Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-22 / 47. szám

( aiH——mm—mii nnrnm wim ii ~mm «mr The cws • Fugg^e"fgNVeekly llunganaO t V«í «&SS&«-’- -j sadalmí hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG YAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mattet May 18, 102.8, at llio Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungariun Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 47-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 NOVEMBER 22 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR ni a nukleáris fegyvereket; első­nek fogja mellőzni őket, mert ugylehet csak a szája jár, hogy könnyebben, fegyveres konflik­tus nélkül vigye előre a kommu­nizmus világcélját. Kontinenskö­zi távlövig ide vagy oda, Krus­­csev tudja, hogy az orosz nép nem akar háborút, legkevésbbé távlöveges háborút é3 azért fe­­nyegetödzik oly rettenetesen, hogy ezzel kizsarolja Amerika további passzivitását, nemcsak a fennálló ellentétek, de a terve­zett uj hatalmi terjeszkedési machinációi ügyében is. Amikor Amerika távlövegek­­kel való elpusztítása veszélyét festi a falra, akkor sem arra gondol, hogy távlövegeket kül­dene az Egyesült Államok ellen, hanem a fegyverkezési verseny fokozására, Amerika anyagi le­­gyöngitósére spekulál. A konti­nensközi távlövegek és sputni­­kok rengeteg millióba kerülnek és titkos reménye talán az volt a távlöveg és a sputnik elindításá­val, hogy megriassza és arra ösz­tönözze Amerikát, hogy nyakra főre fektesse dollárjai millióit, sőt billióit az orosz távlöveg és sputnik fölény leküzdésebe, ami ugyan nemetvédelmi (sőt világ­védelmi) de alapjában terméket­len befektetés és, — hiszi Krus­­csev — ezt még Amerika sem bir ja ki sokáig pénzügyi helyzetének és gazdasági életének megingása nélkül. Varga Jenő régi jóslása óta még mindig az uj depresszió, az amerikai kaoitalizmus össze­omlása a legszebb vágy álma a Szovjetnek és a hidegháború döntő gvőzelmeként ábrándozik ma is róla. . . Pokoli remények, melyeknek nem szabad sikerülniük soha! • s ■ TITO ES KADAR BA- 30 ÉVRE ÍTÉLTÉK AZ RATK0ZASA Pilgrims gave thanks for a land of freedom. This year give thanks in a way that will help preserve that freedom—by putting your dimes and dollars to work in National Defense! 1957 Thanksgiving Day világháborúba, úgy most sem szabad osztani a költő lemondó hangulatát. Most is jönnek még jobb idők, csak azt nem lehet garantálni, hogy már 1 8 év múl­va, mint 1867-ben. Most világ­nézetek állnak szemben egymás­sal, olyan világnézetek, amelyek közt nincs lehetőség kiegyezésre és egyik sem akar kapitulálni, mert eszméinek, rendszerének öngyilkosságát jelentené. * * * A SZOVJET sohasem fogja önként kiengedni karmaiból a rabországok bármelyikét, Ma- j gyarországot sem és Amerika so-j hasem fog ebbe nyíltan beletörődj ni,ami azonban gyakorlatilag egy| előre úgyszólván egyértelmű a beletörődéssel, mert az uj nukle­áris fegyverrek, atom- és hidro­génbombák, kontinens közi táv­lövegek miatt egyik oldal sem mer nagy háborúba bocsajtkozm. A sokat emlegetett "békés' együttlétezés” voltaképen meg-i van hidegháborús formában és; egy darab ideig minden egymás­közti szerződés nélkül automati­kusan fenn is fog állni. A Szov­­jettel “megalkudni" csak saját feltételei alapján . lehetne, de még akkor is a szerződés még annyit sem érne, mint a papír­­rongy, melyre Írták, mert a Szov­jet célja a kommunista világné­zet világuralma. Kruscsev is, Eisenhower is azt hangoztatják, hogy sohasen kez­denek nagy támadó háborút. — Eisenhowernek inkább elhisszük, mint Kruscsevnek, nc/ha az utóü- ] bi sem pályázik a legszebb hidro­génbomba halott szépségdijára. Eisenhower legutóbb a nov. 13-i oklahomai beszédében tett ilyértelmü kijelentést. Nem sza-; bad egyformán elbírálni a ket-j tőt mert Kruscsev birtokon belül beszél, mig Amerika a raborszá­gok szabadsága és más igazság­követelések teljesitetlensége álla-, potában. . . Kruscsev a múlt héten az cgyptomi követségen rendezett fogadáson már felvázolta egy uj világháború perspektíváját, per­sze akként, hogy “a világ nem pusztulna el egészen, de a kapi­talizmus biztosan elpusztulna", — vagyis, Amerika, ne .merj a sarkadra állni a rabországokért, a koreai és német egyesítésért stb., stb., hanem örülj, hogy “békében” hagyunk. Azt is mondta, hogy a legközelebbi harctér, — nukleáris fegyverek­kel, távrakétákkal — Amerika lenne, szintén rémitésül, hogy a Nyugat nyugodjon bele a folyto-j nos, lassú, lehetőleg nem fegyve-1 rés, de annál ármányosabb di-1 plomáciai és ötödik hadoszlopos machinációiba, amelyek jelenleg a Középkeleten folynak, de hol­nap talán a világ másik pontján, i ahol “puha pont” kínálkozik vagy létrehozható. Már maga az, hogy a minden­ható Kruscsev személyesen megy el az aránylag kicsi, de az arab országok behálózása szempontjá­ból fontos Egyptom moszkvai követségén rendezett fogadásra, sokatmondóan jelképes jelentő­ségű. És jellemző volt skrupulus­­talan mesterkedéseire, hogy elő­zőleg elment a török követség ünnepi fogadására is, ugyanakkor amikor teljesen légből kapott há­borús támadó szándékokkal vá­dolta és orosz fegyveres beavat-' kozással fenyegette volt meg Tö­rökországot. Kruscsev az ál jo­viális diktátor az ő mü-kedélyes­­ségével a legravaszabb világné­zeti imperialista politikát csinál­ja, hol rágalommal, hol terror­nál, hol időzített nyájassággal, de sohasem felejti a világuralmi célt. Lehet, hogy egyszer valahol eígaloppozza magát? Lehet, hogy valamelyik csatlósának adott utasitásai nyomán egyszer fegyveres konfliktus pattan ki valahogy akként, ahogy a köz­mondás szerint néha a kapanyél is eLül? Valószi?nü, hogy ez ssetben, ha még uralmon lesz, ő meri majd legkevésbbé használ­TIZEZERRE becsüli az Egye­sült Nemzetek menekültügyi fő­biztosa azok számát, akik a sza­­j baclságharc alatti és utáni mene- i kültek közül z ausztriai vagy jugoszláviai táborokból haza­tértek. Kétségtelen, hogy legtöbb jüknél szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok igen nagy mér­tékben lecsökkentette a további bebocsájtást s igy elvesztették reményüket, hogy egyhamar az Egyesült Államokba jussanak. — De épp oly kétségtelen, hogy emellett a hazatérési elhatározá­sokban nagy szerepet játszik az is, hogy a Nyugat magára hagy­ta Magyarországot a szabadság­ért való forradalmi küzdelmében és hogy az interkontinentális táv­lövedék és a sputnik hire legyön­­gitette reményüket, hogy a Nyu­gat a közeli évek folyamán leszá­molásra szánhatná el magát a Szovjettel szemben. A tízezres szám meglepően nagy és nem örvendetes, hogy Kanadából és az Egyesült Álla­mokból is visszament vagy visz­­szamenni készül egy-kétszáz em­ber. Sok a egyéni eset és nem le­het róluk általánosi' téletet mon­dani, kivált az idősebbekről vagy azokról, akik olyan foglal­kozást űznek, amely teljesen a magyar nyelvhez van kötve, mint az Íróé, színészé stb. Idekint úgy érezték magukat, mint hal a szárazon és megbánták, hogy kijöttek. Az óhazában semmi jó nem várja őket és a maximum amit elérhetnek, hogy szájbefo­gás ellenében robotolhatnak az államot birlaló pártbürokrácia fizikai munkási vagy propagan­da szolgálatában. Egyetlen viga szűk az lesz, hogy otthon van­nak, bár ma otthon lenni olyan öröm melyben igen sok az üröm. . . A sok ezrek, akik itt marad­nak, nem felejtve Magyarorszá­got, szivükből adhatnak halát a Teremtőnek a Thanksgiving ün­nepen. Ez nem a befogott száj­jal való robotolás országa. Itt teljes polgári egyenjogúság »van és senkisem kérdi, hogy “idegen­­fajú” e valaki, avagy benszülött yankee volt e a nagymamája. A szervezett munkás munka- és Hálaadás napot ünnepelünk ndnrember utolsó csütörtökön.— Már 1 789-ben Washington György. ei..-*. L- „ Itala­­adási napot. A különböző álla­mok november más, más napján ünnepelték. Mrs. Sarah Josepha Hale Írónő közel 30 évig küzdött Írásban és beszédekkel, hogy a Thanksgiving nemzeti ünneppé lé gyen nyilvánitva. 1863-ban Lin­coln elnök a november utolsó csütörtökére rendelte az ünnep megtartását 1939-ben Franklin D. Roosevelt gyárakba, üzletek­be és állami hivatalokba 1939 teljes munka szünetet rendelt, hogy bensőségessebben ünnepel­hessen Thanksgiving napján Amerika népe. Amerika első telepesei a "Pil­­grimék”, mikor hosszú viszontag­ságos ut után megérkeztek a “Mayflower” hajóval, itt őserdő­ket vadont és vad állatokat ta­láltak. Az uj telepesek azért jöt­tek erre a földre, hogy vallásukat szabadon gyakorolhassák, s ma­guknak uj hazát, uj otthont és megélhetést, teremtsenek. Az el­ső idők kemény munkája meg­hozta gyümölcsét. A megmun­kált föld jó terméssel fizetett. Az indiánokkal békében éltek. S ek­kor elhatározták, hogy hálát ad­nak az Ur Istennek a segítségért, ünnepet ülnek. S erre az ünnepre meghívták az indiánokat is. Vad pulykákat sütöttek, kukoricát é3 az erdőkben található bogyókat készítettek el. Tökkel tésztát sü­töttek. Azóta is ezeket az étele­ket készítik ezen az ünnepen csak, uj formában és más fűsze­rekkel. A hálaadási ünnepre ma is összegyűl az egész család, vannak akik ! 00 mérföldet is utaznak, hogy szüleikkel tölthes­sék e napot. Nemcsak a finom vacsora jelenti az ünnep fő értel­­mcL. Hanem a hálaadás az Ur Istennek. Mennyi mindent adott nekünk az Ur Isten az ö segítsé­ge nélkül ez a földrész, Amerika nem volna a világ legebő álla­ma. Nem segíthetne a bő termé­sével, gazdaságával a világ elha­gyatott szegény népéin. Isten segítsége nélkül, nem élnének egymás mellett az évek hossza során át bevándorolt különböző1 vallásu, nemzetü, szinü népek fiai. Az a hallatlan energia, mely fokozza a kutatást, termelést és minden erőt fel használ, hogy a népek millióinak szebb jobb éle­tet biztosítson. Ez teszi naggyá Amerikát. Elmondhatjuk, hogyj Amerika földjén a munkás keze-j ken Áldás van. Áldás azért, mert ezek a kezek, a munkás kezek akár testi, akár szellemi munkásé, imára tudnak kulcsolódni, hála imára. Ezek a kezek, tudnak si­mogatni a népek millióinak könnyét fájdalmát le tudják tö­rölni. És ezek a kezek a népek szabadságáért fegyvert is tudnak fogni ha kell. Amerika népe kulcsoljuk ma hála imára a kezünket, hatjsuk meg a teremtő Isten előtt a tér-( dünket. Küldjük könyörgésein­ket, a napsugaras kék ég fölé az Isten trónusához, segítse Ameri­ka népét toáábbra is. Adjon erőt neki, hogy a népek szabadságé- j nak zászlóját fennen hordozhas­sa, s vivja ki a népek boldogsá-' gát a föld kerekén. Köztük sze­gény Magyar Szülőhazánkat is. I I Sábler Józsefné sz. Péterffy Istvanka A N. Y. Times jelentése sze­rint Kádár János magyar báb­miniszterelnök látogatásra hívta meg Kardelj jugoszláviai köztár­sasági alelnököt. Ez lesz egy jugoszláviai veze­tő első hivatalos látogatása Ma­gyarországon és közeledésnek te­kintik Kádár és Tito között. Az utóbbi a szabadságharc idején elitélte az oroszok első beavat­kozását, de a november 4-ikit helyeselte azzal, hogy a kommu­nista rendszer megmentébe ér­dekében történt. Állítólag az utóbbi időben feszültség állt fenn Tito és Kádár között, mert az oroszok Kádár Ígérete dacára, letartóztatták a jugoszláviai bu­dapesti követségen politikai menedékjogot nyert Nagy Imre kommunista forradalmi minisz­­terélnököt, amijkor elhagyta a követséget. Más verzió szerint Tito emiatt mutatott haragja csak müharag volt és hallgatólag ma­ga is tudomásul vette a Nagy Imre elleni akciót. Milan Ognyenovicsot, akit a- Rajk-perben titoizmus miatt ki-j lene évi börtönre Ítéltek, a ma­­'gyarországi délszlávok vezetőjé­vé nevezték ki. Budapesten szerb lap indult Narodne Noviny cím­mel. Titonak Kádárral való barát­­kozását ártalmasnak tartják Nagy Imre és a Jugoszláviában tartózkodó szabadságharcos me­nekültek szempontjából. OROSZ MESTERKEMET A brooklyni bíróság nov. 1 5-én 30 évi börtönre és $3,000 pénzbírsága Ítélte Rudolf I. Abel orosz ezredest, aki kilenc évig Brooklynban mint egy fényké­pész üzlet tulajdonosa szerepelt, de voltakép az orosz kormány egyik vezető kéme volt. A meg­állapított bűntényeire a törvény ! értelmében halálos ítélet is szab- i ható ki, de ezt mellőzték, többi között, hogy szükség ese­­| tén szembesíthessék ezután lefo­­í gandó orosz kémekkel. Amerikai Magyar körökben felmerült az eszme, hogy az Amerikai Magyar Szövetség in­dítson akciót Washingtonban, hogy Ábelt cseréljék ki Maiéter Pálért, a magyarországi szabad­ságharc Ítélet nélkül egy buda­pesti börtönben ülő, egyik kato­nai vezetőjével. De attól tarta­­í nak, hogy a Szovjet azzal térne ki ez elől, hogy Magyarország belügyeibe nincs beleszólása, ami persze képmutató hazugság vol­na .-ooo-Kuuscsev Moszkvába in­vitálta Eisenhowert Kruscsev első orosz párttitkár egy sajtókonferencián dicsérte Zsukovot, az elcsapott hadügy­minisztert, mint katonát, de, úgymond, mint politikusról nincs oly jó véleménnyel róla. Kijelen­tette, hogy Zsukov jejenleg sza­badságon van és annak letelte után állást fognak keresni szá­mára. Kijelentette még, hogy öröm­mel vennék Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter moszkvai látogatását. Washingtonban nem kívántaik reflektálni e kijelentés­re, amely nem hivatalos meghi­­vási formák között történt. Kruscsev a sajtókonferencia folyamán azt állította, hogy An-! glia csatlósa az Egyesült Álla-; moknak, e kijelentését azonban; néhány pejccel később vissza- j vonta. Megismételte azt a néze-| tét, hogy “atomháború esetén a] kommunizmus le fogja győzni aj kapitalizmust és győzelmes lesz az egész világon”. GIRARDOT SZABA. DONENGEDTÉK A japán bíróság kedden ho­zott Ítéletet William Girard ame­rikai katona ügyében, aki szolgá­lat közben agyonlőtt egy japán asszonyt, aki üres lövegeket szedett fel a földről. Girardot három évi börtönre Ítélték, de az Ítéletet felfüggesztették. A per nagy feltűnést keltett, mert első Ízben Ítélkezett japán bíróság Japánban állomásozó amerikai katona felett. A japán szociáldemokraták tiltakoztak az Ítélet ellen, amely szerintük Ja­pán alázatosságát mutatja Ame­rikával szemben. Ha 1 4 nap alatt az ügyész nem felebbez, Girard elhagyhatja Japánt. Va­­lószinji azonban, hogy az ameri­kai hadseregbe nem veszik visz­­sza. • ELLENTÉTEK A NYUGATI SZÖVETSÉGESEK KÖZÖTT TUNíSI FEGYVERSZÁL­LÍTÁSOK MIATT EISENHOWER A HADÜGYI KIADÁSOK EMELÉSÉT KÉRI, HOGY VERSENYEZHES­SÜNK A SZOVJETTEL életviszonyai toronymagasság­ban vannak a Szovjet országok­­beliekhez képest és minden sza­bad pálya nyitva áll mindenki­nek. A Szovjet országokban a mun­kás megmaradt hajszolt prole­tárnak, az amerikai munkás nem proletár többé. És még Kruscsev is kénytelen bevallani, hogy sok­kal jobb az amerikai munkás helyzete. Kénytelen jövő céljául kitűzni, hogy utolérje ebben Amerikát. ' Nem fogja utolérni sohasem, mert a kommunista diktatúra adottságai olyanok, hogy erre nem képes. Annál inkább képes Amerika utolérni a Szovjetnek a távlöve­­gekben fennálló, időleges fölé­nyét. Egyelőre a világban sza­naszét fennálló s a Szovjetet kö­rülzáró amerikai nukleáris repülő bázisok hálózata elriasztóan el­lensúlyozza, hogy a Szovjet él­hessen e fölénnyel és bízni kell abban, hogy csupán rövid idő! kérdése, hogy túlszárnyaljuk aj Szovjetet. Hálaadás Napján ezt kérik imáikban Istentől, akik vallják, hogy minden ember anyagi és szellemi jólétének dön­tő problémája megoldását nem a Szovjet, hanem Amerika mo­dern népjóléti kapitalizmusa kö­zelitette meg legsikeresebben, anélkül, hogy az embert meg­fosztotta volna egyénisége sza­bad kibontakoztatásának és pol­gárjogai szabad gyakorlatának lehetőségétől, r, o.j Eisenhower elnök beszédet mondott Oklahomában és a vé­delmi kiadások jelentékeny fele­melése szükségét hangoztatta, hogy a távlövedékek terén utol­érhessük a Szovj etet. Igyekezni fognak más költség­vetési tételeket csökkenteni, de, úgymond, számolni kell azzal, hogy fel kell emelni a kongresz­­szus által engedélyezett nemzeti adósság összegét. A többköltséget a távlöveg kutatással és gyártással kapcso­latos kiadások megnövekedésé­­vei hozzák kapcsolatba. Akik 1958-ra adóleszállitást vártak most inkább adófelemeléstől tar­tanak. Gaillard francia miniszterel­nök szövetségi hűtlenséggel vá­dolja az Egyesült Államokat és Angliát, mert fegyvereket szállí­tottak Tunisnak, melyről feltehe­tő, hogy a fegyvereket az algíri gyarmati felkelőknek fogja to­­vább-adni. Washington azzal védekezik, hogy meg akarta előzni a Szov­jetet Tunisnak fegyverre; való ellátásában és hogy Bourgiba tu­­nisi király biztos Ígéretet tett, hogy a fegyverekből nem ad az algíri felkelőknek. Gaillard kijelentette, hogy ha Amerika és Anglia nem intézik el kellően az ügyet, napirendre fogja hozni a december 1 6-i pá­risi NATO konferencián, mely­nek tudvalevő célja, hogy szilárd katonai szövetségi frontot hoz­zon létre a Szovjet ellen. A NATO-vezetők attól félnek, hogy a konferencián egység he­lyett éles ellentétek alakulhat­nak ki. NOVOTNY LETT CSEHSZLÓ­­VÁKIA UJ ELNÖKE A csehszlovákiai “parlament" Siroky miniszterelnök javaslatá­ra Anton Novotny első párttit­kárt, a tulajdonképeni diktátort választotta meg Csehszlovákia köztársasági elnökévé. Az ehunyt Zapotoczky elnök temetésén résztvett Voroshilov Szovjet elnök és Konev marsall, a varsói egyezmény főparancsno­ka is, MÉG 300,000 SVÁB MAGYAR­­ORSZÁGON A Magyarországról kiűzött németek (svábok) gyűlést tartot­tak Bad Canstattban. Vezetőjük Heinrich Reitinger beszámolt sor­sukról. A mintegy 750,000 ma­gyarországi sváb közül 200,000 él Nyugat Németországban, 40.000 a Szovjet megszállása alatti Kelet-Néme.tországon, mint egy 5,000 Ausztriában és mint­egy 10,000 vándorolt ki tenge­rentúlra. A háborúban mintegy 40.000 magyarországi német pusztult el és Magyarországon mintegy 300,000 él közülük. A gyűlés egyik főtárgya volt, hogy elhatározták, ha Magyaror­szág majdan felszabadul, anyagi kártérítést fognak követelni el­­viíStésÜkérlh J , HÁLAADÁS ÜNNEPE lesz jövő héten, csütörtökön és Ma­gyarországról a szabadságharc napjaiban vagy utána menekült, uj aimerikás társaink először töl­tik velünk ezt a sajátosan ameri­kai, félig vallásos, félig hazafias ünnepet. Valóban szerencsének tekinthetik a szerencsétlenség­ben, hogy Isten segítségével el­jutottak a demokratikus szabad­ságjogoknak ez emberbaráti or­szágába, amely legtöbbjük egyé­ni természetének, individualiz-j musának bizonyára legjobban felel meg, mert a legtöbb alkal-j mat adja az egyéni boldogulás­ra, a képzettség, tudás és egy­ben az üzleti leleményesség ka­matoztatására. Persze nemcsak kaláccsal él az ember és némelyeket bizonyo­san erősen bánt a honvágy sajgó fajdalma, ami olyan mint egy állandó fogfájás, csak épen a fogat kihúzatni nagyon veszélyes, mert rossz hírek jöttek azokról, akiket hazasodort Magyarorszgg­­ra a honvágy vagy valamely másj lelki ok, mint például a csalódás,! hogy itt nem lógnak a fákon a' dollárok és többen vannak, akik-, nek minden dollárért meg kell j dolgozniok, mint akiket hátára vett a szerencse és valamely jó üzleti ötlet révén szinte magától ömlik feléjük a zöldhasu valuta. A hazatérők otthon internáló tábor és börtön vagy legalább is a “szökésük” miatti bélyegesség! sorsára jutnak, holott akadhat­tak, akik szerencsét akartak próbálni és kihasználták az , alkalmat-amikor a «zahadsác'harc j pár napja alatt őrizetlen volt a! határ, de látva, hogy a dolgok' idekint nem mennek oly könnyen és simán, mint álmodták, hamar inába szállt a bátorságuk. A legnagyobb fogfájás is eny­hül idővel. Nem fáj mindig egy­­gormán és ha hozzászokik az, ember és mind kevesebbet gon-1 dől rá, idővel elviselhetőbb. —j Legkönnyebben az viseli el, aki azért jött ide, mert valóban az individuális szabadság országába vágyakozott. Megtalálta itt ma­gának a legjobb országot és igen nagy mértékben szorgalmán vagy tehetségén múlik, hogy ügyesség­gel és kitartással megszerezze a vajaskenyeret, ha lehet, mind­két oldalon megkenve. A magyar felszabadulás, fájdalom, egyelőre távolinak látszik s az amerikai világlátás, töméntelen tapaszta­lat, uj ismeret csak hasznukra' lesz otthon, a hazatérés után azoknak, akik akkor még haza fognak vágyni Magyarországra, j Egyelőre azok teszik a legböl­­csebben, akik politikai szekta | gyűlésekre járás és szélsőséges lapok bujása helyett olyan la­pokat olvasnak, amelyek igazán amerikai demokratikus szellem­ben íródnak és főleg sietnek be­lejönni az angol nyelvbe, hogy exisztencia alapításukat meg­­könnyitsék, illetve előbbrejussa­nak annál az állásnál, amelyet a nyelv ismerete hijján kénytele­nek voltak elvállalni. Legböl­­csebb a végleges ittmaradásra berendezkedni, mert ha, mint ré­mélni kell, végül mégis lesz fel­­szabadulás, annál nagyobb lesz majd az öröm. Persze ez egyál­talán nem jelenti azt, hogy Ma­gyarország emlékét tépjék ki szivükből. Sőt ellenkezőleg őrriz­­zék meg szivük legbensőbb szen­télyében. A 48-as szabadságharc költő­jének az Amerikába vitorlázott barátja után irt verses levele, — "Neked két hazát adott végze­ted, nekünk csak egy volt az is elveszett” — ma is illik az uj szabadságharc után külföldre távozottak közül azokra, akiket tényleg kommunizmus ellenessé­gük késztetett az otthon elhagyá-! sára. De miként 48-ra követke-; zett 67, a kiegyezés és utána egy békés, elviselhetőbb, ha nem is ideális korszak, amelyből egé-j szén szép és jó idők is fejlődhet-j tek volna, ha a németek nem ugratják be a Monarchiát min­den baj eredendő okába, az első;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom