Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-22 / 8. szám

The Only Hungarian neivs­­payer in Lehigh Vplley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ............................. $4.00 BETHLEHEM HJNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mrs'er May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa... umi the Act of March 3, 1879’'. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of lieth­­lehein and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 8 ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 FEBRUÁR 22 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR Az amerikai kommunis­ták és a magyar sza­badságharc Az amerikai kommunista párt feb. 12-én tartott new yorki kongresszusán kimondták, Hogy a jövőben a marxi és lenini esz­méket “az amerikai viszonyok fi­gyelembevételével’’ fogják kö­vetni. • William K. Foster, az eddigi elnök ellenezte ezt és a nemzet­közi kommunista tanok meghami­sításának mondotta, de végül őt is beválasztották . az uj, 20 tagú pártvezetőségbe. John Gates, a Daily Worker szerkesztője kihir­dette, hogy a párt olyan pro­­grammot fogadott el, amely "a szocializmushoz (kommunizmus hoz) vezető amerikai utat" teszi magáévá. Max Weiss, a párt e;yi,k főteoretikusa is a “Moszk­vától való függetlenség “mellett beszélt, úgyszintén Eugene Den­nis, a párt eddigi főtitkára, aki helyeselte a Szovjet magyarorszá­gi népirtását is, mert “különben az ellenforradalom győzött vol­na”. A határozat csak annyit, mond, hogy “a Szovjetnek egyes álla­mokkal, mint Lengyelországgal és Magyarországgal való kapcso­latában komoly tévedések és mu­lasztások történtek, de némelye­ket, amikor kiderültek jóvátet­­tek.’’ Az alelnöki és titkári cimeket megszüntettek.----Elhatározták, hogy a párt központját Név; Yorkból Chicago- a teszik át, mert “közelebb van a fő- iparvi­dékhez”. Richard Daley chicagói polgármester erre úgy nyilatko­zott, hogy “nekünk nem kellc­­—........Síi- - UK- M__ kvába?” v s? V, y «F ■ Megfigyelők nem veszik Ko­molyan a külön amerikai kom­munista módszerekről szóló ha­tározatot és főleg abban látják célját, hogy sakkbuzás legyen azon érv ellen, hogy az amerikai, kommunista p’rt Moszkva ügy­nöksége. Emellett szól, hogy a Szovjet lapok nagy dicsérettel Írnak a kongresszusról, amit alig­ha tennének, ha az amerikai kommunistök, őszintén akarná­nak függetlenedni a Kremltől. AZ ELMÚLT FÉLSZÁZAI Magyarországának történelmi a lakjai sorra elmennek egy bo: dogabb hazába és mind keveset ben leszünk, akik a nagy idő tanúi voltunk. . . Horthy kor mányzót alig földelték el, ,má jön a hir a magyar történeler egyik legtragikusabb korszak egy másik bár sokban teljese; ellentétes vonalon működött, ige; jelentős szereplőjének haláláról A N. Y. Times feb. 14 száma el dugott kis hirben jelenti, hog dr. Jászi Oszkár, az oberlin (Ohio) egyetem közel háron évtizeden át volt tanára hossza betegség után elhunyt 81 éve korában. * * * A RÖVID száraz hir rrögöt sokkal több van, mint az egysze rü, amerikai, de a legtöbb ma gyár olvasó is sejtené. Ameriká ban csak tudományos körökbe? ismerték a magyar tudóst, ak Oberlinben a politikai tudomá nyokat adta elő és számos, ma gas színvonalú, tudományos é politikai becsű könyvet irt. Ma gyarországon pedig a század else két évtizedében is főleg csak i társadalomtudományokkal fog lalkozó, értelmiségiek, főkéni Budapesten ismerték, olvastál müveit és nagyrabecsülték bátor­ságát, amellyel a legkényesebl politikai kérdésekhez tudományos elfogulatlansággal szólt hozzá. Nyíltan beszélt bajokról, mérge sedő kelevényekről, amelyekről ft'- ' í7-ftf lóságukban észrevenni nem illett, hazafiatlanságszámba ment a cse­kélyebb látkörüek és az adott helyzetek haszon élvezői előtt. Nem volt marxista. Polgári alapon állt, de előrelátta, hogy kritikus világpolitikai helyzetben megbosszulhatja magat az ipari és mezőgazdasági munkások és más kisemberek nyomorúság­ban és jogtalanságban hagyása. A nagy társadalmi aránytalansá­gok csökkentése szükségét mutat­ta ki tudományos tárgyilagosság­gal és olyan magyar társadalmat akart, amelyben nincsenek nyo­morgók, elnyomottak. Hitte, hogy a magántulajdoni rend ke­retén belül megvalósítható min­denkinek tisztességes megélhetési lehetősége, amit a keresztényi felfogás a munkás méltó az ő bérére” mondással szokott kife­jezni. (Mi is ezt hisszük és e meg­győződésünket az újkori ameri­kai magántulajdoni rendszer em­berséges bérei által, amelyek pol­gári életlehetőségeket nyújtanak a munkásoknak, is igazolva lát­juk. Sem a fascizmusra nincs szükség, hogy a magántulajdonig rendszer fennmaradása biztosítva legyen, sem a kommunizmusra, hogy a munkásnak tisztességes életlehetőségei legyenek.) Ezt az igét halálosan komolyan vette és tudományos számadatok erejével, szenvedelmesen töreke­dett meggyőzni róla mindenkit; nem irgalmasságot kért, hanem emberi méltányosságot, jobb magyar világot, melyben meg­szűnnek a nagy materiális arány­talanságok és megszűnésükkel el­vész a materializmus csábitó ereje is. . . Makacs, polgári, tu­dományos forradalmár volt, aki a tudomány igazságaiért va­ló hevületét minden ember jobb megélhetéséért és emberi jogai­ért való, melegszívű harcossággal kapcsolta össze és ez szálka volt sokak szemében, akik féltették régi kiváltságaikat és nem tud­tak a bölcsesség azon fokára len­dülni, hogy lépést tartva az idők­kel, belássák, hogy a maguk jóléte, ha esetleg csorbul is egy csekéllyel, sokkal biztosabb, ha másokat is jogokhoz, jobb meg­élhetéshez engednek jutni. Sajnos, Budapesten kívül csak nagyon keskeny volt az erre fogé­kony értelmiségi réteg a száza­­deleji Magyarországon. A közép­­osztályt, amely hivatva lett vol­na, hogy parlamenti és más közé­leti utakon módokon változtasson a feudalizmuson, főként a gentryk és uszályuk alkották, akik vagy nem voltak hajlandók a magyar testvériség olyan igazi fokáig emelkedni, hogy a küzködő sze­génynép helyzetén változtatni akarjanak vagy pedig félrevezet­te őket a rövidlátó, soviniszta szólam, hogy ha bevezetik az ál­talános titkos választójogot és a szegénynép is szóhoz jut az or­szág vezetésében a jogok és ja­vak elosztása körül, akkor a nem­zetiségek fognak többségbe ke-[ rülni a parlamentben és elvész a magyarság országvezető fölénye, ! szupremáciája. Magyarországnak * nem voltak J öntudatos polgári középosztályi tömegei. Sok egyéb között ennek yolt következménye az 1918 októberi, demokratikus kormányzat bukása, a saját osz­tályhatalmi súlyúkat eltulzó, egyes szociáldemokrata vezérek osztály diktatúrára törtetése, be­­leszédülésük a mindenkit túllici­táló Kun Béla kommunizmusának karjaiba, halálos ölelésébe. * * * betartását sürgette, aminek el­­mulaszását az utóbbi évtizedben már kuruc magyar szellemiségű politikusok is történelmi érvül is­merik el. A legnagyobb baj azon­ban az első világháború megüze­­nése volt. Ha alaposabban tartották vol­na is be ezt a nemzetiségiek jo­gait meghatározó törvényt, ami­ként, sajnos, ez erősen nemzeti politikusok szerint is nem egé­szen tartották be, a világháború elvesztése akkor is olyan elsza­kadási alkalmat nyújtott számuk­ra, oi an nagy kilát sokat a nem­zetiségi hecc agitátoroknak egy külön ország magas köz állásaira, ho^y előre látható volt, hogy ez alkalmakat nem szalasztják el. Sokan közülük évtizedes demo­­góg agitátorkod suk gyümölcsei learatása idejének elérkeztél lát­ták a központi hatalmak háború vesztésében és Benes és Masaryk külf ö.ldi aknamunkája, lázitó pro-| pagandája pláne elszakadásra serkentette őket. Többszer irtunk már e hasá­bokon, hogy Magyarország min­den tragédiájának kiinduló pont­ja, fő- oka az első világháború elinditása volt. Budapest és a vidék modern értelmiségi körei nem rajongtak az 1914-es had üzenetért, beleértve a hazafias, modern értelmiségieket is. Nem­csak humanista szempont ó\ amely pedig fölötte méltánylandó szempont volt, de nemzeti okok­ból sem. Magyarország nem vá­gyott területi hódit sra, csak meg t .-1H ‘ártani a maga ezeréves erületeit, Isten- adta, nagyszerű * öldrajzi egységét. A világhábo- 11 utói nem várt gyarapodást, de v nemzetiségi agitátorok demo- P ;ógiája miátt, amelyet a Seaton j' ^atsonok, Wickham Steadok Ijc-rnsonok ugyancsak felfújtak a ^ :ülföldön, háború vesztés esetére erületi veszteségeket kockázta- c ott. Magyarország, sőt a Monar- s hia nemzetiségi törtetőktől bem 3 w / 1 / z T :sego, nemely más részéi szem­­»ontjából a neméppen magyar- 5 >arát Ferenc Ferdinánd meggyil- 1 ;oIása ügyének békés elintézése 1 ett volna kívánatos. De számos, 1 öbbé kevésbbé megbízhatónak átszó történelem iró szerint a ladüzenetet nem is Bécs, hanem latalmasabb szövetségesének, /ilmos császárnak katonai vezér- 1 :ara döntötte el s valószinü, hogy * lemcsak a második, de az első űlágháboru szörnyű magyar tra- * jédiája is a német szövetségnek s Lcszönhető. r i is, hogy 1 "Utcán nem helyeselte ; az okkupáci© megsz-llás alatt voit Boszniánk és Hercegoviná­nak bekebele:-sét sem, ami na­­; gyón ingerelt 1 zerbiát és a pé- i rervári cári külügyminisztérium pánszláv veziö L, akik a Kárpá­tok koszorúja belül kerülni áhí­tottak és évekei később megren- 1 dezték Princi; meiényletét, a trónörökös rr.ggyilkolását. » * *­A PROPAGANDA J ászit, mint a rövidéletü októberi kormány nemzetiség; .rniszterét és általá­ban az októ ári rezsimet tette meg bünbaktV a szörnyű ország­os onkitás ok At Évekig zúgott el­­.enük a bazafulás vádja Horthy sajtójában éatudatos, rosszhisze­mű vad utóriígései még most is jelentkeznek a Csmös Zoltánok, német urnép: kiszolgálók firkál­­mányaihan. /-z igazság az volt, hogy Jászi ésjz októberi minisz­terek egy reménytelen csődtöme­­| get vettek át. A hütlensé> gyanúja alatt Ma­gyarországra áthelyezett cseh ezredek tisztje már 1916-ban kész térképek; mutogattak ka-j ján arccal, hegyan lesz felosztva' Magyarországés később nyilván­való volt, hc?y Wi.sonnak a nemeti önren-elkezést követelő 14 pontja is z Amerikában tar­tózkodó Masayk befolyása alatt, a Monaichi feldarabolásának utógondolatávd készült. A nov, 2-i Diaz féí fegyverszüneti “egyezség" esi' ideiglenes volt, a fegyverletéte célj ra. Hátra volt még a fekte leves, a március 20-án bekevekezett Vyx-jegy­­zék, amely pzorsz'g kétharma­dának átadásé: rendelte el. Az októberi csődtömeygond-1 nők rezsim mgpróbálta menteni! a menthetetL Ezt tette Jászi Aradon nov e- 1 3 I 4-én I szemoen a legmagasabb lóra be- j lült, diadalittasi erdélyi román vezérekkel. Eg yik budapesti na­pilap tudósítójaként mindvégig jelen voltam a\i aradi tárgyaláso­kon, amelyekein Jászi arra akar­ta rábeszélni a román vezetőket, hogy maradjanak meg Magyar­­ország kebelében és Magyaror­szág alakuljon “Keleti Svájccá”, ahol minden nemzetiség egyen rangú. Utóbb ezt is hazaárulásnak rótták fel neki, holott régen hal­lottam olyan gunykacajos haho­ta kórust, mint amellyel ezt Pop- Csicso, Maniu, V’ad Aurél, ‘ Goldis László volt magyar par­lamenti képviselők, a hirtelen Ar­­deleanuvá yisszarománosodott Mezei Gyula és a többiek fogad­ták. . . Szánakozva néztek Jászi­­ra, mint egy végtelenül naiv em­berre, hogy ily^mit javasol, mi­kor “ők győztek”, az ö “szövet­ségeseik győztek” és ha Jászi nem adja, mit kérnek, majd gondoskodnak róla a szövetsége­sek, hogy meglopják. Ardeleanu, aki a háború Kait titkos román kém volt Budapesten egy cipő­gyári igazgatói állásban, az asz­talt csapkodta és úgy ordította: “Nekünk 600,000 pihent kato­nánk van a Moldovában." (Folytatás a 4-ik oldalon) MOST VASÁRNAP ALAKUL ÁT AZ E. M. TEST­VÉRI BS. EGYLET AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET 373 SZ. OSZTÁLYÁVÁ Ünnepélyes közgyűlés és díszvacsora fogja emlékezetessé tenni a tagságra oly kedvező esemény napját. JÁSZI ellenfele volt minden osztály diktatúrának. Célja, álma j az osztálybéke volt azon az ala­­j pon, hogy minden osztály élni 'hagyja a másikat, hegy a szegé- j nyebb osztályhoz tartozók is tisztességes módban élhessenek, annyit kereshessenek, hogy csa-! ládjukkal együtt rendes polgári létviszonyok között örülhessenek az életnek. Ady Endre, e kor költő óriása állt ’er; özelebb hoz-! zá és Ady Endréhez, Ady politi-i t kai hitéhez senki sem állt köze- f [ebb, mint ő. Amikor Ady verse r azt mondotta, Hogy Dunának, a Oltnak egy a hangja , a román g szegénynép és a magyar szegény-. \ nép ügyének közösségére gon-! £ dőlt. k Kevés bensőbb összhangu barát- p ságra emlékszem az elmúlt fél- t századból, mint Jászi és Ady köz- c tudomásu, forró barátsága volt és z ezért mindig csendes undorral ^ kell látnom, amikor Ady verseit £ közük szélső jobboldali emigráns £ lapok, Adyt próbálják maguknak £ kisajátítani azok, aki kótyagos t rímcsaj ságá nak senki haragosabb 1 ellensége nem volt, mint Ady. £ És ez Adyval jogtalanul kérke- £ dő lapok rendszeresen úgy írtak \ és imák Jásziról, mint aki “haza- £ áruló" volt a maga tudományos r és politikai közszereplése idején, i mert azt propagálta, hogy több g közhivatali állást kell átengedni £ a nemzetiségeknek és általában kedvezések utján jobb viszonyt sürgetett a nemzetiségekkel, majd pedig 1918 októbere után, mint n nemzetiségi miniszter nem tudta v meggátolni, hogy a nemzetisé- c gek a háború teljes elvesztését ki- j használva, a Nagy Entente, mint c ‘szövetségesük’ győzelmére hivat- r kozva, el ne szakítsák Magyar- E országtól azon országrészeket, r amelyeken nagy számban éltek. E Csak nemrég találkoztam egy r az Egyesült Államokban is tér- r jesztett brazíliai magyarnyelvű J emigrciós lapban Jászinak haza- E árulóként való gyalázásával an- s nak a Csűrös Zoltánnak tollából, r aki a magyar nemzetet az “ur- r népi” németség segédnépévé, a szolganépévé lefokozni akaró l németek egyik legdühödtebb esz- c közembere, sajtó csatlósa, kolla- E borátora volt. És nemrégiben c idéztem itt Csűrös egy minapi j cikkét, melyben maga is elismer- r te, hogy fennállott a veszély, F hogy ha a második világháború- 'r ban a németek győznek, Magyar- c ország német gyarmattá lett vol- ' na. Többnyire ilyen Csűrös fajta e alakok voltak J'szi ellenségei, le- s bazaárulozói. Emberek, akik £ tényleg árulást követtek el és A akikről mi, akik sohasem tartóz-j f tunk Jászi kritikatlan, vak hó-j g dolói közé, .nyugodtan Írjuk ide,! s hogy arra sem voltak méltók, é hogy saruit megoldják. 1 % * • £ JÁSZI egyebek közt az 1967- e es nemzetiségi törvény tüzetesebb c ADY már a háború elején irta meg háború ellenes, megrendítő versei egész sorát és Jászi nem­csak pacifizmusa miatt nem ra­jongott a háborúért. Mint sokan, ő is előrelátta, hogy végül Ame­rika is bejön a háborúba és az Entente javára billenti a győzel­mi esélyek mérlegét. Félt attól, hogy a háború elvesztésekor a nemzetiségiek élni fognak a szá­mukra kínálkozó alkalommal. De Jászit csak 1918 október 28-án hívták, először életében, kihall­gatásra a királyhoz, ugyanazon a napon amikor Csehország dekla­rálta az elszakadást és két héttel azután, hogy Tisza István, (aki kezdetben a bécsi koronataná­cson, titokban helytelenítette a hadüzenetet, de utóbb, a lemon-' datása után tüntetni akarva lo­jalitásával, ezredesi rangban ki­ment a frontra), bejelentette a parlamentben, a folyton győzel­mi hírekkel etetett, álmélkodó országnak, hogy a háborút el­vesztettük. Persze Jászi, ha a hadüzenet előtt mehet a királyhoz, akkor sem tudta volna megállítani a hadüzenetet, nem tudott volna vetélkedni a német vezérkar be­folyásával, hiszen csak egy Ma­gyarországon is sokaktól görbe szemmel nézett, “elméleti ember" és "szobatudós” volt, aki, úgy látszik, a nemzetiségiekkel való barátkozása révén, “nemzetietlen gyanús üzelmekkel” akar karriert csinálni. Nyilván rovásán volt az Vasárnap, február 24-ike nagy j és nevezetes nap lesz a bethle- I hemi Első Magyar Betegsegély­­ző és Testvérsegitő Egylet tagsá­ga szempontjából. Ezen a napon j válnak az egylet élet- és betegse­­! gélyezési biztosítással rendelkező tagjai hivatalosan az Amerikai I Magyar Református Egyesület I tagjaivá és megalakulnak. mint ; annak 373 számú osztálya. 1 A megalakulás délután 4 óra­kor a Magyar Házban (3rd és Evans Sts.) tartandó közgyűlésen fog végbemenni és utána 6 óra­kor díszvacsora lesz ugyanott, a csatlakozás megünneplésére. — Mindkét eseményre meghívják a tagságot. A díszvacsorán azok a tagok, akik idejében jelentkeztek Szabó Zoltán titkár urnái, a Ref. Egylet örömmel látott, kedves vendégei lesznek. Az Első Magyar Bts. Egylet tagsága a csatlakozási közgyűlé­sen jóváhagyta a beolvadást és ezt nagy megnyugvással és öröm­mel tehette, mert mindnyájuk! számára csak előnyös, hogy ezen­túl a hatalmas anyagi erővel | rendelkező és a vezetés tekinteté-j ben kiválóan megbízható orszá-' gos Ref. Egylet biztosítási társu-j latnak lesznek a tagjai. A Ref.' Egylet ezen a téren mintaintéz­ményként ismeretes és ekként fe-1 lette érthető az általános véle-1 KÁDÁR UJ HADSEREGET ÁLLÍT FEL A Kádár bábkormány újjászer­vezi a forradalom előtt 1 70,000 főből állt hadseregét. A Kádár által kinevezett vezérkari főnö­köt, Hegyi Lászlót leváltották és helyére Ugray Ferenc ezredest nevezték ki. A forradalomban sok katona csatlakozott a felkelőkhöz vagy pedig átadták nekik fegyvereiket. Mások vidékre távoztak. A töb­bieket lefegyverezték. Maiéter Pál ezredes, a forradalom katonai vezetője, Nagy Imre hadügymi­nisztere a budapesti Fő-utcai bör­tönben van. EGYHAT0DÁBAN NEMZETI ÖTHATODÁBAN KOMMUNISTA GOMULKA RENDSZERE Barrett McGurn, a N.Y. Herald Tribune Varsóban tartózkodó tu­dósítója Írja, hogy a lengyelor­szági “nemzeti kommunista" Go­­mulka rezsim csak egy hatodá­ban nemzeti, öthatodában most is kommunista’ . Sajtószabadság csak olyan mértékig van, hogy a megtörtént kommunizálások kér­dését, a rendszer lényegét nem szabad érinten'. Ma sem lehet egyetlen szót sem kinyomatni, amely az egy erű vállalkozás és magántulajdon visszaállítása pro­pagálásának gyanúját kelthetné. A politikai rendőrségtől való félelem csőkként. Egyes lengye­lek már merészkednek elmenni nyugati diplomaták cocktail par­­tyjaira. A szerkesztőségekben cenzorok ülnek A kiskereske­delmet és kisipart megszabott ke­retek között újra me" tűrik, nagy­részt a rendszer érdekéből is, hogy az emberek könnyebben és gyorsabban eszközölhessék be­szerzéseiket. Az iskolákban, ha a l szülök kifejezetten kívánják, ■ gyermekük vallásoktatásban ré­szesül. A papok ismét látogathat­ják a kórházakat és fogházakat. A kormány sok év után vég ül jóváhagyta a Szentszék által azon területeken eszközölt egyházi ki­nevezéseket, amelyek a háború előtt Németországhoz tartoztak. A katolikusok vezető hetilapja, amely Gomulka előtt évekig be volt tiltva, újból megjelenik, de addig nem kerülhet forgalomba, [ amig tartalmat a cenzúra hivatal I jóvá nem hagyta. Gomulka feb. 1 2-én tisztoga­tást rendelt el a pártban úgy a jobboldali, liberálisabb “revizio­nista’’ kommunisták, mint a sta­­linisták ellen. A pártból kizárják azokat, akik csak érdekből csat­lakoztak vagy faj politikai izgatást végeznek. (Gomulka felesége zsidó származású.) Az utóbbi ok­­| ból a varsói központi bizottságból két tagot már kizártak. A SZOVJET KÖZÉPKE­LETI “BÉKE PROG RAMMJA” Feb. 12-én Shepilov orosz külügyminiszter “békeprogram­­mot” nyújtott át a nyugati szö­vetségesek moszkvai követeinek. A jegyzék az Eisenhower doktrí­na kapcsán az arab országok belügyeibe való beavatkozással vádolja Amerikát és “békét’ ajánl a középkeleti országokra nézve. Ennek fejében többi közt azt követeli, hogy a Nyugat tar­tózkodjék bármiféle katonai szö­vetségtől az arab államokkal, szüntesse meg középkeleti bázi­sait és vonja vissza ottani kato­náit stb. Washingtonban csupán közön­séges propagandának tartják a lépést és ,nem kívánnak az aján lattal közelebbről foglalkozni. (A Szovjet avatkozott bele a Közép­kelet ügyeibe s az Eisenhower doktrína csak e beavatkozás kö­vetkezménye volt.) Feb. 13-án az Egyesült Nem­zetekben a Szovjet középkeleti háborús bajikeveréssel és hasonló koholt vádakkal lépett fel Ame­rika ellen. Cabot Lodge fődele­­gátus nevetségesnek mondta a vádakat és kérte napirendre tű­zésüket, hogy “a világ lássa azok nevetséges voltát." A többség azonban a napirendre tűzés ellen szavazott.. mény, hogy ez a megoldás igen szerencsés. Elismerés és hála ille­ti azokat, akik érdekében szép és odaadó munkát fejlettek ki és szívből gratulálni kell hozzá a Ref. Egyesület bethlehemi uj tag­jainak. A csatlakozást az állami biz­tosítási hatóság k is rendben lévőnek találták. A tagság eddig élvezett jogai érvényben marad­nak. A havi dijak nem változnak és továbbra is. Szabó Zoltán, eddigi titkárnál fizetendők be, akinél a haláleseti és betegsegély igények is jelentendők. A közgyűlésre mindenki vigye magával a biztosítási okmányait, mert a Ref. Egylet vezetősége minden egyes tagnak átadja azt a 13 havi biztosítási dijat, me­lyet mint osztalékot a szerződés­ben megígért. Utána pedig a díszvacsora valóban a magyar testvérsegités méltó és hangulat­teljes ünnepe lesz. Minden tag­nak tehát személyes érdeke, hogy mindkét összejövetelen résztvegyen. Biztosra vesszük, hogy mindvégig a legszivélye­­sebb, testvéri szellem, annak a lelkes magyar összetartásnak szelleme fogja uralni a napot, amely a Ref. Egyesületben annyi­ra otthon van és szinte családivá teszi a tagok és a vezetőség kap­csolatát. Legyen Isten áldása a csatlakozás bölcs, üdvös elhatá­rozásán ! NINCS KIVÉTEL A budapesti “Népszabadság" pártlapban Illés Béla, Szovjet ez­redes, aki az orosz hadakkal együtt jött Budapestre, csekély Írói tehetsége dacára a magyar kommunista irodalom vezérévé játszotta fel magát és az “Iro­dalmi Újság” főszerkesztője lett, hosszú nyílt levelet tesz közzé. A nyílt levelet dr. Minnich Ferenc­hez a Kádár tankkormány bél­és hadügyi miniszteréhez intézi és arra kéri, engedje szabadon a forradalomban való részvételük miatt letartóztatott 1 4 kommu­nista Írót és újságírót. Minnich rögtön válaszol is a lapban és kijelenti, hogy minden­kinek, aki a forradalom előkészí­tésében és lefolytatásában szere­pet vitt, bűnhődnie kell, tekintet nélkül arra, mi a foglalkozása, nincs szakmai kivétel. SHEPILOV TÁVOZOTT, GROMYKO AZ UJ KÜL­ÜGYMINISZTER McDonald újra acélműn KÁS ELNÖK Pittsburghból jelentik, hogy az acélipari union február 1 2-i elnökválasztásán a régi elnök, David J. McDonald igen nagy többséggel győzött ellenjelöltjé­vel, Donald R. Rarick pittsburghi acélgyári munkással szemben, aki a tagsági dijak felemelése elleni akciót vezette. A union húsz évi fennállása óta először történt, hogy az el­nöknek ellenjelöltje volt. Néhai Philip Murrayt mindig egyhangú­lag választottak meg újból. Shepilov orosz külügyminisz­tert alig öt hónap után, váratla­nul felmentették állásától és a jólismert Grömyko eddigi helyet­tes külügyminiszter lett az utóda. Shepilov eredetileg propagan­dista és a Pravda főszerkesztője volt és Kruscsevhez áll közel. Hir szerint újból propaganda körben kap megbízást, mégpedig a külföldi kommunista pártoknak újra szorosabban Moszkvához kapcsolása céljával. A 47 éves Gromykot Molotov emberének tartják és azt hiszik, kinevezése Molotovnak és a töb­bi öreg.stalinistáknak előnyomu­lását jelenti. 180,000 MAGYAR MENEKÜLT EL HAZÁJÁBÓL MAROSAN FENYEGET Marosán György, Kádár mi« nisztere egy gyűlésén kitért arra, hogy március 1 5-éré a 48-as sza­badságharc ünnepére újra forra­dalmi akciók várhatók. Kihivóan mondta, hogy “mi kommunisták is ottleszünk". A Kádár bábkormány közlése szerint mintegy 180,0é0 ember hagyta el az országot. Ausztriába 160,000, Jugoszláviába 16,000 ment. A kormány at állítja, hogy a visszatértek száma 1 7,000, ez a magas szám azonban sok ké­tellyel találkozik. Némelyik úgy tértek vissza, Hogy nem is jelent­keztek a hatóságoknál. Ausztriában Esztergályos Fe« renc, Jugoszláviában Barity Mik­lós vezeti azt a bizottságot, amely a menekülteket hazatérésre pró­­báljára beszélni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom