Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-27 / 52. szám

BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................$4.00 BETHLEHEM HU GARIAN NEWS Entered ;is Second Class MatteMay 13, 1923, at the Pest Office at Bethlehem, Pa., underie Aet of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPiKIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 52-ik szám BETHLEHEM, A., 1957 DECEMBER 27 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR Amerika és fö részközi távraké ta fenyegetésed tarthatja majd vissza attól, híf újra bevonul­jon és beavatktzék más ország ügyeibe . A háborút küszöbölni? Igen! De előbb kiküöbölni az elkö vetett crsz' grtadozasokat esi azok újabb meismétlése lehető­ségét! r- o. A TÁVRÁÉTA FEJ­LESZTÉS IEGGYORSI­­TÁSÁT ÜRGETIK A cape canverali (Fia.) kí­sérleti telepen isebb távra sike­res kísérleteké: hajtottak végre egy Atlas és ef, Thor távrakétá­val, mig a szilén elinditott Ju­piter távrakét? technikai nehéz­ségek miatt nei volt képes fel­adatát telj esen elvégezni. Washingtoniul a szenátus il­letékes albizott'ga a távlövedék Programm mígyorsitását sür-| geti. Ismét köetelik, hogy a távlövedék-ügyk egyetlen ve-; tető kezében összpontosuljanak. | (Jelenleg hároi személy körüli dákul ki a prgramm vezetése 1 izek: William M. Holaday, a 3entagon (haarö minisztérium) í ávlövedék igagatója, Nell Mc­­ilroy haderő liniszter és dr. : lames R. Kilia Eisenhower el­lök tudománys tanácsadója.) j Rendezni kiváták azt a kérdést s, hogy az A ny, Navy és Air 'orce külön-kiön foglalkozik a ávlövedékek lárdésével és a l lárom fegyverem között együtt­­nüködés helyet inkább versen­­;és áll fenn. McElroy véc;rő miniszter be­­elentette, ho^- a Pentagon a elenlegi pénzgyi év hátralévő észére (j-un. 0-ig) egy billió lollár soronkiidi megszavazását ogja kérni a j;nuár elején össze-J ilő kongresszutól. A kormány j nár jelezte, fogy a jövő pénz­gyi évre a hadigyi költségvetés­ek távlövedék -élokra két billió Sollárral való Flemeiését fogja érni. (Adócsökkentésre semmi ilátás nincsen)----------------OK»--------------­TEVENSON \EFEJEZTE TA­NÁCSADÓI:. SZEREPET Adlai Stevenam még a párisi IATO konfererjia megkezdése ] lőtt lemondottkülügyminiszteri inácsadói állásitól, melyet csak j ivid ideig töltő;: be. Több kér- | ésben nem érett egyet Dulles j ülügyminiszter álláspontjával és erülni akarta tannak látszatát, lintha mindenem fedezné azt. < zért nem vett észt a párisi kon- i :rencián sem. i WASHINGTON HUV0- TOVÁBB FOLYTATJÁK A BOSSZUÁLLÁS MUN­­SEN FOGADTA KRUS-i KÁJÁT A SZABADSÁGHARCOSOK ELLEN CSEV AJÁNLATÁT A N. Y. Times washingtoni | értesülése szerint a kormány ne 1 tartja időszerűnek Kruscsev azoi j kívánságát, hogy csucskonferen­­j cia üljön össze az ellentétek el­­, intézésére, mert semmi jele nincs I annak, hogy a Szovjet a vitás j kérdések körül bármiben is köze- I ledni kivánna a Nyugat állás­­j pontjához. Úgy látják, hogy a I Szovjetnek az a célja, högy meghiúsítsa amerikai távrakéta bázis hálózat létrejöttét Európá­ban és ezért törekszik nagy béke­­szólamokkal megtéveszteni a NATO országokat. Anglia már késznek nyilatko­zott távrakéta bázisok engedé­lyezésére, de legalább másfél év­be telik, amig a bázisok megépül nek. Törökország és Hollandia feltétlen készségét nyilvánította és nincs kétség afelől, hogy Fran­ciaország is engedélyezni fogj?, a bázisokat. Washingtonban nem hiszik, hogy a Grcmyko által a fegyver­kezések légszállítása ügyében ja­vasolt külön Egyesült Nemzetek1 közgyűlés összehívására sor ge­­rűlne. A legközelebbi közgyűlés jövő év tavaszán esedékes. Arra számítanak, hogy ha Nyugat Németország és Francia­­ország nem hagynak fel a Szov­jettel való tárgyalások sürgeté sével, végül újabb konferenciára kerül a sor, de a fegyverkezési kérdésekről érdemleges ered­ményt az sem hozhat. Lehetsé gesnek tartják azt is, hogy a Szovjet vissza fogja vonni a NATO konferencia által Javasolt külügyminiszteri összejövetel el leni ellenzését, mert Gromyko elutasitó beszéde csak taktika kisérlet volt. —--------------uoo---------------­FESZÜLT HELYZET A MA­GYARORSZÁGI LUTHERÁ­NUSOK Ér A KORMÁNY KÖZÖTT A bitorló Kádár kormány és a lutheránus egyház között fe- j szültté vált a viszony, mert vo-1 nakodik visszahelyezni Vető La­jos püspököt és még öt magasál j lásu papot, akiket a szabadság­­harc idején elmozdított állásuk­ból. A magyarországi lutheránus egyháznak félmillió tagja van és] a katolikus és református egyház után a legnagyobb. — A Magyarországon karácsony-I ra a szbaadságharcosok számára | várt amnesztia teljesen elmaradt. I Ehelyett Szénási Géza legfőbb) államügyész beszédet tartott aj "parlamentben” és kijelentette, nem érez együtt azokkal, akik j arról beszélnek, hogy a bünteté-, j ideje után a kegyelem idejének; is el kell következnie. Ellenez) minden féle részleges amnesztiát,! ■ büntetés leszállítást is. A szabad­ságharcosok, (szerinte “ellen­forradalmárok") elleni pereket még éveken át kívánja folytatni. "A statáriumot megszüntettek, úgymond Szénási, de téved aki azt hiszi, hogy az ellenforradal­márok elleni szigor megenyhül. Ez nagy károkkal járna. Nem szabad azokra a szirénhangokra hallgatni, amelyek megbékélést akarnak a tegnapi ellenfelekkel". Szénási közölte azt is, hogy Maiéter Pál a szabadságharc egyik katonai vezetője és több tiszttársa ellen még folyik a vizs­gálat, tárgyalásuk még nincs ki­tűzve. Mint mondotta vizsgálat folyik Nagy Imre és társai ellen is, mert szerinte Nagy Imre előbb biztatást adott az ellenforradal- : mároknak, aztán pedig maga állt az élükre. i Magyar bírák! Beszélt Domonkos József, a legfőbb bíróság elnöke is, aki elmondotta, hogy a bírói karnak több mint felet el kellett bocsáj­­tani, mert nem voltak hajlandók Ítéletet hozni a szabadságharco­sok ellen. A főügyészség sokkal alacso­nyabbra teszi azok számát, akiket a szabadságharcban való részvé­tel miatt letartóztattak, mint ál­talában ismeretes. Külföldre ki­­szivárgott hirek szerint a letartóz­tatottak száma meghaladta a 25,000-t mig az ügyészség szerint eddig elitéltek 1869 személyt s még vizsgálati fogságban van 1.432 személy. Újra deportáltnak Hir szerint a mostani “parla­menti” ülésezés a deportálási el­járás felélesztését szavazta meg és uj deportálási hullám várható azok elten, akikrel gyanú van, hogy résztvettek a szabadság­harcban. Megszavazták egy uj “nép-ellenörzőhatóság” felállítá­sát is, amely mindenkit szemmel fog tartahi, nem dolgozik e a rendszer elten. Eljárás a vasárnap nyitva tartó “Two Gfciys From Harrison” cég ellen Jerseyben számos üzlete van. A céget öt év előtt alapították Newark Harrison nevű előváro­sában . Thomas D. McBride főügyész úgy nyilatkozott, hogy a cégnek Pennsylvániából való kitiltására akkor is továbbmegy az eljárás, ha kötelezi magát, hogy vasárnap zárva tart. Az ügy, mondotta a főügyész, már sokkal messzebb tart, semmint hogy ennyivel el volna intézhető. A vasárnapi nyitvatartást egy 163 éves régi pennsylvaniai tör­vény tiltja, de csak négy dollár büntetéssel sújtja. A tárvénynek most azzal akarnak nagyobb büntető erőt adni, hogy megis­métlődés esetén a bíróság elleni tiszteletlenségért (Contempt of Court) inditanának eljárást. JANUÁR 1-TŐL $5.00 LESZ A BETHLEHEMI híradó előfizetési Ára DECEMBER VÉGÉIG MÉG A RÉGI ÁRON LEHET ELŐFIZETNI. ‘ Mint mír múlt heti számunkban jelentettük, lapunk évi előfizetési árát 1958 jamiár elsejétől évi öt dollárra vagyumg kénytelenek felemelni. A Hi rail <5 mindeddig nem emelte . előfizetési diját, noha az amerikai magyar lapok között tartalmához képest a legolcsóbb volt. De a köztudomás szerint az utóbbi időkben állandóan! emelkedő anyag és előállitási költsé­gek arra kényszeritették, hogy az előfizetést egy dollár­ral felemeljük. A Híradó igy is a legolcsóbb és olvasóit a legnagyobb gonddal kiszolgáló lap marad. A jövőben is arra fog tö­rekedni, hogy közönsége minden fontos tudnivalóról a legjobb tájékoztatást kapja. Azon régi vagy újonnan belépő előfizetőink, akik elő­­íizetésíiket 1958 január elseje előtt beküldik, még a régi évi négy dollár áron fizethetnek elő. ürülnénk ha e ked­vezményt minél több régi és uj honfitársunk venné igénybe. ' Kérjük híveinket ajánlják lapunkat barátaik között, hogy miinél szélesebb körben szolgálhassuk a magyar összetartás és testvériség célját és minél szélesebb körben lehessünk a magyarság társadalmi életének és boldogu­lásának előmozdítói, magyarságunk szószólója és összefo­gó kapcsa itt, az amerikai végeken. Nyelvében él a nemzet. A BETHLEHEMI HÍRADÓ Szerkesztősége és Kiadóhivatala Kivégezték a Kilián lak­tanya egyik szabad­ságharcosát Budapesti jelentés szerint halálra Ítélték és kivégezték Szörtsey Istvánt, aki a szabadságharc alatt a budapesti Kilián laktanyában harcolt az ÁVH és a szovjet csapatok ellen. A magyar szabadságharcos elten azt a vádat emelték, hogy “résztvett több ember megölésé­ben”. A budapesti biróság, amely Szörtsey István pőrét először tárgyalta, életfogytiglani börtön­re Ítélte a magyar szabadsághar­cost. Az ügyészség felebbezésére a pör az újonnan létesített “leg­főbb biróság” elé került, amely­nek mint vérbiróságnak azt a feladatot adták, hogy minél ke­gyetlenebb és elriasztóbb ítélete­ket hozzon. Ez a vésztörvény­szék egymás után hozza a felhá­borító, minden igazságot megcsu­­foló Ítéleteket, a stalini legvére­sebb korszak szovjetorosz vész­­törvényszékeinek szellemében, amelyeket Kruscsev maga leple­zett te múlt év februári titkos be­szédében. A legfelsőbb törvény­szék minden ügyet magához ve­het, amelyet a szovjetorosz ta­nácsadók, vagy a jelenlegi kom­munista klikk politikai szempont­ból fontosnak tart és fellebbezés nélkül végérvényesen dönt. Szörtsey István a magyar sza­badságharcos Ítéletének kegyet­len szigorítása nem az első eset, a kommunista vésztörvényszék egész sor halálos Ítéletet hozott, amelyeknek nagy részét azonban nem is hozták nyilvánosságra. MI VAN A TITOKZATOS GAITHER JELENTÉSBEN Kongresszusi körökben sokat beszélnek egy titkos jelentésről, melyet egy kiváló polgárokból álló bizottság terjesztett be a Nemzeti Biztonsági Tanácshoz. Ez a bizottság Rowan Gaither Jr., a Ford Alapítvány igazgató­­sági elnökének vezetése alatt azt vizsgálta ki, hogy a U. S. kato­nai felkészültsége mily fokú a Szovjetéhez viszonyítva. Az ada­tokat szigorúan titokban tartják, de általánosan hire terjedt, hogy a Gaither bizottság jelentékeny elmaradottságot állapított meg nemcsak a távlövedékek, de ál­talában a védetem terén és a vé­derő minisztérium teljes átszer­vezését sürgeti. Boldog Újévet Kíván olvasóinak, hirdetőinek, barátai­nak és az összmagyarságnak a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és munkásai EISENHOWER elnök decern bér 20-án reggel visszatért a pa risi NATO konferenciáról, ahov; betegsége dacára ment el. Nen aratott nagy diadalt, de kinő­­kudarcot sem szenvedett. Kom promisszum jött létre. A NATC tagországok némi vonakodá: után "elvben" megszavazták hogy távlövedék bázisokat ad nak Amerikának a területükön Ezzel szemben Amerika is hoz­zájárult ahhoz, hogy újabb tár­gyalások kezdődjenek a Szov jettel a nukleáris fegyverek és a fegyverkezés leszállítás ügyében. E célra külügyminiszterek kon­ferenciáját javasolják. A LEGFŐBB SZOVJETTA­­NÁCS december 2 1 -én ülést tar- í tott és Kruscsev. és Gromyko siettek választ küldeni a párisi határozatra. Nem fogadják el a külügyminiszterek konferenciája-; ról szóló javaslatot, mondotta Gromyko, mert az Egyesült Nem-] zetek leszerelési albizottságának) oly sok hónapon át folyt ülései semmi eredményt nem hoztak és nem vár semmit egy újabb kül­ügyminiszteri konferenciától sem Követelte, hogy az Egyesült Nemzetek külön ülésszakot tart son a leszerelés kérdésében vagy pedig üljön össze külön leszere lési konferencia. Kik vegyenel részt az utóbbin, nem nevezte meg, de hangoztatta, hogy a kommunista Kínának, (mely nincs képviselve az E. N.-benN részvételére feltétlen szükség volna. Kruscsev még követelőbb han­gon beszélt: “Hadd mondjuk meg a U. S.­­nek, — mondotta, — hogy adja fel azt a politikáját, hogy csak az erő pozíciójából tárgyal. Old­juk meg problémáinkat békés eszközökkel az egyenjogúság alapján. Küszöböljük ki a hábo­rút. , 1 I |J ; Aztán rátért az utóbbi időben gyakran hangoztatott kívánságá­ra, hogy a U. S. és a Szovjet tartsanak egymásközt csücskön-j ferenciát, mely esetben biztosra veszi, hogy “más országok sérel­me nélkül jó eredmények érhe­­tők el a béke érdekében“. . E célból mindjárt meg is je­lölt két feltételt: “Először is óvakodnunk kell. . attól, hogy oly kérdésekről vitat-® kozzunk, amelyek kétféle társa­dalmi rendszerünk közti ideoló- ^ giai eltérésekből adódnak. E kér­dések megoldását magukra a népekre kell bíznunk". ] "Másodszor, el kell ismernünk . a status quot. Fia a nyugati or- j szagoK elismerik, könnyű lesz a i közeledés és problémáink meg- I oldása". I tppen múlt heti rovatunkban 1 irtuK, nogy tárgyalásokat most j nem tartunk aktuálisnak, amig Amerika be nem hozta a Szov- ^ jet időleges előnyét a távrakétán j stb. terén, mert ebben a helyzet- j ben történő egyezségeknek csak ,] a rabnépek szaDadsagának ‘vég- s leges leiauása lenetne az ára,— ] Kruscsev feltételei ime, máris i igazoljak ez aggályt. 1 A status quo fenntartása a í mai helyzet véglegesítését jelen­ti. Amerika ha nem is tett sem­mit a magyar szabadságharc j ügyében és ha nem szűnik is meg ^ hangoztatni, hogy a rabnépekért s sohasem indítana háborút, soha-! ^ sem fog nyíltan le mondani sza- T badságukról. Ez sovány vigasz, s de mégsem egészen semmi. — r Eisenhower ismételten megmond- ‘ ta, nem köt olyan szerződést, c amely megerősítené vagy meg- 8 hosszabbítaná rabságukat és hin- , ni kell Amerika elnökének sza­­vában. Amig ő az elnök, Krus- ^ csev sohasem fogja megkapni j. Amerikától a statusquo végle- ^ gességének elismerését. 1 t-ilenkezoleg, Amerika leg alabb is elméletben kitart amei í lett, hogy magukra a népekr ] kell bízni a társadalmi rendsze ! rük megoldásának kérdését. I | legnagyobb bolsevik szemérmet lenség, hegy Kruscsev erről még csak beszélni is mer, amiko mongol hordákkal és tankok ez reivel gázolták vérbe a magya népet, holott épen azt kérte, hog; maga oldhassa meg társadalm rendszere kérdését! • * * ALIG EGY HÓNAPJA, hog Moszkvában a különböző orszá gok kommunista vezetői a Szov jet 40 éves jubileuma alkalmábó kiáltványt Írtak alá, amelyben u fogadmat tettek a kommunist; világuralom lenini és stalini céljí mellett és mégis akadnak NATO országok, amelyek azt hiszik hogy számukra valami jó jöhei ki valamely, a Szovjettel kötőt: nemzetközi egyezségből. A Szov­jet csak akkor köt egyezségei polgári országokkal, ha világ­uralmi céljai taktikqját elősegíti. Ki hiszi, hogy ebben az esetber kivételt tenne? A Szovjet most stabilizálni zeretné az erőviszonyokat azon i ponton, ahol ma állanak, va­gyis állandósítani szeretné erőha­talmi fölényét a távrakéták, atom-tengeralattjárok stb. terén. Ezért van a nagy béke jajve­­széklés Moszkvából. Ezért rémit­­geti Moszkva a kisebb NATO- országokat már egy esztendeje, hogy ne engedjenek meg távra­kéta bázisokat földjükön, ame­lyekkel Amerika ellensúlyozhat­ná az orosz rakéták nagyobb tá­verejét, amig neki is sikerül föld­részközi távrakétát létrehozni.— Ezért irta Kruscsev legutóbb is Bertrand Russellnek, a nagy an­gol tudósnak, hogy Anglia az elpusztulás veszélyének teszi ki magát, ha távrakéta bázisokat engedélyez földjén. Régóta hangoztatjuk, hogy amit a Szovjet javasol, a kommu­nizmusnak jó és épen ezért nem jó a nemzeti és emberi individua­lizmus ügyének. Ezúttal sincs másként, sőt minden jel szerint a világtörténelem talán legvégze­tesebb csapdaja az, amibe a Szovjet most be akarja ugratni a Nyugatot. A NATO-országok legtöbbje, amelyek ragaszkodnak a Szov­jettől -kínált leszerelési tárgyalá­­ok folytatásához, nemcsak Ame­rikával szemben esnek, bizonyos fokú hűtlenség gyanújába, de nagyobb, idő távra saját érde­keikkel is ellentétbe jutnak. Nem teszik helyesen, hogy húzni halogatni szeretnék az amerikai- távrakéta bázisok en­gedélyezését. Kár volt lépre menniök a körlevélnek, amelyet Bulganin küldött ki a párisi kon­ferencia küszöbén. Nem igaz, irogy ha ilyen bázist engedélyez­nek, azzal növekszik a veszély, hogy a Szovjet rajtuk üt távra­­cétával és eltörli országukat a föld színéről. Az efféle nem nenne csak oly egyszerűen. — lisenhower megmondta a párisi konferencián, hogy bármely or­szágot, amely bázist ad Ameri­­iának, ily támadás esetén azon­­íal megvédene. És ebben sém­iinek sincs se oka, se joga kétel­kedni! * * * ADENAUER nyugatnémet kancellár különösen azok között ran, akik futnak, most a Szovjet izekére után, nagyon akar tár­­ryalmi a Szovjettel, amelynek Vlémetország "semlegesítéséről izőtt terveiről pedig aligha lehet­lek illúziói. Eddig hiven kitartott Szovjet ellenességében a Nyugat ildalán, de most, talán részben íz otthoni pártjai nyomására, | észben Kennan a Dulles által dhajitott amerikai diplomata ja-] -aslatainak hatása alatt azok déré állt, akik csak "elvben" | lajlandók megadni a bázisokat, vagyis akik, ha a dolog gyakor­­ati megvalósulására kerülné aj g-jsor, nehézségeket támaszthat- 1- ] nának. re Mit vár Adenauer az oroszok­­i- kai való tárgyalásoktól? Gromy­­\ ko máris kijelentette a fer.tjel­ezett beszédében, hogy "a lesze­dj íelés ügye független a német >r egyesítés ügyétől”. Vagyis Mosz­­j_ | kvának a leszerelés, had erő le­­ir szállítás az első és ha az meglesz, y. akkor a német kérdést is köny­­nyebben reméli majd elintézni a ! világko-mmunizmus szempontjai­­) nak megfelelően, mert az általa kívánt leszerelés esetén a Szöv­ői jet hadereje viszonylag erősebb l"j maradna, mint a Ny-ugaté. . . r~: Miért fázik Adenauer és a né-Tmet szoedem. párt attól, hogy >j) amerikai távrakéta bázisok legye­­a r.ek az országban? Akik nem fe­­a lejtették el Hitlert, nem fáznak >- ettől, ha, mint tervezve van, a :, bázisok amerikai katonai pa­­t rancsnokság alatt állanának. :t Ez nem sértheti a német önér­- zetet, mert Nyugat Németország t a NATO-ba való belépésével el­- fogadta és a mostani párisi -kon­­i. | ferencián megerősítette az “inter­­[i pendence”, az egymástól való | kölcsönös függés elvét, amely a j NATO alapelve. j; Csak nem azt látják ebben a németek, hogy semlegességre _) való kilátásuk szűnne meg, ha j amerikai távrakéta bázisokat fo- I gadnának Jbe? Nagyon téved Adenauer, ha azt hiszi, hogy ha J nem lesznek távlöveg bázisok Nyugat-Néfetroszág területén, j i könnyebben jöhet létre a német ’ j egyesítés. A német egyesítés j moszkvai ára mindig egy össz­­! német bolsevizálódás volt és lesz. *1 A neonázi reménység, hogy | Németország majd "a merleg "ínyéivé” lehet Nyugat és Kelet) között, semmi reális alappal nem 5 bir. Ma a hidrogénbombák és ", távrakéták korában sem utolsó ■; dolog, hogy ellentétben két vi­­‘ lágháborus -múltjával Nyugat “l Németország ezúttal a helyes ol­­| dalon, Amerika oldalán van. Ez j ' még hasznára lehet, mig Kelet-! ■| ről csak kommunizmust várhat. . # * * , KENNAN szelleme láthatatla­­. nul ott lebegett a párisi -konfe­­, renci-a asztal körül. Bátorítást: adott Adenauernek, de a többi vonakodónak is, a franciáknak, | norvégoknak stb. Ideái sokban érdekesek. A kölcsönös európai , , kivonulás érdekében történt ki­állása helyes, — feltéve, hogy Adenauer hozzájárul az amerikai távrakéta telepeknek Nyugat Né­metországban való felállításához. Ez esetben ugyanis e távrakéta-1 telepek elriasztó (deterrent) szerepet játszhatnak az oroszok­kal szemben. Persze más kérdés, hogy a kölcsönös európai kivo­nulást az oroszok a távrakéta te­lepekre is értik e? Ez valószínű. És igy a kérdés aktualitását al­kalmasint el kell halasztani, amig Amerikának is lesz földrészközi távrakétája. Ha az meglesz — reméljük, sokkal hamarább, mint az óvatos jósok mondják, ---- ak­kor nyugodtan megvalósítható a kölcsönös európai, kivonulás, mert nem lesz feltétlenül szüksé­ges, hogy az- Egyesült Államok­nak német földön legyen távra­­keta állomása, sakkban tarthatja a Szovjetet innen Amerikából is. És addig nincs is értelme sem­miféle leszerelési tárgyalásnak a Szovjettel. A szabad világ fel­készülését minden erővel fokoz­ni kell, nem pedig időhúzó, üres tárgyalásokra fecsérelni az időt és energiákat, mikor a Szovjet ár-mányos, gyengítő céljai amúgy is nyilvánvalóak. A párisi tár­­gyalni vágyók látványa ezért nem volt épületes. Nem örven­detes látni ezt a hisztériát, ami­ben csak Kruscsevnek telhet I öröme. Kruscsevnek az az érdeke, hogy a Nyugat most tárgyaljon ] vele, amikor ő az erősebb. A szabad világé az, hogy várni j kell, amig egyforma erők lesznek ; ismét szemben egymással. Ha , akkor a Szovjet kivonul Német­­! országból a Magyarországból j A N. Y. Times harrisburgi je- j lentése szerint az állami igazság- ( ügyi osztály pert adott be a I 1 Dauphin megyei törvényszéknél,1 < kérve, hogy tiltsa el a Two Guys) from Harrison (-N. Jv) cég Le-|( high megyei fiókját a vasárnapi j nyitvatartástól. Egyben kéri azt! , is, hogy vonják meg a cég Penn-1 j sylvánia területére szóló iparén- J . gedélyét. A cégnek húsz napon j belül válaszolnia kell a bead- ( ványra. i Mint ismeretes, az alkalmi vé­teleket kínáló cég azzal vonta magára a közfigyelmet, hogy va­sárnap is nyitva tart és többszöri 1 hatósági intelem dacára sem j 1 szüntette be ezt az általános í visszatetszést keltő magatartását. . 1 A cégnek a Lehigh megyei i Whitehallon, Allentown közeié-jt ben lévő fiókján kívül New (

Next

/
Oldalképek
Tartalom