Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-22 / 21. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre.............. $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1023, at the Post Office at Bethlehem, I’a., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Vol. XXXVII. Évfolyam. 21-ik szám BETHLEHEM, PA., 1959 MÁJUS 22 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR MII I napilap április 6-i száma "Taka­rékossági kampány Kinában" fő­címmel és ‘‘Munkanorma és evési norma”, továbbá "Hogyan lehet minimális fogyasztással maximá­lis munkát elérni?” és “Kínai le­vél” alcimekkel: “Peking, április A kínai sajtó hasábjain az utóbbi időben egyre gyakrabban látnak napvilágot olyan cikkek, amelyek a kommunák '•“szorgal­mas és takarékos" munkájának szükségességét hangoztatják. A lapok szerint a szorgalmas és takarékos ügyvezetés lényegében “a három pazarlás”: a munka­erő, az anyagi észközök és az élelmiszerek hanyag kezelése el­len irányul. A kommunák előnyeiről szóló egyik legutóbbi cikk a kővetke­ző szavakkal magyarázta meg a közös konyhák, napközi ottho­nok, menhelyek és hasonló intéz­mények megszervezésének célját: “Az élet kollektivizálása egyúttal a magánházakban, családokban parlagon heverő munkaerő kol­lektivizálását is jelenti. A női munkaerő felszabadítását céloz­za és lehetőséget nyújt minden­kinek, hogy megszabaduljon a terhes házimunkától és több ideje legyen a termelő munkára.” A munkaerő minél jobb fel­­használása érdekében a kommu­nák bevezették “a .kollektiv és személyi felelősség rendszerét ’. Kiderült azonban, hogy ez a munkaszervezés . "a munkaerő pazarlásához" vezet, amit feltét­lenül meg kell akadályozni. Ebben az irányban két lehető­séget .kell felhasználni. Először is “minden erővel” csökkenteni kell azok számát, akik nem kapcso­lódnak be a közvetlen termelés­be. Ha minden közös konyhán, napközi otthonban, vagy aggok házában egy-két személlyel csök­kentik a foglalkoztatottak szá­mát, akkor minden kommuna több ezer embert kap a terme­lési feladatok elvégzésére. A második ut olyan uj intéz­kedéseket jelent, amelyek lehe­­ővé teszik a dolgozók munka­­képességének legmagasalib érté­­tü kihasználását. Ennek megva­­ósitására még a legkisebb mun. cacsoportnak is pontosan meg­szabják feladatait, a munkanap íosszát, munkája mennyiségét, ninőségét a pihenés időpontját. Ezeket az előírásokat sokféle izerv ellenőrzi. “így aztán meg­akadályozzuk a munkaerő pazar­­ását és ezzel párhuzamosan a munkatermelékenység rendkivül magas fokra emelkedett." — Írja íz említett cikk. Az anyagi és pénzügyi eszkö­­:ökkel kapcsolatban hangoztaí­­ák, hogy “a kiadásokat csak ikkor kell elhatározni, ha más mutat nem találnak és hogy ‘minden erővel a kiadások csök­kentésére kell törekedni különö­­en ott, hol .azok nem állnak közvetlen kapcsolatban a terme­­éssel.” így például hangoztatják, hogy sem kell sietni a közigazgatási •pületek, klubok, stb. építésével. ‘Nem szükséges” .különleges kul­­urcsoportokat, drámai együttese­ket alakítani. A minél széle ebbkörü takarékosság érdekében ‘nem kell végrehajtani, vagy neg kell lassítani a nem létfon­­csságu munkálatok végrehajtó- , át.” ; Széleskörű méreteket öltött a kommunákban az élelmiszerrel ] /aló takarékoskodás. Normákat ] llitanak fel az élelmezési cikkek , elhasználására. A normák végre- 1 j lajtását lelkiismeretesen ellenőr­­ik. i A kommunák elsőrendű fel , data, hogy az emberi erő maxi­­nális kihasználása mellett mini- i aális méretekben elégítse ki az ] mberek szükségleteit, hogy ezzel j linél jobban csökkentsék a kom- j rúnák kiadásait, növeljék beve- < ileit. A takarékosság célja, hogy flint! nagyobb összegeket hal- < , mozzanak fel az ipari építkezés céljaira. 1 A cél, hogy minél rövidebb időn belül utolérjek és túlszár­nyalják a viiág legfejlettebb or­szágait. Ez a cél óriási anyagi eszközöket követel meg és ennek rendelnek alá minden mást. Györgye Bogojevics” * * * E KOMMUNÁK “a kommu­nizmus legfejlettebb fokát" akar­ják jelenteni. Teljesen annak a munka kaszárnya “falanszter rendszernek" a megvalósításai, amelyben az emberi egyéniséget, önállóságot száz százalékosan elnyomják. Személytelenitik az embert. Mindenki csak egy óriási gépezet parányi alkatrésze, mi­ként azt Madách Imre Az Ember Tragédiájában oly klasszikus szellemi erővel előre meglátta. Teljesen megszűnik a családi élet, az otthon, a magánélet. A nyáj elmélet netovábbja az egész, de számos “puritán” kommunista tudós és politikus ezt tartja az emberi haladás legtetejének, a végső csúcs eszménynek. Tessék csak jól elolvasni: "A •kommunák ELSŐRENDŰ fel­adata, hogy az emberi erő maxi­mális kihasználása mellett mini­mális mértékben e'égitsék ki az emberek szükségleteit, hogy ezzel minél jobban csökkentsék a kom­munák kiadásait s növeljék bevé­teleit." Vagyis minél többet dolgoz­tatni és minéi kevesebb bért fi­zetni, az élelmiszerrel (a fizetést csaknem teljesen természetben adják) a végsőkig takarékoskod­ni. Mi ez, ha nem legszörnyübb kiuzsorázás, szipolyozó kizsák­mányolás, amely messze túlszár­nyalja még a 18-ik század végé­nek és a 19-ik századnak vasbé­­res, izzasztó rendszeres (az angol sweeting system^ embernyuzását is? Mennyivel haladottabb Ame­rika és más nyugati országok mindinkább fejlődő népjóléti államrendszere, amely ember­séges munkanélküli, aggsági stb. járadékokkal segiti az emberek létbiztonságát és egyéni szabad­sága lehetőségét, a proletár ki­szolgáltatottság elkerülését s amelyben a munkaadó és munkás érdekeltségek között kölcsönös méltányossági alapon kötött kol­lektiv szerződések biztosítják az emberséges munkafeltételeket és ízt a megélhetési színvonalat, melynek révén a szakképzett munkás polgári életviszonyok közé emelkedhet fel s többé nem proletár. Ezzé a bölcs, modern, megértő “kapitalizmusé", a szociális indi­vidualizmusé, amely mindinkább egyesíti az egyeni szabadsagot es jólétet, kell legyen a jövő, nem i Szovjet államkapitalizmusnak íz emberi természetet és ambí­ciót figyelmen kívül hagyő, sza­badságfosztó világáé, vagy vég­­kifejlődésée, a kínai kommunák izuner rabszolgaságáé! r.o. John L. Lewis minden union ellenőrző törvény ellen ANDREI GROMYKO UJ ULTIMÁTUMMAL FENYEGETŐDZÖTT GENFBEN Herter kijelentette, hogy a U. S. elnökét nem lehet csúcs­konferenciába beterrorizálni. A képviselőház egyik bizottsá­ga kihallgatásokat folytat a sze­nátusban már elfogadott tör­vényjavaslat ügyében, amely szerint ellenőrzés alá helyeznék a unionok pénzügyi számadásait. Legutóbb a 79 éves John L. Lcwist,, a bányamunkások har- I cias, öreg vezérét hallgatták ki, j aki kategorikusan ellenzett min­den ily arányú törvényt. Szerinte ily törvény nem egyéb zaklatásnál, amelyet a unionok ellenségei látnak csak szükséges­nek. Amikor felhozták neki Dave Beck és egyes más kevésbbé tisz­tességesnek bizonyult unionvezé­­rek viselt dolgait, Lewis hajtha- j totlan maradt. A kérdéses munkásügyi tör­vényt tudvalévőén Kennedy de­mokrata szenátor nyújtotta be és Meany és Reuther CIO—AFL elnökök is pártolják, míg egyes szenátorok és képviselők alapo-. sabb és szigorúbb törvényt | szeretnének látni. Várható, hogy I a képviselőházi tárgyaláson ilyr irányba módosító javaslat fog történni. MONTGOMERY ÚTJA MOSZ­KVAI BENYOMÁSAIRÓL Montgomery tábornagy, az angol haderő második világhábo­rús főparancsnoka nyilatkozott legutóbb Kruscsevnél Moszkvá­ban tett látogatásáról. Az orosz kommunista diktátort igen ravasz éleseszü politikusnak mondja. — Benyomása szerint a Szovjet nem akar nagy háborút és gazdasági okokból hosszabb időre békére van szüksége. Úgy látja, hogy a Szovjet csak fenyegetődzik és e réven akar előnyöket kicsikar­ni. Montgomery szerint a Szovjet épp úgy nem gondol nukleá' is fegyverekkel való összecsapásra, mint Amerika, de a nép előtt azt terjeszti, hogy Amerika háborút •fog kezdeni, amikor készen lesz reá s ezért van az amerikai fegy­verkezés. Minden bajnak szerinte a kölcsö nős bizalmatlanság az oka. A békés együttlétezést legalább egy negyedszázadra lehetségesnek tartja, de hidegháború akkor is lesz, csuoán nem oly kiélesedett és feszült formában.--------------—non--------------------­JÖVŐRE LÖVIK KI AZ ELSŐ BRIT MŰHOLDAT A genfi külügyminiszteri kon­ferencia második hetének elején az elhangzott beszédekből telje­sen világossá lett, hogy Herter amerikai és Gromyko Szovjet­­| külügyminiszter elvetik egymás javaslatait. j Oly hírekkel szemben, amelyek ; szerint a Nyugat részekre bontana az amerikai javaslatot és csak azt tartja fontosnak, hogy Berlinről valamely formában ideiglenes megállapodás jöjjön létre, a nyu­gati külügyminiszterek jelenleg azon állásponton vannak, hogy I Berlinről az amerikai javaslat j Berlinről szóló első pontjának keretében kell tárgyalni, annál inkább mert a javaslat egyes ré­szei összefüggnek egymással. Gromyko viszont egyes része­ket ki akar emelni az amerikai javaslatból és csak azokat kíván­ja tárgyalni. Kijelentései szerint j az egyesítés nem időszerű és a | két Németországgal egyenként kell békeszerződést kötni.Coueve de Murville francia külügyminisz­ter hangoztatta, hogy ez azt je­lentené, hogy hosszú időre két Németország állna fenn s az egyesítés kilátásai a távoli jövő ködébe vesznének. Gromyko egy diplomáciai fo­gadáson oly értelmű kijelentést tett, mely szerint ha a nyugati külügyminiszterek nem fogadják el indítványait, Kruscsev újabb ultimátumszerű határnapot fog kitűzni a berlini követelései tel­jesítésére s ha addig nem oldó­dik meg a berlini kérdés, a Szov­­! jet keresztülviszi tervét, j Herter amerikai külügyminisz­ter kijelentette, hogy ha a Szov­jet ezt tenné nem számíthat arra, bőgj' Eisenhower elnök résztven­­né egy csúcskonferencián, mert az Egyesült Államok elnökét nem lehet csúcskonferenciába beter­rorizálni. Ellenzik San Franciscoi, mint a csúcskonferencia színhelyét De Gaulle francia elnök és Adenauer nyugatnémet kancellár ellenzik, hogy San Franciscóban legyen a csúcskonferencia, többi közt mert propaganda akciókra adna alkalmat az azon résztvevő Kruscsevnek. Inkább Becsben, Genfben vagy valamely más semleges országi városban kíván­ják megtartatni az államfők ta­lálkozását. Kruscsev igy elesne régi vágya teljesülésétől, hogy Amerikába jöjjön kommunista propagandá­ra. Eisenhower elnök a legutóbbi sajtókonferenciáján kijelentette, hogy Kruscsev meghívása nincs tervbe véve. E kijelentése azon híresztelésekre vonatkozott, me­lyek szerint az orosz diktátor Amerikába akar jönni a New Yorkban júliusban megnyitó Szovjet cserekiállitás megnyitásá­ra. (A moszkvai U. S. kiállí­tást Nixon alelnök fogja meg­nyitni .. JÁNOS PÁPA MAGYARORSZAGI EGYHÁZI SZAKADÁS VESZÉLYÉRŐL XXIII János pápa pünkösd ünnepén a Szent Péter Baziliká­ban a vespera szertartáson vá­ratlan szentbeszédben ostorozta a kommunista Kinában és Ma­gyarországon mutatkozó egyház­­ellenes helyzetet, amely mindkét országban azzal fenyeget, hogy a terrorizált lakosság egyrésze hűtlenné válik az Egyháztól. "Magyarországon, mondotta a Szentatya, — az egyházr-agyok mind súlyosabb és bonyolultabb beavatkozás terhét viselik. Törek­vések érvényesülnek, hogy olyan lapokat erőszakoljanak fel a népre, akiket a Vatikán nem fogad el.”. Vatikáni belső információk szerint a Szentatya arra célzott, hogy az egyes egyházmegyék ügyeinek vezetésére a püspök mellé, — amennyiben a püspök még egyáltalán helyén van, — a Szentszék által kifogásolt, kom­munista papokat helyeztek hata-GATES LETT MA McELROY HELYETTESE Quarles elhunyt helyettes nem­zetvédelmi miniszter helyére Eisenhower elnök 1 homas S. Gates Jr. eddigi Navy minisztert nevezte ki. McElroy nemzetvédelmi mi­niszter, aki lemondani készült, továbbra is megmarad helyén. A Daily Mail cimü londoni lap csaknem teljesen bizonyosra veszi, hogy Nagy-Britannia már a jövő évben felbocsátja első műholdját. A lap szerint a mű­holdban elhelyezett műszerek értéke eléri az egymillió font sterlinget. Az első britmüholdat Black Knight és Bluestreak tipusu brit rakétákkal lövik ki. A mű­hold elkészítéséről a brit kor­mány a hét folyamán dönt. A brit kormány máT hosszabb ideje tanulmányozza a világürku­­tatás programját, amely a mü­­! hold kilövését is felöleli. A Daily Mail cikke szerint a brit program főként a Föld légkörének kutatá­­| sára szolgál... u acélipari bértárgyalások Az acélipari kollektiv szerző­dés megújítása ügyében javaban folynak az érdemleges követelé­sek fölötti tárgyalások a gyarax képviselői és a union között. — Egyik főkérdés a munkaidő meg­rövidítése is, hogy több munkás jusson munkához. McDonald union elnök főéivé az, hogy a bérek 1952 óta nem emelkedtek jelentékeny mérték­ben, mig a gyárak nyeresége több mint megduplázódott s hogy szerinte az acél áremelések legtöbbször magasabbak voltak, mint azt a bérek emelkedése in­dokolttá tette. Eisenhower elnök múlt héten egy napot New Yorkban töltött. hogy a Lincoln Square helyén építeni tervezett, uj operahaz és szinháznegyed építkezése számá­ra ünnepélyes keretben megtegye az első kapavágást. Ez alkalom­mal feltűnt, hogy Eisenhower el­nök félórás négyszemközti be­­szelgecest folytatott McDonaldat. Miután szó van róla, hogy a Kollektív szerződési tárgyalások megniusuiasa esetén a kener Flaz az infláció megállítására beavat­kozik a bcrtaigyalusokba, meg­kérdezték McDonalóot miről tár­gyalt az elnökkel. McDonald kijelentette, hogy az acélipari bértárgyalásokról egyáltalán nem volt szó, lomba. E papok az u. n. "Opus Paci” ál-békemozgalomhoz tar­toznak, amely békepropaganda címén a mai erőszakhelyzet vég­­legesitése mellett van, de a pap­ságnak a kis részét foglalja ma­gában . Mindszenty bíboros hercegprí­más tudvalévőén 1956 november 4 óta, mint politikai menekült, hiveitöl elszigetelve a budapesti U. S. követségen tartózkodik. A 71 éves Grősz József kalocsai érsek, a Püspöki Kar ügyvezető elnöke súlyos kórházi műtét után lábbadozik, s több más püspök, mint Péteri József, (Vácz), Ba­­dalik Bertalan (Veszprém), Sza­bó Imre (Budapest) internálva van elhagyott falvakban. Beszédében hangsúlyozta a Szentatya, hogy a magyarországi és kinai katolikusok szenvedései "fájdalommal és szomorúsággal’ töltik el. A helyi magyarság gyászolja id. Meilinger Pált A bethlehemi magyar élet egy régi érdemes, népszerű tagjával lett szegényebb. Paul Meilinger derék magyar honfitársunk május 1 8-án délben Applebutter Rd., Lower Saucon Township alatti otthonában váratlanul visszaadta lelkét Teremtőjének. Néhai Meilinger Pál és neje, Anna Seiner gyermeke volt. — Bethlehemben született, de kis­gyermek korában Magyarország­ra vitték, ahol 1 7 éves koráig nevelkedett a Győr megyei Gyar­mat községben. Az Egyesült Államokba 1923-ban tért vissza és szülőhelyen Bethlehemben te­lepedett le. Előbb éveken át a Bethlehem Steelnél dolgozott, majd megvette Bethlehem egyik cigaretta, dohányáru, újság, stb. üzletét a 610 E. 3rd Street alatt és azt szorgalmával, magyar ve­vőköre iránti figyelmességével és ügyességével a város egyik leg forgalmasabb és legnépszerűbb ilyfajta üzletévé tette. Meilinger a Kapisztráni Szent János r. kát. magyar egyház­­község tevékeny tagja volt s minden j4 ügynek, »kei« rak lelkes támogatója. A Híradó egyik legjobb barátját, jóakaró­ját, előfizetőjét és hirdetőjét, gyászolja elhunytával. Siratja fia, Paul Jr., Bethle­hem, egy nővére, Anna, akinél lakott és két fivére, Joseph, Baltimore és Ferenc, Bethlehem. A temetés csütörtökön reggel ment végbe nagy részvéttel a Madden-féle temetkezési intézet­ből . Az engesztelő szentmise ál­dozatot! a Kapisztráni Szent Já­nos templomban mutatták be az Urnák. Meilinger Pál emlékét a beth­­lehemi magyarság szeretettel őrzi meg. Nyugodjék Isten békéjében és az örök üdvösség fényesked­­jék számára. TRUMANNÉT MEGOPERÁLTÁK Truman exelnök feleségét hét­főn a Kansas City-i kórházban mell-tumorral megoperálták. A három órás műtét után a beteg jól érzi magát. Trumanné műtéttel eltávolított melltumorjáról megállapította^ ho|y ütni ( LEPERGETT a genfi k'ilügy miniszteri konferencia első hete Miután a Nyugat kereken vissza utasította Gromyko azon követe lesét, hogy Lengyelország é Csehszlovákia, amelyek oly soka szenvedtek a hitleri Németország tói, mint teljes jogú résztvevők helyet foglalhassanak a néme kérdés tárgyaló asztalánál, Gro myko bejelentette, hogy egyelőn eltekint e kívánság teljesítésétől Herter az első felszólalásába: hangsúlyozta, hogy csucskonfe renciáról csak akkor lehet szó La Genfben kilátás mutatkozi eredményességére. Majd másna] beterjesztette az amerikai javas latot, amely nemcsak Bérli­­ügyével foglalkozik, de a néme kérdést “egy csomagban” kivánje elintézni akként, hogy előbb Bér lin egyesittessék, aztán fokozato san egész Németország, Gromykc a válaszával meglehetős csalódás keltett, mert javalata semmi úja nem tartalmazott a Szovjet janu ári és márciusi jegyzékeihez ke pest. Azok tartalmát fenntartja és a szövetségesek javaslatát el lenzi. Szombaton Kruscsev nyilatko zott, hogy az "egy csomagban való elintézés ellen van, de a csomagban vannak egyes dolgok, amelyekről külön tárgyalni érdé mes. * * * AZ AMERIKAI AJÁNLA1 lényegét hat pontban lehet össze foglalni és meg kell mondani, hogy kissé korán áll elő enged­ményekkel, mig a Szovjet ridegen megmaradt a régi javaslatai mel­lett s úgy látszik, abból indul ki, hogy nem kezdi engedményekkel a tárgyalást. . . Az amerika főpontok a következők: 1. A szabad választások most nem az egyesités kezdetén men­nének végbe, hanem a végén, mintegy két és fel év múlva. 2. Össznémet bizottmány ala­kulna, amelyben az 54 milliós nyugati rész 25, a 18 milliós Szovjet zóna pedig 10 taggal volna képviselve, de az utóbbi­­naá vétójoga volna (akárcsak a Szovjetnek az Egyesült Nemze­tekben . . . ) Ez biztosítaná, hogy a nyugat: rész ne szavazhassa le a kommu­nistákat. A bizottmány hivatása az volna, hogy a két országrész közti kötelékeket erősítse és ki­dolgozza a választójogi törvényt a szabad választások számára.— Időnyerésnek ez talán alkalmas, de nehéz elképzelni olyan szabad választási törvényt, amely a pará­nyi kommunista kisebbségnek ki­látásokat adna s igy nem vétózná meg. . . Igaz ugyan, hogy szó van a javaslatban arról hogy vég­ső esetben népszavazás döntsön a nyugati vagy a keletnémet vá­lasztójogi javaslat elfogadásáról, de alávetné e magát a keletné­met kommunista kisebbségi kor­mány, ha nem az ő választójogi javaslata kapna többséget? 1 3. Nyugat és Kelet Berlint szabad választások utján egyesí­tik s amig az ország egyesítése — Berlinnel mint fővárossal — lét­re jön, a város a Négy Nagy által alkotott hatóság kormányzata és védelme alatt állna. Ez azt je­lentené, hogy a Szovjet amely eddig csak Berlin keleti szekto­rában lehetett jelen, a három nyugati hatalom szektorában is jelen lenne és beleszólhatna a dolgokba, aknázgathatna. . . (A négyhatalmi megszálló erők az egyesítésig az országban maradnának. Az egyesítést béke­­szerződés követné, mindazon or­szágokkal, amelyek hadban állot­tak Hitler Németországával. A megszálló erők kivonása mindkét oldalon fokozatosan történne és a békeszerződés aláirása után fejeződne be, ha "az össznémet kormány az illető hatalmakat arra felszólít ja.”) 4. A Nyugat most bizonyos biztonsági intézkedéseket ajánl fel, tekintet nélkül arra, hogy »* egyesített Németemig fenn­j tartja e a NATO tagságát vagy semlegesnek nyilvánítja az orszá- Jgot. Adenauer irányának hatása jmig Adenauer hatalmon van, sőt > a visszavonulása után is egyideig I valószínűnek látszik, noha Ger­­j stenmayer Adenauer párti parla- I menti elnök és hivei nyíltan hir- Jdetik, hogy “a NATO-ból való (kilépés elfogadható ár az egyesi- i tésért" és a hintapolitikára spe­kuláló úgynevezett "Nauheimi j Kör” politikai csoport a semle­gesség mellett van, nem is szólva |a szélső jobboldali elemekről. 5. A.~ Egyesült Államok és a j Szovjet Unió két és fél millióra szállitanák le haderő létszámukat és további leszállítások is történ­nének, úgyszintén garancia meg­állapodások azon esetre, ha az egyesitett Németország megma­rad a NATO-ban vagy ha belép­ne a Varsói Katonai Egyezmény­be, melynek a Szovjet és az j európai kommunista kormányok a tagjai. 6. Nyugat Németország 1954- ben lemondott nukleáris,biológiai és vegyi fegyverek használatáról j s ezt most az egyesités esetén ki­terjesztenék Kelet Németországra is, továbbá a Nyugat nem külde- i ne megszálló erőt a keleti részbe. * * * AZON NYUGATI garancia i ötlet, hogy az egyesitett Né­­métország további NATO tagsá­ga esetén, ha Németország meg­támadja a Szovjetet, a Nyugat a Szovjetet fogja segíteni és álta­lában egy európai garancia szer­ződés a Szovjet és kommunista erőszak malom alatti blokk orszá gai számára nem szabad, hogy érdemleges aktualitást nyerjen, anélkül hogy ez országok szabad­ságát a Szovjet végre vissza adta volna! Nem hisszük komolyan, hogy Amerika enélkül ily garan­ciára valóban hajlandó volna! Az, hogy Kruscsev tárgyalásra alkalmas pontokat talál a javas- | latban, inkább nyugtalanító, mert amiről ő azt hiszi, hogy abból 1 valami jó származhat a Szovjet­re, aligha lehet kedvező a Sza­bad Világ szempontjából...... * * * ( A SZOVJET AJÁNLATAj azonnali békeszerződést követel j mindkét Németországgal és egy j harmadik elszakított rész kreálá- j sát sürgeti Berlinnek “szabad vá- , rossá” nyilvánításával és a meg« ] szálló haderők kivonásával. , Berlin nyugati szektorainak el- ] látása ügyében is változatlan a s Szovjet álláspontja és lehet, hogy . az 1948-as légihid ismét mégis- ] métlődik Nyugat Berlin ellátása ^ céljára. , E kérdésben DeGaulle a leg- , harciasabb. Joseph Alsop a hires utazó riporter Írja Géniből má- . jus 13-án a N. Y. Herald Tri- j hunéban, hogy De Gaulle kije- . lentette Vinogradov párisi Szov- ] jet követnek: “A Berlinnel való szabad köz- ] lekedés mindnyájunk számára s életfontosságú és ha kell, har- , colni fogunk érte. Ha harcolnunk j kell, biztosan meghalunk, — de önök is!” r Alsop megjegyzi, jó volna i tudni Eisenhowernek és Macmil- • lannak Í3 ily erélyes e az ál- t láspontja? És veszélyesnek látja j a helyzetet, mert szerinte az s Eisenhower administráció “hibát • követett el, amikor úgy határo- r zott, hogy lemond a nyugati fö- t lényről a nukleáris fegyverek te 8 / »» ren. Úgy véli Alsop, hogy a Szov- ] jet csak azért mer annyira le- , génykedni a berlini kérdésben, ^ mert Amerika elvesztette a ve- f zctést a rakéták terén. Alsop fél, J hogy a Szovjet, olyan arány- 2 ban, ahogy nő a rakéta fölénye, még szemtelenebb lesz” ... a * * * r A “KOMMUNÁKRÓL”, ame- L lyek számtalan ezrét állították e fel a kommunista Kína falvaiban n és kisvárosaiban, Írja a Jugoszlá- ,r viában, Újvidéken megjelenő ti “Magyar Szá” cimü komuvunUta n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom