Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-15 / 20. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAK— SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enterod ns Second Class Matter Maf IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the ki\ of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ......................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 20-ik szám BETHLEHEM, PA., 19S9 MÁJUS 15 US? Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR GENFBEN hétfőn elkezdődött a négyhatalmi külügyminiszterei konferenciája, első helyen a német, illetve a berlini kérdéssel. Ha egyátalán történik valami közeledés, úgy inkább az előbbiben (egyt “modus vivendi”, a folyamatosság gyakorlati fenntartására), mint az utóbbiban, mert Kruscsev jelenleg nem akarja a kettészakított ország egyesitését, sőt három részből álló Németországot akar, a nyugati hatalmak által közvetlenül csak az oroszok engedélyével megközelíthető,szerencsétlenül teljesen az orosz zónában hagyott Berlin “szabad várossá” tételével. Nyugat Németország bolsevi zálása felé Kruscsev a jórészt munkásoktól és szociálista hajlamú értelmiségiektől lakott Berlin fegyvertelenné tételével és politikai aláaknázásával akarja megtenni az első lépést. Washington esetleg belemegy abba, hogy a keletnémet egylistás kommunista kormány emberei, -mint az oroszok közeget ellenőrizzék a Nyugatról a • keleti zónán keresztül menő, élelemszállító és egyéb forgalmat. De j nagy kérdés, hogy a Szovjet elfogadja e ezt, mert a kommunista terjeszkedő érdek a zavaros ban való h'alászás szempontját, nem pedig a sima, konstruktiv megoldásokat diktálja számára hasznosnak. . . Washington azonban nem gondol a haderőinek Berlinből való kivonására és akkor is gondoskodni fog azok ellátásáról, ha a ‘ zoviet nem fogad:..’, cl ez emh.ett és Dulles által már régebben ajánlott kompromisszumos megoldási módot. Ez esetben az 1948-as “légihid” utján való ellátás felújítása leginkább valószínű. Előbb megkísérelnék, hogy élelmet szállító autókaravánnai közelítsék meg Berlint s csak ha az oroszok vagy a keletnémet kormány feltartóztatná azt, térnéneá a légi szállítás útjára. Ha az oroszok a repülőgépeket leszállásra kényszerifcénék, illetve, ha tüzelnének reájuk, a harmadik világháborút jelentené, — amit Kruscsev állítólag nem akar. — Közben azonban hol hideget fuj, hol meleget, hol erősitegeti a békés szándékokat, hol a nukleáris bombáit csörteti. A múlt hét ' elején például gyengéden figyel- 1 meztette a nála összegyűlt moszkvai német tudósítókat, hogy Nyugat Németországnak a föld j színével egyenlővé tételéhez elég nyolc hidrogénbomba és, — úgymond pöffeszkedve, — csak elhiszik, hogy a Szovjetnek vannyolc hidrogénbombája! Komolyan gondolja? Fenyeget vagy csak ijesztget? Az utóbbit hisszük. Blöfföl. Zsarolásra spekulál. S reméljük a Nyugat megőrzi idegeit s nem megy lépre. * * * IVAN KONEV orosz marsail j is a hidrogénbombát csörtette szombaton a Szovjet katonai lapjában és hangoztatta, hogy “az Egyesült Államok sebezhe- - tétlenségének napjai elmúltak” Furcsa kijelentés, ha az ember meggondolja, hogy most húsz éve , a Szovjet Hitlerrel szűrte össze a levet a Moszkvában szövetség- . ről tárgyaló angol kormány de- 0 legáció háta mögött. S most ti- i zennégy éve, májusban a Szovjet | azért győzhette le Nyugat elleni ; egykori szövetségestársát Hitlert, , mert a Nyugat segítségére sietett , Hitler agyalágyult támadásával szemben, 1941 junius 22-én. ' Hálát senkisem várt a Szov- , jettől de Hitler a Battle of Bri- , tainnel, London és Anglia hat j hónapon át csaknem minden éjszaka való tömeges bombázásával civilek tömeggyilkolásával J bulment azon a határon, ahol j Hess Rudolf szenzációs Angliába ; repülésének csak a legcsekélyebb ] sikerre is kilátása lehetett volna. ■, Amerika nem ijed meg és szeretjük hinni nem is górnál \ appeasementre. — Legalább is Eisenhower, Dulles és Herter, uj külügyminiszter nyilatkozatai sok ban ezt reméltetek. Van ugyan olyan hivatalos hangnem is, hogy engedményt csak engedmény ellenében fognak tenni s ez számunkra kissé tág fogalomnak látszik, njert vannak ügyek amelyek nem lehetneá alku cseretárgyak. A Free Europe Szabad Magyarország Rádiójának felelőtlen biztatásai és más felbiztató jelek után kitört magyar szabadságharcra gondolva mondjuk ezt. És ez áll a többi Vasfüggöny országra is, ahol nem a népakarati többség alapján álló, hanem kommunista kisebbségi kormány van hatalmon, tehát Németország Szovjetzónájára is! * * * HERTER május 7-én a bemu-| tatkozó országos rádió és televi ziós beszédében hangoztatta, hogy a Nyugat ragaszkodik bér Imi jogaihoz és feltétlen teljesíti berlini kötelezettségeit. Berlinnek úgymond mai megszállott állapotában kell maradnia a fennálló szerződések értelmében, a német kérdés teljes megoldásáig, az egyesülés megvalósulásáig." “Félelem és appeasement (engedékenység- hosszú távra nem :sökkentik a háború veszedel- Tiét", — mondotta s rámutatotc j ».rra.hogy "a Szovjetnek nem ke-] yésbbé érdeke a háború elkerülése”. Szerintünk inkább érdeke I mint Amerikának, mert régóta I nyilvánvaló hogy háború nélkül i Szovjet kommunizmusnak a Vasfüggöny mögötti országokban ;aló uralma gyakorlatilag ugyan így tovább megy, mintha a Nyugat Írásban adta volna annak végleges tudomásulvételét! Rá cell mutatni: Nem elég, hogy a j Nyugat nem adja írásban a végleges elismerést. Mint száz cikkben magyaráz- ' uk már, ez csak neativum s itt :sak a pozitív cselekvés, sarokraíllás jelenthet, hozhat valamit. . . \ hidrogénbomba és távrakéták :erén állítólag fennálló orosz :ölény, úgy látszik mindennek elette álló öncéllá tette a Nyugat előtt a békét. Nem tudjuk a legjobb taktika : ez a hangnem. Nem e csak ak:or kölcsönös érdek a béke megívása, ha a Szabad Világ vissza;apja azon országokat, ahol a | communizmus erőszakkal vett* ' it az uralmat, — nem pedig a nai helyzet terminus nélküli megagyása akár a véglegessége dismerő szerződéssel, — akár ly szerződés nélkül? * * * NAGYON dicséretes volt Herer beszédének azon jellegzetesen iullesi része, amelyben a nemzeek egymástól való kölcsönös üggésének, az interdependenceíek egyre növekvő gyakorlati ontosságáról beszélt. Persze, a Szovjetnek egészen nás világnézeti szempontjai tannak. Minél több országot tőe, a nemzetközi kommunista isztályharcos fronttól függővé kar tenni. Egészen más malomtan őröl, mint Amerika. De a Szabad Világ nemzetei ek nagyon is meg kellene szív ( elniők az összetartás fokozódá- ■ a, szerves kiépitése szükségét, nert bizony a hidrogénbombás j ávrakéta korszakában ez az in- j erdependence lesz a létbiztonsá uk egyetlen garanciája, nem pelig a “függetlenség”, — előbb s tóbb akárki meglátja. ] Interdepedence, de nem a ; zovjettel, hanem a demokrácia . s szociális individualizmus vilá- , ának kötelékein belüli, kölcsö- ' ös függőség! . * * * MEGMONDTA Herter azt is, , ogy nem nagy reményekkel íegy Genfbe s nemcsak ő, de multheti sajtókonferenciáján lisenhower elnök is fenntartotta z eddigi amerikai álláspontot, logy csúcskonferenciának csak gy vin émlm«, h* * kültigymi niszteri konferencián elég alap alakul ki arra, hogy a csücskön ferencia eredményes lesz. A Szovjet taktikája Genfben, mondják diplomáciai megfigye. lök, a nyugati szövetségesek közötti nézeteltérések elmélyítése és kiaknázása lesz. Várható, hogy mindkét fél el fogja utasítani a másiknak megoldási tervét, s hogy azután kezdődnek meg az érdemleges zöld asztali csatározások, sőt ugylehet a Szovjet blokád rendelkezései is Berlin elrekesztésére, — bár ez nem valószínű, mert Eisenhower elnök Herter elutazása napján nem hagyott kétségét afelől, hogy ha a Szovjet bármely önkényes rendelkezést eszközöl Berlin ügyében vagy pedig külön békét köt a keletnémet kormánnyal nem megy el semmiféle csúcskonferenciára. Sokan azon hiszik, hogy Genf csak átmeneti állomás lesz a csúcskonferenciához és az ottan kijegyecsedő ellentétek fognaic a csúcskonferencia elé kerülni, Kruscsev tehát addig a nagy bombacsörtetés dacára sem fog érdemileg változtani a berlini helyzeten. A csucsáonferencia az eddigiek szerint augusztus elején * volna San Franciscóban de Kruscsev alkalmasint résztvenne egy New Yorkban készülő kiüli tás Szovjet paVillonja megnyitásán is, ekként megválositva látván régi vágyát, hogy Amerikába jöhessen látogatóba. (Egyidejűleg amerikai kiállítás nyílik meg Moszkvában. Nixon alelnök jelenlétében. Szerintünk balekség Amerika szempontjábél úgy az ilyen kiállítás, mint a különféle “kulturcsere”, mert a bolsevik propaganda ezáltal sokkal több működési teret kap itt, mint az amerikai életrendé a Szovjetben.) * * * NEM ÖRÜLÜNK, hogy ha Kruscsev, aki lemészároltatta a magyar nép 1956 októberi szabadságakaratát és fiai ezreit és semmibevette az Egyesült Nemzetek tizenkét határozatát Magyarország szabadsága visszaállításáról, szerencséltetni fog bennünket. Valóban szükség van erre is a távrakéták s egyéb modern fegyverek terén fennálló orosz fölény miatt? Akár Genfben, akár San Franriscoban lesznek a döntő tárgyalások, meg kellene maradnunk amellett, hogy a német ügy, már Kelet-Németország helyzetének a magyarországival és a többi Vasfüggöny országokéval való azonossága miatt is csak ez országok ügyével együtt oldható meg, akármennyire tudni sem akar Kruscsev ez országok szabadságának ügyéről. És nem lehet elégszer ismétel ni: A Szovjet retteg attól, hogy Nyugat Németország idővel önállóan rendelkezhet nukleáris bombákkal és távrakétákkal, s snnek megelőzése számára a legfontosabb aktuális, sürgős pro ■ alema fel kell tehát vetni szarnáráz az ajánlatot: Német hidrogénbombás távrakéta nem lesz, Je ennek ára a kommunista uraom alá kényszeritette Magyaror j izág és hasonló sorsú társai sza- ] Dadságának visszaadása, — take l or leave it! * * * DR. KLÄR ZOLTÁN kartárunkat, a new yorki “Az Embe- ” letilap szerkesztőjét rendkívül iulyos szivattak érte és válságos : állapotban fekszik egyik new i vorki kórházban; Az utolsó hírek 1 izerint remény van felépülésére, i íz 1958 első évnegyedi A JÖVŐ KEDDI ELŐ- MUNISTÁK AZ OSZTT ji VÁLASZTÁSOKON! RÁK PARLAMENTBŐL NYITÁS GENFBEN nagyhatalmi külügyminiszterek egyike sem ellenzi. Kedden ugyanolyan akadékoskodás Kedden, a második napon Gromyko Csehszlovákia és Len ■ gyelország kommunista kormányának teljes rész jogú résztvevőként való elfogadását követelte. Hosszú vita után a döntést másnapra halasztották. A nyu gáti, szövetségesek ellenzik az orosz indítványt. Kruscsev Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy az államfők csúcskonferenciája akkor is meg lesz, ha a genfi összejövetel nem vezetne eredményre. Genfben mintegy 1500 újságíró van jelen a világ minden tájáról, de eddig be sem bocsájtották őket a konferenciára, mely nagyrészt a nyilvánosság kizárásával fog lefolyni. Mindegyik kormány részéről egy szószóló az ülések után tájékoztatja az újságírókat a történtekről. Jövő kedden, május 19-én fontos előválasztások lesznek Bethlehemben. Két Márosi tanácsosi, a városi pénztárosi és több megyei állás kerül betöstésre s a választási döntésnek kihatása lesz a város, illetve a megye jövőbeli ügyeire. Ezért azokra kell adnunk sza vazatunkat, akiket j& lclkiismcrette! az illető állásokra legmegfelelőbbnek tartunk Mindent meg kell tennünk, hogy jól válasszunk, mert csak igy kaphatunk jó kormányzást. A Híradó régi szokása szerint a választók személye; Ítéletére bízza a végső döntést. Szavazzon mim lenki - a saját legjobb egyéni benyomásai éc ítélete szerint, — de szavazzon, mert ez a legszebb polgári jogunk s ezzel valóban résztvesziink Amerika és benne városunk és megyénk jövője minél szebbé és jobbá építésében ! ; Hétfőn Genfben megnyilt külügyminiszteri konferencia amelyhez a nemzetközi politika körei fölötte kevés várakozási fűznek. Gromyko orosz külügyminisz tér már a megnyitás előtt komé; diát rendezett azzal, hogy követelte /a nyugatnémet Adenauei kormány és az egylistás kommu nista keletnémet kormány .kül cötteinek, akiket tanácsadóul és megfigyelőül hívtak meg, telje; jogú résztvevőkként való e'fogá dúsát. A nyugati szövetségesek erről tudni sem akartak, mert a kelet német kommunista Grotewohl társaság diplomáciai e'ismérésével lett volna egyértelmű. — Emiatt a konferencia megnyitása több órát késett, mig Gromyko végül látva. Hogy nem ér célt, beleegyezett, hogy a két német kormány csak mint -megfigyelő legyen jelen és képviselőjük csak akkor szólalhasson fel, ha a négy ATTLEE A KÜLPOLITIKAI HELYZETRŐL munkaidő rövidítést teljes hetibérrel KÉR AZ ACÉLMUNKÁS UNION Az acélgyárak és a union között folyó uj bérszerzödési tárgya'ásokon, mint most nyilvá nosságra került, a bér és. egyéb követeléseken kívül négy napos vagyis 32 órás munkahétről is van szó. Aunion azt kivánja, hogy minden negyedik hét legyen ily 32 órás munkahét, hogy a szakmai munkanélküliség csökkenjen. Három hétig rendes 40 órás munkaidő mellett a szerződés szerinti bérrel dolgoznának, minden negyedik héten azonban csak négy napon át, de öt napos hetibérrel. A union számítása szerint ennek következtében az órabérek átlagban 15 centtel emelkednének. A mostani, egyszer négy hétben 32 órás javaslat csak bevezető akció volna azon esetre, hogy ha később az állandó 32 órás munkahetet tenné szükségessé a szakmai munkanélküliség. Maguk a union vezetők is elismerik, Hogy állanló 32 órás munkahét, a régi, 40 órás bérel, a tulnagy költségek miatt a gyáraknál még nem vihető keresztül. A gyárak a imunkaidő — leszállítás ellen A tizenkét gyár amely az ipanevében bizottságilag tárgyai, — Vasárnap, május 10-én folyta le az országos képvisélőválasztá [sok Ausztriában. A kommunistái annyi szavazatot sem tudta! ! összehozni, hogy elérték voln az ot százalékot, amely az els. mandátumra jogosít. Eddif mindhárom mandátumukat el vesztették. A keresztény néppárt azé Íratta ki korábbra a választáso kát, mert azt remélte, hogy < szociáldemokratákkal szembei eddig fennálló nyolc főnyi parla menti többségét megnövelheti é igy több szava lesz a tizennég; éve fennálló keresztény néppárt — szociáldemokrata párti koali cióban. A szociáldemokratákkal valc súrlódások legutóbbi főoka a: volt, hogy Raab kér. néppárt kencellár emelni akarta a bázbé reket, hogy lendületet adjon aí evitkezési kedvenek, de a szó ciáldemokraták elleneztek min den házbéremelést. Raab számításai nem sikerül tek, sőt többsége leolvadtegyetlen főre. Pártja 79, a szociáldemokrata párt 78, a neonazi Sza badságpárt 8 mandátumot kapott. A szavazatok országos számlálásánál megállapították hogy a szoedemek több mint 20,000-rel több szavazatot kap tak, mint a néppárt. Az 1945 óta fennállk kér. szoc. — szoedem. koakició továbbra is kormányon marad. —--------------ooo---------------CLARK SZENÁTOR JAVAS LATA A SOCIAL SECURITY SEK ÉRDEKÉBEN Joseph Clark volt philadel phiai polgármester, Pennsylvania demokrata párti szövetségi szenátora javaslatot nyújtott be a szenátusban, hogy szüntessék meg a Social Securityben részesülők számára előirt 1200 do'láros évi kereseti maximumot, amelynél többet a social secuntysek nem kereshetnek, ha járulékaikat hiánytalanul meg akarják kapni. Clark hosszú indokolást csatolt javaslatához, melyben helyteleníti bármely korlátozás fennállását. A javaslatot sokan tulmeszszemenőnek tartják, de a drágaságra való tekintettel a kereseti maximum jelentős felemelését pártolják.---------ooo---------------SYMINGTON NEM TALÁLT NUKLEÁRIS BOMBÁT ÉS RAKÉTÁT EGY ANGLIAI “RAKÉTA BÁZISON” Stuart Symington demokrata szenátor, volt légügyi miniszter, iki gyakran teszi szóvá az Egye sült Államok nukleáris téren szerinte a Szovjethez képest nem eléggé gyors fegyverkezését, Angliában járt, hogy ott mint az Illetékes szenátusi bizottság tagja megszemléljen egy nukleáris bombas és rakéta bázist, de a megadott helyen nyomát sem találta nukleáris fegyvereknek és rakétáknak. Symington ebből arra következtet, hogy az amerikai nép megnyugtatására a bázisokról forgalomba bocsájtott hirek nem mindig felelnek meg a valóságiak és ezáltal megtévesztően hatlak.---------------ooo---------------DULLES TÜDŐBETEGSÉGET KAPOTT Dulles volt külügyminiszter dnöki asszisztens, aki rákbetegiéggel a washingtoni Walter Reed córház beteg, legutóbb enyhébb üdőbetegseget kapott. Az uj betegség kezelése sikeres, de a ieteg gyengül.----— nnn- ■ - ■- ■ —MEGHALT CYRUS TAYLOR Cyrus M. Taylor, a U. S. Steel sok éven át volt igazgatója, aki tiz éven át Roosevelt majd Truman elnök személyi követe volt i Vatikánnál, 85 éves korában meghalt. Nagy részvéttel temetik «1. Attlee, aki 1945-től 1951-ig Nagybritannia munkáspárti mi riszterelnöke volt, azt mondta, “a világ legnagyobb baja. h'gy az oroszok félnek az amerikaióktól és az amerikaiak az oroszoktól”. A parlament külügyi vitája folyamán beszélt erről a kérdésről. Hozzáfűzte még: “Azt hiszem, mindketten túlságosan erősek és ezért van, ’ agj- komira nisták mindenütt látni vélik a háttérben a kapitalistát, a kapitalisták pedig a kommunistát.” Nem hiszi azonban, hogy Oroszország jelenlegi körülmények között legyőzhetné a Nyu- i gatot. “Olyan véleménykülönb- i ségek vannak, úgymond, a Szovjet csatlósállamai között és magában a Szovjetunióban is, hogv - valószínűnek látszik, közeledik már az idő, amikor magukban a kommunista országokban fog,! megindulni a bomlási folyamat . [ —ooo------------------j; uj rakétafegyver; — f Cape Canaveralban kipróbál- i ták a "Hound Dog” nevű uj ; i rakétafegyvert és a jelentések 1 szerint a kísérlet a várakozások - | nak megfelelően jól sikerült. A rakétát repülőgépről lövik ki a néhány száz mérföldnvire lévő ellenségre, igy a repülőgép nincs kitéve a légelháritás tüzének. A rakétát a távolból lehet irányítani, viszont az ellenség nem tudja pályáját befolyásolni. A rakéta ‘ hatótávolságát nem közölték.------------m .>1 ■ ■ — BAUDOIN BELGA KIRÁLY , AMERIKÁBAN !j-----------|! Baudoin belga király május 11-én az Egyesült Államokba érkezett. Washingtonban Eisen-1 hower elnök ünnepélyesen fogadta a repülőtéren. Több napig j Washingtonban marad és aztán hosszabb körutat tesz az ország- lj ban. s |; A belga király a huszas évei j: ben lévő agglegény, akinek nő- ] sülését többször hiresztelték a vi- (J láglapok, de mindig alaptalanul. CHURCHILL UTOLSÓ AME RÉKAI LÁTOGATÁSA ——— ( Sir Winston Churchill Wash- s ingtonból New Yorkba repült, ] ahol Bemard Baruch vendége ( volt több napon át, majd vissza- ■ repült Angliába. Ez volt a 84 [ éves angol államférfiunak valószínűleg utolsó amerikai útja. A repülőtéren, emlékeztetve anyjának amerikai származására, rövid búcsúbeszédet mondott, az- j zal, hogy most visszatér “másik” \ hazájába, Angliába. Egyébként ] egyhetes amerikai tartózkodása , alatt sehol nem beszélt nyilvá- j 89!«nt MRS. ROOSEVELT A VILÁGHÁBORÚ VESZÉLYÉRŐL Franklin Delani Roisevelt elnök özvegye beszédet mondott, melyben egy harmadik világháború veszélyével foglalkozott. — Nézete szerint a világháború csak azzal hárithatá el, hogy Amerika és a Szovjet egyezzenek meg a mai német helyzet fenntartásában, fogadják el mindkét Németország létezését, hiszen, végeredményben sem Amerika, sem a Szovjet nem kívánja Németország egyesitését.” Hangoztatta még, hogy a legtöbb európai nép nagyobb biztonságban érzi magát a kettéosztott Németország helyzetében, mintha egyesítenék a két részt. Úgy véli Amerika kénytelen lesz a német Szovjetzóna külön államiságát diplomáciailag elismerni. AZ ELŐ EMBERT ROBOTEMBER ELŐZZE MEG A HOLDON — JAVASOLJA EGY AMERIKAI TUDÓS Pasadenából (Kalifornia) jelentik, bogy Dr. A. R. Hibbs, a National Aeronautics and Space Administration vezető tudósa előadáson ismertette azokat az elgondolásokat, amelyek a holdrakétával kapcsolatosak. Szerinte a Holdra olyan rakétákat kell küldeni először, melyekben nem ember, hanem robot-gép van. Kétféle rakétáról lehet szó, Az egyik a Hold körül keringene két-háromszáz mérföld magasságban és eközben felvételeket készítene a Hold felületéről, a Holdról származó sugárzásokat mérné, amelynek alapján fontos következtetéseket lehetne levonni a Hold anyagának összetételéről. Ezeket az adatokat a rakéta automatikusan továbbitaná a Földre. A második tipusu rakéta a Holdon kötne ki és ot': végezne szinten robotberendezésével megfigyeléseket és méréseket. Ez a készülék automatikus furókészülckkel is fel volna szerelve, közetmeníák gyűjtésére, a Holdon lévő porból is venne mintát, stb. A készülékeket valószínűleg napenergiával fogják üzemben tartani. ANGLIA FEGYVERT SZÁLÚT IRÁKNAK Anglia újból megkezdte a hadianyag és fegyver segítség szállítását Iráknak, ahol tudvalévőén a királygyilkos Kassem kormánya egyre inkább kommunista barát politikát folytat. Angol sajtóközlemények remélik, hogy még nem késő és Irákoí még vissza lehet téríteni a Nyugat oldaléra. abból indul ki, Hogy minden • emelést ellenez, külömben az acélárat is emelnie kellene. A i 40 órás munkahét fenntartásához i pedig még a mai- bérek fenntartásánál is inkább ragaszkodik. ---Úgy vélik, hogy ha elkezdik az engedményeket a munkaórák - száma terén, a munkások nemsokára újabb munkaidő leszállítást kérnének teljes 40 órás bér 1 mellett. A union rámutat arra, hogy a gyárak mai rekord foglalkoztatottsága dacára 50,00! letett munkás munkanélküli és a bérek emelésénél is fontosabbnak tartja, hogy e munkanélküliek szá ■ mára is jusson munka. Javíts a Fehér Ház közvetítését sürgeti Jacob Javíts new yorki republikánus szövetségi szenátor egy rádió és televíziós beszédben felhívta Eisenhower elnököt, hogy haladéktalanul hívja meg az acélgyárak és a union képviselőit a Fehér Házba és gyakoroljon reá juk erélyes'befolyást, hogy a többi iparok áraira befolyással lévő acélárak ne emelkedjének s az árak és bérek újabb és újabb emelkedéséből származó inflációs veszély megállítható legyen.
