Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-24 / 17. szám

■ ■ ... nf Oft/// Hungarian News­­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAE—SZELLEMÉBEN AMERIKA' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., undo- the Act of March 3, 1£?9’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 17-ik szám BETHLEHEM, FA.. 1959 ÁPRILIS 24 Egyes szám- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR CHRISTIAN HERTER. a vég­­zetes betegségében sajnos hanyat­ló állapotú Dulles első helyettesi személyében <uj külügyminisztere van az Egyesült Államoknak.— Múlt szerdán reggel publikálták, hogy Dulles a rákbetegség to­vábbterjedése miatt beadta le­mondását és szombaton reggel hozták nyilvánosságra, hogy Her­­ter lesz az uj külügyminiszter. Három nap telt el a lemondás és a kinevezés között s közben a sajtóban és rádión nagyban folyt a találgatás az utód személyéről, amire tápot adott, hogy Eisen­hower elnök nem hozta a lemon­dás publikálásával egyidejűleg nyilvánosságra, hogy ki lesz Dulles utódja. Némelyek ezt az­zal magyarázták, hogy erősebben akarta dramatizálni Dulles lemondását: a lemondás napját kizárólag a Dulles lemondása és betgesége feletti megdöbbent sajnálkozás napjává akarta tenni. Mások viszont zat kombinálták ebből, hogy Eisenhower sem siet kinevezni Hertert. mert maga is úgy érzi, hogy Amerika népe és a világ előtt munkája után job ban becsült ember, valamely nagy egyéniség kell a mostani rendkívül nehéz időkben Ame­rika, sőt mondhatni a Szabad Világ élére, szemben a kommu­nista világösszeesküvéssel s azt még keresnie kell. * # * A KOMBINÁCIÓK a három nap alatt egyre több nevet vetet­tek felszínre, köztük Dewey volt new yorki kormányzóét és Ste­venson volt elnökjelöltét, sőt még Nixon alelnökét és Truman volt elnökét is. De már csütörtö­kön nyilvánosságra hozták, hogy a május 1 1 -i genfi külügyminisz­teri konferencián Herter fogja vezetni az amerikai delegációt s ettől kezdve egyre valószinüső­­dött Herter kinevezése, noha a new yorki és más amerikai világ lapok csaknem kivétel nélkül le­közölték fényképét, amely a kró­nikus köszvény betegsége miatt használt két mankójával ábrázol­ja és egyáltalán nem kelti azt az imponáló hatást, amelyet a Sza­bad Világ leendő külpolitikai ve­zérének keltenie kellene az em­berek fantáziájában. Herter olyan ember benyomá­sát kelti, mint akinek elég a sa­ját baja s azzal sem tud boldo- I giulni, nemhogy az egész világ bajával! Különösen Dulles tragikus be­tegsége után Amerika népe is egy testi egészségtől és óriási szellemi erőtől, dinamizmustól duzzadó, uj külügyminiszterre gondolt s ezért bizony nyomasz­tóan hat Herter kinevezése, akiről sokan még azt is kétlik, elég alaposan kiismeri e magát a nagy külügyi problémákban és keser­­gik, hogy eddig még semmivel sem adta hivatottsága jelét. * * * NEM JAVÍTOTT a közhan­gulaton az sem, hogy Eisenhower kívánságára Herter a kinevezése előtt alapos orvosi felülvizsgálat­nak vetette magát alá. Az ered­mény az volt, hogy fizikailag al­kalmas a külügyminiszteri állás­ra. Sokan még ezt sem fogadták megnyugvással, de akiket meg­nyugtatott, azok is töprengnek “tauglich” e a szerepre 1959-ben a nukleáris fegyverek, távrakéták és a kruscsevi agyafúrtság fe­szültséggel teli, bizonytalan nap­jaiban ? Pillanatnyilag azonban még mirldig inkább a Dulles iránti sajnálat, mint Herter személye uralja a kedélyeket. Sokan az egyéni tragédián túlmenő nagy, általános problémát látnak ab­ban, hogy valaki, mint Dulles valóban fáradhatatlanul dolgo­zott, előrehaladott kora és már tudott betegsége dacára szinte állandóan utazott, loholt a vi­lágrészek között, hogy egy általa és százmilliók által legfontosabb­nak tartott ügyet, a szabad em­­bfriitg ügyét sjplgAljit s mQ«t j mindent ott kell hagynia egy |ármányos, vészes betegség miatt, lamely megszámlálttá teszi nap­ijait. Magyarok idézik Madách “Az ember tragédiája" végjele­netéből Ádám sóhaj os, keserű szavait: “Csak az a vég, csak azt tudnám feledni!. . . * * * MIÉRT lett mégis a legjobb esetben közepes képességűnek vélt Herter az utódja Dullesnek? Akik többé kevésbbé azt hiszik magukról, hogy belátnak a kulse szák mögé, azt tételezik fel, hogy Herter továbbra is Dulles politi­káját fogja csinálni, amig Dulles csak képes reá szellemileg, ami esetleg még hónapokig, talán egy évig is lehetővé válik, noha a betegszobájából jövő hírek egyre borúlátóbbak. Azt hiszik, hogy a hang Jákobé, de a kéz a Észaué lesz. Dulles fogja irányí­tani a külügyi politikát, Hertert, cmig csak lehet. . . S közben Herter beletanul a dulled vonal­ba. És van olyan felfogás i', hogy jha egyszer Dulles már nem lesz, Eisenhower hat év alatt már elég­gé kitanulta a külpolitikát és a dullesi erélyt a Szovjet ellen, hogy tulajdonképen maga ak'ar­­ja irányítani a külügyet, úgy hogy Herter csak névleg volna a külügyminiszter s voltaképen Eisenhower egy csomo tanácsa­dóval, köztük Herterrel is, ön­maga irányítaná Amerika külpo­litikáját. Emlékeztetnek arra, hogy ezt tette kivált az utolsó, kritikus években Franklin Delano Roose­­volt elnök is, aki mellett a régóta betegeskedő Cordell Hull min­dinkább csak névleges szerepet töltött be. * * * KÜLFÖLDÖN, de belföldön is tulkevéssé ismerik Herter szemé­lyét és tuLkeveset is tettezett té­nyekkel ahhoz, hogy bizalommal legyenek iránta. De lehet, hogy végül rá fog cáfolni a bizalmat­­lankodokra és jobb lesz a híré­nél ... A legbizalmatlanabbak egyes német politikusok, — pe­dig Herter német származású. S vannak akik remélik, hogy nem lesz oly merev politikájú, mint Dulles volt, ha “mégis módja lenne az önállóságra. Kérdé azonban, hogy ezek mit értenek •merevség alatt. Mert ha a Szov­jet és a kommunizmus terjeszke­dése iránti merevség enyhülésén az appeasementet értenék, akkor jobb ha Herter megmarad a dullesi merevség mellett! De remélni kell, hogy akik azt várják, hogy Herter engedéke­nyebb lesz mint Dulles volt, csa­lódni fognak. Legalább is Eisen­hower azt mondotta egyik leg­utóbbi beszédében, hogy “München esetéből (a Szudeta­­vidék átengedése Hitlernek és Csehszlivákia cserbenhagyása) alaposan megtanultuk a leckét s bízni kell, hogy ez nem volt csupán tetszetős szólam a részé­ről, hanem elnökségének hátra­lévő másfél évében vigyázni fog hogy végleg le ne rontsa azt a presztízst, amit mint a második világháború győzelmes nyugati hadvezére történelmileg megala­pozott a maga számára. Herter egyelőre ismeretlen külügyi faktor, — ahogy Ameri­kában mondják “dark horse ’, (sötét paripa),---- de Eisenhowert eléggé ismerjük. Igaz ugyan, hogy most kerül elnökségének legnehezebb korszaka elé... * * * NEM TITOK, hogy Dulles, Eisenhower és általában az ame­rikai politikusok és közönség nagyrésze vajmi keveset vár a genfi külügyminiszteri konferen­ciától és nem osztja az angol kor­mánynak és a Labor Partynak egy Kruscsevvesl tartandó csúcs­konferenciához fűzött várakozá­sait sem. Dulles röviddel kórházba vo­­nuUw előtt ejy bestédében lel* Ivetette az eszmét, hogy a Nyugat és Kelet közti ellentéteket a Hol­­! landiában fennálló, de alig mil­­;ködő hágai Világbiróság, mint pártatlan nemzetközi forum elé kellene vinni. Nixon alelnök ápr­­lis I 3-án tartott beszédében újra elővette ezt az eszmét, alkalma­sint azzal a céllal, hogy a berlini kérdésben, a Szovjetnek a meg­szállás ügyében kötött szerződés­sel ellenkező szándékai miatt emlékeztessen e pártatlan bírói forum létezésére. Annyit mindenesetre mutat ez, hogy az Egyesült Nemzetekben való esetleges tárgyalástól nem sokat várnak Berlin ügyében. — Dr.g Hammarskjöld az Egyesüli J Nemzetek főtitkára ez ügyben Moszkvában járt, de hogy mit végzett, titok. Nem is valószínű, hogy valami konkrétumot elért volna, mert Kruscsev mindenké­pen konferenciákat akar külügyi és csúcs szinten és ő tudja, hogy miért. . . Az Egyesült Nemzetekben aligha is lehetne igazi eredményt elérni, mert egy komoly határo­zatot a Szovjet megvétózhat. A magyar szabadságharc ügye megmutatta, hogy a az Egyesült Nemzetek inkább ünnepélyes, de meddő tiltakozások fórumául al­kalmas, mint a tényleges anti­­kommunista védelmi akciókra. Igaza van Nixonnak, hogy már régebben a hágai Világbiróság elé kellett volna vinni a Szovjet szerződésszegéseit. Kivált a Vas­függöny országok szabadságát garantáló yaltai szerződés meg­szegését, közte a magyar szabad­ság ügyét, sőt szerintünk, — mielőtt a Szovjet az atombomba itok birtokába jutott. A Szovjet ma sokkal könnyebben beszél, mint akkor. . . KRUSCSEV legutóbb ajánlot­ta a Nyugatnak, hogy felejtse el a Vasfüggöny országok ügyét, mert “ami elveszett, elveszett . Ez igy nem egészen stimmel. Magyarország nem úgy “veszett el”, hogy forsriftos lett volna: a Szovjet njuigati szövetségesei (mármint az 1941 junius utániak, mert az előtte való szövetséges Hitler volt), nemcsak nem já­rultak hozzá, de Yaltában kikö­tötték függetlenségét, teljes külső és belső önrendelkezését. Magyarország nem ‘elveszett’, hanem szerződésszegő erőszak martaléka lett és ügye elvben ki­válóan alkalmas arra, hogy a hágai nemezetközi biróság dönté­se alá bocsássák. Amerika kétségtelenül kész arra, hogy alávesse magát a dön­tésnek, de Kruscsev aligha volna hajlandó ily előzetes kötelezett­séget vállalni. A Szovjet nem nyugati erköl­csi fogalmak alatt cselekszik, hanem osztályharcos kategóriák szerint. Ezért gyakorlatilag nem jó a világbirósági döntés eszméje, noha nyugati erkölcsi fogalmak szerint száz százalékosan helyes volna, sőt többet lehetne várni tőle, mint a külügyminiszteri és csúcskonferenciától, — ha Krus­csev elfogadná. De Kruscsevnek nem döntő igazság kell, hanem az osztály­harcos érdekek előbbrevitele. Ezek szempontjából csak hát­rányt jelenthet a Szovjet szá­mára, ha valamely ellentét ügyét a világbiróság elé viszik, viszont Kruscsev a külügyi konferenciák kapcsán reménykedhet, hátha a Nyugat valahol elkövet egy nagy hibát, engedékénységet. amit a kommunizmus terjeszkedésének előbbrevitelére használhat ki ... A világbirósági tárgyalásokból tehát alkalmasint semmi sem lesz, mert ez “nem cikk” a kommu­nista politikai piacon. Nekik a világbiróság is polgári osztálybi­­róság, amely nem a kommunista "pártigazság" szerint dönt. 11 9? CASTRO AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN NIXON MOSZKVAI LÁTOGATÁSA Washingtoni hivatalos közié I szerint Nixon alelnök júliusban Moszkvába repül, hogy személye- j sen nyissa meg az ottani amer:’-i kai kiállítást, amelynek e’őkészü­­leteiről rr.ult héten irtunk. A kiállításon többi közt egyj amerikai családi házat fognak bemutatni, amelyet a new yorki Macy cég állít ki. A ház teljesen felszerelve 13,500 dollárba kerül, j A .kiállítás még meg sem nyílt, de a moszkvai lapok máris gú­nyolódnak, és kételkec'nek hogy | a valóságban ezért az ázé t kap i ható volna ily ház. Nixon moszkvai látogatása al-( ka’mával találkozni fog Kreml' vezetőkkel is és a látogatásnak j nagy jelentőséget tulajdonítanak, j------------------non------------------­CHURCHILL A VILÁG­­HELYZETRŐL Churchill, dacára hogy 85-ikj évében van, újra jelölteti magát a woodfordi kerület képviselőjé-j vé. “Ha Berlin miatt háború tör ki; Nyugat és Kelet között, mondot-j ta, nukleáris fegyverek használa­ta elkerülhetetlen volna. De, a nyugati szövetségeseknek soha­sem szabad Németországot tárna clási bázisul használni". "A Szovjet azon félelme, — folytatta Winston Churchill — hogy Németország újra támadóvá válik, észszerű, bár nem igazsá­gos. Figyelembe kell vennünk. Nemcsak a magunk, de mások szemével is kell néznünk a dol­gokat. De az oroszoknak tisztá­ban kell lenniük azzal, hogy a Nyugat nem nézheti nyugodtan íogy a Szovjet szaporíthassa azon országok és népek számát, ame­lyek zsarnoki uralma alá kerültek , Churchill helyesli Macmillan, politikáját és támadta a Labo; , Party külpolitikai elgondolásait Az uj választásokat valószínűleg októberre tűzik ki. * * * Anglia második világháborús mezére feltartoztatási politikát oirdet és nem beszél a szerző­désszegő erőszakkal a Szovjet ke 1 :ére jutott Vasfüggöny országok 1 ról. Azokat már "leírta”, holot naga is egyik aláiroja volt Yal ában az oroszok által kijátszol izérződésnek? NÖVEKEDETT AZ ACÉLIPARI SZTRÁJK VALÓSZÍNŰSÉGE TELJESEN EREDMÉNYTELEN A GYÁRAK ÉS A UNION LEVÉLVÁLTÁSA. Fidel Castro,; cubai forradalmi miniszterelnöSk nem hivatalos minőségben ápij I 5 óta az Eg vé­sőit Államokban tartózkodik, Egyszerű katpnaruh'ban háti­zsákkal érkezett Washingtonba a szakállas forradalmár vezér és nyilatkozott az újságírók egyesü­letében, rádión és televízión. — Vasárnap két órás látogatást tett Nixon alelnöknsl. Castro cáfolt», hogy vezértár­sai vagy rokonai között kommu­nisták vo'nának Tagadta, hogy semleges kivánxa maradni a de­mokrácia és krmmunizrrus kö zött cs a demokrácia emberének mondotta magák. A több rrirt 500 kivégzésről ezt mondta, H^gy lóként Batista elmenekült köz társasági elnök korrupt és kegyet len kreatúráit végezték ki a rend biztosítására. Crős kereskedelmi összeköttetést akar az Egyesült Államokkal. ígéri, hogy a vá lasztásokat rövidesen kiírja. Caotrot U. S-ben sokhelyütt fenntartással fogadták és várako­zó álláspontra lelyezkednek vele szemben, kivált amig nem történ­tek meg a választások és nincs alkotmányos jogrend Gubában. Némelyek az: a benyomást nyerték, hogy Castro tulfiatal és bajosan lesz uriá a Cubában mu­tatkozó súlyos gazdasági válsá­gon. A 6.4 milliónyi lakosságú Cubában a lakcsság 15 sz'zaléka munkanélküli éi az államkincst r üres, mert Batsta és társai ki fosztották az szökésük előtt. I indokolnák. Végül hivatkozik ar- I ra, hogy a gyárak közül elsőül j megjelent a Jones & Laughlin j gyár negyedévi beszámolója, i amely az 1958-as első évnegyed­­! hez képest közel tízszeres tiszta j hasznot mutat ki. Az automunkások pé’dája A N. Y. Times ápr. 1 9-i száma hosszasan foglalkozik a gyárak ! és a union közti levélváltással és arra a megállapításra jut, hogy j az nem csökkentette, sőt inkább | növelte a sztrájk veszélyt. De i nem tartja kizártnak, hogy ha j junius 30-ig nem jön létre az uj szerződés, példát vesznek Walter Reuthertől, illetve az automunkás uniontól, amely szerződés nélkül is hetekig továbbfolytatta a mun­kát, mert az autóipar kedvezőt­len üzleti helyzete ezt tanácsolta. A sztrájk veszély miatt még mindig tart a rendelések özönlése a gyárakhoz és a union vezető köreiben máris attól tartanak, | hogy a sztrájk elmaradása esetén | a foglalkoztatottság lecsökkenne. | De ezt még mindig jobbnak : tartják mint egy hosszú sztrájkot, amelyre kilátás volna, ha a gyá­rak junius végéig leszállítják az összes nagy rendeléseket s aztán nem sürgős nekik a további murka. EISENHOWER LEVELE KRU.VSEVHEZ Eisenhower elnök a Genfben a nukleáris bombák kipróbá ásának beszüntetése ügyében megrekedt konferencia előbbrevitele érdeké­ben levelet intézett Kruscsev Szovjet miniszterelnökhöz. Javasolja, egyezzenek meg abban, hogy a világűrben 30 mérföld magasságig beszüntet­nek minden nukleáris robbantást. Ez, hangsúlyozza az elnök, első lépés volna a bomba kipróbálá­sok teljes beszüntetéséhez. Macmillan angol miniszterel­nök is hasonló értelemben intézett levelet Kruscsevhez, aki azonban még nem válaszolt. Jelentettük, hogy az acélipari union elnöke, David MacDonald azzal vá’aszolt az acélgyárak ajánlatára, melyben a kollektiv szerződésnek a jelenlegi feltételek melletti egy éves meghosszabbi­­ben Indokolásuk szerint az acél­árak befagyasztását indítványoz­ta, amely esetben a union mérsé­­ke'né követeléseit. Azóta válaszoltak az acé’gyá­­rak, mégpedig elutasító é.telem­ben. Indokolásuk szerint at acél­árak befagyasztása ellentétben állna a trust ebenes törvénnyel. A válasz nyomatékosan elveti annak még gondolatát is, hogv béremelés, akárcsak szerényebb mértékben is, tö.ténhetne az árak megfelelő emelése nélkül, mert "ha az acélipar ezt tette volna, már régóta csődbe került volna." MacDonald azon javaslatát, hogy az uj bérszerződési tárgya­lások május 18 helyett már má­jus 4-én kezdődjenek, a gyárak válasza kedvezően fogadja. A union továbbra is fenntartja, hogy az infláció emelkedése el­kerülhető, ha a gyárak fenntart­ják a régi árát s ez esetben a bér emelési igények oly mérsékeltek lesznek, hogy a gyárak kibirják a jelenlegi haszon mellett. — Hangoztatja azt is, hogy a béremelést az eddiginél nagyobb óránkénti munka eredmények is Péter Gábor, a vörös terror-főnök fogságának és szabadulásának kulisszatitkai Péter Gábort, a Rákosi rend­szer politikai titkosrendőrségénex hírhedt főnökét, a Kádár rend­szer szabadon engedte. Péter Gábor szervezte meg és vezette Rákosi utasításai szerint a kommunista titkosrendőrséget és lelkét a súlyos bűncselekmé­nyek s gaztettek beláthatatlan tömege terheli. Szövjetorosz “szakértők" közreműködésével ő építette be az Andrássyut 60 pin­céjébe a szörnyű kinzókamrákat, ő készítette elő a kísérteties kira­kat-pereket, — többek között ő vezette Mindszenty biboros meg­­kinzását és előkészítését az emlé­kezetes birósági komédiára. A “sztalintalanitásnak a korszaká­ban, 1953 végén Péter Gábort letartóztatták és 1954 márciusá­ban életfogytiglani börtönre Ítél­ték. Követte őt a börtönbe Décsi Gyula volt belügyminiszter he­lyettes, akit 9 évre és Tímár Ist­ván ÁVH-s tiszt, később igazság­ügy-minisztériumi főosztályveze­tő, akit 1 1 évre Ítéltek. Péter Gábor valósággal őrjöngött a börtönben, folyton öklével verte az ajtót s azt ordítozta: Rákosi a bűnös, Rákosi a bűnös. 1956 elején, amikor Titónak legnagyobb befolyása volt Krus­­csevre, a népi demokráciák éléről egymásután távolították el azo­kat a kommunista vezetőket, akik a Tito elleni Kominform háború­ban — hogy Sztálinnál érdeme­ket szerezzenek — különösen nagy buzgalommal gyalázták Ti­­tót. — Közöttük volt Rákos Mátyás is, aki úgy próbálta bőrét megmenteni, hogy az amúgy is már elitéit és börtönben ülő Pé­ter Gáborra próbálta hárítani a feslelősséget a Rajk-pör megren­dezéséért. Ez sazonban nem segí­tett Rákosin, — mennie kellett. 195 7-ben Kádár János, aki mint belügyminiszter egy ideig bűntársa volt Péter Gábornak, hozzájárult ahhoz, hogy az An­drássyut 60 volt főhóhérjának pőrét újra tárgyalják. Az ujra­­felvételi tárgyaláson Péter Gábor büntetését húsz évre szállították le. Ekkor tárgyalták Farkas Mi­hály volt honvédelmi miniszter és Farkas Vladimir ÁVH ezredes pőrét, akik Kádár János letartóz­­statásában és megkinzásában sze­mélyesen resztvettek, E pörben mini tfühejő tiirnk felvonultak a Farkas apa és fiú ellen Péter Gábor, Décsi Gyula és Tímár István. Farkas Mihályt 15 évre. Farkas Vladimírt életfogytiglani börtönre ítélték és röviddel rá Décsi Gyulát kiengedték a bör­tönből, sőt jó állást is kapott egy állami vállalatnál. Timár Istvánt szintén kienged­ték és újra az “igazságügyminisz­tériumban" kapott vezető beosz­tást. Legutóbb Péter Gábort is kiengedték, — nyilván Moszkva hozzájárulásával, — mert hiszen Moszkva most igyekszik minél több barátságtalan gesztust mu­tatni Tito felé. Kádár János a volt barátjának és bűntársának, Péter Gábornak szabó műhelyt rendezett be Bu­­daoesten. '—"The defenders of Freedom must stand united" Dwight D. Eisenhower Since NATO was founded ten years ago, not one inch of territory in the Atlantic area has fallen under Soviet rule. NATO stands for the North Atlantic Treaty Organization—composed of 15 free nations including the U.S. It Í3 a strong military and political force that greatly reduces the chances of another world war. And behind the shield of NATO, you and 450 million free men can work for a better life in peace. Send for free booklet on NATO. Write: NATO INFORMATION, Box 88, New York 21, N.Y. 10 years on guard against another World War NATO AZ AUTOMUNKÁSOK MEG­VETTÉK ÉS FELAVATTÁK TRUMAN SZÜLŐHÁZÁT Az Automunkás Union meg­vásárolta Lamar missouxii kisvá­rosban azt az egyszerű, kis házat amelyben Harry S. Truman exel­­nök 1884-ben született és április 19-én ünnepélyesen történemi ereklyévé avatták. A házat emléktáblával jelölték meg. Symington szenátor és Wal­ter Reuther az Automunkás Union elnöke beszéltek, Truman jelenlétében, aki mélyen meg volt hatva. Symington hangsú­lyozta, hogy a kis ház jelképe annak, hogy a legegyszerűbb kunyhóból elindulhat és a leg­magasabb polcra is feljuthat tu­dásával és becsületességével bár­mely amerikai polgár. A ház annakidején 685 dollár költséggel épült. Az Automunkás Union 6000 dollárért vette meg és az uj belső berendezésre 12,000 dollárt költöttek. ■OOO­Most vasárnap nyári időszámítás A nyári időszámítás most va­sárnap, április 26-án lép életbe. A vasárnapra virradó éjszakán egy órával előre ked tolni az órát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom