Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-10-21 / 42. szám

The n

r

T

T If ¥ WWT^ A f\/% Official Organ of the

dH 1 riL.iL.riE.ivii mixAUU

független tär- m SPmlT“H0NGABIAir 111 LANGDAOE BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS MAOYAÄ “ “,TM“” Az egyetlen magyar ujsadatm'i hetilap. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Eute>-ea as Second-Olass Matter May 18, 1923, at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY g^g Q Lehiy]L Völgyében

Előfizetési dij egy évre ..............................$4.00 “fílce at Bethlehem, Pa., inder the Act oí March 3, 1879”.. Subscription one year ...............................$4.00 _______________________________

Vol. XXXIII. Évfolyam, 42-ik szám.

BETHLEHEM, PA., 1955 OKTÓBER 21

Egyes száma ára 8 cent

VILÁGTÜKÖR

EGYIK ÉRDEKESSÉGE Truman elnök most, a N. Y. Timesben megjelenő emlékiratainak, hogy Morgenthau, a Roosevelt érából visszamaradt pénzügyminiszter nagyon kívánkozott, hogy résztvegyen a potsdami konferencián. Truman megirja, hogy helytelenítette az u. n. Morgenthau tervet, amely meg akarta fosztani Németországot ipari ország jellegétől és mezőgazdasági állammá, paraszt állammá akarta lefokozni, hogy nagyarányú hadiipara, amely a német háborús militarizmus legfőbb támaszának látszott, ne támadhasson fel újra. A nála megjelent Morgenthau nak megmondta, hogy “a U. S. pénzügyminiszterére itthon van szükség ", mire Morgenthau bosszúsan azonnali hatállyal beadta lemondását.

Kitűnik Truman emlékirataiból, hogy kezdettől nem vette komolyan a Morgenthau tervet, melynek a többiközt Hitler rendszere feletti felháborodás és elkeseredés volt a sugalmazója.

Truman 1945 júliusában, Potsdamban a német ipartalanitís ötletének nem kisebb protektorával, mint magával Stalinnal szemben, kereken elvetette a tervet. Azóta szó sem volt többé a meg. valósitásáról és furcsa, hogy bizonyos elemek még most is folyton emlegetik, noha semmi sem valósult meg belőle, ugyanakkor pedig mélyen hallgatnak Hitler Németországa ama szörnyűséges zsarnoki és kannibáli rémtetteiről, amelyeknek ez a halva született terv a reakciója volt.

A többi német pártok megsemmisítése, anyagi eszközeik elkobzása, a vezetők koncentrációs táborokba zárása, az egyházak és egyes papi csoportok elnyomása és erkölcstelenségek vádja alatti üldözése, a másvéleményüek halálba kínzása, ártatlan, semleges országok sorozatos lerohanása s nem utolsósorban a gázkamrák sötét fortéimé és a nazi rendszer sok más bűne is érthetővé teszi az akkori közhangulatot, ha nem is menti Morganthau javaslatát, amelyet Truman azonnal odadobott, ahová való, a történelem szemétdombjára, — a hitleri korszak többi barbár emlékei mellé. Morgenthau kollektiv felelősségi felfogástól sugallt terve éppúgy elitélendő volt, mint Hitler kollektiv felelősségi alapon végrehajtott tömegirtása, noha tagadhatatlan, hogy aránylag igen nagy volt azon németek száma, akik Hitlert tüzön-vizen, minden sátáni gonoszságon át követték.

■ ^ háború pusztításaitól." — írja.

Berlinben Truman motorcadeja a birodalmi kancellária Wil- 1 helm strassei épületénél állt meg, ahol Hitler az utolsó napokat töltötte. “Soha, írja Truman, nem láttam ily pusztulást. Ez történik, mondottam, ha egy ember nem fér a bőrébe”.

(Truman e kijelentéséhez nem kell kommentár a tárgyilagos kor társ számára, de a kevésbbé tárgyilagosaknak emlékezetükbe idézzük, hogy városok összebombázását Hitler kezdte 1939 szeptember elsején a blitzcel, Varsó és tizenhat lengyel város összebombázásával s 1940 augusztustól 1 94 1 februárig csaknem minden éjszaka folytatta London és más angol városokkal, a "Battle of Britain”-nel).

* * *

TRUMAN a potsdami benyomásai során csökönyös, de nagyon udvarias embernek Írja le Stalint, akiben ez udvariasság dacára valami gúnyos humort vélt felfedezni. Amikor például Stalin mindjárt a konferencia elején az iránt érdeklődött, ho gyan osszák fel egymás közt a német flottát, Churchill a hadihajók elsülyesztése mellett volt, mire Stalin azzal a megjegyzéssel maradt a szétosztás mellett, hogy “Anglia, ha "akarja elsülyesztheti a maga részét".

Potsdamban az első volt, hogy megalakították a külügyminiszterek tanácsát, hogy előkészitse az olasz és a keleteuropai békeszerződéseket. Amikor Churchill megkérdezte, hogy négy vagy öt tagja legyen-e a tanácsnak (Kina és Franciaország részvétele volt kétséges), Stalin félbe, szakította: “Vagy három?" Truman azt az álláspontot képvisélte, hogy a szerződéseket az Egyesült Nemzetek elé terjesszék jóváhagyásra, mert úgy érezte, hogy "valamennyi nemzetnek, kicsinynek és nagynak részvétele épp oly fontos a világ békéje szempontjából, mint a “Nagy Háromé”, Stalin ismét valami gúnyos Ízzel jegyezte meg, hogy erre nincs szükség, mert “a három hatalom a többiek érdekét is képviseli". Később még azt is mondta, hogy “a világ ügyeinek elrendezése Oroszországot, Angliát és az Egyesült Államokat illeti és nem tartozik másokra.”

De amikor Tito Jugoszláviája érdekeit érintő kérdésről volt szó, ragaszkodott ahhoz, hogy abban Jugoszlávia képviselője nélkül nem lehet dönteni.

POTSDAMBAN, irja Truman, Stalin makacsul ajánlotta Németországnak minden ipartól való megfosztását, miként a Morgenthau terv is kívánta. "Stalin hangoztatta, hogy minél kevesebb ipara lesz Németországnak, annál, nagyobb lesz az amerikai és angol áruk piaca s ha Németországot nem kényszerítjük térdre, veszélyes üzleti vetélytárs lesz." Truman közölte, hogy e gondolatot már régebben elvetette, mig Churchill megjegyezte, hogy nem akarja, hogy Németország egyet éhező embertömeg legyen. Stalin azt válaszolta:: "Nem lesz egyetlen éhező sem.’

Az oroszok tudvalévőén nemcsak a maguk zónájában szetelték le és vitték el a nagy ipari vállalatok gépeit és berendezéseit, de éppen Potsdamban jogot kaptak arra is, hogy az amerikai és angol zónákból elvigyék a gyári berendezések egyrészét, de a német ipar újra virágzik.

Truman megnézte a romokká bombázott Berlint, de a Reichstag, a külügyi hivatal, a Sportpalast stb. romjainál is lesujtóbb kép volt a Berlin és Potsdam közti országúton az öreg emberek asszonyok és gyermekek célnélkülinek látszó vándorlása, amint hátukon vitték vagy maguk előtt tolták, amijük megmaradt. "Két órán át láttam ezt a kóborlást, egy nagy világtragédia bizonyságát és hálát adtam Istennek, hogy •Z Egyesüli Államokat megóvta

A VEZÉRKAR szorongatta Trumant, hogy legalább félmillió amerikai katona életével többe fog kerülni, ha a Szovjet nem lép be a japán háborúba. Mint 1 irja, nem szívesen gondolt arra,

\ hogy formálisan meghívja a Szovjetet a japán háborúban való részvételre: "Cinikus lépést

láttam abban, hogy a Oroszországnak a háború e szakába való belépése legyen döntő tényezője a győzelemnek és Oroszország élvezhesse annak a hosszú, keserves és hősi erőfeszítésnek gyümölcseit, amelyben semmi része nem volt"- De a vezérkar sürgette, hogy végleges formákban kell lefektetni a már Yaltában megígért orosz részvételt. Ez, közli Truman, mindjárt az első potsdami napokban megtörtént és “ez volt az egyetlen titkos egyezmény Potsdamban, ez is csak azért, mert háborúban voltunk és minden katonai egyezményt titokban kellett tartani."

(Mint ismeretes, Stalin távol, keleti területi engedmények fejében lépett be a japán háborúba.)

Az üléseken állandóan Tru. man elnökölt. Az oroszok azt a; taktikát követték, hogy jelentéktelen kérdésekben kákán csomót kerestek és azok körüli, hosszú vitákkal fárasztották ki Trumant és Churchillt. Kényes ügyeknél azonban Stalin türelmetlennek mutatkozott és ha Churchijl hoszszu beszédbe fogott, azzal szakitotta félbe, mielőtt esetleg kényes j pontokat érintett volna, hogy mond vb csinált alkvi-kérdáeelset

vetett fel vagy hogy adják ki az ügyet a külügyminiszterek tanácsának. Csak olyan ügyek voltak sürgősek az oroszok számára, amelyekből ők profitá hattak.

Stalin nagy ügyet csinált abból, hogy el kell ismerni a magyar- j országi és romániai ideiglenes kormányokat. Ezzel azt a látsza- j tot akarta kelteni, hogy a demo- ] kratikus megoldások Kivé, holott e magyarországi kormány nem általános választási többség utján jött létre. Ezzel el akarta terelni a figyelmet a tulajdonké- | peni problémáról, a megszállók segélyével készülő kommunista erőszakról. Truman vívmánynak tekinti, hogy e kormányok elis méréséhez nem járult hozz', de nem látszik, hogy támogatta vol. na Churchillt, aki már akkor. 1945 júliusában -— panaszkodott, hogy Románia fővárosában, Bukaresetben az angol missziót1 valósággal elzárták mindentől, úgyszólván internálták.

Stalin közbevágott azzal, "hogyan lehet hitelt adni ily mendemondáknak? Churchill azt válaszolta, hogy a misszió jelentései alapján beszél és már akkor kijelentette, hogy “vas fal ereszkedett le a misszió köré".

“Stalin azt válaszolta: "Mese-» beszéd.”

"Churchill enyhe gúnnyal felelte: "Államférfiak egymás kijelentéseit mesebeszédnek mondhatják, ha nekik úgy tetszik”, é3 hangoztatta: teljesen megbízik a bukaresti angol képviseletben s a misszió jelentése a legnagyobb gondot okozza számára.

"Az eszmecsere élesen és hosszan folyt ekörül, — irja Truman, — és végül azt javasoltam, adjuk ki az ügyet a külügyminiszterek tanácsának."

Ezúttal nem Stalin, hanem Truman javasolta a Stalinnak kényes ügy jégretételét. . . Ez volt az első eset, amikor szóba került az oroszok megszálló önkénye és felmerülhetett volna az aggodalom, hogy hiba volt Magyarországot és a más dunai országokat egyoldalú orosz megszállás alá helyezni, tenni kellene valamit, ha még lehetséges... A konferencia azonban azzal végződött, hogy a Nagy Három nyi'atkozatot adott ki, amelyben többi közt fennen megerősítették a yaltai határozatot, amely szerint e népek szabadon választhatják meg kormányukat. . .

Háromnegyed évvel később az időközben a választásokon kudarcot szenvedett Churchill Amerikában, a hires fultoni beszédében már nem vasfalról, hanem vasfüggönyről beszélt.

DE GAULLERÓL megírja Truman, hogy 1945 májusában, az európai háborús győzelem pillanatában szeretett volna területet elvenni Olaszországtól és megszállta a Franciaországgal I határos Aosta völgyet és vidékét. I Csak akkor vonult ki onnan, ami- ( kor Truman ismételten tiltakozott e szándék ellen és .megfenyegette De Gaullet, hogy Amerika nem szállít több hadianyagot számára.

De Gaulle csapatai akkor az Aosta völgyében rekvirálás címén kifosztották az olasz parasztságot, letépték az olasz zászlót, eltorlaszolták az utakat az amerikai csapatok elől, plakátokon Franciaországhoz való csatlakozásra szólították fel a lakosságot és bevezették a francia frankot. Először Eisenhower tábornok, európai főparancsnok figyelmeztette De Gaullet, aki azonban azt válaszolta, hogy Franciaország csak azt kéri, ami jár neki és csupán "határkiigazitásokat” akar, egyébként pedig neheztel, mert Franciaországot nem hivták meg Yaltába. Eisenhower erre Truman jóváhagyásává csapatokat küldött az aostai körzetbe, mire De Gaulle Doyen francia generális utján azt üzenete az amerikai csapatok parancsnkoának, Crittenberger tábornoknak, hogy ha nem távoznak, lövetni fogja őket, az amerikai admiRiKtráció kévpiaelőit pedig

kitutasitotta a területről. Ekkor állt a sarkára Truman és megüzente, nem ad municiót annak, aki azt amerikai csapatok lövésére használná fel.

Truman közben Bidau’t francia külügyminiszterrel is tárgyalt, aki szerényebb és józanabb volt, mint De Gaulle, — tudta, hogy a franciák szeiepe volt a legke. vésbbé dicsteljes a második világháborúban. Sajnos, később nem intette le a Saarvidék Németországtól való elbitorlását, amely nem kéréssé ronda, imperialista ügy, mint volt az aoatavölgyi kaland. De nem intette le Truman sem . ..

De Gaulle mohósága akkor sem lett volna helyénvaló, ha 1 ranciaország diadalmas lett volna, de pláne nem, amikor oly gyászos formát mutatott. Az embernek az 1 918 novemberi románok jutnak eszébe. Mint egyik napilap riportere lent voltam akkor Jászi Oszkár nemzetiségi miniszternek a románokkal folytatott aradi tárgyalásán, amikor is a minden csatát elvesztett, de az Entente tel szövetséges románok képviselői, Maniu, Goldis, Vlad, Pop Csicsó és Ardeleanu (Erdélyi) gúnyosan válaszolták Jászi "Keleti Svájc" javaslatára, hogy "most jön, amikor Ml győztünk? I">,meg hogy "600,000 pihent katonánk van, nem alkuszunk!"

De Ga-ullenak ez az oly indokolatlan imperialista hősködése sokban hasonló volt Maniuékéhez... A világ erről most értesül először Truman emlékirataiból.

* * *

.) SEYMOUR FREIDIN régi

amerikai utazó riporter, aki főként Európából ir számos amerikai lapban közölt tudósításokat, engedélyt kapott, hogy meglátogathassa Budapeste t, ahol nyolcév előtt járt • toljára. Október első felében tartózkodott a magyar fővárosban és cikksorozatban számol be a tapasztaltakról.

A N. Y. Postban is közölt cikksorozat politikailag aktuálisan legérdekesebb sorai igy hangzanak:

“Magyarországon is, mint egyebütt Kelet Európába, ahol kommunista kormányok vannak, a “genfi szellem" lerontotta az 1952-es, republikánus felszabadulási Ígéretek reményeit. A kormányfők genfi konferenciáján elhangzott fogadalom, mely szerint a Nyugat semmilyen esetben sem inditani támadó háborút, biz tositotta a további kommunista kiszolgáltatottságot Magyarországon és a hasonsorsu országokban. A kommunista vezetők azonnal felismerték e kijelentések számukra kedvező jelentőségét és nagy nyomatékkai kihangsúlyozva játszották fel."

Pontosan igy volt várható a genfi konferencia előtt és alatt elhangzott nyugati kijelentések és magatartás után, miként arra hétről hétre rámutattunk.

r. o.

Az Európai Tanács állásfoglalása a rabországok érdekében

Elítéli a Nyugatnak a kormányfői konferencián folytatott taktikáját.

Az egyik nagy amerikai hírügynökség jelentése szerint a Strassburg francia városban működő Európai Tanács a genfi külügyminiszteri konferencia alkalmából állást foglalt a német egyesítés és a rabországok szabadsága érdekében.

Az Európai Tanács gyűlésén 122 európai parlamenti képviselő vesz részt tizennégy európai államból. A tanácsnak nincs hivatalos, hanem csak tanácsadó jellege. Annakidején Churchill kezdeményezésére alakult és sok tekintélyes angol, német, francia és olasz politikus, köztük több külügyminiszter is részt vesz benne.

A Tanács főbizottságának je. lentése — mondja az amerikai hírügynökség tudósítása, — azt a felfogást tükrözi hogy a júliusi genfi kormányfői konferencián a : Nyugat általában, Eisenhower el' nők pedig kiváltképen tulmohónak mutatkozott abban a törekvésében, hogy valamely egyezségre jusson a Szovjettel.

Hangoztatja, hogy a rabországi katonai megszállások folytatása épp annyira veszélye a békének, mint a további német megosztottság. Tiltakozik az ellen, hogy a közép- és keleteuropai statusq.uo-t (mai helyzetet) a Nyugat elfogadja.

“Figyelmeztetnünk kell, — mondja a jelentés és ily értelemben határozatot fognak elfogadni az e heti strassburgi közgyűlésen, — hogy nem szabad elfogadni oly rendezést, amely támogatja számos közép- és keleteuropai nép nemzeti függetlenségének és szabadságának elnyomását. Az európai kontinens kettéosztottsága a bizonytalanság és leszültség egyik legfőbb okozója.”

A Szovjetnek a genfi kormányfői konferencián mutatott barátságosabb hangja azt célozza, hogy elismertesse a jelenlegi európai status quot, ami azt je- I lentené, hogy ugyanazon népek amelyeknek a demokratikus elvek védelme volna a hivatása, feladják azokat."

A Tanács főbizottsága Francois de Menthon francia politikus vezetésével sajtókonferenciát tartott, amelyen a bizottság tagjai kijelentették, hogy a júliusi genfi kormányfői konferencia csüggesztően hatott a keleteuropai demokratikus eleemkre és azt az érzést keltette bennük, hogy a Nyugat cserbenhagyta őket.--------------900 -----Több mint ezer millió dollárt költünk el munkásaink foglalkozásával összefüggő balesek elleni

Kirrfnoifóaro __ óvAnlzÁnf

A karácsonyra szánt magyarországi csomagok elküldéséről ajánlatos mielőbb gondoskodni

Már csak rövid idő választ el bennünket a karácsony szent ünnepétől, amikor is csaknem minden amerikai magyar, akinek hozzátartozója él Magyarországon, valamilyen formában megajándékozza óhazai szeretteit, hogy boldogabbá tegye azok karácsonyát.

Jelenleg a megajándékozás leggazdaságosabb és leggyorsabb módja, ha IKKA csomagot rendelünk. Ezek a csomagok kávét, teát, kakaót és egyéb olyan cikkeket tartalmaznak, amelyeknek az értéke jelenleg meglehetősen magas az óhazában. A megrendelők által itt befizetett minden dollár ellenében 30. vagy sokszor több forinthoz is juthat a cim zett, ha a csomag tartalmát értékesíteni akarja. Ezek az IKKA csomagok vámmentesek és bármilyen összeg erejéig megrendelhetők. Kiosztásuk rendszerint 12-14 napig tart. de most az ünnepek előtti hetekben ajánlatos a karácsonyi megrendelést legkésőbb november havában eszközölni.

Ami a postán küldendő ruha. cípm«gok«t jlleti,, azoknál már

nincsen idő a várakozásra. Aki azt akarja, hogy a csomagot a címzett karácsonyra megkapja, annak tanácsos azt még október havában feladni. Igaz ugyan, hogy azok a postacsomagok, amelyeknek a vámját a feladók vámjegyek formájában itt fizetik le, gyorsabb kiosztásban részesülnek Magyarországon és az eddigi tapasztalat szerint sokszor már négy hét leforgása alatt kerültek a címzettekhez, mégis a karácsonyi csomag torlódásra való tekintettel, tanácsos a postacsomagokat mielőbb feladni.

A postacsomagok vámmentesitéséhez szükséges vám jegyek megvásárolhatók a U. S. Relief Parcel Service, 315 E. 79th St., New York 21, N. Y. alatti főirodájában és a cégnek országszerte ismert gyű j tőállomásain. A new yorki főiroda kívánatra bárkinek díjmentesen megküldi a vám jegyek használatára és a postacsomagok tartalmára vonatkozó szabályokat, valamint a vámmentes IKKA csomagok és mindenféle gypgywerek árjegyzékét.

A Szovjet bajkeverése középkeleten

Abdel Gamal Naszer egyptomi katonai diktátor elvetette az Egyesült Államok azon kívánságát, hogy vonja vissza a kommunista Csehszlovákiának adott hadfelszerelési rendelését. Csehszlovákia tudvalévőén az ügyben csak a Strohmann szerepét játsza és valójában a Szovjet az, aki felajánlotta Egyptomnak a hadi felszereléseket.

Egyes jelentések szerint a Szovjet Israelnek is felajánlott fegyvereket, de Israel visszautasította és az Egyesült Államokhoz fordult, tőle kérve hadianyagot, hogy védekezni tudjon az Egyptom vezetése alatti arab-blokk esetleges támadásával szemben. Azt állítja, hogy hadi felszerelésekben sokkal gyengébben áll, mint az arab államok és arra számit, hogy Egyptom MIG repülőgépeket fog kapni a Szovjettől.

Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy Israel preventiv (megelőző) háborúra készül. — Ennek azonban Israelben ellenzéke van azok között, akik remélik, hogy Amerika jóval több hadianyagot fog adni nekik, mint amennyit a Szovjet ad Egyptomnak és garantálni fogja Israel határait.

Az arab országok képviselői múlt héten Washingtonban fel. keresték Allen helyettes külügyi államtitkárt, aki legutóbb Cairoban volt Nassernél és eredménytelenül tárgyalt a csehszlovákiai fegyverrendelés visszavonásáról. Közölték vele, hogy ha az Egyesült Államok fegyvereket ad Israelnek, ezzel "nagy bajokat fog felidézni a Közelkeleten."

A State Department júniusban 27 millió dollár értékű fegyverek szállítását kínálta Egyptonmak, de kiderült, hogy Egyptomnak nincs pénze. Naszer a múlt hét végén élesen támadó nyilatkozatot tett az Egyesült Államok ellen és azzal vádolta, hogy elfogult Israel javára. Nem Iát a legkisebb alapot sem, hogy az Israellel fennálló ellentéteket békésen lehessen elintézni. Megfigyelők azonban azt hiszik, hogy Naszer kardesörtetése nem komoly.

Washington azon az állásponton van, hogy addig nem szállíthat fegyvert Israelnek, amig nem tudja, mit szállított a Szovjet Egyptomnak? Israel azt válaszolta, hogy akkor már késő lehet. Washington azonban továbbra is habozik, mert attól tart, hogy ha segíti Israelt, megkönnyíti Moszkvának, hogy az arab országokat átállítsa a maga oldalára. Viszont ha Israelnek megtagadja a fegyvereket, megtörténhetik, hogy azzal elősegiti egy középkeleti háború kitörését.

Olyan nézetek is hallatszanak Washingtonban, hogy a Szovjetnek határozott bajkeverő szándékai vannak a Középkeleten és lehet, hogy terveibe nagyon beleillene, ha ott uj harcok törnének ki. Annyi kétségtelen, hogy a középkeleti ügyekben való szereplése növelte azok számát akik már a "genfi szellem" lélekharangját húzzák.

Amerika szempontjából az egyetlen kedvező momentum, hogy Iran a múlt héten csatlakozott a bagdadi védelmi szövetséghez, amely az Egyesült Államok égisze alatt Angliából, Törökországból, Pakisztánból és Irak arab országból áll.

‘Felfüggesztették* Grősz érsek büntetését is

A budapesti kommunista bitorló kormány október I 3-i közleménye jelenti, hogy az 1951- ben "összeesküvés" címén 1 5 évi börtönére Ítélt Grősz József kalocsai érsek, aki Mindszenty bíboros letartóztatása óta a katolikus püspöki kar feje volt, "büntetés felfüggesztést" kapott és egy egyházi épületbe vonult vissza.

Mint ismeretes, a genfi kormányfői konferencia előestéjén hasonló formák között történt meg Mindszenty élethossziglani börtönbüntetésének felfüggesztése és a prímást most a pécsi püspök nyári rezidenciáján, Püspökszentlászlón tartják házi őrizet alatt.

Grősz érsek fogságának enyhítése a genfi külügyminiszteri konferencia küszöbén történt. Mint a prímás, ő sem kezdheti meg újból egyházi hivatása betöltését.

Hir szerint négy másik katolikus pap fogságát is enyhiteni fogják. Ez akciók, mint a prímás esetében .megirtük, nem jelentik a szabadság visszaadását, hanem kizárólag politikai célszerűségből történnek, részben porhintésül a vallásos magyar nép, részben a Nyugat felé, hogy azt a látszatot keltsék, mintha a papság üldözése megszűnt volna.

Grősz érseknek Mindszenty akkor adta át a legitimista színezetű eszmei mozgalma vezetését, amikor már előrelátta, hogy le fogják tartóztatni. Grősz érsek a könyv formájában kiadott tárgyalási jegyzőkönyvek szerint azt vallotta, hogy a primás akkor azt ) mondotta neki, hogy csak egykét hónapról van szó, amig az amerikai beavatkozás megtörténik.

Az érsekkel együtt mintegy harminc pap és politikus is börtönbe került, köztük Friedrich István v. miniszterelnök és Payr Hugó v. képviselő. Friedrich állítólag meghalt a börtönben, a többiek sorsáról nincsen hir.

Az Osservatore • Romano, a Vatikán napilapja azt irja, hogy az érsek “szabadon bocsájtása" nem történt annak elismerésével, j hogy az összeesküvés vádja ha- ■ mis volt és ártatlanul szenvedett I börtönben s nem tekinthető a szabadsága visszaadásának, amig nem folytathatja egyházi hivatását. Hasonló volt a vatikáni újság állásfoglalása a primás esetében is. A mostani cikk Magyarországra vonatkoztatva hozzáteszi, hogy "a kommunizmus militáns (harcos) vallásellenes magatartá sában nincs változás."

Tartós javulás az elnök állapotában

Eisenhower elnök betegsége annyira javulóban van, hogy a szív állapotáról szóló napi orvosi jelentések kiadását beszüntették. Az orvosok megengedték, hogy naponta rövidebb időt karosszékben ülve töltsön. A hat északkeleti államban .felmerült újabb árvíz károsodások ügyében Sherman Adams elnöki asszisztenst fogadta az elnök.

Hétfőn Wilson nemzetvédelmi miniszter látogatta meg az elnököt. Szerdán Dulles külügyminiszter volt nála és ikülpolitikai kérdésekben tett javaslatokat az okóber 27-i genfi külügyminiszteri konferenciával kapcsolatban. Az orvosok szerint rövid politikai megbeszzlések nem fárasztóan, hanem derítőén hatnak az elnökre.----------------ooo———

STEVENSON NEM SOKAT VÁR A “GENFI SZEL. LEMTŐL”

Adlai E. Stevenson, az 1952- os demokrata elnökjelölt, aki minden valószinüség szerint 1956-os jelöltségre is pályázik, egy kanadai beszédében hangoztatta, hogy a Nyugat és Kelet közti hang barátságosabbá válása magában nem jelenti a “félszázados ártalmak" végét. Kije. lentette, hogy az orosz célok a régiek maradtak és óvott a "genfi szellem" iránti túlzott optimizmuséi.-ooo-Margaret és Péter

Péter Townsend repülőkapitány múlt hét végén Belgiumból visszatért Londonba, ahol találkozott Margaret hercegnővel, a királynő nővérével^ és a weekendet is együtt töltötték vidéken egy ismerős család meghívására.

A 25 éves hercegnőnek a 40 éves, két gyermekes, elvált férfival való szerelmi regénye minden jel szerint döntő stádiumba érkezett. Erzsébet anyakirályné, hir szerint pártolja a házasságot, mig az uralkodóház más tagjai és a protestáns főpapság ellenzi. Kedden a kormány minisztertanácson foglalkozott az üggyel és rövidesen hivatalos közlemény

kiidéw v|rh»té. _ . .