Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-20 / 51. szám
BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre .,..........................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS econil (Jfcss Mai r±r Entered as Se< Office at Betlil Matter May 18, 1923, at the I’ost ader the Act of Marcel 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 51-ik szám BETHL1HEM, PA., 1957 DECEMBER 20---------- i Egyes száma ára 8 cent j^^S»jaa5^S^5a^^3!^S!a3!^^5!«JI^^J^5!555SgESSíS5SSÍ5!«3Sí35SS55saJSg55af3| ! VILÁGTÜKÖR| PÁLINKÁS PALLAVICINI ANTAL őrnagyot, — mint a budapesti rádió közölte, — halálra Ítélték és kivégezték. A mostani fekete magyar karácsonynak leggyászosabb, legfájdalmasabb jelképe ez a hir.— Pálinkás-Pallaviciniről keveset tudunk, de ez a kevés elég arra, hogy mártír emléke örök megbecsülésben éljen minden emberséges magyar szívben. Úgy halljuk, 45 év körüli korban volt. Fia Pallavicini Györgynek, az első világháborús idők1 Andrássy párti politikusának. Azj 1945 -ös orosz invázió után ma-j gyarositotta nevét s beépült a kommunisták irányítása alatti hadseregbe. . . Parancsnoka voltama katonai osztagnak, amely Mindszenty József bíborost, Magyarország hercegprímását október 30-án kiszabadította felsőpetényi börtönéből és letartóztatta az őt őrző tizenhét AVO-st, majd tankok védelme alatt kisérte a prímást Budapestre . Visszaadta szabadságát, életét Magyarország főpapjának, akit Moszkva erőszaka kényszeriteit élve temetkezésre. Társaival együtt önként siettek a hercegprímás kiszabadítására, hiszen a győzedelmesnek hitt szabadságharc nem lett volna teljes enélkül. Moszkva nem tudta ezt meg-1 bocsájtani neki, sem pedig az: AVO-sok letartóztatását.Életével kellett fizetnie az ártatlanul, csupán rendszer ellenes nézeteiért kilencedik éve rabságot ült egyházfő szabaddá tételéért, forradalmi cselekedetéért, amellyel az igazi népakaratot szolgálta. . Kruscsev vérengző fenevadnak állította oda Stalint a halála után. Mi a különbség közte és Stalin: között, ahogy megannyi szabadságharcost bitóra küldet és most megrabolta életétől azt a nemes férfiút is, aki véget akart vetni korunk egyik legnagyobb gya- j lázatának az Anyaszentegyház | hercege s a magyar nép történelmi szószólója élethossziglani börtönének? Hogyan lehetséges, hogy a State Departmentben még van ember a legmagasabb polcon, aki talán azzal áltatja magát ésj: biztosan a világot, hogy létre-1 i jöhet valami kiegyezés Kruscsevvel és magyarországi embereivel, | ha a menekült magyarság olyan progammot állít fel, amely közeledést mutatna feléje. Kruscsev csak.^ teljes behódolás árán ‘egyezik ki’, csak amnesztiával en gedné esetleg haza a menekült magyarokat. A Pálinkás-Pallaviciniek tragédiája is mutatja, hogy ilyen amnesztiára egyetlen önérzetes magyar menekült sem pá- ■ lyázhat. Nem kérhet Kruscsev < kegyelméből, — de adhatna e < kegyelmet ezek után, ha egyszer ,] úgy fordulna a kocka, hogy ad- j hasson?... i A magyar nép nem felejti a ] kivégzett szabadsághősöket, Pá- , linkás-Pallavicinit pedig legkevésbbé! 1 • * * i MAGYAR NAP volt múlt : december 10-én az Egyesült ‘ Nemzetek new yorki közgyűlésén 1 de magyaroknak ezúttal sem. telhetett gyönyörűségük benne. — Wan herceg, akit szeptemberben ( azzál bízott meg a közgyűlés túl- c nyomő többsége, hogy kérjen a f Szovjettől és Magyarországtól ,j (1.) emberséges bánásmódot a r letartóztatott szabadságharcosok g számára, (2) a szabadságharc;! idején Szibériába deportáltak j t visszahozatalát, (3) az orosz J haderő kivonulását Magyaror- f szágból és (4) szabad választá- i sokat, jelentést tett, hogy misz- e sziója teljes kudarccal járt. Sem a Szovjet, sem Magyar- k ország bitorló kormánya semmiféle tárgyalásba sem volt hajlan- j dó bocsájtkozni vele és megta- 1, gadták a beutazást úgy Moszkvá- v ba, mint Budapestre. Az indoko- f lás: “az E. N. beavatkozik Ma- v gyarország belugyeibe", Kádár és Kruscsev egyaránt fütyülnek a határozatra, amelyet a közgyűlésen 60 ország szavazott meg. Mindezt minden csak makulányira is tájékozott ember előre megjósolta, sőt a 60 ország kormánya is tudta előre, de nem volt más választás, mint vagy végigjátszani ezt a jóakaratot mutató, de reménytelen komédiát vagy fegyvert ragádni Magyarország szabadságáért, — amely kiállás beláthatatlan következményeket hozhatott volna a Szovjet többi rabnépei felszabadulása szempontjából is. Az utóbbira Amerika és szövetségesei nem voltak hajlandók. Ha ténylegesen segíteni akartak volna Magyarországon, nem is vitték volna az ügyet az Egyesült Nemzetek elé, ahová nyilván elvetélő szándékkal vittéík, hanem az Egyesült Nemzeteken kivül intézték volna el. Kezdettől világos volt, hogy ez az egyetlen komoly ut a magyar nép érdekében, de nem akadt egyetlen amerikai politikus vagy újságíró, — a menekült magyar politikusokról és szabadföldi magyar lapokról nem is szólva, — aki megkövetelte volna, hogy a nyugati szövetségesek az E. N. en kivül járjanak el és maguk vegyék kezükbe az ügyet. Pedig szeptemberben még hire hamva sem volt annak, hogy I a Szovjetnek földrészközi rakétája és sputnikja volna. Amerika tiz évvel lekéste a történelem vonatát. Az Ur 1947-, ik esztendejében, amikor már csak a vak nem látta, mit alkal-' máz színre a Szovjet Magyarországon és a többi rabországok-' ban, Amerikának még megvolt ízó atombomba monopóliuma, sgy soha többé vissza nem térő, alkalom, hogy diplomáciával gazságos rendet lehessen kikény-1 szeriteni a világban ( 1 ) a népek ! ígyinásközti demokráciája és I (2) a népek belső demokráciája egyében... « * • VÁLASZ a Szovjet és Kádár szemtelen elutasító magatartásába nincsen. A közgyűlésnek ezu/al egyetlen tiltakozó szava nem /olt a magyar ügybe mongol rordákkal és tankok ezreivel énylegesen beavatkozott Szovjet ;s bábja. Kádár ellen. Lenyelte :zt a semmibevevést. Fájdalmas az is, hogy ugyanizen az ülésen kimondták, ezidőszerint nem bolygatják azt a cérdést, hogy a Kádár-kormány delegációját elismerik-e? Így Kálár delegációja továbbra is részt/ehet az E. N. működésében, nint Magyarország képviselete. Persze ezt a kérdést 1956 november 4-én kellett volna már érfiasan és történelmi erővel dintézni, amikor a Nagy Imre ármányának csak az előző na- i >on érkezett delegációját Kádár ; lelegációja váltotta fel, anélkül, logy a közgyűlés bármit tett ‘ rolna ennek megakadályozására. De ez csak egyik részlete a 'égzetes történelmi mulasztásiak, ami a Nagy Imre semleges- 1 éget bejelentő távirata és nov. 1 l-ike közti néhány napban a t íyugat részéről történt.... 1 • * * *■ 1 A N. Y. TIMES tudósítása Írja * rről a gyűlésről: “Több delegá- 5 ió szószólói úgy nyilatkoztak, j ^ ogy a jelenlegi ülésszak folya-!1 nán, mely még e héten véget ér,! c em kívánnak újabb vitát a ma- c yar helyzetről. Wan herceg je- r intése, amelyet Írásban körözik a tagok között, ideiglenes je- ^ intés volt. Az a nézet jutott ki- ( sjezésre, hogy a jelentés nem j jényel külön megvitatást és gyszerüen tudomásulvettnek teintendő, amig egy vég jelentés 1 iadásra kerül”. Mondani sem kell, hogy a vég- ° ilentes emlegetése csak fügefaivei. Most kellett volna vissza- t ágni, még ha a jelenlegi orosz f igyverkezési fölény miatt, ke- ti ésbbé ultimativ formában is, de n (Folytatás a 16-il^ oldalon) t BOLDOG KARÁCSONYI KÍVÁNSÁGGAL Karácsony este Budapesten Irta: Somssich László köszöntünk be hozzátok, kedves magyar "testvéreink, a béke és szeretet ünnepén. Fogadjátok köszöntésünket olyan jó szívvel, mint amilyenből az fakadt és biztosítsatok magyar újságunk számára is helyet a családi karácsonyfátok alatt. Lesryen minden magyar otthonban lelki békesség és boldogság, tiszta öröm és szeretet! Dicsőség a mennyben az Istennek! Békesség a földön a jóakaratu embereknek! Adjon Isten erőt, egészséget, munkát és kenyeret minden magyar testvérünknek. Gizi néni a szokottnál fáradtabb volt. Holnap este karácsony este van, gondolta magában és még semmivel sem készült el.— Egy barátnőjétől, volt miniszter özvegyétől, szép fehér lisztet kapott. Abból kalácsot akart sütni. Nemrég sonkát és eltett szőlőt küldtek neki ajándékba falusi ismerősök, egy volt földbirtokos család Somogy'oól. “A jó Isten mégis csak megsegit ”, J mondta csendesen maga elé, j ahogy szemügyre vett mindent és lassan dudorászni kezdett. Gizi néniék Budán, a Gellérthegyen laktak. Mikor a kommunisták az orsozok nyomán uralom ra kerültek Magyarországon, Gizi néniék elvesztették gyáraikat és a szén fonyódi nyaralót. Gellérthegyi villájukban azonban összeköttetések és protekci > révén, — az egyik gyáruk portásából rendőrezredést csinált közben Rákosi, — két manzárd szobát egy duslóval meghagytak nekik. Gizi néniék itt húzták me.g magukat. A gyerekek közül csak Edit volt még otthon.. A legidősebb, Feri, vezérkari tiszt, a Voronezsi áttörésnél esett el. Gizi néni nem tudta elhinni, hogy fia meghalt, pedig a kormányzó külön elismerő levelet irt neki és Feri Signum Laudist kapott. —j Kálmán bácsi, Gizi néni férje,! hetekig nem mozdult el akkor; mellőle. Azután csak nagyon rit-l kán lehetett Gizi nénit mosolyogni látni. Kálmán bácsi a Gellért szállodában takarító volt. Ha valami kommunista nagyság Budapesten járt és a szállodában bankettet rendeztek, egy üveg régi tokaji bort, 'vagy egy; szép adag borjú húst mindig haza hozott; a szálloda szakácsai azokból az időkből ismerték őket, amikor Kálmán bácsiék az ország leggazdagabb emberei közé tartoztak és aztán Gizi né-j niékhez sokan ragaszkodtak. Gizi néninek még két leánya volt; mindketten férjnél voltak. Rendszerint vasárnap este találkoztak! a gellérthegyi villában. Legizga-j tottabb ilyenkor Edit volt. Edit-j nek tavasszal kellett volna érettségiznie, de a szabadságharc alatt a forradalmárok újságjait tér-: j esztette és bár nem volt tanú, aki Edit ellen jelentkezatt volna, Editet valamennyi pesti iskolából kicsapták. Egy este nevetve hozta megj i hirt szüleinek és azonnal beje-; lentette, hogy a kicsapott lányokcal és az elcsapott tanárokkal ők majd egy külön osztályt szervezlek és úgy fognak érettségizni. Ebből persze nem lett semmi >em. Edit volt tanárai közül töbaen külföldre szöktek és többe: , ilhurcolt az AVO. Edit csak , jondviselésszerü szerencséjének köszönhette, hogy nem tartoztatok le. Talán azért volt ez igy, , mert Gizi néni legjobban Edtct éltette és sokat imádkozott érte. , “Mami,” mondta Edit anyjá- 1 iák hosszú habozás után, “teg- ] lap Angelica nővérnél jártam. 1 \ngelica nővér olyan öreg, hogy 1 ilig tud már járni. Tegnap elcsu- t zott a konyhában és eltört a /! ába. Kórházba vitték. Emlékszel i Angelika nővérre Mami?" i "Hogyne emlékeznék rá, kis- 1 ányom”, mondta Gizi néni és ‘ üváncsian várta, hogy Edit me- I ;int mit tervez magában. “Tudod Mami,” folytatta ^ .dit, "Angelica nővér bátyja j. ap. Súlyosan beteg és holnap, g karácsony este senki sem fogja reglátogatni. Ha csak mi nem 8 legyünk el...“tette hozzá elondolkozva. "Tudod, Kelemen r ater volt a hittan és történelem j márunk; jól ismerte Erzsébet ,r irálynőt, neked is mesélt róla, \ gye?" mondta még és Gizi néni g rosolyogva figyelte leánya erölödését. “De ha mi elmegyünk Kele- r íen atyához, ki marad papi. Éva j s Jutka mellett? kérdezte Gizi f éni elgondolkozva. t “Estére itthon leszünk. Én sglak elvezetni. Meglátod, nem 1* svédünk el',, mondta határozót- r Gizi néni csodálkozva nézett leányára. Editen kopott, de kitünően szabott ruha volt. Szők-i haja borzas volt, homlokát kicsit összeráncolta és ahogy lehajolt, hogy valamit felvegyen, egyszerre csak sokkal idősebbnek látszott és Gizi nénire hasonlított. “És mondd csak kislányom, ha el is megyünk Kelemen atyához, mit viszünk neki; hisz azt sem tudom, hogy Papinak és nektek mit adók karácsonyra?” kérdezte Gizi néni és tanácstalanul várt Edit válaszára. “Óh, az nem probléma!" mondta Edit. “Az nem probléma. . . ?” Nem" mondta Edit, “még a szabadságharcból ismerek egy amerikai ujságirót, Johnt. Tőle kapunk amerikai cigarettákat és csokoládét, talán még amerikai vajat is s azt elcserélhetjük másra” . “Hátha te olyan biztos vagy Johnban”, mondta Gizi néni fejcsóválva. “John jó fiú", vette pártfogása alá a hórihorgas amerikai újságírót Edit “meglátod, segíteni fog." Gizi néni nem szólt semmit sem. Elgondolkozva sokáig kinézett az ablakon. Arra gondolt,' hogy milyen jó volna ha ra tudná venni Editet, hogy külföldre menjen, mert Pétén biztos bajba kerül és ösztönösen félni kezdett. Gizi néni őszülő haja, magas, gondterhes homloka, komoly, majdnem bánatos egyéni:eget takart, aki befelé élt és aki utánozhatatlanul vigyázott arra, bogy másokkal tapintatos' és segítőkész legyen. Legjobbai’ otthon, gyerekei között érezte magát. Mindegyiket jól ismerte. Estén ként órákat voltak együtt. Együtt tanultak, felolvastak egymásnak és sokszor a házidolgozatokat is együtt csinálták meg. De Gizi néni gyerekei is rajongtak szüléikért. Amikor a két idősebb leány felnőtt, több külföldi kérőjük volt, de Éva és Jutka sokáig nem tudtak szüleiktől és a budai háztól elszakadni. És igy volt ez Edittel is, pedig Gizi néni állandóan unszolta, hogy szökjön Ausztriába, ahol rokonaik éltek. Gizi néniék lakása régi családi bútorokkal és a falakon régi családi képekkel volt berendezve. Az egyik sarokban, a könyvespolcon, ott állt Gizi néni bátyja fényképe, ugyanazzal az elgondolkozó arckifejezéssel, mely Gizi nénit jellemezte. A szoba közepén egy Singer varrógép állt. Gizi néni ezen várrta meg a kommunista nagyságok feleségeinek ás szerelmeinek ruháit, mert hamar hire terjedt, hogy a volt gyártulajdonos feleségének miyen kitűnő Ízlése és milyen ügyes ceze van. Az egyik kommunista miniszter feleség volt Gizi néni egszorgalmasabb ügyfele. Gizi rémnek sokszor fejtörést okozott rogyan tessékelje ki klienseit a ds lakásból, plane ha Kálmán rácsi hamarabb jött. Edit közjen rájött arra, hogy édesanyja ársasága milyen kitűnő anyagot cépez politikai és gazdasági hiek beszerzésére, melyeket azoníal tovább adott amerikai ujságró barátjának. Csak amikor az igyik nyugati rádió Edit híreit »esti helyszíni riportként adta e, lett forró a lába alatt a talaj. )e Edit nem félt. A félelemér:et ebből a fiatal lányból valalogy teljesen hiányzott. John okszor elképedve figyelte Editet, hogy idegesen, egyik cigarettát másik után szívta el és csak rra ügyelt, hogy John megértse nit mond neki. Edit csal^ akkor jedt meg, amikor a helyi komrunista pártszervezet titkára heesen udvarolni akart neki és fiyelni kezdte merre is jár Edit. * * * “Angelica nővér küldött”, nondta Gizi néni, mikor Keletien atya szobájába, egy angyalöldi bérház pincelakásába benyiottak. ‘Angelicatól jönnek?” kérdezte felemen atya és arcán egy pillatatra mosoly suhant át. Átlát(Folytatás a 16-ik oldalon) Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kivan olvasóinak, hirdetőinek, munkatársainak, barátainak és általában az összmagyarságnak a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és kiadóhivatala t«S^^^^^^5^Ba^i^i.£«BS£äSa:5SS53KBK2SSäSa£BKi3!£3ßaii0S£äSSE3S£öa5e8£ääSSSSSiiSSi£äSiäSS£iäaiBS£!SajSK:Ba;öaiäa;3i KARÁCSONY, 1957 Ebben az esztendőben fekete karácsonya van az óhazai belső emigrációban élő és a világban szétszórt magyarságnak. Nem lát jövőjének sötét égboltján semmi fényt. De a Bethlehemi Csillag, a Hit örök csillaga most is ragyog a lelkekben. Szörnyű vértengerbe gázolták a magyarság szabadság akaratát, de Krisztus mégis győzni fog. Az emberszeretet és igazságosság, az emberi testvériség eszméjének győznie kell. A karácsonyeste meleg hangulata, a karácsonyfa csillogása beragyogja a sziveket, uj bizodalmát sugároz lelkűnkbe. Nem akarjuk feladni a hitet, hogy amikor legsötétebb az éjszaka, akkor van legközelebb a reggel. Ezt kell érezni Karácsony szent estéjén. A megváltás müvének folytatódnia kel] és folytatódni is fog. Az emberi tudásszomj hatalmas vívmánya a Sputnik és talán sikerül felrepülnünk egészen a Holdig, de boldogabb lesz e ezzel a sok ember, aki ma igazságtalan körülmények között, balsorsban tengődik s boldogabbak lesz nek e az elnyomott népek? Éppen ezen a Karácsonyesten érezzük, hogy az emberiségnek több emberszeretetre, segitő testvériségre, szabadságra és igazságosságra van szüksége. . . A Sputnik sohasen győzheti le az emberi vágyat az élet ez igazi kincsei után, a Bethlehemi Csillag mindig fényesebben fog ragyogni, mint bármely miibolygó. Az eszmék, amelyeket kifejez, nem homályosithatók el semmiféle tudományos vívmány nagyszerűségével, mert csak ők tehetik boldoggá az embert. Dicsőséges haladás volt a villamosság, a telefon, a rádió, a televízió és atomenergia feltalálása, de az emberiség üdvének kulcsa változatlanul azon Igékben van, melyeket hirdetni, megvalósításukat elindítani Isten Fia égi küldetéssel jött a földre 1957 esztendővel ezelőtt, S az emberiség még mindig távol van attól, hogy azokat valóban teljesen meg is valósította volna. Krisztus azért jött, hogy egymás szeretésére tanítsa a népeket. Azt hirdette, hogy minden nép és ember az Atyának egyformán kedves szeretett gyermeke, mindegyiknek joga van ugyanarra a társadalmi igazságosságra, emberi méltóságra, tisztességes megélhetésre. A “Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” a világtörténelem legszebb igéje marad és beváltása az emberi kultúra és erkölcs legfőbb pogrammja. Akkoriban a legújabb, legforradalmibb Ige volt, — az Ige, mely Parancs, az Égi Atya parancsa, hogy legyen szeretettörvény az egymással marakodó, a másik ember nyomorával nem törődő emberek mohó anyagiasságának megfékezésére, az embereknek Isten szellemére való átnevelése elindítására. A nyomort jött megszüntetni, a testi nyomort épp úgy, mint a lelkit és irtani a bűnt, megtisztítani az emberek lelkét gyengeségeitől, amelyek a másik ember jogát az egyenjogúságra, méltóságra és tisztességes kenyérre elrabolták, megszabadítani az embert alantas ösztöneitől, amelyek Isten parancsai lábbal tiprá.sát űzték nagyban és kicsinyben és felemelni loten erkölcse magasságába. A Sputnik és a beígért többi tudományos felfedezés csak akkor lesz Isten akaratával összhangban és javára az emberiségnek, ha elősegitik hogy több szeretet, több öröm, több igazság valósuljon meg az emberek között, megszűnjenek a pogány faji elhatárolódások, spiritualizálódjanak az országhatárok, — vége legyen Bábel átkának, amely fajokra, nemzetekre, osztálvokra bomlasztotta és a nagyravágyás, a mások feletti politikai és gazdasági zsarnokoskodás örvényébe sodorta az emberi csoportokat és egyes embereket. Hozzanak bennünket közelebb Istenhez. Krisztus egyetemes emberszeretete, emberi testvériség szelleme világkirályságának eljöveteléhezj ft Megváltás földi része beteljesedéséhezi
