Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-21 / 12. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG YAB—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ............ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam, 12-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 MÁRCIUS 21 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A HÁBORÚ UTÁNI MAGYARORSZÁGON TÖR-1 MÁRTI ÍN K I ÜNINPPFIV TÉNŐ, NAGY REGÉNY KÖZLÉSÉT 1TIrtI'L,U‘3 1J_1 "llllLILLI KEZDI MEG A HÍRADÓ! Értesítjük Avas óinkat, hogy 1958 március 28-iki számunkban RENDKÍVÜL SZÓRAKOZTATÓ, KEDVES ÉS HANGULATOS REGÉNY közlését kelőjük meg és reméljük, hogy megnyeri olvasóink érdeklődéséi és tetszését. A regény címe “BESURRAN A FÉNY”... 15S SZERZŐJE A bethlehemi Egyházaknak és Egyleteknek a Ngybizottsága március 16-án d. u. a bethlehemi Magyar Ház nagytermében rendezte meg a Lehighvölgyi magyarság március 1 5-i emlék ünnepét. A zsúfolásig megtelt teremben a magyarság színe java köztük volt városunk polgármestere Earl E. Schaffer, aki szivesen látogat el minden nagyobb magyar ünnepély műsorára. Ismeri is a magyarság nemzeti problémáit. Az amerikai és magyar Himnusz eléneklése után Nt. Ormai János bevezető szavakat mondott, úgy szintén a Nagytiszteletes Ur vezette le mindvégig a műsor bemondást is, a tőle megszokott szakértelemmel. Father Reseterics Józsefet; a Kapisztrán Szent János egyházközség plébánosát pár őszinte szóval megköszöntötte, bethlehemi működése 40 éves évfordulója alkalmából az egész bethlehemi magyarság nevében. Father Reseterics József rövid de nagyon érthető beszédben ecsetelte az ünnep jelentőségét. Majd városunk polgármestere Earl E. Schaffer mondott a Szabadságról és a magyarság mai helyzetéről angol nyelven beszédet. Azután egymás után következtek felváltva Bakonyi István zenekar számai, Mikisits Feri szólójával és a Református Egyház magyarruhás énekkara szép zsoltárt adott elő. Majd -Greczi Ilonta szavalt, a kicsi leányka olyan átérzéssel jó előadást nyújtott, hogy még ráadásul Kacsoh Pontiak tőle. Jeméljük, hogy a kis Ilonkát még sokszor fogjuk hallani szavalni. Dr. Nyáry Miklós az Első Magyar Evang. és Reformátusegyház lelkésze történelmi ismertetést nyújtott március 15 jelentőségéről, s különössen érdekes volt az eredeti 1 10 éves újság híradása, melyet ismertetett. Mikisits Feri énekelt kellemes hang-NÉMETH DEZSŐ, ismert neves magyar művészember, i ró, újságíró, film-rendező, dramaturg és festőművész, a második világháború után Amerikába jött magyarok között egyike a kiemelkedő, érdekes és értékes, sokoldalú tehetségeknek. Pályája}. Budapesten kezdte mint a Pedagógiai Filmgyár rendező-dramaturgja, később a Hunnia filmgyárban rendező, díszlettervező és gyártásvezető. Mint önálló filmgyártó a “Kalász-Film” tulajdonosa és 100 kis oktató film készítője. Már, mint középiskolás állandó vezércikkírója a legnagyobb magyar filnüapnak: a Képes Mozivilágnak. Egyidőben munkatársa a magyar Film-lvultúrának, Film-Hétnek és a Magyar-Filiíikcii u nah. 'Szaktudását és -25 éves tilnnnunkásságát a Magyar-Állam: 20,000 pengős Önállósítást kölcsönnel ismerte el és tüntette ki. Amerikában, öt évig, mint templomfestő dolozgott ismert mesterek keze alatt (Pld: Juharos, Fazekas, Ivátay, Czimbalmos-Szabó stb.) írásai megjelentek az Amerikai Magyar Népszava, a Magyar Egyház és Katholikus Magyarok Vasárnapja c. lapokban. Kiemelkedő cikkei: “Rómeó és Julia” “Könnycsepp a palettán” “Kossuth és Puskás Tivadar’’, “Vigasztaló fények” “Enyém, tied, övé’’ “Márciusi álom” stb. Négy irodalmi müve (nagy regények) áll megjelenés előtt, ‘Narancs-fák az Északi-Sarkon”, “Dante útlevelet kér’’, ‘‘Az üstének előszobájában’’, “Kialszik a fény” — a magyar Edison romantikus életrajza,- és a ján, a fiatal Nagy Imre hozzáértő ; kíséretével. Hanz Tériké egy kedves kis lány szavalta Petőfi Sándor: “A Rab” című költeményét. Bakonyi István zenekara magyar nótákat és Brams Magyar Rapszódiát adta elő. Teklics József énekszámai következtek, melyet a közönség viharos tapssal jutalmazott, úgy, hogy még ráadásul Kacsoh Pongrátz “János Vitéz” cirnü népszínművéből: “Az egy rózsaszáll szebben beszél", cimü dalt énekelte nagyon szépen. Szolga János szavalta a “Talpra Magyart". A Református Egyház énekkara énekelt Nt. Nagy Imréné zongora kiséretével. Nt. Szabó Zoltán a Független Magyar Református Egyház lelkésze fejezte be a mind végig nívós műsort beszédével. Melyben a magyarság mai amerikai helyzetének javulását és az egész világ politikai helyzetének megfordulását Ígérte. Párhuzamot vont Krisztus kínszenvedése és feltámadása és a Magyar Nseinzet sorsának elviselése között. Imát mondott. A nagyszámú .közönség nagyon fegyelmezetten egy szép hazafias ünnepély emlékével a szivében eltávozott. A színpad hátterében Nagy Magyarország térképe csonka határokkal jól látható volt. (Az Önképző Egylet jóvoltából). Az előadásról hangfelvétel .készült a MHBK-vak katonai részére. A felvétel készült ifjú Szarjas József és Mikisits Feri “Tape-recorder” gépén, hozzáértő kezelésükben. A hang szallagot a bethlehemi Egyházak és Egyletek Nagybizottsága költségén küldik Portland, Oregonba a magyar vak katonák részére. Reméljük, hogy e hazafias ünnepélyt még több is fogja követni, mely összekapcsolja a Lehigh völgyében hazájától távol elő Magyarországot! Sábler Józsefné Péterffy Istvánka A régi Verhovay és Rákóczi Egyletek egyesüléséből alakult William Penn Fraternal Assn, ismét kitett magáért a magyarság szolgálatában. Kiadott egy “William Penn Magyar Kézikönyvet”, amely valóságos .kincsesháza a fontos tudnivalóknak és kiváltképen újonnan érkezett emigránsoknak valósággal nélkülözhetetlen az amerikai életben való tájékozódásnál. A könyv értékét meleghangú levélben ismerte el a U. S. igazságügyminisizterium bevándorlási és polgárosodási osztálya Révész Kálmánhoz, a William Penn érdemes elnökéhez intézett meleghangú levelében és egyelőre ezer példányt kér belőle, hogy minden újonnan jött magyarnak mindjárt az érkezéskor kezébe adja kalauzként az amerikai élethez és boldoguláshoz. A levél külölön kiemeli, hogy a könyv az angol nyelv megtanulására is nagy segítséget nyújt. Révész Kálmán elnök közölte velünk, hogy a William Penn ezt a könvvet a legnagyobb készséggel megküldi olvasóinknak és mindazoknak a magyar menekül' leknek, akik e sorokat olvasva, lapunkhoz fordulnak és a könyv díjtalan megküldését kérik. A könyveket a William Penn teljesen díjmentesen küldi meg ja kérelmezők címére. A William Penn nagy anyagi áldozattal nyomatta ki a könyvet, de újabb bizonyságot tesz vele arról az igaz magyar testvéri szeretetről és segítő készségről, amely a William Penn legnemesebb egyesületi hagyománya s amelyben különösen .mai Révész Kálmán,— aki tavaly költséget és fáradtságot nem kimélye sietett át Európába és végigjárta a szabadságharcos menekültek táborait, hogy ahol lehet segiteni, — túltesz elődein is. írjon be hozzánk a könyvért s mi intézkedünk, hogy mielőbb ingyen kézhez .kapja. Tito Moszkvát segiti a csúcskonferencia ügyében Tito beszédet mondott Belgrádban és élesen támadta a nyugati szövetségeseket, hogy szabotálják a Moszkvától javasolt csúcskonferencia ügyét és alá akarják aknázni a konferencia tervét. Néhány lényegtelen ellenvetést tett a Szovjettel szemben, de ez nyilván csupán az egyoldalúság látszata elkerülésére történt. Többi közt panaszkodott, hogy a Szovjet sajtó tulkeveset ir Jugoszláviáról. Az Indonesiában kitört polgárháborút a spanyol polgárháborúhoz hasonlította s azt állította, hogy a Nyugat fegyverezte fel a sumatrai forradalmárokat. Úgy látja, hogy ez a polgárháború lángba bonthatja a világot. Tito elitélte a franciáktól javasolt Földközi tengeri szövetséget és azt állította, hogy ily alakulat "épp úgy megbukna, mint a NATO, a bagdadi egyezmény és a SEATO”. A "bukott” szövetségi csoportosulások között nem emlitette a Szovjet blokk varsói egyezményét. Az, úgy látszik, szive szerint való. hír Rákosi mongoliai SZÁMŰZETÉSÉRŐL A Reuter ügynökség márc. 13-i jelentése tudni véli, hogy Rákosi Mátyást Mongolia fővárosában, Ulan Bátorban átvette egy gyár igazgatását. Rákosi fele sége tudvalévőén Mongoliából származik. Ulan Bátorban tölti tudvalévőén napjait a száműzött Molo~ tov volt külügyminiszter is, mint Szovjet követ. A hir megerősítésre szorul. FIA SZÜLETETT A MONACÓI HERCEGI PÁRNAK Grace monacói hercegnő, az egyjkori Grace Kelly amerikai mozisztár múlt héten fiú gyermeket hozott a világra. Anya és gyermeke jól vannak. Rainer herceg megkapta az áhított fiú utódot. Első gyermekük. Karoline hercegnő második évében van. HALLATLAN SÉRELEMNEK “az országok közti kapcsolatol elemi feltételei hallatlan sérelme nek és mások belügyeibe vah beavatkozásnak" mondta pénte ken Kruscsev a moszkvai Lenii Sportpalotában tartott beszede ben, hogy az Egyesült Államol a csúcstalálkozó napirendjére ki ' vánja tűzetni Magyarország é a többi kommunista erőszak ura lom alatti európai országol ügyét. Ezt a-konferenciát nem Ame rika kívánja összehivatni, hanen a Szovjet. Már magában véve a: is modortalanság, hogy ne mond juk, szemtelenség, hogy azt i elő akarja Írni, miről lehet é; miről nem lehet 3zó Mi adj. Kruscsevnek a bátorságot arra hogy ilyen .követelődző hango használ Amerikával szemben P Angliában és Franciaországbar némely körök nagyon meg van nak szeppenve a Szovjet föld részközi rakétája miatt és naivu valami jót, valami biztositéksze rüt várnak a konferenciától mintha a Szovjet Írásos Ígéreteire tényleg lehetne építeni, holot: sokszorosan bebizonyult, hog] nem lehet. Dulles nagyon világosar megmondta, hogy a Szovjet a vitás .kérdésekben semmivel serr módosította régi, makacs állás pontjait, ami indokolttá tenné a csúcskonferencia megtartását. A német egyesítés kérdésében sem enged azon céljából, — hogj egyesítés csak úgy jöhet létre, ha a .kommunisták be kerülnének a2 összkormányba és nem a Szovjet zóna alkalmazkodnék államrendszer dolgában Nyugat Németországhoz, hanem a Nyugal Németország a Szovjet zónához. Eisenhower indítványát, hogj a világ űrt ne lehessen katonai célra használni, csak azon esetre fogadje el a Szovjet, ha Amerika feladja az összes a Szovjet körül lévő repülőbázisait. Ezt Írásban is közölte és Washington természetesen elvetette. Lehet e kétség afelől, hogy a Szovjet az atomfegyverek kiküszöbölése ügyében is csak olyan szerződést kötne, amely a kommunista világuralmi célokat, a további terjeszkedést segítené elő vagy ha másfajta szerződést kötne, utógondolata az volna, hogy úgyis kijátssza majd, amiként Lenin tanítása szerint a kommunizmus ellenfeleit kijátszani, becsapni, megcsalni nem szégyen, hanem fényes emberi és párterény. Mondhatnék azt is, hogy mi értelme egyáltalán konferenciázni, amikor nyilvánvaló, hogy minden egyezmény amely a kommunizmusnak jó, a szabad világnak rossz. A Szovjet nem köt olyan egyezményt, amely céljainak nem jó. De Londonban és * Párisban sok az ijedt ember, akik félnek Kruscsev rakétáitól és ezért számolni kell azzal, hogy valamikor az év második felében mégis sor kerül erre a teljesen felesleges és hiábavaló konferenciára, amelyen a Szovjet valószínűleg mindig úgy fog ottülni, mint a földrészközi távrakéta kizárólagos tulajdonosa és mégcsak azok az angliai bázisok sem lesznek készen, amelyek amerikai távrakétákat fognak tárolni (Anglia földjéről vagy Nyugat- Europa országaiból be lehet hozni azt a külömbözetet, amely a Szovjet és az amerikai távraketák távképessége között jelenleg még ferfnáll). Szép volna, ha Amerika meggyőzni próbálná szövetségeseit, hogy nem jó taktika szaladni a Szovjet után és mutatni, hogy félnek tőle. Kruscsev is fél egy uj világháborútól, amely hidrogénbombával és távrakétával is folyhat! Igaz, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország hamarabb érhetők el az orosz távrakéták kai, de ma -már Amerika sem elérhetetlen azok számára és ha Dulles a kemény elutasítás hangját tartja jónak alkalmazni, tudj«i miért teszi. 0 sem akarja, , hogy nukleáris bombák hulljanak az amerikai városokra, de | tudja hogy vannak helyzetek, amikor a gerinc a legbölcsebb taktika. Élesen szoktuk bírálni Dullest, de mostani gerincessége helyes i és reméljük, hogy emelett marad, sőt élére állítva a kommujnista erőszak alatti országok | ügyet, igyekszik megnyerni a ! szövetségeseket, hogy ennek tár| gyalása nélkül ne menjenek bele jegy csúcskonferenciába. Ennyi 'szolidaritás dukálna a rabnépeknek a demokráciáktól! m * A “HADAK UTÁJ” cimü folyóiratban vezércikket olvasunk, amely biztosra látszik venni, hogy Amerika kapitulálni fog Kruscsev feltétele, a rabországi statusquo (a jelenlegi fennálló helyzet) elismerése ügyében. — Legalább is igen messzemenő aggályokat fejez ki ez irányban. Ez aggályokat, — mint már megírtuk a statusquo követelés kapcsán, — nem osztjuk. A Hadak, Utján a Magyar Harcosok Bajtqrsi Közössége cimü 1945-os menekült tiszti szervezet lapja és vezércikkeit az a Marschalkó Lajos szokta Írni, aki oly sűrűn és elfogultan . támadja Amerikát és egy szélsőjobboldali lapban szellemi rokkantként hülyézte le Eisenhower elnököt. Nem osztja e nézetét a magyarság zöme sem, kivéve az elvakult szélsőjobboldaliakat. — Tudja, hogy Eisenhower sohasem fog aláírni oly egyezményt, amely "a rabnépek balsorsát megerősi ti vagy meghosszabbitja." Nem tudjuk, a Szovjet .miért akarja Írásban a mai helyzet véglegesítését, amikor Amerika ha nem is hajlandó hozzájárulást adni, annyiszor félreérthetetlenül kijelentette, hogy a rabországok miatt nem indít háborút. Eisenhower igy nyilatkozott már a genfi konferencia előtt, 1955 júniusában tartott sajtókonferenciáján, amit akkor oly élesen helytelenítettünk és azóta is sokszor; többi közt az 1956-os szabadságharc idején. Attól fel Kruscsev, hogy Amerika egyszer mégis a sarkára talál állni és élére állítja a rabországok kérdését? Bár igaza volna! De egyelőre a Szovjet fegyverkezési fölényben van és nagyon kérdéses, hogy Eisenhower vagy plane ha utána demokrata elnök (Stevenson?) jön, változtatni akarna azon a negativ állásponton, hogy nem tesz semmit a rabországok kiszolgáltatottsága meghosszabbítására vagy megerősítésére. De lényegében van e különbség e negatívum és aközött amit Kruscsev kíván? * * • MONDOTT KRUSCSEV a sportcsarnoki beszédében egyebet is, amit nem mondott eddig ily nyíltan. Amellett hogy felháborítónak mondotta a rabországok szabadsága helyreállításának követelését, kijelentette, hogy bármely szocialista országban történjék is felkelés a Szovjet haderő épp úgy be fog avatkozni, mint azt Magyarországon tette. Ez a fenyegetés a rabországok népének szól. Mindenkelőtt talán Kelet Németországnak, ahol némi rendszer ellenes rezgelődések mutatkoznak, amelyek azonban távolról sem látszanak olyannak, hogy valami jelentősebb akció fejlődhetne belőlük. A magyar szabadságharc leverése óta .minden rabországban féken tartják rendszer ellenességük szenvedélyét még a legizzóbb antikommunisták is és például j Lengyelországban a nép többi közt a magyar események tanulságai miatt nem .mer továbbmenni annál a majdnem sem- ! minél, amit Gomulka “.kivivott" a számára. De Kruscsev tudja, hogy diplomáciai körökben gyakran emlegetik, hogy ha Kelet-Németor-! szágban felkelés törne ki, a nyu- ! gatnémeteket nehezen lehetne | viauatarUni attól, higy teatvé-1 reik segítségére siessenek é. ■ Amerika világpolitikai okokbó nehezen tudna arra az elatasitc álláspontra helyezkedni amellyé elhárította magától a -magya szabadságharc fegyveres megsegítése eszméjét. Ily német polgárháború eshe j tőségétől Kruscsev is f(izik és ölj -gyengének és hanyatlónak tartja ja Nyugatot, hogy arra számit [idővel világháború nélkül is biztosítani tudja a kommunizmus világuralmát. * * • FELMERÜL most már az a kérdés, hogy ha egyszer sor kerülne Europa kiürítésére s a rab Magyarországból kivonulnána! az oroszok, uj szabadságharcos kísérlet esetén mi történne, ha újból bemasiroznának az oroszok és uj vérfürdővel letipor nák a népakaratot? Az orosz vezetők nyilatkozatai és egyes jegyzékei az utóbbi időben már nem a megszállt országok kiürítéséről, hanem s megszálló erők számának leszállításáról beszélnek, vagyis a Szovjet annyi erőt hagyna Magyarországon, hogy azok megfelelő újkori fegyverek birtokában megfélemlitően hassanak. De feltéve, hogy úgy Amerika, mint a Szovjet kivonul Európából, úgy hisszük ez csak oly szerződés kapcsán történhetik, amely kimondja, hogy újabb megszállás casu sbelli (háborús ok) volna. Ámde mit érne ily szerződés, amelyet a Szovjet ir alá? Kruscsev előre biztosit, hogy úgysem tartaná be, ha valamely kiürített országban oly kritikus pillanat következne be, amely végveszélyt jelent az ottan felerőszakolt kommunista rendszerre. Ez esetben közrejátszana a nukleáris fegyverek, rakéták veszélye is. Vájjon, ha adott esetben Amerika kijelentené, hogy e fegyvereket azonnal használatba veszi a Szovjet ellen, ha a kiürített országban kitört szabadságharc leverésére újból be akar vonulni, a Szovjet .kényszerülve erezné e magát, hogy ettől a lépéstől eltekintsen és inkább belenyugodjék az illető nép, (tegyük fel, hogy a magyar nép) fel szabadulásába? A kérdés megválaszolása alighanem tárgytalan, mert a Szovjet máris visszakozik a .kiürítés kérdésében, amelyre sohasem gondolt komolyan, hanem csak taktikai okokból manipulált vele, hogy egészen Amerikára hárítsa a felelősséget a mai helyzetért. S azt hisszük, hosszú. ideig nem is fog erre komolyan gondolni, kivált a magyar szabadságharc által számára adódott tanulságok után és mindent el fog követni, hogy a rabországi kommunisták minél szilárdabban tartsák kezükbe a hatalmat továbbra is. * * * , v MÉLA ÁBRÁNDNÁL, sajnos nem egyéb, az az oly naiv gon dolat, amivel egyideig Dulles enyélegni látszott, hogy a rabországok népei fokozatosan önmaguk fogják felszabadítani magukat. Ezt az időleges kedvenc ideáját különösen Gomulka uralomrajutása napjaitól kultiválta. De azóta látja, hogy Gomulka is csak addig nyujtózkodhatik, ameddig a Kruscsevtől rákötött :akaró ér. Úgy látszik kiábrándult abból s, hogy Kruscsev hajlandó volna Jegyezni Nagy Imrével vagy választási kormánya külföldre ment :agjával, Kéthly Annával. Most már nem erőlteti, hogy a többi menekült politikusok feltétlenül egyezzenek ki Kéthlyvel és fogadják elnökül maguk fölé. Kethly is meglazította kapcsoatait a Free Europe Inc. és vidékével, ha, ugylehet, nem is szakiott velük. Inkább az AFL-CIO is az angol és belga szocialisták erkölcsi támogatására és segitségéres látszik támaszkodni. Már öbb hónap előtt elhagyta Ameikát és mint hírlik, a belga fő(Folytatás a 4-ik oldalon) “William Penn angol-magyar kézikönyv” Műiden olvasónk és minden menekült díjtalanul kapja, aki hozzánk fordul érte! “BESURRAN A FÉNY” amelyet most a Híradó elsőnek hoz nyilvánosságra. Ez a regény Németit Dezső legérdekfeszitőbb, legélvezetesebb müve. A közvetlen a második világháború utáni években, Magyarországon, egy csipkefinomságu szerelmi regéaty kivirágzása közben zajlik le a mese, — amely mint a szerző mondja, — mint egy szomorú dallamokat siró, zenélő óra jelzi a béklyóban megszületett, bus hazai Kálváriákat... Olvassuk el hétről hétre a folytatásokat és gyönyörködjünk a fordulatokban gazdag, színes történetben! Megnehezítik gyógyszerek Magyarországra küldését Budapesti hivatalos jelentés szerint a rendszer megnehezíti a cülföldről ajándékként érkező gyógyszerek vámkezelését. A küldeményeket csak akkor vámkezelik, ha a címzett előzetesen orvosi bizonyítvánnyal igazolja, rogy a gyógyszerre neki, vagy hozzátartozójának szüksége van. \z orvosi igazolásokon fel kell büntetni a beteg nevét, a szükséges gyógyszer nevét és mennyiségét. Az igazolást az egészségügyi gyógyintézetek vezetőitől, főorvosaitól, a tanácsok egészség agyi osztályaitól, kell .kérni. Az uj rendelkezések szerint a budapesti 70-es postahivatal az eddigi gyakorlattól eítérőleg az előzetes vámszemle után nemtovábbitja a gyógyszerküldeményt i cifzettnek. Értesíti a csomag érkezéséről és felszólítja az orvosi igazolás beszerzésére. A .külföldi gyógyszerek közül kizárólag :sak az eredeti gyári, bontatlan esomagolásban érkezőket vámkezelik. Ha a gyógyszerek ennek az elő rásnak nem felelnek meg, a i.'ámközvetitő postahivatal visszaküldi a feladónak és erről a nmzettet értesítik. Ha valamelyik esomagban gyógyszeren kívül nás ajándéktárgy is van. ez is negakadályozza a gyógyszerek zavartalan kikézbesítését.
