Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-08 / 6. szám

The Only IIungar inn news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 6|ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 FEBRUÁR 8 Egyes száma ára 8 cent NO BETTER WORDS TO DESCRIBE "BROTHERHOOD" MÉG AZOK IS, AKIK a má­sodik világháború alatt és kü­lönösen annak utolsó éveiben a legtöbbet járultak hozzá Magyar­­orsz \gnak a humanista világ előt­ti népszerütlenitéséhez, beváll­­ják, hogy a magyar név s-ha ily népszerű és tisztelt nem volt, mint a szabadságharc napjaiban. (Nem Írjuk azt, hogy a “szabad­ságharc után", mert a harcnak még nincs vége. Ha kihullott is a fegyver a harcosok kezéből a szabadság zászló nem tört le, a küzdelem folytatódik, ha egye­lőre halkabban, csendesebb esz­közökkel is, akármennyire elri­asztó a Nyugat fájdalmas tétlen­sége.) Egy, az utóbbi években izzó nacionalizmus'val kedveltségre szert tett new yorki magyar rá­­diószonok, beszédet mondott es. reményét hangoztatta, hogy ‘azt a tényt, hogy az elszakított Fel­vidéken, Erdélyben és a Délvidé­ken mily sok magyar él az eljö­vendő uj béketárgyaláson a sza­badságharc érdemeivel együtt fi­gyelembe veszik s a felismerés érvényesiti a magyar igazságot." Egy uj amerikai lap első számá­ban pedig ezt Írja a kiadóvállalat tiszteletbeli elnöke: “Mi, távol magyar szülőha zánktól, nem vehetünk részt a fegyveres harcokban. Tegyünk meg minden lehetőt, hotry méltó­nak találtassunk a zászlóhoz és otthoni hős magyar testvéreink­hez. És ha mi "is kivívjuk a ma­gunk részére a világ elismerését, akkor a drága magyar vér nem omlott hiába, mert abból a ma­gyar szabadság, boldog Nagy- Magyarország, Szent István ősi birodalma fog feltámadni." A rádiószónok szavai, mint a kiadóvállalati elnök Ígéretei szé­pen hangzanak és hitvány magyar az, aki nem kívánja a magyar igazság diadalát, Nagy-Magyar­­ország, Szent István ősi birodal­ma feltámadását. E sorok írója idestova ötven éve forgatja a magyar tollat és egész újságírói működésében, ezer és ezer cikké­ben, amelyeket néha nem égé szén veszélytelen helyzetekben irt, sem tagadta meg a Szent Ist­­váni Nagy Magyarország eszmé­nyét, sőt csehbarát körök haj­szájára évekig úgy látszott, hogy a Szabad Amerikában talált vég­ső menedékhelye is elvész szá­mára. És mert tényleg maga is hiszi, hogy az Amerika fegyve­res beavatkozásának előzetes biztosítása nélkül kezdett és, emiatt eleve reménytelen szabad-1 ságharc mégsem volt egészen hiábavaló, szereti hinni, hogy ab­ból nemcsak a magyar nép szá­mára fakad nagy erkölcsi haszon, de aktívum lesz a remélhetőleg valóban “eljövendő béketárgya­láson" is, ha nem is abban a legáhitottabb formában, a­­hogy azt a tb. elnök ur és köre elképzelik. Milyen formában, er ről lesz szó az alábbiakban. * * * SAJNOS, e béketárgyalások még igen-igen messze vannak. A mai helyzet az, hogy a feltrancsi­­rozott. ezeréves Magyarország maradék csonkja is orosz iga alatt nyög. Talpalattnyi földje sem szauad és csaK épen most, a szabadságharc mutatta meg, hogy a felszabadulás érdekében a Nyugat nem hajlandó fegyvert fogni, felmentő és megmentő, felszabadító hadakat küldeni. A bolsevik oroszok dörzsölhetik a markukat, hogy a töméntelen martiráldozattal járt szabadság­­harc bizonyságot szolgáltatott ne­kik a Nyugat közönyéől, arról, hogy nem kell fájjon a fejük Magyarország és a többi rabor­szág felszabadulásának veszélye | miatt, hiszen Eisenhower és Dulles maguk ismételten is kije­lentették, hogy a 90 milliónyi rabjiépekért Amerika nőm fog \ háborút viselni és mostani maga-1 tartásukkal ennek a Szovjet j megnyugtatására a legnagyobb mértékben alkalmas, gyakorlati jelét is produkálták. Ha a Szovjet valamelyik kis középkeleti országra rátenné a kezét, mondja az “Eisenhower doktrína”, fegyvereinkkel találja magát szemben. De Magyaror­szágra és a többi rabországokra már évek sora előtt rátette fojto­gató kezée s európai keresztény népek rengetek millióit tartja jár­ma alatt, de a ‘világvezetők’ nem állnak a sarkukra értük. Mint Dulles mondotta, “tiz év alatt, önmaguk fogják felszabadítani magukat." Mi az ilyen kényelmes, ön- és közámitó beszédeknek sohasem adtunk hitelt és minden szabad­ságszerető ember méltán kérdez­heti, hogyan lehetséges az, hogy kis ázsiai népek esetleges Szovjet­­járomba kerülése ellen eleve | megtorló háborút hirdetünk, de vízben hagyjuk azokat az euró­pai kulturnépeket, akik már annyi éve sinylik az orosz szerző- j désszegés igáját, oly régen az orosz erőszak keserves áldozatai és most felkeltek a Kreml szipo­lyozás és az államkapitalista szi­polyozás ellen mert már nem bir­­ták tovább s mert a diktátorok erre fel is bátorították? (Stalin oltár'nak ledöntése, Rajk ügy, Rákosi elejtése stb.) Eisenhower ismeretes kijelen­tései és Dullesnek a legutóbbi párisi NATO konferencián mon­dott beszéde után, amelyben oly éles világossággal hangoztatta, j hogy Magyarországért és a többi rabországokért nem csinálunk semmi komolyat, a Szovjet még hatványozottabb makacssággal j tudni sem akar majd még a^ csonkaország szabadsága vissza-, adásáról sem:1"" És i.oésRtk*-' ’ft men, Szíria vagy valamely más parányi középkeleti országocska miatt nem tör ki háború, amely­ből világháború kerekedik, a Nyugatnak a magyar forradalom ügyében tanúsított magatartása megpecsételte a csonkaország tragikus balsorsát ugylehet igen hosszú időre. Biztosra vehető, hogy a ma­gyar kommnisták a nyugati tét­lenséget arra fogják felhasználni, hogy minél alaposabban kiábrán­­ditani próbálják azokat, akik1 amerikai segítséget reméltek s haj sokan ennek dacára is élesen szembenállnak a rendszerrel, szá-j molni kell azzal, hogy növeked­ni fog azok száma, akiket a tör­téntek után nem is nagyon kell, majd rábeszélni az együttműkö­désre, a rendszer kiszolgálására. | First things come first. A csonkaország felszabadítása az első. Ez, mint a lefolyt években annyiszor jeleztük, csak akként következhet be, hogy nem egy, hanem valamennyi rabország felszabadul. A Szovjet egyetlen­egyet sem akar kiengedni a kom­munizmus karmaiból és csak naiv vagy nem őszinte emberek hisznek abban, hogy azok közül némelyek külön, kivételképen felszabadulhatnak. A Szovjet há­borús veresége nélkül nem sza­badulhat fel Magyarország, sem egyes más rabország. És ha Amerika nem állítja élére a rabnépek ügyét, re­ménytelen sorsra vannak Ítélve az összes európai rabnépek, beleért­ve az oroszokat is. Amerikának azt a talpraallását elérni, szédü­letes nagy feladat, hiszen Eisen­hower az elnökválasztásokon és ügy előttük, mint utánuk arra alapitotta és alapitja népszerűsé­gi tőkéjét, hogy fenntartja a bé­két, mégha az igaztalan, rothadt béke is, amely lényegben tűri, tolerálja a Szovjet rabországi erőszakait. Általános benyomás az is, hogy a Szovjet nem akar háborút viselni a Középkeleten legalább is nem a saját katonái bevetésé­vel, hanem legfeljebb a csatlósai (proxyjai) utján, esetleg végső esetben orosz vagy kínai ‘ön­kéntesek" küldésével. Diplomá­ciai aknamunkával, vesztegető ‘segélyekkel" és ötödik hadosztá lyaival akar döntő befolyásra jutni ez országokban, ami vég­eredményben semmi más, mint a hidegháború folytatása és folyta­tása annak a Kennan féle feltar­tóztatást politikának, amely a Truman korszak külpolitikája volt. De nem illik a más dik vi­lágháború győztes hadvezéréhez, aki egy békés eszközökkel elé­rendő, de kimondottan ‘ felsza­­baditási politika" Ígéretével sze rezte szavazatainak nagyrészét és akinek történelmi stilusa nem a feltartóztatási pc litika, hsnem a második világháború eh. esztett békéjének megnyerése illenék le­gyen. Az ő dicső győzelmét csal ták meg, csúfolták meg Yalta sorozatos megszegésével. Az er­kölcsi igazság, az igazságos béka történelmi bajnoka kel’ene le­gyen, aki nem tűri tovább a csa­lást, a Nyugattól hirdetett célok nak elveknek, fogadalmaknak kisemmizését, hanem kikénysze­ríti elégtételüket, az igazságos békét, amelyről csak legutóbb h beszélt az uj beiktatásakor, mint amelynek igenis “meg kell adni az árát." Oh, hogy a szavak mily tjkesek tudnak lenni és mily óriá­si ellentétben tudnak állni a cse­lekedetekkel, a tényleges maga­tartással! Három havi hősi kitartás nem tudta megindítani a Nyugatot, nem tudta fegyveres beavatko­zásra bírni, sőt az utóbbi napok­ban a világsajtó már egyre kevesebbet foglalkozik a ma­gyar forradalom ügyével, elinté­­zettnek, megbukottnak tekinti azt. Ha annyit nem tudtunk elér­ni, ---- és ez nem rajtunk múlt,— hogy a Nyugat fegyveresen fellépjen a Szovjet aggresszió el­len, miként képzeljük, hogy lesz­nek béketárgyalások, melyeken győz a magyar .gazság,' felíSTTiad Szent Js.\án Magyarországa?! * * * MAR MA IS lehet azonban egyetmást tennünk, hogy a Szov­jet és a kommunizmus megbuk­tatása után, ha ez bekövetkezik, ismét együvé kerüljenek a régi történelmi Nagy Magyarország alkotórész területei. Néhány hó­nappal ezelőtt Írtam már erről és utódállami újságírók és politiku­sok magán beszélgatésekben nyilvánított felfogására utalva, figyelmeztettem, hogy ezek csak végtelen lenéző gúnnyal nevet­nek a szélsőjobboldali magyar emigráció lapjai cikkeiben oly sűrűn ismétlődő “kárpátmeden­­cei" megoldáson, amelyben is­­nét a magyar nép volna a vezető. Szinte rosszul esett hallanom ezektől az emberektől, hogy semmi annyira nem árt annak, hogy a Dunavölgy népei ismét együvé kerüljenek egyetlen fedél alá, egy föderációba, mint az ily cikkek. Hiába mondogatom, hogy Magyarországnak ezeréves joga van a területi épségére és hogy a népek közötti demokrá­cia azt kívánná meg, hogy ne csak a nagy és erős, de a kisszá­mú népek történelemi jogait is respektálják. A válasz az, hogy az első világháborúban az ő szö­vetségeseik győztek, a Nagy En­tente győzött és "jaj a legyőzött­­nek!” Akadt olyan szlovák újságíró is, aki azt mondta nekem, hogy az ő Szvatoplukjaik előbb éltek néhány ezer évig a Felvidéken, mint a magyarok, az övék volt a Felvidék s most csak visszavették az Entente segítségével, stb. — Mindnyájan egyetértettek abban és dagadó önérzettel hangsúlyoz­ták, hogy soha többé nem haj­landók magyar vezetés alá vissza­menni, önállóak és függetlenek lettek és azok is akarnak marad­ni, ha federáció nem. jön létre. A szélső jobbaldali emigrációs lapok hangneme dolgában szintén egyhangúlag kifogásolják, hogy az fölötte nehezíti egy federá­­ciós kialakulás lehetőségét is, mert szerintük, “imperialista hang" s "nem áll arányban a ma­gyar nép szerény katonai felké­szülési lehetőségeivel”. Kifogá­solják az e lapokban némelyek­nél diszkréten a sorok között, de a legtöbbnél nyíltan mutatko­zó faji gyűlöletet, amely, mint egyikük mondotta, ha a szlová­(Folytatás a 4-ik oldalon) AZ AFL-CI0 KONGRESSZUSI VIZSGÁLATOT KÉR AZ INFLÁCIÓS VESZÉLY ÜGYÉBEN Az AFL—CIO végrehajtó bi­zottsága Miatti Beachen tartott értekezletén foglalkozott Eisen­hower elnök azon ismételt intel­meivel, melyekben felhívta úgy a munkaadókat, mint munkásokat, nyereség, illetve bérigényeik fé­kezésére, nehagy infi'ció követ­kezzék be. Elhatár: zták, hogy kongresszusi Vizsgálatot kérnek egyes kulcsiparok, többi közt az autó és acélipar nyereségei nagy­ságának kivizsgálására. Álláspontjuk az, hegy az in­fláció veszéhtó - ertí a munkabé­rek szükséges emelkedése, hanem egyes gyáriparok hasz n igénye idézi fel és bizonyítani kiv'nják, hogy a bér emeléseket a munka­adók könnyen megvalósíthatták volna az árak emelése nélkd is. Az akciót elsősorban Walter Reuther, az automunkás union elnöke szorgalmazza. Az AFL—CIO a union racketeerek. ellen Három kisebb union, a moso­dai és desztilláló munkás union, valamint az Allied Industrial Workers Union ellen, melyek tag­sága együtt 1 70,000 főnyi, vizs­gálat indult, mert súlyos adatok vannak arra, hogy e uniono.k ban gangster gazdálkodás folyik. Mintegy két millió dollárra rugó visszaélésekről van szó, melye­ket a nyugdíj és jóléti alapok ká­rára követtek el. Visszaélések gyanúja merült fel az International Brotherhood of Teamsters 1,300,000 tagot számláló, legnagyobb union (fu­varozó ipari munkások) ellen. Egy szenátusi albizottság vizsgál­ja ennek a unionnak gazdálkodá­sát és a union elnöke, David Beck azt a tanácsot adta a kihall­gatandó union tisztviselőknek, hogy hivatkozzanak az alkot­mány ötödik pontjára, amely sze­rint senkisem köteles önmaga el­len vallani és tagadjanak meg minden felvilágosítást. A bizott­ság február későbbi folyamán kezdi meg a kihallgatásokat. A miamii értekezlet állást fog lalt Beck ellen és nyilatkozatot adott ki,' rfidfy szerínr az' ötOdttt* pontra hivatkozó union tisztvise­lőnek nincs helye többé a union jában és elbocsájtandó. Amely union ezt nem teszi meg, az AFL—CIO-ból való kizárásnak teszi ki magát. Beck volt az egyetlen, aki a határozat ellen szavazott. Az értekezlet kimondta, hogy akit racketirozás miatt már egy­szer elitéltek vagy akiről kideyül, hogy racketeerekkel áll összeköt­tetésben, nem lehet union tiszt­viselő. Megtiltja, hogy union tisztviselők üzleti érdekeltséget vállaljanak a szakmájuk olyan vállalatainál, amelyekkel a mun­kások nevében bértárgyalásokat kell foytatniok. David Beck milliómos és több ipari vállalatban vannak érde­keltségei, csakúgy mint a union alelnckének, James R. Hoffs­­nak. Beck többi közt kijelentette, hogy “az AFL—CIO vezetőség akciója nem egyéb hisztériánál és egyik főcélja, hogy jó sajtót biztosítson magának", de ő nem törődik azzal, bármit ir is a sajtó. Brack Miklós visszaérkezett az Ikka igazgatóival megtartott tárgyalásról Nem régen megírtuk, hogy Brack Miklós a new yorki Li S. Relief Parcel Service igazgatója Wien be utazott, hogy ott találkozzon és részié tes megbeszélést folytasson a budapesti Ikka bét igazgató­jával. A három napig tartó tárgyalásokon Brack igazgató ismertette azokat a körülmé­nyeiket és indokokat, amelyek feltétlenül szükségessé teszik, hogy az Ikka a mai helyzetnek megfelelően többféle változá­sokat eszközöljön. Először is a csomagok tar­talmának a kibővítését, illetve újabb cikkeknek, liszt, csoko­ládé, stb. bevezetését javasol­ta Brack Miklós. Egyben kér­te a csomagok árának leszálli­­tását arra a színvonalra, amely az Ikka csomagokat ismét az óhazai rokonok legcélszerűbb és leggazdaságosabb segítő módjává fogja tenni. Az Ikka igazgatón megértés­sel vették tudomásul Brack Miklós véleményét és javasla­tát, egyben közölték hogy fel­terjesztik azt felettes hatósá­gukhoz, a Magyar Kereskedel­mi Minisztériumhoz, amelynek a jóváhagyása szükséges úgy a csomagok tartalmának, mint árának megváltoztatása eseté­ben. Merjük reméli, hogy az iller tékes magyar hatóságok figye­lembe fogják venni a mai rendkívüli helyzetet és az Ikka csomagok árait a forint jelenlegi magyarországi érté­kével párhuzamosan fogják megszabni. Hisszük azt is, hogy Brack Miklós fáradságos és költséges útja nem volt hiábavaló. A sze­­retetcsomag küldés terén kifej­tett 35 éves működéséért az amerikai magyarság mindig elismeréssel adózott neki és szaktudása alapján véleményét a hatóságok mindenkor mérle­gelték. Mindannyian óhajtjuk látni, hogy most is ez fog tör­ténni, GRACE AZ ACÉLIPAR HELYZETÉRŐL Eugene G. Grace, a Bet' lehem Steel igazgatósági elnöke egy new yorki lapban nyilatkozott az acélipar kilátásairól elterjedt hí­resztelésekre és azokat teljesen alaptalannak mondotta. Az acél­árnak, úgymond, sohasem volt oly sok előjegyzett rendelése, mint éppen most. Utalt arra,hogy i Bethlehem Steel a kéznél lévő nagy acéláru rendeléseken kivül három billió dollár rendelést ka­pott hajókra, köztük számos íriástépik hajóra. A meglévő és várható hajó­­ípitési rendelések, mondotta Grace, magukban is biztosítják, hogy a Bethlehem Steel telepei három évre el vannak látva mun­kával. Hasonló értelemben nyilatko­zott Roger M. Blough, a U. S. Steel elnöke is. Szakkörök sze­rint az ország három legnagyobb acélgyára, a U. S. Steel, a Beth­lehem Steel és a Republic Steel rekord forgalmat értek el 1956- ban, de nyereségük csökkent a tavalyi nyári sztrájk és a maga­sabb acéltermelési költség miatt, amely utóbbi "nem találta meg teljes fedezetét az acélárak eme­lésében." Igaz, hogy az utóbbi időben egyes rokonszakmák ren­delései némileg kisebbek voltak, igy az autóiparé is, de ezt más rendelések bőségesen kiegyensú­lyozták és az autóipartól is több acél rendelés várható márciusra.-ooo-Eisenhower bevándorlá­si törvényjavaslata ^fuserdro^^jE^ök a múlt héten üzeneten küldőit’á kongresszus­nak és a McCarran-Walter be­vándorlási törvény módositásat javasolta. Meg akarja szüntetni a huszas évekből átvett kvótarend­szer eddigi felosztását és nagyobb bevándorlási lehetőséget akár biztositani a Közép- és Keleteuro­­pából bevándorolni kívánóknak. A kihasználatlanul maradó kvc­­taszámokat tekintet nélkül a szü­lőhelyre, a jelentkezés sorrendjé­ben kivánja kiosztatni. Az 1950- es adatok alapján évi 65,000-rel ajánlja felemelni a bevándorlási vízumok számát. A javaslat ecseteli a magyar szabadságharc menekültjeinek balsorsát és kéri évi 67,000 anti­­kommunista menekült ideiglenes bebocsájtását és bevándorlási státuszuk rendezését, módot ad­va arra, hogy a szenátus egyes egyéni esetekben vétójogot hasz­nálhasson kifogásolható szemé­lyek bevándorlása ellen. A kongresszusban nem kedve­ző a hangulat a javaslatok iránt és Francis E. Walter, a régi tör­vény képviselőházi szerzője, a képviselőházi bevándorlási bi­zottság elnöke azonnal szót emelt ellenük. A képviselők legtöbbje a most ideiglenesen bebocsájtott, mintegy 15,000 menekvlt státu­szának végleges bevándorlásra va ló átváltoztatása mellett van,de a többi javasatok hűvös fogadta­tásban részesültek. (6,000 ma­gyar menekült végleges beván­dorlási vízummal jött be.) NAGY LÉGI KATASZTRÓFA Rickers Islandon, New York mellett múlt pénteken lezuhant egy repülőgép, alig hogy felszállt. A Northeast Line DC 6. A re­pülőgépe Miamiban akart repülni 101 utassal. Huszonnégy utas meghalt, sokan megsebesültek. Közülük 14-nek állapota válsá­gos. A katasztrófa oka ügyében nyomozás folyik. Miért nincs szava a vi­lágnak a szabadságharc hősei kivégzéséhez? Feb. 2-i budapesti jelentés szerint kivégezték Manyi Erzsébet 20 éves leányt és Farkas Mihály hadnagyot, akik Békésgyulán a forradalom vezetői voltak. A ki­végzés Békéscsában ment végbe. Maiéter Pál, a szabadságharc egyik katonai vezetője. Nagy Imre kormányának hadügymi­nisztere, az egyik amerikai híriro­da budapestij elentése szerint kegyelmi kérvényt adott be az ellene hozott halálos Ítélet ellen, de afölött még nem történt dön­tés. * * * Magyarországon a szabadság­­harcosok tömeges kivégzése fo­lyik, de a világsajtóban^ és világ­­politikában nyomtalanul vész el a mártírok halálhörgése. Dudás József, a szabadságharc polgári vezére kivégzésének úgyszólván semmi visszhangja nem volt. A sajtó is csak röviden tudósított az Ítéletről és a kivégzés megtör­téntéről. Az Egyesült Nemzetekben to­vábbra is Kádár pikepócai kép­viselik Magyarországot s maga a “világtestület", amelyben az összes szabadságszerető nemzetek képviselői is ott ülnek, mé’ységes hallgatással struccpolitikát foly­tat. Sem az eddigi kivégzések el­len nem cselekedett, sem a várha­tó továbbiak ellen nem alkalmaz mégcsak gazdasági szankciókat sem azok legfőbb tettese, főhó­héra, akinek parancsára mindez a világtörténelmi gyalázat tör­ténik, a Szovjet ellen. Milyen fáj­dalmas, szégyenletes kortársnak lenni a Nyugat erkölcsi ereje vé­szes hanyatlásának e gyászos napjaiban! v 10,000 MENEKÜLT JUGO­SZLÁVIÁBAN Az ausztriai határt újra kom­munisták őrzik s ezért az utóbbi napokban sokan inkább Jugoszlá­via felé menekültek Magyaror­szágról. A Jugoszláviába mene­kültek száma a múlt héten elérte a tízezret. Azt hiszik, hogy sok olyan kommunista van e mene­külők között, akik kezdetben resztvettek a forradalomban. Tito nem jön Amerikába Branko Draskovics, Tito sajtó­főnöke február 1 -én nyilvános­ságra hozta, hogy Tito áprilisre tervezett washingtoni látogatása elmarad, mert, mint mondotta, a körülmények és a légkör azt mu­tatja, hogy az idő még nem érett meg erre a látogatásra. Mint ismeretes, az amerikai közvélemény nagy részében visszatetszést keltett Tito meghí­vásának hire s a kongresszus szá­mos tagja is tiltakozást irt alá, egy lengyel származású congress­man pedig kijelentette, hogy ha Washington fogadja a véreskezü, egyházüldöző diktátort, lemond képviselői mandátumáról. Draskovics közölte azt is, hogy Tito szabályszerű meghí­vást kapott a Fehér Háztól csu­pán a látogatás időpontja nem volt véglegesen megállapítva. Vajjona meghivás azelőtt vagy azután történt-e, hogy Tito jó­váhagyta a Szovjet magyarorszá­gi népirtó aggressziójának máso­dik és legvéresebb szakaszát, amely november 4-én kezdő­dött? Tito állítólag óvta Nassert a Szovjettől Nasser gyptomi diktátor és a Szovjet uj kereskedelmi szerző­dést kötöttek, amely szerint Fgyptom kétszer annyi árut vá­sárol a Szovjettől, mint eddig. Az egyik nagy amerikai hírügy­nökség úgy értesül, hogy Tito bizalmasan figyelmeztette Nas­sert, ne menjen el túlságos mesz­­szire a Szovjettel való kereske­delmi viszonyában, mert ezzel a Szovjettől való függetlenségét ve­szélyeztetné. A jugoszláviai kommunista és az egyptomi fascista diktátor jó­baráti érintkezésben állnak egy­mással, mióta tavaly, egy hármas személyi találkozón, amelyen Nehru indiai miniszterelnök is résztvett, személyesen megismer­kedtek.-ooo-BÁNYAROBBANÁS Virginia és West Virginia ha­tárán, Bishop város közelében egy bányában robbanás történt, amely 37 munkás ölt meg. Ez volt a legnagyobb bányárobba­­az ntnlao öt évhen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom