Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)

1960-05-27 / 22. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ Vol. XXXVIII. Évfolyam 22-ik szám NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre .................$5.00 BETHLEHEM HUNGÁRIÁN NEWS Entered as Second Class Hatter May IS. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., iuder the Aet of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.......................... $5.00 Official Organ of tike Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. A z egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében BETHLEHEM, PA., 1960 MÁJUS 27 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR 6—8 HÓNAPRA, Eisenhower elnök hivatali időszaka hátralevő részére, — ha lehet valamit adni Kruscsev szavára, — enyhült a párisi csúcskonferencia fiaskója, illetve az amerikai kémrepülések miatt bekövetkezett, első pilla­natra sokak előtt félelmetesnek látszó válság. Kruscsev május 20-án Kelet Berlinben kijelentette, hogy a berlini kérdésben 6—8 hónap múlva uj csúcskonferenciát kel­lene tartani, amikor is uj elnök lesz már a Fehér Házban. S hoz­zátette, hogy addig a berlini kérdésben nem lesz változás. * * * AKADTAK lapok (magyar nyelvűek is) amelyek az első ol­dal főhelyén már arról adtak ta­nácsot az olvasónak, hogy mitévő legyen, ha hirtelen kitör az atom­háború, de a nyugati politikai, diplomáciai és sajtóvilág nagyjá­ban megőrizte hidegvérét és pil­lanatig sem hitte, hogy most már egyik napról a másikra minden bizonytalanná v'b és csak Krus­csev kegyelmétől függ, hogy nem e zudul reánk egy világpusztitó hidrógenbombás rakétatámadás vagy pedig valahol csak úgy ize­­lóként egy kis atombomba. A keletberlini Sportcsarnokban összegyűlt kommunisták között, akik már valami ilyesfélét sz-eret tek volna látni Amerika ellen, sok volt a megnyúlt ábrázat. És még inkább leesett az álluk, ami­kor Kruscsev azt hangoztatja, hogy a “békés együttlétezés” po­litikáját folytatni kell. Ez viszont nem volt meglepe­tés azon nem kommunisták szá­mára szerte a világon, akik régó­ta tudják, hogy az orosz nép épp úgy fázik egy atomháborúból, mint az amerikai vagy bármely más nép és Kruscsev sem ölek meg a tüzes kályhát, mint Hitler tette aki azt is, amit már meg­szerzett, “dupla vagy semmi" jeligéjű hazard kártyás módjára feltette egyetlen lapra, az 1941 junius 22-i Oroszország elleni tá­madásra. Kruscsev sohasem kockáztatja a “substanciát", a már birtoká­ban lévőt. Szakadatlan aknamun­kájával szimultán játékot folytat a világ több pontján, különböző országokban egyszerre négy-öt vasat tart a tűzben a kommuniz­mus terjeszkedési szempontjából, ott ahol zavarok vannak vagy zavarokat lehet teremteni, fel lehet lazitani a politikai talajt a kommunisták taktikája és uralmi céljai javára. Kruscsev fél a nukleáris fegy vérektől, nemcsak a bombáktól, de még a gyalogos katonák atompuskájától is, amelyről az orosz nép tudja, hogy pusztitó ereje a régi puskákhoz képest óriásilag nagyobb és amerikai és más nyugati egységek még kisebb háború esetén is azzal lennének felszerelve. Kruscsev, legalább is egyelőre, ■békés utón akarja fokozni a kom­munista hatalmi terjeszkedést, halászni akar a zavarosban s ez magyarázza, hogy miután kéj má­morosán kitombolta propaganda dühét öt napon át az individuális ta életrend Amerikája és Ejsen­­hower elnök ellen, a hatodik nap­ra lecsillapodott és visszatért a régi kerékvágásba a régi képmu­tató szólamok hangoztatásához. * * * TETTE EZT többi közt idő­nyerési okokból is. Még nagyobb katonai felkészülést tervez, még­pedig úgy a nukleáris fegyverek és rakéták, mint a haderők lét­száma terén. Még évekre van szüksége nagy főlény elésésére és fegyveres konfliktust mérlegelni sem akar addig, amig a terjesz­kedési kilátások reményét békés, helyesebben hidegháborús fejle mények utján növelheti. Gondol a kommunista Kínára is, szintén időnyerés céljából. Persze nem úgy mint azt naiv vágy- álom-kergetök szeretnék elhitetni. Nem úgy hogy 9 Szov* jet a Nyugattal s a saját erőszak­uralma alatti, keleteuropai or­szágok “ellenforradalmáraival ’ fog szövetkezni a vörös Kina ellen. Hanem hogy kivárja az esztendőket, amig a kínai kom­munistáknak sikerül megfelelően kiépíteni az iparukat, közlekedé­si utaikat és vasutaikat stb., hogy aztán — eltekintve a nukleáris fegyverektől és rakétáktól, — leg alább 15 millió orosz és 25 mil­lió kínai katonát mozgatni képes, 40 milliós haderő rémét szegez­ze a nyugati individualista világ ellen, amelyben az amerikai az angol haderőn kivül csak a né­met s. aztán némi francia és olasz katonai erőkre támaszkodhat, amely utóbbiak tudvalévőén nem nagyon ambicionálják, a hősies­ség dicsőségét az önfeláldozás buzgalmával. . . Nem nagyon jó gondolni azokra az időkre, amikor Kina is “készen lesz ’. De addig se áltas­suk magunkat azzal, hogy a Szovjet és a Vörös Kina szembe kerülhetnek egymással. A közös kommunista világnézet vagy ha úgy tetszik a betyárbecsület összekovácsolja őket. Most már nemcsak a kínai fal­vakban, de a városokban is meg­valósítják a kommunista kaszár­nya rendszér felső fokát jelentő kommunákat s inkább attól kell tartani, hogy idővel a Szovjet vezetők --- ha Kruscsev talán nem is, de valamelyik fiatal utód­ja, — lassan átveszik a kommu­nákat, amelyek közben gyakor­latilag kialakulnak Kínában (amennyiben ily rendszer gyakor­lati kialakulása egyáltalán elkép­zelhető . . . ) Ha közben a Nyugat nem ma­rad tétlen, hanem maga is telje3 erővel folytatja nukleáris, rakéta és egyéb katonai .készülődéseit, nem kell majd megijedni egy 40 milliós haderjü Moszkva—• Peiping Tengelytől sem. Sakkban lehet tartani azt is, ha a Nyugat nem lankad el a keserves fegy­verkezési versenyben. . . * * * * NEM FÉLÜNK attól, hogy a kínai kommunisták a sárga faj uralmát akarnák a fehér faj fe­lett elérni. A kinai kommunista vezetők elképzeléseink szerint túl vannak a fájuralmi eszmekörön, képzett elméleti emberek, akik enni akarnak adni a kinai száz- i millióknak és meg akarják szün­tetni a migy osztálykülönbségeket azt, hogy igen gazdag és igen szegény emberek vannak a vilá­gon. De milyen áron! Mindenki­ből proletárt akarnak csinálni, az állami közösség veritékező robo­­tosát, a nagy gépezet egyik kis csavarját. Osztályharcos fantai­­kusok, de nem Hitlerek sárgá­ban . . . Ezt nem azért mondjuk mintha törekvéseiket helyeselnénk. Mi nem olyan rendszert szeretünk, amelyben senkinek sincs semmije és mindenki proletár, hanem ahol az egyéni szabadság üdítő légkö­rében el lehet érni azt, hogy min­denki, aki becsületesen dolgozik, megtalálja a maga exisztonciális számadását, felemelkedhessék a polgári életviszonyok színvonalá­ra, — senkise legyen többé pro­letár. A mi ideálunk nem az agyon­­kommunizálás, a szabadság száz­százalékos, guzsgakotése, ha­nem egy szociális individuáliz­­mus. Nem Madách “Ember Tra­gédiája” falanszter-jelenetének, munkakaszárnyájának, hanem a szabad szakszervezetek, a jó bé­rek és jó munkafeltételek, az ál­talános népjólét és szabad alkotó kedv, egy szines, változatos és érdekességében mindig több uj és uj fénnyel gazdagodó életnek a világa, amelyben az osztályharc az emberek kölcsönös méltányos­sága, okos erkölcsössége folytán tárgytalanná vált. . . Még van néhány esztendeje a kommunista blokkon, Moszkva— Peiping tengelyen kívüli világnak, hogy mindeni vagy legalább leg­főbb részeiben ilyenné legyen, de esetleg egy évtizede is. Hinni kell, hogy jól fogja felhasználni az időt. . . * * * KRUSCSEV mielőtt elhagyta Párist, nem kevesebb mint 2,000 a világ minden részéből összeve­rődött ujságiró előtt tartott sajtó konferenciát, amelyen becsmérel­te az Egyesült Államokat és el­nöke, Eisenhower politikáját. Egy hasonlata értelmében tolvajokkal állította egyszintre az Egyesült Államokat s méltán érthető az .ellenszenv, amelyet ezzel nem­csak az amerikai nép, de a Nyu­gat népei zöménél külön is kel­tett. Kruscsev úgy tesz, mintha a Szovjet érintetlen hajadon volna a kémkedés terén, holott múltja összehasonlíthatatlanul viharo­sabb a téren mint Amerikáé. Az egész kommunista apparátusa nemcsak külpolitikailag, de bel­­politikailag egy óriási kémhálóza­ton épült fel kezdettől fogva és kolosszális szemtelenség, hogy Kruscsev erkölcsbirónak áll oda Amerikává1 szemben, holott a Szovjet kémkedésekről mázsás dokumentumok tanúskodnak s az orosz kémkedési esetek annyira közismerték az elmúlt évek kró­nikájából, hogy közelebbről fel sem kell sorolni a nagy port fel­vert esetek tömegét. Azt irja Watter Lippmann, a legtekintélyesebb amerikai köz­iró, hogy Kruscsev az első be szédben, melyet a kémrepülőgép­ről mondott, módot nyújtott ar­ra, hogy Eisenhower kiláboljon az ügyből, mert kijelentette, hogy nem hiszi Eisenhower tudott a kémrepülésről. Mi azt hisszük, hazugság lett volna, ha Eisen­hower ezt mondja. Nem akadunk fenn azon sem, hogy kijelen­tette, hogy Amerika nem fogja abbahagyni ezeket a kémrepülé seket, mert nem akar Pearl Har­­bort. Szeretjük az erélyt kivált olyan emberek arroganciájával szemben, akik erényhőssé akar­ják kijátszani magukat, holott nekik van aztán csak igazán vaj j a fejükön! Mitöbb szerettük volna ugyan ezt az erélyt látni Eisenhowertől más esetekben is, amikor talán még inkább helyén való lett vol­na. Például 1956 október 23 és november 4-ikc között... * * * PARISBAN gerincesen visel • kedett Eisenhower, de odavág­hatta volna az első napon tar­tott előzetes “privát-ülésen” Kruscsevnek, hogy miért látja meg a más szemében a szálkát, a magáéban pedig Budapest jog­talan, brutális vérbegázolását, a magyar nép önrtndelkezésének letaglózását sem? Igaza van Walter Lippmannak, amikor azt állítja, hogy a kije­lentés, hogy nem hagyjuk abba a berepüléseket, a Szovjet szu­­verénitásának megsértése s igy olyan provokáció volt, amelyet Kruscsev nem hagyhatott annyi­ban. De erre is megkapta az elég­tételt, amikor Eisensower a vála­szában kijelentette, hogy május 1 I -én beszüntették a berepülése­ket s nem fogják azokat újból elkezdeni. Ezek után nyugodtan leülhetett volna a tárgyaló asz­talhoz. Nem tette, hanem foly­tatta a haragszomrádot, a gyaláz­­kodást és handabandát, — végül pedig Berlinben pénteken kijelen tette, hogy Eisenhower elnöksé­gének hátralévő részére nem csinál semmit Berlin ügyében s majd az uj elnökkel fog aztán csucskonferenciázni. Aligha té­vedünk, amikor úgy véljük hogy ennél többet Eisenhower sem remélt elérni Párisban és többet úgy sem lehetett volna. A közhangulat előre nagyon pesszimisztikus volt s voltaképen Eisenhower minden engedmény nélkül kapta meg a meghosszab­bítást, ami nagy megkönnyebbü­lés lehet számára abból a szem­pontból, hogy a történelem sem­miesetre sem fog chamberlaini engedékenységet, dore appease mentet feljegyezni elnöksége utolsó hónapijairól, miként azt a külföldi magyar szélsőjobboldal annyira félte.': # * * A KONFLIKTUS ingyen leg­alább nyolc hónapra eltolódott. S Kruscsev alkalmasint akkor sem fogja végsőkig kiélezni a berlini kérdést. Nenjcsak mert nincs rá jogi alapja, de mert, ez is csak egyike azoknak a horgoknak, amelyekkel, mint fennebb kifej­tettük, halásztat a zavarosban. r. o. SCOTT SZENÁTOR LETT A PENNÁI REP. DELEGÁ­CIÓ VEZETŐJE Május 20-áh Hugh Scott szö­vetségi szenátort 46 szavazattal 22 ellen a republikánus elnökje lő:ő konvenció résztvevő, 71 tr.gu dclegáci. elnökévé válasz­tották. Ellenjelöltjc Harvey Tay- Icr (Dauphia megye), az álla­mi szenátus ideiglenes elnr.ke volt, aki beszédében ma még még azt is kéoógbe vonta, hogy Scott republikánus. Az értekezleten elfogagdtak egy határozat»!, amely szerint a <=í’.nsylvániai rep. párt elnökké Nixon alelnökit, alelnökké Scott szenátort jelölj--- ------ooo----------— CSÖKKEN AZ ACÉLIPARI TERMELÉS Elmarad Eisenhower japáni útja A japán parlament jóváhagyta azt a szerződést, amelyben a ja­pán kormány meghosszabbítja az engedélyt, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra is repülőgép bá zisokat tarthasson fenn az ország területén. A balo'dali szocialisták, köz­tük sok diák, ismételten véres tüntetést rendeztek a parlament előtt Kishi miniszterelnök kor­mánya ellen a szerződés aláírása miatt. A kétségtelenül Moszkvá-j ból és Peipingból felbiztatott szocialisták továbbra is uszító j propagandát folytatnak Amerika ellen és valószínű, hogy Eisen ! hower elnök elhalasztja a közeli' időkre tervezett japáni látogatá­sát. , A KÉMREPÜLÉS UGYE AZ EGYESÜLT NEMZETEK ELŐTT A biztonsági tanács többsége Gromyko elitélő javaslata ellen. Lodge amerikai fődelegátus listát terjesztett é’ő a Szovjet tettenért kémeiről.-ooo-LEVECŐBŐL IRÁNYÍTHATÓ AMERIKAI LÖVEDÉK A “Steel” acélipari szak^p szerint az acélipar munkairama julius végéig csökkenő irányza­tú lesz, de aztán, főleg az autó­gyárak rendelései .következtében emelkedni fog. Múlt héten a ter­melés ismét csökkenő tempót mu­tatott és átlagban 71.1 százalé­kos volt. E hétre 67 százalék kö­rülit jósolnak-ooo-HATALMAS KÉMHÁ* ÓZ AT NYUGAT NÉMETORSZÁGBAN A nyugat-német állambizton­sági szervek a német keresztény­­demokrata párt alsó vezetésébe is beépült rendkívül széles arányú kommunista kémhálózatot derí­tettek fel. Legnagyobbrészt olyan szemé­lyekről van szó, akik Kelet-Né­­metországból jöttek át Nyugat- Németországba minden bizonnyal már kommunista megbízással. Az amerikai légierő közölte, hoey irányítható lövedékkel ren­delkezik, amelyet a levegőbő1 lehet kilőni levegőben levő cél­pontra. A hangnál sebesebb lö­vedék 2.10 m. hosszú, átmérője 27.5 cin és súlya 90 kg. Jelentősége a hanvnál sebesebb bombázó repülök elleni védeke zésben van. A lövedék neve “Nukleáris sólyom”. (Falcon? A lövedéket radar irányítja cél­rontja felé. A találat pontosságá­ban mutatkozó hiányokat ki­­e^vensulyozza a lövedék atom­tölteléke. uj rakéta elhárító LÖVEDÉK Az Egyesült Államokban uj ra­­kétaelháritó Nike^Zeus lövedéket próbáltak ki, amelyet a föld alól lőttek ki. Az uj fegyver alkalmas arra, hogy röptűkben megsem­misítse az ellenséges kontinens­közi rakétákat. A kísérlet sikeres volt.-ooo-Á TÓRÖKORSZÁGI FORRONGÁS Törökországban a kormány ki méletlen elnyomó rendelkezései dacára folytatódnak a diáktünte­tések. A Menderes kormány tá­vozását követelik. A kormány kihirdette a statá­riumot és bezáratta a főiskolákat. A DEMOKRATA PÁRTI POLITIKUSOK ZÖME FIRTATNI AKARJA A KÉMREPÜLÉSEK ÜGYÉT A demokrata párt Advisory Council tanácsa, amelynek Tru-j man exelnök, Mrs. F. D. Roose­velt, Stevenson és főleg északi szabadelvű politikusok a vezetői, kiáltvány adott ki, amelyben élesen elitéli “a kémrepülőgép j ügye körül a kormány részéről elkövetett hibákat, amelyek annyit ártottak az Egyesült Ál­lamok tekintélyének” és uj kül-: politikát sürget. Minden helyes külpolitikai lépésben készek tá­mogatni az elnököt, de a hibák tanulságait le kell vonni. Paul Butler a demokrata párt országos elnöke a júliusi elnök jelölő konvención azt akarja ja­vasolni, hogy az Advisory Coun­­cilnak adjanak nagyobb hatáskört a párt programmjának politiká­jának kialakításában. De a kong­resszus tagjai nem szívesen lát­ják a Council működését és ide­genkednek tőle, mert a kongresz­­szuson kívülálló szervezetnek nem akarnak beleszólást engedni a törvényhozás munká’ába. Az Advisory Councillal többek között nem rokonszenvezik Ray­burn képviselőházi elnök és Lyn­don Johnson szenátusi dem. ve zető sem. Várható hogy a kon­vención harcok lesznek az Advi­sory Council hatásköre növelésé­nek szándéka miatt. Stevenson vádjai Stevenson volt kétszeres dem. elnökjelölt, a demokrata párt címzetes feje rendkívül erős bírá­latban részesítette a U-2 kémre­pülőgép ügyében Washington részéről történteket. Többi közt hibástatja, hogy szerint« a kor* rnány maga szállította Kruscsev­nek az eszközöket a csúcskon­ferencia szétverésére az által, hogy két héttel a konferencia előtt kémrepülőt küldött a Szov­jetbe. , Kifogásolja, hogy Gates had­ügyminiszter május 16-án, ami­kor a konferencia nyugtalanító fordulatot vett, általános riadó­készenlétet rendelt a bárhol állo­­készenlétet rendelt el a bárhol ál­lomásozó amerikai haderők szá-Helyteleniti azt is, hogy a csúcskonferencia előtti napokban azt hangoztattuk, hogy nem hagyjuk abba a kémrepülőgépek Szovjet terület főié küldését, stb. i Időszerűtlen ? Rayburn, Johnson és Farley dem. politikusok időszerűtlennek látják e támadást, kivált amig az Egyesült Nemzetekben a Szov­jet panaszának tárgyalása folyik. Hangoztatják hogy egységesen kell állni a Kruscsevtől oly vadul támadott Eisenhower elnök mel­lett. , De az Advisory Council és a kongresszus kevésbbé konzreva­­tiv demokrata tagjainak zöme amellett van, hogy “nem szabad az elkövetett hibák ügyétva sző­nyeg alá seperni” és azt latolgat­ják, ne kérjék-e kongresszusi vizsgáló bizottság kiküldését? Várható, hogy a csúcskonferen­cia összeomlásának ügye fö-téma lesz a választási kampányban. Hir szerint Rockefeller new yorki rep. kormányzó is hibáztat­ja a kormányt a kémrepülés ügyé­ben­­. i Gromyko Szovjet-külügyminisz tér Kruscsev utasítására a párisi csúcskonferencia meghiúsítása után New Yorkba repü’t és az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának összehívását' kérte Amerikának a kémrepülőgép ügyében való megbélyegzésére. A tanács ülése hétfőn délután k izdődött. iKruscsev e lépése kétségtele­nül bunerángnak fog bizonyulni, mert Gromyko több mint egy órás, támadó beszédét a bizton­sági tanács hűvösen fogadta s egymás után keltek fel Anglia, Franciaország, Kina, Argentina, stb. delegátusai és elutasították Gromyko azon vádját, hogy Amerika támadó háború szándé­kával küldte a gépet orosz Szov­jet terület fölé. Ro ssz benyomást keltett az is, hogy Gromyko a kémrepülés kapcsán ismételten a pe.fid jel­zőt használta, holott a Szovjet­kémeseteknek se szeri sem szá­ma. Hcl volt a jogszerűség Magyarország legázolásánál ? Cabot Lodge amerikai fődele­gátus rövid, de igen velős, talp­raesett beszédben utasította vissza a háborús szándék erőlte­tett, alaptalan vádját és tizenkét hires kémesetet nevezett meg, amelyekben Szovjet alkalmazot­takat kémkedésen értek tetten és utalt arra, hogy ezenkívül még százával vannak a világ számos országában leleplezett Szovjet kémkedési esetek. Erőteljes beszéde egyik részé­ben többi közt kijelentette: “A szovjet képviselője itt ma délután nemzetközi jogot is em­lítette. Az ember megkérdezheti, hol volt a Szovjet ragaszkodása a nemzetközi jog követelményei­hez, amikor kommunista fegyve­res erők 1950-ben megrohanták a koreai köztársaságot vagy hol volt ez a ragaszkodás a -jogsze­rűséghez, amikor a Szovjet Unió 1956-ban erőszakkal és brutali­tással vérbefoj tóttá Magyaror­szág szabadságát?" Hangoztatta Lodge, Hogy Amerika továbbra is -kész tárgyal­ni Eisenhower elnök több év előtti “Open Sky” javaslatáról, amely szerint amerikai és Szov­jet repülők kölcsönösen légi fel­vételeket készíthetnének egymás katonai installációiról s amelyet Kruscsev annakidején elvetett. A tanács négy kis állami tag­ja, Argentina, Ceylon, Ecuador és Tunis javalatot terjesztettek be, hogy a Négy Nagy folytassa tanácskozásait a csucskongeren­­cián legtöbb kilátással birt két kérdésben, a fegyverkezések le­­szálitásá és az atomfegyverek ki­próbálásnak ügyében. Kedden csak egy szónok volt Gromyko mellett, a lengyel kom munista erőszak kormány delegá­tusa. Több szavazatra aligha is számíthat a Szovjet. A Charter szerint a Gromyko javaslat elfogadásához az kell, hogy a tanács 1 1 tagja közül hét mellette szavazzon. Ha a javaslat a tanácsban megbukik, — lehet, hogy Kruscsev a közgyűlés elé viszi. De valószínűleg ott is bu­merángnak fog bizonyulni. Spy in the Sky Kedden Amerika sikerrel lőtt ki egy “Spy in the'Sky” uj tipusu mü-bolygót, amely harminc perc­cel előre képes jelezni, ha ellen­séges rakéta közeleg. Állítólag ily gépek használatá­val csökkenni fog a légi kémke - dések és a U-2 repülések szük­sége. A külügyi bizottság tárgyalja a kémrepülés ügyét A Fulbright demokrata szená­tor elnökleté alatti szenátusi bi* zottság elhatározta, hogy kihall­gatásokat fog tartani a kémrepü­lőgép ügyéről és az adminisztrá­ciónak ez ügyben követett ma­gatartásáról. A kihallgatások tit­kosak lesznek, de utánuk hivata­los beszámolót adnak ki. Elsőül Herter külügyminisztert fogják kihallgatni, utána pedig Gates nemzetvédelmi minisztert, akit többi közt a május 16-án az amerikai haderő számára világ­szerte elrendelt riadó készenlét­ről fognak megkérdezni. Még egy repülőgép- ügy, ezúttal happy enddel Múlt héten a németországi Szovjet zónát megszálló Szovjet haderők leszállásra kényszeritet­­tek egy C-47 amerikai utasszál­­iitó gépet, amelyen nyolc ameri­kai állampolgár tartózkodott. A gép útban volt Hamburg és Ko­­penhága között és nagy viharban útirányt tévesztett. Az oroszok a gép valamennyi utasát letartóztatták. Négy napi vizsgálat után azonban szabadon­­bocsájtották őket és a gépet is visszaadják. Eisenhower elnök pénteken Portugálián keresztül, ahol nagy ünneplésben részesítették, haza­tért és szerdán este rádión és te­levízión számolt be Párisról.-ooo-DODD LE AKARJA CSUKATNI EATONT Cyrus Eaton 'Kruscsev iránti barátságáról és a kommunizmus­sal szenbeni enyheséget hirdető politikájáról hires, clevelandi milliomos, aChesapeake & Ohio Railroad vasúttársaság elnöke, amikor Kruscsev május harmadik hetében Párisban volt Eaton is Párisba utazott és feltűnően barátkozott vele, annak dacára, hogy az orosz diktátor oly durva, sértő módon beszélt az Egyesült Államokról és Eisenhower elnök­ről. Még az elutazáshoz is kiki­­sérte Kruscsevet és tiz percig el­beszélgetett vele. A hir Amerika szerte megüt közést keltett. Dodd szövetségi szenátor Eaton letartóztatását követelte a szenátusban azon az alapon, Hogy megsértette a Lo­gan törvényt, amely szerint ame­rikai állampolgárnak tilos kül­földi kormánnyal olyan kérdés­ről tárgyalnia, melyben ellenté­tek állnak fenn a USA kormánya és az illető kormány között. (Ezt a törvényt állítólag eddig még sohasem vették alkalmazásban.) Eaton Magyarországra megy Eaton Kruscsev utasítására Moszkvában legutóbb kitüntették a Lenin békedijjal. Feleségével együtt keleteuropai látogatokör­­uton van és Magyarországot is meglátogatja. Prágában úgy nyi­latkozott, hogy nem fél Dodd vádjától s azzal védekezett, hogy “a világ első tudósai szerint egy atomháború első napján 75 mil­lió amerikai halna meg és továb­bi 50 millió vesztené életét a szi­lánk-szóródástól. (Eaton tehát 125 millió ameri­kai életmentőjének képzeli ma­gát. De mások inkább abban a félelemben bíznak, amellyel az orosz nép vissza tartja kommu­nista vezetőit attól, hogy ne koc­káztassanak meg — egy amerikai ellentámadást. . . )-ooo-AZ OREGONI ELŐVÁ­LASZTÁS Az oregoni előválasztáson Kennedy demokrata szenátor 3:2 arányban győzött az elnökjelölt­ségre Wayne Morse oregoni dem. szövetségi szenütöm! szembei», »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom