Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-11-11 / 45. szám

Th* Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáid független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre ..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Exite^nd as Second-Class Meter May 18, 1923, at the Post office at Bethlehem, Pa., uner the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII, Évfolyam, 45-ik szám BETHLEHEM, P*., 1955 NOVEMBER 11 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR DICSŐSÉGES MAGYAR ÜN­NEP volt két napon, november 3 és 4-én, New Yorkban, az 1 945 november 4-i magyarorszá­gi választások tizedik évfordulója alkalmából. A kormány égisze alatt működő Free Europe bizott­ság rendezte együtt a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal egy ma­gyarnyelvű és egy angolnyelvü ünnepség keretében, mindkét al­kalommal meghivotl, válogatott közönséggel. Voltakép szomorú, sőt tragi­kus, hogy eltelt egy évtized, anél kül hogy a magyar nép vissza­nyerte volna szabadságát, amely mellett hatalmas többséggel tett hitet ezen a választáson és amely­hez az Atlantic Charter, Yalta s a' "Négy Szabadság' szerint,— de az^ isteni törvények magasabb erköl | cse szerint is, — jussa van. Az Atlantic Chartert sajnos, Truman] visszavonta röviddel Potsdam, 1945 júliusa) előtt, 1945 juniu31 22-én, a Navy ünnepén mondott] beszédében és ezzel akaratlanul is felbiztatást adott a Szovjetnek, I hogy Yalta egyezményeit meg-1 szegje. De ettől függetlenül, sza- j bad e a háború alatt, tett lelkesi-' tő, nemes ígéretet, fogadalmat visszavonni a győzelem után, er­kölcsös ez? Truman azt írja most közzétett emlékirataiban, hogy a nyugati szövetségesek nem tehettek sem­mit a kezdeti tüneteiben Churchill által már Potsdamban ismerte tett, orosz önkény ellen, mert "ki voltak rekesztve" azon or­szágokból, amelyek a Szovjet előnyomulást szférájába estek. Kétségtelen, bog;' • legfőbb- és eredendő hiba akkor történt, amikor Yaltában hozzájárultak az egyoldalú megszálláshoz ahe­lyett, hogy a kommunista Szov­jet hatalom ismeretében, minden országban egyenrangú, négyes megszállást kötöttek volna ki. Az Atlanti Chartert Sztálin is aláírta és nemcsak a Nyugat számára ál­lott fenn a Hitlerrel való külön­béke veszélye, (amely akkor nem volt nagy, mert a megrohant Oroszország népe előtt Moszkva számára erkölcsi és politikai kép­telenség lett volna Hitlerrel ki­egyezni és életbenhagyni a nazis­­must), de a Szovjet számára még veszélyesebb lett volna, ha a Nyugat kezd külön fegyverszü­­neti tárgyalásokat a németekkel. ] Igaz, hogy a Nyugat számára er­kölcsi lehetetlenség lett volna együttlétezést kísérelni meg a Belgiumot, Hollandiát, Dániát, Norvégiát, Jugoszláviát stb. ok nélkül megrohanó és belül Né­metországban az újkori történe­lemben példátlan, bestiális rém­uralmat meghonosító Hitlerrel, de ha a Nyugat legkésőbb Yaltá­ban a sarkára áll, Stalint bele lehetett volna kényszeríteni egy általános négyes megszállásba. Utóvégre, legfőbb hivatásuk az államvezetőknek, hogy ily kriti-' kus történelmi helyzetben a fela­datuk magaslatán álljának. A baj azonban az volt, hogy az Atlantic Charter és a “Négy Sza­badság" történelmi, nagy fogadat mait Nyugaton sem vették komo­lyan, nem tekintették gyakorlati külpolitikai vezérfonalnak, hanem csak írott malasztnak, belpolitikai Jcorteseszköznek. . . • * * AUSZTRIA, amely nazibb volt holott neki nem is volt Tria­nonja, sőt Trianon egyik legfur­csább szerepű haszon élvezőjévé tették meg, négyhatalmi megszál­lás alá került és már szabad e ti­zedik évfordulón. Magyarország az egyoldalú orosz kommunista megszállás következtében kez­dettől arra volt ítélve, hogy a bolseviz'mus martaléka legyen és e sorsában osztozik Csehszlová­kia is, amelynek menekült veze­tői pedig a háború elején lecsat­lakoztak a nyugati fronthoz. Két ségtelen, hogy Csehszlovákia vé­gül azt kapta jutalmul, amit Ma­gyarország büntetésül, de volta­kép nem került egyoldalú orosz megszállás alá. . .Sokszor töp­rengek azon, hogy ha Kállay Miklós Magyarországnak 1943, tuptemberi boszporusi felajánl-1 kozását nem suttyomban, gyanús ^ és jelentéktelen politikai ügynö­kök utján teszi meg, hanem az 1 egész világ szemeláttára, bátor és | harsány kiállással Hitler ellen, | valamint később, ha a németek révén végre hatalomba kerülni kivánó magyar szélső jobboldal erőszaka nem hiúsítja meg Hor­­thynak márcsak az ifjonti Mi .ály román király nyomába cammogó, kései fegyverszüneti kísérletét is, a Nyugat yaltai tárgyalói talán I több hajlamot éreztek volna-e arra, hogy Magyarország négyha­talmi megszállásáért exponálják magukat? . . .Azonban már Len­gyelországi, amely miatt a má­sodik világháború kitört és amelyért Angliának különösen t exponálnia illett volna magát, el­sőnek esett a Szovjet terjeszkedő étvágya áldozatául, holott min­den keleteuropai ország közül a legkevésbbé, soha egy pillanatra sem dolgozott együtt Hitlerrel. .. A magyarországi 1945-ös vá­lasztás polgári vezetői der kásán megtették a magukét a győzelem érdekében. Nem ünneprontás és legkevésbbé ellenük szól, amikor szóvá tesszük a ‘Négy Szabadság' cserbenhagyását is, minek előre kijelölt áldozatai lettek. A két ünnepélyen a Kisgazdapárt egész sor választási plakátja volt ki­függesztve az elnöki emelvény felett é3 lehetetlen volt megha­tottság nélkül olvasni ezeket a művészien illusztrált, igen talpra­esett szövegű, remek választási plakátokat... A lelkes kampány­­munka kárbaveszett amiatt, hogy a Nyugat cserbenhagyta nagy és ünnepélyes fogic' »Imáit-, nem ál­lította élére a “Négy Szabadság” kérdését! Nagy árat fizet a világ a hitleri fenevadság pusztulásá­ért? A kérdés nem ez! Ha a Nyu­gat erélyesen kiáll az általános négyhatalmi megszállás követelé­se mellett, mindezt alkalmasint el lehetett volna kerülni! Ezt nem lehetett elhallgatni az igazság és a jövőre való okulás érdekében... Egyébként azon­ban nem hirdetünk reménytelen­séget, hanem mint Harriman, New York állam kormányzója mondotta a második ünnepségen, Shakespeare, Julius Caesarjából Antonius gyászbeszédét travesz­­tálva: Nem temetni jöttünk a szabadságot, hanem dicsérni! A történelemnek nincsen vége. Csak a hamis genfi mosoly epi­zódja járja a végét. . . És mint már megirtuk: rá kell hagyni a Szovjetre, a nyughatatlan, kom­munista terjeszkedési vágyra, az majd tesz róla, hogy jöjjön még uj történelmi fordulat. Nincs ok a végső csüggedésre, lemondás­ra, ki kell tartani 1945 novem­ber 4. szellemében; a Szovjet maga gondoskodik majd arról, hogy az együttlétezés csalóka il­lúziójából felocsúdjanak az ille­tékesek. Tessék csak a Középke­let felé nézni, uj bonyodalmak, uj kommunista terjeszkedés re­ményei csíráznak ott a jövő mé­­hében, korábban, mint gondoltuk volna, egyidejűleg a nemzetközi feszültség enyhítése címén össze­jött genfi konferenciával. És mi minden más fog jönni még, ha az előjelek szerint a konferencia eredménytelenül, a mesterséges "genfi szellem" lekonyulásával végződik! , * * * HARRIMAN volt az angol nyelvű est főszonoka és bluff­­mentes, komoly beszédet mon­­dott.A második világháború alat­ti moszkvai követ, aki talán de­mokrata elnökjelölt lesz 1956- ban.nem Ígért ‘békés eszközökkel való felszabaditási politikát", fá­­ból vaskaritkát, de nem vallotta magát az 1952 előtti feltartóz­­tatási politika emberéül sem. Rá­mutatott arra, hogy a Szovjet az angol szász haderőnek Európából való távozását, a NATO és a külföldi amerikai bázisok meg­szüntetését és a kommunistáktól tüzetesen ellenőrizhető haderő­­leszállítást követeli, a keletnémet kormány elismerésével együtt, amely előbb független kormány, később pedig érinthetetlen kom­­munista országként ékelődne Né­metország testébe Europa köze­pén, hogy alkalmas időben az egész országot a Szovjet kivánsá- 1 ga szerintivé tegye. Hangoztatta, hogy ma is teljesen azt követelik, amit Stalin életében és azóta is, a genfi kormányfői konferencia előtt. "Ezt elfogadni, mondotta, nemcsak Nyugat Németország­nak, de Nyugateuropa országai­nak egyenként a Szovjet hatalma alá jutását jelentené. Eisenhower Genfben felemlítette a raborszá­gok ügyét, de Bulganin minisz­terelnök elutasította a róla való I tárgyalást és az ügy nem is ke­rült a napirendre. Ez mindnyá junk számára nagyon visszatetsző volt és az ügy most sincs a kon ferencia napirendjén. Fel kel vetnem a kérdést, véglegesnek kell-e elfogadnunk Bulganin ki jelentését?” A -kilencven milliónyi europa rabnépek szabadföldi vérei kér dik most ugyanezt Amerikában és szerte a világon. . . Elmúlik e a genfi konferencia, anélkül, hogy valaki arcába vágta volna a Szovjetnek, hogy Bulganin azon kijelentése, hogy a népek a kommunista kormányokat a ma­guk szabad akaratából választot­ták nemcsak szemenszedett va­lótlanság, de mindenki tudja, hogy azokat a legcinikusabb erő­szakkal és csalással tukmálták e népekre. Lehetséges, hogy a mos­tani konferencián mégcsak fel se merüljön a Szovjet raborsz'gi bűnei, Yalta megszegése jóváté­telének követelése? KNOWLAND szenátorhoz ha­sonlóan Harriman is állást foglalt amellett, hogy ne csak a német 1 egyesítést, hanem a rabországok ügyét is vigyék dűlőre. "Azért ragaszkodunk Németország és Ke leteuropa önrendelkezéséhez, sza­bad választásokhoz, mert ez a béke lényeges feltétele. A bé­­két nem lehet a rabnépek gyöt­­relmes helyzetére, boldogtalansá­gára, kizsákmányolására, igazság­talan szenvedéseire felépíteni." Kifejtette még, hogy a Szov­jet a hangnem megváltoztatásá­val máris bizonyos renyheséget, a védelmi felkészülés elhanyagolá­sára való hajlamot ért el egyes nyugateuropai- országoknál és ha ez igy továbbmegy, veszedelmes lehet. Ma úgymond, erélyes ve­zetésre, az erőfeszítéseknek nem csökkentésére hanem növelésére van szükség, amig az orosz szán­dékok megváltozásának tényle­ges bizonyságait nem látjuk. Dol­gozzunk azért, hogy minden nép­nek szabadsága legyen. Harrimant igen meleg ovációk­ban részesítették, amit már ama nem lebecsülendő negatívumért is megérdemelt, mert nem festett délibábokat a szemünk elé, nem ígérte, hogy a Szovjet önmagától fog összeomlani és hasonlókat. . Kérdés, milyen lenne, ha békerül a Fehér Házba? • • • TOWNSEND ezredes, aki je­lenleg a külügyminisztériumban tölt be magas állást és a háború után a budapesti amerikai kö­vetségnek volt egyik vezetőem­bere, a másik ünnepélyen az egyetlen angol beszédet mondot­ta. Visszaemlékezett november 4-re, amikor szemtanúja volt a lelkesedésnek, mellyel a magyar népmilliók létrehozták a kom­munizmus elleni győzelmet az urnáknál és kijelentette, hogy "a magyar nép nincs leverve, amig ez a szellem él benne”. Hozzá­tette magyarul: nem, nem, soha! Az angol estélyen Shepardson ny. tábornok, a Free Europe el­nöke volt a toastmaster és a magyar felszabadulás ügyének e tevékeny barátja látható lelkes­séggel felelt meg feladatának. Adolf A. Berle, a Roosevelt­­korszak alatti külügyminiszteri helyettes államtitkár hangoztatta, hogy nem lehet béke amig a Szovjetet ra nem szorítjuk yal­tai kötelezettsége betartására és mindent meg kell tenni, hogy békésen rászorítsuk. Hasonló ér­telemben beszélt C. D. Jackson, a Free Europe egyik vezetője, a Life magazin tártulajdonosa (a Life november >-i száma szép vezércikket közel az évforduló­ról “Magyar függetlenség" cim­­mel és J. Ch. H íjhes a budapesti követség egyik háború utáni • fő­embere. Valaminnyiük szavait a rabnépek felszabadulásának ügye iránti szeretet s a meleg rokon­­szenv a szenvedi! magyar nép iránt, hatotta át Ezen a ponton nincsen baj, a Fee Europera fő­leg azok haragidnak és vádas­kodnak hamisan akik nem tud­ják Amerikánál» megbocsájtani, hogy hadbaszálit Hitler ellen, mégkevésbbé ptdig azt, hogy nem juttathatod nekik is állást. Az előbbi egysigfrontot jelent a Free Europe ráció és bal on pro­pagandáját annyira támadó moszkvai kommunistákkal, az utóbbi, pedig, iránt minden irigy­ség, sem igazi, rémes magyar jel­lemvonás, sem úri dolog! * é * ÚGY AZ ANboL, mint a ma­gyar nyelvű ünnepélyen beszélt Msgr. dr. Varg^- Béla volt képvi­selőházi elnök, jelenleg a bizott­­nány elnöke fs Nagy Ferenc /olt miniszterelnök. Msgr. Varga i elnökölt is mindkét gyűlésen. Be­szédében lendülettel hangoztat- 1 ta, hogy a jövendő Magyarország 1 szabad, függetfcn és keresztény ország kell legytn és a kisgazda­­párt 1945 évi : programmjának megfelelően, ragaszkodott a sze­génynép érdekében megvalósított vívmányokhoz, a földreformhoz stb. Nagy Ferenc a magyar beszé­dében reakciós álláspontnak mondotta a kommunizmust, mint amelyet például az amerikai ka­pitalizmus fejlődése, amely többi közt 'lehetővé teszi, hogy egysze­rű alkalmazottainak is saját au­tójuk van, régen meghaladottá tett. Utalt az l‘‘45-ös parlament erős magyar é? haraszti jelle­gére, a parlamentben 160 föld­műves ült és fontos vezető állá­sokba is földművesek kerültek. Az angol beszédben hangoztatta, hogy a német ügy nem választha­tó el a rabnépek és általában Europa szabadsága ügyétől. A magyar gyűlésen több más oly szónok is beszélt, aki aktív harcosa volt a nagy novemberi választási harcnak.Pfeiffer Zoltán az oroszok mosoly taktikáját akasztotta lejjebb é3 kifejezte kí­vánságát, hogy — a magyar né­pet szeretné végre mosolyogva látni, hogy igazán örülhessünk. Szentiványi Sándor volt erdélyi, majd budapesti unitárius püspök (Folytatás a 4-ik oldalon) A demokrata lista nagy győzelme Bethlehemben és a megyénkben . ■ a A főválasztások lezajlottak s eredményük azt bizonyítja, hogy Bethlehem városa megmaradt annak, ami volt, a demokrata szellem és gondolat hata'mas vé dővárának. A városi hivatalok [ ismét a demokraták kezébe ke­rültek, nagy többséggel győzték le ellenfeleiket s a megyében is éreztette Bethlehem magatartása a választások kimenteiére. Úgy Northampton megyében mint Bethlehem városában, a , demokrata párt teljes listája győ j zött s valamennyi jelöltje, nagy , többséggel, bekerült a pályázott állásokba. A SUPREME COURT KEDVE­ZŐ DÖNTÉSE TÓTH W. ROBERT ÜGYÉBEN A washingtoni Supreme Court hétfőn úgy döntött, hogy lesze­relt katonák nem vonhatók fele lősségre a szolgálatuk alatt elkö­vetett bűntettekért. A határozat összefügg Tóth W. Róbert magyar származású, volt repülő őrmester ügyével, akit azzal vádoltak, hogy Koreá­ban megölt egy benszülött civilt. A leszerelés után 1953 májusá­ban egy pittsburghi acélgyárban ahol dolgozott letartóztatták és elszállították Koreába. Utóbb bail ellenében szabadlábra he­lyezték és visszatérhetett Ameri­kába, de az eljárás tovább folyt ellene. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság mostani döntése azonban biztositja számára a büntetlen­séget. HOGYAN FEST A GETTYSBURG FARM, AHOL AZ ELNÖK ÜDÜLNI FOG A BETEGSÉG UTÁN KARÁCSONYI leveleinket ADJUK KORAN POSTÁRA ! Erre hiv fel Arthur E. Summer­­field országos postamester, aki ez évre minden eddigit meghaladó, hatalmas karácsonyi postaforga­lomra számit. Summerfield már megszervez­te a legnagyobb együttműködést az ország vasutaival, hogy ezt a record forgalmat idejében, si­mán lehessen lebonyolítani. Kü­lön gondoskodás történt, hogy a rádiók, televízió és minden féle hirdetési eszközök, plakátok ré­vén figyelmeztessék a közönsé­get, hogy leveleit és ajándék cso­magküldeményeit jókor ádja fel, hogy az ünnep előtt elérhessék a címzettet. MELYIK BIZTOSÍTÓHOZ CSATLAKOZZÉK AZ ELSŐ MAGYAR TESTVÉRI ÉS BTS. EGYLTET ? Erről kell dönteni a tagságnak a most vasárnapi közgyűlésen. — Minden tag vegyen részt a döntésben! Az Első Magyar Testvéri és Betegsegélyző Egylet most va­sárnap, nov. 13-án délután 2 órakor tartja konvencióját, ame­lyen az egylet jövőjére döntő jelentőségű kérdések kerülnek szavazásra. A tagság megjelené­se rendkívül fontos, mert a veze­tőség azt akarja, hogy a határo­zatokat a tagok összessége hozzá meg a leggondosabb megfonto­lással. Arról lesz szó ezen a közgyű­lésen melyik biztositó egylethez csatlakozzék az egyesület és mi történjék az egylet ingó és ingat­lan vagyonával? A tagság szá­mára valóban nagysulyu ez a kérdés és minden tag a saját ér­­dekében cselekszik, ha elmegy és résztvesz a döntésben. Ez okból Józsa Dénes elnök és Szabó Zol­tán titkár a magyar biztosító egyletekkel folytatott tárgyalá­saikról felvilágosító Írásokat küldtek ki a tagságnak és a kö­vetkező szövegű meghívót bo­­csájtották ki: Kedves Tagtárs: Amikor e levéllel az ön tisz­tes hajlékába bekopogtatunk, legelőször is szeretettel meghív­juk önt az Első Magyar Testvéri és Betegsegélyző Egylet vasár­nap, 1955 november 13-án, dél­után két órakor a Magyar Ház­ban (3-ik és Evans St.), tartandó nagygyűlésére, konvenciójára. — Másodszor pedig e levéllel az a szándéka az egylet tisztikarának, hogy időt adjunk önöknek, hogy j a gyűlés előtt az idemellékelt , iratokat tanulmányozhassák és megismerhessék, hogy a csatla­kozást illetőleg mit végeztünk az illetékes egyletekkel. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy amikor a fontos és sorsdöntő gyűlésre összejövünk, a tagság tisztában legyen a helyzettel és a saját feje és saját megítélése szerint döntsön, vagyis ne legyen gonosz propaganda és hiú ma gánérdekek áldozata, mint a múltban már többször volt vagy megtörtént. Hogy ezt meggátol­hassuk, az igazság, az ön és az össztagság érdekében elvárjuk öntől és kérjük, hogy se nem ba? látón, se nem, rábeszélésen, ha­nem a saját becsületes meggyő­ződésén keresztül Ítélkezzék, ha az alkalom elérkezik. Nagyon fontos és nyomatéko­san kérjük, hogy ezen a gyűlésen okvetlen jelenjen meg, mert ne feledje, hogy az ön szavazata lesz az egyik, amelyik el fogja dönteni, hogy hová megyünk, melyik egylethez csatlakozunk. Még egyszer is: az Ön és az össztagság érdekében biztosan elvárjuk önt erre a gyűlésre! Ismételten kérjük, tanulmá­nyozza az illetékes egyletek ide­mellékelt ajánlatait és addig is, az igazgatóság nevében marad­tunk tagtársi tisztelettel DENÉS JÓZSA, elnök ZOLTÁN SZABÓ, titWr Eisenhower elnök gettysburgl farmja, ahová az eddigiek sze­rint rövid washingtoni tartózko. dás után utókurára megy, 496 acre nagyságú és a polgárhábo­rú egyik hires csatatere közvetlen közelében fekszik, ahol Lincoln elnök hires beszédét mondotta. A farm központjában egy tég Iából és köböl épült három eme­letes épület áll, amely egy öreg farmház megnalgyobbitása. Az Eisenhower házaspárnak ez az el­ső állandó otthona 39 éves há­zasságuk alatt. A délpennsylvániai farm, ami­kor Eisenhower 1950-ben $40,- 000-ért megvette, csak 190 acre naigyságu volt és csak az öreg farmház és egy nagy csűr volt rajta különböző mezőigazdasági felszerelésekkel és tenyészálla­tokkal. Ma is ag öreg farmház nagy konyháját használják, ame­lyet azonban a legmodernebbü’ felszereltek. Az elnök tudvalé­vőén szenvedélyes szakács és ha a farmon van, gyakran vendég­­szerepel a takaréktüzhelynél. A nagy ebédlő szintén a farm­ház maradványa. A nagy dolgo­zó szoba lesz Eisenhower főha­diszállása a lábbadozás napjai­ban. Az épület uj, déli szárnyát' van ez a szóba, kényelmesen, de egyáltalán nem fényűzően be­rendezve. Az épület mögött egy kisebb ház van, amely irodai célokra alkalmas és valószínűleg e célra fog szolgálni most. Az elnökvá­lasztás után három ingatlant vet­tek a birtokhoz, egy 125, egy 160 és egy 21 acrest. E vételek 118,500 dollárba kerültek, a ja­vítási és épitési munkák pedig mintegy 100,000 dollárba. A te­­lekvételek a farm supervisora, Arthur S. Nevins nyug. tábornok, az elnök régi barátja nevében történek, de a telekkönyvi átírás rövidesen meglesz Eisenhower nevére. A föld és mezőgazdasági fel­szerelés bérbe van adva George V. Allen volt washingtoni váro­si commissionernek, akinek a kö­zelben magának is van egy igen szép farmja. Allen is régi ba­­rátja az elnöknek és legutóbb el- 1 kisérte arra a halászatra, amelyre közvetlen a szívroham előtt ment a Rocky Mountains hegyekbe. A birtokon egy patakon kivül na­gyobb halastó is van, amelyet Eisenhower építtetett. A telek végében vannak elhelyezve a csirke- és sertésólak. A farmgaz­daság vezetője egy Iván Feaster nevű, 35 éves leszerelt második világháborús katona, aki család­jával szintén a farmon lakik. A farmot magas fehér keritéa veszi körül. A csűr tetején nagy televíziós antenna és szélmalom van, amely messziről látható. A közelben egy nagy megfigyelő torony áll acélból és onnan az l egész terepet át lehet tekinteni. Ha az Eisenhower család a far­mon tartózkodik, a megfigyelő to rony biztonsági okokból el van zárva a nyilvánosság elől. A farm környékén kisebb dombok vannak . és a levegő többnyire enyhe. Azt hiszik, a kiima teljesen megfelel, hogy az elnök jól tölthesse teljes felgyó­gyulása idejét. *S^A/VVA^/WS/>/>A/>^/^^/>^/V^WWW^/WWWWWWWVWs/WN/W\/vy\/WW\/WV^WW\ VÁLTOZATLANUL NAGY ELLENTÉTEK A NÉMET KÉRDÉS GENFI TÁRGYALÁSÁN A genfi konferencián a nyuga­ti szövetségesek elutasították Mo­lotov azon javaslatát, hogy a két Németország vezetőiből ala­kuljon össznémet Tanács, amely előkészítse az egyesítést. Ez a ta­nács megegyezne oly német had­erő felállítására, amely a belső rend fenntartásához elégséges (miként azt a Szovjet kívánja) és a belpolitikai kérdéseket is olyan értelemben oldaná meg, hogy a Szovjetzónában történt bolsevizálások fennmaradjanak. A megszálló haderőknek ki kel­lene vonulniok és csak kicsiny, könnyen ellenőrizhető katonai egys®8ek maradhatnának vissza. A tanácsban a nagyobb lakos­ságszámú Nyugat-Németország­­nak több tagja volna mint a Szovjetzónának, de határozato­kat csak egyhangúan lehetne hozni, vagyis ha valamit a kom­munisták nem akarnak, nem Te­hetne belőle semmi. Molotov beszédéből kitűnt, hogy e tanács működését hosszú időre tervezi, úgy hogy a terv elfogadása révén a Szovjet-zóna kormánya elismertetést nyerne a Nyugattól és Nyugat-Németor­­szágtól, de két Németország ma­radna fenn továbbra is jóidéig. A nyugati külügyminiszterek éleshangu beszédekben ítélték el Molotov javaslatát. Pinay francia külügyminiszter azt mon­dotta, hogy a Szovjetzóna báb­kormánya fél a szabadválasztá­soktól és arra törekszik, hogy az ajánlott össz-német Tanács tipikus kommunista módra egy­­listás választásokban állapodjék meg, végül pedig kommunistává tegye egész Németországot Molo­tov cinikusan válaszolta, hogy "miért irigylik el a német néptől azt a rendszert, amely a Szovjet­ben van és amelyet, — szerinte — a Szovjet népének nincs oka megbánni.” Mikor kérdezte meg erről a Szovjet népet? Diplomáciai körök az ősszné met Tanács tervével kapcsolat­ban emlékeztetnek az 1945-ös lengyel “Lublini Tervre” és "lu­­blini bizottságra", amelyből mi­hamar kidobták a polgári politi­kusokat és a kommunisták ragad­ták magukHox « hatalmat, A Nyugat szeptemberi választásokat javasol A nyugati szövetségesek no­vember hó 4-én az újabb ja­vaslatot terjesztettek elő, amely szerint a jövő év szeptemberében össznémet választások volnának tartandók, a négy hatalom által kidolgozott választási törvény és négyhatalmi ellenőrzés alatt. Mo­lotov azonnal elutasította a ja­vaslatot. A hét végén Moszkvába repült a központi bizottság uta­sításaiért és lehetségesnek tart­ják, hogy uj javaslattal tér vissza. Amerikai lapok genfi tudósitói szerint Dulles az 1956 évi elnök­­választásokra való tekintettel azon van, hogy a konferencia ne mondjon teljesen csődöt, hogy ez által Eisenhowernek a júliusi kor­mányfői találkozón elért sikere ne halványodjék el teljesen. Haj­landó meszszemenő előzékenysé­get tanúsítani a szóbanforgó európai kölcsönös biztonsági szerződések ügyében, ha a Szov­jet hozzájárul a német egyesítés­hez. Ellenkező esetre olyan vég­ső bulletin kiadása lehetőségét kívánja elérni, mely szerint a német kérdés további tanulmá­nyozását szakértő albizottságra bíznák és annak javaslatai alap­ján a külügyminiszterek jövő ta­vasszal vagy később újabb kon­ferenciára jönnének össze. Hir szerint Kruscsev első orosz párttitkár és Bulganin miniszter­­elnök tavasszal látogatást tesz­nek Angliában és Eden angol miniszterelnök azt mihamar vi­szonozni fogja. Molotov ellen továbbfolynak a támadások a moszkvai sajtóban az ideológiai tévedése miatt, amely egyik februári beszédében előfordult, noha e tévedést Mo­lotov már egy nyilatkozatában helyreigazította és sajnálatát fe­jezte ki. Ebből arra következtet­nek, hogy nem alaptalanok a hírek, melyek Molotovnak a kor­mányból való kiszorítására folyó akciókról vélnek tudni. Egyes hírek szerint a nyugati miniszterek elejtették egy demi­­litarizált zóna létesítését, amely Eden angol miniszter elnök el­gondolása szerint a keleti német határon létesült volna Lengyelor­szág és Csehszlovákia területe egyrészének bevonásával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom