Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-12 / 15. szám

4 The Only Hungarian news­­j paper in Lehigh Valley. I A mag gar súg érdekeit j szolgáló független tár­sadalmi hetilap. ETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM IUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Tatter May 18, 3 923, at the Post Office at Bethlehem, Pa.,Aider the Act of March 3, 1879". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 15-ik szám BETHLEHEr, PA., 1957 ÁPRILIS 12 Egyes száma ára 8 cent A FUVAROZÓ (Teamster) Union az Egyesült Államok leg­nagyobb munkás szakszervezete . Tagjainak száma 1,400,000 és banbetéteit 35 mii ió dollárra be-* csülik. Mint ismeretes, elnöke és egyes főtisztviselői ellen vizsgá­lat folyik a szenátus McClellan senátor elnöklete alatti albizott­sága előtt. Dave Beck, úgyszin­tén a főtisztviselők közül meg­vádoltak a union pénzügyi veze­tése kapcsán hozzájuk intézett kérdésekre az alkotmány azon j pontja alapján, mely szerint nem kötelesek önmaguk ellen vallani,l megtagadták a választ. Az AFL-j CIO vezetősége emiatt felfüggesz­tette Becket az AFL-CIO egyik alelnöki áLásától, mert a szerve­zet szabályai szerint olyan em­ber, aki irádak esetén az alkot­mányra hivatkozik, nem lehet tagja az AFF-CIO elnökségének. Dave Beck és társai ellen kor­rupciós vádak vannak, igazságuk esetén elég gé terhelők. Az AFL­­CÍO a maga hatáskörében szá­madásra szólította fel Becket, de csak május 20-án fogja tár-1 gyalni ügyét, mig a McClellan bi-1 zottságnál korábban várható for-' dulat. Remélni kell, hogy a vizsgálat teljes alapossággal ki fogja de- ; riteni, mi igaz a vádakból és ha Beckre és társaira kedvezőtlenül végződik, szakszervezeti pálya- ; futások véget ér. A fuvarozó munkások közül ■ sokan fájlalják, hogy unionju'k , oly rossz hírbe került. Mondani sem kell, hogy legtöbbjük derék munkás ember, akinek semmi . köze az elnökség által esetleg el­követett vissz "élésekhez. Itt , azonban több is foroghat kockán, | mint csak az, hogy Beck és tár- . sai tisztességtelen dolgokat esi- , ná-tak e. Jelek mutatkoznak ar- , ra, hogy a teamstereknél és . egyes kis unionokban előfordult , visszaéléseket egyms rövidlátó . körök a unionizmus, a szakszer- } vezeti mozgalom el en akarják . felhasználni. Ez nagy hiva volna , és nem szabad engedni, hogy, , egyesek esetleges elkövetett hi-j , báinak a munkások, iiletve a ] unionizmus ügye igya meg a le- . vét, mert aki abban a hiszemben, , hogy a unionokat gyengíteni jó ] dolog a munkaadók szempontjá- ( ból, a munkás szervezettségek t érdekei ellen akarja kihasználni, . ami történt, nemcsak nem okosj ^ kapitalista, mert a unionok j gyegitése végeredményben a; . tőkés érdekeit is sérti, hiszen tisz-! ] tességes jó munkát csak tisztessé-1 ( gesen fizetett munkástól lehet I j elvárni, de közelebb hozza azt £ a veszélyt is, hogy az amerikai , szervezett munkásság, amely ma t nerrL*áll osztályharcos alapon, le- j tér az eddigi nagyon örvendetes , útjáról és beleveti magát a poli- ( tikába, miként azt a kommunis- , ták annyira áhitják. * * * i MÁRIS arról hallunk, hogy s akció indul a “closed shop” or- j szágos megszüntetésére és más < hasonló, a munkás szervezettség e elleni lépésekre. Eddig 18 állam j nem hagyta jóvá a closed shopot, j hogy a gyárakban csak szervezett j munkás dolgozhassák és némely 1 régi módi kapitalisták előtt tét- 1 szetősnek tűnik a gondolat, hogy E e téren és ha lehet más téren is £ lazítsák a munkás szervezettség ; hatalmát, csökkentsék eredmé £ nyeit. Ostobaság volna, ha E ilyesmibe belefeküdnének és ez- ] i zel kihívnák az osztályharcos I irányzat követését. Szó sincs ró- £ la, minden búzában akad kon- t koly és mint mindenütt, a unio-j nők között is vannak kevésbbé j tisztességes emberek és akad- ( nak racketeerek is, de ami vád ‘ egyes unionvezetők ellen felme- E rült, nem általánosítható, mert t a legtöbb nagy unionban éber 1 szemmel vigyáznak arra, hogy a 1 korrupció és racketeerozás ne : üthesse fel a fejét. Mert egy két ; unionban előfordultak visszaélé- < sek, a unionizmusnak hadat 1 üzenni és a munkásokat a kom- l munista ál-tanokra fogékonnyab- < bá tenni, szörnyen drága ár vol-j j tált, hivat,’-os magyarországi ünnepnapjaal szemben az újon­nan jött meckültek egy csoport-; ia ellenün épségét rendezett New Yorkbn, a Carnegie En-! dowment temében. A legkiilün-1 bözőbb aimrikai és nemzetközi szervezetek szónokai szólaltak fel, de a m.gyar nemzet felé hangoztatott szokványos elismerő szavakon ki'ül, amelyek már in-1 kább bosszintók és untatok, I egyetlen bát>r szót, igazi cselek­vés követeit nem. hallottunk, beleértve a nagyar szónokokat,' Kéthly Anná és Király Bélát is. * Itt emliten meg, hogy az ünnepélyen .irály Béla, a Sza­­badságharco; Nemzetőr Szövet-j ség elnöke negszólitott és közöl­te velem, hcg3' nem vett részt azon az orosz hadgyakorlaton,1 ame.yet legutóbb vele kapcsolat­ban említettem. Ezt az informá­ciót komoly Bírásból kaptam, de| mivel legcsekélyebb okom sincs Király Bé.a szavahihetőségében j s általában személyi becsületében kételkedni, készséggel igazitonT itt helyre. Kizárólag jolitikai tekintetben voltak és varrnak aggályaim Ki­rály Béla emgrácics szereplésé­vel kapcsolatban és tekintettel arra, hogy évekig ült börtönben, nem kifogásolnánk becsatlakozá­sát a szülőföld szabadságáért oly régóta küzdő amerikai magyar sorokba, ha ez aggályokat ko­molyan megszüntetni akarná. Hagyjon fel az uj-amerikás téve­désével, hogy az ő szabad földre j érkezéséig semmisem történt a| magyar felszabadulás érdekében] sem az Amerikában, sem a má-| sutt élő szabad magyarok részéről i és ne akarja magát kizárólagos ^ nemzet megváltónak * feljátszani azzal, hogy 1 szabadságharcos nemzetőr szervezetébe a politika mentesség hamisan íiasznált jel-1 zava alatt cerafiditse a szélső- ! lobboldai és szt.so baloldal még nem tért emigránsait és szer- ] vezete ezzel mintegy trójai falóul szolgáljon azoknak a politikai életbe való visszatérésére, akik annyi végzetes ártabnat okoztak a magyar népnek. Hiszen maga s politizál, mint egy sokak, sze­­-intünk a többség szemében tul­­adikális "forradalmi tanács” al­­ilnöke. . . Oszlassa fel a szabad- J iágharcos nemzetőr "szervezetet, a “forradalmi tanácsnak" tar­­alékos militáris szervezetét, - amely az alapokmányában már nőst hirdeti, hogy otthon “ellen­őrizni” akarja majd a kormányt, amire a leendő szabad Magyar­­országon semmi szükség nem lesz, íem is szabad, hogy legyen. — ideg van pecsételve annak a de­­nokráciának a sorsa, ahol újra tatonai klikkek akarják irányítani — a demokráciát. Elég volt a tatonatanácsokból! Ezt akartuk megmondani és ogjuk hirdetni továbbra is, íogy Magyarország, ha majd fel­­zabadul, szélsőségektől mentes, ivartalanul fejlődő, valóban de­­nokratikus ország lehessen. ENGEDJÉK BE AMERIKA BIZTOS RÉVÉBE A TÖBBI ÁGRÓLSZAKADT HONTALANT IS! na, a munkaadókra is keservesen megbosszulná magát. A mai he.yzet fenntartása, | ; imikor a munkaadó és a munkás ; kölcsönösen élni hagyják egy­mást és minden osztályharcos el- ; mélet, marxizmus és más idejét múlt méreganyag, ki van rekeszt- . ve a köztük lévő viszonyból, egyaránt hasznosnak bizonyult úgy a munkásra, mint a munka- i adóra és eszményivé tette a szakképzett munkások és a gyá­rak közti kapcsolatot. Biinhőd- . jék, akit korrupció terhel, de ne ; bántsuk, ne kezdjük ki a unioniz- i must, mégha a union vezetők né- i ha tulmagas követelésekkel is ) kezdik a bértárgya.ásókat, hogy legyen miből engedni. j : Amerika boldog lehet, hogy a | ' unionizmus révén, amelyben a 1 munkás épp úgy áruként adja el a szakmunkáját, mint a kereske- 1 dő az áruját, éppen csak hogy a munkások közösen szabják meg 1 az árat, hogy egyik ne licitálhas- 1 sa alul a másikat, a legszerencsé- 1 sebben oldotta, meg a munkás 1 kérdést és elérte, hogy a kom- i munista eszméknek nincs jelentős í ta ajuk az amerikai munkások 1 között. Maradjon is igy és ne, ) akarjon senki a tűzzel játszani. El : a kezekkel a unionizmustól! i ■* * • A SZAKSZERVEZETEK ősz- ' tályharc mentességét, tisztára gazdasági jellegét eg kellene is- 1 mertetni a Magyarországról most 1 elmenekültek sok ezres tömegei- * vei, akik annyi éven át a kom- 1 munista rendszerben éltek és i most önmagukkal vívódva, ke- 1 resik a kiutat, a korszerű, szabad 1 szellemű megoldást. Otthon, ha c tagjai voltak Valamely szakszer- ’ vezetnek, vajmi keveset érhettek t el jobb bérek irányában, hiszen a1 szakszervezet nem önálló ténye- j 1 zője a termelési folyamat intézé-| : sének, hanem az állam szerve, j e á.lamositva van; a munkaadó] c monopolisztikus helyzetét élvezi 1 az állam, diktálja a béreket és c szabad munkapiac nem lévén, a r munkás teljesen ki van szolgáltat- r va kénye-kedve számára. S mi- 3 ként az alacsony munkabérek és ? * munkások gyenge életviszonyai r mutatják a kommunista országok- ^ ban, az állam vissza is éle pél- 1 íátlanul kiváltságos helyzetével. * \ munkásnak azt mondják, hogy J r munkásosztály uralkodik, a f gyár a munkásé, holott valójában ^ i munkás a gyár tu'ajdonosé, azi c államé, melyet az Íróasztal mel­­ett kényelmesen élő pártvezérék i estesitenek meg, birtokolnak... * Mennyivel üdvösebb a munkás r számára az amerikai unionizmus; c :rről, sajnos, senkisem beszél a f most a szabad világba mene- c cülteknek, akik pedig most szó- r rulnának rá leginkább a helyes *• sligazitásra, jövő életfelfogásukat r ás életútjukat illetően. r Az állítólag a Free Europe ;nc.-hez közelálló, müncheni uj r szabadságharcos hetilap a Ma- s gyár Kurír folytatja az elméiké- r Jést, amelyről múlt héten úgy £ ;mlékeztünk meg, mint aggasztó r eleként annak, hogy amerikai r oénzen most már nemcsak anya- 3 gi, de ideológiai segítséget is I cap Tito és a titoizmus. Felem- r itettük a lap egy névtelen, tehát 3 i lap álláspontját kifejező cikkét, c tmely azt a Titónál bevezetett r endszert propagálja, hogy a < gyárakat és üzemeket adják át t munkásszerveéeteknek. Most az r április elsejei számban egy Kiss * ^ájos, München aláirásu hozzá- " szólás jelent meg, amely igen e okosan a következőket mondja: r “Kérem a cikk szerzőjét, vilá- * gitsa meg, hogy hogyan képzeli * íl a gyakorlatban azt, hogy a J ‘gyárakat és üzemeket adják át r x munkásszövetkezeteknek”. E \ éren ugyanis számtalan a pro- * aléma. Mi történik például ak- * tor, ha egy üzem hosszabb ideig 1 íem dolgozik rentábilisan. Ki fi- e :eti a munkásokat? Ugyanakkor r xz átlagosnál jóval rentábilisab- £ oan dolgozó üzemek munkásai r oér-monopol helyzetet fognak ílvezni. A kettőt összevetve: ragy lesz a bérfeszültség, ami c nem feltétlenül a jobb munkó-1 ból, hanem a piac konjunkturális j ingadozásaiból fakad. Vagy az' áriam egyenlítené ki a béreket? j Hiszen akkor itt is az állam disz- | ponál! Továbbá: uj nagy iizeme-j két ki fog létesíteni? Az állam?l Az üzemeket kiknek adja oda? j Ki fog menni dolgozni az előre-! láthatóan nagj' haszonnal és ki a | kishaszonnal dolgozó üzemekbe?; Vagy talán ez is á-lami kiváloga­tással történnék és központi ki­jelöléssel? Szerintem ez az ut, jelszónak bármilyen szép is, tet­szetős is, járhatatlan. Közgazda­­sági szempontból, hogy úgy mondjam nehe_en elképzelhető.” Azonban. . . Kiss Lajos hoz-j zászólásának mégis a következő, j vastag betűkkel nyomtatott kőnk uziója van: “Sem a gazdasági életbe tör­ténő állami beavatko ás formáira, sem az ütemre vonatkozóan álta-1 lános szabáijr felállítása lehetet­len. Ezt a problémát országon­ként időről—időre, külön-külön keli megoldani. Véleményem sze-! rint ezt a nagyhorderejű kérdést a nemzeti szociálizmus gazdasági ] teoretikusai oldották meg legsike j resebbén. Természetesen a nem­zeti szocialismus egyéb, ideoló­giai és politikai terű etének birá­­latól e helyen el kívánok tekinte­ni.” Mindenki azonnal láthatja, hogy a két bekezdés teljesen el­lentmond egymásnak, cáfolja] egymást. Nem volna helyesebb, I ha a Magyar Kurír, amelyet in- ] gyen terjesztenek és megküldeni] igyekeznek minél több ujmene­­kültnek, 3zé sőséggel való ka-| cérkodás helyett nyíltan kiállnái az amerikai unionizmus példáké-1 pül ajánlásával? Ezt nyugodt lelkiismerettel sőtj bizonyos büszkeséggel és alkal­masint sok sikerrel tehetné meg és nem költené a lap amerikai dollár kiadásait olyan kétes érté­kű és zavaros tanok, ellentmon­dásos fejtegetések kinyomtatásá­ra, amelyek csak még inkább megzavarják a kommunizmus! alól jöttek gondolkodását. — Avagy azt hiszik a Free Europe mögötti magasabb irányítók, hogy a rabországok önfelszabadi­­tása naiv céljával követett “fo­kozatossági politika” megkíván­ja, hogy egyelőre a titoizmust hirdessék az uj menekülteknek és csak “graduálisan” vezessék el őket az amerikai életformához? Szerintünk erre a kétértelmű játékra nincs szükség és lelki ha- j tásában visszafelé is elsülhet és mert az amerikai unionizmus olyan megoldás, amely minden eddiginél jobbban bevált az összes érdekeltek üdvére s amely­nek nincsen szüksége kommunis- ] ta módszerek dicséretén áti ke­rülő utakra, hogy belátó, értel­mes emberek magukévá tegyek. Kell példa rá? Egy újonnan menekült honfitárs egy new yorki szabadságharcos gyűlésen azt mondta, egy öreg amerikai ma­gyarnak, hogy neki soha többé nem kell a kapitalista rendszer, mert ő soha többé nem tudna , alázatosan előre köszönni, jóna- ; pót kívánni a “főnök urnák", nem tudna magát újra beleélni , az “ur és szolga” helyzetbe. Az öreg amerikai magyar azt felelte rá. — Édes fiam, nálunk nincs “ur és szolga viszony” és nálunk nincs alázatos előreköszönés. A munkás eladja az áruját, a mun­kaadó pedig megveszi, üzletfelek egymással szemben, illetve egy­más mellett, mert mindketten tudják, hogy egymásra vannak utalva és hogy mindkettőjüknek jó, ha élni hagyja a másikat. A munkás ugyanolyan ur, ugyanoly polgár és mister, mint a gyáros , és ettől fiam, még nyugodt le-1 hetsz. A union szakmunkásnál nincs függetlenebb ur a világon és se Titónál, se Hruscsevnél nincs se olyan munkás, se olyan gyárigazgató, akivel bolond vol-í na cserélni! * » * ÁPRILIS 4-ÉN, az . 1945-ös nrosz invázió Moszkvából feldik­hiszen egy több mint 1 60 milliós országban további néhány ezer menekült bebocs'jtása nem eshet sul.yal a latba. Ezt az elemi em­beriség kérdésének tartja és-, Írja, "valami nincs rendben nálunk, ha e maroknyi embert, akik élő tanúi eszményeink és elveink igazságának, félünk bebocsájta­­ni.” A bejött 31,000 menekült kö­zül csak 6400-nak volt rendes bevándorló vizuma, a másodix D. P. bevándorlási törvény kvó­tái maradékából, a többieket csak ideiglenes (parolee) stá­tusszal bocsájtották be és státu­szuk megváltozása Eisenhower javas atának kongresszusi elfoga­dásától függ,amellyel szemben az egyes szűkkeblű kongresszusi körök most aknamunkát folytat­nak, hogy annak tárgyalására a közeljövőben ne kerüljön v sor. Ezeknek figyelmébe kell ajánla­ni a new yorki Szabadság sjjobor feliratát. Kikre illik rá hivó sza­va a szerencsétlenekhez, boldog­talanokhoz, ha nem a magyar szabadságharc menekültjeire?­Sok az igénylő, türelmet kér a Social Security hivatal George W. Ervin, az allentow­­ni, körzeti Social Security Hiva­tal district managere közli, hogy az aggsági és munkaképtelenségi | illetékekre jelentkezők száma az, utóbbi időkben megduplázódott és a személyzetet ki kellett egé­szíteni. A hivatal nagy elfoglalt­sága azonban nem jelent hátrányt az igényjogosultakra. Ha valaki bejelentette aggsági kifizetésekre való igényét, legyen türelemmel, ha késik az első csekk. Nem ká­rosulhat. Az igénybejelentés idő­pontja mérvadó. Kifizetések a törvény szerint egészen egy évig visszamenőleg eszközölhetők. A további csekkek elküldése aztán késedelem nélkül történik. Az aggsági segélyt először] igénylők az ügy meggyorsítására I hozzák magukkal 1955 és 1956 évi adóvallomásukat. Özvegyek, akik hozzátartozói illetékekért je­lentkeznek hozzák el okmányai­kat, (házassági levél, születési bizonyítvány, stb.) A Hivatal te­lefonon szívesen ad, felvilágosí­tást minden esetben, hogy mely okmányokat kell elhozni. Munka­képtelenségi kifizetéseket igény­lők kérjék a Hivataltól ingyen az “If You Are Disabled" cimü tá­jékoztató iratot. A Vatikán cáfolja Ká­dár állításait Mind­­szentyről Kádár János, a magyarországi tank ura.om vezetője egy nyugati újságírónak tett nyilatkozatában azt állította, hogy XII Piusz pápa kétszer felszólította a budapesti amerikai követségen menedékjo­got élvező Mindszenty bíborost, hogy foglalja el újra primási szé­két, de eddig nem tett eleget a Vatikán kívánságának, hanem tu­datta, hogy szeretné elhagyni az országot. Azon kérdésre, hogy ellenezné-e, ha Mindszenty el­hagyná az országot, Kádár azt felelte,hogy “ez attól függ; a ma­gyar népnek, nincs szüksége reá, a kormánynak pedig biztosan nincs.” Ez utóbbit elhisszük, mert Mindszenty mint mindig, most is rendületlenül szemben áll a kommunizmussal és neve zász­ló a nép lelkében az orosz zsar­noksággal és a zsarnoki rendszer­rel szemben. A Vatikán azonnal cáfolatot adott ki, hangoztatva, hogy Mindszenty változatlanul Ma­gyarország bíboros hercegprímá­sa és hivatását csak mostani aka­dályoztatása miatt nem töltheti be. Kijelentette még Kádár, hogy Mindszenty mai helyzetéből épp oly nehéz kiutat találni, mint Nagy Imrééből, de — tette hoz­zá cinikusan — Nagy Imrének, ott ahol van, szintén nincs semmi baja.” Egyes amerikai lapok azon hí­reivel szemben, hogy az Ausztriá­ban lévő ujmenekült magyar k amerikai bevándoroltatása tje­­fejeződött, illetékes washingtoni helyről közlik, hogy eziránt mpg nem történt döntés; a program­­mot csak lelassították, de nem zárták le. Mint már megírtuk, a kong­resszusban erős e.lenzés mutatko­zik az akció nagyobbarányu fojy­­tatása és Eisenhower elnöknek a menekültek további tízezrei be­­bocsáit sáról szóló javaslata el­len. Még mintegy 35 000 mene­kült van az ausztriai táborokban, akik nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy beengedik őket Amerikába. Hir szerint április 1 és 1 5 kö­zött csupán még mintegy 750 menekült jön be Ausztriából Amerikába, április 1 5-után pedig csak rendes vízummal lehetne jönni. Értesii ésünk azonban úgy szól, hogy sok függ attól, Wash­ington mennyiben akar kitartani a magyar menekü tekkel szembe­ni, eddigi magatartása mellett vagy pedig meghajlik azok aka­rata e őtt, akik néhány becsem­pésződött kommunista és más kétes elem miatt radikálisan vé­get akarnak vetni a menekültek bebocsájtásának. A mi vélemé­nyünk az, hogy ha már nem se­gítettük meg fegyveresen a sze­rencsétlen magyar népet, leg­alább a menekültek bebocsájtása terén minél nagyarányubban mu­tassuk meg a szabadságszerető emberek nemzetközi szolidaritá­sát. (Itt kell beszélni arról is, hogy egyes, a korábbi emigrációk ból Európában maradt csoportok emberei lebeszélni igyekeznek az ausztriai ujmenekülteket, hogy ne kéredzkedjenek Amerikába, mert lehet, hogy hamarosan uj forradalom jön Magyarországon és jobb, ha akkor minél több magyar lesz a hat’r közelében, hogy bemehessen harcolni Ma­gyarországra. Ssjnos, a Nyugat annyira megmutatkozó passzivi­tása miatt, kevés az esély, hogy e menekültek fegyveres aktivitá­sára egyhamar sor kerülne és igy ennek az érvnek kevés valóság­alapja van.) A N. Y. Times ápr. 7-én ve­zércikket ir e kérdésről. Rámutat arra, hogy Ausztriában még mint­egy 2,000 magvar menekült van, akiknek legközelebbi vérrokonaik élnek a U. S.-ben és mintegy 8,000, akiknek távolabbi roko­naik vannak itt. Helyteleníti, hogy néhány kétes ember miatt fé.jünk beengedni azokat, akik fegyverrel harcoltak a zsarnok­ság ellen vagy azért menekültek el, hogy a zsarnokságtól szaba­duljanak. Elitéli a kicsinyeske­dést a munka alkalmak féltését, EISENHOWER A SAJTÓKONFERENCIÁJÁN NYILATKOZOTT GOMULKA SEGÍTÉSÉRŐL Eisenhower elnök ápr. 3-i saj­tókonferenciáján egy detroiti szerkesztő kérdést intézett az el­nökhöz Gomulka lengyel kom­munista vezér Washingtonba jött delegációjának segélykérése ügyé ben. Eisenhower kijelentette: "A Gomulka kormánnyal szembeni politikánk egyáltalán nem változott. Hosszú tárgyalá­sok voltak a segélykérdés rész­leteiről és úgy gondolom, min­denkor helyes megmondanom, hogy álláspontunk a mérséklet oldalán volt a kérővel szemben, miként az nálunk szokásos. De ami a Moszkvával szembeni nö­vekvő függetlenség bátorítását illeti, mi hiszünk annak szüksé­gében és nem hisszük, hogy egy csatlóskormány azonnal elérheti a teljes szabadságot szabad kor­mánnyal, egyszerre mindent. Azt hisszük, hogy a lépések sorozata lesz, amellyel mindez végül elér­hető és ennélfogva igyekszünk az egyes lépéseket segiteni, amennyi­re tudjuk és nem kényszerítünk egy nemzetet annak elhivésére, hogy megélhetése érdekében hiány és maradék nélküli függő­ségben kell lennie Moszkvától és nincs más hely a világon, ahová fordulhat.” A nyilatkozat teljesen egybe­vág Dulles külügyminiszternek a rabországok ügyében követett graduális (fokozatossági) politi­kájával, amelynek gyakorlati ér­tékéről megoszlanak a vélemé­nyek. Knowland szenátor például ellenezte, hogy Gomulka bármely segélyt kapjon. A hírek szerint Lengyelország amerikai segélye 75 millió dollár körül lesz. A delegáció több, mint 300 milliót kért. KÖZEL HÁROM MILLIÓ MŰN­­KANÉLKÜLI Washingtoni hivatalos közlés szerint a dolgozók száma már­ciusban 63,865,000 volt, 675,- 000-rel több, mint februárban. A munkanélküliek száma 2,882,- 000 volt. Az autóiparban az eladások száma csökkent és ez kihat szá­mos más iparra is. Az építőipar­ban is nagyobb lendületre volna szükség, Újabb három halálos Ítélet Budaoesten Tóth Mariid bírónő hétfőn hirdette ki az Ítéletet a Tóth Ilona orvostan hallgató (nem rokona) és társai e.len folyt, lát­ványossági perben. Tóth Ilonát azzal vádolták, hogy a harcok folyamán megölte a politika ren­dőrség egyik tagját. Úgy őt, mint a bűntársként minősitett Gönczi Ferenc 26 éves volt néphadsere­­gi hadnagyot és Gyöngyösi Mik­lós 26 éves orvostan hallgatót halálra ítélték. Mindhárman ke­gyeimért folyamodtak. Kovács Ferenc volt titkosrend­őrt a rendőr meggilkolására való felbujtás cimén tiz évre és öt évi kitiltásra s Lukács Józsefet öt évi börtönre Ítélték. Obersov­­szky Gyula, az “Élünk” cimü földalatti újság szerkesztője há­rom évi börtönt és pénzbüntetést kapott és több évre eltiltották az újság Írástól. Gáli József színmű­írót, az újság munkatársát egy évre és 2,000 forint pénzbünte­tésre ítélték. Négy további vád­lottra egy éves vagy rövidebb idejű büntetést szabtak ki. WALTER TÖRVÉNYJAVAS­LATA A UNION RACKETEE­­' REK ELLEN Francis E. Walter dem. képvi­selő törvényjavaslatot terjesztett be a washingtoni képviselőház­ban, amely szabályozná, hogy union vezetők milyen célra hasz­nálhatják fel a union pénzalap­jait és a visszaélőket súlyos bőr tön- és pénzbírsággal sújtaná. EGYLISTÁS VÁLASZTÁSOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN A csehszlovákiai kommunista kormány elrendelte, hogy május 19-én uj országos “választáso­kat” tartsanak a tanácsok tagsá­gi helyeire. Csak a kommunisták által kiadott listára lehet “sza­vazni.” Szilágyi Géza eladta tenyészállatai egyrészét és fiának adja át hires farmját Szilágyi Géza kiváló honfitár­sunk, aki tenyészállataival annyi kiállítási érmet nyert, a múlt hét végén árverésen eladta hires hazelbrook farmja 84 rövidszar­­vu tehenét. Tizennégy államból jöttek vevők és látogatók az ár­verésre és végül 36 vevő összesen $22,000 értékben vásárolt rövid­­szarvuakat. Az időjárás sok vá­sárlót visszatartott Texasból, North és South Dakotából és Montanából. Szilágyi sajnálatát fejezte ki, hogy a hóviharok miatt elmarad­tak a magukat bejelentett vevők a nyugati államokból, akik tud­valévőén mgas árakat fizetnek kiváló tenyészállatokért. A vásárlók között volt Louis Brooks, a Mistery Farms, Hope, R. L. tulajdonosa, aki egy rövid­szfuvu tehénért $5 5 0-t intetett,A Maine Artificial Breeding Assoc, két bikát vásárolt együttvéve $91 0-ért. Szilágyi harminchat 1956-ban született borjut nem bocsájtott árverésre. Azokat Szilágyi fia, Louis veszi át, aki a farmot to­vább fogja vezetni. Szilágyi kijelentette, hogy a farmmunkásokban való hiány egyik oka volt annak, hogy elad­ja tenyészállatait. Azon kérdésre, hogy folytatni fogja e tenyészál­latok és lovak eladását, azt mondta: “Időm lejárt. Fiam foly­tatni fogja a farm üzemét”. Az árverést B. B. Allen, Ohio, árverési szakember, Bili Dockson, Springfield, Mass., National Milk­ing Shorthorn Assn, vezette. — Több mint kétszázötvenen vol­tak jelen,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom