Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-05 / 14. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit i szolgáló független társadalmi hetilap. ETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mieter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unter the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN ik SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 14-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 ÁPRILIS 5 Egyes száma ára 8 cent “MAGYAR NEMZETŐR” címen félhavi lap jelenik meg Münchenben. Szerkeszti és kiadja a “Szabadságiharcos írók és Költők Külföldi Csoportja”, mondja a lap felírása, de eltitkolja, ki a szerkesztő, holott a szabadságiharcban résztvett Írók többfelé csoportosulnak és tudni kellene, kik állnak e hangzatos név mögött, ki vagy kik a szellemi vezetők. És a cikkírók kapcsán maga a lap jegyzi meg, hogy az aláirt nevek mind álnévek. Felmerül a kérdés, csupán azért használnak e álnevet, mert otthon rokonaik j élnek és azokat féltik vagy más okuk is van az álnevekre, amelyek használata, egyéb okokból éveken át volt divatos a szélsőjobb exponált újságíróinál az emigrációban? De van egy másik ui “iróklapja" is, a londoni ‘ Magyar Szó”, amelynek homlokán nyíltan megnevezi magát a szerkesztő: Szabó Zoltán, az ismert emigráció« iró és imás ismerős nevek is vannak a cikkek alatt. Április 15-én megjelenik az “Irodalmi Újság”, amelyet egy mqsik magát “Magyar írók Szövetsége Külföldön” nevű szervezet ad ki a “Congress for Cultural Freedom” nevű alakulat támogatásával, amely mögött alighanem a Free Europe Inc. áll. Az “Irodalmi Újság" magyarországi kiadásának tudvalévőén nem jelentéktelen szerepe volt az 1956 októberi forradalom hangulati előkézitésében; cikkei, versei merészek voltak, önkéntelenül segítettek lelkileg aláaknázni a kommunista rendszert, bár j látszott, hogy ez irők kommunisták és 'csupán a Rákosi klikk és diktatórikus terrorja nem tetszik nekik. Az emigráns Irodalmi Újság főszerkesztője, olvassuk, Faludi György lesz« aki több évi fogságot ült a recski haláltáborban. Kétségtelenül nem Rákosi kedve szerinti ortodox kommunista. De ellenfele e a marxizmusnak, amely oly csúfosan megbukott az októberi forradalombán, legalább is a kommunista rendőrállami formájában, — bár nekünk semmilyen formában nem kell, mert ahhoz, hogy a munkások, a műhely és a föld robotosai megtalálják tisztességes megélhetésüket, ami voltaképen minden társadalomtudományos politika kulcskérdése, — nincs szükség a szabad versenynek a gazdasági életben való megszüntetésére. Ahhoz, hogy a világ proletárjai ne akarjanak egyesülni, hogy uj osztályuralmi zsarnokságot teremtsenek meg, az kell, hogy olyan társadalmi rendszer uralkodjék, amelyben nincs többé proletár: minden tisztességes dolgozó tisztességes bért kapjon, amely rendezett, nyugodt polgári exisztencia lehetőségét nyújtja számára, hogy ezáltal megszűnjék proletár lenni. Nem először és nem egyedül fedeztük fel, hogy a mai kapitalizmus, mindenekelőtt itt a példaképül követendő Amerikában teljesen más, mint a több mint száz év előtti, amely akkor létezett, sünikor Marx Károly a szinre lépett. Nem az az éhbéres, izzasztó rendszerrel dolgozó kapitalista “kizsákmányolás”, ami akkor oly sajnálatosan szűkkeblű és rövidlátó módon fennállt és kihívta a munkásság forradalmi mozgalmait, osztályharcos fellépését. Az az amerikai szakmunkás, akinek három dollár körül van az órabére és ezenkívül egy csomó betegségi, nyugdíj stb. szociális kedvezmény is jár neki a munkaadótól (az autó és acéliparban 52 heti munkanélkülisegély a gyártól s az államtól a fizetése 65 százalékáig), valóban nem mondható kizsákmányoltnak és ugyanúgy polgári életszínvonalon élhet, mint a munkaadója. Autót, villanyjégszekrényt, televíziót és a technika legújabb vívmányai szerinti lakqs és konyhaberendezéseket vehet magának, jól öltözhet könyveket, folyóiratokat vásárolhat, színházba járhat, sokkal, de sokkal inkább, mint a Szovjetnek és rabországainak összehasonlíthatatlanul csekélyebb keresetű munkása, aki többnyire más családokkal együtt lakik egy kezdetleges felszerelésű lakásban és igy még a magánéleti lehetősége, a “privacy”-ja sincs meg, ami pedig az emberi életnek egyik főkelléke. Azért, hogy a munkaadó esetleg swimming poolt, uszócsarnokot is építtethet be a házába, igazán senki se lesz osztályharcos forradalmár. A lényeg, hogy minden becsületesen dolgozó munkás olyarí keresethez jusson, hogy polgári életviszonyok közé, a polgári osztályba emelkedhessék fel. Teljes szellemi, politikai és gazdasági szabadságban is megvalósitható ez: nincs szükség sem nazismusra vagy fáscizmusra, sem pedig kommunizmusra, semmiféle túlzott állami beavatkozásra, hogy j a társadalmi kérdés megoldható legyen. Mindennek és mindenkinek a kaszárnyaszerü államosítása -helyett a jólétet kell szocializálni, a munkást, földművest, értelmiségi foglalkozásukat rendes polgári megélhetéshez jutatni. Ha ennék tetejébe az állam muknanélküli és aggsági biztosítással stb. még külön is segít, mint az Egyesült Államokban, Angliában és több más európai országban többé kevésbbé megvalósult és törvényhozási utón biztos továbbfejlesztésnek néz elébe, annál jobb. De az államnak meg kell maradnia az amerikai szellem vonalán, emely az emberben csak az emberi értéket és használhatóságot, nem pedig valamilyen különleges származási vagy osztály előjogot néz és a tömeget jelentő átlagos képességű munkásnak is módot, alkalmat ad a polgári életviszonyok lehetőségére. * * * TÖBB SZABADSÁGHARCOS ujságkiadvány számait láttuk eddig, de sajnos vajmi kevés nyomát annak, hogy ezt az amerikai szellemet, amerikai látást, társadalom filozófiát igyekeznének megismertetni, az olvasóikhoz íözelebb hozni. Félünk, hogy ^aludi György szerkesztésében az uj lap aligha fogja ezt a ki:orrott józan, humanista irányt szolgálni, nem is szólva arról, rogy Faludi akármennyire bör:önt ült is a kommunisták alatt, eddig épp oly kévéssé adta jelét innak, hogy megbánta volna a második világháború alatti amerikai múltját, mikor a csehiektől egy második Trianon biztositásáa indított “Harc” cimü hetilapiái fejtett ki igen élénk tevékenységet, együtt Schultz Ignác hivaalosan bejelentett cseh ügynökiéi és Vámbéri Rusztemmel, a íew yorki cseh sajtóiroda házi apjának buzgó cikkírójával. És ikárcsak a nyilasok, akik máig sem tartották szükségesnek megagadni a Hitler reménytelen háloruját továbbfolytató Szálasi émkorszakot, Budapest felesleges összebombázását és százezek további, hiábavaló vágőhidra dildését, máig sem tagadta meg íyilvánosan azt az eltévelyedését íogy 1 950-ben ( sajátkezüleg, asszóval pányvázta le a budapes- i Károlyi kertben Prohászka Dttokár püspöknek, a földreform dőfutár hirdetőjének szobrát. Ez t Faludi György legyen egyik ontos tényezője a folyamatnak, ímely azt célozza, hogy az októjeri forradalom menekültjei körül azoknál, akiknél ennek szükiége fennáll, politikai nézeteiknek dtisztulása, lehiggadása, kikristáyosodása álljon be helyes irány>an? Avagy Washington egyelőre, — összehangban Dulles külügyniniszter azon sültgalamb-elméetével, hogy a rabországok tiz ■ven belül önmagukat fogják elszabaditani és összhangban az ízzel kapcsolatos fokozatossági [graduális) politikával, amely- nek csalóka illúzió voltát csa.c : legutóbb, március 23-i irásunk: ban mutattuk ki, — holmi titoista • belpolitikai -hurck pengetését í látja szükségesnek a képzelt át• meneti idők első szakaszában és srre jók a Faludi Györgyök is? i Legalább is erre mutat a hírek szerint a Free Europe Inc.-hez íözelálló, Münchenben megjele■ nő “Magyar Kurír” szabadság- 1 harcos hetilap márc. 5-i "Tisztázzuk a fogalmakat" cimü cikke, amely azt propagálja, hogy “a ; gyárak at és üzemeket adják át a munkás szövetkezeteknek”, mert “a magántulajdon ebben az esetben nem azt jelenti, hogy a gyárat visszaadják a gyárosoknak”. Ez valami olyannak látszik, mint a jugoszláviai gyárak munkástanácsai, amelyek bevezetésére Kádár János is hajlamot mutatott, amig Moszkva és utána természetesen ő is el nem ejtette Titot. Nem volna-e helyesebb, ha a Free Europe-pal kapcsolatban álló lap még átmeneti jelleg titkos szándékával sem tenne ily engedményeket a titoizmusnak, hanem a fentebb kifejtett értelemben a modern amerikai kapitalizmust állítaná oda példának, esetleg annak kihangsulyozásával, hogy a végső döntést a magyar nép eljövendő többségi akaratnyilvánítása fogja meghozni? Miként makulányit sem hiszünk a "graduális politikában" hanem csak egy uj “rabországi Eisenhower doktrína” elszánt meghirdetése, a magyar és egyéb rabor- j szági szabadságnak a yaltai szer-1 ződés megszegése okán való élére állítása szükségében, úgy meggyőződésünk, hogy kockázatos és veszélyes dolog immár J nemcsak anyagi, de ideológiai segélyt is nyújtani Titonak és a titoizusnak egy amerikai segítséggel megjelenő szabadságharcos emigráns lap hasábjain és ügyieket, más rabországok sajtójában is! * * * VISSZATÉRVE a Magyar Nemzetőrre: ez az újság is hemzseg a bőbeszédű cikkektől, de eddig úgy látjuk, hogy a sok bába között elvész a gyerek, a sok beszéd közben nem domborodik ki a lényeg. A felszabadulás után, amelynek el kell jönnie, a magyar nép maga fog szabad titkos választással dönteni arról, milyen társadalmi rendszert, államformát és kormányt akar, de már most szorgosabb önkeresésre kellene ösztökélni ezt az uj emigrációt, amelynek tagjai között sokkal többen vannak olyanok, akik vissza akarnak menni, mint az 1948 és 1955 között jöttek között, (noha ezek között is sokan vannak ilyenek) vagy mint a régebben jött magyarok között. Amerikai szellemű társadalompolitikai cikkek helyett a március 15-i szám “Ki a betyár, ki a szent?” cimü, programmatikus izü, nagy headlineos cikke kolla. borál azzal a két amerikai magyar félhetilappal, melyek mindenkép erőlködnek, hogy az 1944 októberi puccsot, a magyarság lelkiismeretlen további feláldozását az egyenrangú dicsőség közös nevezőjére hozzák az októberi szabadságharccal, 56-tal. Többi közt ezeket Írja: “Mint ahogy Amerikában bizonyos ne' mességet jelent ki melyik hajóval érkezett meg a pionírok korszakában, ugyanúgy a magyar emigráció gondolkodásában is bizonyos történelmi dátumokhoz fűződő kategóriák értekelést jelentenek. Számunkra ez értelmetlen . . . Otthon arra a meggyőződésre jutottunk, hogy csak kétféle ember van, becsületes magyar és becstelen magyar. Ez a meghatározás, bármilyen élesé- j peltnek is tűnik, egyedül helyt- t álló. Keserű tapasztalatok, érlelték meg bennünk és érlelik manapság is. Ezt a meggyőződésűn-! két az emigrációban sem vagyunk hajlandók feladni! Az elmúlt évek politikai káoszában sokan | nem találták meg a magyarság i járható útját, de fel kell tételez- 1 nünk azt, hegy aki ellentálit akár 1944-45-ben, akár 1950- 1 56-ban, az a legjobb meggyőződése szerint a nemzet érdekében cselekedett.” Nemcsak mag>ar, de általános I vonatkoz sbar is csak becsületes j ember vagy becstelen ember van, ! jó ember vagy rossz ember, tekintet nélkül ?.z emberek származására, társadilmi és pártállására stb. és helyteen bármily általa| nositás. A ba azonban ott van, I hogy mindenki más feltételekhez köti, hogy kit tart becsületesnek, j A kommunista például csak a I másik kommuiistát tartja emberij leg becsületesnek feltéve, persze, í hogy.az illető nem vetélytírsa valamely párt állásra s ugyanígy ■ van a nazikml. Azok is jobbadán csak a másik n?zit tartják becsületesnek. Ez tehát frázis, amelynek mahclopó köpönyege alatt sok minden elfér és a magyar ifjúság felesleges irtásában jeleskedett nylasságnak a politikai posszibiütísba való visszacsempészése is megkísérelhető. ----amire a cikk feltétlenül gyanús annál inkább, mert a bpot ugyanazon nyomdában állítják elő, ahol a még mindig az 1 944 októberi puccs hevességét hangoztató Zákó Andjás, a Bajtársi Közösség vezetője lapját nyomják a hirhedt suprrnyilas Marschalkó vezércikkeivel. Az 1944-15-ösök Hitlerrel kollaboráltak a hatalom rövid birtoka kedvéért, amikor annak a magyar katonák és civilek irtásánál egyéb értelme többé nem volt és legtöbbjük, a párt vezetők, de a páttagk zöme is mégcsak a frontra nem ment ki, mert pártszolgílat cimén fel volt mentve, de számosán közülük az otthoni fajüldezési terrorakciókkal voltak e!F dalva, csak a tarkólövész otthoni fronton jeleskedtek. Nem lehet 1944-et 56-taI! egy kalap alá venni azért sem, mert 56 a felszabadulásért küzdött, mig 44-ben Hitler győzelme esetén (ami akkor már száz százalékig reménytelen volt,) Magyarország Hitler uj rendjének “gyarmata, a német ‘ünnep’ segédnépe, szolganépe lett volna, miként azt még a vadnyilas Csűrös Zoltán braziliaf lapja is. elismerte, egyik általunk nemrég idézett elszólásában. Negyvennégyben a nyilas vezetők a Hitler birodalom győzelme őket kényelmes helytartói pozíciókkal kecsegtető reményében pusztittatták az oroszokkal a magyar népet, mig 56 forradalom volt a csatlósok és gazdáik ellen, az igazi szabadság, függetlenség kivivására. * *• » ÁLTALÁNOS erkölcsi szempontból nyugodtan megállapithatjuk azt is, hogy mindenki, aki a legszerényebb megélhetés (Folytatás a 4-ik oldalon) AZ AFL-CIO FELFÜGGESZTETTE BECKET AZ ALELNÖKSÉGTŐL Az AFL—CIO elnöksége [március 27-én felfüggesztette alelnöki állásától Dave Beiket, a Tpamster (fuvarozó) Union elnökét, mert előző napon a unionbarj e'őfordult visszaéléseket kivizsgáló szenátusi bizottság előtt az alkotmány ötödik pontjára hivatkozva, megtagadta a választ arra, hogy kölcsön formájában több százezer dollárt vett saját céljaira igénybe a uni m pénzalapjaiból. Az AFL—CIO alapszabályai kimondják, hogy aki a hatóságok előtt az ötödik szakaszra hivatkozik, nem tölthet be vezető állást az AFL—CIO-ban. Az elnökség terhéül rója fel Becjcnek ízt is, hogy rontotta a íjnion mozgalom hírnevét. Beck kijelentette, hogy nem mond le a union elnöki állásáról és szeptemberben újra jelölteti magát. A szenátusi bizottság két létre elnapolta üléseit, mijalatt Beck adóvallomásait vizsgálják. \z AFL—-CIO elnöksége njiájus 20-ára megidézte Becket, hogy risztázza a vádakat, különben végleg kizárják az AFL—--CIO vezetőségéből. Az AFL—CIO vezetősége úgy akarja lefolytatni a vizsgálatot, rogy ne támasszon ellenérzést a mvarozó union tagsága között, amelyben épp úgy vannak E ecklártiak, mint Beck-ellenesek. ózonban várható, hogy a S2}ená:usi bizottság kihallgatásainak :redménye végeredményben kedvezőtlen lesz Beckre és az Éptalnára lehet az egész union ajnoz;a!omnak, kivált a “closed shop" szempontjából.. (A closed shop ízt jelenti, hogy az illető üzemjen nem dolgozhat olyan munkás, aki nem union tag.) Ti zeniát államban törvénvt hoztak a ‘closed shop” ellen és ehhez legitóbb Indiana ipari állaim is csatakozott. Azonkivül az AFL— 210 nagy propagandát tervezett irra, hogy uj munkás- és alkalnazotti csoportokat nyerjen meg águl és aggódnak, hogy ennek s ártani fog a fuvarozó uniort gyes főtisztviselőinek botránya. KÁDÁR: AZ OROSZ HADERŐ MAGYARORSZÁGON MARAD Kádár János, a magyarországi tank uralom miniszterelnöke a múlt hét végén számos miniszteréből álló kíséretével visszatért több mint egyhetes moszkvai útjáról. Megérkezése alkalmából kirendeltek mintegy 4,000 munkást, hogy ovációkat rendezzenek számára. Kádár kijelentette, hogy Magyarország továbbra is orosz megszállás alatt marad, miként az a varsói egyezménynek megfelel. Az oroszok, mondotta, addig maradnak Magyarországon, amig szükség lesz reájuk. Ez azt jelenti, hogy örökre Magyarországon akarnak maradni, hiszen a Szovjet csak mostanában győződhetett meg a szabadságharc révén, hogy amely pillanatban az orosz haderő e1- hagyja az országot, fuccs volna a Kádár kormánynak, a kommunista rendszernek és moszkvai hódoltságnak. A Nyugatnak nincs szava ehhez? Moszkva és cselédje, Kádár újból fütyültek egyet az Egyesült Nemzetek határozataira! Előzőleg a múlt hét elején Marosan György államminiszter tett hasonló kijelentést és eldicsekedett, hogy a forradalom idején neki is része volt abban, hogy az oroszokat behivták a forradalom vérbe tiprására. Azt állitotta, hogy ez a munkásosztály érdekében történt. Hogy továbbra is nyomorúságos béreken tengődhessenek? Még szorosabb rabszij Idirs zerifit'- szerződés, melyet Moszkvában Kádárra aláírattak, még szorosabbra fűzi a Szovjet uralmát'Magyarország felett. Bulganin kijelentette, hogy a Szovjet és Magyarország teljesen egyetért, hogy a varsói egyezményt még inkább meg kell erősíteni. Kádár igézetet kapott Szovjet segítségre, többi közt acél s kokszszállitására és Magyarország haladékot kap egyes esedékes pénzügyi kötelezettségeinek elhalasztására. A N. Y. Times moszkvai tudósitója szerint Kádár a Kremlben fogadást rendezett és kijelentette, hogy Magyarországon eddig tulenyhén bántak a rendez ellenfeleivel és “a proletáriatus büntető kezének erősítésére van szükség.” Úgy Kádár, mint Bulganin a beszédükben a munkásság árulójának nevezték Nagy Imrét. Bulganin azt mondotta, hogy Nagy Imre már a forradalom előtt az antikomimunistákat támogatta, a forradalom alatt pedig megszervezte a “terrort” a kommunisták ellen. Kádár és Bulganin gúnyosan támadták Titot, mint Nagy Imre patronusát és Bulganin kijelentette, nem volt véletlen, hogy Nagy Imre a jugoszláv követségen keresett védelmet. Kádár azt mondta, nagy hiba volt, hogy Magyarországon mindjárt a második világháború végén nem tették el az útból a kommunizmus ellenségeit. Bulgarin hangoztatta, hogy Titónak a magyar kérdésben mutatott magatartása volt a fő-ok a Szovjet is közte beállott rossz viszonyra. 100,000 CSOMAG ÉRKEZETT MAGYARORSZÁGRA i----Budapestről írják: Március közepén tjöbb mint százezer [külföldi ajándékcsomag érkezett Magyarországra. Az erősen i^iegnövekedett forgalomnak tudvalévőén az az oka, hogy a február 28-ig feladott külföldi csomagok még vámmentesek. A csomágok kézbesítése a kommunista póstai apparátus lanyhasága miatt nem megy elég gyorsan. Nagytiszteletü Szűcs János bucsuüzenete Kedves Testvéreim! Bethlehemből való eltávozá som alkalmából szerető szivvt és szomorú lélekkel veszek bu csut mindazoktól, akikkel háror és fél évi ittartozkodásom alal megismerkedtem és akikkel ke zelebbi.vagy távolabbi barátikap csolatban, vagy jóismerős vi szonyban voltam. Búcsúzom első sorban egyházunk elöljáróitól é tagjaitól és kérem őket, hogy el távozásom után még nagyob szeretettel ragaszkodjanak egyhá zukhoz és az uj lelkésszel együt még több hittel és a jövőben ve tett reménységgel dolgozzanak egyházukért és építsék Istenoi szágát e földön, ahová őket Iste akarata helyezte. Búcsúzom a bethlehemi régi é ujamerikás magyarságtól és ké rém őket, hogy ne engedj enel helyet szivükben az egymás kö zötti széthúzás, irigykedés, ellen ségeskedés “turáni átkának”. Ni engedjenek helyet maguk közöt az alattomos, vagy nyílt fele kezeti izgatásnak “a lélekhalá szatnak” hanem mint keresztyéi emberek a keresztyén egyházai egymás iránti szeretetben és bé keségben való törekedésére tőre kedjenek. Végül búcsúzom Bethlehen város közösségétől, azoknak ; jótékony szervezeteknek, hatósá goknak elöljáróitól és tagjaitól akik magyar menekült testvérein! támogatásában olyan sok jóindu lattal és odaadással vették ki ré szűkét. Nem gondoltam, hogy ilyei nehezemre fog esni az elválás Isten áldja, tartsa és vezess« Mindannyijukat’ Isten velük, i viszontlátásra. SZŰCS JÁNOS, lelkipásztor Húsz szónok ünnepelte a szabadságharcot képviselőházban, de más nem történt Március 18-án magyar nap vol a washingtoni kongresszus képviselőházában. Alwin M, Bentley michigani rep. képviselő egy órás beszédben sürgette, hogy a képviselőház tegyen pozitív, lépést a magyar felszabadulás érdekében. Többi közt felvetette a magyar részről már többször sürgetett kereskedelmi és egyéb szankciók eszméjét, de nem került sor konkrét javaslatra s igy határozathozatal sem történt. Mintegy húsz képviselő szólt hozzá Bentley beszédéhez, többi közt McCormack demokrata és Martin republikánus képviselőházi vezető és néhány képviselőnő is. Miként annakidején az Egyesült Nemzetekben történt, mindahányan igen nagy elismeréssel, érzéstelies hangon beszéltek a magyar szabadságharc hősiességé" ről, de egyáltalán senkisem javasolt semmit. Keating képviselő még el is szavalta Petőfi Talpra Magyarja első szakaszát Watson Kirkeonnell ismert forditásában. Bentley beszédéből kiderült, hogy a terv az, hogy a képviselőház külügyi bizottságának európai ügyekkel foglalkozó albizottsága kiküldi egyes tagjait Európába és visszatérve, az általuk szerzett tájékozódások és benyomások alapján fognak javaslatot tenni a bizottságnak, illetve a képviselőháznak. Ennek jiem sok értelme van, amikor a lényeg mindenki előtt tisztán áll és gyors cselekvés kellene. Nem újabb tényvizsgáló bizottsájgra, hanem igazi cselekvésre van szükség! Erre azonban az ülés hangulata nem sok kilátást nyújtott, nemcsak mert a szónokok legtöbbje hangoztatta, hogy csak békés megoldás jöhet szóba, de mert igazi akciókedv, Bentley beszédét kivéve, egyetlen beszédből sem világlott ki. Maga Bentley képviselő az ülés után igy nyilatkozott a Híradó szamára: — Az európai albizottság rhost foglalkozik a rabnépek ügyiben követendő uj politika kérdésével. Magam is tagja vagyok a bizottságnak. Eddig azonban e kérdésben semmiféle konkrét javaslat nem törtínti VISSZAKÜLDTÉK MAGYARORSZÁGBÓL SOK EZER AMERIKAI LEVELET A budapesti bábkormány rendelkezésére kézbesitetlenül viszszaküldték Magyarországról mind azon leveleket, amelyek "Support Your Crusade for Freedom” bélyegzővel volt lebélyegezve. A r/éimült pesti álkormány ebben veszélyes politikai propagandát Iát. Még mindig sok levél jön vissza és fontos volna, hogy az amerikai posta ne használjon többé ily bélyekzőket a magyarországi rokonoknak menő leveleknél, mert a küldő és a címzett bosszúságára hiába Íródnak, ha ily bélyegzővel látja el őket a posta. Rosszul teszi, hogy ezzel maga is hozzájárul a Vasfüggöny vagtagabbíí tételéhez! j ■ Meghalt gróf Eszterházy János, egy nagyszerű martir-magyar Eszterházy János gróf, aki a két világháború között a cseh" j szlovákiai magyarság egyik vezetője volt, a csehszlovákiai I Brünn mellett mirovi börtönben j március 8-án elhunyt. Esterházy János nagy szerepet vitt a felvidéki magyarság politikai szervej zésében és vezetésében. A világháború alatt a szlovákiai parlamentben ő volt az egyetlen, kid az ott beterjesztett hitleri fajvédő törvény el’en szavazott. A benyomuló szovjet csapatok 1945-ben j elfogták és először a Ljubjanka! börtönben tartották, majd szibé- J riai kényszermunkatáborba vitték. Ugyanakkor Csehszlovákiában távollétében mint “háborús bűnöst” halálra Ítélték. Esterházy; Jánost 1949-ben visszavitték' Csehszlovákiába. A Ljubjanka és [ a szibériai fogság embertelen | megpróbáltatásai következtében1 ekkor már súlyosan beteg volt, ^ tüdőbaj támadta meg. Ennek ellenére a csehszlovák kemmunis[ ták nem engedték szabadon, hanem előbb az illavai, majd más börtönök után a mirovai fogházban tartották. Minden külföldi kísérlet Esterházy megszabadításáért meghiúsult. Úgy látszik, a kommunisták nem akarták, hogy a szovjet börtönök titkait szabad földön elmondhassa. Az utóbbi hónapokban betegsége egyre súlyosbodott, de csak annyit engedtek meg neki, hogy időről-időre egyes családtagjai meglátogathassák. Leánya, Alice New Yorkban, fia, János LIj Zeelandban él. — i Szombaton, márc. 30-án szentmij se volt a new yorki Szent István j magyar r. kát. templomban a ; nagy magyar hazafi és emberba[ rát emlékére, amelyen a felvidéki és csonkaországi menekült politikusok közül számosán vettek részt.
