Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 2. szám

The Only Hungarian ncivs­­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.........................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mitter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unter the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.........................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,2-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 JANUÁR 10 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR 1 ] EISENHOWER—KRUSCSEV TALÁLKOZÓ szükségéről ontj:’ nap-nap után cikkeit a Szovjet és rabországainak sajtója. Vissz­hangozza Kruscsev azon kijelen­téseit, -melyek szerint ily csúcsta­lálkozó hatalmas mé tékben enyhitené a nemzetközi feszült­séget . Közben pedig Kruscsev kijelenti azt is, hogy a jelenlegi világhelyzet többi közt a rabor­szági status quo feltétlenül vég­legesnek ismerendé el és “ha Amerika ezt megteszi, minden sokkal könnyebben fog menni". Amerika szövetségesei szeret-Íék ha csúcstalálkozó jönne létre ezetőik részvételével. De azt is élviselnék, ha Kruscsev ötlete szerint csak az Egyesült Államok és a Szovjet, a két legnagyobb hatalom első képviselőjének ta­lálkozójává egyszerűsödne le a konferencia, — feltéve, hogy tényleg eredményekre van kilá­tás. Washingtonban méltán kétel­kednek ily kilátásokban és átlát­nak a Szovjet és kapcsolt részei szónoklati és sajtó propagandája szitáján. Látják, hogy Moszkva most szeretné hangulatilag ki­kényszeríteni a csúcskonferen­ciát, amikor Amerikát és szövet­­cégeseit leginkább nyomja a Szovjet fegyverkezési fölénye és á fölény kiegyenlítésére a mun­ka mégcsak kezdeti stádiumban ián. A presszió és sürgetés a csúcskonferenciára, már maga is csapdának tűnik. —, hát még •mennyivel nagyobb csanda le­het amit Kruscsev a konferencián elfogadtatni akar! GEORGE F. KENNAN-RÓL,; ben, hogy valóban igazi és tartós P A RABORSZÁGOKBÓL való kölcsönös kivonulás eszméjével Kruscsev régóta üz hamis játé­kot, párhuzamosan a csúcstalál­kozó sürgetésével. Az utóbbit, ugylehet, egy washingtoni látogatás formájá­ban képzeli el, ami utáni kíván­ságát már többször kifejezte. Ily látogatás végleg fémjelezné, mint Stalin örökösét és, elgondolása szerint — rehabilitálná az 56-os szabadságharc vérbefojtásá bű­néért. | Amerika ehhez nem állhat kö­télnek. j A súlyos erkölcsi indítékoktól eltekintve, értelme sem volna az Összejövetelnek. A kölcsönös európai kivonulás csak akkor bir értékkel a rabnépek és az őket ^egiteni kívánó szabad országok szempontjából, ha alkalmat nyújt a rabnépeknek, hogy kül­­hatalmi, katonai erőszak szerve­retek jelenléte nélkül maguk yitézhessek sorsukat. De a Szov­jet ragaszkodik a status quohoz, függőségükhöz, vagyis továbbra U kommunista egypártrendszer i^endőrállami uralma alatt akarja tartani őket. Még Németország l^eleti zónájában is kivonulás ese­tén fenntartaná a jelenlegi kom­munista bábkormányt és rend­szert. Mi értelme,-hogy Amerika belemenjen a kölcsönös kivonu­lásba, ha egyidejűleg köteleznie kellene magát, hogy továbbra is eltűrné a kommunisták uralmát ez országokban? ; Ily kötelezettség vállalásával jnegkötné saját kezét, hogy ne avatkozzék be a nép oldalán, ha egy rab^rszág el akarná csapni S kommunista bitorlókat és az oroszok tankokat és mongolokat küldenének be, mint tették 56 októberben Magyarországon. Sajnos, a magyarországi ta­pasztalatok után méltán állnak! fenn kételyek, hogy a Nyugat j beavatkozna e, de árulás volna a hatványon, ha maga nyugtatná jneg a Szovjetet és mintegy ga­rantálná a Szovjet uralmát a rabországok felett azzal, hogy egyezményt kötne a rab népek cserbenhagyására. Mert mi más volna, ha a kölcsönös kivonulást ily status quo egyezménnyel köt­nék össze? ír a kölcsönös kivonulás eszméjét propagáló amerikai ex-diploma­­táról el kell ismerni, ellene volna annak, hogy a Nyugat egyidejű­leg kötelezvényt adjon a status quo fenntartása érdekében. El­lenkezőleg, nyíltan hangoztatjá, hogy a kivonulást azért tartja fontosnak, hogy a rabnépek, tud­janak valamit tenni szabadságuk helyreállítására. Érdekes ennek kapcsán felfi­gyelni egy cikkre, amely a new yorki német napilapban jelent meg “A Kennan-terv német szempontból “címen Junius Quintus nyilván álnevű iró tollá­ból. A cikk kételyeket fejez ki, hogy a,Szovjet kiürítené egész Kelet középeuropa rabországait, mert az amerikaiak mindössze Nyugat-Németországból vonulná­nak ki. “A Kennan tervet közös neve­zőre hozva, — írja, — a vég­eredmény az volna, hogy egy katonai "visszavonulással” egyi dejüleg az amerikaiak a Nyuga! politikai előnyomulását érnék el vagy ily előnyomulás elindításá­ra kapnának lehetőséget. A kiin dúló pont kétségkívül Lengyelor szág volna. Kennan fejtegetései bői könnyen kiolvasható, hog; a Szovjet csapatoknak Kelet Né metországból és Lengyelország ból való kivonulása a lengye térségben és onnan kiindulóa: további politikai fejleményeknél indítaná- el az útját. Ezt látva nagyon kétséges, hogy a Szovje az amerikai és más nyugati csa patoknak Nyugat Németország­ból való kivonulását megfelelő ellenértéknek tartaná e egész Keletközépeuropai kiürítéséért ? Valószínűbb, hogy a Szovjet, — amennyiben egyáltalán hajlandc ilyfajta csereüzletre, --- inkább minden erővel azon lesz, hogy minél kisebb “ellenszolgáltatást" adjon érte. Mitöbb számolni kel' azzal, hogy Moszkva nem gondol lengyel és magyar terület kiürí­tésére. ” “Ezzel az egész kérdés Német­ország problémájára’ hegyeződik ki és e szempontból a Kennan terv külön jelentőségű, mert Moszkva válaszából kiolvashat­juk majd, vájjon a Szovjet poli­tika elérkezettnek látja e már az európai kibontakozás jöhessen letre — egyéb nagyszámú más okokról nem is szólva — elen­­gendhetetlen, hogy az elszakított Odera—Neisse közti területek Í3 visszatérjeneá német igazgatás alá". Vagyis a rabországokból való kivonulás helyett a jelenleg len­gyel uralom alatti német terüle­teket kéri vissza a cikkíró ur éa társasága. Hajlandók eladni a rabországokat, csak Németország egyesítése történjék meg, még hozzá úgy hogy Németország visszakapja Breslaut, Stettint stb., amelyeket a Szovjet és a lengyelek végleg elszakitottnak tekintenek, mig Amerika szerint e területek a háború alatt csak ideiglenesen kerültek lengyel meg :zállás alá és hovatartozásukról egy majdani össznémet békeszer­ződés lesz hivatva dönteni. A rabországokat ott egye to­vább a Szovjet fene, de Német­országnak minden vágya, min­den álma az utolsó jottáig telje­süljön, kívánják a Junius Quin­­tusok! Mennyiben változtak Hitler éa lussoiini óta? Mi nemcsak Stettin és Breslau, le a Szovjetbe bekebelezett Kő­­íigsberg, a régi német egyetemi áros elcsatolásái is helyteleni­­:ettük. Minden erüszakos impe­­ialista területrablást helytelení­tünk és visszakivánunk egy maj­­lani szabad demokratikus össz­­'Jémetországnak, de nem más népek bőrére, nem más, kisebb ■lépek, a Hitlertől annakidején izolganépnek, segédnépnek lede­gradált magyarok, lengyelek stb. feláldozásával! I i kon belül van Kelet Németor­szágban és aí egész német ügy nem sürgős neki. Sőt a franciák­nak, lengyehknek és cseheknek sem. Mindnec sokkal kedvesebb volna egy álandóan kettéosztott Németország, mint egy egyesí­tett. A lengyeHc által megszállva tartott nénié területekről sem mondana le «gykönnyen a Szov­jet, mert ez rossz vért szülne meg a lengyel kommunisták nagyrészénél is. Csak egy eshe­tőséget tudu.sk elképzelni, hogy össznémet egyesítés jöjjön létre úgy, hogy a Németország vissza­kapja még a lengyel megszállás alatti területeket is, azt amelyet fennebb emli ettünk: ha egész Németország bolsevizálódna. Fz^ a lengyelek lehezen nvelnék le és Amerika nem tűrné. . . A cikk kétirányú felajánlko­zásnak is fogható fel. A Nyugat felé, hogy tegye konkréten magá­évá a keleti német területek visszaszerzésének ügyét, a Szov­jet felé pedig, hogy ha hozzájárul na az egyesítéshez a visszacsato­lásokkal egy-itt, sok német szi­vet enyhítene meg maga iránt. . . Kármán Tivadar a ráké- MacMILLAN KÖLCSÖNÖS MEG NEM TÁMA- ta-versenyíaitásról DÁSI SZERZŐDÉST AJÁNL A SZOVJETNEK Dr. Kármán Tivadar, a Ma­gyarországon született, világhírű amerikai repülésügyi szakember, az amerikai Coumbia rádióállo­más melkérésére érdekes nyilat­kozatot tett az amerikai és Szov­jet rakéta versenyfutásról. Kármán Tivadar az Atlanti Szövetség építésügyi kutató és tanácsadó csoportjának igazgató­ja elmondotta, hogy ő és az amerikai tudósoknak egy cso­portja már 1945-ben javasolta, hogy Amerika gyorsítsa meg a rakétafegyverek fej'esztését és már akkor meg volt a lehetősége, hagy 10,000 kilométer hatótá­volságú rakétákat építsenek. De ebben az időben Amerika lesze­relésben bizakodott és igy nem tartották szükségesnek a rakéta­kutatás meggyorsítását, mig ugyanakkor a Szovjetunió rögtön a legnagyobb energiával látott neki a munkának. A rakéták si­keréhez két tényezőre van szük­ség, a megfelelő hajtóanyagra és pontosságra. Amerikában hajtó­anyag rendelkezésre áll, de vala­mennyire elmaradt a Szovjet­unió mögött a rakéták pontos irányításának kutatásában. Kármán azt az álláspontot képviselte rádióelőadásában, hogy az amerikai légierő hatal­mas légitámaszpontjai a szovjet rakétafejlesztési sikerei után már nem tekinthetők biztosítottnak, j Szerinte az Atlanti Szövetség á! lámáit mozgatható rakéta áilövő felszerelésekkel kellene ellátni, i Amerika barátairól van van szó, ] tehát, mondotta, nem szabad habozni és rendelkezésükre kell j bocsátani Amerika titkos fegy-1 véréit is. Kármán szerint egyelőre fon­tosabb a középtávolságu rakéták gyártása, mert ennek most már minden tehnikai lehetősége meg j van Amerikában. A kontinensek meg van Amerikában. A köríti- j nensek közötti rakéták tervezését j “s kipróbálását természetesen i szintén folytatni kell. Az Atlanti Szövetség tanácsadó csoportjá­nak vezetője nyilatkozatát azzal fejezte be, hogy a Nyugatnak most nincs oka valami túlzott aptimizmusra, de nincs semmi aka hisztériára sem és nem sza­bad a szovjet -műholdak miatt az eredetileg kidolgozott rakéta fej­lesztési programmot kapkodások­­sal megzavarni. Harold MacMillan angol mi­­niszte.elnök jan. 4-én tartott rá­dióbeszédében azt javasolta, hogy Nyugat és Kelet kössenek meg nem támadási szerződést és államvezetői csúcskonferenciát hívjanak össze. Mindkét ötlet egyezik a Szov­jet vezetők utóbbi időben ismé­telten tett javaslataival. MacMillan kijelentette, hogy Anglia kész résztvenni ily ak­ciókban akár az Egyesült Nem­zeteken kívül, akár azon belül, hogy próbára tegyék a Szovjet Léke fogadkozásait A meg nem támadási szerződés, mondotta, megelőzheti a csúcskonferenciát, mert célja csak a béke légköré­nek megteremtése volna. Washingtonban állítólag meg­lepetéssel értesültek MacMillan politikájának e “fordulatáiól' Mások viszont kételkednek, hogy az angolok Washington előzetes meghallgatása nélkül tették vol­na meg ezt a lépést, amely vá­lasznak látszik Bulganin ismételt jegyzékeire. Dulles külügyminiszter már elkészítette az amerikai választ Bulganin számára és az most van tanulmányozás alatt Eisen­hower elnöknél. Dulles ellenez bármiféle meg nem támadási szerződést, amig a Szovjet tettek kel nem adta jószándékusága bi zonyságát. Nem tartja időszerű­nek a csúcskonferencia gondola­tát sem. Ellenzi azt is, hogy. Né­metország, Lengyelország és Csehszlovákia atomfegyverektől mentes zónákká nyilváníttassa­nak. többi közt mert ezt a Szov­jet a német “semlegesség" meg- j valósulása megkönnyítésére ja­­yasoltatja lengyel csatlósával. Valószinü azonban, hogy Washingtonnak válasza (Bulga­­ninhoz) nem lesz teljesen eluta­­iitó hangú, hanem nyitva hagyja íz ajtót további tárgyalások szá­nára. időt arra, hogy olyan értelemben lépjen a német kérdésről szóló tárgyalásokra, hogy a Szovjet­­csapatoknak egész Keletközép­­europából való kivonulása helyé­be a német Szovjetzona kiüríté­sének ügye kerüljön. Nem úgy fest-e ez, -mintha a cikkíró, aki kétségtelenül egyes német körök felfogásának ad hangot az elterjedt new yorki német lapban, Magyarország és a többi rabországok ügyének ro­vására akarná előbbrevinni a né­met érdeket? Ez az amit Musso­lini Sacro Egoismonak vagy fino­mabban nemzeti öncéluságnak nevezett, Hitler pedig a “fel­­söbbrendü” német urnép ab­szolút jogának tekintett. Ennek a mások hulláján .at a maga szá­mára eredményt elérni akaró, kereszténytelen önzésnek kellene már egyszer kipusztulnia a népek viszonyából! * * • “A NYUGATOT AZONBAN, — folytatódik a cikk, — nem elégitene ki egy ilyen szükresza­­bott “ellenszolgáltatás”. Tehát “középvonalat” kellene keresni és ez csak abból állhat, hogy Németországot szabadságban egyesitik, mégpedig beleértve lengyelektől megszállt keleti te­rületeit is". “Német szempontból és a né­met nép életérdekei szempontjá­ból ugyanis Közép-Németor­­szágnak és a Rajna és Odera közti területnek egyesítése nem tekinthető egyenértékűnek azzal, amit Kennan és az ő tervét támo­gató londoni Times javasol­tak, hanem éppen annak érdeké­“UTÓVÉGRE, — fortyan fel végül a cikk, — nem szabadna elfelejteni, hogy a “kibontako­zás” fogalma nem jelent egye­bet, mint “az egyensúly helyre­­állitását”. Ha az egyensúly hely­reállítása elérhetetlen azon az utón, hogy a Szovjet ürítse ki egész Keletközépeuropát, úgy az állami egységnek a régi német bi­rodalmi területen való helyreállí­tása az egyetlen megoldási mód. Az egyensúly e helyreállitása azt jelentené, hogy azon naptól kezdve, amelyen a megszállt ke­leti területek visszatérnek német igazgatás alá, a Kelet és Nyugat közti ellentétek végleg a múlté fennének”. Vagyis ha a német kérdést a német patrióták gusztusa szerint száz százalékosan elintézik, mondja a cikk, örökre megszű­nik minden ellentét a Kelet és Nyugat között, mert össz-Német­­ország helyreállitása helyrebil­lentette a Nyugat és Kelet közti egyensúlyt. Hogy Magyarország és a többi rabországok és sok más kérdés miatt továbbra is állhatnak fenn ellentetek az in­dividualista Nyugat és a kommu­nista Kelet között, azt a cikkiró kizártnak tartja. Fő, hogy az ő vágya teljesüljön, íieki ez elég a világ boldogságához. Hogy a rabországokban továbbra sem lesz emberi és nemzeti szabad­ság, őt közelebbről nem érdekli; ő német hazafi. Fiat justitia ger­manica et pereat mundus? Le­gyen német igazság és vesszen a világ? Nem igaz, hogy a német vágy­álom megoldás helyrebillentene a világ hatalmi egyensúlyát. Na­gyon erősen megbontotta azt a 600 milliós Kínának kommunis­ta uralom alá kerülése és más egyéb. Többi közt a Szovjetnek a földrészközi távrakéták terén elért fölénye és más fegyverke­zési túlsúlya is, mégha azt csak időlegesnek tekintjük is! De liol vagyunk attól, hogy a Szovjet hozzájáulna csak a mai csonka Németországnak egyesitéséhez is, ané'kül, hogy a keleti zóna bolsevizálásaií ki ne terjesztének Nyugat Németország ra is- A Szovjet egyelőre bjrto-1 SDRSTERVÍES PROBLÉMA, hogy a kisebb nagyobb európai országok is te-melhessenek-e és a Nyugattól kavjanak-e nukleáris fegyvereket? Köztük első helyen Nyuerat Németországot emlitik. De lehet e ráhagyni, ho^v atom és hidrogén távbomb'i lehesse­nek. amikor aem tudjuk, területi kivánsáeai miatt meddig ma­rad a Nyugat szövetségese? Lehet e egyáltalán bármely kisebb nemzetre, ameh nek tál ín igazságos, talán jogosulatlan, imperialista területi kíván­ságai vannak, ráhagyni, hogy nukleáris bombái vagy nagyobb távra képes rakétái legyenek? Nem először tesszük fel itt ezt a legkorszerűbb kérdé:t és azt hisszük, hogy a nemzetek társa­dalmában, a nemzetek egymás közti viszonyában is uj nagy áta­lakulásnak megy elébe a világ. Ennek az átalakulásnak kiala­kulási formái ma még nem lát­szanak, csak a probléma merült fel és igényel oly megoldást, amely áthághatatlanul szabályoz­na az emberiség biztonsága e min den eddiginél veszélyesebb pro­blémáját. De elkerülhetetlenül el kell jönnie és ma még lemérhe­­tetlen nagy változásokat fog ma­jával hozni a világ politikai szerkezetében! • r. o. I Washington taktikája James Reston, a N. Y. Times I jólértesültnek ismert washingto­ni szerkesztője hja, hogy Wash­ington ily meg nem támadási szerződést nem tart szükséges­nek, mert a Szovjetnek az Egye­sült Nemzetekkel fennálló szerző­dése amúgy is meg nem támadá­si egyezmény. Washington szempontja, írja Reston, az hogy a párisi NATO konferencián egyes tagországok kedvéért tett tárgyalási Ígérete­ket megtarsa, anélkül, hogy az ! akadályozná a fegyverkezési ver­senyt a jelenlegi időpontban, amely a Szovjet fölényét mutat­ja és igy ez az akadályoztatás a Szovjetre kedvező volna. Reston információi szerint valószinü, hogy MacMillan meg nem támadási szerződés ajánla­ta "inkább az időtöltés célját szolgálja, amig komolyabb kér­­dásek nem kerülhetnek napirend­re." Ez nyilván a távrakéták és más fegyverek terén az oioszok utolérésére szükséges időnyerésre - értendő. Emellett szól, hogy MacMillan a beszéd után az angol kolóniák­ban hat héten át tartandó körút­ra indult. Környezete szerint úgy nyilatkozott, hogy a csúcskon­ferenciát egyáltalán nem tartja sürgősnek. • * * m Egy kölcsönös meg nem táma­dási serződés, amelyet a Nyugat és a Kelet a világban fennálló súlyos igazságtalanságok rende­zése nélkül, már most kötne meg, nem sokban különbözne a status quo, -a-világ mai elosztottsága véglegességének elfogadásától, amit Kruscsev követel! Ezért lát­szik valószínűnek Reston értesü­lése, hogy most elsősorban idő­nyerésről, időtöltésről van szó az o-osz fegyverkezési fölény utolérésére. (A Híradó cikkei az utóbbi hetekben szintén ezt a taktikát vették kombinációba.) 310,000 munkanélküli Pennsylvániában Harrisburgból jelentik: az ál­lami munkaügyi osztály becslése szerint, minden száz pennsylvá­­niai munkás közül hat munka­­nélküli. A munkanélküliek szá­ma a legnagyobb 1955 óta és 310.000 főt tesz ki. Ebből 225,000-en kapnak munkátlan­­sági segélyt. A többiek, főleg házi vagy farmmunkások akikre a segély nem terjed ki. Az állami Bureau of Employ­ment Security most dolgozik az 1958-as payroll tax kulcsának a 88.000 pennsylvániai munkaadó számára való kiszámításán. Az adó átlagban 1.6 százalékról 2.2- re fog emelkedni. NÉMET KATONÁK KIKÉP­ZÉSE U. S.-BAN A német hadsereg tisztjeinek és altisztjeinek egy nagyobb cso­portja érkezik január folyamán az Egyesült Államokba. A cso­port tagjai különleges kiképzést kapnak a Niké elnevezésű légei­­háritó rakéta kezelésének elsa­játítására. A nyugatnémet kato­nákat arra is képesítik majd, hogy a nyugatnémet hadseregben majd ő;k lássák el a további ki­képzést. Erre azért van szükség, mert a nyugatnémet légvédelemnek igen jelentős részét majd az irá­nyított légelháritó lövedékeá al­kotják . 850,000-EN LÉPTEK KI AZ OLASZ KOMMUNISTÁKTÓL A MAGYAR SZABADSÁG­­HARC VÉRBEGÁZO­­LÁSA MIATT A olaszországi kommunista párt titkára bejelentette, hogv 195 7-ben 15 százalékkal csök­kent a párttagok száma. Amen­­dola titkár szerint ez mintegy kétszázötvenezer párttag elvesz­tését jelenti. Az olaszországi kommunista párt mostani bejelentését meg­előzően közölte a nyilvánosság­gal, hogy a tavalyi magyarorszá­gi szabadságharc évében mintegy nyolcszázötvenezer párttag le­pett ki a pártból, AMERIKA TÖBBET SEGÍTI A SEMLEGES ORSZÁGOKAT, MINT A SZOVJET A washingtoni külügyminisz­térium közlése szerint a Szovjet az utolsó két és fél évben tiz, magát semlegesnek nevező or­szággal kötött segély egyez­ményt, összesen másfél billió dollárra, de ténylegesen ez összegnek csak mintegy 10-15 százaléka erejéig nyújtott eddig segélyt. Ez országok: Afganisztán, Kambodzsa, Ceylon, Egyptom, India, Indonézia, Nepal, Sziria, Yemen és Jugoszlávia. Ugyan­ezen tiz ország ugyanazon idő alatt mintegy 900 millió gazda­sági segélyt kapott a U, S.-től. A 85-ik kongresszus most megnyílt második időszaka igen mozgalmasnak Ígérkezik, különö­sen az. elnök országvezetői tevé­kenységének bírálatában. A szenátusnak 50 demokrata és 46 republikánus tagja van. A képviselőházban 200 republiká­nus áll szemben 230 demokratá­val. Ez év novemberében újra választják a képviselőháznak mind a 435 tagját, valamint & 96 szenátor közül 32-t. 74 billiós költségvetés A költségvetés, amelyet Eisen­hower elnök e héten juttat a kongresszus elé, 74 billió körül van. A katonai kiadások két billióval nagyobbak. Ezenkívül Eisenhower külön egy billiót kér, mint amelyre julius 1 előtt szük­ség van. A kongresszus e több kiadásokat meg fogja szavazni, de követelni fogja, hogy a nem­zetvédelmi minisztérium a ré­gebbről megszavazott, de fel nem használt, mintegy nyolc billiós pénzügyi tartalékai nagy­részét távlövegekre fordítsa. Adók dolgában semmiféle ál­talános leszállításra nincs kilátás. A unionok ellenőrzése ügyében nem várható szigorú törvény e választási évben, de a pénzügyi alapok valamelyes ellenőrzésére törvényt fognak elfogadni. Az atomtörvények titkosságának né­mi enyhítése várható óvintézke­désekkel, hogy a szövetségeseken keresztül fontos adatok ne szivá­roghassanak ki. A postai dijak felemelése, úgy hiszik, az ülés­szak vége előtt nem kerül dön­tésre . Az elnök munkaképtelensége esetére szükséges intézkedések kérdést és nem egyhamar fog vita valószínűleg bizottság ki­zottság tanulmányozni fogja a kérdést és nem egyramar fog jelentést tenni. Kongresszusi megfigyelők legalább is igy jósolják és nem hiszik, hogy a kérdést a Fehér Házban fontos­nak tartanák. RICKOVER ADMIRÁLIS A TENGERALATTJÁRÓK KÉRDÉSÉRŐL A szenátus Lyndon Johnson elnöklete alatt működő bizottsá­ga, amely a Szovjettel szembeni fegyverkezési elmaradottságunk okait vizsgálja, jan, jan. 6-án Herman Rickover admirálist hallgatta ki, akit az “atom ten­geralattjárók atyja” néven tisz­telnek . % A több órás, titkos kihallga­tásról csupán annyi szivárgott ki, hogy a Marine-vezetőség elutási­­totta Rickover igen fontos javas­latát, amely az amerikai tenger­pártokat megközelíteni képes Szovjet atom tengeralattjárók el­hárítására vonatkozott. Rickover rendkívül nagy erő­feszítéseket sürgetett, mert sze­rinte “a Szovjet fölénye a ten­geralattjárók terén oly nagy, hogy majdnem lehetetlen lesz utolérni.” CSAK 391 MAGYAR MENT VISSZA U. S.-B-ÖL Washingtoni hivatalos jelentés szerint a U. S.-be jött 38,000 magyar ujmenekült közül csak 391 ment vissza. Közülük 22-t küldtek vissza kommunizmus gyanúja alatt, 52-t pedig hamis adatok miatt. Önként visszament 229 felnőtt és 43 hozzátartozó főként mert családtagjaik otthon küldésével fog véget éni, A bi-1 maradtak. MEGNYÍLT AZ ÜJ KONGRESSZUSI IDŐSZAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom