Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)

1960-06-17 / 25. szám

The Only Hungarian Nemi* paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18. 1923, at the Poet Office at Betblehwn, Pa., undet the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 25-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 JUNIUS 17 Egyes szám,* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR EISENHOWER elnök mult va­sárnap elindult távolkeleti barát­sági kőrútjára amelynek során junius 1 9-én érkezik Japánba és junius 27-én lesz' megint itthon. A junius 19-i japáni dátumon e sorok keltéig nem történt vál­tozás, dacára hogy Hagerty elnö­ki sajtótitkárt nagyszabású, aggressziv tüntetés fogadta a múlt héten, amikor az elnök látogatá sának helyi előkészítésére Tokió­ba érkezett. Szocialisták, kom­munisták és kisebb részben pol­gáriak, mintegy ötezren vettek részt a repülőtéri tüntetésben, amely kezdettől viharos volt és nem elégedett meg a zajongással, hanem brutálissá is fajult. Sze­rencsére tettlegesség nem. történt Hagertyvel és az autóban ülő kisé rőivel, Douglas MacArthur II ja-' páni USA- követtel és Thomas E. Stephenssel, a Fehér Ház egyik titkárával, de nem kevesebb mint 80 percen át türniök kellett, hogy a tobzódó tömeg kövekkel dobálta meg a kocsit, felvágták a kocsi guirnmikerekeit és be akartak hatolni a kocsiba. A rendőrség aránylag kevés' emberrel vonult fel, noha a tün-j tetések hetek óta folynak a USA­­Japán katonai szerződés (az amerikai repülőbázisok engedé­lyezésének meghosszabbítása) kapcsán. S nem erőltette meg magát túlságosan, egyik 'verzió szerint, írjert ha a tüntetők mos1: brutalitásaikkal rossz hatást tesz­­neá a népre Eisenhower látogatá­sa idején már nem mernek majd egészen nagyszabású ak­ciókkal próbálkozni. Ez a felte­vés nagyon valószínűtlennek lát­szik. Félő, hogy az igazsághoz az jár közelebb, hogy a rendőrök1 egyrésze többé-kevésbbé együtt­érez a tüntetőkkel, nem kom­munista vagy szocialista alapon hanem mert bántja a japán nép nemzeti öntudatát, hogy orszá­guk bázisul szolgáljon Amerika katonai céljaira. * * * x MONDANI sem kell, hogy ez rövidlátó felfogás, mert sokkal magasabb szempont most az, hogy meggátolják a kommunista front terjeszkedési politikáját, [ amely ellen az amerikai bázisok garanciát nyújtanak nemcsak Amerika, de Japán számára is. Könnyű demagog fogással fel­tüzelni a japán nemzeti érzéseke', büszkeséget, de a valóság az, hogy a kommunista világfront vezérkari főnökei, az élen Krus­­csevvel és Maoval ma a diplo­máciai és propagandista akna­munka fegyvereivel igen heves háborút folytatnak az egész ant,­­kommunista világ ellen, amelynek USA ma a ve; ető hatalma. E szempontnak kellene most alá rendelni a nemzeti érzékenységet is, hiszen közös nagy veszedelem elleni összefogás az, amiről szó van. A polgári japánok között van­nak semlegességre hajlók, de akik szélesebb látókörű gondol , kodásra képesek, fel kell ismer- J jék, hogy biztonságuk sokkal na­gyobb, ha az amerikai bázisok . ott vannak országuk földjén. — Hogy igy nagyobb szálkát jelen­temek Moszkva és Peiping sze­mében, nem kétséges, de lehet e kételkedni abban, hogy a kom­munizmus világuralmi programm­­ja menetrendjén szerepel a közel százmilliós, tehetséges és dolgos , népü keleti szigetország birtok­bavétele, bolsevizálása is? Persze közrejátszik az is, hogy Japán valamikor igen nagy ke­reskedelmet bonyolított le Kíná­val és Oroszországgal s ez most hiányzik a nagy iparosoknak, ke­reskedőknek. De ez nem olyan szempont, amely miatt érdemes volna megfelelő védelmi bizton­ság nélkül hagyni az országot. Az USA repülőbázisok ezt a biz­tonságot jelentik ma és ezért érthető a japán antikommunista polgári intelligenciának és Kishi miniszterelnöknek amerikai őrien-!, tációja, annál inkább mert Japán-1- nak magának sem nukleáris fegy­- véréi sem rakétái nincsenek. » A kereskedelmi piacok csök­­s kenését pótolni lehet, Amerika ebben kezére is jár Japánnak, bi­­r zonyos tehát, hogy a népakarati- többség a USA -val fennálló szer­- ződés meghosszabbítása mellett , van, miként Kishi miniszterelnök­­t nek is 286 főnyi többsége van a . parlamentben a szocialisták 125 . mandátumával szemben. Az utóbbiak tudvalévőén múlt . héten lemondtak mandátumukról, : tüntetésképen a junius 19-én jó­­, váhagyásra a szenátus elé kerü­­j lő szerződéssel szemben. A szo­­, cialisták és kommunisták azt re­­. mélik, hogy megmozgathatják a t szakszervezeteket és más tényező­­: két is, hogy ezzel olyan válságot • ' idézzenek elő, amely megbuktat­ná a Kishi kormányt és vele , együtt a szerződést is. t Kishi jól teszi, hogy nem Üedt , meg, hanem ragaszkodik ahhoz, | hogy parlamenti hívei a többsé­­; gi akaratot képviselik és nem en­­■ ged a kisebbségi terrornak eb- I ben az esetben, amikor a szocia­­lista kisebbség Moszkva és Pei­­| ping játszmáját jázssza, a boi- 1 sevizáló terveik japáni útját akar- 1 já elősegíteni, a kommunizmus szálláscsináló ja próbál lenni. * * * AZ EISENHOWER utrakelése előtti napon 150,000 főnyi tün­tető lepte el Tokio főutcáit. — Amerikát sértő és Kishi lemondá­sát követelő kiáltásokban, törtek ki. Eisenhower előbb Alaskába, a Fülöp szigetekre, Formosába és Okinawára megy s Japán után Koreába és Hawaiiba is ellátogat. i Hagerty igen nyugodtan viselke dett a tüntetés alatt és utána is. Egy csomó amerikai titkos rendőr körülfogta az autót és útját állta annak, hogy a támadóik, akik közt főleg a 350,000főnyi “Zen­­gakuren” diákszervezet tagjai voltak nagyszámmal, hozzáfér­hessenek Hagertyhez. Végül a U. S. Marine jött Hagerty és két tár­sa segítségére egy helicopterrel és sikerült elhagyniok a kocsit é3 elérni a USA követséget, de Hagertyt a hátsó ajtón kellett I becsempészni, mert az elől tünte­tő tömeg fenyegetően viselkedett. A tüntetők mindenütt a kommu­nista Internatinalet énekelték.— Buddhista papok, zsoltárokat éneklő keresztények és asszo­nyok is számosán voltak köztük. Amióta Ferenc Ferdinánd fö­­, herceg elment egy idegen város­ba, ahol a lakosság egyrésze el­lenséges érzülettel viseltetett iránta s a bekövetkezett gyilkos merénylet annyira megváltoztat­ta a világ sorsát, hogy minden mai tragikus bajoknok gon­doknak végső fokon ez a látoga­tás volt a kiinduló oka, nem ra­jongunk, hogy állású személyi­ségek, akik a mi oldalunkon áll­nak, ellátogassanak olyan orszá­gokba, ahol vad ellenséges han­gulat kitöréseivel kell számolni. Az eddigiek szerint Eisenhower j feltétlenül elmgy Japánba, de le­het, hogy a tokioi programmon I rémi változás esik, mint például az, hogy nem autón, hanem heli­­copteren megy be a repülőtérről a városba. továbbá nem tartja meg a tervezett sajtókonferenciát és parlamenti beszédet. Az utób­bitól különösen nagy hatást vár­tak, mert hir szerint a szenátus ugyanazon napon tárgyalja a szerződés jóváhagyásának kér­dését, amikor Eisenhower Tokió­ban lesz. Nyugtalanító, hogy a tünteté­sek állandósultak és ahelyett, hogy mértékükben csökkenének, egyre növekszenek. Forradalom nem hihető, amikpr most is még 45,000 USA katona tartózkodik Japánban, főleg az amerikai bá­zisok környékén. Azonban érdé kcs volna tudni, hogy ily fórra dalom esetén aZ USA is olyan el­szánt világnézeti szolidaritást mu­tatna a japán polgári irányzattal és a Kishi kormánnyal szemben, mint Kruscsev 1956 október-no­vemberben, amikor a felerőaza­költ kommunista rendszert újra felkényszeritette a magyar nem­zetre? * * * TÉVEDÉS egyes amerikai po­litikusok, Írók és lapok azon hiedelme, hogy a tüntető szocia­listák inkább Kishire haragsza­nak, mint Amerikára és Eisen­­howerre. ök minden japán mi­niszterelnökkel szemben állná­nak, aki a bázisokat meghosszab­bító szerződésnek hive. Ellensé gci a bázisoknak, és annak, hogy még amerikai katonák vannak Japánban és kiváltkép tüntetni akarnak Eisenhower ellen, hiszen a U-2 kémrepülőgép ügyében ki akarják mutatni, hogy együttérez­­nekKruscsewel és a Szovjettel. Jó, hogy Eisenhower kevesebbet fog mutatkozni az utcákon, -— d még jobb lett volna, ha el sem kezdi ezeket a barátsági látoga­tásokat. Eltekintve attól, hog3' azzal jött, hogy a nagy költekezésnek veget fog vetni és hogy ezek a látogató körutak oly nagy és költséges apparátussal és kíséret­tel folynak az elnökségének utol­só hónapjai kitöltésére, az ame­rikai közvélemény nem csekély része vélekedik úgy, hogy ezek­nek az utazásoknak politikai ér­téke nem sokkal több a semmi­nél. Eisenhower az eddigi ilyfajta kőrútján semmi olyant nem inté-i zett el, amit a külügyi vezetőség diplomáciai utón el ne tudna in­tézni az illető országokban. — Ezeknek nem a látogatás számit. A személyes találkozás élménye hamar elmosódik a nép emléke­zetében s a vezetőknek csak az fontos, többet fognak e ezután kapni segély címén? A japáni útnak sincs sok ér­telme, de most már elsőrendő presztízs kérdés és a szerződés biztosításának kérdése lett belőle és igy képtelenség volna vissza­lépni tőle. Legyünk azonban tisz­tában azzal, hogy mindaz, ami Tokióban történik. Kruscsevnek, a Moszkva-Peiping tengelynek a kommunista világfront vezetősé­gének, a ‘‘békevágytól égő” Kruscsevnek müve, a kommunis­ta terjeszkedést célzó "hideghá ború” egyik jelentős frontszaka­szán, miként mindaz is, ami Ko­reában, Kubáiban, Déla-meriká­­ban, Törökországban és a világ más pontjain végbemegy, többe kevésbbé Kruscsev támogatásával vagy kommunista kezdeménye­zésre történik, hogy, tekintettel a nuáleáris bombákra és rakétákra lehetőleg békés utón minél több országra terjesszék ki a kommu­nista rendszert. Kruscsev tizfelé horgászik egyszerre a zavarosban, amelyet ha kell nemzetieknek eszközemberként való megnyer­­gelésével is próbál felidézni. iKruscsev semmit sem enyhült még Berlin kérdésében sem. Ott is ki van vetve a horga, de még vár egy jobb fogás lehetőségere. | Tud várni s közben a többi pon­tokon jobban nő a zavaros. . . Ki sajnálja, hogy nem jött létre a máju3 16-i csúcskonferencia? Ott is csak olyan eredményhez járult volna hozzá, amely előbb­reviszi a kommunista világurai­­mi célokat, #ez pedig nem érdeke a szociális individualizmus most kialakuló világának. r. o .---------------ooo---------------­EISENHOWER ELLEN USZÍT­JA AZ ÁZSIÁI NÉPEKET A VÖRÖS KÍNA SAJTÓJA A kommunista Kina sajtó pro­pagandája valóságos pergőtűzzel támadja Eisenhower elnök távol­keleti útját. A kinai kormány hi­vatalos lapja a "Peiping Peoples Daily” uszítja azon országok né­pét, melyeket Eisenhower meglá­togat, hogy részesítsék “kellő­­leckében". Azt állítja, hogy Eisenhower azért látogatja meg ez országokat, hogy beavatkoz­zék belügyeikbe s megerősítse az “amerikai imperializmus” ottani c hatalmi pozícióit. A “New China” hírügynökség; azt Írja, hogy az elnök utjának!] "puskaporszaga’' van. | Powers apja a Szovjet­be utazik Oliver Powírs, a Szovjetben lelőtt amerikai kémrepülőgép pi­lótájának apja látogatási vízumot kapott a Szovjettől és augusztus­ban a Szovjetbe utazik hogy fiá­val beszéljen. A fiatal Powerst börtönben tartják és hosszú börtönbüntetés vagy halál lehef a büntetése. De nincs kizárva, hogy kicserélik itteni elitéit Sz»vjet kémekért, noha a Szovjet mindig le szokta tagadni, hogy bármi köze volna elfogott kémeihez. (Herter külügyminiszter eg/ junius 14-i nyihtkozata szerinr a Szovjet és a kommunista Kina kémhálozata együttvéve 300,000, személyből áll.) Amerika békét akar a szabad Europa gazda­sági háborújában John Profuno angol állammi-! niszter a Nyugateurópai Szövet ! ség tanácsának ülésén tartott be szédében kijelentette, hogy An­glia hajlandó mérlegelni esetleges csatlakozását az európai szén- és acélközösséghez, valamint az Euratomhoz. Az angol miniszter Arthur Conte francia szocialista képviselő beszédére válaszolt, aki beszámolójában azt javasolta, hogy Anglia lépjen be teljes tag­ként az Eurátomba. Profumo az' hangoztatta, hogy Anglia ilyen lépést csak a héttagú “szabadi kereskedelmi zóna" tagállamai-| val folytatott tárgyalás után te­het. A héttagú szabad zóna és a hattagú európai közös piac kö­zött — mint ismeretes — gazda­sági háború áll fenn. A közös piac hat tagja Franciaország, Nyugat-Németország. Olaszország és a három Benelux-állam ugyan csak tagja a nyugateurópai szö­vetségnek, mig a szabad kereske­delmi zóna hét tagja közül csu­pán Anglia van ebben a szövet ségben képviselve, tehát mintegy összekötő kapcsot képez a két alakulat között. Valójában a héttagú zóna angol kezdeménye­zésre keletkezett, miután a brit , világbirodalom gazdasági szerve­zetéhez kötött Anglia nem akart beleolvadni a közös piacba, amelynek gazdasági politikája, egyébként azzal fenyegeti, hogy kiszorítja Angliát ’ az európái piacról. Úgy hiszik, hogy Profumo be jelentése fordulópontot jelenthet . a gazdasági harcban, amelynek elismitása érdekében Amerika nemrég uj gZadasági szövetségi létesítését javasolta az Egyesül': Államok és Kanada részvételével. , ELNÖKJELÖLÉSI MOZGALMAK Eisenhower elnök távol­keleti útja Eisenhower elnök kedden ér­kezett Manillábs, . a Fülön szige­tek fővárosába, ahol közel két millió ember fogadta tomboló lelkesedéssel. Hétfőn Wake Islandon volt az elnök. A fülöp Jzigeteken csütör­tök estig marad Japánban Kishi miniszterelnök r»aga vezeti a biz tonsági óvintézkidéseket. Számos baloldali és diákszervezet helyi­ségeit végigrazziízták és híreszte­lések szerint a siocialisták tüntető kedve lankadóban van. A Szovjet átköltözteti a rakétabázisait Washingtoni kongresszusi kö­rökben elterjed! hírek szerint a Szovj^r kormí- az U-2 repülő­gép incidens következtében el­határozta, hogy más helyekre te­lepíti át rakéta bázisait. Megbíz­ható forrásokból v.gy tudják, hogy az oroszok előhívták a le­lőtt U-2 repülőgép pilótája által készített felvételeket és megdöb­bentek, hogy milyen pontos rész­letességgel ábrázolják az orosz katonai támaszpontokat. Thomas Gates nemzetvédelmi miniszter nemrég azt állította a szenátus külügyi bizottságában, hogy nehéz rakéták bázisait nem lehet áthelyezni, ha építkezésük már befejeződött. Lehetséges azonban, hogy az oroszok az uj bázisok építésénél ezt igyek­szenek majd lehetővé tenni vagy nedig különböző helyekre fogják e-'/ifoTni'iM hnTiomlzrif Sztálin tudvalévőén a politikai végrendeletében meghagyta,hogy gazdasági viszályt kell szitani a nyugateuropai országok között. ANGOL KIÁLLÍTÁS NEW YORKBAN KATONA URALOM TÖRÖK­ORSZÁGBAN Törökországban Cemal Gurse] forradalmár tábornok meghirdet­te az ideiglenes alkotmányt, amelynek értelmében 38 tage Nemzeti Egységbizottság alakul; kizárólag katonatisztekből. Ez a bizottság helyettesíti az ország­gyűlést a választásokig, amelyek időpont’áról azonban nem történ! intézkedés. Múlt héten nagyszabású angol kiállítás nyílt meg a New York­ban, a Coliseumban. A megnyi­tásra repülőgépen New Yorkba érkezett Fülöp edinburgi herceg, az angol királynő férje, aki né­hány keresetlen szóval nyitotta meg a kiállítást. A megnyitáson részt vett Nixon alelnök s Rocke­feller kormányzó és az ellenté­tek dacára barátságosan köszön­tötték egymást. Fülöp herceg New Yorkban ünnepelte 39-ik születésnapját, amikor is két 5 láb magas óriás tortával lepték meg. Mindössze 24 órát volt Amerikában, mert másnap Londonban nagy dísz­szemle volt a királynő hivatalos születésnapja alkalmából. (Ápri­lisban született, de születésnapját hivatalosan júniusban ünnepük.) F. D. Roosevelt elnök özvegye r.ki tudvalévőén a demokrata | párt egyik prominens egyéniség, j kijelentette, hogy az elnökségr Stevensont tartja legalkalmasabb­nak s mint alelnököt Kennedj szenátort jelölné. Közölte azt is, hogy Stevensontól nyilatkozatot vár, amelyben harmadszor is vállalja a jelöltséget. Stevenson azonban azt vála szólta, hogy régebbi kijelentései­hez híven továbbra sem lép fel, mint jelölt, de ha a julius 1 1 -i konvenció "dráftolja” (behívja szolgálatra), “nem lesz katona szökevény”. Megírtuk már, hogy híresztelés szerint Kennedy és Stevenson közt titkos egyezség áll fenn, mely szerint Kennedy győzelme esetén Stevenson lesz a külügy­miniszter. Egy újabb híresztelés szerint, ha Kennedy az első há­rom menetben nem jön be, átad­ja szavazatait Stevensonnak é* alelnökséget vállal a listáján. Lyndon Johnson, szenátusi de­mokrata vezető, aki tudvalévőén Sam Rayburn házelnök jelöltje, két beszédben kifogásolta az Eisenhower adminisztráció kato­nai és külügyi politikáját. Az ed­digi tengődő irányzat helyett, mondotta, uj külpolitikai vezetés kell. "Különösen az ázsiai kérdé­sekben van uj politikára szükség, mert- úgymond, Vörös Kina el akarja nyelni egész Ázsiát, ami igen veszedelmes volna Ameri­kára és az egész világra”. Világ­­béke programmot javasol, amely­nek támogatására a Szovjetet is felhívná. Szerinte a rakéták te­rén sem történik elég s bizonyos modern fegyver típusok gyártásá­nak fokozására lát szükséget. Stevenson híveinek köztük prominens -.rtelmiségi szemé-! lyeknek, íróknak, tanároknál': egyrésze Kennedyhez pártolt, mert "Stevenson nem jelölt”, — Másik részük továbbra is Steven­­sonra esküszik. Az országban és a sajtóban Stevenson ellen han­gulatkeltés folyik, hogy megvá­lasztása esetén nem folytatna eléggé erélyes politikát a Szov­jettel szemben. Stevenson cáfol­ja ezt, de a propaganda tovább­folyik ilyen irányban. Kruscsev­nek vele szemben megütött ba­rátságos hangja sem használ Stevensonnak. Johnsonnak főleg csak a déli és délnyugati államokban vannak szavazói s megválasztása azon fordulna meg, hogy az ország többsége inkább konzervatív vagy haladó demokráciát akar e? Az NBC rádió és televíziós vonal munkatársai összeállítottak egy kimutatást a demokrata el­nökválasztási delegátusok várha­tó szavazatairól. Eszerint Ken­­nedynek 698^2, Johnsonnak 449, I Stuart Symington szenátornak 119, Humphrey szenátornak : 681/2 és Stevensonnak 58 szava­zata van. A jelöltség elnyerésé­hez 761 szavazat szükséges. És a republikánusoknál Amig Rockefeller new yorki fogadná az elnökjelöltséget úgy szenzációja idején ki nem jelen­tette, hogy ha “dráftolnák", el­fogadón az elnökjelöltséget úgy látszott, hogy Nixon alelnök je­lölése simán fog végbemenni, noha Rockefeller new yorki kor­mányzó mindenkor elkerülte, hogy mellette nyilatkozzék. Múlt heten Rockefeller látogatást tett Eisenhower elnöknél a Fehér Házban, majd közleményt adott ki, amelyben kifogásolta Nixon azon álláspontját, hogy nem adott ki programmot, hanem azt csak jelölése utánra Ígéri. Egyben tiz olyan pontot sorólt fel, amelyben helyteleníti a jelen­legi republikánus politikát, igy többi közt a külpolitika, a nem­zetvédelem (rakéták), a gazda­sági élet fejlesztése, az adóügy, a nevelés- és egészségügy (isko­lák, aggok kórházi ellátása) te­rén. Az ellenzéki programmnak is beillő deklaráció vegyes benyo­mást keltett a republikánusok között s azt hiszik, hogy Nixon továbbra is nyugodtan számíthat a jelöltséghez szükséges 666 de­­legátusi szavazatra. Rockefeller demokratikusabb­­nak számit, mint a népjóléti ka­­pitalista államot is tagadó Nixon, az utóbbi azonban inkább felel meg a republikánus párt zöme­­politikai felfogásának. Ha azon­ban Nixon a demokrata jelölt­tel szemben x kisebbségben ma­radna az I 96í)-as választáson, Rockefeller esélyei megnőnének 1 964-re és talán sikerülne a pár­tot haladóbb irányba vinnie. Junius 12-én egy televíziós interjúban kijelentette Rockefel­ler, hogy továbbra sem tekinti magát elnökjelöltségi pályázónak és ha a konvenció jelöli Nixont, támogatni fogja. Arra a kérdésre, hogy milyennek tartja Nixon vá­lasztási kilátásait, kijelentette, hogy arról nem nyilatkozhat, mert senkisem tudja, hol áll Nixon? Harriman volt new yorki kor­mányzó egy-beszédében hangoz­tatta, hogy Rockefeller legjobban tenné, ha belépne a demokrata pártba, mert, úgymond, haladt eszmékkel a republikánusoknál nem lehet boldogulni. Olyan híresztelés is van, hogy Rocke­feller egy liberális harmadik párt alapításra gondol. Rockefeller azonban úgy ezt, mint a demo­krata párthoz való közeledési szándékot megcáfolta. A Pravda megvédi Kruscsevet az ellenzékkel és a kinai kommunistákkal szemben A moszkvai Pravda hosszú cikket közöl, amely védelembe veszi Kruscsev külpolitikáját a kinai radikális kommunistákkal és az orosz staünistákkal szemben. A cikk nem nevezi meg a kínaia­kat, de hangjából kiviláglik, hogy a kinaiak és azon oroszok ellen szól, akik a kinai ortodox kom­munista álláspontot támogatják. A cikk azt állítja, hogy Krus­­csevet a kommunista ellenzék azért bírálja, mert szerinte “a há­ború nem elkerülhetetlen, a vi­lágnak le kell szerelnie és külön­böző rendszerű országok békésen élhetnek egymás mellett." A nyugati világ sajtója a cik­ket uvy magyarázza, hogy Krus­csevnek sikerült meggyőzni a moszkvai kommunista vezetők többségét, hogy jelenleg azt a politikát kell követni, amelyet ő folytat. Egyes lapok «érint az amerikai kémrepülőgép ügyének felfújása és a párisi csúcstalálko­zó meghiúsítása is arra vezethető vissza, hogy jó alkalmul szolgál­tak Kruscsevnek, hogy rácáfoljon a moszkvai sztálinisták és kinaiak azon vádjára, hogy puhán kezeli a nyugati “kapitalista országo­kat”. i A "Pravda" Kruscsev védel­mében idézi Kruscsev egy régeb­bi mondását, amely szerint "nem szabad a dolgokat elsietni és eről­tetni, amig meg nem értek, mert ez csak rontaná ügyünket.” Washingtoni külpolitikai körök szerint a Pravda cikke válasz egy cikksorozatra, amely néhány hét előtt a “Peipingi Reviewben” je­lent meg és amely szerint a Szovjetben “Stalin halála óta hanyatlott a lenini tanítások kö­vetésének szelleme,” Argentina nem elégedett meg azzal a válasszal, amit Ben Guri­­on israeli miniszterelnök adott ama jegyzékére, amelyben az, egy israeli különítmény által az ország területréről elrabolt Eich­­mann Adolf visszaadását köve­telte. Egy heti időt adott az újabb válaszra, különben az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa elé viszi az ügyet. Argentina a hat millió zsidó, közte a magyar állampolgárok százezrei elgázositásával és más­­kénti legyilkolásával vádolt SS. Gestapo ezredes ügyében a nyu­gatnémet kormányt tartja illeté­kesnek, de hajlandó volna Eich­­mannt egy nemzetközi bíróság Ítélkezése számára is kiadni. Israelben ellenzik a nemzetkö zi bíróság bevonását, a németek­re vonatkozóan pedig utalnak arra, hogy Eichmann legközeleb­bi bűntársát, Hermann Krumey Gestapo ezredest a német ható­ságok kétszer is letartóztatták de aztán szabadon bocsájtották. Eichmann lefogása hirére a né­met ügyészség most harmadszor is letartóztatta Krumeyt, aki Eic'h­­mannál együtt félelelmetes po­tentát volt Budapesten 1944-45- ben és a haláltáborokba való de­portálásokat intézte. Ben Gurion elhalasztotta az Argentínának adandó válaszát, mert európai útra indult, amely­nek során Párisban találkozni fog Frondizi argentínai elnökkel és szóbelileg reméli elintézni az ügyet. * * * A gondolatnak, hogy Eich­­mannt nemzetközi bíróság elé állítsák, számos hive van, mert az israeli tárgyalásnak bosszú színe­zete lehetne, mig egy nemzetkö­zi bíróság Ítéletének, melynek sorában a keresztény egyházak vezetői, képviselői is helyetfoglal­­nának, olyan hatalmas hatása volna, amelyet a magasabb vallá­si és erkölcsi szempontok megkö­-ooo-CASTRO ÚJRA GYILKÓL Castro kedden három ellenfe­lét Ítéltette halálra. Az egyik vád­lottat azzal a váddal Ítélték el, hogy összeesküdött Amerikával Castro ellen, ARGENTINA VISSZAKÖVETELI EICHMANNT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom