Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-15 / 7. szám

The Only IIumtarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matir May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unde the Act of March 3, 1879’’. . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of tie Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 7-ik szám BETHLEHEM, IA., 1957 FEBRUÁR 15 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR HORTHY MIKLÓS, Magyar országnak 1944 október 15-én a németek és magyarországi csat­lós kollaboránsaik közös puccsá val lemondásra kényszeritett kor­mányzója, mint szombaton dél­ben rádión jelentették, 88 éves korában elhunyt a portugáliai Estoril hires fürdőhelyen, a Casa San Jósé villában. A halál közvetlen oka szivszélhüdés volt. A magyar történelem egyik legsúlyosabb korszakában tartot­ta kezében az ország gyeplőt és pártállás szerint sokan, sokféle­képen bírálták el csaknem ne­gyedszázados kormányzósági alatti politikáját, cselekedeteit. Amig hatalmon volt, sokan Írtak róla hódolattal nem ritkán azért, hogy hasznát lássák. Köztük nem egy volt, aki a kritikus 1 944 október 15 -i fegyverszüneti nyi latkozatot követő puccs után sietett cserbenhagyni é.s átcsatla­kozni a hatalom uj birtokosaihoz, a német urnépi nazismus segéd­népi csatiosságra, függetlenség feladásra kész magyarországi j eszköz embereihez, holott a há ború kimenetele mikéntjének kérdése akkor már régen eldőlt és minden értelmes, józanul látó ember tisztában volt, hogy a nyi-, lasok csak hetekig elvezhetik majd az általuk annyira sóvár­gott közhatalmat, s e hetekben sem zavartalanul. Ha a politiká­hoz nem-értő-és Hitler rajongó svábokkal teli hadsereg nem áll össze Szálasival és mindenkit túl­licitáló nyilasaival, hanem szót fogad Horthy fegyverszüneti felhívásánál' íszteli a legfőbb hadurának tett esküt, temérdek magyar emberéletet, az ifjúság szinevirágának teljesen remény­telenül továbbvéreztetett tízezreit lehetett volna megkímélni a hiá­bavaló hősi haláltól, megmenteni az emberi élét boldogságának, amiként meglehetett volna óvni Budapestet és az ország számos más városát is az összebombáz­­tatásról s az oroszoknak nem lett volna módjukban “hadifogoly­ként” a Szovjetbe kényszermun­kára elhurcolni ezreket s ezreket. * * * AZ 1944 OKTÓBER 15-1 fegverszüneti nyilatkozatot te­kintjük Horthy Miklós élete, leg­nagyobb közhasznú magyar cse­lekedetének és azt hisszük, egy humanista szellemű történetirás is ezt fogja legférfiasabb és legdi­cséretesebb tettéül feljegyezni az ő hosszú, huszonöt esztendejéből. Sajnos, nem volt elég hatalma hozzá, — nem tudta a hitleriz­­mus iránti rajongástól annyira megfertőzött hadsereget kellően kordában tartani, — hogy ér­vényt szerezzen akaratának, az október 15 után elpusztult ma­gyarok számtalan ezreinek életét megmentse és Budapestet megkí­mélj e, egyben pedig elkerülje azt is, hogy a békeasztalnál Jan Ma­­saryk és Titulescu azzal érvelhes­senek bármiféle magyar terület visszaadása ellen, hogy még a régebben túlnyomóan magyar la­kosságú területrészeken is a le­folyt negyedszázad alatt annyira megnövekedett az (odatelepi­­tett) szlávok, illetve * románok száma, hogy e területek immár nem magyar tömböknek, hanem vegyes nemzetiségiieknek számí­tanak és, mondták Masaryk és Titulescu, miért épen a magya­rok javára történjék döntés e vegyes lakosságú területeken, amikor a magyarok voltak az egyetlenek, akik az utolsó pilla­natig kitartottak Hitler mellett? | Horthy a fegyverszüneti nyilat; kozattal kétségtelenül jót akart Magyarországnak és népének és > e ponton legfeljebb azt lehet sajnálni, hogy a hadsereget nem tudta, úgy ahogy kellett volna, erősen a kezében tartani- és nem szánta rá magát már korábban az átállásra, előbb, mint a fiatal ro­mán király, aki ezzel visszaszerez­te Erdélynek a háború alatt Ma­gyarországhoz csatolt részét. Igaz, Románia sorsa végül ugyanaz lett mint Magyarorszá­gé, de ha Horthy jóval előbb, évekkel előbb, amikor már min­den lehetőt visszakapott az el­szakított területekből, történelmi bátorsággal, kockázat vállalással, idejében átáll és igaz nagy állam­férfim nemzetvezéri eréllyel gon­doskodik arról, hogy a hadsereg és a polgári közvélemény köves­se, megértse, hogy háborús fron­tot kell cserélni, nehogy a vesz­tében rohanó Hitlerrel együtt el­vesszen minden jogos visszaszer­­zemény, talán nem kellett volna az utolsó akácfáig mindent visz­­szaadni és tetejébe, még Rajká­nál, uj bázist is adni a cseheknek, hogy a Dunántúlon is megvethes­sék a lábukat. HORTHY magyar lélekkel, igazságos és becsületes szándék­kal vágyott visszaszerezni as el­szakított területeket, de nem tu­dott idejében megfordulni, hogy Hitler előrelátható végüli bukása után igényt formálhasson végle­ges megtartásukra.. . Maga írja emlékirataiban, amelyeket egyéb­­j ként az őt puccsal elmozdítok iránti feltűnően kíméletes hang (talán az emlékiratok megírásá­ban segédkezüknek hatására?) jellemez, hogy Molotov akkori orosz külügyminiszter Kristóffy moszkvai magyar követ utján te­rületi engedményeket, visszajut­tatásokat kínált fel, azonban ezt Bárdossy László akkori minisz­terelnök elhal gáttá előtte. De nem e kellett volna önmagának rájönnie arra, hogy ily ajánlatot kell tennie a Hitler ellenes négy hatalomnak, ha meg is akarja tartani, amit visszakapott? Ha 1 eleki Pál, aki józanul előrelátta, hogy a németek min­dig csak kezdetben győznek, de végül az Amerikával meggyara­podott túlerővel szemben elvesz­tik a háborút, nem lesz öngyilkos, mert Horthy vezérkari főnöke a sváb Werth Henrik fegyelmetle­­nül, saját szakállára, kinyitotta az országot Hitlernek a Jugoszlá­via elleni felvonulása számára, — a magyar politika m's irányt ve­hetett volna. Horthy azonban Teleki halála után, Teleki politi­kájának folytatása helyett a tel­jesen ellentétes látású, a német győzelemre számitó Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterel­nökké. Majd pedig Bárdossy után, akkor is, amikor már látni lehetett Hitler kudarcát, is csak habozó tétova és ezért a Nyu­gattól kellően nem méltányolha­tó, nem pedig egy, a németekkel, szemben minden hidat maga mö­gött felégető, bátor, harsánysza­­vu függetlenségi politikáig tudott eljutni, amit aztán kamatoztatni lehetett volna, legkésőbben a bé­keasztalnál. Ha Magyarország, ahogy Te­leki Pál kívánta volna (ez nem a mi háborúnk, mondotta Tele­ki az Amerikába induló Eckhardt í ibornak. . . ) semleges marad a német orosz háborúban vagy esetleg át áll a Hitler ellenes szö­vetség oldalára, ami területet a békeasztalnál visszakapott volna, az igazságának maradandó nye­resége lett volna, mert ha ma orosz járom alatt is van az or­szág, hisszük, hogy attól egyszer meg fog szabadulni és akkor a felszabadult Magyarország na­gyobb lenne, mint ha majd fel­szabadul a második Trianontól megszabott, az elsőnél is cson­kább határokkal. . . Horthy és tanácsadói nem tud­tak a nagy történelmi helyzetben szükséges, bátor bölcsesség ma­gaslatára emelkedni, de nem ta­gadhatjuk meg a jóhiszemű ha­zafiasság szándékát az elhunyt kormányzó emlékétől. Két latin közmondás kóvályog eszünkben. Az egyik azt mondja: "In mag­­nis et voluisse sat est”. Nagy dol­gokban már a szándék is elég. Ezt talán megkérdőjelezhetjük* de elismerhetjük, hogy a hely­zet páratlanul nehéz volt. A má­sik pedig igy szól: “Ut desint vi­res, tarnen est laudanda volun­tas”. Ha hiányzanak is az erők, az akarat mégis dicséretes. Ha Horthyban nem is volt meg a kellő fokú lelki és szellemi erő. ha nem is volt az a nagy katona, , aki teljesen ura a hadseregének I és egyben bátor és előrelátóan cselekvő diplomata és népvezér is, hazafias jóhiszeműségének elismerése megilleti halottaiban azoktól a magyaroktól is, akik a békereviziót épp úgy kívánták, mint ő, de a belpolitikában nem tudtak egyetérteni irányával, — nem csak külső, de belső revíziót | is áhitottak. * * • A BELTŐ REVÍZIÓ alatt azt ; értjük, hogy a háborús összeom­­| lést követő idők két forradalma j után nem volt helyes visszatérni, a régi feudális vonalra, amelyet aztán Horthy alatt Bethlen István épített ki újra s amelyet nagy­részt az utoJsó koronás király IV Károly is már elavultnak ér­zett, amikor az általános titkos választójog régi népkövetelése megvalósítása mellé állt, a kis-. gazda nagyatádi Szabó Istvánt | akarta kinevezni földmivelésügyi minisztteéve nagyobbarányu föld j reform utógondolatával s a mun- ] kásságot és zsel.érnépet be akar­ta engedni az ország törvényho­zásába, hogy arányosabb részt kérjen magának az ország javai­ból. Sajnos, a nagybirtokos fő­urak, amikor a négy és félévig győzelmi hírekkel traktált nép az összeomláskor követelődzni kez­dett, még akkor is csak a maguk j érdekét nézték és a másesetben i talán rokonszenves a méltányo- j sabb főurak csoportjához tartozói gróf Hadik kormányát akartákj felbukmálni, holott már a monar­chia mindén országában forrada­lom lángolt és a népnek Hadik “tulkevésnek és tulkésőirtek" látszott... A forradalmak utánj Bethlen korlátozott, zömében j nyílt választásokat hozott, na­gyatádi Szabót pedig gyanúba keverte egy korrupciós üggyel kapcsolatban, hogy letörje a ko­molyabb földreform igényeket, holott nagyatádi Szabó e téren nagyon mérsékelt volt és még­­csak az igazi nincstelenek. Föld­nélküli Jánosok millióinak sem volt a egfelelő szószólója. . . Visszaállították a nagybirtok és a közigazgatási potentátok uralmát, ahelyett hogy megcsi­nálták volna az oly szükséges, nagy földreformot és demokrati­zálódást a munkások jogai és életviszonyai téren, orvosolták volna az elégedetlenségét. Az elégedetlenség megmaradt és mivel a szociáldemokrata párt a kommunista diktatúrában való szerepe miatt népszerűtlen és preskribált yolt, az elégedetlenek a Németországban lábrakapott . nazismus hatása alatt alakult nyi­las pártokba özönlöttek. A kpz­­szellem továbbra isjava részt az maradt, amelyet már Károly ki­rály is meg akart változtatni és nagyjában a nagybirtok, nagytő­ke, a hadsereg és kiváltságosok kászt uralma folytatódott. Elma­radt egy erélyes reformpolitika, amely a kis exisztenciáknak ho­zott volna életkönnyitéseket, J enyhítette volna a megélhetési ellentétek kirívó voltát. Egy ne­gyedszázad elveszett az oly ré­góta esedékes magyar demokra­tizálódás szempontjából. . . Ami- • kor Horthy végre rászánta magát ] a választójog europaiabbá tételé­re, már ötven, a hitlerizmustól j ] mételyezett nyilas képviselő ju- j tott be a parlamentbe. Legtöbb- ] jük tudatlan demagóg és olyan ] kificamodott agyú volt, mint j például Hubay Kálmán és Vágó ( Pál, akik az eddig mindig nem- j zethü és ilyesmire soha nem gon­dolt magyar sváboknak, önálló­ságot, “állam az államban” stá­tuszt akartak adni, csak hogy be- < hízelegjék magukat a “felsőbb- ( rendű, urnépi" német vezetőknél, i * * * i A HORTHY KORSZAK bel- \ poitikájának történelmi hibája az 1 volt,. hogy lényegében meghcsz­­szabbitotta a gróf Zselenszkyek * feudális világát, holott annak ideje már régen lejárt. A bel- * s (Folytatás a 2-ik oldalon) \ Saud király és az Eisen­hower doktrína Saud saudi irabiai király egy heti tartózkodái után elutazott az Egyesült Államikból. Eisenhower elnökkel való tárgyalásai során megfelelően magas ár fejében öt évre meghosszabbította a Dhahranban léid amerikai repü­­lobázis bérletét és nagy összegű katonai segítségre kapott i: éretet. Az összeg pontosan nem ismere­tes, de Washingónban úgy tud­ják, kevesebb, ránt az a 250 mil­lió dollár, arr \~t a Saisd kért. Az Eisenhowei elnökkel közö­sen kiadott nyilatkozatban Saud óvatosan nyilatkozik az Eisen­hower doktrináiól. -(Középkeleti orosz támadás az U. S. fegyveres beavatkozására vezetne.) Kije­lenti, hogy megdégedéssel hallot­ta Eisenhowernek a doktrínáról adott magyarázatait és helyest! mindent, ami a középkeleti álla mok függetlenségét elősegiti. — Saud szövetségese Nasser egyptc­­mi diktátornak, de fél a Szovjet­től és ellensége a kommunizmus­nak. I Washintgtonban járt Abdul Illah, az Amtrika barát Iraki (Perzsia) trónörököse is és kü-J iön-külön tárgyalt az elnökkel és Sauddal. A State Department ab-! ban reménykedk, hogy Saud rá fogja beszélni Nassert az Eisenhower doktrína elfogadásá­ra. Washingtonban egyelőre azt hiszik, a Fehér Ház többet adott Saudnak, mint kapott tőle, de a látogatás igazi eredményességét Saud jövőbeli magatartása fogja :sak megmutat«. Zsukov orosz hadügimyniszter egy nyilatkozatában a háborúhoz közelebb vivő lépésnek mondot­­:a az Eisenhower doktrínát és rbban “nem ismer rá második világháborús bajtársára.” HARC MINDHALÁLIG Az Egyesült Nemzetek a ma­gyar menekültek kihallgatására kiküldött bizottsága, amely egy dániai delegátus elnöklete alatt egy ausztráliai, ceyloni, uruguayi és tunisi delegátusból áll, a múlt hét csütörtökén kihallgatta Fó­nagy Dezső, 36 éves menekült gépészt. Előzőleg a bizottság Kéthly Annát, Kővágó Józsefet és Király Bélát hallgatta meg. Fónagy a bizottság előtt mint “a magyar forradalmi parlament­nek az E. N.-hez küldött delegá­tusa" mutatkozott be és hangoz­tatta, hogy a forradalmárok na­gyon nyugtalanok, mert nem kapnak segitséget. Ha az E. N. vagy a nyugati nemzetek, mon­dotta, a közeljövőben nem csi­nálnak semmit, a szabadsághar­cosok “szabotázsokat fognak kez­deni, felrobbantanak mindent és olyan káoszt teremtenek Magyar­­országon, hogy a Szovjet csapa­tok kénytelenek lesznek kivonul­ni.” "Még ha valamennyiüket kiirt ják is, — tette hozzá — nem hajlandóg belenyugodni a Szov­jet uralomba. A harc a végsőkig megy.” Híresztelések vannak arról, hogy márciusban, a forradalmak hagyományos hónapjában újabb kísérlet fog fellángolni. Sajnos, nem tudjuk, örüljünk e, mert a Nyugat fegyveres beavatkozása hijján csak újra magyar életek tömege pusztulna. Újabb forra­dalmi kísérlet pedig alkalmasint arra vezetne, hogy a Szovjet még kevésbbé menne ki, hiszen nym galom esetén is tisztában vannák Moszkvában azzal, hogy amint a Szovjet haderő kitenné a lábát, a kommunista uralom másodper­cei meg volnának sz'mlálva. A Szovjet haderőt nem lehet kipisz­kálni Magyarországról. Ki kell verni! Révész Kálmán, a William Penn elnöke Ausztriá­ba utazik, a menekülteket segítő programmja megvalósítására A Coordinated Hungarian Relief, Incorporated, országos szervezetének tisztikarát január í 0-én választotta meg a Washing tonban összeült közgyűlés. Azóta máris számos olyan intézkedés történt, amiről az Egyesült Álla­mok minden tájának magyarsága megelégedéssel vehet tudomásul Az országos elnökül egyhangú­lag megválasztott Révész Kál­mánt a legnagyobb magyar test­­vérsegitő egyesület elnökét bízta meg az igazgatóság, hogy tekin­télyes amerikaiakat kérjen fel az országos segélymozgalom véd­nökségére. Eddig sikerült Luke F. Hart-ot, a millión'1 több tag­gal rendelkező Knights of Colum­bus katolikus egyesület országos elnökét, Ótto Rentnert, az ame­rikai lutheránusok legnagyobb egyesületének elnökét és Szigeti József világhirü hegedűművész hazánkfia közreműködését bizto­sítani. A washingtoni segély-osztály, mely már előzőleg bejegyeztette magát, a legteljesebb együttmű­ködéséről biztosította az országos szervezetet és három tagját, — Dr. Horváth Ferencet, Bor Jenőt és dr. Fischer Andort delegálta az országos igazgatóságba. Hagy­­mássy Massey Ilona elnöknő és Jean Montgomery Riddell alel­­nöknő az országos szervezet tisz­teletbeli alelnükei lettek. Az országos szervezet tisztika­ra szerint a következőképen ala­kul a már emlitetteken kívül: Dr. Újlaki Ferenc és Suta Péter alel­­nökök, Király Imre pénztáros, Csordás Gá-^:r országos titkár, Eszenyi László pénzügyi titkár, Hámory D. Ferenc ügyvivő tit­kár. A végrehajtó bizottság tag­jai: Bor Jenő, Dr. Fischer Andor, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Molnár Kálmán, Sinkó Jánosné, Szabó János, Szántay D. Dezső és Sze gedy István. Révész Kálmán bejelentette, hogy a William Penn igazgatósá­ga három hónapos fizetéses sza­badságot engedélyezett részére, hogy Ausztriában személyesen sürgetthesse meg az Amerikában HORTHY KORMÁNYZÓ HALÁLA Az angol udvar cáfolja, hogy a királynő és férje rosszul élnek egymással Az angol királynő udvartartá sa, a londoni Buckingham Pa­­laceban feb. 8-án meglepő cáfo­­.atot adott ki, amely tagadja, hogy Erzsébet angol királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg között házastársi elhidegülés állt be. A herceg a királyi yachttal hivatalos körúton van Máltában és más, a birodalomohz tartozó helyeken és közel négy hónapja nem látta a királynőt. A cáfolat azért meglepő, mert a londoni sajtó sohasem irt erről. Csupán Joan Graham, a Balti­more Sun londoni tudósítója irta meg lapjában, hogy nagyvilági társadalmi körökben “nyíltan be­szélnek” arról, hogy a herceg “több mint múló érdeklődést mu­tat egy másik nő iránt”. A cikk tudni véli, hogy a herceg sűrűn ta’álkozott e nővel a nemrég szívbajban hirtelen elhunyt Baron udvari fényképész stúdiójában, amely azon főúri club közvetlen közelében van, ahol a herceg rendszeresen meg szokott fordul­ni. Feltűnő az is, hogy a herceg magántitkára Lt. Comdr. Mi­chael Parker hirtelen lemondott és másnap Parkerné hivatalosan közzétette, hogy különvált férjé­től, holott ez a különválás már több mint egy évvel ezelőtt is­meretes volt. Azt hiszik, a her­ceg azért ment tengeri útra, hogy “felejtsen”. Londoni körökben arról is pletykáznak, hogy a herceg nyil­vános helyeken is feltűnően hide­gen viselkedik feleségével szem­ben. Az ascoti lóversenyen csak barátaival beszélgetett a páholy­ban és semmi figyelmet nem szen­telt a királynőnek. Beszélik azl is, hogy állítólag nem törődik a 8 éves Károly trónörökössel, né­ha hónapokig sem néz feléje. Horthy Miklós v. kormányzó haláláról jelentik, hogy az álmá­ban következett be. Előzőleg szívrohamot kapott és az utóbbi két hétben asztmatikus (lélekzé­­si) zavarokkal küzdött. Szerény körülmények között élt egy esto­­rili kis vilában. Néhai Montgo­mery volt amerikai követ a vég­rendeletében meghagyta, hogy az eddig neki juttatott évi 500 dolláros segélyt élethossziglan folyósítsák számára a hagyaték­ból. Egyéb jövedelme kevés volt. Halálakor félesége és egyetlen élő fia, ifj. Horthy Miklós álltak ágya mellett. A nagy amerikai lapok közül több igy a New York Times és a N. Y. Daily News, valamint az Associated Press cikke a címben mint diktátorról emlékszik meg Horthyról és sem­mi jót nem tudnak mondani róla. Legtöbben azt Írják, hogy azt hitte, Hitlerrel lehet üzletet csi­nálni s e nézetét csupán akkor változtatta meg, amikor látta, hogy Hitler egyik vereséget a másik után szenvedi. Magyaror­szág békereviziós követeléseiről egyikük sem tesz említést. AZ AFL—CIO MÉGSZERVEZI A FEHÉR GALLÉROSOKAT Az AFL—CIO Miamiban feb. 5-én tartott végrehajtó bizottsá­gi ülésén elhatározták, hogy rendkívül nagyszabású kampányt indítanak el az ország mintegy 1 4 millió fehérgalléros munkásai­nak, irodai raktári, bolti stb. alkalmazottainak beszervezésére. A kampányt ki akarják terjesz­teni a bankokra és kormány hiva­talokra Í3. Az akció hírét a tisztviselői és más alkalmazotti körökben lelke­sedéssel fogadták s a AFL—CIO külön, országos szervező gárdát állít fel e célra, élő menekültek rokonainak ki­­vándorlási ügyét. Ugyancsak a helyszínen győződik meg a tá­borokban uralkodó állapotokról és a menekültek körülményeiről, hogy adatok birtokában annál eredményesebben folytatódjék a Coordinated Hungarian Relief egész országra kiterjedő gyűjtése. Az igazgatósági gyűlés azon­nal elhatározta $10,000 összegű gyorssegély és $15,000 értékű élelmiszer Magyarországba kül­dését olyan címekre, ahol leg­égetőbb a szükség. Ugyancsak intézkedett szóttárak és nyelv­könyvek előteremtése és a me­nekültek kezébe juttatása érdeké­ben. Köszönő távirat ment Eisen­hower elnöknek és Nixon alel­­nöknek a menekültek érdekeinek felkarolásáért, továbbá Julius Raab osztrák kancellárnak és külön az osztrák kancellárnak és külön az osztrák népnek a föl­dönfutókká lett szabadságharco­sok igaz felebaráti szeretettel be­fogadásáért. Révész Kálmán a tekintélyes Sun-Telegraph pittsburghi napi­lap hasábjain részletes program­­mot ad ausztriai útjáról és való­ban nemes missziót kíván betöl­teni a hontalanság sorsára jutott szabadságharcosok megsegítésé­ben. Bécsben segélyirodát fog íefállitani és minden táborban képviseletet szervez meg. Min­dent el fog követni, hogy meg­­könnyüljön a menekült szabad­ságharcosoknak a szabad Ameri­kában való letelepülése, hogy itt ju ui-gdi.^lc-t találjanak. Terv­be vette azt is, hogy minél több szabadságharcos árvát, ha lehet, ezret is, fog elhelyezni Ameri­kában. Aki ismeri Révész Kálmán igaz emberbaráti lelkületét és fáradhatatlan munkaképességét csak örömmel fogadhatja ez ön­zetlen, nagy szerepvállalása hí­rét és biztosra vehető, Hogy an­nak a legsikeresebben fog meg­felelni a minden támogatásra méltó menekültek javára. Az inflációs veszély Eisenhower elnök a feb. 7-i sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a kormány kénytelen lesz ellenőrzés alá venni az árakat és béreket, ha a munkaadók és munkások önmérséklettel nem segítik elő az infláció elkerülésé­re irányuló munkáját. Ezt nem szivesen tenne, mert úgymond, "ellenőrzött közgazdaság, nem az az Amerika, melyet mi isme­rünk". A kongresszus egyik bizottsága előtt a National Assn, of Manu­facturers úgy érvelt, Hogy az árucikkek magasabb ára a “ki­­kényszeritett" béremelkedésekre vezethető vissza s a munkaadók “most kevesebb haszonnal dol­goznak". A munkások részéről George Meany a AFL—CIO elnöke kije­lentette, hogy nincs általános in­flációs veszély, de egyes vezető vállalatok áremelkedéseket kény­szerítenek fel. Elutasította azt a nézetet, hogy a béremelések az okai az inflációs veszélynek. A bizottság kihallgatásai nyolc napon át folytak és számos ve­zető közgazdasági személyiséget hallgattak ki, de egyikük sem foglalt állást az árak és bérek ál­lami ellenőrzése mellett. 1,660,000-REL ESETT A MŰN­­KÁBAN LEVŐK SZÁMA Washingtoni hivatalos adatok szerint januárban a foglalkozta­tottak száma 62,890,000 volt. vagyis számuk 1,660,000 fővel esett. Tavaly januárban szintén körülbelül ugyanennyivel növe­kedett a munkanélküliség. A csökkenést hivatalos körök sze­­zonszerünek tartják. A gyári elbocsájtások 200,000 főt tesznek ki. A munkanélküliek száma 2,940,000, a legnagyobb 1949 éta,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom