Bethlehemi Hiradó, 1956. október-december (34. évfolyam, 46-52. szám)
1956-11-09 / 48. szám
The. Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.........................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem* Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY. FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian>, Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 48-ik szám BETHLEHEM, PA., 1956 NOVEMBER 9 Egyes száma ára 8 cent A KEDDI VÁLASZTÁSOK iránti érdeklődés erősen csökkent az utolsó hét nagy világpo itikai eseményei, a suezi háború kitörése és a magyarországi forradalom következtében.Amikor szombaton e sorokat Írjuk, egyikben sincs még kialakult eredmény, minden erjedésben Van, de úgy a suezi háború, mint a magyar forradalmi harc az igazsfgos ügy sikerét kell hozza meg. • * » SUEZ ügyéen az igazság szerintünk kétségtelenül Anglia és Franciaország olda án van. Hetekkel ezelőtt kifejtettük már e hasábokon, hogy Nasser szerződésszegést követett el önkényével, amellyel 12 évvel a lejárat előtt kisajátította a csatornát.Sőt, az egyezmény azon pontját, mely szerint minden ország használhatja a csatornát, már öt év előtt megszegte, amikor Israel hajóinak nem engedte meg a csatorna használatát. Nasser nemcsak Egyptom katonai diktátora, aki egypárt rendszer alapján kormányozza katonai puccsal megszerzett országát, de felrúgva nemzetközi megállapodásokat, diktátoroskodni akar a többi országokkal szemben is. Megírtuk azt is, hogy Nasser a saját könyvének és egyes nyilatkozatainak tanúsága szerint hitleri szerepre vágyik a Középkeleten. Az arab népek führere akar Jenni és a suezi önkény e cél felé csak az első lépés volna. Minden ellenkező véleménnyel szemben, amely itt Amerikában kos. .ár.yhelyckiől és az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsában és közgyűlésén is elhangzott, fenntartják, hogy ebben az ügyben Angliának és Franciaországnak teljesen igazuk van. Eden sokat látott politikus. Amikor Hitler bemasirozott Ausztriába, lemondott a Chamberlain kormány külügyminiszteri állásáról, mert úgy érezte, ha ezt az első erőszakot elnézik Hitlernek, nagyobbak fogják követni. Nem kellett sokáig várni az igazolódására. Hitler, félévvel a müncheni egyezmény után lerohanta Csehszlovákia szabadnak | maradt felét is, melynek érinthetetlenségét aláírta Münchenben! és utána Lengyelországot. Eden nem akarja, hogy ez ismétlődjék az arab világban és ezért nem jó szemmel nézte Dulles külügyminiszter lágy taktikázását, mellyel az hitte, hogy Nassert meg lehet puhítani, nagyravágyását meg lehet fékezni. Amerika ebben az ügyben, attól féive, hogy Nassert a Szovjet karjaiba hajtják, veszedelmesen közel került a münchenizmushoz s ennél csak az furcsább, hogy Gaitskill, az angol munkáspárt vezére olyan buzgalommal ellenezte és ellenzi körömszakadtáig Eden magatartását, amely nagyon hasonlít Chamberlain szerepéhez a müncheni időkben. Gaitskillnek nincs igaza, hogy az Egyesült Nemzetekre kellett volna ráhagyni az ügy megoldását. Az Egyesült Nemzetek bőven foglalkozott az üggyel, de nem tudott zöldágra,többi között mert Dulles nagy befolyást gya. .korolt elhatározásaira, de kiegyezést célzó törekvései legcsekélyebb megértésre sem találtak Nassernél. Nyilvánvaló volt az is, hogy keveset lehet tenni az Egyesült Nemzetekben, mert ott a Nassert felbiztató Szovjetnek vétójoga van. A vétójog egyik rákfenéje az Egyesült Nemzeteknek és miatta, gyakran épen a legnehezebb helyzetekben nem töltheti be azt a hivatást, amelyet céljául kitűzött. Ez alól a koreai beavatkozás kivételt alkotott azon véletlen folytán, hogy a Szovjet épen bojkottálta az E. N. biztonsági tanácsát és igy nem volt módjában vétóval élnie a nemzetközi fegyveres beavatkozás ellen. Hibája az E. N.-nek az is, hogy nem rendelkezik olyan fegyveres erőkkel) amelyek szükség esetén érvényt szerezhetnek határozatainak, feltéve, hogy a határozat helyes. Suez ügyében nem volt he.yes és Anglia és Franciaország jól tette, hogy é t a vétójoggal, mert Nasser nem hajlandó engedni rabló álláspontját»! és fittyet hány az E. N. véleményének, jóakarata javaslatainak, melyek mögött nincs ott semmiféle E. N. haderő. Ang.ia és Franciaország, ha nem akartak belenyugodni a jograblásba, egyedül a fegyveres mego'dáshoz folyamodhattak és ezzel egyben újabb hatalmas bizonyságát szolgáltatták annak, hogy az E.N. mélyreható reformjára, átalakítására van szükség, ha azt akarják, hogy az eddiginél jobban felelhessen meg a neki szánt szerepnek. * * * SZÜKSÉGE van erkölcsi megújulására is. Nem adhatja oda magát egy olyan erőszak eltűrése, megtorlás nélkül hagyása eszközéül, miként azt a Suezügyben cse'ekedte, hiszen ülésein hovatovább már szinte elsikkadt a tény, hogy Nasser szerzőcléssze- | gést követett el. Az pedig egye-! nesen gyáiszosan nevetséges,! hogy végül Anglia és Franciaország, a jogos panaszosok úgyszólván a vádlottak padjára kerültek, mert nem voltaik hajlandók belenyugodni a töbti országokat is érintő erőszakba és az akció elvizenyősitésébe, hanem határozott cselekvésre szánták el magukat. A hozott határozat, amely azonnali tüzuesi-üíitetéjt követelt, enyhén szólva, nem volt észszerű mert ha Eden és Pineau abbahagynák a már folyamatba tett katonai akciót, Nasser még elbizakodottabbá válna, még magasabb lóra ülne, még kevésbbé hajlana engedékenységre, az igazság belátására. A határozatnak nagyon müncheni ize volt és fajda'masan láttuk a szavazásnál egy platformon Amerikát a minden Nyugat ellenes szerződésszegést, Nasser jogtiprását is oly mohón támogató, notórius szerződésszegő Szovjettel. . . Fájdalmas azért is, mert hacsak, mint remélni szeretjük, átmenetileg a Szovjet azon aknamunkájának, amedyel régóta törekszik éket verni a nyugati szövetségesek egyetértésébe, először sikerült jelentősebb sikert elérnie. Ez kétségtelenül céljainak egyike volt a Középkelet ügyeibe való beavatkozásával. Anglia és Franciaország, miként közel négy évtizede van módiurik megállapítani, a múltban más nemzetek nagy ügyeiben sokszor legkevésbbé jártak el a jog és igazság szellemében, — de a nemzetközi jogi anarchiának egyszer véget kell vetni és jobb az uj Hitler süvölvénynek mái kezdetben idejében lenyesni a karmait, mielőtt nagyobb bajt több vérontást okozhatna. Eden és Pineau elutasították az E. N. .közgyűlése azon kívánságát, hogy azonnal szüntessék be a hadműveleteket és ehhez, a nemzetközi jogtisztelet szüksége szempontjából dicséretes elhatározásukhoz csak gratulálni lehet, lemelve, hogy kényszerű fegyveres akciójukat teljes siker kiséri. A suezi ügy nem koloniális kérdés, a kolonializmusnak ehhez semmi köze és csupán tudatos hamisítás azok demagógiája, akik "koloniaizmus" címén fordulnék szembe Eden e gerinces lépésével. A jog nemzetközi védelme életkérdése a nemzetek társadalma békéjének és nem jó békebarátok, akik a nemzetközi szerződések respektálása ügyében lanyha magatartást tanúsítanak, mert ezzel elősegítik a jograbló anarchia további elfajulását, a nemzetközi önkényt, erkölcsi káoszt, amely háborút háborúra szült. . . Persze vannak más súlyos, régebbi, raparálandó igazságtalanságok, jogsértések is, amelyek hasonlóképen orvoslást igénye nének. . . Hogy csak a magunk házatáján maradjunk: Trianon, amely eltekintve a történe mi magyar jogok sérelmétől, hárem mi lió magyart szakított el népszavazás nélkül az anyaországtól. Ez sohasem fájt Angliának és Franciaországnak, ho.ott fő-ludasok voltak benne... És beszélj"nk e arról, hogy a maradék országcsonk közel tiz éve az oroszok igája a’att gyötrődött anélkül, hogy a Nyugat bár mily “rendőri akcióhoz’’ nyúlt volna ezen, Sueznél sokkal su lyosabb jogsérelem ügyében, melynek még 80 mi lió rabné az áldozata és amelyben a magyar nép épen most egymaga, tényleges fegyvertársak nélkül vivja a maga szabadságharcát? Bár senki magyarnak nincs oka nagyratartani Ang ia és Franciaország jogtiszteletét, tárgyilagosan és igazságosan meg l apítjuk a nemzetközi érdekű és nemcsak gazdasági de erkölcsi jelentőségű Suez ügyben: Nem helyénvaló békebontássa! vádolni Angliát é3 Franciaországét, mert e békebontást a szerződ észegéssel Nasser kezdte és Anglia és Franciaország éppen elég sokáig hagytak időt neki, hogy jobb belátásra térjen s csak, amikor erre fikarcnyi hajlamot sem mutatott, nyúltak fegyverhez a jog védelmére. * ♦ • A MAGYAR SZABADSÁGHARC ügyében óráról órára érkeznek ielkesitő hírek, de teljes eredményeit még nem lehet előrelátni. Meglepő, hősi cselekedet, hogy az e.keseredett, magárahagyott, az oroszoknak és kommunista csatlósainak kiszolgáltatott nép egymaga felkelt rabtartói ellen és óriási véráldozatok árán bátran, öntudatosan tör teljes felszabadu’ása irányába. A fe.kelés spontán erkölcsi ereje és a hadsereg szinte teljes] átcsatlakozása oly imponáló volt, hogy a nagy orosz túlerőt is komolyan meglepte. Budapest városi vezetősége, mint a legtöbb nagy vidéki városoké is, a forradalmárok kezén van. A kormányt még a titoista Nagy Imre vezeti, de ugylehet, miniszterelnökségének napjai nem lesznek számosak. . . Már a múlté volna, ha nem volnának bent az oroszok. A felkelők nem koronázhatták meg szabadságharcukat Nagy Imre elkergetésével, olyan kormány hatalomba ültetésével, amelyben egyetlen kommunista sincs már, de ha a Nyugat nemcsak az E. N.-ben Szovjet vétóval hatálytalanított szép szavakkal, hanem a helyzetnek megfelelő, kemény, igazi kiállással, az E. N.-en kívüli olyan deklarációkkal, amelyeknek ‘ foguk van" és élére állítják a az orosz kivonulás kérdését, jönne segítségükre, sokkal komolyabb kilátás volna arra, hogy a kivonulás a közeli jövőben megtörténjék. Mint mindig irtuk a felszabadulás, — a teljes felszabadulás, — akként kell történjék, hogy a Nyugat, elsősorban Amerika a sarkára áll a Szovjettel szemben. A magyar nép halált megvető talpraállása sem ragadós példa a Nyugatnak az elszánt fellépésre, amikor a félmunkát a magyar nép hősiessége már elvégezte? Nagy Imre pénteken két jegyzéket is küldött az E. N.-hez. Az egyik szerint közölte a budapesti orosz követtel, hogy Magyarország kilép a varsói Ellen-NATO egyezményből, semleges állam, lesz és az oroszok kivonulását kéri. A második jegyzék azt jelenti be, hogy az oroszok kivonulás helyett újabb divíziókat hoztak az országba, megszállták a legfontosabb repülőtereket és vasúti csomópontokat és Nyugat felől elzárták a határt. Az E. N. biztonsági tanácsa ez ügyben szombaton összeült, de határozat (Folytatás a 4-ik oldalon) VERBE FOJTJÁK A MAGYAR FORRADALMAT! Vasárnap hajnalban az oroszok megrohanták Budapestet és az egész országot. — Uj Szovjet barát, kommunista kormány alakult Kádár János vezetésével. — Nagy Imrét és a forradalom katonai vezetőit az oroszok foglyul ejtették. — Mindszenty az amerikai követségre menekült. Vasárnap hajnalban sziyettépően tragikusra, kétségbeejtőrc fordult a néhány napig győzelmes snek látszó magyar forradalom helyzete. Azok a ba’jőslatu sej. tel nek, are’yeket mu theti Vilá.gtükör rovatunk sorai közöli kifejezésre juttattunk és amelyek szombaton irt, eheti Vi ágtükör cikkünkből se n hiányoznak, végzetesen igazolódnak. Az orosz t ilerő a sombatról vasárnapra virradó éjszakán ezernyi tankjai val és repülőgépeivel teljes akcióba lépett úgy Budapest, mint a többi vidéki nagyobb városok és katonai gócpontok ellen és óriási eredével lehengerli a felkelést, megdönti a forradalmat. Nagy Imrét és kormánya több tag'át 'etartóztatták, úgyszintén a forradalmat vezető generálisokat, Ma'éter Pál tábornok, uj: hadügyminisztert, Kovács István tábornok, vezérkari főnököt és még öt tábornokot, akiket az oroszok szombaton magukhoz hívtak azon ürüggyé’, hogy a kivonu’ási követeléseikről akarnak velük tárgya’ni. A főváros é* a vidéki központok legnagyobb része vasárnap reggel újra az oroszok és a Nagy Imre he’yébe kinevezett Kádár János uj bábminiszterelnök kezére került. Hir szerint a forradalmárok egye- Tveken, hősiesen harcova még kedden is folytatták a reménytelen e lentáilást. A pár nap e őtt a forradalmárok által kiszabadított Mindszenty hercegprímás, aki Budapesten u,ra elfogla ta primási helyét és elsőül is politikai segítséget sürgető rádiószózatot intézett a Nyugathoz, az amerikai követségre menekült, amely több órán át orosz ágyutüz a’att állt. A félelmetes előjelek egyike volt, hogy az oroszok már szombaton viszszakü dtek a határról egy autokaravánt, amelyen az amerikai követség tagjainak és az amerikai tudósítóknak hozzátartozói el akarták hagyni az országot. Kovács Bé’a eltűnt. NAGY IMRE SZEREPÉ A N. Y. Times szerint Nagy Imre azon lépése, amellyel Magyarország bejelentette a varsói egyezményből való ki épését és semlegességét, továbbá messzemenő belpolitikai engedmény ígéretei (szabad választások, stb) csak növelték az oroszok szándékát, hogy tejes erővel leverik a forradalmat. A Szovjet sajtó azt állítja, hogy tömegével gyilkolták le a Hegedűs kormány közalkalmazottak s hogy “Salzburgból repülőgépen beküldött, volt hitlerista, magyar fascista katonatisztek irányították a forradalmi kitörést”. Vádolja az amerikaiakat és “magyar reakciósokat”, hogy beküldték e tiszteket és azzal is próbálja indokolni a forradalom vérbefojtását, hogy Nagy Imre kormánya “hajlandó volt szabaddá tenni a megszüntetett, régi po gári pártokat és emiatt attól kellett tartani, hogy visszatér a burzsoa rendszer s Magyarország külpolitikailag elszakad a Szovjettől.” A moszkvai Pravda azt állitja, hogy “Nagy Imre előbb segítségül hívta az oroszokat, aztán a “reakciósok” fegyvertárául szegődött, akik ettől felbátorodva, példátlan vérbosszút kezdtek a munkásosztály e’lem és utat nyertek a kapitalizmus visszaállítása felé.” Raab osztrák kancel ár kategorikus cáfolatot adott ki arra nézve, hogy Ausztriából menekült magyar tisztek berepültek Magyarországra. John McCormack, a N. Y. Timesnek az egész felszabadulási íisérlet a’att Budapesten dolgozó tudósitó’a írja Budapestről a vasárnapi Timeaben, hogy a magyar forradalon baja az vo’t, h~g kezdettől szemhenáí’t a kommunizmus minJen faitá óval, a ti toizmussa! is, mig Lengyelor- I szagban Gomulka nem ment túl a titoizmus vonalán, sőt beleegye zett a további megszá I sba. E ’ világossá tette az oroszok előtt, hogy ha Nagy Imre szabad választásokat tarthatna, a nép zöme Nagy Imre és a titoizmi ellen, a teljes szabadság rendszere mellett szavazna. Egyes amerikai nézetek szerint a magyar forradalommal legalább is az amerikai választások utánig várni kel ett volna, mert a vá asztásokon a két elnökjelölt egyaránt azzal a jelszóvá5 indult, hogy személyük biztositéka a hé. ke fennta tusának. Mások kételkednek abban, hogy a Nyugat, kivált a mostani egyptomi háború idején beavatkozott vo’na, ha a magyar forradalom a vá asztások után tör ki, mert ez ‘ harmadik vi ágháborura vezetne”. — Olyan vélemény is van, hogy amerikai fegyveres beavatkozás biztosítása nélkül nem kellett volna elkezdeni a forradalmat. A I Vörös Kereszt adatai szerint a magyar hősi halottak és sebesültek száma 50,000 körül van. EISENHOWER LEVELE BULGANINHOZ Vasárnap délután nyilvánosságra hozták, hogy Eisenhower elnök sürgős levelet intézett Bu’ganinhoz, kérve, hogy az orosz orosz csapatok távozzanak Magyarország területéről és adják meg a lehetőséget a magyar népnek, hogy maga választhassa meg | kormányát. Nixon a’elnök pénteken Her! sheyben (Pa.) tartott beszédé; ben kitért a magyar szabadságharcra is és annak akkori állása ‘ szerint a repub ikánusok által 1952-ben ígért felszabaditási politika eredményének mondotta a fe'kelők által “elért sikert”. — Stevenson demokrata elnökjelölt vasárnap táviratot küldött Eisenhower elnökhöz és elitélve Amerikának a rabnemzetek ügyében folytatott politikáját, — megfigyelők küldését javasolta Budapestre, honnan az utolsó, elhaló radióhangok ejtőernyős amerikai segítségért rimánkodtak szombaton éjjel. . . AZ EGYESÜLT NEMZETEK HATÁROZATA Az Egyesü’t Nemzetek biztonsági tanácsa szombaton rendkívüli ülésben tárgyalta a magyar ügyet, noha Sobolev orosz főde- I legátus azon címen, hogy magyar I belügyről van szó, e Ienezte a tárgya’ást. A lassú menetű ülést hétfőre napolták el, de az éjjel i érkezett hírekre hirtelen összehívták vasárnap hajnali három órára. A reggel félhatig tartott ülésen 10 szavazattal egy ellen meg! szavazták Cabot Lodge amerikai fődelegátus javaslatát, ame’y felszólítja a Szovjetet, hogy haladékta’anul szüntessen meg minden beavatkozást Magyarország belügyeibe. Sobolev Szovjet delegátus haladéktalanul megvétózta a határozatot, mire délután négy órára rendkivüli közgyűlést hivtak egybe. (A magyarországi kommunista diktatúra nem magyar belügy, hanem nemzetközi ügy: a yaltai egyezmény és az 1947 február 10-i békeszerződés megszegésének ügye.) A közgyűlésen nincs vétó és határozatai csak ajánlások jellegével bimak. Cabot Lodge amerikai főde’egátus javaslatára határozatot hoztak, amelyet 50 ország fogadott el, 8 ország köztük természetesen a Szovjet és csatfolytatás 3-lk oldalon) ED'EN “rendőri akciója" erkölcsileg egészséges okokra támaszkodik és a világpolitika erkölcsi Mwnpontjuiböl kívánatos, Eisenhower újból megválasztották Lapzárta után, a keddi éjszakai órákban jelentik, hogy Eisenhower elnök nagy többséggel vezet az elnökválasztáson. Megválasztása biztosra vehető. MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁS ELSŐ RADIÓSZÓZATA KISZABADÍTÁSA UTÁN A szabad Magyarország a béke zászlóhordozója akar lenni és jóviszonyt kiván Amerikával és a Szovjettel. Mindszenty bíboros a kiszabadítása után fogadta a sajtót és kijelentette, hogy minden tekintetben egészségesnek érzi magát. Egy újságíró azon kérdésére,hogy tekintve az ország egész népének iránta való rajongó szeretetét és tiszteletét, vállalkozna e a miniszterelnökségre, hogy kivezesse az országot a jelenlegi helyzetből, azt válaszolta, hogy ő Magyarország hercegprímása, ---- jelezve ezzel, hogy egyházi hivatásá mellett kiván maradni. Újra átvette a Püspöki Kar vezetését és hosszabb tanácskozást folytatott a katolikus főpapsággal. Az újságíróktól két napi időt kért, amig tájékozódik a politikai helyzetről. Szombaton a hercegprímás rádiószózatot intézett a nemzethez a rend helyreállítása érdekében, de egyben, — amennyire a rendkívül súlyos helyzet adottságai megengedték —, ostorozta a Nagy Imre kormány egyes tagjait, hogy a letűnt vörös vezetők elnyomó módszereit akarják folytatni. Szót emelt Magyarország függetlenségéért és aggodalmát fejezte ki, hogy az oroszok vissza fognak térni Budapestre. Rádiószózatában többi közt a következőket mondotta: — A nemzeti érzés soha többé ne legyen harc forrása a nemzetek között, hanem az igazság és a békés együttműködés záloga. Virágozzék a nemzeti érzés az egész világon a közös kultúra mezején, hogy egyik ország haladása előmozdítsa a másikét, hiszen a természet törvénye szerint mindinkább egymásra vannak utalva. — Mi magyarok zászlóhordozói akarunk lenni az európai nemzetek családja békéjének. Nem egy mesterségesen megszerkesztett, hanem oly békének, amely igazi barátságot jelent a nemzetek között. És a világ távolabbi részeire is tekintve, mi, kisebb népek, barátságban és kölcsönös tiszteletben akarunk élni a nagy Egyesült Államokkal és a hatalmas orosz birodalommal egyaránt. Jó szomszédságot akarunk Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Eclgrádd«! és * vonatkozásban említenem kell, hogy jelenlegi szenvedéseink testvéri megértéséért minden magyar a szivébe zárta Ausztriát. Néhány órával később az oroszok az -éjszaka sötétjében megrohanták az alvó Budapestet és az amerikai követség volt kénytelen védelme alá helyezni Magyarország nagy mártír szószólóját.-------------------ooo-------------------TITO KÉTLAKI ÁLLÁSPONTJA Tito belgrádi lapjai Jugoszlávia támogatásáról biztosítják Kádár Jánost, a Moszkvától beültetett uj magyar bitorló bábminiszterelnököt a “Tanjung" napilap hivatalos helyről származó nyilatkozatot közöl, amely azt a titói nézetet fejezi ki, hogy “Kelet Europa országai csak akkor élhetnek békében és függetlenül, ha rendszerüket a szocializmusra alapitják." A nyilatkozat aztán kitér arra, hogy sok magyarországi forradalmár menekült Jugoszlávia területére (Szegedről és más a határ közelében lévő városokból) és annak kapcsán “elvként” nem helyesli, hogy Kádár János, miként előzőleg Gerő Ernő, segítségül hivta az orosz megszálló csapatokat, de a forradalmárok “a Horthy korszakra emlékeztető cselekedeteikkel” kihivták ennek szükségét, holott “elképzelhetetlen, hogy Magyarországon és a többi keleteuropai országokban a régi rendszerek visszatérhessenek.” A nyilatkozat utal arra is, hogy “Lengyelországban Gomulka bebizonyította, bogy a keleteurópai országok szabadsága helyreállítható a Szovjettel való jóviszony fenntartásával.” Ahogy Gomulka Lengyelországa tényleg szabad!...