Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-07-18 / 29. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehifh Valley. A mar' érdekeit Vtg*'“' ---------­tár-BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA! MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre ......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Afcttcr May IS, 1923, at the Post. Office at Bethlehem, Pa., u|rter the Act of March 3, 1879". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................. $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vor. XXXVI. Évfolyam, 29-ik szám BETHLEHEM,SPA., 1958 JULIUS 18 Egyes szám,- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR GYÁSZISTENTISZTELETEI^ voltunk csütörtökön, juüus 1 2-én este New Yorkban, a hatalmas Riverside Church református templomban. Messze van a város központjától ez az egyszerűségé­ben is fenséges építészeti műre­mek és hétköznap este keveseb* ben jöttek el, mint várták. A tikkasztó nagy nyári hőségben kevesen mennek el hazulról a napi munka után s inkább lepi­hentek, olvastak vagy hallgattak a rádiót nézték a televíziót. Csak •mintegy 350 magyar gyűlt egybe az ünnepélyes Istentiszteletre, amely oly felemelően szép volt, hosgy sokkal nagyobb közönsé­get is megérdemelt volna már politikai jelentőségénél fogva is. A református magyar ameri­kai papság számos kiválósága szerepelt e gyászistentiszteleten. Rév. Borshy Kerekes György igen méltóságteljes és mégis em­berien alázatos hangú alkalmi imája mindjárt az Istentisztelet elején, rendkívül megragadó volt és a református magyar Bar­tók Béla Kórus éneke megfogta a sziveket. Imákkal szerepeltek Rév. Kovács Imre, Vitéz Ferenc, Hamza András és más magyar papok és két angol református pap is. Legmegragadóbb azonban a két magyarnyelvű föszonok ~Bé­­ky Zoltán, a Független Ref. Egy­ház püspökének és Hamza An­drás, a new yorki 1 16-ik utcai ref. egyházközség lelkészének beszéde volt. Béky püspök a Nyugat tétlen­ségét kárhoztatta beszédében és hangsúlyozta, hogy e terrorkivég­zések után többé nem szabadna szó lehessen a Nyugat és Kelet közti hidegháborús kibékülésről, koexisztenciáról. ‘‘A nyugati ke­resztény civilizáció halálharang­ját is meg fogják huzni, mondot­ta, — ha Et Nyugat tovább tétle­nül tűr, ahelyett, hogy a tettek mezejére lépne.” A tragikus helyzet lényegére tapintott rá rövid szónoklatának elmondatával és ki merné két­ségbevonni, hogy az általa jelzett veszély tényleg bekövetkezhet? « * • ményt hogy a mai helyzet nem végleges és hogy nem csupán rosszabbodására, hanem teljes megváltozására is lehet még szá­mítani! A MaSI'K beszéd, Rev. Ham­za beszéde a töprengőé volt. Ab­ban csúcsosodott ki, hogy nem érti mi volt az Isteni Gondvise­lés szándéka ezekkel a kivégzé­sekkel? Az egyházi előírások, úgy­mond, azt kívánják, hogy a papi szónoklat ne negatívumban csen­düljön ki, hanem a hívők vala­mi pozitívum reményét vigyék magukkal haza az Istenházából, de megvallja, hogy nehezen tud­na olyant mondani, ami ma ily reményt kelthetne fel. Rev. Hamza nincs egyedül e töprengéseivel. Sokan rágódnak azon, hogy Isten büntetése e ami Magyarországgal történt, a Szov­jet uralom, a kommunista kaszárnya rendszer, a szabad­ságharc, sok ezer eredménytelen életáldozata. és bukása s most a vezetők kivégzése? Vannak, akik a háború alatti nyilas fajüldöző bűnökért való bünhődést próbálnak látni a ma­gyar balsors e meg nem szünésé­­ben.1' Mi nem osztjuk ezt a velé­­ményt. Azok az emberiesség és a vallások parancsai elleni töme­ges bűnök csak egy pártnak, a magyarság egy kisebbségi cső-­­portjának förtelmes, pogány bű­nei, istenkáromló, szégyentel­jes gaztettei voltak, de nem a magyar nemzeté! Értük nem lehet, hogy a ma­gyar, nemzet egésze bűnhődjék s tudván tudjuk, érezzük, hogy Istennek nem volt s nincs is szán­dékában az egész nemzetet bün­tetni, Isten nem áll a kollektiv bűnösség alapján, mint Mar­­schalkó Lajos és Somodi István. Mi tagadjuk, hogy itt Isten büntetése megy végbe. Az osztá­lyok harca az ami ma a világban folyik. 1 ulajdonképen ez folyik évszázadok, mondhatni évezre­dék óta. .Krisztus a szegények a kisem­mizettek mellett állott mindig, de gyűlölte az erőszakot, , a ke­gyetlenséget, a gyilkolást. . . Is­ién nem szol bele az emberek­nek a javak birtokáért folyó marakodásába. Minden gyerme­­se számára fajra, színre, nem­zetségre osztályra való tekint nélkül adta a világ kincseit de sgyik ember, egyik társadalmi | rsztály nem hagyja élni a mási-1 tat. . . Amerikában ez szerencsére nincs egészep igy, itt a munkás ;s a munkaadói osztályok eljutot­­:ak az unionizmus és az ‘‘egymás­sal élni és egymást élni hagyni" sölcs és istenes álláspontjára, de odaát Európában és más világ­részekben tovább tómból az j osztályharc és annak is legbrutá- j isabb, lenini fajtája, amely nem j minden osztály egymás melleti-! ségét, együttélését, a kiegyen­­itő osztálybékét, minden dolgo­zó embernek a polgári jólétbe /aló felemelését, a proletársors megszüntetését hirdeti, hanem :ak osztályhatalmi őrségváltást, hatalmi cserét kíván keresztül­­srőszakolni és aztán fenntartani. Nem újság ez a másik osztály rovására való boldogulási törek­vés és valljuk meg egyes kapita­­ista országokban hosszú törté­nelmi korszakokon át gyakorol­­:ák és még ma is gyakorolják. De vezethet-e az emberiség bol­dogságára ez a szerepcsere, »melyben az elnyomottak .lesz­nek elnyomókká és az egykori slnyomok kerülnek a proletár­­sorsra, melyet ők leráztak ma- ] rukról? Nem e adott Isten sza­­oad akaratot az emberiségnek, rogy maga rendezze be világát. Lehet ugyan, hogy ezzel tulbe­­zsülte az embert, de a mai bal­­sors, amely az antikommunista 1 nemzeteket ,éri egyáltalán nem Isten büntetése, hanem az Isten- . tői kapott szabad kéz gyarlósá­gának, istentelen szellemének következménye. Isten szándéka, j raktárán, mitybb most Fábián Béla cikkei siiü közlésével igye'k szik feledtetni hogy egy évvel Nagy F-erenc jés Varga Béla me­nekülése és fél évvel Pfeiffer Zoltán menekülése után is még Békési Imre ^radozó kommunis­ta barát budapesti propaganda tudósításait közölte hasábjain.— Nem meglepi, hogy most már eljutott SzabóiDezsöt, a fajpoli­tikai pogányság előfutávját glori fikáló Békeffy cikk közléséig is. r. o.----------------Moo---------------­NYUGATELLENES PUCCS IPÁKBAN Eisenhower 5,00 marine kato­nát küldött Lelononba. Nasszer és a Szovjet gjujtogatnak a Kö­zépkeleten. Végsőkig kiéleződött a háboris veszély. Irakban, a Fózépkelet egyik legfontosabb olg dús országában Nasszer-barát brradalámrok jul. 14-én puccsal megdöntötték a kormányt, elüzék Faisal királyt és kormányát é kikiáltották a köztársaságot. Közelebbi hifik lapunk zárta­kor még nincserak az iraki puccs­­ról. De a jelek szerint a puccs baloldali elem« müve volt. — ügyes hirek szrint a puccskor­­nány még nen egészen ura a helyzetnek s főig csak Bagdad :őváros van kezben. Eisenhower enök ötezer Ma­rine katonát küÜött Lebanonjba, ahol, mint rregirtuk, szintén Masszer emberei foi radal mősitot­­:ak és a nyugaharát Chamoun ;lnök kormánya harcban áll a Forradalmárokká- A U. S. h^d­­srő mindaddig ’"banonban ma­rad amíg az Egyesült Nemzetek íem küld ki egy E. N. haderőt a ratárok és a belső rend biztosjtá­­ára. Kedden az E N. biztonsági anácsában Cabot Lodge ily ér­elemben tett bejelentést. Sobo­­ew orosz delegátus az iraki de­­egátus kizárását követelte a biz­­onsági tanácsból azzal, hogy tözben uj kormány alakult Imk­­>an. Ezzel elárulta, hogy a Szöv­et a iraki lázadók pártján ván. Eisenhower ehök kedden este Országos, rádióbtszédben magya­­ázta meg a lép4 jelentőségét az ímerikai népnek Anglia támo- j. tatja az amerikii akciót. , A Szovjet be»vatkozá:t emle- L ;et és nagyon kiélezettnek látja helyzetet. (Ha a beavatkozás egy kom-­­nunista országnak erőszakkal to­­ábbra kommunizmus alatt tar- ] ása érdekében történik, mint Magyarországon történt, akkor endben van i Szovjet szem­pontjából. De h» ugyanezt Ame­­ika teszi egy demokrata ország védelmében, -4- mégpedig vé­­engzés nélkül, sőt a vérengzés ^kerülésére, — akkor a Szovjet láborus provokációt emléget é3 rígyót-békát kiáltoz!) A további fejleményekről jö­­rő számunkba» részletesebben udósitunk! 1 1 Újra piketelik az E. N. Szovjet delegációját Megírtuk, hogy a Szovjet átirt az Egyesült Nemzetekhez, hogy ha a new yorki magyarok nem hagyják abba a delegációnak a Park Aven lévő palotája pikete- j lését, vissza fog lépni az E. N. muknájában való részvételtől. A ‘‘fenyegetést" sajnos nem lehet komolyan venni. A Szov­jetnek több a haszna az E. N. tagságból, mint a Nyugatnak. . . A rendőrség a jul. 1 3-i pikete­­lést is engedélyezte. Mintegy 250 magyar vonult fel táblák­kal, mig a rendőrség részéről ! 147 rendőr és 35 detektív jelent! meg és a közéiben további 55 rendőr volt tartalékban. A ren­dőrség fakorlátokkal teljesen elbarrikádozta az épületet a tün­tetők elől. Az épület összes ablakain a függönyök le voltak bocsájtva és az oroszok közül egy lelket sem lehetett látni. Minden úgy volt elrendezve, : hogy az előző heti kilengések, rendőrök elleni támadások ne j ismétlődhessenek. A piketet nyu­­gateuropai piket körútra utazott Fábián Béla helyében Kovács Imre ref. lelkész rendezte, aki szintén évek sora óta vesz részt e piketekben. A táblákon többi közt ‘‘Men­­jetek ki Magyarországból és az­tán az Egyesült Nemzetekből is!" felírás volt. A felhívás követ si­kerére sajnos jelenleg nincs kilá­tás, mert az előbbiről a Szovjet tudni sem akar, az utóbbit pedig Washington sem kívánja. A piketeléseket a hét minden -napján megismétlik az esti órák­ban, szombatig bezárólag. MINDNYÁJUNK ÜGYÉRŐL VAN SZŐ MINDNYÁJUNKNAK EL KELL MENNI A WILLOW PARKBAN JULIUS 27-ÉN TARTANDÓ SAJTÓ NAPRA ! Felhívásunkra egy emberként mozdult meg a Lehighvölgy ma­gyar és vend kolóniája. — Mindenki segíteni akar, hogy minél sikeresebb legyen a NAGY SAJTÓNAPI MULATSÁG és mi­nél nagyobb összeg jusson a régi magyarság megfogyatkozása miatt küzdelmes helyzetbe jutott, 35 éves HÍRADÓ anyagi megerősítésére! — Aki nem tud eljönni, legyen LÉLEKBEN jelen és küldje be hozzájárulását! PETUR BÁNI hangokat ütött meg Béky püspök nemcsak ma­gyar, de világpolitikai viszony­latban is. De mindnyájunk szive legmélyéről szólott. Lehetünk különböző pártokban, különböző felfogással és világnézettel, / de akik ragaszkodunk egy humanis ta és individualista szabad civi­lizációhoz, egyet kell értsünk aggályaival, feljajdulásával. A több mint kétórás nagysza­bású egyházi ünnepség nem lett volna lelkileg teljes az igazság teljességével ékes, ennek kimon­dása nélkül. De sajnos, ma csak pusztába kiáltó szó. A Nyugat lelkén valami ernyedtség ül. Vagy csak az elkésettség érzete ez? Nem használtuk ki, amig Ameri­kának egyedül volt atombombá­ja és most már késő? Legalább is, amig nekünk is sikerül föld­részközi távrakétákat előállítani, amelyek képesek a világ másik oldalára elvinni' és ott automati­kusan kilőni a hidrogénbombát? S ha megfejtettük az előállítás tit­kát, akkor is lehet e többet tenni Amerikának, mint sakkban tar­tani vele a titkot régebben bir­tokló Szovjetet? Nem késtünk e le végzetesen a történelem vonatáról, amely 1914 julius 25-én, most 44 éve indult el és azóta nem tud megállni. Mintha csak szivszíl­­hüdést kapott volna a lokomotív vezető, a gép azóta rohan a vakvilágba, elgázolva embere­ket, intézményeket, javakat, az egész múltat. . . Mindaz, ami ma van Vilmos császár háborújának következ­ménye és az utolsó ‘‘chance’’ a megváltoztatására valóban csak addig állott fenn, amig Ameriká­nak atoimmonopoliuma volt? Lehetséges, hogy igy van, de nem lehet, nemszabad feladni a re-Kérelem a Bethlehem és környékének ma­gyarságához Kedves Testvérek! Mint egyike azoknak, aki az elmúlt harminchat esztendő fo­lyama alatt minden hónapban láthatta azt a csodálatos teljesit- j ményt, melyet a BethlAemi Hí­radó mindenkori tulajdonosai, munkatársai annak megtartásáért végeztek; örömmel csatlakozom azokhoz, akik a julius 27-én tar­tandó “Sajtónapon” megjelenek, annak sikere érdekébe dblgozni hajlandók. Segítsünk mindnyájan a napot sikeressé tenni, megjelenésünk­kel, másoknak hívásával, hozásá­val és a Bethlehemi Híradóra való előfizetésünkkel, vagy an­nak megújításával. A viszontlátás és a siker re­ményében, vagyok szívélyes üd­vözlettel, Szabó András, ev. ref. lelkész Alpha, N. J., 1958 jul. 15 Nagy örömmel jelentem a HÍRADÓ olvasóinak, hogy nem csalódtam magyar és vend test­véreimnek a sajtónk iránti lelke­sedésében és támogató készségé­ben. Múlt heti felhívásomra tö­megesen jöttek a jelentkezések és levelek, hogy a HÍRADÓ, a Le­­highvölgy több mint 35 éves magyar lapjának fennmaradását minden tőlük telhető eszközzel elősegíteni kívánják és ott lesz­nek a julius 27-én a Willow Park ban tartandó nagy sajtónapon és addig is mindent el fognak követni, hogy annak sikere minél nagyobb legyen! Régi bethlehemi magyarok és azok közül is igen sokan, akik az utóbbi évtizedben jöttek sze­retettel ajánlják fel segítségüket a SAJTÓNAP érdekében. ígérik, hogy nemcsak családjukkal jön­nek el, de rokonaikat, barátaikat is elhozzák. Mások süteményeket és egyeb segítséget ajánlanak fel és azon vannak, hogy sok uj elő­fizetőt hozzanak a lapnap, mert ELSŐRENDŰ MAGYAR ÉR­DEK, hogy a HÍRADÓ, amely az évtizedek alatt együtt sirt ve­lünk, ha csapás ért és velünk' őrült, ha örömre volt ok, éle­tünk régi bajtársa, utitáisa, jó-j ban-rosszban mindhalálig hü ba­­látunk volt és ma is az, még sok éven át folytathassa mindnyá­junkra hasznos munkásságát ma­gyarságunknak úgy amerikai mint magyar érdekei hűséges szolgálatában! Megható ez a testvéri megér­tés és első szavam az őszinte köszöneté mindnyájunk számára, akik ezzel tanúságot tesznek a Magyar Sajtó régi nagy múltú helyi lapja és a magyar ügy irán­ti szeretetükről. » * * Minden erőnkkel igyekszünk e szeretet jelét azzal viszonozni, hogy a HlKADÓ még érdeke­sebb, jobb és még inkább segít­ségére legyen honfitársainknak < az amerikai életben s hogy a mostani SAJTÓNAPOT, — az esőt amelyet a HÍRADÓ húsz év | óta rendez, — minél kedveseb-j bé, szórakoztatóbbá, jó mulat­sággá tegyük számukra. ígér­jük, hogy felejthetetlen szép lesz, úgy a kedélyes hangulat, mint a műsor, beszédek, ének- és humoros számok, zene, tánc és egyéb élményszerü meglepetések dolgában! A műsor összeállítása most folyik és biztosra vesszük, hogy mindenki nagyon meg lesz elé­gedve. Hogy mindenki eljöhes­sen, a belépti dijat csak egy dol­lárban állapítottuk meg. Köszö­nettel fogadunk minden önkén­tes felülfizetést, amel.yel régi és uj magyar és vend testvéreink hozzájárulnak a HÍRADÓ jövő­jének biztosításához. A lapban nyugtázni is fogjuk a SAJTÓ • NAP alkalmával a lehighvölgyi magyar lap anyagi alapja felse­gélyezésére adott felü.fizetéseket. Hisszük, hogy akik esetleg nem tudnak eljönni, sem akar­nak kimaradni ebből a közös nagy nemzeti ügyből, speciális lehighvölgyi magyar és vend ak­cióból és lélekben velünk lesznek a Magyar Sajtó Ünnepén s eljut­tatják jegyük árát az esetleges felülfizetéssel, amit szintén kész­séggel fogunk nyugtázni a lap­ban. Szeretettel kérjük aranyszívű asszonyainkat, akik süteményt szazdékoznak ajándékozni a Hír­adó Sajtónapjára, hogy azokat ott árusítsák és ezzel is elősegit­­sék a SAJTÓNAP sikeréts hívják fel Mrs. Kozo Istvánnét, telefon 7-4777 (926 Evans St.) jelent­sék be nála, mint szándékoznak í készíteni és szíveskedj enek azt legkésőbb julius 26-án, szomba­ton estig lakására eljuttatni. * * * Alig egy hét választ el bennün­ket a naptól, amely a magyar szellem, a magyar lélek, a ma­gyar újság nagy napja lesz és egyben összeköti a nemes, célt a szórakozás pazar lehetőségeivel is. Kérjük magyar és vend test­véreinket, használják fel az időt a SAJTÓNAP minél nagyobb si­kere előmozdítására és a régi magyarság fájdalmas fogyása miatt küzködő HÍRADÓ anyagi megerősítésére! Azt akarjuk, hogy a SAJTÓ­NAP mindenkinek öröm legyen, mert jól mulatott és a HÍRADÓ támogatásával magyar szive-lelke szerinti derék dolgot is cseleke­dett. A Híradónak fenn kell ma­radnia és a mi dicsőségünk és büszkeségünk lesz, ha mindnyá­junk hozzájárulásával ezt a ma­gyar célt sikerül megvalósíta­nunk! Egyetlen lehighvölgyi honfi­társunknak sem szabad távolma­­radnia ettől a nemzeti akciótól! A Lehighbölgyben nem hall­gathat el a magyarság hangja! Szivünk ezt diktálja parancsolja! Áldja meg érte a Lehighvölgy­­ben élő, szolidáris, igaz jó ma­gyar testvéreinket a Jóisten! • Kossuth Lajos üzente: Mind­nyájunknak el kell menni. Ez is most IGAZ MAGYAR ÜGY, senkisem maradhat ki belőle! Viszontlátásra a Sajtónapon, jul. 27-én, a Willow Parkban. SRÁJ JÁNOS másodgenerációs magyar, a Liberty S. C. elnöke ■---------------ooo---------------­McCORMICK A SZOVJETTEL való szakítást követel A KILENC REPÜLŐ MIATT Megírtuk, hogy a keletnémet­országi Szovjet bábkormány jun. 7-ike óta fogva tart kilenc ame­rikai repülőt, akik egy helicop­­teren Nyugatnémetország felett repülve nagy viharban ut irányt tévesztettek és keletnémet földön ereszkedtek le. _ A bábkormány váltságdíjat követel értük és ragaszkdfclik ah­hoz, hogy a U. S. ismerje el mint törvényes kormányt. Washing­ton Moszkvával tárgyal, de a Kreml azt kívánja, hogy a báb­kormánnyal tárgyaljon. John W. McCormick képvise­lőházi 'demokrata vezető julius 1 3-án azt követelte, hogy a kor­mány szaktisa meg azonnal a diplomáciai összeköttetést Mosz­kvával, ha a kilenc repülőt azonnal szabadon nem engedik. Amerikai állampolgárokról van szó, mondotta és nemzetünk mél­tósága forog kockán.-----------------ooo —­úgy sejtjük minden dolgos ember bőséges, szép élete volt s ami ! történik, csupán annak , átka, hogy az emberek nem tudnak felemelkedni ahhoz az egymást élni hagyó testvériességhez, amely Isten rendelése volt és 'marad mindörökké. . . * * * RÉV. DÁNIEL POLLING tar­totta az angol ünnepi beszédet, j Felvetette a kérdést, hogy miért | rendeztek gyászistentisztelet öt 'kommunista emlékére? És meg­adta rá a választ is: Mert a sza­­jbadság uralma eljöveteléért har­­! coltak és adták életüket és mert nem voltak stalinisták é=. : hittek Istenben. s [ .Három református (Nagy Imre, ! Szilágyi József és a börtönben í ‘‘elhalálozott’ Losonczy Géza), egy lutheránus (Maiéter Pál) és egy zsidó (Gimes Miklós), mon­dotta, ‘"életüket adták a szabad­ságért és hisszük, nem haltak hiába." Elmondotta még Rev. Polling, aki mint a Christian Herold or- j szágos református hetilap, de i mint napilapok cikkirója is évti- ! zedes tekintéllyel bir, hogy már előzőleg kapcsolatot tartott: Nagy Imre családja egyes tagjai- i val és kimenekítette őket Svájc- j ba. Beszédet azonban érezhető keserűség hatotta át és szavai , között ott settenkedett valami szinte szégyenkező bánat érzése, hogy a Nyugat annyira magára hagyta a szabadságáért életét ál- j dozó magyar népet. ‘‘Volt négy nap, — mondotta,J Nagy Imrének az Egyesült Nem­zetekhez intézett, a semlegessé­get és varsói paktumból való ki­lépést bejelentő távirata és a no- 1 vember 4-i megsemmisitó uj orosz támadás között, amikor a Nyugat más fordulatot tudott volna adni az eseményeknek. A Szovjet várt négy napig és a mikor látta, hogy nyugati beavat­kozástól nincs mit tartania, elin- 1 ditotta a november 4-iki uj vér- 1 fürdőt”. ] Ugyanezeket mondta, irta ' az események sok tisztánlátó szem- i lélője köztük e lap is igen fajdal- i más érzésekkel. i Igaz, hogy Eisenhower elnök s saját személyes kijelentéseivel so­hasem bátorította fel a magyaro- , kát a Szovjet ellen forradalom- £ ra. De amikor 1956 október végi sajtókonferenciáján erre hi- ^ vatkozott ezzel megpecsételte a , szabadságharc sorsát, noha Ma- ( gyarországon a Free Euope Rádió j évek során át sugárzott, izgató ] hangú leadásaiból méltán lehe­­tett ily biztatást kiolvasni. . . Rév. Pollinggal együtt mi is abban reménykedünk, hogy sem ] Nagy Imre és társai, sem a töb- ( biek, a névtelen hősok, akik a i j szabadságharc ütközeteiben vagy később halálos itelettel halták hősi halált, nem haltak niába. Mert nem igazi megoldás a pusz­­tá osztályhatalmi őrségváltás! És el kell ne jönnie az Isten igazi szándéka szerinti világnak, amelyben osztályáért, fájáért, nemzetiségéért senki sem lehet mellőzött, üldözött pária, amely­ben egyetlen osztály sincs a másik felett és mindegyik ember élni hagyja a másikat, — megtér ] Istenhez! , * * * SZABÓ DEZSŐ szellemét ( ébresztgetik, Írói és szellemi , dicsőségét hirdetik mostanában J Békeffy Lászlótól a Hitlerről ‘‘Europa megmentője” címen 1942-ben könyvet irt és Berlin­ből ugyancsak kiadósán támoga­tott Rátkai Kálmánig, holott 1 Szabó Dezső az 1918 végén megjelent a ‘‘Az elsodort falu ci- : mü regényével a nazismus irodai- i mi ősapja volt. Rátkaitól nem csodáljuk, de Békeffy újra bebizonyította hogy ] ügyes kabaré konferanszié, de po litikusnak zavaros. Cikke a Nép­­szava-Szábadságban jelent meg, amely sokféle portékát tart dú­san felszerelt és mindenki számá­ra valamivel szolgálni kívánó Kruscsevnek nem akar csúcskonferenciát, ha a rabországok ügyét kellene tárgyalni Krustsev az elmúlt napokon Keletnémetországban járt az ot­tani kommunista pártkongresz­­szuson, ahol újólag hevesen tá­madta Titot, mert nem veti ma­gát alá Moszkvának, mint a kom­munista osztályharcos világfront központi hatalmának. Azt mon­dotta róla, hogy dollárokért eladta magát a tőkés Ameriká­nak. Kádár János is jelen volt és felszólalásában buzgón szekun­­dált vezérének mondókéihoz; noha valamikor titoista gyanú, alatt börtönöztette be Rákosi Mátyás. Genfben folyik a nukleáris bombakisérletek beszüntetése kérdéseivel tudományos szem­pontból folyó konferencia. (U.S. most fejezte be a Pacificop új­HIRESZTELÉSEK TOVÁBBI MAGYARORSZÁGI KI­VÉGZÉSEKRŐL Az amerikai és világsajtót az utóbbi napokban az a hir jár­ta be, hogy újabb tömeges per­tárgyalások és kivégzések voltak Budapesten. A new yorki Daily News névszerint is tudni vélte, hogy Rajk László özvegyét és Nagy Imre munkatársainak egy újabb csoportját kivégezték. A Kádár-Münnich hóhérkor­mány cáfolatot adott ki ez ügy­ben és az egyik nagy amerikai hírügynökség budapesti tudósitó­ja azt jelentette julius 14-én, hogy mindenfelé nyomozott, de semmiféle támpontot nem talált arra. hogy újabb nagy szabad­ságharcos pert tárgyalták és to­vábbi kivégzések történtek vol­na, _____ _____, „ évre tervezett bombakisérlet­­sorozatát.) Kruscsev nagyon sürgeti a kí­sérletek beszüntetését, de ellen­mondó nyilatkozatokat tesz az ellenőrzés megengedése kérdésé­ben. Julius 9-én, Moszkvában mon­dott beszédében kijelentette, hogy kívülálló személynek nem fogja megengedni az ellenőrzést a Szovjet belsejében. Majd han­goztatta, hogy jobb volna meg sem tartani a csúcskonferenciát ha a Nyugat ragaszkodik a Vas­függöny országok ügyének tár­gyalásához. A Szovjet, mondotta, tovább­ra is ragaszkodik csúcskonferen­cia tartásához és ‘‘arra sor is fog kerülni, ha nem a jelenlegi j nyugati vezetők, úgy utódaik. alatt" ( * j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom