sát reméljék”. Dr. Kiár Zoltái ! new yorki szerkesztő kérdésére 1 kijelentette, hogy változatlanu ' fenntartja a dr. Kiár lapjábar ' három év előtt tett kijelentését, amely szerint “Eisenhower elnök az 1956-os forradalom ideje;: nem tette meg mindazt a magyai nép szabadsága érdekében, amil módjában lett volna megtenni. ' Igenlően felelt a kérdésre, hogy ha megválasztják, törekedni fog az Eisenhower által elmulasztót lakat pótolni. A negativ álláspont folytatását Ígéri Augusztus 6-án Kennedy hyannis porti (Mass.) nyaralójá­­tan fogadta 22 különböző nem­zetiség 55 képviselőjét és ezúttal bővebben nyilatkozott. Nem kö­veti, mondotta. Eisenhower elnök 1952-es kampányjának módsze­rét, amelyre “a felszabadi lás Ígéretével megtévesztette és véres fegyveres felkelésekbe sodorta Kelet Berlint s Magyarországot.” Ha megválasztják, hangoztat­ta, Amerika továbbra is magasra fogja tartani a szabadság fáklyá­ját, mint annak jelképét, hogy a kommunista erőszakuralom alatti országok számára egyszer el kell jönnie a felszabadulásnak. Semmi olyan Szovjet javaslatot nem fog elfogadni, amely egyenlő volna ez országok mai sorsa végleges­ségének elismerésével. Amerika továbbra is minden békés eszköz­zel azon lesz, hogy életben tart­sa bennük a szabadság reményét. A Williams detroiti kormányzó Nixon Kennedy ellen Nixon alelnök, rep. elnökje­lölt és Cabot Lodge alelnök je­lölt Eisenhower elnökkel való tanácskozásuk után nyilvánosság­ra hozták, hogy Eisenhower sze­repel vállal a kampánybál;, Nixon a múlt héten Seattleben és Hawaiin beszélt. Beszédeiben főleg gyakorlatlansággal vádolja Kennedyt s utal a kényes külpo­litikai helyzetre. Azt állítja, hogy a republikánus párt épp oly nép­barát, mint a demokraták, csak több a felelősségérzete. Nixon nemzetvédelmi és farmkérdések­ben kezd eltávolodni Eisenhower politikájától. KONGO ÜGYE A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN Az Egyesült Nemzetek bizton­sági tanácsa 9:0 szavazattal el­fogadta Ceylonnak és Tunisiá­­nak, azon a USA-tól és Hammar­skjöld E. N. főtitkártól támoga­tott javaslatát, hogy a belga csa­patok azonnal hagyják el Kongó­nak Katanga nevű tartományát, amely tudvalévőén el akar sza­kadni Kongótól és független akar lenni. Előzőleg Hammarskjöld han­goztatta, hogy Kongo ügyét meg kell oldani, különben uj világhá­borúra vezet. A javaslatot a Szovjet is megszavazta, miután egy előző javaslatát, amely sze­rint az E. N. karhatalma szállja meg Katan.gát, figyelembe vet-| ték a javaslat végleges megszö­vegezésénél. Tsombe katangai függetlenségi; vezér, aki eddig azt mondotta, hogy fegyveresen fognak ellen-| tállni az E. N. haderő bevonuló J fának, letett e szándékáról, de kikötötte, hogy kommunista ka­tonák nem lehetnek a rendfenn­tartásra bevonuló E. N. haderő­ben és hogy az E. N. haderő rém avatkozhat belügyekbe. Lumumba miniszterelnök to­vábbra is élesen szsmbenáll Ka­tanga elszakadása gondolatával és megfenyegette Tsombet, hogy fegyverrel fog érvényt szerezni annak, hogy egyetlen tartomány sem szakadhat el Kongótól. — Lumumba helyzete azonban gyön gült, mert a lakosság között nö­vekvőben van a kívánság, hogy Kongót alakítsák át federativ or­szággá, amelyben a központi kor­­irány helyett az egyes tartomá­nyok nagyarányú önkormányzat­tal bírnának. Hammarskjöld visszarepül Kongóba, hogy minden fegyveres ^ konfliktus elkerülhető legyen. A belgák késznek nyilatkoztak Katanga sürgős elhagyására. Ez viszont Lumumbanak nem tet­szik. Az utolsó hírek szerint La­­mumba kihirdette az ostromálla­potot. A Powers-tárgyalás A Szovjet beutazási engedélyt adott a U-2 felderítő gép elfo­gott pilótája, Francis Gary Powers feleségének és szüleinek, hogy jelen lehessenek az augusz­tus 1 7-én kezdődő fötárgyaláson. Amerikai ügyvédek védőként! szereplését azonban nem enge­délyezte. A pert nem esküdtszék, hanern háromtagú bíróság fogja tárgyalni. A Szovjet tárgyalás előtt kém-., hisztériát igyekszik teremteni az. orosz népben. A Pravda közölte egy rádió leadónak, valamint fegyvereknek a fényképét, ame­lyeket állítólag V. M. Szalbanov amerikai kémnél találtak. Azt állítják, hogy Szalbanovot a per­zsa határon tartoztatták, le, ami­kor ki akart jutni a Szovjetunió­ból. A Pravda szerinnt Szalbanov a Szovjet rakétabázisairól akart információkat szerezni.---------------ooo---------------­HÁNY AUTÓ VAN MA­GYARORSZÁGON ? A budapesti Központi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálata megállapította, hogy 1957 és 1959 között 47 százalék­kal gyarapodott az ország. Autó­val rendelkeznek az állami intéz­mények, vállalatok és magánsze­mélyek. A javítást megnehezíti, hogy mintegy 200 féle személy és 280 féle teherautó közlekedik az or­szágban. , A. C. MaCARTNEY profesz­szor neve ismeretes minden in telligens magyar előtt szerte a ’/ilágon. Az oxfordi All Souls College történelem professzora, hires tudós és a két háború közti időben sokáig tártózkodott Ma­gyarországon és benfentes volt a legmagasabb kormánykörökben is. Úgy tekintették mint Magyar­­ország előkelő barátját, kivált hogy megtanult magyarul is. E rovatban is már többször volt szó a profeszor úrról, első­sorban “Október 15-ike” cimii, két kötetes nagyszabású történel­mi munkája kapcsán, amely a má rodik világhábóru előtti és alatti Magyarországról szól. A cim a rémetek és csatlósuk, Szálasi Fe­renc által 1944 október 15-én el­követett puccsra vonatkozik, ami­kor is Horthy kormányzót erő­szakkal lemondatták és Németor­szágba hurcolták. Ezt a könyvet MaCartney Hindy tábornok emlékének dedi­kálta, ami némi meglepetést oko­zott azok után, Hogy előzőleg az a megtiszteltetés érte, Hogy Kál­­lay Miklós, Magyarország 1944 március 19-én a németek letar­tóztató erőszaka elöl a török kö­vetségre menekült miniszterelnö­ke vele Íratta az előszót az emi­grációban több év előtt megjelent “Hungarian Premier" című em­lékirataihoz. lKállayról mindenki tudja, hogy antinazi volt és ezért sokan furcsálták, hogy MaCartney Hin­­ciy tábornok emlékének ajánlotta müvét, aki bár tudta, hogy Hor­thy helyesen cselekedett amikor! fegyverszünetet kért és nem j akarta hiába továbbfolyatni a; magyar vért, átvette Budapest “védelmének" katonai vezetését, holott Budapest népe és javai összelövetésének akicor már sem­mi értelme nem volt és a becsü­letes hazafias álláspont csak az lehetett, higy emberéletekben és a javakban minél kevesebb veszteséggel lehessen megúszni egy teljesen reménytelen helyze tét. De méltán akadtak fenn sokan azon is, hogy MaCartney arány lag igen enyhe hangon irt .köny­vében Szálasiról. Emiatt kiváló antinazi Írók tengelyt is akasz­tottak vele, — mig a magyar nyilas emigráns sajtó cikksoroza­tokban ünnepelte cs a könyvből a nyilasok igazolhatatlan bűnei­nek igazolását igyekezett kiolvas­ni kimagyarázni. * * * E,Z AZ ÜNNEPLÉS nyilván fe­jébe is szállt a professzor urnák,! mert mint azt itt néhány hónap j előtt ki is szerkesztettük, az egyik 1 legszélsőbb nyilas lapnak na­gyon furcsa választ adott egy hozzá intézett kérdésre. Azt válaszolta a Német ország- , ban megjelenő “Magyar Ifjúság­nak" (szerkesztik Székely János : és Berlinszky Béla), hogy Szálasi i annakidején törvényes utón lett I Magyarország államfője és igy ha a nyilasok újra hatalomra kerül- : nének Magyarországon, az ő jog­folytonossága alapján tekinthet- . nék magukat illetékesnek az ura- i lomra. Megkérdeztük akkor e kis ro- • vatban, hogy vájjon ő azt is tör- ; vényesnek találta volna, ha Hit- 1 lernek sikerül 1940-ben a Battle i of Britain többhónapos légi há- j ború nyomán térdre kényszerite- < ni Angliát és bevonulva London- j ba, elcsapta volna VI György király államfőt és helyére Osr ,| wald Mosleyt, az angol nazik ve- , zérót ültette volna? Levélben ] küldtem el a cikket a professzor j urnak.de nem tartatta szükséges- , nek válaszolni, holott például azt s szükségesnek tartotta, hogy könyvének egyik részletével kap­csolatban tisztázza Záko András Szálasi által kinevezett táborno- , kot, akiről tudjuk, hogy máig j sem tagadta meg Hitler magyar - Quislingjét. Most a professzor ur egy elő- J | adásával kívánunk itt foglalkoz | ni, amelyet "Trianon súlya alatt" i ■■ címen, nyilván a magyar szörny- 1 béke aláírásának 40 éves jubileu - a ma alkalmából tartott Bécsben, Is az előkelő “Forschungsinstitut für l’ den Donauraum’ egyesületben, u t amelynek tudós és politikus tag­­l'jjai a Dunavölgy jövőjének kér­­aidősével foglalkoznak. Az elő­­nj adásból két részt idézünk, a Tol­­ios Tibor szerkesztésében Műn­­^ ebemben megjelenő “Nemzetőr” cimii lapból, amely az előadást ri teljes szövegében közölte. >­I # * * ’ NEM HISSZÜK, h ogy ez az' á idézet nagyon tetszene azoknak :i a szélső jobboldali politikusok-, aj nak és sajtóbajnokoknak,a akik:j- eddig bálványozták a professzor j- urat. De nem ezért közöliük, hanem- mert Trianon 40-ik évfordulója! -.alkalmából még jobbnevü, nem-! I nyilas politikusok is akadtak,! iilakik az 1919 októberi magyar j -j demokratikus kísérletét, amelyet!- a Nyugat épp úgy vizben HagyottJ z mint az 1945 őszit és az 1956- -|cst, okolták Magyarország isza- 1 J nyu megcsonkításáért és nem- átallották azt állítani, hogy a -i meg lehetett volna akadályozni Trianont, ha a hirtelen háború.: -j összeomlás után a teljesen kiáb­­t rándult hadsereg maradékok;- szembeszálltak volna — Ameri- j ka, Anglia, Franciaország, Olasz­, ország stb. győztes hatalmas i haderejével. A Horthy rendszernek, amely 1 nyugodtabb időkben és uj ma­- gyár hadsereg birtokában simán '(aláírta Trianont ez volt a dema- 1 j góg propagandája a gyűlölt és a i háborús katasztrófa folytán csöd-I bejutott magyar demokratikus re­­! zeim emlékével szemben. Mosl i nem mi mondjuk, hanem MaCart­­r.ey professzor mondja: előa^á­­’ sának az “ODAÍGÉRT OR­­■ 3ZÁG” cimü fejezetében, mely­ből helyszűke miatt a legfonto- j sabbakat idézzük: ‘ Már 1915 tavaszán a Foreign Office a szerbeknek bizonyos 1 ígéretet tett; ímegint más ígérete­ket tettek viszont a horvát emi­gránsoknak, amely ígéretek néha - nem voltak könnven összeegyez­­tethetőek az előbbiekkel —, s r újból mást ígértek az olaszoknak. : A szerbek, horvátok és olaszok 1 közötti egyenetlenség ímegnehezi-1 ; tette és elhúzta a végleges meg­egyezés létrejöttét a délkeleteuró­pai terület felosztása felől. ] De 1917 közepe óta többé- j kevéshbé bizonyos volt, hogv j j nemcsak Horvát-Szlavonország" t, I hanem Délmagyarország szerblak \ I ta területeit is leválasztják és be- , ' olvasszák egy vagy több szláv < állaimba. Romániával egyszerűbb i volt a dolog. Már 1914-ben meg- i Ígérte az orosz külügyminiszter, [ Sasoniw a románoknak Erdél 't és Bukovinát jóakaratu semleges- l ség fejében. Ezeket a tárgyalá­sokat ugyan haimar megszakítót- 1 ták, de amikor Románia 1916- c ban valóban belépett a háborúba, t nemcsak .Erdélyt és Bukovinát, j hanem a .Bánságot, s a magyar i Alföjdet is, egészen a Tiszáig, 1 neki ígérték. _ r Közben pedig a cseh emigrán- t sok Párizsban, Londonban és 1 Pétervárott szüntelen* Csehország 1 függetlenségi igényeit. szorgal­mazták, miközben újra meg újra 1 követelték. . Északmagyarország ^ szlovák részeinek . bekebelezését e is az uj államba. 1917 január’á- r ban el is érték, hogy a szövetéé- a gesek Wilsonnak arra a kérdésé- c re, hogy melyek a szövetségesek r háborús céljai, többek között azt r felelték, hogy “a csehszlovákok­nak az idegen uralomtól való fel­szabadítása.” r MaCartneynek sem hiszik el p, szélső jobboldali imádói, hogy az }< 1 91 8-as összeomláskor már min- [ den el volt Ígérve az árulásért P járó koncul, a Felvidék, a Dé!- [ vidék, Erdély és Horvát osrzág a v “Jaj a legyőzőtteknek" szellemé­ben? n Vagy nekik sohasem az ieaz- k ság a fontos. Kenem csak tovább I s KENNEDY NEM ISMERI EL A RABOR SZAGOK MAI HELYZETÉT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom