Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-02 / 40. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap„

BETHLEHEM! HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKAI

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési clij egy évre..................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”.

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Vol. XXXVII. Évfolyam. 4Ó-ik szám

BETHLEHEM. PA., 1959 OKTÓBER 2

Egyes szám - ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR

HÚSZEMELETES FELHŐKARCOLÓT ÉPÍT PITTSBURGH BELVÁROSÁBAN A WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET

A múlt héten lefolyt nagygyűlés jóváhagyta a 6,500,000 dolláros modern irodaépület terveit és hozzájárult annak felépítéséhez, — mind a négy főtisztviselőt újraválasztották.

NINCS TÖBBÉ BERLINI VESZÉLY! ■ MONDJA EISENHOWER

Vajúdtak a hegyek és — született égy parányi egér?

A legnagyobb magyar-alapitá su országos biztositó egyesüle Amerikában, a William Pen: Fraternális Egyesület, a műt hé ten, szeptember 14—19 napjai ban tartotta négyévenkinti Nagy gyűlését Pittsburghban s az utol só napon megejtett titkos vá'asz táson Révész Ká mánt ujravá lasztották a központi elnök székbe, mig Stelkovics A bér : központi titkárt, Szabó János j központi számvevőt és Somogjr Gyula központi pénztárost az előző napon történt jelölés során közfelkiá tással választották meg I újra, . .

A William Penn Fraterná'is Egyesület 24-iks nagygyü érének egyik legnagyobb jelentőséggel biró határozata az volt, melyben kimondották,’ hogy Pittsburgh belvárosában, mintegy hat és fél [millió dollár költséggel, fel építi K fáz e'ső Amerikai Magyar Felhőkarcolót. A húsz emeletes modern irodaépület terveit és eddi gi előmunkálatait csaknem teljes egyhangúsággal, (egv de'egátus szavazott ellene) hagyta jóvá a nagygyűlés.

*

Hétfőn, szeftt- 14-én reggel 9 órakor, a Pern-Sheraton Hotel ‘Pittsburgh” érmében, Révész Kálmán közp >nti elnök kereset len szép szavr <kal nyitotta meg a konvenció \z amerikai és magyar hinni Sohonyay Sándor,

Northarrv pa.-i delegátus

veeztesév .teic el a nagygyűlés rés*. oi, majd Borsay László Springdale-i református lelkész szép angol és magyar nyelvű megnyitó imát mindott. Stelkovics J. Albert kp. titkai jelentette, hogy a konvención 152 igazolt delegátus van jelen és a központi tisztviselőkkel, valamint az Igazgatóság zs az Ellenőrző Bizottság tagjaival együtt összesen 182 szavazattal biró tagja van a nagygyűlésnek,

A konvenció elnökéül Dr. Juhász János, Buffalo, N. Y.-i de legátust választották meg, aki mellett alelnökök lettek Dankó István (Allen Park, Mich.) és Taylor József (Buffalo, N. Y.) delegátusok. A nagygyűlés jegy zője Hegedűs Mihá y.New Brunswick, N. J.-i delegátus lett. Napi 6 és fél órai munkaidőt állapított meg magának a nagygyűlés, a napidijak helyett pedig 350 dolláros fix javadalmazást szavaztak meg, valamint útiköltséget, tekintet nélkül arra, hogy hány napig tart a konvenció. A magyar hetilapoktól Dienes László, New Jersey-i szerkesztő vett részt a konvención, a magyar napilapok-SLOUGH ÉS MCDONALD A2 ELNÖKNÉL

AZ AMERIKAI KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN BEFEJEZŐDÖTT

Két millió hétszázezer látogató (nézte meg Moszkvában az amerikai kiállítást, amely most becsukta kapuit. Az amerikai kiállítók elhatározták, hogy a kiállított tárgyakta és a pavillonokat a szovjet fővárosban áruba bocsátják a divatbemutatók ruhadarabjai és a szavazatok összeszámlálására szolgáló számlálógépek kivételével.

Az úgynevezett Arany Dom, amelyben a tudományos és nevelésügyi osztály foglalt helyet, megmarad és mozivá alakítják. A háztartási cikkeket mind megvásárolták az oroszok, de nem azért, hogy azután még tömegmegrendeléseket tegyenek, ha(nem hogy a modelleket minden szabada.mi dij fizetése nékül lemásolják és gyártásukat megkezdjék.

A látogatók közül tízezren kitöltötték a rendelkezésre bocsátott szavazólapokat e szerint nyolcezernek nagyon tetszett a kiállítás és csak kétszázhuszonöt látogató volt, akinek egyáltalán nem tetszett.

" '■...»UV--- .... --------NOVEMBERRE ELKÉSZÜL AZ ELSŐ “REPÜLŐ AUTÓ”

Roy Hurley, a Curtiss-Dright Corporation elnöke a vállalat félévi jelentésében beszámolt arról, hogy novemberre -elkészitik a légpárnán haladó, első repülő autót”. A kocsinak nem lesznek kerekei, sem sebességváltója, vagy kuplungja, óránként 60 ■mérföldes maximális sebességgel halad és két 300 lóerős motorral szerelik fel.

A New York-i lapokban megjelent az autó prototípusának fényképe is. A kocsi, amely külső alakjában a rendes autóhoz hasonlít, a vállalat szerint utón, vizen és mocsáron egyaránt tud haladni, éspedig a földtől 15-30 cm magasságban. Bárki, aki tud autót vezetni, kezelheti, ára pedig csak valamivel lesz magasabb a. »ende? autóinál, M

A KRUSCSEV-CIRKUSZ a;

1956-os magyar forradalom vér befőj tója számára szerencsései' lezajlott anélkül, hogy egy hajaszála is görbült volna, noha akadtak a nemzetiségi bevándorlónak között némelyek, akii szóbeszéddel ugyancsak kötöttéi az ebet a karóhoz, hogy sehonnai bitang ember, ki most, ha kell tenni nem .mer s nem hagyták kétséget aziránt, hogy ezalatt többet értenek mint csak holmi piketelést, tüntetést vagy jelképes cselekedetet, mint volt az hogy New Yorkban egy exponált, egykori D. P. menekült fe'mászott a Szabadságszoborra és bekötötte a fáklyás márvány asszonyság szemét, hogy ne lássa, New York miként fogadja a Moszkva—Peiping tengely külpolitikailag hangosabb felének legfőbb véreskezü képviselőjét és szégyelnie kelljen magát. (A Szabadságszobor hölgyének szemét már akkor be kellett volna kötni, amikor közel tiz év előtt Truman bebocsájtott ide bizonyos e'nyomó irányzátu, uszító szerkesztőket, akik most is ugyanazt csinálják itt az emberi egyenlőség és de• mokrácia hónában és akik politikailag oly közel állnak a mostan a szembekötésse! harsány reklámhoz jutott tüntetőhöz. . .) Önreklám ize volt két éhségsztrájkoló, — egy lengyel és egy magyar, — nyilvános éhezésének is, mert hiába je'entették ki, hogy nem vesznek táplálékot magukhoz, amíg Kruscsev Amerika le” vegöjét rontja, e ténykedésük nemzetük sorsán makulányit sem változtatott.

Kruscsev már Camp Dávidon tárgyal Eisenhowerrcl, amikor e sorokat papirra vetjük s néhány órán belül elhagyja Amerika íö’djét, hogy Peipingbe repüliön, a kinai kommunista forradalom győzelme tízéves jubileumi ünnepségeire. Nincs többé mit titkolni rajta, hogy voltak vérmes ", ábrándozók akik azt hitték, akad valaki a patetikus hazafiaságban és kommunista ellenességben mindenkit túllicitálni akarók és •mindenki másnak becsületes, harcos antikommunista, érzületét kétségbe vonók között aki nemcsak szóban és Írásban, de tettel, történelmi érzékre valló módon szerez elégtételt a nemzeti öntudatnak; szabad fő dön, nemzete szabad fiaként ‘‘kiegyenlíti a számlát”, melyet otthon tuldrága volna, sok ezrek újabb életáldozatába kerülne kiegyenlíteni, meg torolja a szülőhazája függetlensé- j gén és vele egynézetü honfitársai ezrein esett gyilkos sérelmet, j bosszút áll nemzete önrendelke-1 zésének elrab.ásáért és testvéreiért.

Volt olyan is a Kruscsev balsorsát megjósiók között, aki biztosra vette, hogy Kruscsev itt fejezi be életét és már csak azt kívánta hogy más nemzetiségbeli legyen a tettes, nehogy az ő nemzetiségePeliekre görbe szemmel nézzenek majd a bennszülött amerikaiak.

Senki sem követelheti azt, hogy a másik ember legyen, aki felá'dozza magát. Ezúttal is csak a szájuk járt a szélsőségeseknek, (Kruscsev nem volt védtelen, rendőrök és detektívek légiója védte és vannak akiknek tradíciójuk, hogy inkább a védtelené- j két választják ki elleniéül), —j de, hogy az esopusi mese szavai- | val éljünk, senkisem akadt az, egerek között, aki váEalja, hogy a macska nyakára akasztja a fi-! gyelmeztető csengőt. . .Siker esetén a megsértett nemzeti öntudat nagy figyelmeztetést adott volna azoknak, akik szeretik semmibe venni a nemzeti függetlenség szempontját, de a rabországok felszabadulását aligha siettette volna.

A hidrogénbombás távrakéták s tengeralattjárók korában nem lett volna Gavrilo Pr.ncipügy belőle, nem indított volna meg uj világtörténelmi fejezetet ... és Kruscsev örökébe e [ másik megrögzött, régi moszk\ kommunista pártvezér kéri volna, aki épp úgy nem alc semmit feladni a kommunizm területi szerzeményeiből, mi irgalmatlan elődje.

* * *

AZ AMERIKAI NÉP nagyj ban tartotta magát Eisenhow e’nök kívánságához, hogy udv riatlanságoktól tartózkodjék Kr csevvel szemben. Annál inkái ezt tette mert túlnyomó zömébe a béke megóvását szinte legföt állami célnak tekinti. De ne kétséges, hogy ha előbb lette volna az Eisenhower és Kruscse közötti tárgyalások s azok ne hoztak volna jelentős eredménj Kruscsevnek sokkal inkább rne: gyűlt volna a baja a hailgatós gáva', mint ahogy igy történt.

Tudvalévőén csak imitt atnol főként a beszéd utáni kérdései nél tértek el a közönség egye tagjai a Kruscsev részére megki vételt illemtől. Ellenkező eg n melyütt olyan erős tapsokat k; pott, amelyek messze megha'ac ták az udvariassági tapsók foga mát.

Természetesen mindenütt kommunizmus mel'ett csíné nrooagandát. Igvekezett kedélye kedően tenni ezt, amivel sokaké pillanatnyi’ag zavarba tudó hozni. Érdekes, hogy a korteske rutja utolsó napján, közvetlen a Eisenhowerrel való tárgyalásé megkezdése előtt Pittshurghba mondta a legkeményebb komim nista beszédet és ott kapta legtöbb tapsot.

Nagyon jellemző, hogy" mig szervezett munkások és vezető s általában a kisemberek hüve sen, több kevesebb közönny vise'tettek irányában, a new yoi ki Economist Club nagykapita listái és más pénzügyi kacacitá sok mutatták iránta a legnagvob barátságot, néha érne yitő tulzé sokkal is. Ha tudnák, hogy Krus ssev alapjában emnnyire lené? őket, mint “rothadt burzsoákat és hogy mit gondolt róluk, ami kor enyelgett ve1ük, önmagu előtt szégyelnék magukat.

A két vi ág harcában nem fúr ssaság nélküli ellentét, hogy ami a nagykapitalisták clubja Krus :sevet vendégül látta és körülud varolta azon reményben, hog appeasolni lehet s jó üzleteke lehet kötni vele, addig az AFL— 2IO san franciscoi kongresszusé •a Meany elnök Európából Kéth y Annát hívta meg, akit ha tör :énetesen Magvarországon éri 5t november 4-ike, Kruscsev a kal -nasint épp úgy kivégeztetet yolna mint Nagy Imrét vág [Dudás Józsefet s aki azzal, hog; neghivásra Brüsszelből odarspül i konvencióra és beszédében sző kétségeseként keze.te a az AFL 2IO-t, messzire eltávolodó Marxtól, mert erős köz“’edés Mutatott az amerikai munkáspo itika irányába, amely Sara Gom nerz unionizmusát vallja dogmá ául, nem pedig Marx tanait. . . * * *

KRUSCSEV amikor San fran űscoban találkozott és órákig he résén elvitatkozott Walter Reu herrel és még hat más AFL— 2IO union vezetővel és mint elő e sejthető volt, nem tudta őke kommunistává átgyurni, sőt ha ározott kudarcot szenvedett, ki elentette, hogy az üzletembe ekkel jobban meg tudta értetn nagát, mint a munkásvezérekkel 3ersze a nagy gyárosok üzlete tikárnak csinálni a Szovjet-blok ;al és mint Wilson egykori Ge íeral Motors elnökből lett had igyminiszter mondotta, ami s üeneral Motorsnak, illetve am jekik jó, arról azt hisszik, jc \merikának is. Pedig Kruscsei nőst még világosabban meg nondta, hogy a ‘‘mi el fogjuk emetni önöket” kijelentése alatt zt értette, hogy a kommuniz aus ‘‘mint a történelmi fejlődé; következő fázisa” megszünteti a; marikai kapitalizmust.

y | Mi ebben nem hiszünk, mert i ri 'régi fogalmak, a szíztiz év e’őtti lt [marxi idők valóban kizsákrr.á ,r j nyoló kapitalizmusa itt sokheiyüt 13 j már nem létezik s a történeim it fejlődés következő fázisaikén felváltotta és hovatovább talár egészen felváltja az egyéni gazdasági szabadság világa, amely, r ben nem a minél nagyobb haszon i ja vá lalkozó egyetlen szempont. 1-3 ja, hanem élni hagyja a munkást b is; tisztességes, jó bérekkel lehcri tővé teszi, hogy ne legyen többé b proletár, felemelkedjék a Dolgári ^ életviszonyok közé. k | Ami a Szovjetben és az általa v irányitott kommunista kormáíjnyok országaiban van, nem kom:, j munizmus, hanem államkapita’iz. mus, amelyben a pártboncok és . kreatúráik uj arisztokráciát alkotnak és tulajdonképen ők a birtoklói az államnak, ők a tulaj- donképeni munkaadók. Mégpe- 3 dig monopol — kapitalisták s _ olyan gyatra béreket fizetnek,- azon a hazug címen, hogy most . látszólag minden a munkássoké,

hogy rendszerük hátrányban van . az egyéni szabadságnak és a dolgozók emberséges, jó é'etfeltéte- i leinek összetételét Jelentő mai t [ individualista gazdasági renddel s szemben, amelynek Nyugaton t Amerika eddig a legkimagaslóbb t és további fejlődésre képes pél- dája.

: Kommunizmust csak Kínában

i próbáltak és próbálnak csinálni í az ottani fanatikus, szárazpipas kommunisták, de a ‘‘kommu- i náikkal”, amelyek pontos másolatai annak ahogy a Marxideje- i beli szociológusok ezt a kaszár: nya rendszert megálmodták, má. ris megbuktak a falvakban és 11 egyelőre nem is mernek kisérle.

. tezni velük a városokban. . . Ha■ zudik a muszsikaszó, amikor Kruscsev azt állítja, hogy ők kommunizmust csinálnak. Egykéz . kapitalizmus amit ők felkényszeritenek a népekre és a munkások azért az árért kénytelenek eladni a munkájukat az államnak, mint egyetlen munkaadónak, amennyit a pártvezérek szive engedélyez, — apelláta, szabad munkapiac nincs. Ezért jár jobban az amerikai szervezett munkás, ezért nem tudta meggyőzni Kruscsev Reuthert és társait!

* * *

KRUSCSEV békés együttlétezésről beszél, hosszú időre biztosítani akarja, hogy a Nyugat ne lehessen veszélyes a kommuniz- i mus számára, oszlassa fel külföldi bázisait, reduká ja haderőit, ringatődzék látszólagos bizton-1 ságban az esztendőkig, amig a |Szovjet nemcsak mint ma, a rakéták, a fegyverkezésé de a köz' I

(Folytatás a 4-ik oldalon)

I részleteket a Berlinről való be|SzélgetésbőI, sokan azonban [másra az ellenkezőre következtetnek. Kruscsev ugyanis azt válaszolta, nem mondhat részleteket, de azok idővel, úgymond, amúgy is ismeretessé fognak válni.

Kruscsev sajtókonferenciáján úgy beszélt mintha a hideg háború teljesen Amerika müve lenne, holott azt a Szovjet sorozatos országragadozásai és a kommunisták területszerzésre törekvő aknamunkája idézte elő.

Moszkvában a hazaérkezéskor kijelentette Kruscsev, hogy Eisenhower békét akar, de van egy csoport amely ragaszkodik a hidegháború folytatásához, de ‘‘késő lesz amikor az atombombák fognSk röpködni."

Mi nincs a bulletinben?

Sokfelé találgatják jöttek e létre titkos megegyezések Eisenhower és Kruscsev között, amelyekről hallgat a bulletin?

Egyes híresztelések szerint a csúcskonferenciákat az elnök noszkvai útja előtt (ha az végleg sl nem marad), alkalmasint novemberben vagy decemberben ogják megtartani.

* * *

Magyar körökben töprengéssel ogadták, hogy a bulletin szerint íz összes fontos kérdések békéién, tárgyalások utján oldandók neg: hogyan lehetséges ez, amicor Kruscsev például a kommunista uralom alá erőszakolt kelet;urópai országok, közte Magyarírszág ügyéről tárgyalni sem hajandó ?

Eisenhower e nők es Kruscse múlt pénteken kezdték meg tál gyalásaikat Camp Daviden eg> részről Gromyko inásrész-ő jHerter külügymmisztc. és Nixo: alelnök időleges részvéte ével. /tárgyalások vasárnap korán dél után fejeződtek be. Röviddé ezután Kruscsev Washingtonba] sajtókonferenciát tartott. Este ha órakor rádión és televízión ‘ bu csubeszéddel” Szerencsé tette a; amerikai népei és a késó est órákban, újra 2 i disz-ágvulövé; hangjai közben, kíséretével haza repült. Hétien már beszámolt Moszkvában, a Sportcsarnokban 50,000 főnyi hallgatóság előtt.

Mi van a bulletinben?

Kruscsev ajtókonferenciájár nyilvánosságra hozták a látogatásról kiadott zároközleményt.— Ebben azt mondják, hogy csak beszélgetések folytak, amelyek módot nyújtottak egymás álláspontjának alaposabb megismeréséhez s “a beszélgetéseknek nem is az volt a céljuk, hogy egyes kérdéseket letárgyaljanak". Renélik hogy “a nézetcserék hozájárultak egymás szempontjainak és felfogásának jobb megértéséhez és ezáltal egy igazságos és tartós béke eléréséhez". A eszerelés ügyét tartják napjaink legfontosabb problémájának és biznak, hogy sikerül megtalálni építő szellemű megoldását.

Eszmecsere folyt Berlin és egy német békeszerződés kérdéséről és Berlin kérdésében megegyeztek abban, hogy a többi közvetlenül érdekelt fél hozzájárulásával uj tárgyalásokra kell sort keríteni olyan megoldás érdekében, amely megfelel az összes érdeseitek és a béke fenntartása érdekének."

Szóba került a kommunista ■Cinának E. N. felvétele, a két nrszág közti kereskedelem ujraelvétele és a kulturcsere folytassa is. Az elnök és Kruscsev, nondja a bulletin, megegyeztek abban, hogy ‘‘az összes jelentékeny nemzetközi kérdések nem erőszak eszközök, hanem tárgyaások utján békés eszközökkel ollandók meg.”

Végül megegyeztek abban, rogy Eisenhower elnök viszontátogatása nem fog megtörténni övő tavasz előtt s azt diplomásai utón fogják előkészíteni.

Eisenhower nem árul el részleteket

Eisenhower elnök hétfőn külön ajtókonferenciát tartott, melyen ;ijelentette, hogy a berlini vezély nem létezik többé s hogy isucskonferencia összehívásával kapcsolatos egyéni feltételei tel esültek. (Tudvalévőén azt kíván a, hogy előzőleg kilátás legyen i csúcskonferencia eredményeségére és Berlin ügyében semmiéle ultimátumszerű fenyegetés ne illjon fenn.)

Az elnök azonban nem nyilat:ozott arról, mily egyéni biztosi ékokat kapott a ‘berlini veszély' negszünéséről. Arról sem nyilatkozott, lekötötte e magát csúcskonferencia tartása mellett, noha kangoztatta. hogy feltételei telesültek.

Diplomácia megfigyelők úgy átják, hogy- Kruscsev megnyugatta az elnököt, hogy Berlin •gyében nem fog erőszakos megadáshoz folyamodni, Eisenhower ledig elismerte, hogy Nyugat lerlinnek egy kommunista rendzerben élő területbe (Kelet-Nénetország) való beékeitsége abormális helyzetet jelent, mely últoztatást igényel.

Arról, mikor lesz uj külügyniniszteri konferencia eddig semnisem került nyilvánosságra. — 4agy optimisták azt hiszik, nem s lesz s a berlini ügy automatikusan elalszik egyidőre. Krussevnek a washingtoni sajtókonerenciún tett azon nyilatkozatául, nmelyat arra a kérdésre do« Rém árulna e e)

tó, pedig Székely Izsó, mint a sajtó meghívott képviselői, j Az Igazgatóság által ekészitett | ésKruschev vörös diktátor amerikai látogatásával kapcsolatban I Eisenhower elnökhöz küldendő j rezoluciót te jes eredeti szövegéiben elfogadta a konvenció s az |már az első nap délutánján táviiratban el is ment Washingtonba. Ebben a rezolucióban a Wi! iáin Penn Fraternális Egyesü et, mint|egy 90,900 tagja nevében kérte • elnökünket, hogy a kommunista ideológia és világuralmi törekvések moszkvai nagymesterével való tárgyalásai során ne feledkezzék meg egy pi lanatig se arról, hogy Budapest véreskezü mészárosával beszél, a magyar és más elnyomott, rabszolgasorsba taszított népek millióinak rabtartójával áll szemben, mert az egész szabad vi’ág ebből a szempontból figyeli tárgyalásaikat. Eszkö- ' zölje ki elnökünk a vörös diktátornál, hogy az orosz csapatok hagyják el Magyarországot és adjon garanciát arra nézve, hogy ott szabad választások lehessenek. A Nagygyűlés egyperces né- [ ma felállással adózott a magyar szabadságért életüket áldozó hő- 1 sök emlékének.

A második napon az Igazgatóság és az Ellenőrző Bizottság jelentésének tárgyalásába kezdett i1 a konvenció. A délelőtt során | Thomas Gallagher, Pittsburgh j1 város volgármestere üdvözölte;’ személyesen a nagygyűlést, majd Sámuel Tedesco, Bridgeport, Conn. polgármestere mondott szép beszédet, aki személyesen 1 hozta el annak a városnak üd- ‘ vözletét, ahol több mint félévszá- 1 zadon át székelt a Verhovay egy- ’ lettel egyesült s a Wi liam Penn-t alkotó Rákóczi Segélyző Egyesület. Varga István, a /ílákócziak ‘ volt elnöke, később tb. elnöke, táviratban üdvözö.te a Viagygyü- 1 lést. Megjelent a nagygyűlésen 1 Haydu K. György, Plainsfield, ‘ N. J.-i gyáros, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnö- * ke, aki angol és magyar nyelven elmondott beszédében kérte a 2 szövetség további támogatását I (a Konvenció később megsza- j zazt^i, hogy évi 3,000 'do.lárra£ . járul hozzá a William Penn az J Amerikai Magyar Szövetség sok c munkájához.) Dr. Molnár Ágos- ] ton, a Rutgers Egyetemen létesi- ( tett magyar tanszék tanára, az Amerikai Magyar Intézet elnöke, üdvözölte ezután a konvenciót és , ismertetve azt a szép kulturmunkát, amelynek élén áll, kérte az Egyesület támogatását. (A kon- , zenció az Igazgatóság hatáskö- . rébe utalta ezt a kérdést). Suta ' Péter elnök és Szegedy István titkár az Amerikai Zletbiztositó Egyesület (Bridgeporti Szövet- | ség) nevében köszöntötték a , nagygyűlést, majl Bencze jános, a Verhovay Segély Egylet volt ^ enöke, tb. elnök, Vasas József; ^ /olt Rákóczi kp. titkár, Szalánczy János, [volt Verhovay pénztáros is Thomas R. Balaban, Pennsyl- j /ania állambiztositási ügyosztályának egyik fütisztviselvje, üd- . /özölték a konvenciót. J

Az alapszabály-módositások . során sok időszerű és az Insurance Departmentek által meg- * íövetelf változtatást eszközölt a u nagygyűlés, tekintetbe véve a ke- 0 riiletek javaslatait is. Elhatároz- P ák, hogy aiapot létesítenek és az p egyesület abból fizeti 1961 jan. s Etől kezdve minlazoknak a 80 r ívnél idősebb tagoknak a havidi- n ait, akik több mint 40 eve fizet- v agjai az egyesületnek. Ez a ked. /ezmény azonban csakis akkor n ép életbe, ha ahhoz az állami [*[ Insurance Departfent hozzájárul ; is addig tart, amíg az alap azt Megengedi. (Ha az állami bizto-1 litási ügyosztály nem hgyja jóvá ^ i határozato-t, a régi gyakorlat j*[

(Folytatáa a 2-iJe ja

szerződés alkalmával megújított béremelési követelését. Hiresztelik, hogy Humphrey volt pénzügyminiszter, aki jelen.eg égj

acélgyár elnöke, gyakorolt eddig befolyást a kormányra, hogy ne avatkozzék bele az ügybe.

| Eisenhower elnök hétfőn a sajtókonferenciáján hibáztatta a tárgyalások hosszú eredményte.enséget, de nm beszélt arról, hogy [a Taft—Hartley törvényben előirt 80 napos lehülési időre sor kerülne, meiy alatt a munkások újra kötelesek volnának dolgozni, miközben a tárgyalások továbbfolynak.

Eisenhower szerdára külön megbeszélésre hívta meg a Fehér Házba Biough U. S. Steel [elnököt és McDonald unionelnököt. Lapunk zártakor nem ismeretes, mi volt a tanácskozások eredménye. Közben az acélhiány egyre nő, egyre több munkást tesznek le az acélfeldolgozó iparok és — a külföldi acélgyárak amerikai acélbevitele ia növekwik.

Walter Winchell rosszul jósol az elmúlt héten, amikor acélipari megegyezést hirdetett be kilenc centes órabér javítással. Pontosan az ellenkezője történt. McDonald acélmunkás union elnök múlt pénteken megelegelte a gyárak egyhelyben mozgó taktikáját és megszakította a tárgya.ásókat azzal, hogy újabb tárgyalások csak akkor lesznek, ha a gyárak komoly megegyezési szándékot mutatnak.

Ezzel a május 5-ike óta húzódó “tárgyalások” közel öt havi eredménytelenség s egyben több mint 70 napos sztrájk után kritikus helyzetbe jutottak.

Furcsálják a kormány hosszú passzivitását

A munkások között nagy az elkeseredés s azt hiszik a kormány eddig azért nem tett semmi érdemlegeset a sztrájk megszűnése érdekében, hogy szabad kezet adjon a gyárak azon politikájának, amellyel le akarják törni a vmiop minden \»j Jtpjlektiy