Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)
1956-02-03 / 5. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A maayarsáa érdekeit szolgafügaetren társaá/dmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ aiEKiCAN IN SPIRIT — HUNGAB.IAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS L-utama as Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post ■-/ffice at Bethlehem, Pa„ nder the Act of March 3, 1879”. NYELVEBEN MAGYAR — SZELLEMESEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Sccieties of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a L ?hiyh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 5-ik szám BETHLEHEM, PA!, 1956 FEBRUAR 3 Egyes száma ára 8 cent • • • • VILAGTUKOR KORDA SÁNDOR, a Londonban elhunyt Sir Alexander Korda halálával ismét gyérült a első világháború előtti és alatti óhazai magyar irodalmi és sajtónemzedék utolsó mohikánjainak száma. Együtt, ugyanazon szegény kis pesti napilapnál kezdtük a szerkesztőségi munkát mintegy 43 évvel ezelőtt. Hány nagyszerű embert láttunk elmenni azóta közülünk! Generációnk sorra került és reggel félek kinyitni az újságokat, kit kell meggyászolnom már megint? Bocsásson meg az olvasó, aki e hasábokon komoly politikai kérdések, aktuális közügyek tárgyalásához van szokva, ha ezúttal személyes beállitá su Írást talál e helyen. ígérem, csak kivétel, rendkívüli eset, mi ként, rendkívül váratlanul ért Korda Sándor egykori kollegán halála is, aminek kapcsán megil letődve, fájdalommal gondoloi ennek az irodalmi és sajtógene rációnak az egyre teljesebb ki hálására. Mindnyájan múlandó, gyarló földi lények vagyunk és minden általánositás hiba. E sajtó nemze dék tagjai is csak emberek vol tak, lehettek tévedéseik, balfogá saik, lehettek nagyobb szerepű politikai tényezők baklövéseinek áldozatai, miként a legtragiku sabb mértékben azok lettek, némelyikük ismételten is, de két ségtelenül tehetségesek és humanisták voltak. Volt mélyebb leik' műveltségűk, tudásuk, emberi színvonaluk és mindig emberien érző szivük. . . A “FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG" cimü budapesti napilapnál kezdte újságírói pályáját Korda Sándor, először, plint fizetéstelen volontőr, aki boldog, hogy asztalt kapott egy szerkesztőségben, ha csupán Budapest legkevésbbé tekintélyes napilapjánál is, aztán később harminc korona havifizetéssel, amelyet aszerint kapott meg eiőleges vagy többnyire utólagos részietekben, ahogy dr. Rónai Béla főszerkesz tő urnák kedvezett a lóverseny szerencse. . . A lap a kuruc 48-as Justh párt politikáját követte, kormány szubvenció tehát nemigen járt neki, a párttol pedig csak annyi, hogy Batthyányi 1 ivadar, Bakonyi Samu, Benedek János és a többi képviselő ingyen Írták a vezércikkeit. A bankok nagy gyárak napilap átalánylistáin a legkisebb összeggel a 'Füg getlen Magyarország" szerepelt, hirdetése is neki volt a legkeve sebb és a lap kiadója, Rónai Béla apja, Rónai Mór előre figyelmeztetett, hogy az ő újságja "nem lukrativ vállalat, hanem egy naponként megismétlődő csoda." i | Napi 20—24 nagy oldalón je lent meg a lap, amelyet főként Batthyányi Tivadar hivei, a vasutások olvástak és ilyen vasutas nak volt az őzvegye Korda édes anyja, aki férje halála után Túr kévéről iött fel Pestre és egy tiszta, de nagyon szegényes Nagy fuvaros-utcai kislakásban tenget te életét gyermekeivel. Sándor volt a legidősebb. Neki kellett volna komoly pályára menni, hogy kiegészüljön az özvegyi nyugdíj és rendesebben é.hessen a család, de Sándort az irodalom és költészet érdekelte, kivált a bátor, egyéni hangú Verlaine, Baudelaire és a magyar "Holnaposok”, későbbi nevükön Nyugatosok.az Ady Endre körül kiala kult uj irodalmi nemzedék, amely erősen haladó, ifjonti, forradalmian ujszerü( hangjával e 48-as lapnál talált magának legtöbb teret, persze honorárium mentesen. Korda is költői hajlamokkal, újszerű témákkal, freudista novel Iákkal kezdte és úgy látszott, hogy a sovány hórihorgos, alig 20 éves szőke és kékszemü fiúból bohém poéta forradalmi vadzseni lesz, amig él. Felejthetetlen, fantasztikus nyomorúságban teltek ezek az első évei az Aradi utcai szerkesztőségben. Sokszor egy csésze kávé volt a vacsorája és arra is hajnali háromig kellett várnia mig Pogány Béla, a szerkesztő elkészült a tördeléssel a nyomdában és magával vitte a Liszt Ferenc kávénázba, amelynek kövér, szőke kaszirnőjével a haj na i órákban bonyolította le szerelmi idilljeit, mig Korda az ajtóban vigyázott, hogy nem e téved be késői, helyesebben korai vendég a kávéházba, vagyis megszolgált még azért a csésze kávéért is. Kedvenc trükkje volt, hogy berohanva a New York kávéházba, azzal kért cet koronát sürgősen Szomaházi Istvántól vagy Kóbor Tamástól, esetleg más idősebb, pénzes szerkesztőtől, hogy sikerült meghódítania Pest legszebb nőjét, de .él van és az utcán nem arathatja le szerelme gyümölcseit ...... A szerkesztők olykor hitetenkedve, de odaadták a két koronákat, amit Korda három-négy napra osztott be ennivalóra. Nyáron a kávéház mögötti utcában járt fel és le s közben kenyeret evett szilvával, ez volt a napi étkezése. Hányszor fordult elő, rendszerint szombaton, hogy korda beküldte egy ötkoronás előleg nyugtával a kézirathordó fiút Rónai főszerkesztőhöz és a fiú csak egy koronával jött viszsza, hogy üzeni a főszerkesztő ur, hogy több nincs, sajna. . . Korda megfogta az egykoronást és földhöz csapta, úgy hogy elgurult, de amikor vége volt a szerkesztőségi időnek, hívta a fiút, hogy segítsen megkeresni . . . Néha napokig nem járt haza és | ilyenkor szerkesztői “gi kollegánk nál, a humorista Kálmán Jenőnél vagy az éjjel nappal nyitva levő artista kávéház, a "Meteor" egyik páholyában bóbiskolt reggelig és bizony Korda-mama sok szór jelent meg délután ötkor, amikor a szerkesztőségben a munka kezdődött tudakolni mi van Sándorral, mert megint elfelejtett hazajönni. Az éjszakában mindenütt ismerték Pesten, ahol csak megfordult a kis molett Kálmán Jenővel. Akkor a Pat és Patachon (Zoro és Huru) rongyos, kopott, csavargó, filmkomikus pár, a kis köpcös és a vékony hosszú voltak a kedvencek Pesten és a Nagykörút esti dámái, amikor Korda és Kálmán a szerkesztőségből jövet végigmentek a Körúton csak Pat és Patacnonnax hívták a pénztelen, de igazi pesh humorral beszélő két éjszakai vándort. , , Később trióvá fejlődtek, egy rajzoló lett a társuk, bizonyos Major Henrik nevű, becenevén tSicu, aki gyorsrajzoló karikatúráival kezdett népszerű lenni. Akkor alakult meg a magyar moziipar és valahogy kiadtak egy "Mozi" cimü, karrikaturás viccla pót, amelyből mindössze három szám jelent meg, mielőtt kimúlt, pedig tele volt viccel, zamattal, tehetséggel. A közönség akkor meg nem érdeklődött eléggé a mozi-lapok iránt, pláne Korda gúnyos hangnemben irt az akkori giccses filmekről. A sikertelenség nem vágta földhöz Kordát. Nem bírta már a havi harminc koronás nyomort, a pénzkérő trükkök is már kimerültek és a New York kávéházban “sodródni" kezdett a mozisok, a Roboz, a Lenkei és a többiek felé. Moziipari szaklapofc szerkesztőinek segédje, pesti uj - ságiró nyelven alappaja lett, majd a Világ cimü napilap nyitott mozi rovatot számára azon Ígérete alapján, hogy megszerzi uj filmek hirdetéseit. De a rovat nem élt sokáig, kevés volt a hirdetés, amit Korda felhajtani volt képes. Bár csupán magyarul és némileg, törve németül beszélt, sodródás révén felcsapott film feliratok forditójának. Bekerült a Korvin filmgyárba, ahol tehetségével hamar haladt előre. Az első színvonalas magyar filmek az ő keze alól kerültek ki a Korvintól, persze csak az akkori' néma filmek. Közben nőül vette Farka« Toncai gyönyörű, azöka eh gányleányt, aki akkor Wabitsch Lujza Jardin de Paris nevű or»eumának éjfél utáni műsorán volt első szám és egyben a páholyokban pezsgőző husi-árönkénte-etc kedvence. Farkas Toncsi tényleg Budapest legszebb nőjéül számitott akkor és Korda feleségül is vette. Filmprimadonnát csinált belőle és Mária Korda néven fel is léptette több filmjében, noha épp oly tehetségtelen volt, mint szép. Először megcsodálták szépségét, amely azonban a filmen nem érvényesült annyira, mint a valóságban és nem volt elégséges á lélek játéktudás pórisára. A szép, de tehetségtelen feleség idővel kezdett kerékkötője lenni Korda karrierjének,de az asszpny az évek múltával egyre inkább vágyott film-primadonnai dicsőségre és a nézeteltérések válásra vezettek. Ekkor Kordának már jólhangzó neve volt külföldön, Berlinben (az UFA-nál) majd Hollywoodon filmezett és számos filmjének sikere volt, noha kerülni igyekezett az olcsó tömegizlés kiszolgálását és szellemes mondanivalóju filmtémák felé vonzódott. Mielőtt 1932-ben Angliába ment, taálkoztam vele Bécs ujságiró kávéházában és elmondta, hogy amit eddig csinált, csak kezdet volt, az igaz, karrierjét Angliában akarja megalapozni. A régi iró forradalmárnak már nyoma sem látszott rajta. Kívánsága megvalósult. London ban megalapította a London Film Productions Ltd. fí’mvállalatot, amelynek filmjei egyszeri ben hatalmas lendületet adtak a Hollywooddal szemben ügyefogyottként ható angol filmgyártásnak. Számos filmje aratott egymásután világsikert, köztük a VIII Henrik magánélete cimü realisztikus történelmi filmje, amely először mutatta be az angol történelmet pongyoláoan, igen erőteljes szatirikus humorral, anélkül, hogy ar angolok megsértődtek volna. Ezt a filmet, mint Korda számos más sikeres filmjét is. Biró Lajos a nagyszerű magyar regény, novella és szindarabiró irta, aki az első világháború után Angliába költözött és ott is halt meg a negyvenes években. A VIII Henrikben egész sor nagy tehetséget állított ki Korda hozzájuk méltó szerepben, igy Charles Laughtont is, aki Henriket alakította. Szeretett komoly, finom tehetségekkel dolgozni, többi közt Elizabeth Bergnerre’ és a magyar származású, hires ingói színésszel, Leslie Howarddal. Később elvállalta az ameri:ai United Artists európai képviseletét is. Egy nagyszabású szintén realisztikus látású történelmi filmje, amely Shakespeare Hl Richardja nyomán készült, most fut nagy sikerrel Angliában és március elején kerül vászonra a U. S. filmszínházaiban. UTOLJÁRA 1939-BEN Ausztria nazi-inváziója után Londonban beszéltem Kordával. A városon kívül hatalmas filmtelepe volt, szinte külön város. Az irodája egy ódon kastélyban volt, ablaka alatt az előkelő, romantikus hangulatú park közepén, klasszikus szobrok közt, zöldszinü tóban büszke, fehérnyaku hattyúk úszkáltak. Az egész kastélynak kívülről, belülről teljesen légi angol főúri stílusa volt. Önkéntelenül eszembe jutott a Nagyfuvaros utcai szegény lakás, a szerelmi bakterség a hajnali Liszt Ferenc kávéház előtt, a Szomaházi két koronája és sok egyéb ifjúkori nyomorúság. . . Ki hitte volna ezt a fényt és pompát magáról az Aradi-utcai redakcióbán? — mondottam neki. Korda ekkor is a régi' cinikusnak mutatkozott1 “Hia, — mondotta, — maguk mindig hazafiaskodtak s nézze meg, hogy viselkednek most a magyarok. Krisztus, ha lejönne Magyarországra, 4 zsidótörvények alá esne és nem lehetne tag at ujságiró kamarában." Emlékeztetem egykori irodalmi forradalmirságára és ő ismét gúnyosan, eg francia közmondással felelt: ‘Aki husi éves korában nem forradalmár, annak nincs szive, ali harminc éves korában még frrradalmár, annak nincs esze. . .’ De azért megmaradt fi’mjeibei az irodalmiság, a szinvonal, aí ízlés emberének, nem ment le a giccsig, a hollywoodi üzleties hatásvadászat mélypontjaiig:és ez az oka, hogj nem minden filmje jelentett kasszasikert. Sohasem adta el magát a film1 ponyvairodalomnak, sohasem mondott le minden művészi igényről, legfeljebb megalkudott tgyben másban. Nem volt ij;azi benső hangulata e búcsú találkozásunknak, pedig misem állt tőle távolabb, mint a Nyugaton sikeres ember kérkedése a balszerencséssel szemben, ö úgy látta, hogy Magyarország 1918 után balkáni ország lett s valahogy logikusnak érezte, hogy annak, ami a Dunatájon történt, igy kellett jönnie s én úgy éreztem, hogy könnyen beszél az élet túlsó partjáról. . . ö akkor volt a népszerűsége, sikerei tetőpontján, Churchill személyes barátságával dicsekedhetett és nemsokára felterjesztették lovagi kinevezésre. Jómagam akkor lettem másodszor emigráns, Bécsben elvesztettem tizenhét évi munkám mindín gyümölcsét és exisztenciámat. “Nem bántam meg semmit, — mondtam neki, — és ha elölről kezdhetném, akkor se tudnék más lenni. "Mindenki a maga fazonja szerint boldoguljon”, — mondta még és ebben maradtunk. Saját szempontjából igaza volt, — de akkorsem, azótasem irigyeltem. .... A ondoni lapok azt Írják, húsz rn^’ ó dollár vagyont hagyott hátra. De a milliókat senkisem viheti magával. Idelent a földön mindnyájan csak vándorlók vagyunk!” — elmélkedik Gorki “Éjjeli Menedékhelyében” Luka, az öreg zarándok- és ki előbb ki utóbb e'megy, továbbmegy! Kortársam, egykori kartársam. Korda csak előrement, előbb került sorra. Nem lehet valaki mindenben szerencsés. r. o. A Kapisztráni Szt. János egyházközség 1955 évi beszámolója újabb bizonyság Ft. Reseterics József plébános dicsőséges végvári életmunkájáról A bethlehemi Kapisztráni Szent János r. kát. magyar egyl ázköz ség szokásos évi je'entését most tette közzé father Reseterics József, az egyházközség közszeretetben álló, érdemes plébánosa, aki immár közel negyven éve vezeti az egyházközséget és nemcsak a bethlehemi katolikusok, de az összmagyarság is lelkes elismeréssel adózik é'.ete e nagysikerű, áldásos és dicsőséges munkájáért. Sajnos, az a lehighvülgyi magyar generáció, amely saját szemével látta, átélte, milyen hatalmas munkába, mennyi erőfeszi tésbe és kitartásba került, amig father Reseterics minden nehézségen győzedelmesekedve, biztos alapokra helyezte és naggyá tette egyházát, mind inkább fogyóban van; ezévben is ötven körül volt a régi magyarok száma, akikért father Reseterics elmondta az utolsó imát. De köztünk apáról fiúra száll és hálás emléke zetben marad a legendás, nagy munka hire, amellyel Father Reseterics annakidéjén megteremtette a bethlehemi katolikusok egységét, amely remek é ütő egységgé vált, a lelkek hitét erősítette és az egyházközséget az amerikai magyarság egyik legáhitatosabb, legmintaszerübb vallási életű gyülekezetévé emelte. Egyben pedig építő volt abban a tekintetben is, hogy előbb gyönyö rü templomot épitett a magyarság számára, olyant, amelyre méltán lehet büszke Bethlehem magyar katolikusága, majd legmodernebb berendezésű és első rendű egyházi tanerőkkel rendelkező iskolát és zárdát. Az egyházközség úgy lelki, mint gazdasági szempontból Magyar Amerika egyik legbiztosabb alapokon nyugvó, kiválóan működő, egyházi és ifjuságnevejő intézménye lett. Erről tanúskodik a mostani beszámoló is, amely az egyházközség 52-ik éve pénzügyi adatait tárja elő. Az egyházközség élete az 1955-ös évben is szilárd ala-BULGANIN “NESZE SEMMI FOGD MEG J0L” AJÁNLATA AMERIKÁNAK Húsz éves barátsági szerződést javasolt. Eisenhower udvariasan visszautasította és szabadságot sürgetett minden népnek. A Szovjet nem tud megnyugodni abba, hogy Németország felfegyverzése megkezdődött és nyugatlanitani látszik az is, hogy Magyarországnak és három más rabországnak az Egyesült Nem zetekbe való felvétele dacára Amerika továbbra is kitart a rabországok szabadságának követe, lése mellett. Egyidejűleg a varsói Ellen-NATO prágai ülésezésével és Eden angol miniszterelnöknek Amerikába jövetelével, Bulganin miniszterelnök levelet küldött Eisenhower elnöknek és a Szovjet és az Egyesült Államok közt kötendő húsz éves barátsági szerződést ajánlott fel. A hírhedt múltú Zár Tűn washingtoni orosz követ január 25-én személyesen vitte el és olvasta fel a levelet Eisenhower elnökök, majd célzott arra is, hogy Bulganin szívesen venne egy meghívást az Egyesült Államokba. A levél nem kinál semmi engedményt, vagyis a jelenlegi, visszás világhelyzet, az ellentétek fenntartásával ajánl húsz éves békét és együttműködést. Eisenhower január 28-án küldte el válaszát, melyben rámutat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Chartere amúgy is előírja, hogy a békét meg kell óvni és vitás kérdések békésen intézendők el: “A jelenlegi ellentétek, — válaszolta Eisenhower, — a Charter szavai dacára sem voltak elkerülhetők és miként remélhetnők, hogy a jelenlegi helyzet orvosolható azáltal, ha e szavakat kétoldalú kötelezvény formájában megismételjük? Ily szerződés inkább ártalmas lehat, mert azt »? illúziót keltené, mintha egy tollvonás megoldotta volna a béke és biztonság problémáit.” Szavak helyett tetteket! Eisenhower levele határozott, de udvarias formában szavak helyett tetteket kiván és utal arra, hogy a barátságos együttműködésnek nem szerződés ígéretek, hanem megváltozott szellemiség és ennek megfelelő magatartás kell legyenek az alapjai. "A genfi konferencia, úgymond, e tekintetben csalódást jelentett az amerikai nép számára. Genfben úgy a német egyesítés kérdésében, mint a “nyitott égbolt" javaslat ügyében a Szovjet nem mutatott együttműködést és nem jutott előbbre a Kelet és Nyugat közti érintkezés fejlesztésének terve sem. A viszony további elfajulása következett, a Szovjetkormány a világ különböző körzeteiben olyan irányzatot kezdett, amellyel csak fokozta a feszültséget és ellenséges hangulatot". Ez célzás a Szovjetvezetők indiai kőrútjára és a Középkeleten megindult aknamunkájára. A szavak helyetti tettekre nézve ezt írja az elnök levele; "Nemcsak viszonyunkban, de az egész világon nagy változás volna elérhető, ha azonnali lépések volnának tehetők Németországnak szabadságban való egyesítésére egy biztonsági egyezmény keretében, továbbá ha megvalósíttatnék a háború alatti fogadul • műnk, hogy tiszteletben tartjuk a népek azon jogát, hogy maguk választhassák meg a kormányt, (Folytaié» * 2-ik oldalon) pokon folytatódott és teljes si| kerrel szolgálta a hívők vallási és | lelki gondozását, valamint a jö! vő nemzedék jó keresztényi, amerikai és magyar nevelése ágyét. Az egyházközség egészséget pénzügyi egyensúlyáról tájékoz tat a kimutatás, amely szerint a bevételek összege $62,833, a kjadásoké pedig $51,720.01 volt. Mint ismeretes, az egyház község és a kapcsolatos egyesü letek vagyoni tartalékai a leg | jobb, legmegbízhatóbb bankok nál vannak letétben és állandóai emelkednek. Emellett az egyház község 1955-ben is bőséges adó mányaival támogatta a magya: katolikus közérdekű célokat, nen. maradt el a támogatását megér demlő,, nemes törekvésű akciói segítésétől és e tekintetben is hi vatása magaslatán á lt.Igy például kétszáz dollárt adományozott a. Amerikai Magyar Katolikus Liga céljaira és father Reseterics forró oltártestvéri szolidaritásának bizonysága a kimutatásnak azon tétele, mely szerint az egyházközség közel hatszáz dollárt adomá nyozott az allentowni uj Szén* István templom építkezése ja vára. Meg kell hajtani az elismerés zászlaját a bethlehemi magyai katolikusok előtt is, akik o'y szé[ jámborsággal és áldozatkészség gél veszik ki a részüket az egy házközség életéből és oly dicsé retes, megértő együttműködéssel támogatják father Reseterics lelki vezérségét és bölcs egyházközségi irányitását. Father Reseterics feltűnés és j zaj nélkül, de annál szivósabb akarattal és odaadó munkával az amerikai katolikus magyarság egyik legerősebb bástyájává építette ki a bethlehemi egyházat és mindig megmaradt a maga lelki hivatásánál. Mostanában nagyon divatos lett a magyarság végvári jó katonáiról, végvári hőseiről Írni, beszélni. Mi father Resete ricsben és a father Resetericsekben. Isten csendes, de annál ihletettebb és buzgóbb szolgáiban, az Ur szőllőjének szorgos művelőiben látjuk a magyar keresz'énység igazi bajnokát, a kérésztény magyarságot összetartó és a kereszténységet és magyarságot valóban előbbrevivő, végvári hősöket! Adja Isten, hogy father Reseterics ezt a misszióját, nemzetiségitő hivatását még sok esztendőn át erőben és egészségben végezhesse híveinek és a magyarságnak javára és dicsőségére!-ooo-Meghalt Castelli Károly a Híradó egykori szerkesztője Mint lapzártakor értesülünk, hétfőn este New Yorkban elhunyt Castelli Károly hirlapiró, aki az ötvenes évek elején, több évig az Amerikai Magyar Szövetség keleti kerületének főtitkára volt e minőségében érdemes munkát fejtett ki. Castelli a harmincas években több éven át a Bethlehemi Híradónál is működött, mint szerkesztő. Hazafias magyar irányú cikkeire még bizonnyal sok régi olvasónk emlékszik. Lapunk kötelékében egy jubileumi magyal albumot is szerkesztett, amelyet a trianoni magyar martírium feletti keserűség és az igazságkövetelés heve hatott át. A nagysikerű, díszes albumban az akkori Magyarország vezető személyisé gei intéztek lelkesítő szózatot az amerikai magyarsághoz. Castelli az utóbbi években Msgr. Varga Béla benső hívei közzé tartozott és a szélsőségekkel szemben egy mértéktudó, középutas irányzat híveként szerepelt. Régóta betegeskedett és hetven éven felüli korban adta vissza életét Teremtőjének. Temetésén lapunk is képviseltette magát. Nyugodjék Isten békéjével) Grace erős acél keresletet vájr az év további folyamára A múlt év rekordnyereséggel végződött. — 300 milliós üzembő vités. New Yorkból jelentik: Eugene G. Grace, a Bethlehem Steel gazgatósági elnöke közölte a .anuár 26-i sajtókonferenciáján, hogy az acélipar az év folyamára további erős keresletre számit, kijelentette, hogy az autóiparban aekövetkezett lelassítás nem érin- i az acélgyárakat, mert más uj endelések kiegyenlítik az emiatti sökkenést. Az 1956 és 195 7 évekre összeen $300 millió' üzembővitési beektetést terveznek és ennek foly. án az évi acéltermelés három Trillió tonnával lesz nagyobb, t-bből két millió esik a Sparrows l’ointon (Md.) levő telepre, míg ?gy millió tonna a lackewannai (N. Y.) és bethlehemi telep köött fog megoszlani. Grace megcáfolta, hogy a részvények körül bármiféle transactio készülne és kijelentette, hogy a Youngstown Sheet and Tube Co.-val való egyesülés ügyében továbbra is szorgalmazzák az administráció jóváhagyását. Grace közölte, hogy az 1955 évi netto jövedelem $180,191,- 708 és részvényenként $18.09 volt, szemben az 1954 évi $132,837,154 nyereséggel és részvényenként $!3.18-cal. Az 1955 évi nyereseg rekordot jelent, amely meghaladja az 1953 évit, amikor $133,448,000 volt a nyereség és egy részvényre $1.30 eset A múlt év utolsónegyedére részvényenként $2. 50 et fizetnek xi, szemben a múl év januári $2.25-tel. ———— —ooo----t— ■ ■ -Eisenhower elnök egészségügyi javaslatai Eisenhower elnök múlt héten küldte el a kongresszushoz az 1956 évi egészségügyi javaslatát, melyben 126 millió megszavazását kéri rákkutatások és egyéb orvostudományi tanulmányok "éljára. A tavalyi 25 millió dolláros egészségügyi viszontbiztosítási javaslatot elejtette az elnök, mert az American Medical Association ellenezte a javasolt viszont biztosítási szövetségi intézmény meg. alakítását, a demokraták pedig kevésnek találták a probléma megoldására. Ehelyett a Blue Crossnak és más magán betegbiztosító intézményeknek lehetővé kívánja tenni, hogy valamilyen formában megkísérelhessék a biztosítási kockázataik közös viselését. A N. Y. Times azt irja, hogy a magán biztosítók éljenek az elnök segítségével, de ha a kísérlet nem sikerülne, a betegbiztosítást közfeladattá kellene tenni. AMERIKÁNAK TÖBB MŰSZAKI EMBERRE VAN SZÜKSÉGE Gen. David Sarnoff, a Radic orp. of America elnöke felhív, .a a közfigyelmet, hogy a Szov,etben múlt évben kétszer annyi ,férnek technikus és vegyész • égezte el tanulmányait, mint az Egyesült Államokban és ebben veszélyt lát a nemzeti védelem szempontjából. Különféle javaslatokat tett, hogy növelni kell a nüszaki tanerők számát és az amerikai ifjúságot arra kell buzdítani, hogy nagyobb számban menjen a műszaki pályáka.
